Római ​jog

Kiss Gábor - Sándor István - A ​szerződések érvénytelensége
A ​szerződések érvénytelenségét bemutató kézikönyv az új Ptk. egészét áttekinti: a semmisségi okokat a személyek jogában, a dologi jogban, a kötelmi jog általános és különös részében, a megtámadhatósági okokat a kötelmi jog általános részében. A kötet ismerteti a kötelmi jog különös részében szabályozott egyes szerződések esetében tipikusan előforduló érvénytelenségi okokat is. A hagyományos polgári jogi területeken túl a szerzők bemutatják a társasági szerződés érvénytelenségét, a fogyasztói szerződések sajátos érvénytelenségi okait, valamint a fizetésképtelenségi jogban ismert eseteket. Külön fejezet ismerteti az érvénytelenség esetén alkalmazandó jogkövetkezmények rendszerét, valamint az érvénytelenség perjogi vonatkozásait. A szerzők – bírói, ügyvédi munkájuk mellett jogirodalmi tevékenységet végző gyakorlati és elméleti szakemberek – elsősorban a joggyakorlat, kiemelten a bírósági gyakorlat oldaláról kívánják bemutatni a szerződések érvénytelenségének területét, de érintik a témakör egyes kérdéseinek elméleti, dogmatikai alapjait és szakmai vitáit is.

Nótári Tamás - Tényálláskezelés ​és szónoki taktika Cicero védőbeszédeiben
A ​világtörténelem legnagyobb szónoka, Marcus Tullius Cicero védőbeszédeiben a jogi tényálláskezelés és a szónoki taktika az a két alkotóelem, amelyekből hallgatóságára és a bíróságokra gyakorolt elementáris hatása fakadt - nem véletlenül nevezte már Quintilianus is a törvényszékek királyának. Jelen monográfia e hatás működési mechanizmusának megértéséhez igyekszik közelebb vinni az olvasót tíz cicerói védőbeszéd jog(történet)i és retorikai elemzésével: e kettős megközelítést az indokolja, hogy beszédei megalkotása során Cicero előtt elsődleges - és egyetlen - célként az adott perben elérendő siker lebegett. Mind a római jog tudománya, mind a klasszikus retorika művészete iránt elkötelezetteket gazdagító munkájában a szerző a történeti tényállásokat rekonstruálva világítja meg azok - csupán a meggyőzési folyamat eredményességének kritériuma felől érthető és értelmezhető szónoki kezelési technikáját.

Brósz Róbert - Pólay Elemér - Római ​jog
Régi ​hiányt pótol tankönyvkiadásunk, amikor most megjelenteti Brósz Róbert és Pólay Elemér korszerű római jog tankönyvét. Ez a tankönyv, annak ellenére, hogy mintegy 2000 éves, leülepedett jogi anyagot ismertet, mégis sok vonatkozásban új. A szerzők ugyanis nemcsak a modern romanisztika legújabb eredményeit hasznosították művük megírása során, hanem ezt az immár több ezer éves anyagot olyan feldolgozásban adják, hogy az nemcsak megfelel modern, szocialista célkitűzéseinknek, de ugyanakkor közelebb kerül a mai egyetemi oktatáshoz, a mai hallgatókhoz is. Ezeket a célokat szolgálja elsősorban a sok kétnyelvű forrásidézet és példa. Az olvasó, a tanuló plasztikusan látja az anyagot. Ugyanakkor a lépten-nyomon fellelhető utalások szerves egésszé kapcsolják össze ezt a matériát. A tankönyv történeti szemlélete új, izgalmas oldaláról mutatja be a római jog felépítmény jellegét, fejlődését, és bizonyítja a gazdasági élet meghatározó mivoltát. Úttörő jellegű ez a tankönyv annyiban is, hogy kitekintést ad a feudális jogfejlődés felé, és egész röviden a római büntetőjogot is vázolja. - A könnyebb tanulhatást a tárgymutató és a kiejtést is feltüntető latin-magyar szójegyzék segíti. A tankönyv nemcsak a joghallgatóknak hasznos, hanem kitűnő útmutató az ókori kultúra, jog iránt érdeklődő történészek, régészek stb. számára is.

Varga Norbert - A ​magyar állampolgársági jog a 19. században
Az ​állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére. A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Fazekas István - Amicus ​caesaris
Fazekas ​István Váci Mihály-díjas költő, műfordító és drámaíró a híres római jogásznak, Zlinszky Jánosnak volt a tanítványa. Bevallása szerint tőle kapta a legnagyobb ösztönzést arra, hogy Jézus perével foglalkozzon. A tanulmány több tudományos konferencián is díjnyertes pályamű lett.

Horváth Barna - Angol ​jogelmélet
A ​szerzőt Angliából hazatérve az angliai élmények és benyomások arra az elhatározásra ösztönzik, hogy megírja az angol jogbölcseleti gondolkodás történetét. Másfél évtizedes munkájának eredményeként 1943-ban született meg az Angol jogelmélet című monográfiája. Műve az angol jogi kultúra legfontosabb sajátosságainak bemutatása mellett áttekinti az angol jogbölcselet fejlődését a skolasztikusoktól kezdve a középkori és újkori gondolkodókon keresztül John Austinon át az "újabb irányok"-ig, egészen az amerikai jogi realizmusig. Említésre méltó, hogy az angol jogelmélet kéziratának elkészítése közben, az 1930-as években formálódott és látott nyomtatásban napvilágot Horváth saját jogelméleti rendszere, mely számos ponton támaszkodott az angol-amerikai jogelméletre. Egy, a common law ideológiájáról szóló ekkoriban megjelent tanulmányában megfogalmazza saját jogelméleti törekvésének célját, mely szerint fel kell adnunk azt a törekvést, hogy a jog lényegét egyetlen ideálban megtaláljuk. Olyan módszerre van szükség, amely összeegyeztethető a különböző filozófiai álláspontokkal. Ugyanitt megjegyzi, hogy fel kell szabadítani "a jogelméletet az alól az illúzió alól, mintha a szembenálló filozófiai álláspontok között szükségképpen választani kellene", illetve fel kell szabadítani "az egy eszméjű, egy alapgondolatú módszer optikája alól." 7 Ez az a motiváció, amely Horváthot arra készteti, hogy a neokantiánus tradíciót, illetve a mindenkit ez idő tájt vitára inspiráló kelseni elméletet meghaladva szembenézzen a jog társadalmi természetével és annak következményeivel, mert a jog nem csupán normatív természetű jelenség, hanem társadalmi képződmény is.

Albert Gábor - Védekező ​halálraítéltek
A ​könyvet olvasva szinte szemtanúként lehetünk részesei az ezer sebből vérző Athén vajúdásának, ahogy az egymást követő rendszerváltozások során legjobbjait, akik még megmenthetnék, küldi halálba. A két halálraítélt, a forradalmár Bakunyin és a filozófus Szókratész kettős arcképében pedig a homo politicus és a homo moralis védekezése túlélési stratégiája szembesül egymással.

Dr. Vécsey Tamás - A ​római jog külső története és institutiói
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Orosz Árpád - Weiss Emília - Öröklési ​jog - Anyagi jog
Az ​öröklésnek az új Ptk.-ban meghatározott rendjét és a szabályozási változások gyakorlati következményeit ismerteti ez a hiánypótló kötet. A szerzők (kúriai bíró, jogtudós) részletes magyarázatokkal segítik a kódex szabályai közötti eligazodást, az új jogintézmények és rendelkezések megértését, elemzik a bírósági gyakorlatban várható változásokat. Több fontos területet érintenek az új szabályok, ilyenek például az írásbeli magánvégrendelet alaki követelményei, a házastársaknak az életközösség fennállása alatt készített, ugyanabba az okiratba foglalt írásbeli végrendelete érvényesnek elismerése, egyes esetekben annak megengedése, hogy a végrendelet alapján valamely időponttól, eseménytől más lépjen az addigi örökös helyébe. A törvényes öröklés rendszerében az egyik leglényegesebb változás az elhunyt házastársának öröklésére vonatkozik: holtig tartó haszonélvezet csak az örökhagyóval közösen lakott lakásra és annak berendezésére illeti meg. A hagyaték többi részéből egy gyermekrészt örököl, ha az elhunytnak vannak leszármazói, vagy a hagyaték felét, ha a másik felét az örökhagyó szülei öröklik. Nagy jelentőségű az is, hogy az új Ptk. értelmében a törvényes örökrésznek nem a fele, hanem a harmada illeti meg a kötelesrészre jogosultat. Az öröklési anyagi jog és a hagyatéki eljárás közötti szoros tartalmi összefüggésre tekintettel külön is felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Új magánjog sorozat keretében megjelent a hagyatéki eljárást ismertető, az új Ptk. miatti eljárási változásokat bemutató kötet is.

Ismeretlen szerző - Tanulmányok ​az új Polgári Törvénykönyvhöz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Platón - Törvények
Életünket ​mindvégig azzal kell töltenünk, hogy mi emberek, férfiak és nők, a legszebb játékokat játsszuk... A Törvények, Platón hatalmas jogfilozófiai műve nemcsak jogalkotás, hanem a bűn lélektanának történetében is fordulatot jelent. Platón műveinek kommentált Atlantisz-összkiadása az utóbbi évtizedek klasszika-filológiai kutatásai alapján szükség szerint javítva, átdolgozva vagy teljesen új fordításban közli az egyes dialógusokat, s tartalmazza az eddig magyarul nem olvasható szövegeket is.

Ismeretlen szerző - Polgári ​eljárásjog II.
A ​négy jogi kar tanszékvezetőinek közös együttműködésében készült kötet célja, hogy egységes és összehangolt tananyagként segítse a hallgatókat polgári eljárásjogi tanulmányaik során. A tankönyv három szerkezeti egységből áll: az első rész tartalmazza a polgári perben igénybe vehető perorvoslatokat, ezt követik az ún. különleges eljárások, másképpen: a Pp. Különös része, majd a harmadik egységben három olyan nemperes eljárás szabályai kapnak helyet, amelyek mindegyik érintett kar tematikájában szerepelnek: a bírósági végrehajtási eljárás, a fizetési meghagyásos eljárás és a hagyatéki eljárás. A Pp. Különös részében szabályozott végrehajtási pereket a bírósági végrehajtási joggal együtt, a harmadik részben tárgyaljuk. Az egyes fejezetek, jogintézmények részletezésénél a szerzők mércéje az volt: mi az, amit minden joghallgatónak tudnia kell ahhoz, hogy az egyetemről kikerülve gyakorló jogászként is helyt tudjon állni. Továbbá, bár célközönségét elsősorban a joghallgatók jelentik, a tankönyv a más szakokon tanuló hallgatók számára is jól hasznosítható lehet a könyv a polgári eljárásjog, bírósági végrehajtási jog vagy az egyes nemperes eljárások elsajátítása körében. A szerzők a jobb tagolhatóság, átláthatóság és a könnyebb kezelhetőség érdekében úgy döntöttek, hogy a polgári eljárásjog anyagát két kötetben dolgozzák fel. Rendhagyó módon a tankönyv jelen második kötete jelenik meg korábban, megelőzve a mű első részét: a döntően a polgári perrendtartás általános részét – az elsőfokú eljárással bezárólag – felölelő „Polgári eljárásjog I.” kötet később kerül megjelentetésre.

Bessenyő András - Római ​magánjog
A ​szerző - a római magánjog hagyományos tételein túlmenően - széles időbeli keretbe ágyazva igyekszik bemutatni az európai magánjogi gondolkodás fejlődéseinek fő irányait. Célként a jogászi és történeti gondolkodásra nevelést tűzi ki maga elé. Szakít azzal a hagyománnyal, amely elkülöníti az antik római jog tárgyalását a római jog középkori és újkori továbbélésétől. Helyette a magánjogi gondolkodás történeti fejlődésének folytonosságát igyekszik érzékeltetni, olyan átfogó szintagmákat kialakítani, amelyek egy szélesebb témakör kapcsán az archaikus kortól a modern jogi gondolkodásig vezető utat érzékelteti. Bessenyő András könyve világosan, érthetően és vonzóan eredeti felfogásban ad történeti bevezetést a mai európai (kontinentális) magánjogi gondolkodás kialakulásához, páratlanul nagy forrástörténeti hivatkozással alátámasztva megállapításait.

Lenkovics Barnabás - Dologi ​jog
A ​polgári jog a jogrendszer talán "leghétköznapibb" ága, abban az értelemben, hogy a polgári jog által szabályozott társadalmi viszonyok olyan általánosan és olyan terrnészetességgel vannak jelen mindennapjainkban, hogy-e viszonyok "jogiasságát" gyakorta nem is észleljük. Ha valaki reggel munkájába indulva rmondjuk villamosra száll, aligha jut eszébe, hogy azzal, hogy a járműre felszállt, egy személyfuvarozási szerződést kötött. A mindennaposság mellett a polgári jogra az is jellernző, hogy a bennünket körülvevő társadalmi valóság hihetetlenül széles spektrumát fogják át szabályai és egészen szokatlanul nagy mozgásteret biztosítanak a benne szereplő alanyoknak: egy és ugyanazon polgári jog szabályozza pl. a tulajdonviszonyokat, a szerződések bonyolult világát, az öröklési jogot, a szellemi alkotások jogát stb. Más szavakkal ezt úgy szokás kifejezni, hogy a polgári jog által szabályozott életbeli tényállások lényegében felleltározhatatlanok, végtelen számúak és végtelen számú variációkkal vannak jelen valóságunkban. Ez a fajta sokféleség és sokszínűség jócskán megnehezíti az elmélet művelőinek dolgát abban, hogy a polgári jog fogalmát szabatosan meghatározzák. Kivétel nélkül megálló, egyszer és rnindenkorra szólóan igaz meghatározást adni valószínűleg nem is lehet, bár ezzel sokan megpróbálkoztak. A magunk részéről a leghelyesebb rmegoldásnak azt tartjuk, ha két, a számos definíciókísérlet közül legelterjedtebb és legelfogadottabb koncepciót ismertetjük anélkül, hogy köztük bárrnilyen szernpontból értékbeli hierarchiát állítanánk fel vagy rnás rmódon egymásra vonatkoztatnánk őket.

Ismeretlen szerző - Magyar ​alkotmánytörténet
Az ​alkotmány történeti felfogása - mely nem a kartális megfogalmazódáshoz köti a constitutiót, hanem az állami élet szerves fejlődésében kialakuló és érvényesülő általános alkotmányos elvek jelenlétéhez - képezi a Magyar alkotmánytörténet szerkesztési koncepciójának alapelvét. A zömében a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar jogtörténészei által írott munka a magyarság nemzetségi, törzsi és törzsszövetségi szerveződésétől a nomád állammodell kialakulásán és működésén át vezeti az alkotmánytörténet folyamatát a Kárpát-medencében megalapított keresztény magyar állam kiépítéséig. Ezt követően a patrimoniális, a rendi képviseleti, az abszolút és alkotmányos monarchia, a parlamentáris királyság és végül a magyar köztársaságok modelljeinek elemzésével teszi teljessé a képet a magyar alkotmányfejlődésről. A kötet tudatosan vállalt szerkesztői elve, hogy csak kevéssé követi a kronologikus rendet, ehelyett a magyar joghistória történetének jellemző alkotmányos jogfolytonosságára helyezve a hangsúlyt a közjogi intézmények (országgyűlés, államfő, központi és helyi közigazgatás, törvénykezési szervek) feldolgozásával rajzolja meg a magyar alkotmánytörténet tablóját. Ezzel lehetővé teszi az olvasó számára, hogy megszabadulva a köz- és politikatörténet szokásos cezúráinak bilincsétől a maguk folytonosságában ismerjen meg olyan jellegzetesen évszázadokon át nyúló intézményeket, mint a szent korona tana, a királyi hatalom és jogkör alakulása, a magyar országgyűlés fejlődése, a vármegyék története. A kötet olvasója így egészében szemlélheti a magyar alkotmányosság és közjog történeti fejlődését.

Földi András - Hamza Gábor - A ​római jog története és institúciói
E ​tankönyv - és egyúttal kézikönyv - szerzői arra törekedtek, hogy a római jogot a modern jogok alapjaként mutassák be. Kétségtelen, hogy a római jog anyaga immár másfél évezrede nem változik, rohamosan változik azonban jelenkori világunk, amelynek jobb megértése végett időről időre a római jogról alkotott képünket is meg kell újítanunk. Emellett az elmúlt esztendők kutatásai sok új és jelentős eredményt hoztak, melyeket a jelen kézikönyv szerzői művük megírása során figyelembe vettek.

Ismeretlen szerző - Kommentár ​a Polgári Törvénykönyvhöz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fuglinszky Ádám - Kártérítési ​jog
Az ​új Polgári Törvénykönyv alapvető, koncepcionális változásokat hozott a kártérítési jog területén. Fuglinszky Ádám munkája átfogóan, több mint nyolcszáz oldal terjedelemben, a teljesség igényével mutatja be az új Ptk. kártérítési felelősségre vonatkozó rendelkezéseit. A kötet minden bizonnyal a magyar kártérítési jog legrészletesebb feldolgozását nyújtja Eörsi Gyula és Marton Géza monográfiái óta. Tudományos alaposságú, ugyanakkor a gyakorló jogászok számára is nélkülözhetetlen szakkönyv készült. A szerző részletesen elemzi – több mint ötszáz eseti döntés bemutatásán keresztül – a korábbi Ptk.-hoz kapcsolódó bírói gyakorlatot, és jelzi, hogy az mennyiben lehet irányadó az új Ptk. alkalmazása során. Széleskörűen feldolgozza továbbá a magyar kártérítési jogi szakirodalmat, és új jogintézmények (például a non-cumul elv, az objektív kontraktuális felelősség, az előreláthatósági korlát) esetén a külföldi joggyakorlat eredményeire is támaszkodik. A részletes tárgymutató segítséget jelenthet a kutatómunkában, az irodalomjegyzék pedig a további tájékozódáshoz nyújt eligazítást. Fuglinszky Ádám az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán jogi diplomát, Heidelbergben LL. M. (magister legum) címet, a Hamburgi Egyetemen pedig doktori (PhD) fokozatot szerzett. Az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékének habilitált egyetemi docense, a budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem, valamint számos európai egyetem (Krakkó, Berlin – Humboldt, Bécs, München) vendégoktatója. A Budapesti Ügyvédi Kamara tagja, tíz éven át aktív praxist folytatott. Kutatási területe a szerződési jog, a deliktuális felelősség és a kártérítési jog.

Anka Tibor - Öröklési ​jog - Hagyatéki eljárás
A ​hagyatéki eljárásról szóló kötet elsősorban a 2010. évi XXXVIII. törvényt, illetve annak az új Ptk.-t követő módosításait mutatja be. A könyv kiemelkedő elméleti munkásságú és több évtizedes közjegyzői gyakorlattal rendelkező szerzője garancia arra, hogy az olvasó teljes körű, naprakész és a gyakorlatban tényleges segítséget jelentő ismertetést kap a hagyatéki eljárásról. A különböző jogintézmények új Ptk.-beli változásait a hagyatéki eljárásnak is követnie kell, valamint ebben az eljárásban alapvető fontosságúak az öröklési jogi újdonságok. Így például az új Ptk.-nak a cselekvőképesség korlátozására, az eseti gyámra és az eseti gondnokra vonatkozó, a korábbitól eltérő szabályainak alkalmazása szükségessé tette a hagyatéki eljárás módosítását. A felelős őrzés jogintézményének megszűnése miatt a hagyatéki eljárásban is a jogalap nélküli birtoklás szabályait kell alkalmazni. Az új Ptk.-nak a végrendeletben létesített alapítvány létrehozatalával kapcsolatos, a korábbi szabályozástól eltérő rendelkezései is érintik a hagyatéki eljárást. Mivel az új Ptk. korlátozott körben érvényesnek ismeri el az utóörökös nevezést, a hagyatéki eljárásban az utóörökös helyzetét is rendezni kell. Lényegesen megváltoztak a túlélő házastárs állagöröklésére, haszonélvezeti jog öröklésére és az utóbbi megváltására vonatkozó szabályok, ezért a hagyatéki eljárási törvényben is jelentősen módosultak az özvegyi jog megváltására vonatkozó rendelkezések. Az öröklési anyagi jog és a hagyatéki eljárás közötti tartalmi összefüggés miatt felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Új magánjog sorozat keretében megjelent az új Ptk. öröklési jogi szabályainak változásait ismertető kötet is.

Kengyel Miklós - Magyar ​polgári eljárásjog
A ​Magyar polgári eljárásjog egy kötetbe sűríti össze azokat az ismereteket, amelyeket egy joghallgatónak a polgári perről, a bírósági végrehajtásról és az alternatív vitakezelés különböző formáiról tudnia kell. A tankönyv a polgári eljárásjog alapfogalmainak, jogforrásainak, fejlődéstörténetének és alapvető elveinek a bemutatásával kezdődik. A bírósági szervezet áttekintését a polgári eljárás általános rendelkezéseinek, majd a polgári per szerkezetének, az első- és másodfokú eljárásnak, a perorvoslatoknak és a különleges pereknek a leírása követi. A kötet bemutatja a kisértékű perekre és a kiemelt jelentőségű ügyekre vonatkozó eljárási szabályokat is. A nemperes eljárások közül részletesen foglalkozik a fizetési meghagyással és a bírósági végrehajtással. Zárófejezetei a polgári eljárás alternatíváit, a közvetítést (mediációt) és a választottbíráskodást tekintik át. A nemperes eljárásokra vonatkozó terjedelmes jogszabályanyag kiiktatásával a polgári peres eljárás mélyebb és alaposabb megismerését szeretnénk előmozdítani. 1998 óta a tankönyv tizenegyedik kiadását veheti kézbe az olvasó. A legújabb kötet már azokat a változtatásokat is tartalmazza, amelyeket az Alaptörvénnyel együtt hatályba lépett sarkalatos törvények és más jogszabályok idéztek elő a polgári eljárásjog területén. Jó hír a joghallgatók számára, hogy a jogszabályanyag gyarapodása ellenére a tankönyv terjedelme nem változott.