Az ​elcserélt asszonyok Lengyel ​népmesék

Ismeretlen szerző - A ​föld szépe
A ​mesemondás ősrégi albán népszokás: az élő hagyományt jelenti, melyben nemzedékről nemzedékre tovább élnek a népi hősök. Kemény emberek ezek, nem riadnak vissza a nehézségektől, minden csapás után talpra állnak. Nemcsak bátrak, hanem fortélyosak is – jelképezve magát az albán népet, amely hosszú évszázadokon át szinte élet-halál harcot vívott a mostoha természettel, az idegen hódítókkal és saját földesuraival is. Csapásra csapással visszaütni, túljárni az ellenség eszén: ezt tanúsítja az albán mese- és mondavilág.

Ismeretlen szerző - A ​nyírfa-fiúcska
Járja ​a vadász a tajgát, hattyú a zúgó Amur felett: az engedetlen lány az, aki átbucskázott a fején és hattyúvá változott.... Vadkan csörtet a bozótban – a falánk, önző sámán lelke lakik benne, akit mohóságáért erdei vaddá varázsolt a Tigrisember. És szájról szájra szállnak az Amur partján a csodálatos tündérmesék, hősmondák, állattörténetek... Az olvasó szeme előtt megelevenedik a tajgalakók titokzatos szellemekkel, jó és gonosz állatokkal, leselkedő szörnyekkel benépesített világa.

Ismeretlen szerző - A ​boldogtalan kolibri
Ezek ​az indián mesék nem híres-neves kultúrák üzenetét hozzák, nem a büszke inka, azték vagy maja folklór gazdagságát hirdetik, hanem a dél-amerikai őserdők primitív népeiről vallanak. Ismeretlen táj, ismeretlen természet, furcsa élet, furcsa ember tárulkozik ebben a mesevilágban és sok-sok meglepő külsőséget kell lehántanunk, hogy közel férkőzzünk ennek a sejtelmes világnak lelkületéhez, gondolkodásához. „Egyszer két kisleány meghallotta, hogy a kolibri furulyázik. Olyan szépen játszott, hogy az egyik kisleány így szólt: >A felesége akarok lenni.< Felkereste a kolibrit és vele aludt.” – Ilyen üde színek váltakoznak nekünk oktalan, szokatlan drasztikummal, varázslattal, olykor suta költőiséggel, de kópé-derűvel és bölcselő kedéllyel is. ha figyelmesen olvassuk, mi mindent gondol a kóbor halász-vadász önmagáról és környezetéről, a sok furcsaság mögött valami nagy megnyugtató tanulságot lelünk: egy kissé rokonok vagyunk, mert talányai-honnan-hogyan-miért jött létre az ember és a környező világ ezer jelensége, a tűz, az éj, a csillag, az ünnep, a dal vagy a földművelés – tulajdonképp a mi talányaink is.

Ismeretlen szerző - Tórem-Isten ​népe
Messze ​északon, az életet adó Ob-folyó mentén, a vasból való ég alatt, hogy medve-isten az emberek ura, mesélik egymásnak e meséket a rokon osztják nép fiai – ősökről-hősökről, regebeli szép időkről, életről és szerelemről, istenről és emberről... Szavaik nyomán nemcsak az osztják nép sajátos, szenvedéssel, szépséggel tele világa tárul fel, hanem elénk villan az osztják és a magyar nép őseinek sok évezred előtti, hagyomány- és varázslat szőtte ősi, népi képzeletvilága is. A kötet első ízben ismertet meg a rokon osztják gazdag népmese-kincsével.

Ismeretlen szerző - Az ​aranyhajú királylány
Ebben ​a kötetben déli szomszédaink, a délszláv népek meséit mutatjuk be. Akadnak köztük hagyományos mesék: hős királyfiak indulnak útjukra, hogy megvívjanak a sárkányokkal, boszorkányokkal, és kiszabadítsák a tündért. Ám ezek a hősök csak látszatra királyfiak – valójában a népet jelképezik. A népi képzelet indítja őket útra, hogy megvívjanak a földi, ártó hatalmakkal. De már sok mesében, különösen a trufákban, leplezetlenül maga a nép egyszerű fia száll harcba. Nem visel fényes fegyverzetet, egyedüli fegyvere – a leleményessége. S bizony, életrevalóságával mindannyiszor letöri az ördög szarvát... Így ezek a trufák nemcsak mosolyt fakasztanak, hanem azt is hirdetik, hogy a nép legyőzi az igazságtalanságot, megtorolja a gonoszságot.

Ismeretlen szerző - A ​foltoshátú sirály
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Szamárfülű ​kán
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Fehérvirág
Merész ​álmú, kicsiny nép él Európa végső nyugati szirtfokán: a portugál. Hajói egykor büszkén szelték a tengert, három világrész nyögte hódítói vasát, és földrésznyi területek fogadták a portugál nyelv és kultúra ihletését. Csak odahaza maradt mindmáig hontalan, csak otthon szakadt föl marcona hadfiakból az ősi portugál életérzés, a mélabú páncélpattintó sóhaja. Fehérvirág népe kifelé kevély pillantást vetett a világba – csak meg ne lássák könnyeit! – de meghitt magányában, az alentejói és minhói esték csöndjében megszűnt a hatalmi mámor szülte színlelés: meséiben megvallotta, hogy olyan nép ő, mint a másik, egyszerű és jóságos, van öröme, van bánata, tiszteli az igazságot, megveti a hamisságot. A portugál mesék tárgyi elemei még szemléletesebben vallanak: számtalan közismert fordulat – a három legény vagy három leány szimbolikája, a legkisebb gyerek leleményessége, a varázslat és más csodás elem, népi humor, népi bölcsesség, a váratlan meggazdagodás: a szegény ember álma – tanúsítja, hogy a kalandos lovagi eszmény uralma és a gyarmatosító buzgalom csak látványos, de hamis színjáték volt a portugál nemzet – és minden nemzet – történetében. A páncéling alatt emberszív dobog: akár a miénk.

Ismeretlen szerző - A ​fakó lovacska
Ezeket ​a kazah népmeséket 1942-1944. között fordítottam, amikor a nagy szovjet honvédő háború idején Moszkvából Közép-Ázsiába evakuálva, Kazahsztán köztársaságának fővárosában, a szép Alma-Atában éltem. A kazah népköltészet szépségére még egyetemi hallgató koromban felhívta figyelmemet öreg professzorom, Vámbéry Ármin, a világhírű magyar utazó és folklórista, aki járt a kazahok között és emlékét még máig is őrzik ott. Ezeknek a meséknek nagy része még oroszra sincs lefordítva. Egy részük kazahul sincsen még kiadva. Az alma-atai Tudományos Akadémia kéziratos gyűjtését bocsátotta rendelkezésemre és kazah munkatársakat adott mellém, akik a nyersfordítás elkészítésében támogattak. A magyar fordítás munkájában Geréb László volt segítségemre. Hálás köszönetet mondok e helyen a Kazah Tudományos Akadémia kitünő tudósainak támogatásukért. Különösen Avezov elvtársnak, a kiváló költőnek, aki a kazah népköltészet legjobb ismerői és földerítői közé tartozik. Balázs Béla

Ismeretlen szerző - A ​gonosz királynék
A ​Himalája vonulatai alatt húzódik meg egy titokzatos keleti ország: Kásmir. Nagy hegyek védik, ritka és csodálatos virágok borítják szépséges tájait. A meséi is színesek és szépségesek, telve csodákkal. Madár őrzi az óriás életét, a varázslatos fán csoda terem, az örök élet titka a forrás vizében rejlik. Elindul a három herceg, hogy megszerezze a kincset. Csak a táj, csak a név más; a keresés, a boldogság utáni vágy azonos mindenütt. Messzi világba visznek, de szívünkhöz szólnak ezek a mesék.

Ismeretlen szerző - Sfurtuna, ​az elátkozott leány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​nyolcszirmú lótusz
„… ​A világmindenségben sok hatalmas birodalom van. Napnyugat országában, ahol a négy nagy folyó ered, ahol a szépséges havasok lándzsahegy csúcsai magaslanak, ott az Örökkévalóság Kilenc Emeletes Hegyének lábánál, a Hátukat Összetámasztó Oroszlánok sziklái között, a föld felett, mely olyan, mintha a nyolcszirmú lótusz, az ég alatt, mely olyan mint a nyolcküllőjű kerék, egy ligetben, melynek fái a szivárvány színeiben ragyognak, a sokféle fű és virág erdejében, a gyógyító nektár lúgosában áll a drágakövek vára…” A ragyogó környezetben e sokszor kegyetlen, véres események sorozatát a lélekvándorlással magyarázza a keleti ember. A mesék, legendák legtöbb motívuma a buddhizmus ősrégi mesekincsét idézi.

Ismeretlen szerző - Az ​ezüstfogú leány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​Mambiala dombja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Gonaquadate, ​a víziszörny
A ​múlt században lábra kapott indián romantika még ma is úgy láttatja az indiánt, mint ahogy az akkor divatos regények ábrázolták, vagy ahogy Buffalo Bill Európában is turnézó cirkuszában bemutatta: bőrruhában, fején tolldísszel, derekán skalpokkal díszített övvel, kezében tomahawkkal. Ez a kép azonban kezdetben is csak a préritörzsek tagjaira volt érvényes, de éppoly kevéssé volt jellemző az egész indiánságra, mint például a tiroliak bőrnadrágja és zöld kalapja egész Európára. Hosszú időnek kellett eltelnie, amíg a tudomány a maga valójában ismerte meg az indián népcsoportok életét, történetét és kultúráját. Az indiánok életében még ma is nagy szerepet játszik a mesemondás. Avatások, vagy más ünnepi szertartások alkalmából a hagyományokban jártas idősebb férfiak elmondják a különböző varázsszerek, nemzetségek eredetét.

Ismeretlen szerző - Az ​óriás lelke
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​lány, aki rózsát nevetett
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​madáron vett menyasszony
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​három özvegy miniszter
Magyar ​nyelven most jelenik meg első ízben önálló koreai mesekötet. Korábban csupán néhány többé-kevésbé hiteles mesefordítás jelezte a Kína és Japán szomszédságában élő koreai nép sajátos hangú, emberközelségű mesevilágát. A koreai nyelvhasználatban a meséket általában legendá-nak nevezik, ami nem azonos a folklórkutatásban használt típuskategóriával. Ez a megnevezés kifejezi azt is, hogy az alkotások sokkal közelebb állnak a valósághoz, az ábrázolásmód reálisabb igényű, mint a par exellence tündérmeséké vagy akár a novellameséké.

Ismeretlen szerző - Az ​ördögnek adott lányok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.