Rekviem ​az amerikai álomért A ​vagyon és a hatalom koncentrációjának tíz alapelve

Platón - Platón ​összes művei I–III.
A ​görögség legnagyobb filozófusa, az athéni akadémia alapítója és húsz éven át feje hatalmas - évszázadok gondolkodását meghatározó és ma is elevenen ható - életmüvét voltaképp irodalmi mellékterméknek tekintette fő tevékenysége, az akadémiai tanítás, a lélektől lélekig ható élőszavas közlés mellett. De így is műfajt teremtett: a filozófiai dialógust, amelyről elmondhatjuk, hogy első megjelenése egyszersmind később soha utol nem ért, legművészibb megvalósulása is. A párbeszédekben Szókratész - Platón mestere és főhőse, az athéniaktól halálra ítélt csodálatos öregember - és beszélgetőtársai egy-egy fogalom definícióját keresik, különböző erényekről vitatkoznak vagy a retorika értékéről - csupa elvont téma. Hogy ebből hogyan lehet nemcsak gondolatilag igényes, hanem olvasmánynak is megnyerő alkotásokat teremteni, ez Platón művészetének a titka. A titok talán a hanglatnak abban a különös, ellenmondásos kettősségében rejlik, amely átszövi a dialógusokat. Szókratész az igazság, az erkölcs, az emberi lét mibenlétét kutatja: határtalanul fontos, a szó eredeti értelmében életbe vágó, amit tesz - hiszen végül ezért ítélik halálra -, mégis beszélgetéseit udvarias kedvesség, könnyed derű, és persze irónia és humor lengi át. Mert Apollón parancsa kegyetlen, nem lehet kibújni alóla akkor sem, ha a végén bürökpohár lesz az engedelmesség jutalma - teljesítése mégis öröm, nagyszerű szellemi kaland, fölszabadult játék is.

Fehér Ferenc - Heller Ágnes - Egy ​forradalom üzenete
A ​hetvenes években külföldre kényszerült filozófus-házaspár könyve az első mű, amely a "magyar október" lázas napjainak szenvedélyes, ugyanakkor elméleti igényű elemzésére vállalkozik. A történtek a Jalta utáni világhelyzet egészébe ágyazottan, a forradalomnak a világra és Magyarországra gyakorolt hatásait egyaránt számba véve jelennek meg a kötet lapjain. Árnyalt képet kapunk Nagy Imre politikusi személyiségéről, pályafutásáról, s első ízben olvashatunk alapos társadalomtörténeti elemzést a Kádár-korszak Magyarországáról mint egy levert forradalom termékéről. A mához szóló legfőbb tanulságot így összegzik 1989 őszén a szerzők: "1956 többé nem politikai program, ahogyan az volt több mint harminc évig. Mert akár beszéltek, akár hallgattak a magyar forradalomról, akik nem tagadták meg, legalább a lehetőség adta módon és mértékben szembefordultak a diktatúra eszméjével és gyakorlatával. Az állítás fordítottjának azonban nincsen ma már egyenes politikai következménye. 1956 elismerése még önmagában nem jelent programot, legföljebb annak további makacs elutasítása informálhat bennünket a demokratikus frázisok mögött rejlő igazi indulatokról. Minden magyar politikai erő, amely komolyan veszi saját demokratikus arculatát és politikai esélyeit, 1956-ra fog hivatkozni, és mindegyik mást fog érteni ezen a hivatkozáson. Így van ez rendjén. Ebben a közmegegyezésben és ezekben a különböző értelmezésekben válik 1956 forradalma azzá, ami legnagyobb tette volt: az elutasítás, az ellenállás és az eszmékért s tettekért való helytállás erkölcsi paradigmájává, egyszersmind a magyar demokrácia alapító aktusává."

John Locke - Értekezés ​a polgári kormányzat igazi eredetéről, hatásköréről és céljáról
John ​Locke, az angol felvilágosodás nagy materialista filozófusa jól ismert hazánkban is, legfontosabb általános filozófiai műve magyarul is olvasható. Locke-ot, mint a liberális természetjogi gondolkodás klasszikusát inkább csak hírből és hatása révén ismerjük, politikaelméleti nézeteinek csak egyik oldalára vet fényt a vallási türelemről írt levele. Locke politikaelméleti munkássága és ez az írása nemcsak a XVII. század végi Angliában hatott erősen a közgondolkodásra, eszméi tovább élnek a mai „neoliberális” irányzatokban is.

Adolf Hitler - Harcom
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Ludassy Mária - Felvilágosodástól ​elsötétítésig
Ludassy ​Mária legújabb könyvében a francia és angol felvilágosodás legjelentősebb gondolkodóinak politikafilozófiájával foglalkozik. Nem csupán mások mellett Hume, Diderot, Rousseau, Condorcet vagy Tocqueville politikai gondolatait, de a kor fontos fogalmait (mint pl. az igazságosság, politikai felelősség, szabadság) is tárgyalja, remek stílusban. Ludassy Mária az ELTE BTK Filozófiai Intézet professzora, az MTA doktora, a felvilágosodás kori filozófia legnagyobb tekintélyű magyar kutatója.

René Descartes - Test ​és lélek, morál, politika, vallás
Descartes ​kései írásainak középpontjában az a probléma áll, miként lehet összeegyeztetni egymással az emberi test működésének teljességgel mechanikus magyarázatát azzal a lélekfelfogással, amely a testtől tökéletesen elkülönülő szubsztanciát lát benne. Hogyan jön létre az "igazi ember" lélek és test egyesüléséből? Hogyan vagyunk képesek testi érzékszervek útján szert tenni ismeretekre? Hogyan jöhetnek létre a lélekben szenvedélyek a testet ért hatások nyomán? Van-e elegendő hatalma a léleknek a testből származó káros hatások leküzdéséhez? Ezeket a kérdéseket próbálják megválaszolni az itt közölt írások, egymástól igencsak eltérő megközelítésben: a Regiusszal folytatott polémiában fametszetszerű, durva vonalakkal, a belénkszületettség tanításának legegyértelműbb, ám egyszersmind legmeghökkentőbb megfogalmazását adva, a Pfalzi Erzsébethez írott levelekben a hányatott sorsú hercegnő "lelkének orvosaként", a Chanut-höz, Franciaország stockholmi követéhez, illetve Krisztina királynőhöz írott levelekben pedig a legfőbb jó, a barátság és a szeretet mélyreható elemzését nyújtva. A kötetünkben közölt írások döntő többsége most jelenik meg először magyar nyelven.

Heller Ágnes - Igazság ​a politikában
Ez ​az írás kizárólag az igazság fogalmával foglalkozik, különös tekintettel pedig az igazság fogalmára a politika szférájában. Heller Ágnes felteszi a kérdést: miben különbözik a politika igazsága - ha egyáltalán különbözik – attól, amit a modern világ más szféráiban „igazságon” értünk. A filozófia Szókratész óta dialógus formájában kérdőjelezi meg a mindennapi gondolkodás, a józan ész igazságát. Amit a mindennapi életben igazságként fogadtak vagy fogadnak el, az a legjobb esetben is csupán igaz vélemény, nem igaz tudás. A filozófiában az igaz tudás mindig megvizsgált tudást jelent. Hogyan érvényes ez a politikára? A kérdés filozofikus, de a válasz, amit a szerző ad, az nagyon is alkalmazható a jelen politikai viszonyaira.

Ismeretlen szerző - Anarchizmus
Magyarországon ​először jelenik meg válogatás az anarchizmus klasszikusainak írásaiból. A kötet az anarchista eszmetörténet másfél évszázadából ad ízelítőt olyan szerzők munkáit felidézve, mint Godwin, Proudhon, Stirner, Bakunyin, Kropotkin, Reclus, Tucker, Tolsztoj, Malatesta, Landauer, Berkman és mások. A válogatást részletes bibliográfia és a szerkesztőknek az anarchizmus elméletét többoldalúan elemző tanulmánya egészíti ki.

Daniel Quinn - Beyond ​Civilization
In ​Beyond Civilization, Daniel Quinn thinks the unthinkable. We all know there's no one right way to build a bicycle, no one right way to design an automobile, no one right way to make a pair of shoes, but we're convinced that there must be only one right way to live -- and the one we have is it, no matter what. Beyond Civilization makes practical sense of the vision of Daniel Quinn's best-selling novel Ishmael. Examining ancient civilizations such as the Maya and the Olmec, as well as modern-day microcosms of alternative living like circus societies, Quinn guides us on a quest for a new model for society, one that is forward-thinking and encourages diversity instead of suppressing it. Beyond Civilization is not about a "New World Order" but a "New Personal World Order" that would allow people to assert control over their own destiny and grant them the freedom to create their own way of life right now -- not in some distant utopian future.

Denis Diderot - Esztétika, ​filozófia, politika
A ​kötetben egy olyan kornak, a Felvilágosodás korának filozófiája szólal meg, amelyben politika, filozófia és esztétika még nem különültek el egymástól szigorúan, hanem termékeny kölcsönhatásban álltak. Maga Denis Diderot (1713–1784), akit itthon elsősorban az Enciklopédia szerkesztőjeként és szerzőjeként ismerünk, a korszak egyik intellektuális fejedelme, és kivételes módon mindhárom területen maradandót alkotott. A kötet szerkesztői és fordítói munkájuk során a legújabb kutatási eredményeket használták fel, az egyes szövegekhez gazdag jegyzetanyag és bevezető kapcsolódik.

Platón - Levelek
"Ha ​valamikor, akkor most valóra válhat minden reményünk, hogy a filozófusok és a nagy államok kormányzói ugyanazok a személyek legyenek. Elutaztam hát... Megszakítottam addigi életemet, félbehagytam tisztes tevékenységeimet, hogy mindezt egy zsarnoki udvarra cseréljem, amely szemlátomást nem illett sem tanításaimhoz, sem személyemhez." Filozófus a politikusok között - Platón sziciliai kalandjai. Platón műveinek kommentált összkiadása az utóbbi évtizedek klasszika-filológiai kutatásai alapján szükség szerint javítva, átdolgozva vagy teljesen új fordításban közli az egyes dialógusokat, s tartalmazza az eddig magyarul nem olvasható szövegeket is.

Niccoló Machiavelli - A ​fejedelem
Az ​itáliai politikus-zenész-komédiaíró-filozófus munkája immár csaknem fél évezrede méltán a politika művészetének megkerülhetetlen alapkönyve – királyok, kalandorok, politikusok tanulták-tanulják belőle a hatalom gyakorlásának művészetét.

Platón - Törvények
Életünket ​mindvégig azzal kell töltenünk, hogy mi emberek, férfiak és nők, a legszebb játékokat játsszuk... A Törvények, Platón hatalmas jogfilozófiai műve nemcsak jogalkotás, hanem a bűn lélektanának történetében is fordulatot jelent. Platón műveinek kommentált Atlantisz-összkiadása az utóbbi évtizedek klasszika-filológiai kutatásai alapján szükség szerint javítva, átdolgozva vagy teljesen új fordításban közli az egyes dialógusokat, s tartalmazza az eddig magyarul nem olvasható szövegeket is.

Platón - Platón ​válogatott művei
Alighanem ​igaza van a halikarnasszoszi Dionüsziosznak, a késői rétornak és történésznek abban, hogy ha az istenek egyáltalán ismerik a beszélgetésnek azt a módját, amelyet az emberek, Zeusznak, az istenek királyának beszéde biztosan a Platónéhoz hasonlított. Athén történelme olyan sok és kegyetlen csalódással sújtotta, hogy képtelen volt az igazságot a maga körül látott valóságban megtalálni. Márpedig mindenekfölött moralista és politikus volt, fő gondjának az igazságon alapuló közösség formájának keresését tekintette. Ennek szentelte valamennyi írását, elsősorban főművét, az Állam-ot, s bár meggyőződése volt, hogy a legfőbb kérdésről sem írni, sem beszélni nem lehet, tudta, hogy a megoldás" az érte szakadatlanul végzett közös munka és az igazság irányította közösségi élet eredményeként egyszerre csak fölvillan a lelkekben". Amit ennek a fölvillanásnak a fényében meglátni érdemes, azt nevezte a megpillantás tárgyainak, görög szóval ideáknak. Tanításai körül hívők és ellenfelek csaptak össze mára az ókorban is, de senki nem kételkedett írói nagyságában. Műveiben, amelyeknek fő formája a dialógus, a beszélgetés volt, a főszereben mesterével, Szókratésszel, a világirodalom egy nagy műfaját alakította ki, középúton a próza és a költészet között. Ezekben a dialógusokban a nyelv, a görög vers és próza minden eszközét addig nem ismert harmóniába olvasztotta, hogy megtalálja az utat az emberi lélekhez, amelyhez szólni akart, és kiküzdje a találkozást a gondolattal, ami írásainak végső célja volt. Az igazságot a szépség fényében fürdette meg, és ebben a fényben a Múzsák segítségével - akiknek a platonista filozófiai iskola, az Akadémia kultuszhelye volt - alakok és színterek bukkannak fel elfelejthetetlen képekben: egy platánfa árnyéka nyári délben az Ilisszosz partján, egy szofista házának oszlopcsarnoka vendégek seregével, egy győztes tragédiaköltő étkezőszobája, a kereveteken mámorba derengő barátokkal, a város szeme fénye és bukásának egyik okozója, Alkibiadész, a hűséges és korlátolt tanítvány, Kritón, Diotma, a jósnő, vagy a hajnali félhomályban beszélgető Arisztophanész, s mindenhol és mindenki fölött Szókratész. A fennmaradt műveknek mintegy negyedét közli válogatásunk, amely a fiatalkori Prótagorasztól a késői Kritiaszig a mindig változó költő és gondolkodó teljes életművéről képet ad, középpontjában Platón írói csúcsteljesítményeivel: Szókratész védőbeszédével, A lakomával, a Phaidrosszal és a Phaidónnal. Tartalom: Prótagorasz Szókrátész védőbeszéde Kritón A lakoma Phaidón Állam - Ötödik könyv - Hatodik könyv - Hetedik könyv - Tizedik könyv Phaidrosz Timaiosz Kritiasz Szövegmagyarázatok (Falus Róbert, Németh György)

Platón - Az ​állam
Platón ​nevét és alkotását hosszú évszázadok őrizték meg, gondolatai korunk számára is érdekesek. E kötet teljes terjedelmében mutatja be Az állam című művét, melyet kitüntetett hely illet meg a Platón-dialógusok között, ezt a rangot tartalmának sokrétűsége, összefoglaló jellege és művészi színvonala egyaránt biztosítja. A többi műtől eltérően majdnem teljes filozófiai rendszer, amelyen belül a főhely Platón állam-, illetve társadalomtanát illeti meg. Platón az athéni demokrácia fénykora, Periklész uralkodása után élt, a hanyatló görög társadalmi berendekedés láttán írta művét. Kiindulópontja és alapkérdése: mi az igazságosság, hogyan valósul meg ez az egyes ember és az állam életében, mi az erény, hogyan nevelhető az ember, a társadalom kívánalma és az egyén hajlama hogyan egyeznek és különböznek? Szókratész és beszélgetőtársai egy ideális, a társadalmi igazság eszményét leginkább megvalósító államforma utópisztikus képét építik fel. A mű gondolatrendszere s a kérdések a platóni államfilozófia kifejtésén túl pedagógiai, pszichológiai, erkölcstani fejezetek egész sorát tartalmazzák. Ezek módszeres vizsgálatával jut el az ismeretelmélet, az "idea-tan" tárgyalásához, melynek legközismertebb képi kifejezése a barlanghasonlat, a való és az ideák kettős életének ábrázolása. Minden erény csúcsán - így az államberendezkedést irányító igazságosság vállán is - a legfőbb jó eszméje áll. A kísérő tanulmányban a fordító, Jánosy István történelmi, filozófiai összefoglalással segíti az olvasót

Platón - Az ​államférfi
"A ​mindenség kormányosa elengedte a kormányrudat, visszavonult őrhelyére, a mindenségét pedig a sors adta természetes hajlama visszafelé kezdte forgatni..." Platón műveinek kommentált Atlantisz-összkiadása az utóbbi évtizedek klasszika-filológiai kutatásai alapján szükség szerint javítva, átdolgozva vagy teljesen új fordításban közli az egyes dialógusokat, s tartalmazza az eddig magyarul nem olvasható szövegeket is.

Jean-Luc Godard - Bevezetés ​egy (valódi) filmtörténetbe
„A ​film művészettörténete nemcsak stílusokat, műfajokat, iskolákat metsz keresztül, de magukat a filmeket is, hiszen egyetlen filmben több hagyomány is keresztezheti egymást. A »valódi filmtörténetet«, ahogy Godard nevezete, ezért nem dokumentumok, nyilatkozatok, gyártási statisztikák vagy szerzői életrajzok, hanem mélyreható formai elemzések alapján lehet csak megírni.” (Kovács András Bálint)

Ralph Waldo Emerson - Természet, ​ember, társadalom
A ​természet és emberi lélek misztériumainak ismerője. Megállapításai ma is érvényesek, sőt, sok részletben elborzasztanak, hogy ő még csak az előszelét érezte annak a lélek- és szellempusztításnak, aminek manapság a tanúi vagyunk. Egy biztos: írásaiból biztos eligazítást nyerhetünk, ha nem az anyagvilág rabjai vagyunk, hanem azt keressük, ami emberhez méltó a természetben és a társadalomban egyaránt.

Liska Tibor - Szent ​barmunk
Ha ​Ön netán marslakó, s így módjukba áll kellő távolságból figyelni glóbuszunk eseményeit, akkor bizonyára roppant mulatságosnak találja, hogy idelent még a XX. század végén is az értelmetlen öldöklés és a monomális elzárkózás számít normálisnak, a világméretű együttműködés pedig örültségnek tűnik. Ha ellenben Önnek olyan pechje van, hogy emberi lény, akkor ennek hátrányai kénytelen a bőrén érezni, és valószínűleg nincs kedve nevetni a földlakók képtelen társadalmi-politikai viszonyairól szóló könyveken. Liska Tibor vitriolos stílusú esszéje azonban a két érzést együttesen váltja ki belőlünk: jó ízűeket nevetünk balgaságunkon, s közben borsódzik a hátunk balgaságunkon...

Niccoló Machiavelli - A ​fejedelem / Mandragóra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.