“Sokszor gondolok arra, hogy abba kéne hagyni, mert értetek nem érdemes gürizni!”
Gürizni – valójában gyilkolni.
Ez normális esetben is vérlázítóan hangzik, ám a helyzet minden, csak nem normális.
Kitört a forradalom.
Budapest káoszban fuldoklik.
A levegőt drónok uralják, az utcákat meg fegyveresek és az őket megállítani igyekvő maroknyi rendőr. Ebben a zűrzavarban ered Ferenczy Tibor százados a gyilkos nyomába, akit eleinte szimpla őrültnek tart, ám hamarosan kiderül: pontos és tudatos terv alapján szedi áldozatait. Egyedül társára, az egyetemista Lengyel Rékára számíthat. A hajtóvadászat forradalmi fészkekben, politikusok búvóhelyein és sötét zugkocsmákban folyik, mialatt Budapest utcáin katasztrófaturisták mulatoznak partibuszokban. Ráadásul egyedül Ferenczy tudja: hacsak nem sikerül megállítaniuk a nagypofájú és hidegvérű gyilkost, a fővárosra – és az országra – senki sem fog ráismerni.
“Ez volt a kezdet, és ha kíváncsiak vagytok arra, hogy mi lesz a vég, akkor kövessetek. A vég ugyanis közelít, nagyon-nagyon közelít, én pedig csak állok előtte, és hagyom jönni, meg persze közben teszek is érte! Kinek a vége közelít?”
Kemény Zsófi és Kondor Vilmos első közös krimije pörgőn, hitelesen és abszurd humorral mutatja be egy gyilkos utáni hajsza és egy semmiből kirobbant forradalom mindennél veszélyesebb állomásait.
Kemény Zsófi író. Rabok tovább című kötete az Értetek teszem egyik előzményregénye.
Kondor Vilmos krimiíró. A bűntől keletre című kötete az Értetek teszem másik előzményregénye.
Kapcsolódó könyvek
Garaczi László - Hasítás
A Hasítás Garaczi László kultikus-klasszikus regényciklusának ötödik kötete. A magyar próza egyik legjobb stilisztája ezúttal is ironikusan és a rá jellemző érzékenységgel közlekedik keresztül-kasul a múlt és a jelen, egy lehetséges élet pontjai között. Garaczit olvasva mindig időben vagyunk: az elbeszélő kisgyerekkora, kamaszkora, írói pályakezdése és harmincas évei is megjelennek a regényben.
Csigalépcsőn haladunk a múlt felé, és a mindenkori jelenlét tükröződik a Városliget egén. Álmodozások sora. A Hasítás pulzáló korrajz, lapjain megelevenednek a közelmúlt évtizedei, hősünkkel együtt lődörgünk a Felszabadulás téren, csavargunk Párizsban és Berlinben. Emellett pedig a könyv varázslatos játék az életrajzi regény lehetőségeivel, azzal, hogy valóban mi a fikció.
Térey János - Káli holtak
Trianoni Hamlet, black metál Haramiák és a Káli-medencében forgatott zombiapokalipszis a Füst Milán Színház ifjú színészének repertoárján. A növekvő népszerűségben lubickoló Csáky Alex szereplése az "intellektuális túlélő-horrorban" végül rossz döntésnek bizonyul. A karrierjét szívós tudatossággal építő fiatalember szakmai és magánéleti kudarcok sorozatán át bukdácsolva nemcsak a kortárs színházi és filmes világot szemléli egyre kritikusabban, de lassanként önmagával is meghasonlik.
Térey János színházi regénye csípős szatíra és kíméletlen kritika. Játszódik Budapesten, a Káli-medencében, Rómában, Isztambulban, Szentpéterváron és Kolozsváron. Térey olvasói ismerős alakokkal is találkozhatnak a szerző első regényében, de bármilyen hasonlóság a kortárs magyar kultúra alakjaihoz és eseményeihez csupán véletlen. Egészen más a helyzet a tájjal.
Mán-Várhegyi Réka - Mágneshegy
Börönd Enikő, harmincas éveiben járó szociológus, 1999 nyarán tér vissza New Yorkból Budapestre. Kutatni és írni akar, most mégis leblokkolt. Miért nem jutsz végre egyről a kettőre, Enikő? Az ugyancsak szociológus Bogdán Tamás, első generációs értelmiségi szakmai karrierje szárnyal. Viszonyt kezd a tanítványaival, kapcsolatba bonyolódik Börönd Enikővel. Lehet ennek jó vége? Az egyetemista Réka az értelmiségivé válás és a nőként való írás buktatóiról töpreng. Mi a megoldás?
Mán-Várhegyi Réka a Boldogtalanság az Auróra-telepen (2014) után ezúttal is nagy ívű tablót rajzolt. Párhuzamos vagy éppen egymást keresztező életek. Nézőpontok, amelyekből bárki látszódhat nevetségesnek vagy esendőnek. Érzékeny pillanatfelvételek sorozata, egyúttal súlyos állítás mindannyiunk tegnapjáról.
Krusovszky Dénes - Akik már nem leszünk sosem
Krusovszky Dénes nemzedékének egyik legjelentősebb költője. Első regénye generációkon és országhatárokon átívelő történet.
1990-ben Iowa City határában egy férfi halálos autóbalesetet szenved. 2013-ban egy fiatalember egy veszekedés utáni hajnalon hirtelen felindulásból elindul Budapestről kamaszkora kisvárosa felé. 1986-ban egy tüdőbénult beteg és ápolója egy vidéki szanatóriumban magnóra veszi a férfi vallomását gyerekkora sorsdöntő pillanatáról. 1956. október 26-án egy kisváros forradalmi tüntetése váratlanul pogromba fordul. 2013 nyarán egy lakodalmi éjszaka különös fordulatot vesz, 2017-ben pedig a mozaikkockák mintha összeállni látszanának, még ha a kép, amit kiadnak, nem is feltétlenül az, amire szemlélői számítanak.
Az _Akik már nem leszünk sosem_ nemcsak a személyes és a társadalmi emlékezetről, de a továbbélésről is szól. Hogyan határozzák meg jelenünket a talán nem is ismert múltbeli történetek, és hogyan tudunk velük együtt felelős, szabad felnőtteké válni?
Kálmán Gábor - Janega Kornél szép élete
Apa- és hazahiány, otthonkeresés, ez Janega Kornél szép élete. A regény egy felvidéki születésű férfi Észak-Szlovákiától Vízivárósig tartó, hiányokkal, válásokkal, szorongással kísért útját mutatja be.
Egy apa elvesztése nem olyasmi, ami egyszer történik, hanem állandó hiány és seb. Janega Kornélnak valójában többször kell elvesztenie az apját. Amikor elhagyja, amikor végleg eltűnik, amikor halottnak nyilvánítják, amikor ténylegesen meghal. Mindez a harminc év alatt folyamatosan kíséri, megbélyegzi Janega Kornélt.
Kálmán Gábor harmadik könyve az otthontalanság regénye. Egy rendkívül tudatosan építkező író kiforrott stílusú, erős és tiszta prózája.
Milbacher Róbert - Léleknyavalyák
A Léleknyavalyák kísérlet az első magyar krimi vagy bűnregény "rekonstrukciójára". A történet középpontjában a színész és drámaíró Czakó Zsigmond 1847-es öngyilkossága áll. Hummel József nyugalmazott városi alkapitánynak 1851-ben egy véletlen folytán újra szeme elé kerül az egykor már megnyugtatóan lezárt ügy. A detektívnek arra kell rádöbbennie, hogy a maga idején nem járt el elég alapossággal, és számos hibát követett el a vizsgálat során, aminek következtében nem sikerült megértenie a szörnyű tett valódi kiváltó okát. Az új nyomozás során aztán olyan veszedelmes eszmék labirintusába téved, ahonnan alig-alig van visszaút megszokott, fegyelmezett hétköznapjaihoz. Önnön jól berendezett életének határai látszanak elbizonytalanodni, miközben az öngyilkosság lélektanának és filozófiájának megértésével próbálkozik. Megrettenve érzi, hogy valami sosem látott világnak az örvénye vonzza. A 19. századi nyelven megírt regény a maga archaikus, mégis mindenestül a mához szóló gondolkodásmódjával azt érzékelteti, hogy a múlt nem tud véget érni igazán. Minden nyom csupán újabb nyomhoz vezet.
Szilasi László - Luther kutyái
"Szilasi László legmegrázóbb művét tartja kezében az olvasó. Viharsarki és szegedi regények, reformkori portréképek megfestése után eddigi legszemélyesebb történetét beszéli el az író. Híres irodalmi példának aktuálisan kézenfekvő volt Karinthy skandináv utazása. Egy nagy, halálos betegség fölötti drámai győzelemről szól tehát ez a regény. Témája a test, amely váratlanul és elementárisan hagyhat cserben bennünket, hogy aztán mégis kivételes ragaszkodást produkáljon. Témája az elveszett tudat, az érzékelhetetlen idő, a gyógyulás lehetetlensége és mégis-csodája. Témája egy család szorongattató széthullása, illetve egy új család fölépülése. Témája a családi múlt, a személyes történelem, szülők és nagyszülők sorsa, a huszadik század traumái, háborúk, békeidők, szegénység és túlélési praktikák; mindezekről kitárulkozva a confessio műfaját is fölhasználva beszélnek a rövidre vágott, visszafogott, feszülten pulzáló sorok. Ízlelgessük a baljósan gyönyörű címet: Luther kutyái.
Íme, egy regény, amelyben visszahódították az életet."
(Darvasi László)
Cserna-Szabó András - Az abbé a fejével játszik
Cserna-Szabó András legújabb regénye a Teremtéssel kezdődik, a világ megszületése után pedig korokon és helyszíneken száguldunk (vagy éppen ugrabugrálunk) keresztül. Az egyszerre szerteágazó és szorosan egybeszőtt történetfolyamban egyaránt felbukkan a címszereplő abbé, Martinovics Ignác, vagy éppen a szarajevói merénylők; Kosztolányi Dezső és Édes Anna, a gyermek Ottlik Géza és Ady Endre, Lenin és I. Lipót - továbbá törpék, lángossütők és dzsesszzenészek.
Ha egy könyv a Teremtéssel kezdődik, nem is végződhet másképp, csakis az Apokalipszissel - és most sincs ez másképp. De amíg eljutunk a világ végéig, még megtudjuk, mitől egyszerre félelmetes, kétségbeejtő és nevetséges az életünk.
Fehér Boldizsár - Vak majom
Két Nobel-díjas tudós bejelenti egy párizsi luxusszálloda lakóinak, hogy a következő napokban egy kísérletben fognak részt venni. A történetet egy huszonéves fiú meséli el, aki nem olyan rég még Magyarország leggazdagabb embere volt. Most azonban nincstelenül fut a rendőrség elől. Épp abban a hotelben keres menedéket, ahol a furcsa emberkísérlet zajlik.
A Vak majom, Fehér Boldizsár első regénye, letehetetlen olvasmány. Humoros kalandregény a felelősségvállalásról és az ember helyéről a világban.
Csiky Gergely - Az Atlasz-család
"Az öreg Atlasz Samu addig törte a fejét, addig tanácskozott a feleségével, hogy micsoda meglepetést szerezzenek Sándor fioknak nevenapjára, míg végre Sándor úrfi maga szerzett nekik meglepetést, még pedig olyant, hogy majd a falnak szaladtak tőle."
Dorian Black - Pók-háló
Egy átvirrasztott éjszaka után két barátnő úgy dönt, hogy felhagynak addigi életükkel és a bűn útjára lépnek.Következő kiszemeltjük a Pók, aki egyszerre játssza a ragadozó és áldozat szerepét. Rob, az ex katona, pedig véletlenül csöppen az események középpontjába, miközben három éve nem látott testvére után kutat.Hozzá hasonlóan mindenki keres valakit vagy valamit.Egy érzést, egy személyt, egy jó szót vagy csak egy kedves gesztust, ami az utolsó pillanatban átsegíthet a holtponton. A véletlenek összjátéka és a sors szeszélye szerelemeket sző, barátságokat köt és életeket tép szét, ebben a budapesti történetben, ami nem is nézhetne ki másként, mint egy viharvert pókháló. Az író részben kitalált és részben önéletrajzi ihletésű története.Egy izgalmas, humorral, vérrel és erotikával fűszerezett sztori, amit talán a szerző saját szavai jellemeznek a legjobban. "A regény szereplőit a képzelet szülte, bár, ha jobban belegondolok lehet, hogy mégsem. Hiszen, ha éber vagy és nyitott szemmel jársz a budapesti forgatagban, megtörténhet, hogy egyikőjük szembe jön majd veled és talán még rád is kacsint"D.B.
Krúdy Gyula - Szindbád
Kicsoda Szindbád, az álmok vizén hajózó legendás hajós, akinek édes-bús hazudozásait "hitetlen mosollyal és elámult szívvel" hallgatta mindazon "százhét nő, aki viszontszerette", kicsoda ez a folytonosan úton lévő, lányszöktető, a halálból is visszatérő és átváltozni tudó gavallér, aki, ha kell, fésű egy kacér asszony hajában, vagy ájtatos olvasó az ábrándos apáca kezében, garabonciás, vagy züllő dzsentri, magyar Casanova, vagy a költészet maga, amelynek varázsában felfénylenek a megkopott utcák és elkopott szívek, s hatására borba mártott ujjak írják az imádott nő nevét a kávéházak asztalának márványlapjára? Kicsoda ez a különös, több száz évet megélt bolyongó, aki "mindent szeretett, ami hazugság, illúzió, elképzelés, regény" és mégis "mindenért hiába rajongott, amit életében elérni óhajtott... hisz még százhétnél több volt azoknak a nőknek a száma, akik Szindbád ábrándvilágában piros karikákon hintáztak?" Immáron hatvan éve tűnődteti el olvasóit, s hódít meg új és új olvasógenerációkat, újból és újból megajándékozva őket a nosztalgikus álomvilágon is átsütő, elpusztíthatatlan életörömével életszeretetével. Kötetünk első ízben gyűjti össze valamennyi Szindbán-novellát, tartalmazza továbbá Szindbád álomképeit a Francia kastély és a Purgatórium című Szindbád-regényeket, valamint Kozocsa Sándor adatokban és elemzésekben imponálóan gazdag és pontos utószavát.
Gárdonyi Géza - Egri csillagok
A mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául.
A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen.
A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonulnak és eltűnnek a vár alól.
Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott.
Gróf Vay Sándor (Vay Sarolta) - A mikor még póstakocsin jártak
"Az óra mutatója kegyetlen ridegséggel haladt előre, percekre darabolva föl az elszálló életet - - utas, utas után jött, egyik kocsi a másik után robogott az üveges fedél alá, csak az nem jött, akit szerelmes szívvel, kétségbeesett vágygyal várt egy nő, sűrűen lefátyolozva és elrejtve magát a bejárat egyik oszlopának árnyába."
Milkó Izidor - Mindenütt és sehol
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Gergely Mihály - Költő és király
Gergely Mihály mondja új regényéről:
"Mi történt volna, ha...? Gyakran csábít bennünket az a kérdés, hogy visszatérve akár közelmúltunk, akár a história tengerében elmerült évszázadok eseményeihez, szereplőihez, elfogadhatóbb, mert igazabbnak látszó magyarázatot találjunk az ismert, de érthetetlen, kegyetlenül tragikus, végzetszerű történelmi fordulatokra. A történettudósok legtöbbje történelmietlennek, a valóság realitásaival való naiv játszadozásnak minősíti ezt a módszert.
De így van-e csakugyan? Nem akkor tévedhetünk-e nagyobbat, ha a lezajlott események értékelésekor nem vesszük sorra annak minden lehetséges indítékát, mozgatórugóját, ha nem tanulmányozzuk minden szereplő minden megvalósított cselekedetét és minden elvetett tervét, óhaját is?
S még tovább: lehetséges-e valamely történelmi igazság pontosabb földerítése, ha mellőzhetőnek véljük az akkor fölbukkant, de elvetélt, sőt a meg sem kísérelt változatokat? Ha ügyet sem vetünk a megvalósult változatban ismertté lett szereplők mellett azokra is, akik más utat jelöltek meg jobbnak, helyesebbnek, kevésbé veszteségesnek?
Ritka pillanata históriánknak a 15. század második fele, Hunyadi Mátyás kora, amikor olyan nagy emberek álltak a hatalom legfőbb posztjain, amilyen Mátyás, Vitéz János, Janus Pannonius és Váradi Péter volt. Ezért éreztem más korszakoknál alkalmasabbnak az ő életük drámai fordulataiban keresni a választ, a bennem s talán sokakban felmerülő mai kérdésekre."
Christoph Ransmayr - Cox vagy az idő múlása
A világ leghatalmasabb embere, Qiánlóng kínai császár meghívja udvarába Alister Coxot, kora leghíresebb angol órásmesterét. A birodalmát vaskézzel irányító uralkodó minden reggelt versírással kezd, a Tiltott Városban elszállásolt londoni mestertől pedig olyan óraműveket rendel, amelyek mérni tudják az emberi élet különböző szakaszainak változó időérzeteit, s ekképp a boldog gyerekkor gyorsan röpülő percei és egy halálraítélt kínok közt vánszorgó órái egyaránt leolvashatók róluk. Cox három társával leleményesnél leleményesebb szerkezeteket, a korabeli finommechanika csúcsteljesítményeit találja ki és készíti el, mígnem lehetetlennek tetsző kihívással szembesül: az örökkévalóság mérésére alkalmas órát kell megépítenie. A 2018-ban Kleist-díjjal kitüntetett, világhírű osztrák szerző regénye Adamik Lajos fordításában kerül a magyar olvasók kezébe.
Raana Raas - Elágazó utak
A „Mi lett volna, ha” kérdésre nincs válasz. Pedig sokszor szeretnénk tudni.
Az irodalom lehetőséget ad arra, hogy eljátsszunk ezzel a kérdéssel.
Az Időcsodák ennek a játéknak az eredménye.
Mi lett volna, ha Yaan nem sokkal tizennyolc éves kora előtt leül, hogy meghallgassa a másik felet is? Döntése, hogy nem szakad ki, milyen változásokat okoz szerettei és tágabb környezete életében? Képes-e egy ember döntése a történelmet megváltoztatni – és ha igen, elképzelhető-e, hogy egy jobbnak tartott döntésnek sokkal fájdalmasabbak lesznek a következményei?
Kovács Árpád - Halál kommandó
Egy évvel a draconida háború után a vereséget szenvedett Vörös Sárkány klán bosszút forral az õket elárult Öt Tör klán ellen. A Sárkányok a legnagyobb titokban a Bosszú nevezetû DCR fedélzetén elõállítottak egy szörnyû fegyvert, melyet ráadásul mesterséges intelligenciával ruházták fel. Mikor az Öt Tör klán hajója a Tooláán a Lorex galaxisban járõrözik, véletlenül felfedez egy a Sárkány klánhoz tartozó DCRt. Az ütközet elkerülhetetlen. A csata amilyen gyorsan elkezdõdik, ugyanolyan hirtelen befejezõdik. Majd jön a szörnyû felismerés: A Bosszú fedélzetén mindenki meghalt, illetve haldoklik. A nagy kérdés: vajon mi végzett az ellenséggel?
André Alexandra - Fél szív
A fiatal és kedves, Szalay Bernadett felkerül Pestre tanulmányai miatt. A mindig csendes és visszahúzódó lánynak volt egy nagy szerelme, de egy váratlan eset után, magára maradt. A szenvedés és a fájdalom megerősítette a szívét, nem nagyon vágyott más férfiak társaságára. Az albérletben is egyedül él, de nem sokáig… Egy feltörekvő csapat, a Grango frontemberével ismerkedik meg, aztán kiderül, hogy új lakótársat kap. A két fiatal románca hamar kialakul, de meddig bírják együtt az exek beavatkozása nélkül. Színre lép Zseraldin és a rég nem látott ex, Tamás is. Egy váratlan idegen mégis megzavarja a nyugodtnak mondható életüket… Ki lehet az és mi a terve? A koncertek egyre közelednek, meddig bírja idegekkel Trank a folytonos stresszt és rohanást? Mi lesz a szenvedélyes kapcsolatával? Az érzelmek játéka sokszor kellemetlen szituációkat szül maga után. Nem egyszerű a szerelem, de tudni kell élni a lehetőségekkel. „Befogott füllel érzem az illatát, Becsukott szemmel élvezem pillantását. Dobbanások zöreje zavarja a csendet, Felesleges monológok őrlődnek le bennem.” (Saját)