Simon Márton harmadik kötetének költészete egyenes beszéd, kitérőkkel. Egy olyan belső monológ felvétele, amelyből az ébrenlét cenzorai még nem vágták ki a mindennapokat folytonos ostrom alatt tartó irracionalitást. Néha nehéz különbséget tenni élők és holtak között: van, aki távozik, és van, aki visszajár. Az emberi beszédet meg-megrepesztik a természet és a technológia szívhangjai. Belebotlunk egy papírpohárba, és mire felnézünk, a versmondatba már besétált egy őz. Vagy egy róka, amelyben a legtöbb hagyományos kultúra szerint soha nem lehet megbízni. Simon Márton versei azonban egy olyan világról szólnak, ahol lehet, hogy már csak a rókákban bízhatunk.
Értékelések 5.0/5 - 1 értékelés alapján
A dunszt.sk kritikája itt olvasható : https://dunszt.sk/2019/3/18/allatok-emberek-es-hypertextek
→ Az értékelés eredetileg itt jelent meg:
Kapcsolódó könyvek
Fellinger Károly - Fellinger Károly legszebb versei
A szerkesztőnek van oka töprengeni. Azon is, hogy nagy feladatot vállalt magára, amikor nekilátott a munkának. Hiszen egy terjedelmes és jelentős költői életmű "legszebb verseit" nem lehet elfogultság mentesen, teljesen objektív módon kiválogatni. Meg különben is: tudjuk, amit tudunk a "szépség" fogalmáról. ..
Ehelyett azonban hadd jelentsem ki: öröm volt ez a munka. Öröm, mert ritka az alkalom, hogy egy, még lezáratlan életművet az ember ilyen szemüvegen át szemléljen. És öröm, mert a versek döntő többsége valódi olvasmányélményt nyújtott, a kezdetektől napjainkig. Például sokszínűségük okán. S ez formára, nyelvezetre, stílusra egyaránt vonatkozik. A dalokra épp úgy, mint az epikus színeket is fölvillantó, szabadabb áradású szövegekre. Az előbb "olvasmányélményt" emlegettem. És adott az észrevétel: persze, hogy fontos ez! Igen ám, de nem minden, akár fontosnak is mondható szerző műveire igaz ez. Hiszen tudunk erőltetett, izzadságszagú kísérletekről, esetleg blöffökről, hányaveti próbálkozásokról, kínos önmarcangolásokról, nehezen befogadható sorokról, strófákról. Szerencsére Fellinger Károly költészete mentes az ilyesfajta zavarokról. Ő tudja a mértéket. Nem írja túl a verset, nem játszik az olvasó idegeivel. Természetesen kísérletezik, de mindig van oka a kísérletnek. Az élet egészét veszi célba. Vágyakat, emlékeket, fájdalmakat, kiteljesedést. A tárgyhoz megtalálja a formát. Megesik, hogy hétköznapi nyelven közelít fontos dolgokhoz, képeket sem használ, mégis érvényesen szól.
Závada Péter - Roncs szélárnyékban
Rejtőzködő tájak, madarak vonulása, emberen túli partok. A vágy sötét anyaga, az ellenfény színháza. Kemény varázs és borzongató fenség. Alkarpáncélok koccanása, árnyékok az aszfalton. Závada Péter költészete egyszerre sötétkamra és szabadulószoba, kora reggeli és vihar előtti fényjáték. Tér-idő rétegek egymásra hajlása, odüsszeuszi kalandok a nyelv tengerén.
Borbély Szilárd - Ami helyet
Egy megmunkált felszínt szerettem volna, egy eldolgozott felületet, miközben az írás grafikai jeleit átrajzoló mintázatot kerestem. Minduntalan töréseket, repedéseket, szakadásokat találtam, amelyeket próbáltam eltüntetni. Ez az igyekezet újabb változatát eredményezte azoknak a mozgásoknak, amelyek az egyenes vonaltól elváló, azt körülfonó, indázó rajzolatot hoztak létre, amolyan arabeszkeket. Az írás is ilyen, mint kilőtt nyíl, mozgás és mozdulatlanság feszültsége jelöli ki azt a helyet, ami visszájára fordítja és kizárja az így kirajzolódó nyelvi térből. A mondat pedig a beszédet átrajzoló mintázat, valami olyan, ami által letapogatható a felület, mint ami helyett van például ez a cím.
/A szerző/
Tóth Ferenc - Képtelenség
Líra. Versek szívszínű füzetemből. A képtelen világban megtalálni a képeket, hasonlatokat, a jőt és a rosszat egyaránt lefesteni.
Kovács András Ferenc - Überallesbadeni dalnokversenyek
A költő legújabb versválogatása folytatja költészetének egyre gazdagodó, vitákat elindító, a közbeszédre illetve közéletre reflektáló vonulatat. A tökéletesre csíszolt forma és a rontott nyelv "véletlen találkozása" a költő asztalan olyan hangzásokat, képeket, szituációkat szűlnek, amelyek a kötet valamennyi darabjét igen olvasmányossá, nem utolsó sorban pedig jól mondhatóvá varázsolják.
Kovács András Ferenc - Álmatlan ég
Huszonhárom verset talál az olvasó Kovács András Ferenc legújabb kötetében, három ciklusba "szabdalva". A versekre a szomorú játékosság jellemzõ - az újabb KAF-líra alapvetõ tónusa ez. Ennél fogva a mozarti könnyedséggel és virtuozitással megalkotott kompozíciók, a végletes humorral átszõttek is, tragikus felhangúak.
Ismeretlen szerző - Szép versek 2017
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Szép versek 2001
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Szép versek 2006
Az Ünnepi Könyvhét szokásos újdonságai között minden évben megtalálhatók az elmúlt esztendő legjobb műveiből válogató antológiák, így a Magvető kiadó lírai gyűjteménye, a Szép versek.
Ízelítőként az antológiából:
Acsai Roland: Hogy lépted betemesse
Mész az Emberbarát Alapítvány
Péksége előtt, vargabetűket írván
Lábaddal a fagyott talajra,
Míg másik feled fordul szótlanabbra -
Így lépdel, kétségek közt hagyva
Téged, akit épp emlékek idéznek,
És várnád, hogy érintéssé legyen
A szó, vagy megfordítva -
De nem szólsz te sem.
Felettetek az ég üres, tiszta...
Így talál rád ez a szerda,
Amin kitört az influenza
Járvány. Mész sehonnan, semerre,
Létedben megkérdőjelezve,
És nincs hó, hogy lépted betemesse.
Ismeretlen szerző - Szép versek 2004
A kötet szerzői többek között: Aczél Géza, Acsai Roland, Antal Balázs, Balla D. Károly, Balla Zsófia, Bari Károly, Bertók László, Bogdán László, Czifrik Balázs, Csoóri Sándor, Dobai Péter, Erdős Virág, Gellén-Miklós Gábor, Győrffy Ákos, Háy János, Jász Attila, Karafiáth Orsolya, Karácsonyi Zsolt, Király László, Kukorelly Endre, Lövétei Lázár László, Nagy Gáspár, Nádasdy Ádám, Oravecz Imre, Petőcz András, Petri György, Rába György, Schein Gábor, Somlyó György, Szakács Eszter, Szepesi Attila, Szilágyi Ákos, Takács Zsuzsa, Tandori Dezső, Tábor Ádám, Térey János, Tolnai Ottó, Tóth Krisztina, Tőzsér Árpád, Utassy József, Varró Dániel, Vasadi Péter, Vitéz György, Vörös István, Zalán Tibor.
Babiczky Tibor - Kivilágított ég
Babiczky Tibor új kötete érett költészet. Nem megrendülni, nem elérzékenyülni, de felnőtt szemmel nézni vissza a megtett útra, és előre nézni ugyanis férfias feladat. A kötet versei mégis megrendítik és elérzékenyítik az olvasót.
Az idő múlásának kortalan tapasztalata elevenedik meg: bukolikus városi líra ez, amelyben a bús férfiak immár nem panaszkodnak, inkább a csillagkottákból próbálják kiolvasni a sorsukat, amely mindig ugyanaz: lázadás, bukás és elfogadás. Pásztorok, tengerészek, napkeleti bölcsek indulnak útra ebben a tiszta és erőteljes költészetben.
Ismeretlen szerző - Szép versek 2002
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Orbán Ottó - A fényes cáfolat
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Terék Anna - Halott nők
Az öt ciklusra tagolt kötet verseiből tragikus női sorsok bontakoznak ki, haldokló, tetszhalott, élőhalott nők szólalnak meg, a sírástól szaggatottá váló lélegzetvétel rapszodikusságával. Megnyomorított lelkű nők mozaikszerűen összeálló és egymásba játszó monológjai ezek a versek. Lett légyen szó patriarchális környezetről, háborús miliőről vagy a kórház nyomasztó világáról – a közös nevező minden esetben a teljes kiszolgáltatottság. Sötét, mély fájdalom ivódott Terék Anna verseinek minden sorába. Ilyen rezignált, kopogó, tiszta mondatok megfogalmazására csak halott nők képesek, a költő itt csak médium lehet.
k. kabai lóránt - hiba nincs
bár én sokat nem számítok - így ért véget k.kabai lóránt előző verseskönyve. önveszélyes dolog egy költőtől így írni, mert a költőknek elemi érdekük, hogy sokat számítsanak. vagy legalább elhitessék magukról. de vannak olyan fajta költők, akiknél nem számít az elemi érdek, sőt inkább minden józan megfontolás ellenére írnak. ugyanis az élet értelmét keresik. alább nem adják. ilyen költő ennek a könyvnek a szerzője. k.kabai lóránt kisbetűkkel írja le a világ legkisebb és legnagyobb dolgait is, ezzel szemben igyekszik valamiféle isteni rendet találni köztük. és helyet ebben a rendben magának. a saját élete a fő téma, mégis egy olyan egyéniséget ismerhet meg benne az olvasó, amilyet egy boldogabb korban talán szent embernek neveztek volna. akit valami rejtélyes okból - jó szeretnünk. sőt, fontos. sőt: elemi érdekünk. kevés verssor fejezi ki precízebben abbéli kétségbeesésünket, hogy a világ úgy szörnyű, ahogy van, ennél: talán nem egészen oktalan nekifutni fejjel bárminek. és ebbe a tétova és egyben nagyszabású anarchizmusba bele lehet szeretni. ez a könyv arra jó, hogy
egy egészen kicsivel jobban szeressük tőle ezt a szörnyű világot. minden józan megfontolás ellenére.
kemény istván
Lackfi János - Illesztékek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Csillik Kristóf - Hüllők időszaka
_Sok az undor meg az ilyesmi. Magunktól. Másoktól. Tőled. De néha azért jó is. Néha jó veled. Nyomik vagyunk, na. Ha megoldás nincs, talán az megnyugtató, hogy más is az, pl. Kristóf. Ezek olvasható és érthető szövegek, sokszor rímelnek. Ami fura, hogy lehet őket élvezni, és átélhetők, vagy nekem azok. Pl. a lúzeres részek._
(20 éves, fiú, kos)
_Valójában az írás nem sokban különbözik a hányástól._
_Főleg a versírás._
_Az egészséges ember elfogyasztja az eseményt, megemészti, felszívódik benne, amire szüksége van, a salak pedig kiürül a hagyományos úton. De a krónikus poézisben szenvedő hősünk gyomra visszadobja a megemésztett tartalmat._
_A Majomkirály sámándobjával a hányástócsa fölé ül – és veri. És énekel. Megidéz embereket, helyeket, élményeket. Isteneket, szörnyeket, császárt, csavargót, filozófust, Bírót, Petrit, Emmát, Zsófit, Kingát, Vikit, Emesét, de inkább mégis Andreát, legtöbbször pedig saját magát. (Milyen fajdiverzitás van itt az út szélén!) Körbeforgatja őket, majd visszaűzi a tócsába. Nekünk szól a szeánsz, hiszen ő már ismer mindenkit. Neki mindenki a barátja. Ő mindig igazat mond, akkor is, ha hazudik. Azért hazudik, hogy igazat mondjon. A Majomkirály nincs ott sehol, így lehet ott mindenhol. Az egész világ az otthona._
Godó
Deák Botond - Egyszeri tél
Deák Botond frivol könnyedségű zsonglőre a szavaknak. A klasszikus verselés a kisujjában, van viszont hrabalian sodró monológjai, meghökkentő hasonlatokat alkalmazó szabad szájú, szabad versei a leghétköznapibb közvetlenséggel mérik föl az emberi létezés határait, arányait, viszonylatait. Versei többnyire epikus keretbe épülnek: a szutykos vonatülésen, a kórházi ágyon, a nyári lakban vagy egy fa tövében születnek versei. A vonatfülkébe ragadt lírai én töprengéseiben azonban a "máv" és a létezés egyformán érthetetlen, akárcsak a nők, akik "nem nyúlnak semmihez"", míg: "Végül a férfi megunja ezt is, és lehúzza az ablakot". A kötet egésze egy kísérlet a valóság értelmezésére annak minden dimenziójában, ám míg végigjárjuk e régiókat, nem a létezés, csak az emberi élet áthághatatlan, elszomorítóan szűk határaihoz jutunk: "egyre kisebb országban érzem / magam az idő múlásával / nem csodálkozom trianonon /akik döntöttek még kisebb / országban élnek és én is öregszem / bár ahogy a strandpapucsok átslattyognak a sanzelizén / az sem piskóta..." (Inota vs. Várpalota) Deák Botond mélységesen átgondolt, filozofikummal áthatott, enigmatikus versei mögött valami hamiskás, gunyoros derű, egészséges humor bujkál. Igen figyelemreméltó költői teljesítmény, valódi szellemi élmény - a szövegekbe rejtett finom áthallásoknak utánajárni hajlandó versolvasók számára.
Finy Petra - Egy marék buborék
Finy Petra verseskötete klasszikus és népszerű gyerekdalok (elsősorban Weöres Sándor műveinek) újraértelmezésével és átírásával játszik. A tematikus ciklusokban szó esik a farsangról (farsangon szavalható versekkel), különleges (mitologikus és kitalált) lényekről és állatokról, hangszerekről, lányos és fiús dolgokról és természetesen a családról meg fontos életeseményekről is (ballagás, anyák köszöntése). Finy Petra olykor humoros, máskor megindító versei óvodások és kisiskolások számára is könnyen érthetőek, ritmusukat és az élethelyzetüket tekintve pedig ismerősek, otthonosak. A versek játékos komolyságát, klasszikus érdemeit Szulyovszky Sarolta gyönyörű, plasztikus képei és egyedi könyvtervezése teszi egyedülállóvá.
Kiss Judit Ágnes - Nincs új üzenet
Kiss Judit Ágnes tudatosan lezárja a kimért és körültekintő beszéd idejét a női versekben, és ugyanakkor, több kortársával és immár követőjével együtt, új hangnemet üt meg a témában, arra tesz kísérletet, hogy a nőiség sokféleségét egyetlen könyvben és egyetlen karakterben mutassa meg. A különféle versek különböző alakmásokat, különböző szerepeket teremtenek, és a központi kérdés pontosan az, hogy mi is valójában az egyéniség. (Szabó T. Anna)