Az ​óriás lelke Svájci ​népmesék

Ismeretlen szerző - Holdangyal
A ​tadzsikokat a 16. századig nemcsak történelmük, nyelvük, de kultúrájuk is évszázadokig a perzsa birodalomhoz, és ezzel együtt a perzsa irodalomhoz kötötte. A tadzsik nyelv ugyanis a mai perzsával és afgánnal együtt elválaszthatatlanul a 9–10. században kialakult újperzsa nyelvhez kötődik. Ahogyan nem választható el a klasszikus perzsa és tadzsik irodalom egymástól, ugyanúgy nem független a tadzsik folklór sem a perzsától, a közös iránitól, sőt a tadzsikokkal szomszédságban és kapcsolatban élő különböző török népek költészetétől sem. A tadzsik folklórral csak a 20. században kezdtek el tudományosan foglalkozni. Az 1900-ban megjelent első tadzsik népmesekötet után a harmincas években a Tadzsik Tudományos Akadémia indította el a már pusztulóban lévő gazdag folklórkincs összegyűjtését és tudományos publikálását. A tadzsik népmesék 1938–40-ben, majd 1954–57-ben jelentek meg nagyobb számban. A kötet meséi is ezekből a gyűjteményekből származnak.

Ismeretlen szerző - Kalila ​és Dimna
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Szegény ​ember okos leánya
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​Laima és a két anya
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​gonosz királynék
A ​Himalája vonulatai alatt húzódik meg egy titokzatos keleti ország: Kásmir. Nagy hegyek védik, ritka és csodálatos virágok borítják szépséges tájait. A meséi is színesek és szépségesek, telve csodákkal. Madár őrzi az óriás életét, a varázslatos fán csoda terem, az örök élet titka a forrás vizében rejlik. Elindul a három herceg, hogy megszerezze a kincset. Csak a táj, csak a név más; a keresés, a boldogság utáni vágy azonos mindenütt. Messzi világba visznek, de szívünkhöz szólnak ezek a mesék.

Ismeretlen szerző - A ​nyírfa-fiúcska
Járja ​a vadász a tajgát, hattyú a zúgó Amur felett: az engedetlen lány az, aki átbucskázott a fején és hattyúvá változott.... Vadkan csörtet a bozótban – a falánk, önző sámán lelke lakik benne, akit mohóságáért erdei vaddá varázsolt a Tigrisember. És szájról szájra szállnak az Amur partján a csodálatos tündérmesék, hősmondák, állattörténetek... Az olvasó szeme előtt megelevenedik a tajgalakók titokzatos szellemekkel, jó és gonosz állatokkal, leselkedő szörnyekkel benépesített világa.

Ismeretlen szerző - A ​fakó lovacska
Ezeket ​a kazah népmeséket 1942-1944. között fordítottam, amikor a nagy szovjet honvédő háború idején Moszkvából Közép-Ázsiába evakuálva, Kazahsztán köztársaságának fővárosában, a szép Alma-Atában éltem. A kazah népköltészet szépségére még egyetemi hallgató koromban felhívta figyelmemet öreg professzorom, Vámbéry Ármin, a világhírű magyar utazó és folklórista, aki járt a kazahok között és emlékét még máig is őrzik ott. Ezeknek a meséknek nagy része még oroszra sincs lefordítva. Egy részük kazahul sincsen még kiadva. Az alma-atai Tudományos Akadémia kéziratos gyűjtését bocsátotta rendelkezésemre és kazah munkatársakat adott mellém, akik a nyersfordítás elkészítésében támogattak. A magyar fordítás munkájában Geréb László volt segítségemre. Hálás köszönetet mondok e helyen a Kazah Tudományos Akadémia kitünő tudósainak támogatásukért. Különösen Avezov elvtársnak, a kiváló költőnek, aki a kazah népköltészet legjobb ismerői és földerítői közé tartozik. Balázs Béla

Ismeretlen szerző - Mese ​a tölgyfa tetején
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​csodálatos fa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​varázsdob és a látó asszonyok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​három narancs palotája
Furfangos ​kópék, tohonya hétalvók, serény hajadonok, leleményes grófkisasszonyok, gonosz mostohák, jóságos tündérek, megszemélyesített elemi erők és halálba bűvölt lelkes állatok népesítik be a spanyol nép színes képzeletvilágát, mely gazdag mesekincs ihletője. Sok hagyományos, ismert elemet találunk ebben a mesevilágban, olyanokat, mint a hármas számmágia, a „legkisebb” fiú vagy leány szerencséje, az útbaigazító és tanácsadó aggastyán alakja, és ezek az elemek helyenként drasztikus, misztikus motívumokkal is keverednek. A halálos szorongás kópéderűvel párosul, s a gyöngéd árnyalatok és rikító színek kavargásában az igazságra szomjas szegény nép duzzadó ereje és tiszta vágyai öltenek testet.

Ismeretlen szerző - Az ​elcserélt asszonyok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Elvarázsolt ​madarak
Nyugatról ​és keletről összetalálkozó mesék kereteit az örmény nép megtöltötte életének és a csodálatos szépségű örmény tájnak jellegzetes szereplőivel: ember, állat, növény és forrás – bár nagyon ismerős, de mind sajátosan örmény alakban,öltözetben és környezetben áll előttünk. A hősök ezekben a mesékben is a szegény, elnyomott nép álmait váltják valóra, s csak annyiban különböznek más népek mesehőseitől, hogy az örmény szegényt csak ritkán segítik titokzatos erők, varázslók és tündérek, legtöbbször saját furfangjának, leleményességének köszönheti sikereit. A bölcsességet az állatok világában itt a kígyó és a ló testesíti meg, az istenek és táltosok képviselői. A meséket erős igazságérzet jellemzi. A jók mindig elnyerik bennük jutalmukat, a rosszak pedig megbűnhődnek. Néha felbukkan a csupán költői igazságszolgáltatásnál lényegesebb igény is, a társadalmi igazságtalanságok felismerése. Ezt mondatja a bölcs takáccsal: „Én, uram, csupán egyet akartam, azt, hogy tudd: szolgáid között bölcsebbek akadnak, mint vizirjeid, és hogy ezután vedd emberszámba a takácsokat és saruvargákat is!”

Ismeretlen szerző - A ​foltoshátú sirály
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​kilenc pávalány és az aranyalmafa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Az ​ezüstfogú leány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​szürke héja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​naptestű Pa'i
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Sosemvolt ​Cigányország
Izzik ​a tűzhelyen a vas, dohog a fújtató, a gyerekek kerek szemmel figyelnek, s Nápó bácsi, az öreg szegkovács mesélni kezd: Kralevityo Márkóról, a hercegné-kisasszonyról és a fáraó népének sok csodálatos dolgáról... Az olvasóhoz fordulva hangja hirtelen megkeményedik: „Azt se tudják a gádzsók, hogy a romák dolgoznak nekijük, hogy sukár házuk lehessen. Mert az ácskapcsot ki csinálja? A roma. Ki a rabic szeget? A roma. Ki a szárnyasszöget? Az iszkábát? A sarokszöget? A roma. És ki tudja, hogy roma csinálja mindezeket? A roma. Nem tudja senki, csak hogy tetvesek meg lopnak. Nincs is becsületünk, ahogyan a nóta mondja: Vered Isten, vered, Akit akarsz, vered. Rám is rám járt kezed, Nagy bánattal vertél. Nincsen pénzem, nincsen, Két krajcárom sincsen. Hogyha pénzem volna, becsületem volna.”

Ismeretlen szerző - A ​szamárfülű kán
A ​Jenyiszej forrásvidékén él a tuvai nép, nagy sztyeppéken, erdőborította hegyek között. Évszázadokon át vadászattal, halászattal, állattenyésztéssel foglalkozott és a kánok igáját nyögte. Ezt az életformát, ezt a társadalmi helyzetet tükrözik meséi is. A nép szabadságvágyát jelképezi a bátor pásztorlegény, aki felpattan táltos paripájára, csellel, ravaszsággal elpusztítja a gonosz kánt, és minden jószágát szétosztja a nép között.