Mesés ​gyerekkor

Jean Vanier - Hazatérésünk
Jean ​Vanier, a _Bárka_ és a _Hit és fény_ közösségek alapítója, fogyatékos emberekkel vállalt életközösséget. Mozgalma mára elterjedt az egész világon. Könyvei számos nyelven váltak közkedvelt olvasmánnyá. Vanier egy gazdag élet tapasztalata alapján fejti ki: minden ember sajátos értéket hordoz, szeretetre képes és szeretetre méltó. A boldoguláshoz egymáson keresztül vezet az út. "Haza kell találnunk" mindnyájunknak, egy olyan közösségbe, amelyben gyarlóságainkkal együtt elfogadnak és szeretnek bennünket, és amelyben mi is megtaláljuk mások szeretetét. Könyvének célja, hogy e hazatérésben segítse az olvasót.

Nathalie Somers - Cselszövés, ​botrány, váratlan fordulat
Megkezdődött ​az utolsó gimis év, zajlik az élet a lányok körül. Valaki nem tér vissza, pedig várják. Valaki visszatér, pedig senkinek sem hiányzott. Valaki azzal szembesül, hogy gyökeres változás állt be az életében. Valaki nem veszi észre, milyen változás áll be lassan az életében. Meglepetésekben, váratlan fordulatokban most sincs hiány. De a barátság töretlen. Mindenki egyért – egy mindenkiért!

Elena Ferrante - Briliáns ​barátnőm
Lila ​Cerullo és Elena Greco tűz és víz. Lila fiús, robbanékony, erőszakos, parancsolásra született, Elena lágy, odaadó, szorgalmas, figyelmes és önfeláldozó. Jobban nem is különbözhetnének, sorsuk mégis egy életre összefonódik az 1950-es évek poros nápolyi udvarain. Hol elválaszthatatlan barátnők, hol fékezhetetlen szellemi riválisok. Nem tudnak se egymással, se egymás nélkül élni, kiegészítik, inspirálják egymást; egyikük sem lenne a másik nélkül az, aki. Mindketten egy szegénységgel küszködő, büszke, erőszakos férfitársadalomban próbálnak a maguk módján boldogulni, előrébb jutni, a lehető legnagyobb függetlenséget kivívni. A _Briliáns barátnőm_, melyben Lila és Elena gyermek- és kamaszkorát ismerjük meg, egy négykötetes regényfolyam, a _Nápolyi regények_ első része. Elena Ferrante gazdag érzelmekkel és lenyűgöző intelligenciával ábrázolja két főszereplője személyiségfejlődését, és a mindent felülíró szeretetet és csodálatot, mely évtizedeken át táplálta és mélyítette barátságukat.

Pierre-Olivier Lenormand - Sajtok
Vedd ​föl a kötényed, mosd meg jól a kezed, és kezdődhet a sütés-főzés! A híres francia konyhafőnök útmutatásaival gyerekjáték a sajtos finomságok elkészítése. _A rajzos receptgyűjtemény tartalma:_ Kecskesajtos-almás-rozmaringos sütemény Tartiflette, ahogyan a párizsi Casse-Noix étteremben készítik Juhsajtos fánk Mascarponés sajttorta Parmezános keksz

Balázs Sándor - Pozsonyi ​diákok
A ​szemerei állomáson egy csizmás kisfiú várakozik a vonatra: Szigorú Jancsi, egy falusi béres fia. "Nem szép gyerek, szeplős, sovány; csak a nagy, barna, lobogó szeme szép rajta, no meg a sűrű, fekete haja, ami kibújik a kalap alól, amit az apja hozott neki a múlt héten a patyi vásárról..." Ugyanazon az őszi vasárnapon Sárvárról is elindul egy tízéves fiú, Óhegyi Tibor, a Hitelszövetkezet könyvelőjének féltve őrzött, egyetlen fia most száll mamájával fiákerbe. "Vastag, kövér, szőke gyerek, aki csak annyiban hasonlít Jancsihoz, hogy ő is szeplős... A lábán sárga, fűzős cipő, a fején kockás utazósapka, kezében fekete koffer..." A rajkai földesúr gyereke, ifjabb Vencellői Vencel is gimnáziumba megy, ő lesz a harmadik kosztosdiák Pozsonyban, a Márton utca 21. számú földszintes házban. "Szép, nyúlánk gyerek, tízéves korához képest hosszúra nőtt, de mit ér ez, mikor még az olvasás is csak döcögve megy, a számolásról pedig talán ne is szóljunk..." Mint gyarapodik a három fiú a gimnáziumi nyolc esztendő alatt szellemiekben, s mint táplálja testüket szállás- és kosztadójuk, a kedves Trézsi néni, néhai Halvax Gusztávnak, a híres fiákeresnek derék özvegye, ennek történetét mondja el Balázs Sándor vidám hangú, kedves ifjúsági regénye.

Anthony Doerr - A ​láthatatlan fény
Marie-Laure ​LeBlanc, a Természettudományi Múzeumban dolgozó zseniális lakatosmester lánya hatéves korában megvakul. Az apja elkészíti számára Párizs tökéletes makettjét, hogy a lány tájékozódni tudjon a fények városában. Ám mire elkészül a miniatűr várossal, a nácik lerohanják Franciaországot és megszállják Párizst... Werner Pfennig egy német árvaházban él és különös képességgel bír: mindenféle rádiót képes megjavítani és megszólaltatni. Tehetségére hamar felfigyelnek, s Werner egy náci katonai iskolában találja magát, ahol kénytelen szembesülni a rendszer embertelenségével... A náci invázió elől Marie-Laure apjával egy távoli, tengerparti kisvárosba menekül, nagyapja egykori házába, nem utolsósorban azzal a megbízatással, hogy elrejtsék a Lángok Tengerének hívott és sötét legendákkal övezett gyémántot, amelyet a megszállók égre-földre keresnek. A háború azonban hamarosan utoléri őket, és Marie-Laure retteg a hírhedt gyémánt átkától... Anthony Doerr lírai szépségű regénye két kamasz gyermek egymásba fonódó sorsán keresztül mutatja be a II. világháború embertelen poklát, a látható sötétséget, amelyből a szilánkokra tört, halványan pislogó humánum mutatja az egyedüli kiutat: a láthatatlan fényt.

Francois-Marie Banier - Balthazar, ​a család szemefénye
"Azt ​állítják, szerelemből csináltak. De magukért csináltak. Mint egy tárgyat. Egy tárggyal több, ez vagyok én. Egy tárgy, ami zavarja őket, egy tárgy, amit szépnek, simának, tetszetősnek, ritkának szerettek volna. Egy tárgy, amiről szégyenkezés nélkül beszélhettek volna. Egy tárgy, amit kedvük lenne megőrizni. Magamnak dolgozzam? Magamnak se tartozom semmivel. Csak azzal, hogy elfelejtsem őket. Dolgozni fogok. Jól fogok dolgozni. Hogy magamat is elfelejtsem. Dolgozni fogok, hogy ne kelljen gondolkoznom." Párizs, a hatvanas évek első fele. Előkelő környezet, álságos, hazug emberi kapcsolatok. Rendhagyó körülmények között felnövő rendhagyó kamasz hátborzongató önvallomása, a szokványos szülő-gyermek viszonynak minden elemében ellentmondó, önéletrajzi ihletésű, felkavaró írás. Banier 1947-ben született Párizsban. Író, festő- és szobrászművész, tizenöt éves korától Salvador Dalit atyai barátjának tudhatta. Öt regényt és három színdarabot jelentetett meg. Képei bejárták a fél világot, portrét készített többek között Silvana Manganóról, Beckettről, Capote-ról, Mastroianniról, Isabelle Adjaniról.

Françoise Dolto - Beszéljünk ​a halálról!
Hogyan ​beszélnek a gyerekek a halálról kérdezi Françoise Dolto, mintegy visszhangozva a sok tanácstalan szülőt, gyermekekkel foglalkozó szakembert foglalkoztató kérdést. Nagyon korán kezdenek róla beszélni, és nagyon korán kell is, hogy beszéljünk velük róla. Leggyakrabban az állatok halála kapcsán emlegetik. Ki ne tapasztalta volna már, hogy amikor egy gyerek szembesül a halállal, és azt mondja: Nem mozog!, akkor mi azt feleljük, hogy.Mert meghalt, mire ő elkezd kérdezősködni, hogy Az mit jelent és akkor többnyire nem tudunk rá mit válaszolni. Egyszerűen azt mondjuk: fogalmunk sincs, miért történt, ami történt, vagyis hogy az állat sem mozogni, sem kommunikálni nem tud többé az őt körülvevő világgal. Nagy Mária Ilona és Polcz Alaine a PONT Kiadónál korábban megjelentetett munkái után Françoise Dolto tanulmánya csak megerősíti az olvasót, hogy élet és halál kérdéseit kisgyerekkorban sem lehet megkerülni.

Édouard Louis - Leszámolás ​Eddyvel
Édouard ​Louis 1992. október 30-án, Észak-Franciaországban született, itt játszódik első önéletrajzi regénye, a Leszámolás Eddyvel. Louis szegény, segélyekből élő családban nőtt fel. Kisgyerekkorától tudatában volt homoszexualitásának, mely szűkebb és tágabb környezetéből megdöbbenést, megvetést és agressziót váltott ki. Környezetéből kitörve érettségi után, bejutott a nagy presztízsű École Normale Supérieure-re Párizsban, ahol szociológiát tanul. Máris elismert Bourdieu-szakértő. 2013-ban megváltoztatta a nevét Édouard Louis-ra.Huszonegy éves volt, amikor 2014-ben publikálta a Leszámolás Eddyvel című regényét. A könyv óriási visszhangot váltott ki, szerzőjét kivételes irodalmi tehetségként üdvözölték. A Le Figaro így írt róla: ,,Ritka, mint égboltunkon a Halley-üstökös átvonulása, hogy egy könyv annyira eltérjen a többitől, hogy már a létezése is csodának tekinthető, nem is találunk rá szavakat." ,,Elrohantam. Épp csak annyit hallottam még, hogy az anyám azt mondja Micsinál ez az idióta? Nem akartam otthon maradni, minden porcikám tiltakozott az ellen, hogy megosszam velük ezeket a perceket. Már távol voltam, nem tartoztam többé az ő világukhoz, megmondta a levél. Kimentem a mezőre, és gyalogoltam az éjszakában, jó volt a hűvös, a sok földút,a repce illata, ami különösen erős augusztus táján. Egész éjszaka azt terveztem, milyen lesz az új életem távol innen." Az az igazság, hogy lázadásom a szüleim ellen, a szegénység ellen, társadalmi osztályom ellen, annak rasszizmusa, durvasága, szokásai ellen csupán másodlagos volt. Mert mielőtt fellázadtam volna gyermekkorom világa ellen, a gyermekkorom világa lázadt fel ellenem. Családom számára nagyon gyorsan szégyen, sőt undor forrása lettem. Nem volt más választásom, mint a szökés. Ennek megértésére tesz kísérletet ez a könyv. Édouard Louis, vagyis Eddy Bellegueule könyve leszámolás a gyerekkorával, melynek során oly messze kerül egykori önmagától is, hogy még a nevét is megváltoztatja. A könyv Franciaországban elsöprő sikert aratott, egy évvel a francia megjelenése után több mint húsz nyelven látott napvilágot.

Françoise Dolto - A ​gyermek és a város
Azok ​az élményszerű tapasztalatok, amelyek régen a gyerekeknek önbizalmat és bátorságot adtak, a megváltozott környezetben nehezen elérhetővé váltak. A gyereknek nem kell mást tennie, mint megnyitnia a csapot, és máris folyik a víz, megnyomnia egy gombot, és már ég is a tűz, meg sem kell gyújtani írja Françoise Dolto, aki a változás társadalmi következményeire is figyelmeztet: Nem érzik, hogy ők nélkülözhetetlenek és fontosak a családnak, pedig vidéken, ahol mindenkinek megvolt a maga feladata, valamikor ez így lehetett; a gyerekek sokat és nagyon szívesen segítettek, ily módon kivették részüket a családi munkából, megtanulták magukat elhelyezni a társadalomban.Françoise Dolto (1908-1988), a hetvenes évek egyik legnépszerűbb francia gyermekpszichológusa a galerikbe verődő, helyüket csoport-kötődésekkel kereső, pótcselekvésekbe gabalyodó városi gyermekek kapcsán e könyvben korunk legégetőbb kérdéseit feszegeti. A szerző művei először jelennek meg magyar nyelven, Erdélyi Ágnes fordításban.

Françoise Dolto - A ​kamaszkor védelmében
A ​serdülőkor olyan, mint egy második születés, ami fokozatosan megy végbe. Kilépünk abból a védőburokból, amit a család jelent. Amikor a homár levedli a páncélját, egy ideig nagyon érzékeny, míg ki nem növeszti az újat. Ebben az időszakban nagyon sérülékeny. Így van ez a kamaszokkal is. Az új páncél növesztése olyan sok könnyel és fájdalommal jár, mintha azt magunknak kellene a testünkből kipréselnünk. A serdülőkor - a homár drámája! Françoise Dolto a dráma szereplőinek - a serdülőnek és a közvetlen környezetének - kíván segíteni. Mindent sorra vesz, amivel kamaszkorunkban mindannyian szembesülünk (erről igen gyorsan meggyőz a könyv tartalomjegyzéke). Françoise Dolto könyve érdekes és hasznos olvasmány mind a serdülők, mind a velük foglalkozó felnőttek számára.

Sarah Cohen-Scali - Max
„1936. ​április 19. Hamarosan éjfél. Azt akarom – ez eljövendő életem legelső vágya –, hogy április 20-án lássam meg a napvilágot. Mert ez a Führer születésnapja. Ha április 20-án születek, megáldanak a germán istenek, és mindenki a felsőbbrendű faj elsőszülöttjeként tekint majd rám. Első egyede leszek az árja fajnak, amely eztán uralni fogja a világot. Én vagyok a jövő gyermeke. A gyermek, aki szerelem nélkül fogant. Aki Isten nélkül fogant. Aki törvény nélkül fogant. Aki puszta erőből és haragból fogant. Heil Hitler!” Max, aki a történet során a szemünk előtt cseperedik fel, a Heinrich Himmler által kigondolt Lebensborn program tökéletes prototípusa. A politikai elképzelések szerint „ideális” édesanyját génjei és fizikai adottságai alapján választották ki a náci tudósok, csakúgy, mint az édesapját. Max azonban semmilyen kapcsolatot nem ápolhat szüleivel (anyjától is elválasztják abban a pillanatban, ahogy ez lehetséges), hiszen feladatuk mindössze annyi, hogy életet adjanak Németország új, „felsőbbrendű” gyermekének. Közel 20 000 gyermek fogant és született meg e program során. Sokkoló, mélyen elgondolkodtató történet, mely nevetésre készteti az olvasót a megrázó sorok között. Élvezetes és megdöbbentő írás, hátborzongató történelmi tények alapján. Igazi Magasfeszültség! Sarah Cohen-Scali 1958-ban született. Több tucat regény és novella szerzője, őt tartják az egyik legnépszerűbb francia ifjúsági írónak. A Maxot elsősorban fiatal felnőtteknek szánta, ezért megragadó, mégis könnyen érthető stílussal teszi „fogyaszthatóbbá” azt a nehéz témát, mely a korosztály számára elsősorban tankönyvekből ismerhető: a gyűlölet lehetséges forrásait, a politikai ideológiák veszélyeit és közös, európai történelmünk egyik legsötétebb időszakát.

Balázs Sándor - Trézsi ​néni kosztosai
A ​szemerei állomáson egy csizmás kisfiú várakozik a vonatra: Szigorú Jancsi, egy falusi béres fia. "Nem szép gyerek, szeplős, sovány; csak a nagy, barna, lobogó szeme szép rajta, no meg a sűrű, fekete haja, ami kibujik a kalap alól, amit az apja hozott neki a múlt héten a patyi vásárról..." Ugyanazon az őszi napon Sárvárról is elindul egy tízéves fiú. Óhegyi Tibor, a Hitelszövetkezet könyvelőjének féltve őrzött, egyetlen fia most száll mamájával fiákerbe. "Vastag, kövér, szőke gyerek, aki csak annyiban hasonlít Jancsihoz, hogy ő is szeplős... A lábán sárga, fűzős cipő, a fején kockás utazósapka, kezében fekete bőrkoffer..." A rajkai földesúr gyereke, ifjabb Vencellői Vencel is gimnáziumba megy, ő lesz a harmadik kosztosdiák Pozsonyban, a Márton utca 21. számú földszintes házban. "Szép, nyúlánk gyerek, tízéves korához képest hosszúra nőtt, de mit ér ez, mikor még az olvasás is csak döcögve megy, a számolásról pedig talán ne is szóljunk..." Mint gyarapodik a három fiú a gimnáziumi nyolc esztendő alatt szellemiekben, s mint táplálja testüket szállás- és kosztadójuk, a kedves Trézsi néni, néhai Halvax Gusztávnak, a híres fiákeresnek derék özvegye, ennek történetét mondja el Balázs Sándor vidám hangú, kedves ifjúsági regénye.

Joseph Joffo - Egy ​marék játékgolyó
Párizs ​és a francia Azúr-part a színhelye és 1941-1944, négy vészterhes háborús év az időpontja ennek a különös francia könyvnek. Szerzője egy párizsi borbély, aki saját gyermekkorát eleveníti fel, amikor a Franciaországot megszálló hitlerista hadigépezet megkezdte az ellenálló hazafiak és a franciaországi zsidók elhurcolását. A Párizsban élő zsidó család tagjai menekülnek, álnéven rejtőzködnek. Kis hősünk, Joseph és egy évvel idősebb bátyja, Maurice számtalanszor kerülnek életveszélybe. Okosságuk, ügyességük, néhány önzetlen felnőtt és a szerencse révén mégis megmenekülnek. Veszélyes kalandjaik közepette is csodálhatjuk gyermeki kedélyüket, életrevalóságukat, és furfangosságukat, melyet a legváratlanabb helyzetben is megőriznek. A második világháború, a megszállt Franciaország életét hitelesen megelevenítő regény számos külföldi kiadás után most - Zsoldos Vera rajzaival - a magyar olvasókhoz is eljut.

G. Szabó Judit - Sok ​a csinos lány
A ​három testvér - a nagyszájú Mari, a mindenre kíváncsi Anikó és a búzavirágszemű Évi - most újabb kalandokba keveredik Mari névnapján, ahonnan a fiúk jól elkésnek, kiderül, hogy a szerelem nem is olyan egyszerű dolog, a legjobb ajándék pedig egy fekete kiscica...

Mariam Petroszjan - Abban ​a Házban
,,A ​piros futócipővel kezdődött az egész", olvashatjuk a történet elején - ám kiismerhetjük-e a Ház rejtélyes életét? Egy olyan Házban járunk, ahol megzavarodnak az óramutatók, ahol szeszélyesen telik az idő, ahol hiába zavarbaejtően sokszínűek a szokások és különbözőek a lakók, egy pár piros sportcipő is hatalmas galibákat okozhat. Vad barátságok köttetnek, tétova szerelmek szövődnek és rejtélyes halálesetek történnek abban a Házban, amelynek lakói megpróbálják kiismerni az életüket meghatározó titokzatos törvényeket. Az egymás zárt közösségében élő különleges fiatalok életre szóló szövetségei és háborúi magukkal ragadják az olvasót. Ez a Ház egyszerre kiszámíthatatlan és otthonos, kitörhetetlenül zárt és bejárásra váróan tágas. Egy szépségekkel és rémségekkel teli univerzum: a fiatalságé. Hogyan lehet túlélni a felnőtté válást? Ugyanazok maradunk-e az idő múlásával? Vissza lehet-e térni a gyerekkorba? Efféle kérdések foglalkoztatják ezt a nem csak terjedelmében nagy regényt, amelynek talán nem is olyan távoli rokona a Legyek ura, a Harry Potter-sorozat vagy éppen az Iskola a határon. Mariam Petroszjan 1969-ben született Jerevánban. Az Abban a Házban című első regénye több szakmai és közönségdíjat kapott, köztük 2010-ben a legjobb regénynek járó Orosz Irodalmi Díjat.

Fekete István - Sárgaréz ​patkók
A ​Fekete család 1910 legelején a közeli Kaposvárra költözött, így az író kamaszemlékei ehhez a somogyi városhoz kötődtek. A gölleiekkel szemben az itteni élmények kevésbé idillikusak, ami elsődleges indoka lehet annak, hogy sokkal ritkábban emlegette őket. A szüIőfalujában eltöltött mesés évtized magától adódó gyermeki nézőpontját szükségszerűen a tizenévesek kritikus szemléletmódja váltotta fel, és ez minduntalan elkomorította a nosztalgia derűjét. Az önéletrajzi olvasat ezúttal is magától értetődő, miközben az elhallgatások elfojtott indulatokat és kibeszélhetetlen intimitásokat sejtetnek. E tematikusan összeolvasható önéletrajzi elbeszéléseket ciklusokba rendeztük, és e sorozatok különös erővel érzékeltetik a Fekete István-i vallomásos próza sajátos múltidézését.

Carlos Luis Fallas S. - Egy ​kölyök kalandjai
A ​costaricai író csínytevésekben, kópéságokban gazdag gyerekkoráról ír, őszintén, szépítés és mentegetőzés nélkül ebben a már több nyelvre lefordított érdekes regényében. A könyv, mint címe mutatja, "egy kölyök kalandjai"-ról szól, de hozzátehetnénk: nagyon komisz kölyök ez. Vásott, verekedős gyerek, aki sok gondot okoz szegény édesanyjának. Ugyanakkor azonban egészséges gondolkodású, világos fejű és talpraesett legényke ő, kalandra, munkára egyaránt vállalkozó. A huszas-harmincas évek latin-amerikai életének is sok érdekességét mutatja be ez a mű, amely a fiatal magyar olvasók körében szintén nagy népszerűségre számíthat.

G. Szabó Judit - Hárman ​a szekrény tetején
Az ​igazság az, hogy eleinte csak egy lány ül a szekrény tetején, s úgy érzi magát odafönt, mint várkisasszony a kacsalábon forgó várban. Persze, ha az embernek van egy húga, akkor csöndes magányát néha elkerülhetetlenül fel kell áldoznia a nemkívánatos társaság kedvéért. De mi történik akkor, ha egy szép napon a rég nem látott nővérke is betoppan? Elfér vajon három lány is a szekrény tetején? G. Szabó Judit ellenállhatatlan humorú regénye egy eseménydús vakáció krónikája. A szórakoztató könyvet Várnai György szellemes illusztrációi egészítik ki.

Ladislav Fuks - Változatok ​sötét húrra
Ladislav ​Fuks a mai cseh prózairodalom egyik legjelentősebb és legegyénibb hangú képviselője, a lélektani regény igazi mestere. Új kiadásban megjelenő regénye középpontjában egy érzékeny, bonyolult lelki alkatú serdülő fiú áll. Az ő sejtelmes, lírai, sokértelmű és sokszínű krónikájából értesülünk egy lenyűgözően vonzó gyermekegyéniség lelkivilágának történéseiről és azokon keresztül a külső eseményekről, amelyeknek skálája az apró személyes élményektől a sorsdöntő történelmi fordulatokig terjed. Éppen ez a rendkívül változatos és gazdag eseményesség és a krónikaíró gyerek környezetét alkotó tisztviselőcsalád életének kétségkívül a szerző önéletrajzi visszaemlékezéseinek hitelével rögzített titokzatos légköre teremti meg azokat a tényezőket, amelyek – a művészi alkotókészség legmodernebb megnyilvánulásaival párosulva – nagy vonzerőt biztosítanak ennek a magasrendű művészi igénnyel megírt könyvnek.