Vera

Balla D. Károly - Tejmozi
„Egyszerre ​apa- és anyaregény” A főhős apja otthoni műtermében „megélhetési” aktképeket fest fiatal lányokról, közben halk zene szól, míg fia a tejüveg ajtó mögül leskelődik. Az anya kisfiával egy kitalált, csak kettejük által ismert nyelven beszélget, melyen keresztül egy szorongó, a maga módján mégis boldog gyermekkor elevenedik meg az olvasó előtt. Az apa később elhagyja családját, a fiú attól fogva anyja és húga szeretetjátszmáinak áldozata lesz. Kettős le- és elszámolás Balla D. Károly finomra csiszolt, gazdag és mégis takarékos nyelven megírt könyve, fájdalmas tanulságokkal, kibeszéletlenül maradt, ezért feloldhatatlan feszültségekkel.

Benkő László - A ​Zrínyiek - A lángelme
A ​nagy sikert aratott első ZRÍNYI-kötet, - A gránitlelkű - után a kultusztrilógia II. részében - most - a legendás család következő tagját, a "lángelméjű" Zrínyi Miklóst, a szigetvári hős dédunokáját, aki egyszerre volt költő és hadvezér, politikus és hadtudós, a nemzeteken átívelő arisztokrácia vezető egyéniségét mutatja be! Az európai történelem kereke a XVII. századba fordult. Az Oszmán Birodalom mélyen behatolt Magyarország testébe, és a Habsburgok által megkötött és egyre-másra hosszabbított rossz békekötések évtizedekre konzerválták az áldatlan állapotokat... Dúl a Harmincéves háború, katolikusok esnek protestánsoknak, Erdély pedig I. Rákóczi György fejedelemmel a helyét keresi a katolikus Habsburgok és a török között, politikailag és katonailag kiszolgáltatva az utóbbinak. A végeken békeidőben is háború dúl, a török portyázók fosztogatnak, újabb területet remélnek elhódítani... Zrínyi Györgynek, a szigetvári hős unokájának 1620-ban fia születik, Miklós László, s rá egy évre a második, Péter. Az apa rettenthetetlen és vakmerő harcos, a Zrínyi birtok kőkemény védelmezője, a török babonásan féli őt. S hogy miként alakul a Zrínyi testvérek, Miklós és Péter gyermekkora, hogyan jutnak korán árvaságra? Ki támogatja, neveli, iskoláztatja őket, s mily bonyodalmak mellett lépnek tizenévesen apjuk, nagyapjuk és legendás dédapjuk nyomdokaiba? Miből tartják fenn a hatalmas Zrínyi birtokot? Miért harcolnak, s mi okból tekinti őket az udvar békeszegőknek? Ez a monumentális kalandregény mindenre választ ad... Nyomon követi a viharos esztendőket, a testvérek török elleni harcait, a politika ármánykodásait. Miklós magas méltóságot tölt be bánként, s az egész élete merő harc és küzdelem, ha nem a törökkel, akkor a bécsi udvar vele packázó politikusaival. Költő és katona, hadvezér és a hadtudományok avatott tudósa. Megtudhatja, miként érett politikussá, megismerheti katonai erényeit! Legyen ott Zrínyi Miklós legendás portyáin, véres csatáiban, a legendás téli hadjáratában. Szinte a saját szemével láthatja az eszéki török híd felgyújtását, a Mura mentén Zrínyi-Újvár építését, ostromát... És láthatja a tragikus véget, az erdőben a sebzett vadkant, amely Zrínyi Miklósra támad, kioltva egy zseniális elme életét... Előfordulhat, hogy másként történt, mint ahogy azt századokon át tudtuk?

Spiró György - Fogság
Spiró ​György nagy fába vágta a fejszét, talán a legnagyobba. A dráma-, regény-, novella- és versíró szerző tizenkét éven át érlelte most megjelent regényét, mely végül közel nyolcszáz oldalasra sikeredett, miközben saját bevallása szerint sok mindent kihagyott belőle, ami még foglalkoztatta a témában. A téma a kétezer éves kereszténység, amely a nyugati civilizációt alapvetően meghatározza. Hőse az Uri nevű egyszerű, rövidlátó kisfiú, aki Krisztus megfeszítésének századában született. A kalandregénynek is beillő fejlődéstörténet az ő útján vezet végig: a római diaszpórában felcseperedett fiú különös módon tagja lesz a delegációnak, amely Pészahkor Jeruzsálembe viszi az adót, és ez a gyenge fizikumú kölyök Jeruzsálemen, Júdeán és Alexandrián keresztül vándorol, hogy aztán évek múlva visszajusson Rómába. Valahogy mindig többnek hiszik, így olyan kiváltságos helyzetekbe kerül, hogy együtt vacsorázik Pilátussal, a császárnak tolmácsol, de gyakran a legsanyarúbb számkivetettség a sorsa. Rengeteg kalandon keresztül okosodik és érik Uri, miközben az író kihasználja a lehetőséget, hogy véleményt mondjon a kis- és nagypolitikáról, a „császárváltogató korról”, amelyben semmi bizonyos nincs, csak az állandó változás és bizonytalanság, s amely a kifinomult olvasóban bizonyosan sok szempontból kísértetiesen rímel korunkra. Miközben vaskos olvasmány a Fogság, mindvégig lehengerlő humorral és bölcsességgel megírt, változékony, kalandokkal teli, gördülékeny olvasmány, amely nagyra vállalkozott, ahogy a nagy regények többsége. Hogy sikerült-e Spirónak átfogót, egyetemest alkotnia, majd eldöntik a vállalkozó szellemű olvasók.

Pőcze Zoltán - Déjà ​vu
A ​főhős bártulajdonosként ad teret a tombolni vágyó fiataloknak, uralkodva a személyzeten és a szexre éhes lányokon is. Bárjában rendhagyó körülmények között hódítja meg az ott kutató szociológus lányt, majd ismeri meg annak progéria szindrómában "szenvedő" nevelt gyermekét. A bár előtt dörrenő lövés megmagyarázhatatlan események sorozatát indítja el. A főhős múltjának állomásai kezdenek ismét megtörténni, talán esélyt adva sorsának korrigálására és az elháríthatatlannak tűnő vég elkerülésére. Izgalom és romantika, szerelem és erotika izzik ebben a letehetetlen regényben.

Horváth Péter - Öl
Az ​Öl. Egy sorozatgyilkos vallomásai, Störr kapitánynak egy időnként horrorba hajló, erotikus, másutt huncut történelmi persziflázsokat felvillantó, bolond történetet, mely hímsoviniszta disznóságnak éppúgy értelmezhető, mint a nők védelmében írott szerelmes regénynek. A sztori főhőse többször megöli színésznő feleségét, ám az imádott asszony újra és újra életre kel. Hogy mindez csupán az írói képzelet pajzán játéka-e, avagy maga a véres valóság, döntse el ön, Nyájas Olvasó!

Cserna-Szabó András - Sömmi.
Félelem ​és reszketés járja át az alföldi tanyavilágot, a hatóságok tehetetlenek - ahol csak felbukkan Rózsa Sándor és bandája, ott rögvest egekbe szökik az eltulajdonított jószágok és lepuffantott pandúrok száma. Ám a legendás haramiavezér és önjelölt pusztai igazságosztó kezd belefásulni a betyáréletbe, és titkon már arról ábrándozik, hogy mundért öltve a becsület újtára lép. Ennek eléréséhez szó szerint még a lelkét is hajlandó eladni, és az ördögi paktumnak hála a Kegyelmes Paraszt végül bebocsátást nyer Kossuth Lajos táborába. Hamar kiderül azonban, hogy nem rablóból lesz a legjobb szabadságharcos... Cserna-Szabó András betyárkönyve féktelen fantáziával és fekete humorral dolgozza fel Rózsa Sándor máig eleven mítoszát. Népmesei elemekkel színesített vadkeleti kalandok, véres leszámolások és szaftos gasztronómiai kitérők - a Sömmi.-ben minden benne van, ami egy pokolian szórakoztató áltörténelmi regényhez kell.

Nikodém Vanda - Hanna ​blogja, avagy Schrödinger macskája
A ​szerzőnél néhány éve diagnosztizálták a sclerosis multiplexet, ezt a főleg fiatal nőknél jelentkező akut gyulladásos megbetegedést. Vanda lebénult a fél oldalára, egyik szemére elvesztette látását, és olyan fájdalmakat él át, hogy sírva könyörgött az apjának: ölje meg. Ám megtanulta, hogyan lehet felállni, folytatni, élni. És írni kezdett mindenről, ami egy fiatal nő életének része: szerelmekről, férfiakról, kapcsolatokról, vágyakról és reményekről.

Darvasi László - Virágzabálók
Darvasi ​László nagyregénye egyszerre teremt magyar és közép-európai mítoszt, alföldi veszedelmes viszonyokat, tündérmesét és haláltáncot. Árad itt minden – tűzvész, árvíz és forradalom, szerelem és csalódás. Testet ölt egy nő, Pelsőczy Klára, akinek tenyere közepén folt piroslik („angyal lábnyoma lehet, odaszállt, amikor születtél, táncolt a te kicsi tenyereden”), valamint három férfi – Imre, Péter és Ádám –, akik hol izzó szenvedéllyel, hol önkínzó odaadással, hol bohém széptevéssel próbálják egyszer és mindenkorra meghódítani Klárát. Ott van egy nem akármilyen doktor, Schütz bácsi, és egy fűmuzsikus, aki évszázadok óta zenél egy fűszálon, meg az ő kompániája, Mama Gyökér, Féreg úr és Levél úr. Előtűnik egy tizenkilencedik századi magyar város, Szeged, ahol együtt élnek magyarok, németek, szerbek, zsidók és cigányok, s amelyet hol ékesít és éltet, hol pedig áradásaival pusztít el folyója, a Tisza. 1848-ban itt is föllángol a forradalom, véres ütközetek zajlanak, majd az idegen elnyomás süket csöndet kényszerít a városra. Ahol valaki megszállottan virágokat ültet, hogy ott is levelek és szirmok nőjenek, ahol senki nem várja, senki nem akarja. És történetek, legendák, mesék. Szavakból, sóhajokból, nevetésekből formálódó, olykor délibábos, olykor nyomasztóan súlyos építmények drámák és komédiák, sorsok és pusztulások. Az áradás ellenállhatatlan.

Teslár Ákos - Nehéz ​kutya
Van ​egy ország, ahol senki sincs a helyén; ahol senki sem ért semmihez, így mindenki mindenhez érthet. Van egy ország, ahol egy fiatalember kamaszkora utolsó napjaiban barátságról, szerelemről és pályáról álmodozik, majd erőltetett menetben felnő, mert fel kell nőni, mondják, „nagypályás” lesz, és az államgépezet csikorogva akadozó fogaskerekei őt is megőrlik. Ha hagyja. Van ez az ország, ahol az igazságot nem mondják ki, vagy csak részben, olyan kis részben, hogy az már hazugságnak minősül. Teslár Ákos könyve erről az országról szól, benne erről a fiatalemberről és a nagybetűs igazságról, szerelemről, törvényről, álmokról és Balatonról meg persze a csupa kisbetűs korrupcióról, drogról, politikáról, egyszóval a valóságról. „Itt senki sem ért alapjában semmihez. Itt az a baj, hogy mindenki olyan helyen áll, ahová nem készült. S aki ért valamihez, az sehol sincs.” (Móricz Zsigmond: Rokonok, 1932)

Reményik László - Feketeleves
Mindig ​irigyeltem Reményik Laci barátom ötleteit. Ez a könyve is valami egészen elképesztő módon végződik. Van benne egy vendéglő, de még milyen! Semmi sem olyan benne, mint megszoktuk, mindent máshogy kell csinálni, és pont azokra a készségeinkre nem számíthatunk, amikre alapozni szoktunk. Uramisten, micsoda alaphelyzet, micsoda konfliktusok, minő komikumok lehetőségei! De a szerzőt (most legalábbis) nem ezek érdeklik. Számára a vendéglő nem a konfliktusok forrása, hanem a megoldás. Az életben és könyveiben is a különféle csapások, megrázkódtatások után talpraállókat keresi, akiket életbajnokoknak nevez. Keresi, de nem mindig találja őket. Ha végigfuttatjuk a fejünkben azon ismerőseink listáját, akik élete összeomlott (mert valamennyien ismerünk ilyen embereket), kevés életbajnokot találunk köztük. Ez a regény olyan emberről szól - szándékosan kerülöm a könyv "hőse" kifejezést - aki egyik napról a másikra elveszíti mondhatni, mindenét. Mindent, amit megszokott, amit szeretett, amit ismert. Gyakorlatilag új világban, új környezetben kell, kellene helytállnia, korábbi képességeinek, tudásának töredékével. Megtalálja-e a lehetőségeket? Lesz-e, aki segít neki, és ő elfogadja-e a segítséget? Ilyen helyzetekben a legtöbben leépítik igényeiket, hogy afféle csökkentett üzemmódban éljenek tovább - és vannak azok, akik teljesen feladják. Hányan vagyunk életbajnokok? Ha elolvassuk a könyvet, két kérdés mindenképp nyitva marad: Megírja-e a szerző a vendéglő történetét? Mikor? /Fügedi Ubul/

Eliza Beth - Három ​nővér hálójában
Három ​lány. Ikrek. Gyönyörűek, tehetségesek, gazdag érzelemvilággal. És egyetlen férfi! Aki szerelmes az egyik lányba. Hogy melyikbe? Már maga sem tudja. Talán mindháromba… Amikor egy félreértés miatt Nick elveszíti Victoriát, kétségbeesésében felkeresi a testvéreket. De a lányok hajthatatlanok, nem adják ki a nővérüket annak, aki mélységesen megbántotta őt. Nicknek a fél világot be kell utaznia, hogy végre megfejthesse a titkot… A regény második része húsz évvel később játszódik. Három lány. Ikrek. Gyönyörűek, tehetségesek…

Kántor Lajos - F-elszámolás
Levélregény? ​Lányregény? Cetlik a 20. század végéről? És János jelenései, ugyanebből a korból? De miért jelenések könyve? Valamiféle elszámolás? Vagy inkább kiegészítve egy F-fel: F-elszámolás? Furcsa kérdések, furcsa válaszok. De talán nem is olyan furcsák. Aki olvasta Kármán Fanni hagyományait, annak derenghet valami az összefüggésekből. Persze nem kötelező levenni a polcról Fanni történetét, utóvégre ez a szerkezetében is rendhagyó mai könyv úgy emlékeztet a régi időkre, hogy a változóban a változatlant mondja.

Németh Gábor - Egy ​mormota nyara
Az ​izgat, hogyan lehet a főtémával kapcsolatos, úgynevezett valóságos élményeket fikció alapjává tenni, eltávolodni a közvetlen életrajztól úgy, hogy a szöveg mégis megőrizze a személyes tapasztalat naplószerű közelségét. Úgy beszélni számomra fontos, amúgy az up to date politikai-társadalomelméleti diskurzusban is tárgyalt emberi konfliktusokról, hogy a beszéd mégis mindenestül érzéki maradjon, egy ember érdekes történetévé váljon. (Németh Gábor)

Miklya Anna - Eső
Miklya ​Anna harmadik regényének főhőse héthónapos terhes, amikor egy Békés megyei kisvárosban élő anyja megkéri, hogy mérje fel a helyi önkormányzat alapítványának kezelésében lévő műemlék majorok állapotát. Az épületeket ugyanis megrongálták a hónapok óta tartó esőzések. A főhős él az alkalommal, hogy visszatérhet a helyre, ahol gyermekkorát töltötte, és Budapest helyett ebben a csöndes és békés kisvárosban hordhatja ki és szülheti meg gyermekét. A békés kisvárosról azonban kiderül, hogy életét rejtett hatalmi és anyagi érdekek irányítják, és a műemlékek ügye kibogozhatatlanul régesrégi rokoni sérelmekkel és családi konfliktusokkal szövődik össze.

Voyti Attila - Trilégia
A ​három napló sajátos, álomszerű világban játszódik több idősíkban, többszörös identitású szereplőkkel. Olajszőkítők, kocsmatöltelékek, politikusok, meghasonlott költők, bukdácsoló angyalok valamint egymástól elszakított szerelmesek sodródnak álruhát öltött istenekkel és sátánfigurákkal a végkifejlet felé. A szürreálisan kavargó és különböző műfaji elemeket ötvöző szöveg, a frivol, esetenként obszcén illetve az éterien finom jelenetek és stílusbeli megoldások keveredése teszi igazán egyedülállóvá a könyvet. A szerző egzaltált, szaggatott, elhallgató kifejezésmódja pedig rákényszeríti az olvasót arra, hogy maga írja tovább a művet a saját fejében, lelkében.

Ismeretlen szerző - Szeged ​effekt
_Szeged:_ ​megyei jogú város, Magyarország harmadik és a Dél-Alföld legnagyobb városa, Csongrád megye székhelye; a Tisza és a Maros találkozásánál fekszik. Története legalább kilencszáz esztendőre nyúlik vissza, hiszen – mint jelentős települést – először egy 1183-ban kelt oklevél említi. _Effekt:_ latin eredetű szó. Jelentései: siker, eredmény, hatás; időegység alatt elvégzett munka; különleges természeti jelenség. _Szeged effekt:_ antológia, amely Szegedhez kapcsolódó élményeket, benyomásokat rögzít, pillanatfelvételeket ad közre. Elgondolói kiváló írókat kértek föl, hozzanak létre olyan alkotásokat, amelyek a város fizikai és / vagy lelki valóságához kötődnek: Szeged tereihez, utcáihoz, épületeihez, intézményeihez, hangulatához, aurájához… A felkérésre huszonheten mondtak igent, azaz huszonhét írás született kimondottan ehhez a könyvhöz, huszonhét írás − Szegedről, a Szeged-effektusról. Az antológia elgondolói mindezek után nem lehetnek elégedetlenek. Már csak azért sem, mert hiszik, hogy azok, akik először belelapoznak, majd belemártóznak ebbe a kötetbe, az írások olvastán kedvet kapnak Szegedhez − szépségeihez és fogyatékosságaihoz, szeretnivalóságaihoz és hibáihoz egyaránt. Azok pedig, akik korábban már megkapták ezt a bizonyos kedvet, az antológia által Szeged újabb szegleteire csodálkozhatnak rá: kellemesekre, bosszantókra, valamilyenekre. Mindazok, akik mindezidáig nem tették, nem tehették, most fölfedezhetik a várost; akiknek viszont már régi jó ismerőse Szeged, azok új, más látószögekből, új, más perspektívákból szemlélődhetnek. A kötetet Pusztai Virág illusztrációi ékesítik.

Mörk Leonóra - Lány ​igazgyöngyökkel
Márta, ​a fiatal grafikuslány váratlan küldeményt kap Németországból, és ezzel az élete egy szempillantás alatt a feje tetejére áll. A levél visszarepíti őt a múltba, tíz évvel korábbra, amikor festőnövendékként Drezdába érkezve egyszerre szeretett bele a városba, a királyi kincstár barokk gyöngyfiguráiba, és az egyik nős tanárába. A férfi azóta eltűnt az életéből, most azonban arra kéri, fordítson le neki egy 18. századi, magyar nyelven született útinaplót. A napló lapjain kibontakozó történet nemcsak a gyöngyfigurák alkotójának kilétére derít fényt, hanem arra is, kit ábrázol a titokzatos festmény, amelyet Márta tíz évvel korábban Drezdából hozott magával. Egy különleges lány alakja ölt testet a szemünk láttára a napló lapjain, aki szembemegy minden szabállyal és kötöttséggel, aki a saját útját járja, ezáltal nemcsak önmagát, hanem az általa szeretett férfit is veszélybe sodorva. Mire a kézirat végére ér, Mártának még egy kérdésre választ kell találnia: létezik-e második esély a szerelemben? MÖRK LEONÓRA újságíró, szerkesztő, fordító, írásai többek között az Elle-ben és a Nők Lapjában olvashatók. Újságírói élményei nyomán született meg első regénye, Az utolérhetetlen Mr. Yorke, melyet azóta két újabb követett, A Hellinger-Madonna és a Holdfény szonáta. Olyan könyveket szeret írni, amilyeneket olvasni is: több idősíkon játszódó történeteket, amelyek során a múlt és a jelen egymásba játszik, és a hasonlóságok

Bán Zoltán András - Susánka ​és selyempina
Az, ​az – jól tetszettek érteni első blikkre is. De ha egyszer így hívják – és nyilván nem véletlenül. És nem – nem lehet Susánkát egyedül emelni be a címbe, hogyha egyszer ketten vannak. Azazhogy – olykor ezek ketten mintha eggyé olvadnának össze. És honnan tudjuk, hogy ilyenkor nem éppen Selyempina-lényegű eggyé? Máskor viszont inkább Susánka-lényegűvé. Egyezzünk ki tehát abban, hogy egyik sincs a másik nélkül. Ám a részleteknek – például a mikor-kinek és a hogyannak – egyedül Zsigó bátyánk, dalszínházi kottaőr a megmondhatója. Aki e könyv kezdetén megbolondul – ám egyrészt ismerjük mi az efféle megszédülést, sőt bevadulást („...”), másrészt az ilyen eszelősség nemhogy nem árt, hanem használ önnön történetének, amely gyökerestül forgatja ki őt mivoltából. Az esetről fürkész jelentések készülnek, s hőseinek históriáját ezek nyomán teremti újjá – az írás avatott eszközeivel olvasmánnyá – Bán Zoltán András. Igen, ő – jól tetszenek emlékezni. Aki vitriolsugaras nyomtatóval dolgozik, ha irodalomkritikát ír. Most pedig – amidőn e kötetben szépprózát ad közre – őt akasztják éppen. Meg engem, ahogy ajánlom e jeles művet becses figyelmükbe. Závada Pál Bán Zoltán András Budapesten született 1954-ben. 1980 óta publikál rendszeresen irodalomkritikákat és Csont András néven zenei tárgyú írásokat. 1990-1997 között a Beszélő munkatársa, 2001-től a Magyar Narancs kulturális rovatvezetője. Fordítóként többek között Theodor W. Adorno, Heimito von Doderer, Robert Musil és Robert Walser műveit ültette át magyarra. Prózai munkái a Holmi című folyóiratban jelentek meg. Kritikáinak válogatott gyűjteményét Az elme szabad állat címen a Magvető adta ki 2000-ben.

Déry Tibor - Képzelt ​riport egy amerikai popfesztiválról / Kedves bópeer...!
Az ​idő s személyiségünk változása újabb és újabb viharokat korbácsol életünkben. A remekművekre azonban, mint vezérlő csillagra, bármikor rábízhatjuk magunkat, mert fároszként világítanak, biztos partra segítve a kétkedőt, hogy megerősödjék hite: bármilyen viharok közepette is érdemes embernek maradnia.

Sándor Iván - A ​Vanderbilt-jacht hajóorvosa
A ​nagy kalandregények indulnak így: K. F., a harmadéves budapesti medikushallgató, a múlt század harmincas éveiben, a véletlenek játékában, a világ egyik leggazdagabb milliárdosának Cornélius Vanderbilt-jachtjának hajóorvosa lesz. Bejárja az óceánokat. Eljut négy kontinens kikötőibe, városaiba, palotákba, casinókba, még Károly király madeirai sírhelyére is. Kielből, Casablancából, Amerikából, Angliából, hajóútjairól küldött leveleit, naplóját, képeslapjait megőrzik budapesti és amszterdami rokonai. Egyikükhöz, K. Gy.-hez hetven évvel később jutnak el. Útnak indul, hogy bejárva a hetven év előtti helyszíneket, megismerje családja múltját. Hitler hatalomra jutásától az ezredfordulóig követi K. Gy. az eseményeket. A regény a jelenben is élő múlt útvesztőit kutatja. Sándor Iván regényeiben mindig a közép-európai emberi színjáték elevenedik meg. Ezúttal kitágítja a sorsszínpadot: európai emberi színjáték "nézőivé" avatja az olvasót. Milliárdosok, hajóskapitányok, frivol asszonyok, gyilkosok és áldozatok, mentségeket keresők és a szégyentől szabadulni nem tudók, a tetteik elől menekülők, és a múlttal szembenézők kavargását az útvesztőket közösen bejáró féri és nő szerelmi kalandja kíséri.