Tovább ​az El Caminón Az ​út, ami fogva tart

Károlyi Istvánné Windisch-Graetz Mária Magdolna - Feljegyzések ​és életképek
Gróf ​Károlyi Istvánné Windischgrätz Mária Magdolna arisztokrata úrhölgy, négy gyermek édesanyja, szenvedélyes vadász, díjugrató lovas, szállodatulajdonos. Sárospatakon született 1911-ben. Dédunokája Alfred Windischgrätz hercegnek, aki az 1848-49-es szabadságharc idején egy ideig a császári csapatok főparancsnoka volt. Édesapja Windischgrätz Lajos katonatiszt, a Wekerle-kormány tárca nélküli minisztere, az 1926-ban kirobbant frankhamisítási botrány fő vádlottja, már magyarnak vallotta magát. Windischgrätz Mária Magdolna a hercegi család birtokán, a sárospataki várban töltötte gyermekkorát, majd 19 évesen férjhez ment gróf Nagykárolyi Károlyi Istvánhoz. Az 1930-as években a Károlyiak fóti és zempléni birtokain élt családjával, a háború előtti időszakban a füzérradványi kastélyukban férjével kastélyszállót üzemeltettek. A második világháború alatt gyermekeivel külföldön élő rokonokhoz menekült, lányával és két fiával a háború után visszatért Magyarországra. Férjével újra megnyitották a füzérradványi kastélyszállót, ami csak néhány évig működhetett, az 1949-es államosítással mindenüket elveszítették. Az osztályidegenné vált család a szökés mellett döntött, a zöldhatáron át jutottak el Ausztriába, majd Dél-Amerikába emigráltak, és Argentínában kezdtek új életet. A Csendes-óceán partján építették fel a "Pipacs" nevű hotelt, amit férje haláláig együtt működtettek. A hatvanas évek végén legkisebb fiával az Egyesült Államokba költözött, 2004-ben halt meg Washington D. C.-ben. Gróf Károlyi Istvánné a családi fotóalbumok mellé írt feljegyzéseit az 1970-es években kezdte el írni. A képekhez fűzött német és magyar nyelvű emlékiratok élénk képet festenek a 20. század történelmének viharos időszakairól. Írásában felbukkannak gyermekkori emlékképek, megelevenedik a harmincas évek világa, a nagybirtokos nemesi család hétköznapi élete, naplószerűen jelennek meg a második világháborús emlékek és a háború utáni Magyarország életképei. Gróf Károlyi Istvánné részletesen ír az emigrációban töltött évtizedekről, ahonnan ő már csak látogatóba érkezett Magyarországra. Legidősebb fia, gróf Károlyi László feleségével a kilencvenes években hazatelepült, és azóta a fóti kastélyban élnek.

Brian Jay Jones - George ​Lucas
"Mesteri ​és lebilincselő kötet: éppen olyan részletgazdag, mint amilyet a rajongók és a filmőrültek várnak." _KIRKUS REVIEW_ 1977. május 25-én az Egyesült Államokban bemutattak egy független, kisköltségvetésű, kínkeservesen leforgatott science-fiction filmet. Mindössze harminckét moziban vetítették, a _Csillagok háborúja_ mégis filmtörténelmet írt: bár senki nem számított rá, pillanatok alatt megdöntött minden bevételi rekordot, és a filmkészítés, illetve -forgalmazás új korszakát nyitotta meg. George Lucas még be sem fejezte a _Csillagok háborúja_ forgatókönyvét, amikor megálmodta a kincsvadász régészprofesszor, Indiana Jones figuráját. Az Indiana Jones-filmeket később Steven Spielberg rendezte, míg Lucas producerként működött közre az elkészítésükben. E két kultikus sorozat mellett George Lucas azzal is beírta magát a filmtörténetbe, hogy forradalmasította a speciális effektusokat és a mozifilmek hangzásvilágát. A hírhedten zárkózott, öntörvényű és kontrollmániás rendező életrajzi kötete hol felmerülő, hol provokatív magánéleti és szakmai eseményeken keresztül mutatja be, hogyan bontakozott ki az egyedülálló karrier, és milyen hatással voltak George Lucasra az őt körülvevő alkotó- és pályatársak, mint Francis Ford Coppola, Steven Spielberg és Harrison Ford. Feledhetetlen hőseihez és halhatatlan történeteihez hasonlóan George Lucas hatása a mai napig töretlen. Egyedülálló életműve és az a bizonyos messzi-messzi galaxis, amelyben megálmodója él, most végre kézzelfogható közelségbe kerül.

Amy Schumer - A ​deréktetovált lány
Amy ​Schumer, az Emmy-díjas komikus, színésznő és író, az _Amynek áll a világ_ és a _Kész katasztrófa_ sztárja az utóbbi években a szórakoztatóipar egyik legkeresettebb alakja lett, okos és egyben szatirikus humorával mindenkit lenyűgözött. _A deréktetovált lány_ című első könyve rendkívül személyes hangvételű, üdítően őszinte és harsány esszék gyűjteménye. A megjelenését követően több hétig vezette a New York Times Bestseller-listát, humor kategóriában megnyerte a rangos Goodreads-közönségdíjat, és az egész nemzetközi média rendkívül pozitív kritikákkal méltatta. A deréktetovált lányban Amy visszatekint a múltjába, és történeteket oszt meg a tinédzseréveiről, a családjáról, a kapcsolatairól (és persze a szexről), melyeken keresztül megismerhetjük az igazi arcát. Annak a nőét, akinek megvan a bátorsága ahhoz, hogy feltárja a lelkét és kiálljon azokért a dolgokért, amikben elkötelezetten hisz. Ráadásul közben megnevetteti az egész világot. A pofátlantól a romantikusig, a szívből jövőtől a szívszaggatóig, ez a rendkívül szórakoztató gyűjtemény egy jószívű, bátor és figyelmes embert mutat be. Legyen szó akár testi vágyról első látásra egy reptéri biztonsági ellenőrzés során, a szerelemről és házasságról alkotott véleményéről, a cross-fit edzőjének titkolt rossz szokásáról, vagy az introvertáltságról, Amy minden esetben elképesztő stílusban, felejthetetlenül mesél.

Leah Remini - A ​Bajkeverő
A ​New York Times bestseller listájának első helyezettje. Leah Remini, a szabad szájú színésznő, televíziós műsorvezető, és valóságshow-sztár mindent feltáró visszaemlékezése bepillantást enged az olvasó számára a Szcientológiai Egyházzal való több mint harminc éven keresztül tartó, felkavaró eseményekkel és szívszorító drámákkal teli kapcsolatba. Leah Remini soha nem fogta vissza magát, ha valamit el akart mondani. A nagyszájú brooklyni lány pontosan annak köszönheti hosszú évek óta töretlen karrierját, hogy mindig kész volt elmondani ami a szívét nyomta, kiállt magáért, és ha kellett, az elfogadott normákat sem félt felrúgni. Azonban néha nagy árat kell fizetni azért, ha valaki bajkeverő. Ez az igazság soha nem volt annyira egyértelmű, mint 2013-ban, amikor Remini hangosan, és nyilvánosan szakított a Szcientológiai Egyházzal. A Férjek gyöngye sztárja ebben az őszinte, és csípős megjegyzésekkel teli visszaemlékezésben beszél először élményeiről, részletekbe menően feltárva miért volt kénytelen szakítani az egyházzal, és bemutatva a szcientológia számos vitatott gyakorlatát. Remini még gyermekkorában lépett be az egyházba, amikor nővérével és édesanyjával New Yorkban élt. Később Los Angelesbe költöztek, és miközben Remini arról álmodott, hogy színésznő lesz, erőfeszítéseit mind jobban áthatotta a szcientológia ügyének előmozdítására irányuló vágy. Felnőttként sikerült elérnie az áhított sikert, és előkelő helyet vívott ki magának a vezető szcientológus sztárok hierarchiájában, amelynek csúcsán az egyház legelkötelezettebb tagja, Tom Cruise áll. Remini sok időt töltött a társaságában, és 2006-ban meghívták Olaszországba is Cruise, és Katie Holmes esküvőjére. Amikor azonban az egyház tevékenységével kapcsolatban kezdett kérdéseket megfogalmazni, hamarosan ő maga vált célponttá. Olyannyira, hogy végül a szervezetre veszélyes emberként, „elnyomó személlyé” nyilvánították, minek következményeként minden egyes egyháztagnak – ideértve a saját családtagjait is – szigorú utasításba adták, hogy szakítsanak meg vele minden kapcsolatot. Mindörökre. A Bajkeverő Leah Remini, és családtagjai érzelmi és szellemi szabadság felé tartó figyelemre méltó utazásának bátor, pimasz, és különösen olvasmányos krónikája. Visszaemlékezés ez, mely egy őszintén élt élet során, súlyos áldozatok árán feltárt igazságokat mutat be – egy olyan író tollából, aki nem fél a következményektől.

Anna Pasternak - Lara
Van ​egy regény, a Zsivago doktor, benne Oroszország (Szovjetunió) pokolbéli ötven éve a huszadik század első felében, minden rendű és rangú karakterek és egy nem mindennapi szerelmi szál, Jurij Zsivago és Lara Guichard gyötrelmes viszonya. Van egy metaregény, a regény regénye, a negyvenes-ötvenes évek Szovjetuniójának nem kevésbé pokolbéli napjaiban, a regény istenáldotta tehetségű szerzőjével, a körülötte élő mindenféle kvalitású kortársakkal és egy nem mindennapi szerelemmel, Borisz Paszternak és Olga Ivinszkaja küzdelmes viszonyával. Anna Paszternak, a Lara szerzője szerint a regény és a metaregény számos ponton különös átfedésbe kerül egymással, és ezt a meggyőződését a regény, a Zsivago doktor szövege és a bőséges dokumentumokból - a levelekből, visszaemlékezésekből, hivatalos dokumentumokból és történeti munkákból - kirajzolódó metaregény egymás mellé helyezésével támasztja alá. Közben pedig megrajzolja egy bátor és rendkívüli nő, Olga Ivinszkaja portréját.

C. W. Gortner - Az ​isteni Marlene
Maria ​Magdalena Dietrich szegénységben nő fel az első világháború alatt. Kislánykora óta a színpadról álmodik. Miután hegedűművészi ambíciói meghiúsulnak, Berlinbe költözik, ahol nyomban belecsöppen a kabarék züllött világába. Szmokingot visel, cigarettázik, szerelmi viszonyba keveredik férfiakkal és nőkkel egyaránt. Igéző szépségével, tartásával, polgárpukkasztó öltözködésével telt házak előtt énekel, és hamarosan a filmszakmában is befut. Sem a házasság, sem az anyaság nem tudja megfékezni szabadság- és szereplésvágyát. Hitler hatalomra kerülése után Marlene Amerikában talál új hazára. Hollywood tárt karokkal várja. Greta Garbóval vetekedve olyan sztárokkal látni a mozivásznon, mint Gary Cooper, John Wayne, Cary Grant. A második világháborúban Marlene úgy harcol a nácik ellen, hogy önmagát nem kímélve katonák ezreinek énekel a frontvonalban. A szerző finom pszichológiai érzékkel tárja elénk az isteni díva belső vívódásait. Marlene igazi legenda volt, és Gortner mesterien ábrázolja lenyűgöző, ugyanakkor ellentmondásos személyiségét.

Obádovics J. Gyula - Életem
Obádovics ​J. Gyula kilencvenedik életévét ünneplő önéletrajzi kötetéből képet kapunk róla, hogyan lett a kíváncsi, eleven, éles eszű bajai fiúból tekintélyes, sokak életére komoly befolyást gyakorló professzor, aki soha nem szűnt meg kérdéseket föltenni a matematika világáról. Meleg humora, költői vénája, irodalom- és zeneértése, a szó legigazibb értelmében vett ember- és életszeretete adják sokoldalú személyiségének egy-egy fazettáját. Obádovics J. Gyula természettudományi, műszaki doktor, a matematikatudományok kandidátusa, tanszékvezető egyetemi tanár, professor emeritus. Harminchárom könyv, harminc egyetemi jegyzet és közel hatvan tudományos publikáció szerzője. Számos kiadást megért _Matematika_ című könyve - "az Obádovics" - mára fogalommá vált, nemzedékek nőttek fel rajta. Neki köszönhetjük a számítástechnika oktatásának megszervezését Magyarországon, a matematika állításainak érthető, sokak számára befogadható megfogalmazását, valamint a mérnökképzésben a korszerű matematikaoktatás bevezetését. ___Jelenleg Balatonszárszón él a feleségével. Három lánya szintén matematikával foglalkozik. A professzor életét számos unokája, dédunokája aranyozza be. _"1927-ben, Baján, egy gyönyörű, napsütéses márciusi napon születtem. A rokonok elmondása szerint azon a csütörtökön olyan meleg volt, amilyenre még a legöregebb bunyevác asszony sem emlékezett. A bába kivitt az udvarra, megmutatott a napnak, és azt mondta, hogy ilyen napsütéses legyen az egész élete ennek a lánynak várt fiúnak. Ha most, életem kilencvenedik esztendejében visszagondolok erre, kijelenthetem, hogy a bábaasszony kívánsága - kisebb felhőktől eltekintve - végigkísért életem útján."_ Mind a mai napig a világ egyik legnépszerűbb matematikakönyve "az Obádovics". Ebből tanultak napjaink kutatói, mérnökei, tudósai. Amikor egyik űrutazásakor megkérdezték Charles Simonyitól, hogy tanulmányai szempontjából melyik könyv volt számára a legfontosabb, ő azonnal Obádovics J. Gyula matematikakönyvét nevezte meg. Obádovics professzor alkotókedve a kilencedik X-et betöltve is töretlen: regényes önéletírása megmutatja a tudóst, a tanárt, a családapát, a barátot - az igazi embert.

Feszty Árpádné Jókai Róza - Akik ​elmentek...
"Nagyanyám ​halála után fél évvel megismerkedtem Feszty Árpáddal, ki akkor Párizsba készült hosszabb időre. Miattam, mert én papától sem nem tudtam, sem nem akartam elválni (akkor még azt hittem, szüksége van rám), lemondott párizsi útjáról, s elvett." Jókai Róza festő-író, Jókai Mór fogadott lánya, Laborfalvi Róza unokája, Feszty Árpád felesége, Andrássy Gyula leánya... édesanyja pedig színművészek házasságon kívüli kapcsolatából született. A kaotikusnak ható genealógia már elsőre is figyelemfelkeltő, hiszen olyan családi történetekbe enged bepillantást, amelyek jószerivel a maguk korában sem voltak ismeretlenek a nagyérdemű előtt. Jókai ismertsége, elismertsége, írói-politikai pályája mögött azonban a magánélet mezsgyéje titkokkal van tele, s bármennyire is igyekeztek megóvni részleteket mindennapjaik kuszaságáról, a viharos életrajzi események, a Jókai-per kiszivárgott fejezeteinek hátterében ott áll a lány vallomása: Jókai Róza mesél és mesél, kedves-fájó visszaemlékezéseiben megjelennek a színészvilág apró titkai, Jókai írótársainak portréi Gárdonyitól Mikszáthon át Justh Zsigmondig és Bródy Sándorig, a festő iskolák alakjai Munkácsytól Mednyánszkyig. És persze gyermekkor, viszontagságok, szerelem, házasság, de mindenekelőtt: Jókai. Meg a helyszínek: Balatonfüred, Svábhegy, Párizs. És újfent Jókai... Majd egy örökségi per részletei. A jelen kiadás Jókai Róza mindkét memoárját tartalmazza. Részlet a gyerekkorról: "Emlékszem nagy felfedezőutakra; fel-le lépcsők veszedelmeire, amiket apró, vastag lábaim csak a nagy, jó ember segítségével tudtak leküzdeni. Ha elfáradtam (panaszos hangomat hallom ma is: "elesik a Józa"), ölbe vett. Ölbe különben, azt hiszem, sokan vehettek; s ezalatt váltak lassan ismerőssé, rokonná vagy ellenséggé az idegen, új arcok. Ezek közül kiemelkedik egy csúnya, fekete, vigyorgó fej; mindig nevet, nagyokat ugrik, s engem aztán visz, úgy táncol. Netti volt, a tót szakácsnőnk. Első bizalmasom. Homály, kusza képek, sok állat; nagyon szerettem őket. Vagy egy évig megint semmi pontos emlék, csak apró, gomolygó képek. Azután kinyúlik a ködből, mint útmutató, az első nagy fájdalom, a kisgyerek fájdalma! Óriásivá nő, akármilyen kicsi. Később elfelejti az ember, nem számol vele, pedig sok későbbi baj magva rakódik le a még öntudatlan kis lélek rejtett zugaiba."

Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona - Emlékeim
A ​magyar "first lady" emlékei, a századforduló nagyasszonyának vallomása. "A költő látnok is, apám oly igaz költő volt. Mert borzasztó azt hinni, hogy annyi szenvedés után remény nélkül kelljen meghalnia. Deák eljött ismételve, de akkor már, midőn másodszor jött, nem ismert meg apám senkit, s mind aggasztóbb lett a baj. Elköltözött ama hazába, hol megszűnik a gond. Nagyon szerettem őt, és elszorult szívem elgondolva: hogy most fagyos hideg borult szerető szívére, mély álmaira." Vörösmarty Mihály leánya, Vörösmarty Ilona (1846-1910), a legkiválóbb, legelőkelőbb magyar hölgyek egyike, ahogy írták róla 1900-ban, 1867-ben feleségül ment Széll Kálmánhoz, aki 1899 és 1903 között Magyarország miniszterelnöke volt, Bánffy Dezső utódja. A "first lady" emlékirata nem elsősorban politikai visszaemlékezés, még csak nem is családi krónika elsőrenden, hanem az "apátlanság" története. Édesapja halála után ugyanis Deák Ferenc, a haza bölcse lett a gyámapja, aki Vörösmarty Mihály legjobb barátja volt. Az ő pályafutásának háttértörténete erősen felsejlik a sorok között, ezáltal a visszaemlékezés remek társadalmi tabló Magyarország történetéről, a kiegyezés és a monarchia időszakáról, miközben részletes beszámoló egy tehetséges ifjú hölgy mindennapjairól, aki Andrássy Gyula, Lónyay Menyhért, Tisza Kálmán, Apponyi György társaságában élte hétköznapjait, és akinek Deák Ferenc volt a példakép, a mentor, az "apakép". "Esküvőm szeptember közepén volt, s december elején, kérelmemre, fölmentünk Pestre. Hat hétig maradtunk, s gyámapám naponként eljött hozzánk több órára, kik anyámnál és bátyámnál laktunk, de az estéket többször a Körben tölté. Deák Ferenc 1868-ban jött először Rátótra, s ezentúl ott tölte az országgyűlési szünidőket, hetvenhárom nyarán volt ott utoljára."

Saroo Brierley - Oroszlán
Mi ​történik akkor, ha egyszer csak egy zakatoló vonaton találjuk magunkat, és azt sem tudjuk, merre robogunk? Ha nem emlékszünk a kisváros nevére, ahonnan elindultunk? Mi lesz velünk, ha Kalkuttába keveredünk, és a múltunkról semmiféle információnk nincs? Szárú, az ötéves indiai kisfiú egy szerencsétlen véletlen folytán India egyik legveszélyesebb városába kerül. Volt otthona, most nincs semmije. Mit várhat az emberektől, az érzéketlen tömegtől? Vajon túl lehet élni azokat a megpróbáltatásokat, amelyek elé az élet állítja őt? Hogy juthat el egy kisfiú Indiából Ausztráliába? Képes lesz új életet kezdeni? Találkozhat még valaha az édesanyjával? Megtudhatja egyáltalán, hol élte le élete első öt évét? Vajon ki lehet az igazi oroszlán? Az Oroszlán Saroo Brierley valós története a kitartásról, az önfeláldozásról és a hitről. A könyv alapján készült a többszörös díjnyertes film Nicole Kidman, Rooney Mara és Dev Patel főszereplésével.

Patricia Gucci - Gucci
Patrizia ​Gucci titokban született: szerelemgyerek volt, akinek születése könnyen romba dönthette volna édesapja, Aldo Gucci karrierjét. Az 1960-as években történt, a Hollywood és a királyi sarjak must-have divatmárkájának számító Gucci cég boldog, szép napjaiban. Ugyanakkor ez még az az időszak is volt, amikor a házasságon kívüli gyermekvállalás illegálisnak számított Olaszországban. Aldo nem engedhetett meg magának egy nyilvános botrányt, azonban nem volt képes ellenállni Patrizia édesanyja iránti hatalmas szerelmének. Szerelmét, Brunát akkor ismerte meg, amikor a fiatal lány munkát vállalt az első római Gucci-üzletben. Teherbe esése után Aldo Gucci, a problémákat elkerülendő, Londonba menekítette Brunát, hogy később újszülött gyermekével együtt diszkréten visszacsempéssze Rómába, az olasz hatóságok, a média és a Gucci család előtt teljes titokban. Ez a könyv Patrizia szüleinek elhallgatott szerelmi történetét tárja elénk a szerző személyes emlékeire, szüleinek összegyűjtött szerelmes leveleire és az édesanyjával folytatott beszélgetésekre, valamint a korábban nem publikált archív fényképekre támaszkodva. Szüleinek viharos történetét édesapjához fűződő személyes viszonyának elbeszélésével szövi át: attól kezdve, hogyan töltötte életének első évtizedét legnagyobb részt rejtőzködve, elszigetelten a világtól, majd hogyan vált a Gucci szóvivőjévé és apjának, Aldónak legfiatalabb tanítványává, egészen addig a pillanatig, amikor a hírhedt puccs után Aldo kitagadja mindhárom fiát, és egyetlen, egyetemes örökösévé a valaha bűnös kis titokként kezelt Patriciát teszi meg. Az Olaszországon, Anglián és Amerikán átívelő történet szerelemről és veszteségről, árulásról és hűségről szól, amely a Gucci családi vállalkozásként megélt hatvan évének legviharosabb időszakában játszódik.

Marina von Neumann Whitman - A ​marslakó lánya
Neumann ​János, a modern matematika géniusza, Kemény Jánossal, Szilárd Leóval, Teller Edével, Wigner Jenővel együtt a legendás marslakók közé tartozott. A számítástechnika és a játékelmélet terén elért eredményeivel forradalmasította a XX. század tudományos-technikai fejlődését, s tudós létére politikai szerepet is vállalt, mint Eisenhower elnök stratégiai tanácsadója, az Atomenergia Bizottság tagja. A leánya, Marina von Neumann Whitman, aki édesapja halálakor huszonkét éves volt, közgazdászként futott be olyan karriert, amilyet előtte nő nemigen: egyetemi tudományos pályafutást követően Nixon elnök gazdasági tanácsadója lett (a Watergate-botrány után lemondott), majd amerikai nagyvállalatok Procter & Gamble, Westinghouse, General Motors igazgatótanácsában ült csupa férfi között. Elsősorban a globális gazdaság kérdései foglalkoztatták. A GM-től 1992-ben távozott, utána visszatért az egyetemi oktatáshoz, s a mai napig előad a Michigani Egyetemen. Emlékiratában Marina beszámol gyermekkoráról, feleleveníti az apjáról őrzött emlékeket, a vele kapcsolatos eseményeket. Szól a családi háttérről is, a budapesti, művelt, kozmopolita, nyelveket beszélő, nagypolgári zsidó család milliőjében nevelkedett Neumann fiatalkori amerikai karrierjéről. Ezt a részint család-, részint tudománytörténetet saját rendkívüli karrierjének történetével egészíti ki, mintegy megmutatva, hogyan sáfárkodott az alkotóereje teljében elhunyt zseni, Neumann János örökségével.

Agatha Christie - Életem
Agatha ​Christie-t (1890-1976) az egész világ ismeri. Több mint száz regényt, elbeszélést, színdarabot és rádiójátékot írt. Könyveit milliárdos példányszámban olvassák a világ összes nyelvén - ő a világirodalom legolvasottabb szerzője.Az Életem (An Autobiography) 1977-ben, az írónő halála után egy évvel jelent meg, s bepillantást nyújt elképesztően színes és fordulatokban gazdag magánéletébe a kisgyermekkortól a házasságokon és a háborúkon keresztül az alkotói mindennapokig, valamint a második férjjel, Max Mallowannel közösen folytatott extrém kalandtúrákig, azaz a régészeti expedíciókig. Szinte személyes ismeretségbe kerülhetünk e zsenivel - egy olyan mű révén, amely játszódjék akár az "unalmas" viktoriánus Angliában vagy a titokzatos, ismeretlen Keleten, legalább annyira lebilincselő, mint a szerző legizgalmasabb regényei.

Maggie O'Farrell - Vagyok, ​vagyok, vagyok
Egy ​csupa halálközeli élményből összeállított, rendkívüli memoár Nagy-Britannia egyik bestsellerszerzőjétől. Maggie O’Farrell meghökkentő memoárja, a Vagyok, vagyok, vagyok az írónő életét szakaszokra tagoló és meghatározó halálközeli élményeket veszi sorra. Gyerekkori betegségét, amely egy egész évre ágyhoz kötötte, és amelyből senki sem hitte, hogy felépülhet. Kamaszkori menekülésvágyát, amely kis híján tragédiában végződött. Találkozását valami beteg lelkű személlyel egy elhagyatott ösvényen. És mindegyik közül a legriasztóbb: mindennapos küzdelmét azért, hogy megóvja lánya életét – aki számára a könyvet is írta – attól a betegségtől, amely hihetetlenül sebezhetővé teszi az élet számtalan veszélyével szemben. A tizenhét különálló találkozás Maggie-t különböző életkorokban és különféle helyszíneken ábrázolja, életét éles, spontán pillanatfelvételek sorozataként mutatva be. Feszes prózája vibrál az energiától, a visszafogott érzelmektől. O’Farrell felkavaróan adja vissza azt az érzést, hogy a veszély mindig a közelünkben ólálkodik, emellett azonban rávilágít az élet értékére, szépségére és rejtélyeire is.

Pak Janmi - Élni ​akartam
Pak ​Janmi (angolos írásmóddal Yeonmi Park) az észak-koreai Hjeszanban született 1993-ban. Ma már Dél-Korea fővárosában, Szöulban él. Hosszú, drámai és kalandos úton jutott el idáig. Tizenhárom éves volt, amikor az éhezés és édesapja bebörtönzése miatt elviselhetetlenné vált a családja élete, és úgy döntöttek, vállalják a rettenetes kockázatot, és a jeges Jalu folyón átszöknek Kínába. Nem tudták, hogy egyenesen a kínai emberkereskedők karjaiba futnak, akik lesben állva várják a világ talán legkiszolgáltatottabb embereit - az Észak-Koreából menekülőket. Két évig éltek ebben a pokolban, talán még annál is rosszabb helyzetben, mint ami elől menekültek. Majd újra kockára tették az életüket, és a Góbi sivatagon át egy fagyos éjszakán átmenekültek Mongóliába, ahonnan aztán az útjuk már Dél-Koreába vezetett. Az Élni akartam amellett, hogy az emberi élni akarás és életszeretet egyszerre olvasmányos és drámai emlékműve, egyedülálló bepillantást enged a mai észak-koreai és kínai élet mindennapjaiba, az ott élők érzelem- és gondolatvilágába.

Vértes Judit - A ​tanító öröksége II.
A ​történet 1938-ban folytatódik, a szegvár-zsigerháti tanítót Csongrádból Zalába, Letenye-Egyedutára sodorja az élet. Gyötrelmes, de munkával teli „viharos – keserves – örömteli” évtized kezdődik itt a család számára, amelynek krónikáját hol Vértes Imre, a tanító, hol a lánya, hol levelek, hol oktatásügyi dokumentumok írják, és egykori tanítványok – azóta idős emberek – egészítik ki és mesélik tovább. Féltve őrzött, elsárgult dolgozatok, fényképek kerülnek elő az íróasztalok fiókjaiból, mert sokakban él még elevenen az együtt töltött órák, a közös munka és szórakozás emléke. Letenyéről, az ott élőkről, az iskola mindennapjairól szóló történetekből már nemcsak a falu lakói ismerhetnek rá múltjuk fakuló darabkáira, hanem mindez ismerős és talán fontos lehet mindazok számára, akik a maguk vagy szüleik gyermekkorát felidézve jó szívvel emlékeznek vissza első tanítójukra.

Otto Carius - Tigrisek ​a sárban
A ​II. világháború fémes üvöltéssel vette kezdetét, ahogyan a német Villámháborús gépezet keresztül robogott Európán, melyet a XX. század legfélelmetesebb fegyverei vezettek: a páncélosok. A német páncélosok erejét semmi sem testesíti meg jobban, mint a hírhedt Tigris. Otto Carius páncélos parancsnok, e könyv szerzője első kézből vezeti az olvasót a csaták sűrűjébe, tele vérrel, füsttel, sárral és puskaporral, melyek oly gyakori velejárói voltak az elit német harcoló alakulatok mindennapjainak. Carius volt az egyik legsikeresebb Tigris parancsnok, több mint 150 ellenséges harckocsit semmisített meg és bátorságáért kitüntették a Lovagkereszttel, tölgyfalombokkal.

Christopher Milne - Róbert ​Gida emlékei
Christopher ​Milne, a Micimackó-könyvek Róbert Gidája, egész életében nem tudott szabadulni könyvbéli nevétől és szerepétől. Fájdalmas, sőt tragikus élményévé vált a gyerekkor. A. A. Milne fiaként és Micimackó barátjaként azonban felnőtté válni is lehetetlen. Könyvében nemcsak saját történetét írja meg, hanem az egész családjáét, de még a mesebeli rokonságét is. Így ismerjük meg a valódi Micimackót, Fülest, Tigrist és a többieket. "Róbert Gida már a kezdet kezdetén megjelent az iskolában, és azzá lett, amivé később is vált - égő sebbé, ami sohasem akart begyógyulni." "Apám a maga útját járta, és egyetlen ösvényt sem taposott ki nekem, amelyet követhettem volna. De vajon egyedül haladt azon az úton? És mindent a saját erejéből ért el? Sötét pillanataimban, amikor London utcáin vánszorogtam és munkát kerestem, úgy láttam, hogy apám az én gyermeki vállamra támaszkodva jutott föl a csúcsra. Ellopta tőlem a tisztességes nevemet, engem meg cserbenhagyott azzal a kétes hirnévvel, hogy az ő fia vagyok..."

Moldova György - Az ​utolsó töltény 12.
Itt ​az ideje elbúcsúznom az önéletrajzi sorozatom olvasóitól. Köszönöm, hogy ilyen hosszan megtiszteltek a figyelmükkel! Tizenkét évvel kezdtem el "Az utolsó töltény"-t, az eltelt időszak alatt közel háromezer oldalt vetettem papírra, leírtam minden fontosat ami történt velem.Túl sok említenivaló már aligha adódik. Nem tudom, hogy mennyi maradt még hátra, biztosan csak annyit mondhatok, hogy az élettől már elment a kedvem, a halálhoz még nem jött meg. Az egyetlen amit tehetek, folytatom a munkát.

Vértes Judit - A ​tanító öröksége I.
Vértes ​Imre, a „hajdanvolt tanyai tanító” végakaratát e könyv megírásával, emlékei kötetté rendezésével lánya, Vértes Judit teljesítette. Egy pályakezdő pedagógus négy évig tartó keserves állástalanságának, szegvár-zsigerháti tanyai segédtanítóskodásának krónikája a pályakezdés küzdelmeivel, a hétköznapi ünnepek pillanataival. Nem csupán korrajzot, pedagógiatörténeti művet, egyúttal egy érzésekkel teli naplót kapunk a pedagógushivatásról, küzdelmekről, sikerekről, életről, családról. A levelekből, kortörténeti dokumentumokból összeállított könyv naplójegyzetekkel, a tanítványok és hozzátartozók visszaemlékezéseivel, képeivel egészül ki.