Hét ​mocskos nap

Barra Erzsébet - Egy ​nő, aki nem tud nemet mondani
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pachmann Péter - Misu ​háborúja
Misunak ​már a születése sem volt egyszerű. Talán nem is szerették igazán. Ő pedig rúgott, csípett, harapott már a méhen belül is. Ki ez a különös kisgyerek? Miért nem tudja őt igazán elfogadni az édesanyja, és miért mézesmázos vele az apja? Vajon mit keres a család közelében Ábrahám, az édesapa barátja? Hat évvel később, a délszláv háború idején Misu, a halálos beteg kisfiú a Drina völgyébe utazik. Steril szobára lenne szüksége a túléléshez, édesanyja mégis ápolónői feladatokat vállal egy táborban. Misu végignézi, ahogy útban a tábor felé, az ellenőrző pontoknál folyamatosan megalázzák a félholdat viselő nőket. Az édesanyának és Misunak sokszor víz sem jut. A túlélésért küzdenek. Vajon miért kellett a völgybe jönniük? Mi lehet az utazás valódi célja? Mi az, amiért a megaláztatásokat is büszkén el kell viselniük? Pachmann Péter meglepő fordulatokban gazdag regénye egy furcsa világba vezet bennünket. Itt mások a szabályok, mindenki különösen viselkedik. Vagy minden furcsa döntés egy jól felépített stratégia része?

Rejtő Jenő (P. Howard) - Vesztegzár ​a Grand Hotelben
Rejtő ​egyik legismertebb és legmulatságosabb regénye ez. A Banánoxid nevű találmány vegyi képletének megszerzéséért folyó harc a bubópestis megbetegedés ürügyén vesztegzár alá helyezett nemzetközi közönséggel, minden rendű és rangú szélhámossal szúfolt Grand Hotelben zajlik. Bár az okmány megszerzése csak egypár titokzatos személy érdeke, mégis, a kényszerű bezártság nyomasztó hatására a legkülönfélébb rejtélyes eseményekbe keveredik bele a hotel szinte minden lakója, hogy azután az óriási kavarodásban lelepleződjenek az igazi bűnözők, és fejtetőre állított kalandok során egymásra találjanak az igazi szerelmesek - és az okmány hivatott tulajdonosai, illetve őrzői is. Rejtőnek ebből a regényéből készült a Meztelen diplomata című, nagy sikerű filmvígjáték is.

Abonyi Árpád - A ​vörös Regina
Regina ​közelebb lépett a forrás medencéjéhez és bólintott. - Ismerem ezt a helyet, - mondotta valamivel élénkebben, miközben vizsgatekintettel körülnézett és kendőjét ledobta a fűbe, - sokszor voltam itt a nagy Reginával. - Még egy Regina? - Igen, a nagy Regina. Ketten voltunk. Ő volt a nagy, én voltam a kicsi.

Kerékgyártó István - A ​rendszerváltó
A ​rendszerváltó című regény közel negyven évet fog át, Vidra Milán életét követheti az olvasó joghallgató korától napjainkig. A történetmesélés nem folyamatos, a főhős életének jellemző csomópontjait emeli ki a szerző. A kötet origója a rendszerváltás éve, ehhez képest lépdel előre a történet, úgy, hogy minden 1990 után játszódó jelenet közé egy flashback kerül, egy visszatekintés Vidra ifjúkorára, a későszocializmus nevetségesen kisszerű világára. Tudományt gyűlölő egyetemi oktatók, kommunisztikus elveket valló, kommunába szerveződött egyetemisták, akiket a politikai rendőrség zavar szét, volt ötvenhatos klasszikafilológus, aki kazánfűtésből tartja el magát, diáklányok elcsábította tanárok és tanárok elcsábította diáklányok, ostoba, pöffeszkedő pártvezetők, kispályás titkosrendőrök, csempészitalból vásárolt filozófiakönyvek, egyházi kisközösségek magánszeánszai vonulnak föl az olvasó előtt, mint egy letűnt rendszer kisszerűségében sírni- és nevetnivaló reliktumai. Mindez sok humorral és sok szomorúsággal.

Böszörményi Gyula - Bitó ​és borostyán
1900. ​december 10., este. A Keleti indóházból útra kel az 502-es Budapest–Predeal–Bukarest vonalon közlekedő éjszakai járat, hálókocsijában a híres magánzó detektív, Ambrózy báró tanítványával, Hangay Mili kisasszonnyal, akit szigorú mestere épp száműzetésre ítélt a székesfővárosból. A fényűző, első osztályú kocsikban csupa előkelő, jómódú, kiváló modorú hölgy és úr utazik, akik legrémesebb álmaikban sem gondolnák, hogy mire megérkeznek, az egész Monarchiában csak úgy emlegetik majd az 502-es járatot, mint „a fagyos éjszakában száguldó véres szerelvényt”. Az új Ambrózy-történet az _Ármány és kézfogó_ című regény idejében játszódik, és Hangay Mili kisasszony első önállóan felderített bűnügyét meséli el.

Tompa Andrea - Omerta
Tompa ​Andrea új regénye az 1950-es évek elején indul, négy szereplő beszéli el személyes sorsát a korabeli Erdélyben. Három nő (egy széki asszony, egy kolozsvári leány, valamint egy szerzetesnő) és egy rózsanemesítő férfi hangja szólal meg a könyvben. Miközben mindannyian kénytelenek szembesülni az életüket közvetlenül befolyásoló zavaros történelmi korszakkal, lassacskán egy szerelmi háromszögbe is belebonyolódnak.

Szitányi György - Szamár ​voltál, Lukiosz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Temesi Ferenc - Por
Az ​írói szótár formájú regény mára legendássá vált helyszíne: Porlód. Az a város, ahol a "por" és a folyó elleni küzdelem rányomja a bélyegét a mindennapokra, és vastagon belepi vagy épp magával ragadja a lelkeket. Együtt kell élni az "elemekkel", sőt meg kell tanulni szeretni őket. Főhősének, Szeles Andrásnak, miként egész családjának sorsa eggyéforrt Porlóddal, szövevényes kapcsolatainak gyökerei itt markolják szívós erővel a talajt. Vágyak, mesék, mendemondák, pletykák és mítoszok sűrűn örvénylenek itt. Hihetetlen és hétköznapi, régi és közelmúltbeli történetek kovácsolják szerves egységbe a porlódiak életét: átvonul itt a történelem, minden kis szegletén otthagyja a nyomát, s lakóin is átsuhan. A kötet főhőse, Szeles András az ötvenes évek gyereke, a hatvanasok kamasza, a hetvenesek fiatalembere - így a magyar közelmúlt krónikása is. De Temesi Ferenc alkotása több a "porlódiság" lenyomatánál, több a nemzedéki, a család-, a szerelmes és az énregénynél: mindez együtt. Időben is hatalmas távot utazik be: majd 150 éven keresztül repíti az olvasót, 1833-tól 1973-ig.

Palotai Boris - Julika ​és az ötödik osztály
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Egy ​leányiskolai tanár naplójából
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Kató
"A ​festő a dívány előtt térdelve csókolta a leányt, balkezével görcsösen szorítva egyik kemény mellét. Sóvár szája aztán lecsúszott a nyakára és lihegve fúrta arcát a két bársonyos halom közé. Melleinek csókolása felizgatta Katót és mikor a fiú egyik rózsás mellbimbóját beszívta a szájába, nem tudott uralkodni magán és erősen melléhez szorította a festő fejét."

Pálffy Gyula - Rozehán ​Neti
Rozehán ​Neti történetében - mint cseppben a tenger - a vidéki magyar zsidóság XX. századi sorsa rajzolódik ki az olvasó előtt. Pálffy Gyula regénye rendkívül szórakoztató, anekdotikus formában sírni és nevetni hív mindenkit, aki kezébe veszi és olvassa a könyvet. Láttatni és éreztetni tudja, hogy a nagy tragédiák ott rejtőznek a jobb sorsra érdemes becsületes kisemberek életében. A megrendítő egyéni sors mellett nemcsak egy zsidó lány líraian ábrázolt életét, hanem a vidéki Magyarország képét, nyelvét, szokásait, gondolkodásmódját is élményszerűen ismerteti. A szomorú, de mégis felemelő végkifejlet sok tanulsággal szolgál és a szerző reménye szerint az olvasó felejthetetlenül szívébe zárja Rozehán Netit.

Tomcsik Nóra - A ​változások kora
Anglia ​az 1910-es évek hajnalán. A szegény sorsú Henry, abban a reményben, hogy pénzt és rangot szerezve elveheti a gróf kisasszony Sarah-t, Londonba utazik. Sarah azonban választás előtt áll. Az egyszerűbb életet választja-e Henryvel, vagy elfogadja a birtok új örökösének, Jacobnak házassági ajánlatát és ezzel a grófnői címet? Bátyja, George ugyanis lemond örökségéről és papnövendék lesz Lancesterben, ahol hamarosan megismeri a tragikus körülmények közt elárvult, ám mindig derűs Annát. Mindeközben George és Sarah húga, a bájos és lázadó kamasz, Charlotte arról álmodozik, hogy Henry egy nap őt veszi el feleségül. Mind az öten más-más tervekkel és ábrándokkal vágnak neki a körülöttük egyre gyorsabban változó világnak, ahol a társadalmi elvárások és előítéletek mellett leginkább önmagukkal kell újra és újra megküzdeniük. A dolgok aztán váratlan fordulatot vesznek, mikor Henry New Yorkba érkezve radikális, rendszerellenes szervezkedések és lázongások közepébe csöppen. Az egyre aggasztóbb történések után Henry kénytelen arra a következtetésre jutni, hogy mindez csupán valami sokkal veszedelmesebb esemény előszele, mely így vagy úgy, de majd mindannyijuk életét megváltoztathatja.

Munkácsi Miklós - A ​sintér
Geri ​megértő - bölcs, a helyzet magaslatának tudatát közvetítő mosollyal hajolt ki az ablakon, figyelte az életéért vergődő embert. - Szóval? ... Hol is van az a kulcs? ... - Geri jobb kézzel, finoman mozgatta a volánt, balra, majd jobbra böcögtette. - Félre ne érts: nem nekem fontos! Én most úgy leküldelek oda, mint a pinty! Ha nem mondod meg, akkor is. - És ha megmondom? - Péter vetődve hemperedett egyet. Geri mosolygott. - Hát... azt most még így nem tudom eldönteni. Mindenesetre van valami halvány esélyed. Kezd némi szimpátiát ébreszteni bennem, ahogy ott keféled a földet. A meredély széle már csak egy méternyire volt. Péter a hasán fekve vonszolódott a mélység felé, arcáról ömlött a veríték. - Állj. - szólt vissza rekedten. - Megmondom. - Hogy? ... Nem értem. - Megmondom! Geri leállította a motort, kiszállt. - Ez már beszéd, jóbarát. No halljuk. - Menj hátra ezzel... Csak egy métert. - Üm, üm - csóválta a fejét Geri. - Ott vagy a legjobb helyen, ahol vagy. Meséld el így. - A helyzetem ellen nincs kifogásom. Nem látom a helyet, ahova tettem. - Miért, hova tetted? - Amikor kijöttem, elrejtettem arra a fűben. Geri gondolkozott pár másodpercig. - Oké. - Beugrott az ülésre: a Ford hátra indult, majd blokkolt. Geri kiszállt, hóna alá vette a puskát. - Indulj el arra a fa felé. - Péter áttekeredett, fejjel a fa irányába, - Amerre mutatok a kezemmel. Geri lassan, oldalazva lépkedett, gyanakvóan figyelte Pétert s közben az irányt is. - Kicsit balra. Úgy...Még...Még... Geri hátrálva lépkedett. - Jó? - Igen...Egy kicsit jobbra...Ott. - Itt?... - Geri tekintetével pásztázta maga előtt a füvet. - Még egy lépést hátra! - szólt erővel a másik. Geri lépett - aztán felordított. A "fű" megnyílt alatta, vállig bezuhant valami értelmetlen, dohszagú semmibe; majd egy eszeveszett őserejű rántás újra kitépte a földből.

Csendes Nóra - Zápor ​utca
Kockáztatnál ​a szerelemért? Két történet – két tizennyolc éves lányról. Ötven év választja el őket egymástól, és az életük nem is lehetne különbözőbb, mégis összeköti őket valami. Bogi félénk gimnazista, Gergő pedig igazi vagány, aki több lányt bolondított már magába, mint amennyit meg tudna számolni. De mikor a szülők baráti nyaralása egy fedél alá kényszeríti őket, Bogi meglátja a kemény külső mögött az érzékeny művészt, aki a színpadra lépve álomszerű játékával önti dallamokba a benne lakozó fájdalmat. Vajon lehet szerelem ennyire különböző emberek között? Gergő különleges ajánlatot kap, és Boginak döntenie kell. Egy kemény korszak sötét éveiben, az alföldi táj varázslatos ege alatt egymásra talál két fiatal. Amikor mindkettőjüket Budapestre küldi a családja, a lány azt hiszi, végre boldogok lehetnek együtt. De a fiú többre vágyik, kiútra… és a lány kegyetlen válaszút elé kerül. Ki ez a lány, és hogyan fonódik össze a sorsa Bogi életével? A regény a IV. Aranymosás Irodalmi Válogató nyertes műve. Az író a tizennyolc évével a kiadó legfiatalabb szerzője. Megfordulhat az élet egyetlen pillanaton? Kövesd a szíved!

Domonkos László - A ​Kárpátok menyasszonya
Domonkos ​László esszé-regényében nemcsak a Kárpátok menyasszonyáról hull le a lepel, hanem magáról a korról, arról a kiszolgáltatott népről és tájékról, arról a huszadik századról, amely oly sokszor elfeledte - többek között hogy a nőket csak szeretni szabad s még akkor sem szabad bántani őket - József Attilával szólva ha már nem szeretjük. Az ötödik, az állatalatti ember kora volt ez a múló század. Ez az állatalatti ember képes volt halálra ítélni a szüzeket, a nőket is, rémséges voltát tovább fokozandó, tette mindezt a tömeg előtt, a csőcselék előtt, kivitte a "század szabad tereire", Isten szent ege alá. Keserűen gyűrődik torkomig a kérdés: hát miféle férfiak éltek ebben a században, férfiaknak nevezhetjük-e azokat, akik gyermekeket, nőket végeztek-végeznek ki? És a nézők, a szemlélők, a bámészkodók, a csámcsogok, az opportunistán fejet lehajtók, az életet átsunyítók, a tömegsírok mellett félrefordított tekintettel elólálkodók? Miféle nemtelen emberfajta lakta s lakja ezt az elmúlt századot, amely mindenféle volt, csak épp férfias nem. Mert ha az lett volna, akkor a Szilágyi Irma féle rejtély sem születhetett volna meg. Maga a rejtély szó is minősíti a kort, hiszen emberibb Időkben az ily végzetesen szép rejtélyek előtt a levéltári hétpecsétek, ördöglakatok le szoktak hullani. Addig azonban csak egy út vezethet az igazságig: a mívesen leírt szó, az író megszenvedett hiányérzete. Ilyen igaz írásnak érzem Domonkos László monografikus igénnyel megírt alkotását Szilágyi Irmáról és koráról. A nagyok, a győztes, a boldogabb nációk szilágyiirmáiról bestsellerekkel tele a világ, Hollywood rikító színeiben csorognak le a tűzfalakról is: Nekünk, az erőszakkal vesztesekké tett kis népeknek a bákói Polygonon kivégzett székely tanítónő története, sorsa, példája, ha nem is nőhet - lásd Edith Cawell - hegyek, fölé, ennyi marad: egy-egy jól megírt könyv. Fekete-fehéren. Nem sok. Nem kevés.

Tímár Gábor - Isteni ​igazság
A ​második világháború javában dúl, a Harmadik Birodalom egyre erősödik. Paul egy kadétként tisztté avatott, tehetséges német katona, akinek a csatatéren kell nemcsak felnőtté, de háborús hőssé is válnia. Eszter a nácik, aztán a szovjetek elől menekülő, családjától elszakított magyar zsidó lány. Életük egy váratlan, sorsdöntő pillanatra összefonódik, majd attól kezdve a harcok megpróbáltatásai, a nehéz döntések és hitük megrendülése mellett még egy akadállyal kell szembenézniük: a távolsággal. Vajon győzedelmeskedhet-e két megtört lélek a háború borzalmai felett?

Molnár Ferenc - A ​Pál utcai fiúk
Játék ​és harc, barátság és árulás, győzelem és halál. Molnár Ferenc regénye már száztíz éve a fiatal olvasók kedvence: az idők során készült belőle némafilm, hangosfilm, színdarab és zenés játék, közel két tucat nyelvre fordították le, több országban lett kötelező vagy ajánlott olvasmány. Szereplői - akik Molnár Ferenchez hasonlóan a budapesti Józsefváros szülöttei - ma már az ifjúsági irodalom halhatatlan hősei. Gyerekkorunkban mindannyian olyan bátrak szeretnénk lenni, mint Boka, olyan elszántak, mint Nemecsek, és vágyunk egy helyre, ahol otthon érezhetjük magunkat, akárcsak a Pál utcai fiúk a grundon. A regény alapján készült, azonos című zenés játékot Marton László rendezésében a budapesti Vígszínház mutatta be 2016. november 5-én. Jelen kiadás a nagy sikerű színdarab emlékezetes pillanatait idézi fel Gordon Eszter színes fotóinak segítségével.

Ferdinandy György - A ​Pourtalés-kastély lakói
1956-ról ​sokan írtak már, s az évforduló tájékán bizonyára számos, személyes hangvételű mű születik még. Ezek sorában Ferdinandy György könyve különleges helyet foglal majd el, hiszen az író számára a forradalom már nem politikai esemény, hanem történelem, amelynek úgy volt részese, hogy annak következményeit nem az országgal együtt élte meg. A Pourtalés-kastély lakói című dokumentum nyolcvan menekült magyar diák története, amely 1957-ben egy Strassbourg melletti barakkban kezdődik. A harc, ahogy a szerző írja, sohasem ér véget az utolsó puskalövéssel, a Pourtalés-kastélyban még évekig élt, kavargott a forradalom. Ez a könyv is azt bizonyítja, hogy azok sem az élet naposabb oldalát választották, akik 1956 után elhagyták az országot.