Verespatak

Makkai Sándor - Ördögszekér
"Az _Ördögszekér_ ​történeti regény, de abban az értelemben, hogy egy elmúlt kor keretében és jól ismert vezérszemélyiségeivel kapcsolatban egyetlen emberi lélek tragédiáját kívánja fölmutatni, egy asszony lelkét, aki nem korának gyermeke, s akire nézve ezért a kor amelyben élt, útvesztővé lett. Ezt a lelket nem lehet a történelem gyér adataiból megérteni, meg kellett álmodni őt, hogy életre keljen ismeretlen sírjából. A lélek el van rejtve az események között, s hiányzik a kulcs, amely titkait megnyitná. Engem éppen a nagynak és rendkívülinek megsejtett lélek szomorú kibontakozásának valószínű emberi okai izgattak arra, hogy ez a regény létrejöjjön, s az intuíció ereje megszője azt a képet, amely benső menetében tegye szomorúan természetessé a tragikus fejleményt, amely a történelmi adatokban talán csak egy ellentmondásokkal kevert könnyelmű asszonyélet érdekes, de nem jelentős vonalának látszik. De akinek megvan hozzá az érzéke, rögtön látja, hogy Báthori Anna nem lehetett csupán egyike a XVII. század első felében oly gyakori erdélyi dámácskáknak, akik léhaságukkal és érzékiségükkel szereztek kétes hírnevet." (Makkai Sándor)

Móricz Zsigmond - Tündérkert
A ​Tündérkert 1921-ben jelent meg először, s a harmadik kötet 1934-ben. Százszámra olvasta hozzá a forrásmunkákat, s könyvtárnyi kötetet gyűjtött belőlük. Hiteles történelmi regény is lett, amelynek egyes mozzanatait a történészek " tényanyagként" használják. Pedig a "feltámasztott" történelmi személyek, akiknek még "tüdeje, mája" is hitelesnek hatott, ugyanakkor önmagára és barátaira, ismerőseire is emlékeztettek: A tündérkert Báthory Gáborában, a "halálba farsangoló" fejedelemben kritikusai Adyt vélték felismerni, a forradalmi gondolkodót, a váteszt, s a mellette megjelenő Bethlen Gábor figurájában önvallomást láttak, "akinek Báthory az eszményképe, de aki a kisemberek, parasztok, kereskedők számára csinál egy boldog zümmögésű kaptárt Erdélyből" - olvashatjuk Németh Lászlótól. Harc, szerelmi tobzódás, kiszámíthatatlan indulatok, okos, messzire világító tervek s az élvezeteken kibicsaklott törekvések, az élettől kicsikart örömök és bűnhődések, meghunyászkodó, alamuszi megalázkodások és kegyetlen-keménye vívódások, árulások regénye a Tündérkert, amelyben a XVII. század elejének (1608-1613) erdélyi élete elevenedik meg.

Lászlóffy Aladár - Dühöng ​a déli szél
Sűrű ​setét az éj,/Dühöng a déli szél,/Jó Budavár magas/ Tornyán az érckakas/ Csikorog élesen. Arany János egyik legismertebb balladájának kezdő versszaka a hunyadi Corvinus család sorsának baljóslatú kimenetelét sejteti. A vészjósló epikum, az ármány és merény egyfelől; a Hunyadi család - és főképp Mátyás király - dicsteljes, szinte legendás emléke másfelől ... ennek a kétpólusú, ezért feszültséggel telített és regényre "predestináló" viszonynak köszönhető, hogy Lászlóffy Aladár e posztumusz (és az evangéliumi "négyesség" szerkezetét idéző) műve az erdélyi és az erdélyiségre fogékony magyar olvasó számára igaz, mély, megrázó élmény lehet.

Szabó Péter - Erdély ​képes története
Ezer ​esztendő nagy idő még a népek és kultúrák életében is. Ezer esztendő alatt Erdély földjén megtörténik az a gyönyörű csuda, hogy három nép és három kultúra éli életét úgy egymás mellett, illetve egymás között, hogy mindhárom megőrzi a maga különvaló egyediségét - írta a neves erdélyi polihisztor, Kós Károly 1934-ben. Ezt a sajátos, ezeréves erdélyi életet - történelmet és művelődést, virágzó és tragikus évszázadok, nagyszerű helytállások históriáját - tárja az olvasó elé gazdagon illusztrált kötetünk, amely mind a témájában, mind megjelenésében értékes újdonság a magyar könyv világában.

Mikszáth Kálmán - A ​két koldusdiák
A ​híres Debreceni Kollégium ösztöndíjas diákjaiként ismerjük meg - az 1690-es évek táján - a két árva jobbágyfiút, Veres Lacit és Istvánt, a jólelkű Dobos néni ingyenkosztosait. István hiába bizonyul a legerősebbnek a nevezetes nagyerdei vetélkedőn, s nyeri el a fődíjat Szilágyi professzor szépséges lánya kezéből - a két fiú hamarosan földönfutóvá válik tönkrement jótevőivel együtt... Végül is minden jóra fordul, mint a mesékben, kiderül az igazság, a fejedelem megbocsát, s a fiúktól mint derék megjutalmazott kuruc vitézektől válunk el, akik elnyerik a szeretett lányok kezét is. Kitalált kalandos mese és történelmi valóság összefonódását élvezheti az olvasó Mikszáth szórakoztató regényében.

Sütő András - Anyám ​könnyű álmot ígér
Sütő ​András könyvének keretét a Mezőség egyik falujában, Pusztakamaráson, a szüleinek otthonában készült feljegyzések adják, s ebben a keretben egy egész korszak - az ötvenes és hatvanas évek - társadalmi és emberi változásai megnyilatkoznak, nemcsak helyi érvénnyel, hanem országos, sőt európai távlatban. A könyv műfaji meghatározása nem könnyű, sőt alighanem lehetetlen; szociográfia, emlékirat és regény egyszerre: lírai följegyzések, családi levelek és baráti beszélgetések, visszaemlékezések, anekdotaszerű történetek váltakoznak bennük, ellenpontozott szerkezeti elrendezésben; mégis lazának látszó szerkezete ellenére is, az egész romániai magyar társadalmat átfogóan ábrázoló, a valóságot meggyőző erővel, hitelesen tükröző, költőien ihletett regény elsősorban. Nyelve tömör, gazdag, a népnyelv leleményeit, szókincsét értően hasznosítja. Sütő András regényét a legújabb kori magyar irodalom legjelentősebb alkotásai között tartják számon, könyvének Magyarországi fogadtatása - mind az olvasóközönség, mind a kritika részéről - valóságos diadalmenet volt.

Erdélyi Lajos - Az ​élők háza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Böszörményi Gyula - Nász ​és téboly
1894 ​kora tavaszán a fiatal Ambrózy Richárd báró elveszítette bal karját, és vele lelkének azon részét is, mely gyöngéd érzelmekre tette képessé. Ama borzalmas éjszaka hét esztendővel később még mindig sötét árnyat vet az Osztrák-Magyar Monarchia legismertebb magánzó detektívjének életére, és ha ez még nem volna elég, a múlt kísértetei ismét felbukkannak. 1901-ben Ambrózy báró nősülni készül, ám az oltárhoz vezető utat hátborzongató gyilkosságok sora szegélyezi. Vajon képes lesz-e Mili kisasszony, a detektív hű társa és tanítványa egyszerre megküzdeni a régmúlt és a jelen szörnyetegeivel? Nem kétséges, hogy igen, hisz rafinériája és makacssága végtelen – ám az már közel sem tudható ily biztosan, hogy közben ő maga mit veszít el. A békebeli bűn- és szívügyek végső titkai, melyek a _Leányrablás Budapesten, A Rudnay-gyilkosságok_ és az _Ármány és kézfogó_ című regényekben nem fedték fel magukat, a sorozat eme záró kötetében végre kilépnek a fényre.

Eszes Rita - Illangók
Mark ​és Patrick testvérek, és évek óta Írországban élnek. Egy vadászkastélyt örökölnek Erdélyben, ami elhagyatottnak és lepukkantnak tűnik, ám különleges titkot rejt. A nagyvárosi élet után a vidék unalmas, füves cigit keresnek, és az egyik helyitől egy bódító gombát kapnak. Kiderül nem véletlenül, egy különleges, vad lány csempészte eléjük. Ki az a titokzatos lány a kocsmából, akinek szókimondó stílusa leveszi a lábáról Patricket? És ki az a szőke, időtlen szépség, akiről Mark nem tudja levenni a szemét? Lehet-e szívből szeretni valakit, aki ennyire más? Az egyik lány veszélyes, a másik finom lelkű és érzékeny, de közös bennük, hogy azt állítják, egy másik világból jöttek, és a fiúkra küldetés vár. Történeteik nyomán megelevenednek az ősi legendák, és miközben várak és mesebeli lények bukkannak fel, minden hely valamilyen titkot sejtet. Mark segíteni akar, Patrick mindig új élményeket keres – de jó ötlet elindulni a két furcsa lánnyal? A hatalmas fantáziával megírt történet az erdélyi mondavilágba kalauzol el. Az V. Aranymosás Irodalmi Válogató Public Star kötete.

Böszörményi Gyula - Leányrablás ​Budapesten
Budapest, ​1896. A város a millenniumi ünnepségek lázában ég. A békebeli Monarchia minden zugából tízezerszám tódulnak az emberek, hogy megcsodálják az ezeréves Magyarország egybehordott kincseit. Köztük van a Marosvásárhelyről érkezett, 16 éves Hangay Emma kisasszony is, akinek a rendezvények második napján nyoma vész. Négy évvel később titokzatos távirat érkezik az azóta is gyászoló, idős édesapa, Hangay Árpád címére: a különös üzenetet Emma, a rég halottnak hitt lány küldte! Az ekkor 17 éves Mili kisasszony, Emma húga azonnal a fővárosba utazik, hogy nővére keresésére induljon. A talpraesett, éles eszű lány nem sejti, hogy midőn felszáll a vonatra, rémálmokhoz hasonló kalandok sora veszi kezdetét, melyek kibogozásában egyetlen támasza a jó hírű, ám igen zord természetű mesterdetektív, Ambrózy Richárd báró lesz.

Böszörményi Gyula - Ármány ​és kézfogó
A ​naptár 1900-ról lassanként 1901-re vált, miként a négy esztendővel korábban elrabolt Hangay Emma ügye is hátborzongató fordulatot vesz. Ambrózy báró, az Osztrák-Magyar Monarchia első magándetektívje és hű segítőtársa, Mili kisasszony új nyomra lel, ám az ösvény, melyre ezáltal lépnek, sokkal tüskésebb, nyaktörőbb és veszélyesebb, mint azt bármelyikük is sejtené. Vajon a morc báró miért válik egyre titokzatosabbá, sőt, kegyetlenné és gonosszá azokkal szemben, akik szeretik, s hogyan lesz képes mindezt Mili kisasszony elviselni? Mit rejt a Magyar utcai ház, miért lop lovat Mück Márika, kinek vall szerelmet Tarján Vili, és hány holttest kell még ahhoz, hogy a háttérben működő gonosztevők nehéz vasba veressenek? A békebeli bűn- és szívügyek, melyek a _Leányrablás Budapesten_ és _A Rudnay-gyilkosságok_ című regényekben még homályban maradtak, most végre tán megoldásra lelnek.

Gaura Ágnes - Túlontúl
Mindig ​az Ördög győz – tartja a mondás Tündérföldön is, ami a mesés Erdélytől a rejtélyes Csallóközig Nagy-Magyarország árnyékvilágaként rejtőzik az ismert valóság mögött. Egykor erős és örökkévaló birodalom volt, de egy bűverejű szerelem feldúlta ember és tündér szövetségét, és az Ördög véghezvitte a lehetetlent: áthatolhatatlan Árokkal kettészakította, ami egynek rendeltetett. Hatalmát egy tiltott csóknak köszönhette, és átkát csakis egy újabb csók törhetné meg – ám a szerelmesek évszázados álomba dermedtek a birodalom két végében, és azóta sem akadt senki, aki át tudott volna kelni az Árkon, hogy segítsen egymásra találniuk. A megváltó csók egy nap mégis kiszabadul Tündérföldről, útra indul egy utazókönyv segítségével, és végül a Budapesten élő Liliomig jut – ám a tündérmeséken nevelkedett lány nem is sejti, hogy Tündérország sorsa összefonódott az övével. Az utazókönyv varázsa az ő korántsem mesés életét is felborítja, így kettős feladat vár rá: ahhoz, hogy felismerje a mágikus világ sugallatait, neki is meg kell találnia az igaz szerelmet. _A kultikus Boriverzum-sorozat alkotója, Gaura Ágnes ezúttal a magyar tündérmesék világába vezeti olvasóit – a somorjai templomon is túl, az Aranyerdőn, Ezüsterdőn és Rézerdőn át egészen a Csörsz-árok legendájának varázslatos újraértelmezéséig._

Vida Gábor - Egy ​dadogás története
,,Szülőföldet ​akartam írni magamnak, mintha csak úgy volna az, hogy írunk egyet, amikor arra van szükség, hogy legyen, vagy lett volna. Senki sem találhat ki magának szülőföldet a semmiből, mindenki hozott anyagból dolgozik." - ez a hozott anyag ebben a remek regényben Vida Gábor életrajza, amelybe beletartozik édesapja és édesanyja élettörténete mellett, az előző nemzedékek históriája és Erdély történelme is. Az Arad melletti Kisjenőn felnövő író apai ága a mai magyar határtól pár kilométerre élt, anyja Barótról, Székelyföld mélyéről érkezett; ekképpen e két végpont között Erdély egyszerre lesz metafora és nagyon is valóságos ütközőtér, ahol a különböző vallások, nyelvváltozatok, mentalitások, reflexek és tájak játszanak fontos szerepet: formálnak karaktert, adnak távlatot. ,,Ugyan mi lehetne más a szabadság, ha nem a hitnek a tudással és a valósággal való egybehangzása?" - teszi fel a kérdést a regény lapjain. Az Egy dadogás története így lesz egy írói pályakép, egy térségnek és magának az önéletrajziságnak is a fantasztikus regénye.

Varró János - Ki ​csatát nyer, koronát nyer
A ​regény a török és az osztrák nagyhatalom közötti sikeres egyensúly-politika nyomán függetlenségét megőrző, 16. századi Erdély történelméből merít. Az olvasó számos más, erdélyi történelmi regényből, drámából ismert szereplővel – mint Báthory István fejedelem, Castaldo zsoldosvezér, Bekes Gáspár, Radák László, Berzeviczy Márton kancellár – találkozik. A regény két főhőse – Filep István deák és kálnói Bornemissza János hadnagy – egyaránt Berzeviczy rokonszenvének és támogatásának haszonélvezője. A regényben a tematikailag „klasszikusnak” számító politikai és hatalmi intrikák, stratégiai tisztázások mellett megszólal a becsület és az erkölcsi korrektség, a hűség, a feltétel nélküli odaadás, a férfibarátság állhatatosságának dicsérete.

Szabó Péter - Az ​Erdélyi Fejedelemség
"Erdély ​maga egy kis mikrokozmosz, egy kis teljesség. Kis területen végtelenül gazdag ez a föld változó formájú hegyekben, dombokban, völgyekben, medencékben. Mindezek a kis tájak egyéni otthonok (...) szeretett jelképei magyar városoknak, régi kollégiumaikkal, ékes katedrálisaikkal, vásáraikkal, szász városoknak és falvaknak megerősített vártemplomaikkal, nagy székely falvaknak, román szórványtelepeknek, vagy sűrűn szórt, apró román falvaknak. Erdély a világban nagyon kicsiny táj. Belül azonban egy kis világ (...) Öntudatos világ volt és marad - akár független fejedelemség, akár szíve egy nagyobb országnak, áldja bár, verje bár sors keze..." - írta gróf Teleki Pál, erdélyi gyökerű neves földrajztudósunk egyik tanulmányában. Ennek az öntudatos kis világnak a krónikáját tartja kezében az olvasó. Az Erdélyi Fejedelemség Mohács utáni két évszázadának történetét, a magyar művelődésben betöltött szerepét ismeri meg belőle és azt a hősies helytállást, ahogy nagy fejedelmei két "pogány" közt, az oszmán és a Habsburg hatalmi törekvések szorításában igyekeztek megmaradni - magyarnak.

Ismeretlen szerző - Újabb ​paraszt dekameron
A ​világirodalom egyik nagy mesterének, a népi értékek felfedezőjének, Boccacciónak elbeszélései ihlették a szerző címadását, amikor előző kötetében egyeten falu, Szék népi prózájának legkiválóbb darabjain kísérte végig az ember életét bölcsőtől a koporsóig. Nagy Olga újabb válogatása a paraszti élet legnyilvánosabb és egyben legintimebb viszonylatait járja körül: a szerelem, a házasság témaköréből nyújt át a romániai magyar nyelvterület legkülönbözőbb tájairól „hagyományos” és boccacciós hangulatú tréfákat és kimondottan erotikus meséket, elbeszéléseket. Ezekben éppúgy vall magáról és környezetéről a népi mesemondó, mint az ún. igaz történetekben, csupán az elbeszélés struktúrája változik – az én-t felváltja a mesei fordulat: „volt, hol nem volt”. A tréfák, a mesék a paraszti gondolkodásmód, érzésvilág, erköcsi értékrend különös és sajátos jegyeit tárják fel. „Mi az, ami a házasságban megzavarja azt a mennyei boldogságot, amelyről a szerelmes levelek és vőfélyrigmusok szólnak. Bugyuta nők, makrancos asszonyok, csalfák, lusták, pórul járt szeretők, a szerelemben járatlan ügyefogyottak esetei mindazt a sokféle viszontagságot szemléltetik, ami a házaséletben előfordulhat.” A történetekben megnyilvánuló komikum, s bölcs és gyakran vaskos humor, a könnyed irónia, a mesékbe beleszőtt örök emberi kedély, a kacagtató abszurd helyzetek kellemes szórakoztató olvasmányt kínálnak a szerző korábbi köteteit ismerők és nem ismerők számára egyaránt.

Bagyinszki Zoltán - Tatár Sarolta - Erdélyi ​templomok
Erdély ​neve a régi erdő elve "erdőn túli terület" kifejezésből származik. Latin fordítása Transsylvania. Ennek a Bihar-hegységen, a régi Igfon, azaz szent erdőn túl fekvő medencének és a hozzá csatolt részeknek határai a történelem folyamán többször változtak. Ez a könyv az 1920-as trianoni békediktátummal Romániához csatolt magyar területek templomairól szól. Itt röviden egyházszervezetét tekintjük át. A magyarok előtt az avarok, török nyelvű bulgárok, szlávok éltek itt. Őseink legkésőbb a X. sz. közepére megszállták Erdélyt. A magyarok, római katolikus vallásúak lévén, az 1009-ben alapított Erdélyi Püspökséghez, ill. a szintén a XI. században alapított Bihari Püspökséghez tartoztak. A Csanádi Püspökséget 1030-ban alapították, a Szatmári Püspökséget pedig 1804-ben. A magyarságot sok hatás érte nyugatról. Így jött létre Erdély sajátos kultúrája, amely kelet felé utolsó fészke a nyugati művészetnek, eszmei áramlatoknak. Összetett történetét jól illusztrálják a régi református templomok, melyekben sokszor megmaradtak a középkori freskók. Művészetét keleti, török hatások is gazdagították. Egyik híres néprajzi csoportja a székelyek, akik templomaikban rovásírásuk emlékeit is megőrizték. Hagyományörző katolikus vidékek mellett vannak köztük markáns reformátusok, unitáriusok, sőt szombatosok is. A soknemzetiségű Erdély történelmét szépséges templomain is tanulmányozhatjuk. Tartalom: Ákos, Algyógy, Arad, Bánffyhunyad, Berethalom, Beszterce, Boroskrakkó, Bögöz, Brassó, Csíksomlyó, Csíkszereda, Demsus, Dés, Dióshalom, Esztelnek, Énlaka, Farnas, Fogaras, Gelence, Guraszáda, Gyulafehérvár, Halmágy, Harina, Homoródkarácsonyfalva, Kajántó, Kapjon, Kerc, Kolozsmonostor, Kolozsvár, Magyargyerőmonostor, Magyarszovát, Magyarvalkó, Máramarossziget, Máriaradna, Marosvásárhely, Mezőtelegd, Nagybánya, Nagyvárad, Nagyszalonta, Nagyszeben, Őraljaboldogfalva, Prázsmár, Prépostfalva, Segesvár, Somkerék, Somlyóújlak, Szamosújvár, Szászfehéregyháza, Szászkézd, Szatmárnémeti, Székelyderzs, Székelyudvarhely, Temesvár, Torda, Tövis, Zabola, Zeykfalva.

Iglódy Gyula - A ​Kárpátok vadászparadicsomában
A ​méltatlanul elfeledett magyar vadász, Iglódy Gyula (1885-1966) Nagyszebenben született nagypolgári család gyermekeként. Apja, aki szenvedélyes vadász volt, már kisgyermekkorától kezdve elvitte vadászataira. Az így szerzett élmények eredményezték, hogy a természet, az állatok és a vadászat iránti szeretete haláláig elkísérte. Hivatásának először a katonai pályát választotta, ám az I. világháború alatt fogságba esett. Miután hazaszökött, elfogadta a Románia utazási iroda vadászati osztályának vezetését. Bérvadászatokat szervezett, vadászterületeket jelölt ki és adott bérbe, melyekhez nemcsak az iroda fővadas területe, a brosteni uradalmi birtok, hanem saját bérleményei is segítségére voltak. Igazgatása alatt a brosteni vadászterület vadászkörökben igencsak híressé vált. Intézte a terület ügyes-bajos dolgait, de mellette szenvedélyesen vadászott is. Sok időt töltött magasleseken és kunyhókban, hogy minél jobban megfigyelhesse az állatokat. Vadászemlékeiből állította össze e kötetet, mely eredetileg németül jelent meg, s az író barátja, gróf Pálffy Pál segítette a kiadását. * A szerző bevezet bennünket a Kárpátok hegyeinek varázslatos birodalmába, ahol a hatalmas őserdőkben medve, farkas, hiúz, zerge éppúgy honos, mint a kapitális szarvasbika és az erős vadkan. Rengeteg feljegyzése és fotóanyaga Erdélyben maradt és elkallódott, de mint egy helyen írta: „...akárhogy is alakul a sorsom, ezeket az élményeket senki sem tudja tőlem elvenni”.

Koréh Endre - "Erdélyért" ​I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bodor Ádám - A ​börtön szaga
"Amint ​a vizsgálat lezárult, mindnyájunkat átszállítottak az ügyészségi fogdába, a kolozsvári városi börtönbe... És mindjárt körülvett valami megfoghatatlan, lebegő fluidum, a börtönszag. Mintegy hangulati aláfestésként ez hitelesítette a helyet, a helyzetet, bármerre nézett az ember, valamely tárgyra, élőlényre akár fogolyra, akár smasszerra -, úgy tűnt, éppen abból árad. Mibenlétét még csak megközelítőleg is nehéz lenne a kívülálló számára meghatározni. Bizonyára sok összetevője lehet, kezdve a nyirkos felmosórongyok miazmás bűzétől a tetűporon át a rettenetes kübli domináns szagáig. De mindezek mögött még ott kísértett a megalázott, lebukott, vesztes ember kipárolgása, a félelem semmihez nem hasonlítható aromája, egy kevéske mindazokéból, akik az eltelt évtizedek alatt megfordultak a falak között. Azóta is kísért, néha hívatlanul ott érzem motoszkálni az orromban" Bodor Ádámot, a Sinistra körzet és Az érsek látogatása későbbi szerzőjét tizenhét éves korában tartóztatták le, rendszerellenes összeesküvés vádjával. Ez a könyv azonban nemcsak a börtönélményekről szól, hanem az írói pálya kezdeteiről, a Magyarországra költözésről és főként arról, miként változott meg gyökeresen a világ Kolozsvárott, a Trianon utáni Erdélyben. "Nemrég került a kezembe a szabaduló-cédulám, és döbbenten vettem észre személyi adataim között, hogy testmagasságom a letartóztatáskor százhatvannyolc centiméter volt. Azért döbbenetes ez számomra is, mert szabadulásomkor százhetvenkilenc centiméter magas voltam, ugyanannyi vagyok ma is. Én a börtönben még tizenegy centit nőttem."