A ​koronaherceg Billal ​al-Szudairi története

Borsa Brown - Az ​Arab fia
Khalid ​al-Szudairi húgával együtt végérvényesen felnőtté válik, új élete küszöbén áll. Nehezen szakad el a biztonságot nyújtó családjától, de azt is érzi, ha bizonyítani akar, akkor valóra kell váltania álmait. Olyan terveket, amelyekhez valószínűleg apjának is lesz pár keresetlen szava... Közeli családtagjai folyamatos nyomás alatt tarják, hiszen már mindenki az unokatestvérével megkötendő menyegzőre készül. Esélye sincs kihátrálni, hiszen elkövette a legnagyobb bűnt, amit nővel szemben elkövethet. Vagy házasodik, vagy halálba küldi a lányt. Vajon miként lesz képes összeegyeztetni a vágyait, álmait a saját családja és hazája korlátaival? Sikerül Annát, az oly féltve őrzött testvért elengednie? Mi vár rá az elzárt világon kívül? És a legfontosabb: Mi van, ha csak úgy elsuhan az ember szeme előtt a szerelem maga? Utána fordul, hogy megszerezze, vagy behunyva szemeit, lemondva a felemelő érzésről, kitart a tervei mellett? Borsa Brown egyedi, szókimondó, ugyanakkor érzelmes és szenvedélyes, erotikában bővelkedő írásai hamar az olvasók kedvenceivé váltak. Az Arab-sorozat utolsó, befejező kötete, melyben a sokak által megszeretett Szudairi család elbúcsúzik, ismét bővelkedik érzelmi magasságokban és mélységekben.

Borsa Brown - Az ​Arab
Megbotránkoztató, ​ugyanakkor szívbe markoló történet egy nem mindennapi szerelemről egy szaúdi herceg és egy magyar nő között. Gamal ibh Hussein Ál-Szudairi a milliomosok megszokott életét éli, míg egy üzleti tárgyalás alkalmával Budapestre érkezik. Ridegsége és elhatárolódása az új világgal szemben hamarosan átalakul valami egészen mássá. Vannak érzések, melyek korlátokat döntenek le, és embereket formálnak át. Mindezt azért, hogy új útra léphessenek. Miként vállalhatja föl egymást két ember, akik oly különbözőek? Miként lépnek új útra, vagy veszik fel a harcot saját lelkükkel szemben? És mikor jönnek rá, hogy valami végleges és megváltoztathatatlan Borsa Brown, a több ezer példányban eladott Maffia triógia sikerszerzőjének legújabb és eddigi legizgalmasabb regénye sajátos, erotikával fűszerezett stílusával dolgozza fel a kényes témát. Csakúgy, mint eddigi könyveiben, elzárt világba kalauzol, érdekes karaktereket és élethelyzeteket, emberi kapcsolatokat mutat be, melyeket kellőképpen színez csattanós párbeszédekkel. Az erotikus részekre tekintettel 18 év feletti olvasóknak ajánlott!

Borsa Brown - Az ​Arab lánya 1-2.
Gamal, ​a szaúdi királyi család tagja, megkapja élete legnagyobb feladatát: fel kell nevelnie magyar szerelmétől született gyermekét, Annát nem is akárhol: saját hazájában, Szaúd-Arábiában. A család nem nézi jó szemmel a házasságon kívüli kislány érkezését. De ha ez nem lenne elég, a sors még egy megoldhatatlannak tűnő kihívást küld Gamalnak Vajon képes egy apa egyenlőséget tenni gyermekei között, amikor azt a vallási tradíciók szerint nem is volna szabad? Lehet boldog egy ilyen zord világban egy ártatlan kislány, akinek már születésekor megpecsételődik a sorsa? Mire képes az apai szív? Mire képes egy mostoha? A hatalmas sikert aratott Az Arab című regényben megismertük egy szívbemarkoló szerelem történetét. Az Arab szeretője a magyar nő szemével mutatja be ugyanezt az érzelmi hullámvasutat. Az Arab lányában a kettejük szerelme gyümölcsének élete bontakozik ki, miközben Gamal lelke is új életre kel.

Borsa Brown - Az ​Arab szeretője
Érzelmes ​és sokkoló. Történet egy nem mindennapi szerelemről egy szaúdi herceg és egy magyar nő között. Csillának nincs egyszerű élete. Egyetemista, de az élet száz felől osztogatja neki a pofonokat. Alkoholista édesapja, és rákos édesanyja mellett azzal is szembe kell néznie, miként változik az öccse a drog hatására egy egészen más emberré. Egy tolmácsmunka alkalmával összehozza a sors egy szaúdi férfivel, aki felforgatja az életét. Az Arab szeretője című regény Az Arab párhuzamaként a másik oldalról, a nő szemszögéből mutatja be egy szerelem kibontakozását, egy különleges kapcsolatot a két különböző kultúrából érkező ember között, egy fiatal lány felnőtté válásának történetét. Borsa Brown egyedi, szókimondó, ugyanakkor érzelmes és szenvedélyes, erotikában bővelkedő írásai nem véletlenül váltak az olvasók kedvenceivé. A két regény szépen egészíti ki egymást, egészen más érzéseket adva át az olvasónak, miközben egymástól függetlenül, külön-külön is megállják a helyüket. Ha még nem olvastad Az Arab című regényt, ezek után biztos kedvet kapsz hozzá.

Ismeretlen szerző - Az ​Ezeregyéjszaka meséi I-VII.
A ​világirodalom e remekművének korábban nem jelent meg tisztességes magyar kiadása. A gyenge minőségű, meghamisított és töredékes „fordítások” nyomán a magyar olvasó még a veszteséggel sem lehetett igazán tisztában. Az igazi szöveg lenyűgöző irodalmi alkotás, pontosabban alkotások egész füzére, a középkori keleti népi költészet és a magas irodalom sajátos kombinációja, egyben páratlan kultúrtörténeti, társadalomtörténeti, vallástörténeti és tudományos kincsestár. A kiváló arabista és műfordító, Prileszky Csilla tizenöt évi munkával elkészítette az egyetlen autentikus, XIX. század eleji kalkuttai arab nyelvű kiadás teljes magyar fordítását, mely a szakma megítélése szerint vetekszik az eddigi legjobb nyugati kiadásokkal, s bizonyos tekintetben, pl. a mesteri versfordításokban többet is nyújt azoknál. A verseket Prileszky szövege alapján Tótfalusi István fordította. Kommentárok és jegyzetek: Simon Róbert. E kiadást a megjelenés évében olvasói a legjobb magyar műfordításnak választották.

Germanus Gyula - Kelet ​fényei felé
A ​Germanus-életmű új kötete a Közel-Kelet legizgalmasabb tájaira kalauzol: Irán és Szaud-Arábia világát ismerhetjük meg. Azokon a vidékeken kalandozhatunk, melyek ma is a napi sajtó középpontjában vannak. Megismerhetjük az arab emberek gondolkodását és életmódját, szokásaikat és az iszlám vallási tradíciót. Mindezt Germanus lendületes stílusban, plasztikusan ábrázolja. A Kelet fényei felé az iraki válság, a közel-keleti forrongás miatt nem pusztán az útleírás-irodalom egyik remeke, hanem rendkívül aktuális olvasmány is.

Rajaa Alsanea - A ​rijádi lányok
Újabb ​szingliregény? Egy másik Született feleségek? Netán egyszerű lányregény? Nos, bár négy rijádi (szaúd-arábiai) lány – Michelle, Lamees, Sadeem és Gamrah – történetét beszéli el a fiatal arab szerzőnő, szó sincs egyikről sem. Egy kiváló regényt kapunk kezünkbe, mely egyszerre letehetetlenül olvasmányos, ugyanakkor döbbenetes társadalomkritika is. Női sorsok a napjainkban még mindig merev erkölcsi és vallási szabályokba burkolódzó arab világról, ahol az évszázados előírások és a családi tradíciók fontosabbak a szerelemnél. Egyfelől modern világ – a lányok számára is nyitott egyetemi tanulmányokkal, tévével, mozival, telefonnal és internettel –, másfelől továbbra is zárt közeg a kötelező abayá-val, az arcot fedő fátyollal, a szülői kívánság, sőt parancs megfellebezhetetlenségével (ez utóbbi a fiúkra is vonatkozik). Mindez a XXI. században. A szerzőnő, Rajaa Alsanea merész tettet hajtott végre ezzel a könyvével: látleletet ad, egyúttal kemény kritikával is illeti ezt az oly gazdag, mégis számunkra oly primitív, nőket elnyomó rendszerét a szaúd-arábiai társadalomnak.

Sitkei Levente - Fekete ​sivatag
Szaúd-Arábiában ​van teve, olaj és al-Kaida, gondolja szinte mindenki. Pedig ez a misztikusnak tűnő, a világtól valóban kissé elzárt társadalom épp olyan, mint a többi ország, csak képtelen levetkőzni a rá rakódott előítéleteket. A Fekete sivatag című könyvben ezt az országot mutatja be személyes tapasztalatok és hosszas kutatómunka segítségével Sitkei Levente, a Magyar Nemzet újságírója. A könyvben az adatok mellett számos érdekességről, különös történetről, a miénktől eltérő kultúrából adódó furcsaságokról is olvashatunk, ahogy nem marad ki persze a nők helyzetének körüljárása vagy az ókorból ránk maradt igazságszolgáltatási rendszer bemutatása sem. Szó van a könyvben a két szent helyről, a nem muszlimok számára tiltott területnek számító Mekkáról és Medináról, a gazdagságot jelentő hatalmas olajkincsről és arról, miként képzelik el a szaúdiak azt a világot, amikor már nem lesz a sivatag mélyén a fekete arany, hogy működtesse az államot. A kötetben több helyi befolyásos személyiség is megszólal, hogy közelebb hozza a távoli, de voltaképp nagyon is ismerős világot a magyar olvasóhoz.

Denise Zintgraff - Emina Cevro Vukovic - Az ​ezeregyéjszaka asszonya
A ​szerző, Denise Zintgraff nevelőnőként dolgozott Riadban, egy ifjú szaúd-arábiai hercenő mellett. A kosztümöt fátyolra cserélve fokozatosan felfedezte az arab világot, ahol a férfiakra más törvények vonatkoznak, mint a nőkre. Idővel a háremhölgyek is a bizalmukba avatták, és olyan titkokat osztottak meg vele, melyek messze felülmúlják az európai emberek fantázáját. A könnyed, helyenként humoros könyv révén az olvasó előtt is feltárulnak az arab társadalom titkai.

Goldziher Ignác - Az ​iszlám története
Reprint ​kiadás Ez a könyv a Franklin-Társulat és a Révai Testvérek közös kiadásában megjelent világtörténet sorozat az iszlám történetére vonatkozó része, változatlan utánnyomásban. (A századfordulón megjelent könyv idején más helyesírás volt, az Ignác keresztnevet még cz-vel írták, a mi borítónkon azonban csak c-vel szerepel, a mai írásmódnak megfelelően.)

Germanus Gyula - A ​félhold fakó fényében
A ​nagysikerű Bengáli tűzzel elkezdett Germanus Gyula-életműsorozat újabb kötete az utoljára mintegy harminc éve megjelent A félhold fakó fényében. A szerző ebben meséli el, hogyan ismerkedett meg a keleti kultúrával, leírja első keleti útjait. Megelevenedik a Közel-Kelet számtalan vidéke, főként a török táj és városok, de eljutunk a mesés Indiába is. A klasszikus útleírások kimagasló darabja a kötet. Lebilincselő olvasmány, amely szórakoztatva tanít. A kötetet több tucat eredeti Germanus-fotó színesíti.

Jászberényi Sándor - Az ​ördög egy fekete kutya
Jászberényi ​Sándor 2006 óta él több-kevesebb megszakítással Egyiptomban, több afrikai és közel-keleti konfliktus, háború haditudósítója. Novellái ennek a színtérnek és emberi sorsoknak hűvösen pontos, ám nem szenvtelen látleletei. A szerzőt első novelláskötete máris a kortárs próza ígéretévé avatja.

Germanus Gyula - Kelet ​varázsa
Útleírás, ​riport, kultúrtörténet, történelem, de elsősorban és legfőképpen igazi memoár Germanus Gyula könyvének új kiadása, mely egy kötetbe foglalja A félhold fakó fényében és Kelet fényei felé c. műveket. A kilencvenedik életévén túljutott világhírű orientalista tudós, aki egész életét az iszlám művelődéstörténet kutatásának szentelte, könyvében elmond egy buddhista mesét. Ebben a mesében a Tanítvány az élet eredetének és okának kérdésére vár választ mesterétől. A Mester tanácsa az, hogy vonuljon el a vadonba, és elmélkedjék a titokról, s ha majd megtalálta nyitját, jöjjön vissza hozzá, mondja el neki is. A tanítvány csak harmadik elvonulása alkalmával fejti meg a talányt, de többé nem tér vissza mesteréhez, mert "mindenki csak magának találhatja meg az élet értelmét és a boldogságot." Így a mese. De ilyenformán talál rá Germanus Gyula is saját életének értelmére, amikor mint kisdiák törökül kezd tanulni, majd arabul, hogy később Vámbéry Ármin fürdőkádban tárolt könyvei és folyóiratai elindítsák az "Ezeregyéjszaka" huszadik századi világának meghódítására. Ebben a memoárban nem egy szobatudós hajlamaival, vonzalmaival, látásmódjával találkozik az olvasó, hanem egy bátor, már-már vakmerő, az ismeretlennel megküzdő és azt legyőző, szellemi és fizikai fáradtságot nem ismerő tudós életútjával ismerkedhetik meg.

Jean Sasson - A ​fátyol mögött
„...Országomban ​a nőket apjuk semmibe veszi. fivérei lenézik, férjük pedig uralkodik rajtuk... Asszonyaink történetét a titoktartás fekete fátyla fedi. Sem születésünk, sem halálunk nem szerepel egyetlen hivatalos feljegyzésben sem... Gyakran teszem fel magamban a kérdést, ha születésünk és halálunk nincs számon tartva, létezünk-e egyáltalán... Ez buzdított fel arra, hogy hatalmas kockázatot vállalva elmeséljem történetemet... és indított arra az elhatározásra, hogy a szaúdi nők teljes személyi szabadságáért és jogaiért küzdjek. Azokért a jogokért, melyekkel országomban csak a férfiak rendelkeznek.” Szultána, a mesés gazdagságban élő szaúd-arábiai hercegnő szavai ezek, aki makacsul lázad alávetettsége miatt, amit egyedül női mivoltának köszönhet, és inkább elszenvedi a büntetést, mint hogy legyőzöttként éljen. Ám a változásra csekély a remény egy olyan országban, amelyet primitív szokások uralnak, és a vallási vezetők árgus szemekkel figyelnek mindenkit.

Szamer - Rakka-naplók
Emberség ​és bátorság a legsötétebb gyötrelemben - egy gyönyörűen megírt és megrajzolt könyvben. Amikor az Iszlám Állam elfoglalta a szíriai Rakkát, a várost a pokol legmélyebb bugyrává változtatta. Betiltotta a tévézést, az internetet, tilos volt elhagyni a várost, a nadrág nem megfelelő hosszáért pedig azóta is súlyos büntetés jár. A mobiltelefon használata megbocsáthatatlan bűn... Ha valaki kapcsolatba lép egy nyugati újságíróval, a büntetése: halál. A Rakka-naplók a BBC Radio rövid sorozataként kezdődött. Mike Thomson, a rádió munkatársa az arab BBC segítségével rátalált egy fiatalemberre, aki - egy kis ellenálló csapat tagjaként - életét kockáztatva hajlandó volt elmondani, mi történik körülötte. A Naplók megírása után a szöveg kódolva érkezett egy harmadik országba, mielőtt lefordították. A naplóíró apja meghalt, anyja súlyosan megsebesült egy légitámadásban; őt magát pedig negyven korbácsütésre büntették, mert nem bírta végignézni, ahogy egy asszonyt halálra köveznek. Szamer így írja: "úgy tűnik, nem elég, hogy nem beszélhetünk a külvilággal, már nem is láthatjuk." Átélve, végignézve, ahogy a gyűlölettel telt fanatikusok lemészárolják a rokonait, barátait, Szamer egyre biztosabb abban, hogy el kell mondania a világnak, mi történik szeretett városával. A Rakka-naplók nyers, egyenes, megrázó olvasmány egy bátor fiatal férfi tollából - egy könyv, amely példátlan módon képes bemutatni a körülményeket, melyeket a fékevesztett diktatúra máig az ott élőkre kényszerít. Szamer (álnéven ír) 24 éves. Rakkából való szökése óta egy Szíria északi részén felállított menekülttáborban él. "Erős és gyors tempójú, mint egy thriller. Brutális. Őszinte. Sürgető." - Guardian

Amir Ahmed Nasszer - Én ​és az iszlám
Öngyilkos ​merénylő vagy Al Kaida terrorista lehetett volna a kis Amirból, ha szülei nem látják be időben, hogy a vallási iskolákban hirdetett radikalizmus egy életre eltorzíthatja gyermekük lelkét. Véletleneken múlott, hogy az ő kezében a „bombát” végül egy internethez csatolt komputer jelentette. Amir Ahmed Nasszer 25 évesen lett az arab világ legismertebb bloggere, és 27 évesen írta meg saját átváltozásainak izgalmas történetét ebben a könyvben, mely aligha véletlenül lett hónapok alatt világsiker. Az Én és az iszlám voltaképpen az Arab Tavasz szellemi előtörténete. Lefegyverzően őszinte és izgalmas beszámoló az útjukat kereső muszlim fiatalok kétségeiről, lelki gyötrelmeiről és szabadságvágyáról. Egyszersmind behízelgően őszinte és felemelő memoár arról, hogyan nyitotta fel egy ifjú arab szemét a szélesebb világra a bloggolás és az internet. Vélemények a könyvről: „Az Én és az Iszlám egy jó internetes blog bájával íródott: ellenállhatatlan, skrupulusok és pretenziók nélküli, minden friss gondolatra nyitott, elismeri más szerzők érdemeit, és ha próbálja is leplezni, voltaképpen grandiózus írás” –The Wall Street Journal „Az Én és az Iszlám egy szép történet szerelemről és megváltásról, arról, hogyan szakad meg a szív. Olvasd és lelkesülj!” – Szalman Ahmed, a Junoon vezető énekese „A szeptember 11 utáni világban vitriollal öntötték le a muzulmán hitet. Ez a könyv ennek a méregnek az ellenanyagát tartalmazza. Olyan valaki írta, aki általunk alig felfogható körülmények között nőtt fel. Ez egy nagyon bátor és és nagyon megható könyv, amelyben szó van Palesztináról, terrorizmusról, internetes aktivizmusról, szerelemről és életről, s amely megmutatja az iszlámon belüli árnyalatokat is. Csak gratulálhatok a szerző azon döntéséhez, hogy elutasítja a fundamentalizmust. Ez bennünk is megkérdőjelezi, mit tett valamennyiünkkel „a terrorizmus elleni háború.” – Antony Loewenstein

Fodor Sándor - Arab ​legendák a piramisokról
A ​VII. század második harmadában hódító útjukra induló mohamedán seregek ősi civilizációk romjaikban is lenyűgöző emlékeivel találkoztak. Egyiptom, Szíria, Mezopotámia és Dél-Arábia régi kultúrájának hagyatékát az arabok örökölték, és az évezredes múltra visszatekintő népek vallása, irodalma, művészete, tudománya alkotóeleme lett az iszlám kultúrájának. Az iszlám és a helyi kultúrák viszonyával foglalkozik a szerző is, aki vizsgálódásának középpontjába a három híres gizai piramishoz fűződő arab legendákat állította. Az Egyiptomba látogató arab utazók, geográfusok és történetírók nem mulasztották el, hogy feljegyezzék a piramisokról hallott mesés történeteket. A valóságos piramisépítő fáraók neve és a régi történelmi események emléke ekkorra már feledésbe merült, helyüket a legendák világa foglalta el. Arab szerzők javarészt IX-XV. századi, gyakran az Ezeregyéjszakába illő elbeszéléseket tartalmazó piramisleírásait használta fel Fodor Sándor műve forrásául. Ezeknek a mondáknak az eredetét kutatja, követi nyomon egészen a fáraók Egyiptomáig, közben megrajzolja a legendák bonyolult vallástörténeti hátterét. Utal az európai vonatkozásokra is, így derül fény például a Rózsakereszt legendájának eredetére.

Baráth Viktória - A ​főnök nagy napja
Valóban ​te irányítod a saját életedet? Ana Moreno békés életet él Albuquerque legtehetősebbek által lakott negyedében. Mindene megvan, amiről egy nő álmodhat: csodás ház, személyzet és egy milliomos vőlegény, akivel boldogan tervezgetik a jövőjüket. A rózsaszín álomvilágnak azonban vége szakad, mikor egy este ismeretlenek elrabolják Anát. A lány ekkor döbben rá arra, hogy az élete mégsem volt olyan fényes és csillogó, mint ahogy azt gondolta. Fogvatartója válaszút elé állítja: ha életben akar maradni, meg kell tanulnia alkalmazkodni ahhoz a kegyetlen világhoz, amibe került. A titkok és csalódások hálójában őrlődve azonban arra még ő sem számít, hogy a bosszúvágy egy teljesen új emberré fogja átváltoztatni. Hol a határ jó és rossz között? Mire lehet képes az ember, ha a bosszú hajtja? Vajon létezhetnek valódi érzelmek egy kegyetlen világban, vagy csak az érdek vezérli a tetteinket? Baráth Viktória, az AranyKönyvre jelölt Első tánc című nagy sikerű könyv szerzője ezúttal egy izgalmakban, érzelmekben és erotikában gazdag történetben mutatja be az alvilág rideg valóságát.

N. Rózsa Erzsébet - Az ​arab tavasz
A ​2010 decemberében Tunéziában kezdődött arab tavasz mindenkit meglepett a térség országaiban és a térségen kívül egyaránt. „Az évszázad eddigi legfontosabb eseménye”, melynek hatása nagyobb lesz, mint akár a 2001. szeptember 11-i terrorcselekményeké, akár a 2008-as globális gazdasági válságé. Tunéziában és Egyiptomban az évtizedek óta az országot irányító vezetőknek, Zein el-Ábidín Ben Alinak és Mohamed Hoszni Mubáraknak távoznia kellett a hatalomból. Jemenben Ali Abdullah Szálehnek szintén távoznia kellett, de egy hosszas, tervezett átmenet vette kezdetét. Bahreinben a többségében a síita lakosság tüntetéseit leverték. A líbiai polgárháborúban Moammar Kaddáfi életét vesztette, az ország mára irányíthatatlanná vált. Szíriában pedig immár négy éve zajlik a polgárháború. Ezeket az eseményeket 2011 elejétől „arab tavaszként” emlegeti a politika és a média, de a közvélemény is. A megnevezés azt a pozitív, reményteljes várakozást idézi, mely az első békés megmozdulásokat kísérte, melyekben a népakarat spontán megnyilvánulva és békésen elérte legfontosabb célját, a vezető menesztését. Az „arab tavasz” értelmezésünkben az arab országokban régóta zajló folyamatok felszínre törése, egy új szakasz kezdete: átmeneti időszak, melynek végkifejlete a bizonytalan jövőbe tolódik ki és egyelőre beláthatatlan, hogy merre tart.

Ismeretlen szerző - A ​világirodalom legszebb elbeszélései I-III.
„A ​világirodalom egységes, összefüggő folyamat, egyetlen hatalmas vérkeringés. Mikor Goethe először észrevette és nevet adott neki, már réges-régen létezett: mert sokkal régibb, mint a nemzeti irodalmak. Csakhogy akkor még nem hívták »világirodalomnak«, hanem jelző nélkül, pusztán csak »irodalomnak«. Jelző inkább az egyes nemzetek külön literatúráját illette. A világirodalom nem ezekből állt össze nagyobb egységgé. Ellenkezőleg: az egyes nemzeti irodalmak különültek el a világirodalmon belül, mint állam az államban, külön nyelveik védbástyái mögött, mindjobban önálló életet kezdve...” (Babits) Egy válogatásban bemutatni a novellát, úgy, hogy a vállalkozás a legkülönbözőbb szempontoknak megfeleljen – hogy bemutassa mindazt, ami előzménynek tekinthető: a görög és latin műveltséggel érintkező perzsa, indiai, arab elbeszélés-gyűjtemények egy-egy darabját. Magáét a görög és latin elbeszélő prózát, a középkori fabliau-t, az európai és kisázsiai fejlődéstől függetlenül létrejött távol-keleti elbeszélést, a modern novella megteremtőjétől, Bocacciótól a ma élőkig, a reneszánsztól a XX. századig feltérképezze a novella egész világföldrajzát, úgy, hogy egyszerre adjon képet az irodalomtörténet korszakairól, tükrözze a többé-kevésbé elfogadott értékrendet s az ettől gyakran (s szükségszerűen) eltérő nemzeti értékskálát is reprezentálja, reménytelen vállalkozás, hisz csak az utóbbi két követelmény is kibékíthetetlenül áll szemben egymással, lévén, hogy a legnagyobb irodalmakból magasabb színvonalú gyűjtemény állítható össze, mint a nemzeti irodalmak összességéből. E közhellyel, hogy ilyen gyűjteményt csinálni reménytelen vállalkozás, szemben áll a gyakorlat: antológiák születnek, mert szükség van rájuk. Novellaantológiák is. Se szeri, se száma az ilyen átfogó vállalkozásoknak, mint a mienk, a legszélesebb skálában a két véglet: a tudós válogatás és ez impresszionista között. Mit tehet a szerkesztő egy ilyen nagy példányszámú, „standard” kiadványnak szánt antológia esetében, mint az, amelyet az olvasó a kezében tart? Igyekszik az egyes irodalmakat előbb úgy venni, mintha külön antológia készülne mindből, s az irodalom történetének a fonalát szépen felgömbölyíteni, mintha szöveggyűjteményt készítene. A kialakult értékrendet nem megsérteni, mintha disszertációt írna. S amikor ilyenformán előállt a megengedettnél két-háromszor terjedelmesebb anyag, megpróbálja csökkenteni. Pontosabban: csökkenteni, számtalan menetben. Úgy, hogy minden követelményt megsért. A térkép helyett tájékozódási pontok maradnak, a történeti fonal elkalandozik, az irodalomtörténetiség súlyos sérelmet szenved. A sérelem elkövetésében magyarázhatóan, de védhetetlenül, ha úgy tetszik, önkényesen, de elkerülhetetlenül most már a szerkesztő ízlése az eszköz. Mert ha már nem lehet teljes - és lehet e egyáltalán teljes egy antológia? -, adjon csak valamelyest eligazítást, vázlatot műfajról, korokról és nemzetekről, és legyen szép, jó, megrázó, emlékezetes olvasmány. Erre törekszik ez a válogatás is, amely kezdve az elbeszélő próza legrégibb ismert alkotásaival, a négyezer éves óegyiptomi A paraszt panaszai-val hetvenhárom elbeszélést, illetve novellát tartalmaz: a régebbi korokból tizenhármat, a tizenkilencedik század elejétől napjainkig hatvanat. Nem tesz egyenlőségi jelet az egyes irodalmak közé, de igyekszik, ha és ahol a színvonal sérelme nélkül ez megoldható, minél több irodalomból válogatni, s képviseltetni a később felvirágzott irodalmakat is. Egyezően a hasonló célkitűzéssel készült, ugyancsak az Európa Kiadónál megjelent A világirodalom legszebb drámái és A világirodalom legszebb versei című antológiákkal. A burkolón Pablo Picasso Minotaurosz és áldozata c. tusrajza látható.