A ​magyar zsidó építőművészek öröksége Lajtán ​innen és Lajtán túl

Takács Imre - A ​francia gótika recepciója Magyarországon II. András korában
Csak ​az utóbbi években kezdett II. András személyéről és szerepéről alkotott egyoldalú történeti kép a koncepciózus újító és a kiegyensúlyozott, pragmatikus politikus vonásaival kiegészülni. A jelek arra mutatnak, hogy az ország, amelyet 1235-ben fiára hagyott, igen kevéssé emlékeztetett az Árpádok régi királyságára. Az új vonások közé tartozik a már korábban meggyökerezett francia gótika intenzív jelenléte az ország építészetében. Ez a 12. század végén kezdődő művészettörténeti fejlemény azért is szembetűnő és magyarázatot igénylő, mert ebben az időben Willibald Sauerländer szavaival élve "a birodalom területén még hasonló épületeket sem találunk". Kérdés, hogy Magyarországnak a gótikus művészet közép-európai elterjedésében játszott úttörő szerepe mögött létezik-e valamilyen más magyarázat is, mint az esetünkben kétségtelenül meglévő dinasztikus és egyházi hálózat. A recepció megértést és befogadást jelent, ami nem korlátozódik az egyszerű elsajátításra és mechanikus alkalmazásra. Nem idegen tőle a reflektivitás, a tanulékonyság készsége és a fejlesztés képessége, amire az esztergomi palotakápolna szentélyboltozatának harmonikus megoldása vagy később Gertrudis királyné rafinált síremléke nyújt jó példát, de alighanem hasonló motívumok állhattak az opus duplex ékszerművészet itteni hallatlan sikerének hátterében is. Ezeket figyelembe véve arra gondolhatunk, hogy a megrendelők döntéseiben figyelemre méltó szerep juthatott valamiféle affinitásnak az újdonság, a modernség iránt, annak a műveltségből fakadó nyitottságnak, amit a távolról érkező szellemi tartalmak és művészeti értékek iránt más téren is tanúsítottak. A "modernség legitimitása" lehet talán az az egyszerűen megfogalmazott általános alapelv, amely II. András Magyarországát - legalábbis amint a művészeti emlékek tükrében látszik - sokak számára rokonszenvessé tette, és teszi ma is.

Caroline Humphrey - Piers Vitebsky - Építészet ​és vallás
A ​vallási építészeti jelképekben gazdag, hűen tükrözi az adott kultúra viszonyát a természetfelettihez. A sorozat e darabja színesen, sok-sok illusztrációval szemlélteti, hogyan ölt formát a különböző kultúrák vallásos hite az építészetben. Koronként és kultúrkörönként bemutatja, milyen csodálatra méltó változatossággal, sajátosságokkal jelennek meg az emberiség közös, általános témái és motívumai az építészeti szerkezetekben és a díszítőművészetekben. - Több mint 200 színes kép, eredeti alaprajz és térképek teszik szemléletessé a vallási építészet áttekintő történetét. - A hatalmas piramisoktól kezdve a középkori katedrálisokon keresztül az indonéz szigetvilág törzsi építészetéig érzékelteti a sokféle templomból, síremlékből, szakrális építményből sugárzó erőt és szépséget. - Megismertet az építkezés helyének, az építmény alaprajzának, nagyságának megválasztásában érvényesülő vezérelvekkel. - Mekkától a delphoi jósdáig 17 szent helyet mutatnak be a látványos felvételek, áttekintő térképek és rajzok. - A függelékben megtalálható az építészeti szakkifejezések magyarázó jegyzéke és egy összefoglaló ismertető a szent épületek tervezési-építési technikáiról.

Szunyogh Szabolcs - Magyar ​menóra
"A ​zsidó etika két alaptételre épül. Az egyik így hangzik: pikuách néfes, azt jelenti: az élet védelme. Meg lehet törni a szombat törvényét, a kóserság törvényét és az életviteli törvényeket is, ha ezzel megmentünk valakit. Ha nincs más, aki szombaton gyógyszert hozzon, akkor a vallási tilalom ellenére maga a rabbi ül kocsiba, mert ezt írja elő az élet védelmének parancsa. A másik alapelv így szól héberül: tikun olám. Azt jelenti, a feladatunk, hogy azért dolgozzunk: a világ jobb legyen, amikor kilépünk belőle, mint amikor beleszülettünk. A magyar zsidóság jobbá tette közös hazánkat. Ez a könyv a zsidó teljesítményt idéző emlékhelyekről szól. Történelmünk közös kincseiről. Ajánlom azoknak, akiket érdekel az elhallgatott valóság, azoknak, akik szeretnének tájékozódni egy számukra talán alig ismert világban, és azoknak, akik úgy vélik, a tikun olám érvényes iránytű. A menóra a zsidóság egyik legősibb jelképe. Nemcsak pontos leírása található meg a Tórában, hanem a feladata és célja is. Készíts lámpatartót - írja a Biblia -, és készíts hozzá hét mécsest, és úgy rakják fel a mécseit, hogy előre világítsanak. Olyan kulturális örökségről szól ez a könyv, amelyik, mint a menóra, noha a múltban fénylik, mégis előre világít. (Szunyogh Szabolcs)

Ismeretlen szerző - Budavári ​séták
Házak, ​terek egykor és most Régi képek, hangulatok Budavár múltjából, mellettük a mai fotó: ilyen volt a város - és ilyen lett S hogy mi történt a két kép között eltelt időben? Ez a könyv mindent elmond, amit a Várnegyed emblematikus emlékhelyeiről tudni érdemes. Sőt, még annál is többet: történelmi kulisszatitkokat, nagy idők, híres emberek budavári történeteit. Az egykori királyi palota és a Várnegyed minden lakóháza, középülete, temploma, szobra egy-egy történelmi regényt hordoz magában. A kötet e gazdag múltból kínál összegzést, egyúttal közös sétára is invitálva olvasóinkat. Ismert és kevésbé ismert helyszíneket mutat be, ízelítőt adva abból, mit rejtenek a falak. A könyv végén található térkép segítségével pedig bejárhatjuk a mai utcákat. A régmúlt események mellett a kötet felvillantja a jövőt is: a terveket, melyek a Budai Várnegyed XXI. századi képét alakítják. Az archív és friss fotók képpárjai jól érzékeltetik, mennyi változás történt itt. Manapság egyre több külföldi turista járja ezeket az utcákat, és csodálkozik rá azokra a kincsekre, amelyek mellett mi talán nap mint nap elmegyünk. Ideje hát nekünk is újra felfedeznünk mindezt!

Ismeretlen szerző - Baja
A ​kötet főbb fejezetei: Baja történelme; Baja épített értékei; Baja kulturális öröksége; Baja természeti szépségei; Baja a nemzetiségek otthona; Baja sokszínű gasztronómiája; Baja idegenforgalmi központ

Prepuk Anikó - A ​zsidóság Közép- és Kelet-Európában a 19-20. században
Kötetünk ​olyan témát érint, amelyről az utóbbi években magyar nyelven is egyre többet olvashatunk, a zsidóságról szóló fejezetek mégis hiányoznak a történelem könyvek lapjairól, s előfordul, hogy az összefoglaló történeti munkákból is kimaradnak. E hiány pótlásához szeretnénk hozzájárulni, a zsidó közösségek 19–20. századi történetét az európai kontinens azon területein követve nyomon, amelyek a késő feudális kortól a diaszpórában élő zsidó népesség legnagyobb tömegeit fogadták be, s ahol a polgárosodás időszaka összekapcsolódott a zsidó középrétegek kiemelkedő gazdasági és szellemi szerepvállalásával. Nem állt módunkban képet alkotni a térség egészéről, csupán azokra a területekre koncentráltunk, amelyek a legjobban szemléltetik a közép- és a kelet-európai zsidó közösségek fejlődésében érvényesülő sajátosságokat. A zsidóság históriájában jól érzékelhető korszakhatárt von a zsidó és a nem zsidó társadalmak kapcsolatában a 18. század végétől kibontakozó átalakulás. A polgárosodás koráig ezt a viszonyt a kölcsönös elkülönülés jellemezte, amely a zsidó közösségek számára egyenlő volt a keresztény-feudális társadalmakból való kirekesztettséggel. A felvilágosodás és a liberalizmus szellemi talaján kibontakozó polgári átalakulás, a modern gazdaság és a polgári jogrend kiépülése azonban gyökeres változásokat indított el. A polgári egyenlőség elvére építkező 19. századi társadalmak sokoldalúan integrálták a zsidó közösségeket, de eközben új formában termelték újjá a zsidó és a nem zsidó népesség szembenállását. Az újkori zsidó történet két alapvető vonulatát, a befogadás és az újbóli kirekesztés folyamatát Németországban, a Habsburg Birodalomban és Oroszországban, illetve e birodalmak utódállamaiban követjük végig. Elemzésünk során mindenekelőtt az egyes államok közösségeinek fejlődésében rejlő különbségekre összpontosítottunk, hiszen a sokféle, gazdasági, társadalmi és politikai tekintetben eltérő fejlettségű területet magában foglaló három nagy birodalom a diaszpóra-lét számtalan variánsát hozta létre, az asszimiláció és az integráció különböző fokozataitól a bezárkózó és a disszimiláns magatartásmintákig. A zsidóság gazdasági, társadalmi és kulturális mozgásterét a 19–20. században is a nem zsidó környezet jelölte ki, ezért az összehasonlítás során elsősorban az e magatartásmintákat kialakító külső körülményekre koncentráltunk, és kisebb mértékben foglalkoztunk a közösségek belső történetével. Vizsgálódásainknak másik korszakhatárt a holokauszt szab, amely a befogadás kezdetének tekinthető 18. századvéggel szemben a kirekesztés brutális érvényesülésének és győzelmének szimbólumává vált. Európa válságos évtizedei a történelem kerekét korábban nem látott súllyal zökkentették vissza, az európai zsidóság közel kétharmadának elpusztításával rövid „közjátékká” változtatva a 19. század sikertörténetét. Elemzésünk nagyobb része mégis e „közjátékról” szól, mert úgy véljük, nem hagyhatjuk említés nélkül azt az évszázadot, amelyet – még ha súlyos konfliktusokkal terhelten is – az európai kultúra történetében példátlan módon hatott át a tolerancia szelleme. Könyvünket mindazoknak ajánljuk, akik akár egészen különböző késztetések alapján fogékonyak a tárgyalt kérdések iránt. S tesszük ezt abban a meggyőződésben, hogy eloszlathatunk valamit a témát övező tévhitekből és hiedelmekből. A jelen munka az 1997-ben kiadott könyv lábjegyzetekkel bővített változata, amely a Csokonai Kiadó Történelmi Kézikönyvtár sorozatában jelent meg, a sorozat jellegénél fogva azonban nem nyílt lehetőség a szakirodalmi hivatkozások közzétételére. Az első kiadás óta a téma hazai és nemzetközi irodalma is jelentősen gyarapodott, ezért a jegyzetapparátust ennek megfelelően frissítettük.

Ismeretlen szerző - A ​hit palotái
Az ​emberek vallásuk tiszteletére a világon szinte mindenütt monumentális, pompásan berendezett építészeti mesterműveket és lélegzetelállító művészeti alkotásokat hoztak létre. A könyv utazásra invitálja az olvasókat: a különböző kontinenseken, más-más kultúrájú tájakon élő emberek körében ma is erőteljes hatást kifejtő nagy világvallások helyszíneire. Minden fejezet elején rövid bevezetés nyújt beható áttekintést az adott vallás hitvilágáról.

Szalai Anna - Hagyományteremtés ​és útkeresés
Szalai ​Anna új könyve a magyar regényirodalom-történet néhány évtizedének zsidó vonatkozású műveivel, az előző századfordulótól a harmincas évekig tartó korszakkal foglalkozik. Ebben az időszakban a zsidó és a nem zsidó írókat egyaránt foglalkoztatták a zsidók gyors társadalmi-gazdasági sikerei és a látványos felemelkedés okait kutatva a társasági-magánéleti elhelyezkedés nehézségei, az útkeresés buktatói és gyakori kudarcai. Ugyanekkor jelentkezett egy hagyományos keretek között nevelkedett, majd a világi műveltségben felnövő zsidó írónemzedék is. Az apák világától eltávolodva értették meg és élték át újra a hagyományban rejlő értékeket, és a személyes élmény bensőségességével az irodalom lapjain keltették életre és mentették át az eltűnő világot a következő nemzedékek számára. Szalai Anna könyvében ennek a sokrétű élményvilágnak a mentén haladnak a regényelemzések. Az írók sok hasonló elemből építkeznek: saját élmények, önéletrajzi motívumok szövik át a regénycselekményt, valós történelmi alakok találkoznak regényfigurákkal, különböző művekben térnek vissza ugyanazok a helyszínek és a regényhősök felismerhető modelljei, az írók maguk is regényalakokká válnak írótársaik műveiben. A regénycselekményeket sokszor társadalom- és művelődéstörténeti forrásanyagként is olvashatjuk; a szövegek a folklór, a nyelvészet és a zene kutatói számára is izgalmas ismereteket őriztek meg. A kötetben elemzett művek lapjain tovább él az előző századforduló világa, az írók évtizedekkel később is visszanyúlnak a "boldog békeidőkhöz", sőt a 19. század elejéhez is, hogy választ keressenek a két világháború közti korszak nyugtalanító kérdéseire.

Szunyogh Szabolcs - Jákób ​csillaga
A ​zsidókról eddig tankönyveink csak a holokauszt kapcsán írtak valamennyit. A magyar történelemben játszott szerepükről, kultúrájukról, vallásukról, etikájukról, humorukról semmit. Másféleképpen felnövő új nemzedéket szeretnénk, amely reálisabban értékeli a világot? Amely nem esik téveszmék áldozatául? Amely élni tud az együttműködés és az egymástól való kölcsönös tanulás lehetőségével? Ez a könyv ebben szeretne segíteni. Bemutatja a zsidó vallást, az ünnepeket, a szokásokat, az életvitelt, a kóserság törvényeit, a zsidóság szent könyveit, külföldi és hazai történelmét, fontosabb magyarországi műemlékeit, a legismertebb antiszemita vádakat, kiindulópontjaikat, következményeiket és cáfolataikat, a zsidósággal kapcsolatos legfontosabb történelmi személyiségeket, és képet rajzol Izrael Állam életéről is. Részletesen szól a zsidó kultúra és életmód értékeiről. Bemutatja a nők tiszteletét a zsidó közösségekben, a zsidó vallásjog demokratikus szerkezetét, a zsidó vallás racionális problémamegközelítését, emberközpontú moralitását, a kultúra iránti nyitottságot, a zsidó nevelést, valamint a zsidó humort, amely még a legnehezebb helyzetekben is meg tudja nevettetni az embereket.

Angelica Ralphstone - Az ​építészet remekei
Földünk ​számos területét a titokzatosság homálya veszi körül. Részben a természet alkotta ezeket, de a legrejtélyesebbeket, a leginkább csodálatra méltóakat az ember hozta létre. Az emberi szellem teremtő ereje fejeződik ki a világ legkülönbözőbb helyein található építményeiben. Egyik-másik az építőművészet csodája, némelyeket pedig az ott élt személyek, kivételes emberek legendája tette örök életűvé. E gyönyörű helyek felcsigázzák az érdeklődést, de ugyanakkor csodálattal vegyes tiszteletet ébresztenek. Mindazok a titkok, amelyeket ezek a régi építmények őriznek, újra és újra megingatják őseink primitívnek mondott kultúrájáról kialakított elképzelésünket.

Mary Gluck - A ​láthatatlan zsidó Budapest
Mary ​Gluck újrarajzolja a zsidó Budapest eltűnt körvonalait. Bemutatja a város kávéházainak, orfeumainak és vicclapjainak népszerű kultúráját, és az asszimilált zsidóknak a modern Budapest megteremtésében játszott óriási szerepét. Larry Wolff Times Literary Supplement Mary Gluck újraértelmezése, ennek az elveszett kultúrának a megvilágítása azért ennyire erőteljes, mert a sötét oldalát is érvényesülni hagyja. Leereszkedett a magyar zsidóság aranykorának legaljára, és egy gyémánttal tért vissza. Ilse Josepha Lazaroms Hungarian Historical Review

Marcus Schmieke - Vaszati
A ​Vaszati - a védikus építészet és térrendezés tudománya - a világ legrégibb építészeti rendszere - mégis kevesen ismerik. A Védikus építészet, pedig az elmúlt évezredekben nem csak Indiában és környékén volt ismert, hanem Európában is többször megjelent a történelem során.

Edith Eva Eger - A ​döntés
"Abban ​szeretnék segíteni olvasóimnak, hogy felfedezzék, miként szökhetnek meg saját elméjük koncentrációs táborából, és válhatnak azzá az emberré, akinek lenniük kellene. Segíteni szeretnék abban, hogy átéljék, mit jelent megszabadulni a múltjuktól, a kudarcaiktól és a félelmeiktől, a dühüktől és a botlásaiktól, a megbánásaiktól és a feloldatlan fájdalmaiktól -, hogy átélhessék azt a szabadságot, amelyben az életet teljes, gazdag, ünnepi mivoltában élvezhetik. Nem választhatunk fájdalom nélküli életet. De választhatjuk azt, hogy szabadok leszünk, megszökünk a múltunk elől, akármi történjék is, és megragadjuk a lehetségest." Dr. Edith Eva Eger A magyar származású dr. Edith Eva Egert 1944-ben családjával együtt a nácik haláltáborába, Auschwitzba deportálták. Ma klinikai pszichológus a kaliforniai La Jollában, illetve a Kaliforniai Egyetem oktatója San Diegóban. Emellett az amerikai hadsereg és haditengerészet tanácsadójaként tűrőképességi tréningeket tart és segíti a katonákat a poszttraumás stressz legyőzésében. Számos tévéműsorban szerepelt, többek közt az Oprah Winfrey Show-ban, illetve a CNN különkiadásában, amely az auschwitzi tábor felszabadításának hetvenedik évfordulójára készült. Ezen kívül főszereplője volt a holland nemzeti televízió holokausztról forgatott dokumentumfilmjének is. Rendszeresen tart előadásokat az Egyesült Államokban és külföldön. Dr. Edith Eva Eger tizenhat éves volt, amikor a nácik megérkeztek magyarországi szülővárosába, Kassára, és családjával együtt Auschwitzba hurcolták. Szüleit a hírhedt náci orvos, Joseph Mengele küldte gázkamrába, aki később arra kérte Edithet, hogy táncolja el a Kék Duna keringőt - jutalmul egy vekni kenyeret kapott. Edith a nővérével együtt túlélte a borzalmakat, és úgy döntött, megbocsát fogva tartóinak, és mindennap élvezi az életet. Évekkel a kiszabadulását követően egyetemre ment és pszichológusnak tanult, ma pedig többek között bántalmazott nőknek, poszttraumás stresszel, függőséggel vagy gyásszal küszködőknek segít. A döntés egyszerre memoár és útmutató, melynek célja, hogy mindannyiunknak segítsen kiszabadulni saját elménk börtönéből. Dr. Eger műve reményt és lehetőséget ad mindazoknak, akik meg akarnak szabadulni a fájdalomtól és a szenvedéstől. Akár rossz házasság, mérgező család vagy gyűlölt munkahely börtönében sínylődnek, akár önmagukat korlátozó hiedelmek szögesdrótja tartja őket fogva a saját elméjükben, ez a könyv arra tanít, hogy a körülményektől függetlenül dönthetünk úgy, hogy az örömöt és a szabadságot választjuk.

Krassó Sándor - Kötéltánc
A ​könyv szerzője ifjú kamaszként átélője volt a pécsi zsidóság megpróbáltatásainak, kifosztásának és elhurcolásának. Így írásait a megélt tapasztalatok hitelesítik. Saját "kötéltáncáról" ír az Ólomlábú idő fejezetben, majd a pécsi zsidóság múlt századi sorsának történeti hűséggel történő, statisztikai adatokra, tényekre alapozott bemutatását adja a Történelmi rövidzárlat dolgozataiban. Végezetül megrendítő erővel idézi fel néhány sorstársának múltba vesző alakját az Álombéli és valós találkozások című fejezetben. Dr. Krassó Sándor Pécsett született 1929-ben, ugyanitt szerzett 1951-ben jogi, majd államigazgatási diplomát. A KSH pécsi szervezetének egyik alapító tagja, majd nyugdíjba vonulásáig elemző kiadványainak szerkesztője volt, miközben számos dolgozatát publikálta szakmai és helytörténeti folyóiratokban. Nyugdíjas éveiben alkalmanként az MTA Regionális Kutatások Központja és a Pécsi Akadémiai Bizottság munkájában vett részt. Ekkor kezdett elfoglalkozni - kegyeleti okok miatt is - e könyv témájával.

Budai Aurél - Középkori ​zsinagóga a budai Várnegyedben / Medieval Synagogue in the Buda Castle Quarter
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zsolt Béla - Duna-parti ​nő
„Negyven ​éve parancsol nekem az anyám... Már gyerekkoromban abból indult ki, hogy rendkívül ostoba vagyok...” Viktor negyvenéves gazdag zsidó ügyvéd Budapesten, az 1930-as évek elején. Felnőtt férfi, aki rettegi és szolgálja anyját. Ügyvéd és cégtulajdonos, aki gyűlöli és szolgálja főnökét. Dúsgazdag férj, aki kívánja és szolgálja feleségét. Tekintélyes nagybácsi, aki a fizikai félelemig féli Németországból hazatért félzsidó-félnémet unokaöccsét... Vágyak, elfojtások, szexuális perverziók, pénz, mocsok és a polgári Budapest. Zsolt Béla, a magyar regény aranykorának egyik legnépszerűbb írója Házassággal végződik címmel nemrég megjelent bestsellere után újabb sikerkönyvében is a pesti zsidó és keresztény társadalom viszonyait, iszonyait boncolja – fájdalmas, szórakoztató, néhol szinte már pornográf stílusban. És ami döbbenet: Zsolt Béla, ez a tipikus pesti kávéházi figura, 1936-ban írott regényében megérezte és megírta azt, amit szinte senki sem vett észre. Vagy nem mert észrevenni...

Körner András - A ​magyar zsidó konyha
Kultúrtörténetet ​akartam írni, nem pedig a mindennapi főzést-sütést segítő praktikus szakácskönyvet, hiszen olyanból van éppen elég. Ez a kötet a magyarországi zsidó konyha történetén, a regionális és a kulturális különbségeken, a hétköznapok és az ünnepek ételrepertoárján kívül az étkezéskultúra szinte minden más fontos jelenségét is bemutatja, így a falusi és a városi háztartásokat, a zsidó vendéglátóhelyeket, valamint a kóser élelmiszeripart és kereskedelmet. Újdonságai közé tartoznak a török hódoltság alatti zsidó konyhának a maitól sokban eltérő jellegzetességeit bemutató adalékok és a világ első jiddis szakácskönyvének részletes ismertetése - melyről kevesen tudják, hogy Pesten adták ki 1854-ben. A korabeli sajtóbeszámolókra, kortársak visszaemlékezéseire és saját gyűjtésű, 1945 előtti kézírásos receptfüzetekre támaszkodó szöveget közel 200 kép egészíti ki. Előző köteteimhez hasonlóan itt is a témákat elemző szöveg, a számos idézet és a jórészt ismeretlen képanyag egymást kiegészítő együttesével igyekszem a sokféle zsidó társadalmi, vallási csoport mindennapi életét úgy bemutatni, hogy az olvasó betekintést kapjon a valóság sokdimenziós gazdagságába. (Körner András)

Ámosz Oz - Fania Oz-Salzberger - Zsidók ​és szavak
Miért ​olyan fontos a zsidóknak a szó? Zsidók és szavak viszonyáról szól Amos Oz, a világhírű izraeli író és Fania Oz-Salzberger, az ismert történész „négykezes” könyve, mely e viszony leírásához a zsidó nép egész történetét segítségül hívja. Anekdotázókedv és tudomány, csevegő stílus és szabatos érvelés keveredik apa és lánya közös művében. Az Énekek éneke (talán női) szerzőjétől az idők homályába vesző talmudistákon át a modern kori írókig se szeri, se száma a szereplőknek. A zsidó folytonosság, sőt sajátosság - állítják, mondják, sugallják a szerzők - nem a fő-fő helyszínekből, építményekből, hősökből vagy rítusokból, hanem az írott szóból és nemzedékek folyamatos párbeszédéből adódik. Tanulságos, lírai és mulatságos könyvük, mely szerint a szó tehát a zsidó kultúra lényegét képezi, az olvasót is biztatja mintegy: ha kedve van, kapcsolódjék be ő is a beszélgetésbe.

Komoróczy Géza - Holokaust
Magyarországon ​még nem volt, egyelőre nincs is széles körű vita a XX. század legnagyobb történelmi botrányáról. Nálunk egyelőre arról dúlnak a viták, hogy sumerek voltunk-e (vagyunk-e) vagy a világteremtés első népe, netán hunok-e vagy besenyők; hogy a honfoglalás előtt lettünk-e keresztények, vagy ma is ősi pogány hitünkben élünk. Hogy használjuk-e a rovásírást a hétköznapokban. Ezek a történelmi sorskérdések az utcáról, a bulvárról behabzottak a közgondolkodásba, az internet honlapjaira, felütötték fejüket a tankönyvekben. A magyar társadalmat a képzelt múlt, ezen belül is a szenvedő nemzet, a nemzeti szenvedés mítosza, Mohácsnak és Trianonnak, melyek valóban sok szenvedést jelentettek, ma mesterségesen és kritikátlanul életben tartott, sőt, államilag is szított kultusza gátolja abban, hogy felismerje, mi volt a szerepe történelmének legnagyobb tömeggyilkosságában. Ez a könyv a magyar felelősségről szól. Arról a felelősségről, amely a zsidóellenesség, a zsidógyűlölet, a zsidóüldözés, a zsidók elkülönítése, deportálása, meggyilkolása miatt terhel bennünket. Meg kell különböztetnünk egymástól a közvetlen, személyes felelősséget és a történeti felelősséget. Személyes felelősség terheli azt, aki maga követte el a tettet, vagy közreműködött benne, vagy bár módjában állt volna, nem akadályozta meg. A személyes felelősség büntetőjogi kategória, és a jogrendszer által megszabott korlátok között szankcionálható. A történelmi felelősség más természetű. Nem büntetőjogi: erkölcsi. A kultúra egyik eleme. Nevezhetjük így is: felelősségvállalás. Öncsaló illúziók helyett a múlt kritikája. Avégett, hogy ne történhessék meg többé, aminek nem lett volna szabad megtörténnie. A könyv az elmúlt negyedszázadban elszórtan megjelent cikkeim, tanulmányaim gyűjteménye. Személyes vélemény és állásfoglalás valamennyi.

Diane Ackerman - Menedék
1939-ben ​dr. Jan Żabińskit bízzák meg a Varsói Állatkert vezetésével. Ebben a munkában nagyszerű segítőtársa intuitív felesége, a grafikus Antonina. Amikor Lengyelországot megszállják a németek, a házaspárnak kapcsolatba kell lépnie a Harmadik Birodalom újonnan kinevezett, fő zoológusával, Lutz Heckkel, hogy amennyire lehetséges mentsék az állatkert lakóit. Közben Jan és Antonina részt vesz a lengyel földalatti ellenállásban; szabad bejárásuk van a varsói gettóba, ahonnan embereket mentenek ki. Miután állatkertjüket lebombázzák, a két állatkertésznek, Jannak és Antoninának úgy sikerült megmentenie több mint háromszáz embert a náciktól, hogy az üres állatketrecekben bújtatták el őket. Mivel ezeknek a "vendégeknek" állati, az állatoknak viszont emberi neveket adtak, nem csoda, hogy az állatkert fedőneve " Ház, az őrült csillagzat alatt" lett. A természettudós író, Diane Ackerman élvezetes stílusban újrateremti ezt az elfeledett, igaz és szép történetet a varsóiak második világháborús ellenállásáról úgy, hogy igazából Antoninának, az állatkertész feleségének életét meséli el. A történetet feldolgozó amerikai filmet március 30-án mutatják be Magyarországon.