A ​magyar nép története 1526-ig

László Gyula - Múltunkról ​utódainknak I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Róna-Tas András - Kis ​magyar őstörténet
A ​magyarság korai története nemcsak a történettudománnyal foglalkozó tudósok kacedráin tartozott és tartozik ma is a legvitatottabb kerdések közé, hanem a legszélesebb olvasóközönség körében, a sajtóban is állandóan napirenden szereplő téma. Éppen ezert vált szükségessé, hogy egy széles körű ismeretekkel rendelkező tudós közérthetően és tömören összefoglalja az egymásnak gyakran ellentmondó főbb nézeteket, megvilágítsa az alapfogalmakat, ismertesse a forrásokat, irányt mutasson az érdeklődőknek a tájékozódáshoz.

Csorba Csaba - Árpád ​népe
A ​történet az őshazától a Kárpát-medencéig, a nomád társadalomszervezettől Szent István keresztény-európai államáig ível. A szerző hasznosította a honfoglalás 1100 évfordulója alkalmából felgyorsult kutatások eredményeit, szenvedélyesen vitatkozik a makacsul tovább élő, hamis mítoszokkal, s főként régész szakmájából eredően minden eddiginél érzékletesebb képet rajzol a régi magyarok életéről. "Olyan közérthető stílusban írt munka ez, amelyet bárki elolvashat és megérthet, akit érdekel népünk kialakulása és korai története." (Bóna István akadémikus)

Fodor István - Őstörténet ​és honfoglalás
A ​történelem, bármilyen furcsa, nem egy állandó valami. Persze a dátumok nem változnak, így Hunyadi Mátyás halála nem képezi vita tárgyát, de az okok, a hogyanok, no meg az, miként élték meg mindezt a kortársak, az bizony folyamatosan módosul.

László Gyula - Őseinkről
A ​neves régészprofesszor tudományos vitákra serkentő, de a nagyközönség számára is élvezhető, őstörténetünkről, az avarokról, a honfoglalókról és utódaikról szóló tanulmányait jól egészítik ki önmagáról és halott barátairól írott közvetlen hangú vallomásai.

Fodor István - Diószegi György - Legeza László - Őseink ​nyomában
Kik ​vagyunk, honnan jöttünk? Erre a minden népet izgató kérdésre keresi és adja meg a választ ez a különleges képeskönyv. Szerzői - neves régész-történész professzor és két főiskolai tanár - arra vállalkoztak, hogy megismétlik eleink időben és térben egyaránt hosszú útját az Uráltól a füves pusztaságon át a Kárpát-medencéig. Sőt, tovább is, a kalandozók lovascsapatainak nyomát követve. Azokat a tájakat örökítették meg, amelyeken egykor a keleti hazákat váltogató ősmagyarok áthaladtak, nyomára akadtak a régmúlt hírmondóinak, épületeknek, nevezetes helyeknek, a földből előkerült régészeti leleteknek, s válogattak egykorú írott forrásokból, tudósításokból. Különleges történelmi útikönyv született hát, amely érdekes, újszerű kalauz lehet korai történelmünk színterein az Olvasó számára. És több is annál. Hiszen megelevenedik előttünk az a több ezer éves folyamat, amelynek során a magyarság keleti műveltsége kialakult, megismerjük az egykori hétköznapok mestereinek - fazekasoknak, kardkovácsoknak, ötvösöknek - magas színvonalú tudását, a szántóvetők munkáját, a harcosok haditechnikáját, amely oly félelmetes volt a nyugati ellenség előtt. Egyszóval: részeseivé válunk az egykori magyar életnek. Több mint 300 illusztráció - túlnyomórészt színes fotó -, valamint rekonstrukciós rajz, térkép gazdagítja kötetünket, amely reményeink szerint a millecentenárium kiemelkedő könyvújdonsága lesz.

Gerő János - Évezredek ​üzenete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kristó Gyula - A ​Kárpát-medence és a magyarság régmúltja (1301-ig)
A ​kötet olvasmányos stílusban, közérthetően tekinti át a magyar őstörténetet, a Kárpát-medence magyar honfoglalás előtti históriáját, valamint az Árpád-házi uralkodók négyszáz évét. A politikai események mellett gazdasági, társadalmi és művelődési fejezetek szolgálják a hajdanvolt élet lehető teljességének bemutatását.

Ismeretlen szerző - Magyar ​történelmi kronológia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fodor István - A ​magyarság születése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Urbánszki László - Nemtelen ​nemesek
A ​sokak által régóta hiányolt regény második, jelentősen átdolgozott és bővített kiadása. Ladányfi Bene, a léhűtő nemesivadék fogadóról fogadóra sodródik az Anjou királyok Magyarországán. Becsületes, ám unalmas vagy fárasztó munka helyett kártyával szerzi meg a napi betevőt. Kedveli a könnyű életet, ágyába csábítja a lányokat, és délig alszik, ha lehet. Egy bűnbanda markából szabadítja ki az esztergomi piac árva csavargóját, Urost, aki igyekszik felnőni "nemes barátjához" - tisztességben, csibészségben, mikor melyik esik jobban kézre. Sonkát csen a kamrából, mikor rossz a lapjárás, és tüzelő szukával járja a várost, ha elunta magát. Hozzájuk csapódik még Szalárd, a székely-felvidéki vadorzó, aki rablógyilkosra vadászik fejpénzért, mikor fogytán a kenyere, de csetlő-botló baloggá válik, ha egy csinos lány hozzádörgölődzik. Kártyacsatát vívnak egy nadrágért a vadonmélyi rablótanyán, hóban verekednek a szilaj ridegpásztorokkal, és husánggal ütik agyon a farkasokat. Aranyhalmokért, gulyákért kártyáznak a marhakupecekkel, lándzsaharcot vívnak a rablógyilkosokkal, és egyáltalán nem biztos, hogy ők győznek. Urbánszki László - számos nagy sikerű történelmi regény szerzője - könyvében esendő emberek indulnak neki a világnak, és keverednek torokszorítóan izgalmas kalandokba. Életművészek, szeretnivaló csibészek, buja fogadóslányok és veszett emberfarkasok élik világukat a "magyar vadnyugat" színes forgatagában.

Fülöp Gyula - Lendvai Antal - Árpád ​népe előtt
Az ​avar korral foglalkozó régész, Fülöp Gyula és a szakmai útmutatás nyomán dolgozó kitűnő grafikus, a nemrégiben elhunyt Lendvai Antal közös műve ez a - honfoglalási évfordulóra ismét megjelent - ismeretterjesztő kötet. A magyarok bejövetele előtt a Kárpát-medencében élt népek életmódja, kultúrája kevéssé ismert; ebben a kötetben sokoldalúan és képzeletindítóan elevenedik meg az avarok világa, akik a 6. és 9. század között egy félig nomád, félig földművelő kultúrát honosítottak meg itt. A hazai régészet módszeres ásatásainak leletanyagából rekonstruálja a szerző a társadalom szerkezetét, a települések formáit, az életmódot, s azokat a mesterségeket, amelyeket viszonylag magas szinten műveltek. Fazekasaik, kovácsaik, ötvöseik termékei kerültek elő a sírokból, következtetni lehet orvoslásukra, sámánisztikus vallásukra, temetkezési kultuszaikra. A leírások, amelyeket a rajzok megelevenítő ábrái kísérnek, nem személytelenek: Fülöp Gyula a régészeti munka érdekességeit, rejtélyeit, anekdotikus mozzanatait is beleszövi a könyvbe. Jól sikerült, tartalmas ismeretterjesztő kiadvány ez - felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt ajánlható, az iskolai történelemoktatásban is alkalmasint érdemes lesz felhasználni.

Ismeretlen szerző - A ​magyarságtudomány kézikönyve
A ​tudományos ismeretterjesztés új vállalkozása A magyarságtudomány kézikönyve című kötet. A szerzők nem kisebb célt tűztek maguk elé, mint hogy a lehető legtömörebben foglalják össze ismereteinket Magyarországról és a magyarságról. Így kerültek a kötetbe a hungarológia fogalmát és témakörét tág szemhatárral megrajzoló tanulmányok, amelyek a magyar nyelv sajátosságait, nyelvi rokonságunkat, történelmünk viharos századait, irodalmunk és művészeteink európai léptékét, népi kultúránk mindmáig kiapadhatatlan forrásvidékét - például a szokás- és hitvilágot - tekintik vizsgálatuk tárgyának. Kósa László, Kiss Jenő, Gergely András, Kőszeghy Péter, Szegedy-Maszák Mihály és Szemerkényi Ágnes a legújabb tudományos felfogásokat közvetítik a tájékozódni kívánó hazai olvasóknak és a világban szétszóródott magyarságnak.

Ismeretlen szerző - A ​magyarság őstörténete
Készséggel ​teszek eleget az Akadémiai Kiadó megtisztelő felkérésének, hogy újabb előszóval, tájékoztatóval bocsássam útjára e régi könyv reprint kiadását. Annak idején a három könyvnap alatt háromszor annyi példányban fogyott el e mű, mint amennyiben akkoriban az átlag magyar könyv egy év alatt elkelt. A ritka könyvsikernek sajátos oka volt. 1943-at írtunk, pusztulásba rohant az ország. Az olvasók valahogy reményt, vigaszt próbáltak kiolvasni e küzdelmes sorsunk kezdeteit felidéző munka lapjairól. Negyven esztendő nagy idő a tudomány történetében, régi eredmények módosulnak, nem egy korábbi uralkodó nézet elavult. A magyar őstörténet kutatására ez fokozottabb mértékben érvényes. A réginél, korábbinál hatékonyabb módszer újabb megtámadhatatlan eredményeket ígért. Régebben elhanyagolt vagy éppen figyelembe sem vett kérdések vizsgálata került napirendre. A társadalmi mozgások, a gazdasági élet összetevőinek elemzése során már eddig is számos jelentős eredmény született. Könyvünk keletkezésének előzményét talán nem felesleges felidézni. Megírásához az ösztönzést követve Németh Gyula „A honfoglaló magyarság kialakulása” c. művéből merítettünk. A tekintélyes turkológus, nyelvész könyvét nagyra becsültük, ám szemléletét egysíkúnak tartottuk, s úgy véltük, hogy komplex módszerrel a magyar őstörténetnek pontosabb, hitelesebb képét lehet megrajzolni. A kollektív munka előnyei mellett múlhatatlanul jelentkeztek a nehézségek is. A lényeges kérdésekben egyetértettek a munkatársak, a részletekben azonban véleményünk gyakran eltért egymástól. A nézetkülönbséget tiszteletben tartottam, s nem kíséreltem meg az uniformizálást; az olvasó és a kutató számára egyaránt érdekes és hasznos, ha látja, hogy az adott esetben nincs végleges állásfoglalás. A szakemberek nyújtotta kép végső soron – nem is lényegtelen pontokon hézagos maradt. Ennek feloldása már a szintézis feladata, ahol a hipotézisek kötőanyagával megszülethetik a soha nem végleges összefüggő kép. Budapest, 1986. Ligeti Lajos

László Gyula - A ​honfoglaló magyar nép élete
_A ​honfoglaló magyar nép élete_ 1944-ben jelent meg először, és mert az akkori újabb kiadást több nem követte, mára antikváriumok és aukciók alig elérhető könyvritkaságává vált. Sikerének titka a tudományos munkák esetében oly ritka, egyszerre élvezetes és pontos nyelvezet, lenyűgöző tárgyismeret mellett az az új módszer, a leírásra-megőrzésre szorítkozó hagyományos régészi szemlélettel szemben kialakított életszerűség, amelyik nem éri be a tárgyak rendszerezésével, hanem az azokban megőrzött szellemiség feltárására, rekonstrukciójára törekszik. Ehhez persze nem elegendő _csak_ régésznek lenni - a tudományok sokaságának segítségül hívása nélkül ez a vállalkozás nem lehet sikeres. A László Gyula-féle régészet ilyen értelemben szintetikus tudomány, az egyik első példa a jóval később interdiszciplinárisnak nevezett kutatásokra. Ő maga, mivel a legtöbbet a néprajzból meríthetett, "régészeti néprajz"-nak nevezi módszerét, s tartalmáról ezt írja: "a népvándorlás és a magyar honfoglalás korának leleteiből igyekszik az egykori életet a lehetőségekhez képest újjáalkotni és beleágyazni a kor művelődésének képébe". Ez a törekvés - amely László Gyula egész munkásságát áthatja - _A honfoglaló magyar nép életé_ben bontakozik ki először teljes gazdagságában. Kis túlzással élve, ha nem tudnánk, hogy a szerző egy évezreddel korábbi világról tudósít, akár azt is hihetnénk, hogy csupán egy távoli vidéken élő népcsoport körében tett utazásáról számol be. És ez az élményszerű és élményt adó közvetlenség az, ami miatt nem csak a szakemberek nélkülözhetetlen alapkönyve, hanem az érdeklődők legszélesebb köre számára is izgalmas olvasmány.

Breszt Borisz - A ​budai portya
Balassi ​Bálintot, az úgyszólván még gyerekember költőt édesapja erős lovaskísérettel Erdélybe küldi, Bekes Gáspár megsegítésére, Báthory István fejedelem ellen. A vitéz kardforgató ifjú két ütközetben is részt vesz, emberei jórészt odavesznek, ő maga pedig a fejedelem fogságába esik. Szokolli Mehmed nagyvezír ekkor ráparancsol Báthoryra, hogy a gyűlölt Balassi család sarját adja ki a szultánnak. Eközben Rónay Katinkát, a gyönyörű végvári kisasszonyt elrabolja az áruló Galkó, a hitehagyott lovas hajdú, s a szerencsétlen leány a kegyetlenségéről hírhedt budai pasának, Szokolli Musztafának a háremébe kerül. Sikerül-e a lengyel királlyá választott Báthorynak elutasítania az isztambuli Porta erőszakos követelését? Sikerül-e Pándy Zsigának, Katinka bátor jegyesének kiszabadítania menyasszonyát a szerájból? Erről szól ez az igen érdekes és tanulságos történelmi regény.

Vékony Gábor - Magyar ​őstörténet - Magyar honfoglalás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bíró Szabolcs - Non ​nobis Domine
Bátorság. ​Hősiesség. Eretnekség. 1292-ben Bátor Vilmos templomos lovag huszonhárom év távollét után hazatér a Szentföldről Magyarországra – otthon azonban csak halál és gyász várja. A megkeseredett, kiábrándult férfi szárnyai alá veszi és tanítani kezdi elárvult unokaöccsét, hiszen Attilában látja a megszégyenült Templomos Lovagrend új reményét, a tökéletes és gáncstalan harcost. Ám hiába igyekszik az általa helyesnek vélt útra terelni a kisgyermekből lassan férfivá érő növendéket, Attila túlságosan is vágyik a szabad életre. Amikor pedig Vilmos kardját, az ősi családi örökséget elcsenve akar megnyerni egy titkos éjszakai párbajt, nagybátyja büntetésből hosszú útra küldi az olasz énekmondó, Umberto oldalán. Ez az út örökre megváltoztatja Attila életét. Rablógyilkosokkal harcol, csaknem halálos sebet kap, majd megismeri azt az érzést is, amelyre egy templomos lovagnak még csak gondolnia sem szabad: a szerelmet. A Non nobis Domine a lovaggá cseperedő Attila szemén keresztül mutatja be egy vérzivataros korszak, a XIII. és XIV. század fordulójának háborúit, az Árpád-ház kihalását követő kegyetlen éveket, egy új uralkodói dinasztia felemelkedését és a Templomos Lovagrend bukását. Az Anjouk című nagyszabású regénysorozat előzményét, Bíró Szabolcs első történelmi regényének két kötetből eggyé gyúrt kiadását olvasva kibontakozik előttünk a magyar középkor sáros, véres, mégis levendulaillatú világa.

Nemeskürty István - A ​bibliai örökség
A ​legelső ránk maradt leírás a magyar honfoglalásról, III. Béla király önmagát P. kezdőbetűvel jelölő udvari főhivatalnokának műve az 1200-as évek elején, háromszáz esztendővel az események után tehát azt véli tudni a magyarokról, hogy ők, pontosabban vezéreik a hun Attila király leszármazottai, mintegy örökösei.

Fonyódi Tibor - Keleten ​kél a nap
A ​Keleten kél a nap Szörényi Levente Árpád népe című misztikus operájának alapjául szolgáló novella. A Szent László legendakört feldolgozó novellasorozat felvezető írása a megvakított Vászoly fiainak, Andrásnak, Leventének és Bélának története, akik rusz földről hazatérve szövetkeznek Vata pogány seregével, hogy letaszítsák a magyar trónról Orseolo Pétert...