Krusovszky Dénes nemzedékének egyik legjelentősebb költője. Első regénye generációkon és országhatárokon átívelő történet.
1990-ben Iowa City határában egy férfi halálos autóbalesetet szenved. 2013-ban egy fiatalember egy veszekedés utáni hajnalon hirtelen felindulásból elindul Budapestről kamaszkora kisvárosa felé. 1986-ban egy tüdőbénult beteg és ápolója egy vidéki szanatóriumban magnóra veszi a férfi vallomását gyerekkora sorsdöntő pillanatáról. 1956. október 26-án egy kisváros forradalmi tüntetése váratlanul pogromba fordul. 2013 nyarán egy lakodalmi éjszaka különös fordulatot vesz, 2017-ben pedig a mozaikkockák mintha összeállni látszanának, még ha a kép, amit kiadnak, nem is feltétlenül az, amire szemlélői számítanak.
Az Akik már nem leszünk sosem nemcsak a személyes és a társadalmi emlékezetről, de a továbbélésről is szól. Hogyan határozzák meg jelenünket a talán nem is ismert múltbeli történetek, és hogyan tudunk velük együtt felelős, szabad felnőtteké válni.
Értékelések 5.0/5 - 1 értékelés alapján
Kapcsolódó könyvek
Böszörményi Gyula - Gergő és az álomvámpírok
A nagy sikerű, bűvös utazás folytatódik a Világfán! Gergő és Zsófi, a keleti varázstudók hírneves révülői minden eddiginél veszedelmesebb, hátborzongatóbb és mulatságosabb kalandokba keverednek, mielőtt eljön a végső küzdelem. Hogy ők ketten rátalálnak-e az új főtáltosra, és megfejtik-e Kende hátrahagyott titkát, azt kizárólag az tudhatja meg, aki ismét velünk révül a Gergő-könyvek legújabb kötetében.
Böszörményi Gyula - Gergő és a táltosviadal
Mélységesen téved, aki azt hiszi, hogy a 2-es metrót felújítás miatt zárták le a nyáron. A rég elfeledett tündérvilág képviselői okoznák zavart a különböző állomásokon: az általuk megszállt emberek rengeteg galibát okoznak. A sámántanoncokra vár a feladat, hogy rendet teremtsenek. Csakhogy az Álomvilág nagy bajban van. Nem működik a Világfa, bezárultak az Ébredés Ajtajai. Amikor Gergő az éberek világát felforgató tündérek nyomába ered, az Álomvilágban reked. Két tündér társaságában utazik a Világfán, hogy megtalálja Kende táltost, és visszajusson a valóságba.
A magyar és kelta mitológia bájos keveredésével türdérfiak, tündérlányok, francok, leprikónok és más aprónép segíti és akadályozza hőseinket. Az immár sámánná és valódi bűbájossá érő Gergő és Zsófi feladata, hogy megmentse a világot, segítsen Kende táltósnak megszabadulni lelke sötét felétől, és az Égi Atyácska trónusa elé járulni a Göncöl szekerén. A két főszereplő most teszi meg az első lépéseit a felnőtté válás felé, megismerkednek a halállal, az elmúlással, a csalódással és a szerelemmel.
A nagy sikerű Gergő és az álomfogók sorozat újabb darabja, a Gergő és a táltosviadal ugyanolyan fordulatos, humoros, izgalmas, mint az első két kötet, azonban a szerző - mint mindig - most is egy sor szokatlan fordulattal kedveskedik olvasóinak. A Gergő és az álomfogók világának rajongói most se fognak csalódni.
Böszörményi Gyula - Gergő és a bűbájketrec
Kedves Gyula! Bocsánat a nem túl hivatalos megszólításért, de mióta Gergő-Farkassal, a Botlik-Réti családdal Apollóniával és a többiekkel megismerkedtünk, úgy tűnik: Veled is találkozhatunk mindig, ha a Csipetke utcába tévedünk, ha a Bagoly-bükki-völgybe révülünk, vagy az előkelő szálloda parkolójában fölismerni véljük Rúzspirost.
Közönséges ébernek érthetetlenül nevetséges, de Neked bizonyosan magától értetődő, ahogy megismerkedtünk Veled. Karácsony előtt nem sokkal hallottam egy beszélgetést a rádióban a Gergő és az álomfogók című könyvedről és megvettem. Aztán a dermesztő és szürke januári esték egyikén megkértem a páromat, hogy kezdje el felolvasni. Akkor még azt sem tudtuk, hogy a varázslatot nem ketten, hanem már hárman élvezzük; egy tündérpalántával megajándékozva révültünk egyik fejezetből a másikba. Így a szeptemberben megszületendő pici lányunk ezt a valóság-mesét hallgatta először végig.
Köszönjük, hogy megírtad nekünk ezt a könyvet: fölébresztett bennünk sok jót, elaltatott vagy legalábbis elviselhetővé tett sok bennünk rejlő gonoszt, még tartalmasabbá tette amúgy sem érzelemsivár életünket.
Minden jót kívánok Neked:
Gyulainé Hárs Gyöngyi
J. Goldenlane - Napnak fénye
Mi jöhet egy világháború után?
Természetesen egy újabb világháború – állítja őfelsége, Tien Naga-Hai Huang-Ti, mert a történelem szerint az emberiség rendre elfelejti az atombombázás borzalmait, és mindig jön egy újabb Utolsó Háború.
Az ifjú császárnak, aki negyedik az Új Császárok sorában a Kínai Birodalom élén, rögtön a koronázása után leküzdhetetlennek látszó kihívásokkal kell szembenéznie: a kívülről fenyegető Ausztrál Föderáció mellett minden pillanatban számolnia kell a Birodalmon belüli riválisaival is.
Ticca Min sokáig azt hitte, hogy a jövője semmiben sem fog különbözni a kockanegyedek többi lakójának életétől. Jobb, ha az álmait még magának sem meri bevallani, csak elfogadja az egyetlen lehetséges utat.
Egyetlen pillanat, egyetlen döntés elég, hogy minden megváltozzon körülötte… és ami kezdetben csak izgalmas kalandnak tűnik, az idővel olyan események elindítója lesz, amellyel a Birodalom és a világ békéje is veszélybe kerül, az uralkodó és alattvalói sorsa pedig elválaszthatatlanul összefonódik.
J. Goldenlane új regényének színes, mesteri precizitással felépített világa kiváló érzékkel hozza össze a YA klasszikus elemeit, egy posztapokaliptikus világ képeit, és a finom humort – túllépve a megszokott kereteken, a fiatal és lélekben fiatal olvasók számára egyaránt emlékezetes módon mutatva be az új világrend meghatározó uralkodóházának intrikáit és a felnőttként helytálló fiatalok küzdelmeit.
Kila Márk - A Tűz Legendája
Életünk minden pillanatában tanúi vagyunk a jó és a rossz folytonos párviadalának, és mint minden ember - Te is kedves olvasó - egyszer az egyik, máskor a másik eszköze vagy. De ki, vagy mi dönti el, hogy mi a jó és mi a rossz? Lukács Márk még általános iskolás, mikor ennek a párharcnak a kellős közepébe csöppen. Kalandos síelése során kiderül, hogy többre hivatott, minthogy életunt kamaszként koptassa az iskolapadot. Mert ő nem más, mint Isten egyik küldötte, a tűz elemének birtokosa, s feladata, hogy megállítsa a gonoszt, mielőtt az teljesen bekebelezi világunkat. De mint mindenkinek a világon, neki is szüksége van társakra, így frissen szerzett barátaival vág neki ennek a nehéz és rögös útnak. Vajon sikerrel járnak?
Csurka István - Hamis tanú
Csurka Istvánnak ez a korai regénye, mely 1959-ben jelent meg először, napjainkig sem vesztette el hatását és jelentőségét. Olyan dilemmát ábrázol a főszereplő, Bojtor László és a környezete, egy dunántúli falu révén, amelyre ma is fogékonyak vagyunk, amelyen ma is elgondolkodunk: a hova- és a mihez tartozás dilemmáját. A parasztszármazású Bojtor László, akiből értelmiségi, de falura "száműzött" értelmiségi, tanító lett, nem tudja megmagyarázni magának, nem tud válaszolni gyötrő kérdésére: "ki vagyok én?", és emiatt képtelen végleg lekötni magát valami mellé.
"Azt mondom, paraszt vagyok, és városba repülnék, a szívem ezt a világot imádja, és a másik után vágyik...a modernség után". Az ellentmondó szándékoktól megoldhatatlannak látszó önmeghatározást elemzi pontos, és árnyalt lélekrajzzal Csurka István.
Szántó T. Gábor - Édeshármas
Egy mester, egy tanítvány és egy nő próbálnak kikeveredni életük zsákutcáiból az ezredforduló Budapestjének jellegzetes helyszínein: az Újlipótvárosban, a Duna-parton, divatos bárokban vagy éppen romkocsmákban, a zsidónegyed sikátoraiban.
Hol együtt, hol külön, hol egymást segítve, hol egymás elől menekülve keresik a választ: hogy viseljék el a szerelmet, az életet és a halált?
Keresik a választ: kiléphetnek-e a múlt árnyékából, vagy holtig magukban hordozzák?
Keresik a választ: hogy lehet így élni és szeretni?
On Sai - Calderon, avagy felségáruláshoz bricsesz dukál
Calderon kapitány élete pokol: a sajtó árulónak hiszi, a nemesi körök megvetik, ráadásul még az űrhajón is próbára teszi türelmét a nőkből álló legénység. Calderon el akar jutni a hadgyakorlatra, nehogy merényletet kövessenek el a császár ellen, de áldásos tevékenységének hála a Ferrero Ház a bukás szélén táncol.
Ami a legbosszantóbb, Taina körül is felbukkan egy jóképű, szőke szamuráj.
Calderon kénytelen cselekedni, bár nem épp úgy, ahogy mások várják…
Taina élete is kemény. A nagyapja férjjelölteket válogat, ám a lány megsejti, hogy a szamurájokat nem a keze érdekli, hanem egy érthetetlen politikai játszma.
Kicsoda ő? Miért irtották ki a család Tivesgei-ágát?
Barátja vagy gyilkosa a szamuráj, aki a nyomában jár?
Taina csak két dolgot szeretne: nyugalmat és Calderont.
A fiatal főnemes és a makacs japán lány összefog a Birodalom megmentéséért. Azonban most Sexert báró az ellenség, aki mindenkinél ügyesebben űzi a Játékot.
Vajon sikerül megvédeni a császárt a merénylőktől? És önmagukat a császártól?
De legfőképpen, ki kerül ki győztesen abból a harcból, ahol a szerelmi ötszög tagjai rajtuk kívül egy nemes hölgy, egy szamuráj és egy élő kard?
A Calderon, avagy hullajelölt kerestetik várva várt folytatása.
Flóri Anna - Érkezési oldal
Ahol van érkezési oldal, ott kell lennie indulásinak is. De mi van akkor, hogyha ez a peron az auschwitzi rámpa? Flóri Anna regénye két sínszálon fut: az egyik történet az üldöztetés és a lágerlét könyörtelen hétköznapiságát tárja fel, a másik pedig napjainkban játszódik és a harmadik nemzedék szerelmi útkeresését, könyörtelen otthontalanságát mutatja. A két történet motívumai és kérdései egymásra tükröződnek: ami ott egy fél szó volt, az mostanra egy hangsúly lett. A katartikus regényben a múlt hosszú, néma árnyéka mellett sajátos fénytörésben csillan meg a jelen lehetséges boldogsága, a megérkezés, a hazatalálás perspektívája is.
Görgey Gábor - Vadászszőnyeg
A címbéli értékes keleti szőnyegen ölelkezik a regény főhőse, Topporczy Ádám, a néhány napja megismert Ágnessel, akiről alig tud valamit, s aki csak a szerelmi találkozó végén fedi fel magát. A főhős emlékeiből fölmerül életének két másik nőszereplője, Nóra és Júlia, akiknek valamilyen módon közük volt a szőnyeghez, valamint szüleinek alakja, 1944 és 1951 sorsforgató idejéből. A szőnyeg nagy és titokzatos. Elveszíthetetlen. Pedig hosszú élete során többször is elpusztulhatott volna. Például 1944-ben, amikor drámai körülmények között a főhős apjához, Topporczy tábornokhoz került. Vagy 1951-ben, amikor kitelepítése előtt a tábornok befalazta rózsadombi villájába. Vagy 1956-ban, amikor egy menekülő ávós derít fényt a ritka darab eredetére.
A szőnyeg láthatatlan lenyomatokat visel magán, szép női testekét és a nem mindig szép történelemét. A regény e lenyomatok keletkezéstörténetét meséli el egy krimi feszültségével.
Barnás Ferenc - A kilencedik
A nyomor szereplői általában nincsenek abban a helyzetben, hogy ők maguk beszélhessenek saját körülményeikről. Barnás Ferenc regénye az a kivételes pillanat, amikor egy szöveg folyamatosan erről az egzisztenciális kiszolgáltatottságról tudósít. Az elbeszélő egy kilenc éves kisfiú, aki családjának történetét meséli el. A szélsőségesen veszélyeztetett családban kilenc gyermek él huszonöt négyzetméteren. 1968-at írunk. A gyerekeknek nincs mit enniük, nincs saját ágyuk, de még takarójuk sem, nincs meleg ruhájuk, és nincs tüzelőanyag, amivel legalább fűteni lehetne a kis szobában. A kisfiú arról álmodozik, hogy milyen lesz, ha egyszer végre felépül a ház, ahol emberi módon lehet majd élni.
Egy tragikus vétség miatt azonban kétségessé válik, hogy átélheti-e ezt valaha. is.
Barnás Ferenc harmadik regénye nyomasztó látlelet egy illúziók nélküli világról.
Barnás Ferenc - Bagatell
Utcára a művészettel? Mindenki művész? A művészet mindenkié? - A hatvanas évek új avantgárdjának jellegzetes kérdéseit ma nem teszi föl senki. Vagy ha igen, akkor sem szokás komolyan venni, hiszen az elutasító és fölényes, ironikus válaszok unalomig ismertek. Barnás Ferenc új, második regényének elbeszélő-hősét ez így nem érdekli, Egyedül van, nem akar tömeget toborozni. Hosszú éveken át járja Európa nagyvárosait, és magányosan zenél. Utcákon, piacokon, vendéglők teraszain, azaz a mindennapi élet helyszínein fuvolázik: Bach, Vivaldi vagy Mozart műveit játssza a járókelőknek. Miért nem a koncerttermeket választja? Megszállott? Elfuserált műkedvelő és nevetséges ábrándozó? Netán egyik sem, hanem csak ravasz élősködő, [A szerző első regénye Az élősködő; 1997, Kalligramm] aki egy-egy alkalmi fellépés után gondosan megszámolja a pénzt? Egy regény soha nem ad egyértelmű feleletet arra a kérdésre, mire való a művészet.
Pataki Éva - Még egy nő
"Az annamariságban mindenki magára ismerhet. Az író egyszerre áll a történet kellős közepén, ugyanakkor önironikusan, nagy szeretettel mutatja meg ugyanazt egy kívülálló szemszögéből is. A szerző eredeti humora megfogott." KOVÁTS ADÉL színésznő
"Végre egy nő, aki él. Gondolkodik, szenved, nevet, dolgozik, szül, barátkozik, szereti a szexet, a
férfiakat, a nőket, a teljes életet. Politizál. Nem kiagyalt és nem sznob, valódi, hús-vér. Itt él
közöttünk Kelet-Európában." MÉSZÁROS MÁRTA filmrendező
PATAKI ÉVA forgatókönyvíró, rendező, ez az első regénye. Filmírói munkái között szerepelnek olyan művek, mint a KISVILMA, a HETEDIK SZOBA, a NAPLÓ APÁMNAK, ANYÁMNAK, valamint a NAPLÓ SZERELMEIMNEK.
Kepes András - Tövispuszta
Kellő fantáziával a valóság is kitalálható.
Kávéfoltos levelekből, megsárgult, tépett szélű dokumentumokból, elrongyolódott naplókból és felesleges tárgyak szagából próbálom összerakni ezt a történetet. Mindent én gyűjtöttem a behívóparancstól a kitelepítési határozatig és az egymásnak ellentmondó önéletrajzokig, a koronás ezüstkanáltól a tulipános ládáig, a chanuka gyertyatartótól a vásári Krisztus-képig és a felfújható Buddháig. Ahogy elnézem, jó mocskos kis történet lesz, tele vicsorral és könnyes röhögéssel, szerelemmel, gyilkossággal, barátsággal és árulással, fordulatokkal és közhelyekkel. Akár egy szappanopera. Vagy mint a történelmünk. De, azt gondoltam, valakinek el kell mesélnie, hátha az igazság helyett mondogatott és a valóság helyett megélt történetek összeillesztve valósággá válnak.
A könyv egyik hőse én vagyok. Hogy melyik, azt egyelőre nem árulom el. Nagyjából mindegy is. Ne reménykedj, nem fogsz rájönni. Egyes szám harmadik személyben írok magamról, kellő távolságtartással és öngúnnyal, ahogy ilyen esetben elvárható, azontúl persze mély együttérzéssel és önámítással, helyenként önimádattal, ahogy magunkkal bánni szoktunk.
Tábori Zoltán - Nekropolice
A méltán elismert és közkedvelt író, műfordító - a mozikban épp most futó Gengszterfilm szerzője és forgatókönyvírója - sikeresen merészkedett idegen tájakra, a rendőrnyomozói munka legkevésbé látványos, legkevésbé ismert és elismert területére, a rendőrségi orvosszakértők (halottkémek) világába.
A szerző harmadik regénye sem kizárólag az írói fantázia szüleménye, hanem hosszú „kutatómunka" eredménye, és barátok-ellenségek „súgásának" gondosan érlelt egyvelege. Izgalmas, érdekfeszítő, nem csak a kívülállók számára tanulságos olvasmány.
Tipikusan olyan krimi, amelynek bevezetőjében kötelező ezt a néhány sort megjelentetni:
"...A regény története kitalált eseményeket mutat be, szereplői kitalált személyek, minden hasonlóság megtörtént eseményekre, élő és elhunyt személyekre pusztán a véletlen műve!"
Veréb Emese - A Happy End után
Kisha Raids egy teljesen átlagos lány.
Évekkel ezelőtt balesetet szenvedett, amiben elveszítette emlékei nagy részét. Később valamilyen különös csoda folytán lehetősége adódik újra élni azokat, és ráébred a történtek szomorú okára is.
Miért nincsen a jelenében az a bizonyos fiú, aki másodpercek töredéke alatt visszaadja a szerelembe vetett hitét?
Ha tudnád előre, hogy ez az utolsó pillanat, amikor láthatod őt, akkor jobban szeretnéd? Esetleg szorosabban ölelnéd?
Vajon kitörölnéd-e őt az emlékeidből, ha megtehetnéd?
Závada Pál - Mielőtt elsötétül
Mert laticel volt szinte mindenütt, s a korabeli alternatív divat szerint kötelezően a földön, esetleg a galérián. És az egyen-könyvespolcok, az asztallapok a műszaki rajzolói baklábakon, a kirajzszögezett plakátok és fotók meg a haverok festményei a piszkos falakon, aztán azok a feltört, odvas csempefalak a fürdőszobákban, a vízköves, szappan-koszmós kádak és kagylók, a nyílt lángra lobbanó, régi vízmelegítők, az elkoszolódott konyhák, a feketére égett edények! Akkor a teakultusz (kivált, ha fémdobozos Earl Grey is előfordult már), az ezerféle fűszer, az, hogy borból csak vöröset, töményből vodkát, aztán a cigarettasodrás szertartása, a folyton szóló lemezjátszó, az étkezéstől a gépelésig az ágyon zajló élet, továbbá a bugyiban-mászkálás, a térdig érő, ki-kigombolódó ingek... Másvalaki pedig stencilezett szamizdatot olvas, vagy dossziéból gépelt szöveget. Úgy jönnek-mennek, hogy nem is üdvözlik egymást, a vendéggel nemigen törődik senki, néha ki se derül szinte, hogy kik a háziak.
Moldova György - A félelem kapuja
Borsos Ferenc, egy félcigány fiú, akit az ország összes középiskolájából kirúgtak, 1988-ban felutazik Pestre, hogy verseivel meghódítsa a világot.
Csatornatisztítók, éjszakai postások közé kerül, a rendőrség is megpróbálja besúgónak beszervezni, de ő megvédi szabadságát.
Megismerkedik Martin Györggyel, egy titkos szamizdat folyóirat szerkesztőjével. Kezdetben baráti kapcsolat alakul ki köztük, egy veszekedés után azonban megöli a szerkesztő édesanyját, az egykori vezető pártmunkást.
Rokonai és nála 20 évvel idősebb szeretője segítségével megpróbál átszökni a határon…
A regény az év szenzációjának ígérkezik.
Bodor Ádám - Sinistra körzet
Valahol a Kárpátok hegyláncai közt - mellékesen szólva: Európa közepén - egy velejéig irracionális világban játszódik Bodor Ádám regénye. Hősei egy bornírt társadalom foglyai - s ezenközben az öröklét számkivetettjei. Életük már-már civilizáción inneni, életviszonyaik tökéletesen szervezetlenek, tehát rendőrileg szükségképpen túlszervezettek, mindennapjaik a totális működésképtelenség szüntelen tudomásulvételével és megindító kijátszásával múlnak. Andrej Bodor a történetek elbeszélője és elszenvedője, hol alanya, hol tárgya tehát, papírjaitól és nevétől is megfosztatik, mikor megérkezik Dobrin "City"-be, a számára kijelölt lakhelyre, hogy fölkeresse nevelt fiát. Ami a regény szereplőivel és körülöttük történik, érthetetlen és borzalmas, mindazonáltal megérthető és körülményeik értelmezésével tökéletesen logikus, ami a legborzalmasabb, az történik a legtermészetesebben, leglogikusabban. S hogy ezt így érezzük, az Bodor Ádám rendkívüli írói-művészi erejének, ábrázolása pontosságának köszönhető, aminek révén fizikai és metafizikai, reális és irreális mintha nem is fogalmi ellentétpárok lennének, hanem a hiányokkal jelzett teljesség oszthatatlanságának egymásba érő, egymásba játszó felületei. Mert itt olyan világot kellett megmutatni, amelyből mindenki a maga módján menekül: külföldre (Andrej vagy Géza Hutira), halálba (Béla Bundasian), magányba (Géza Kökény) vagy a lefokozott, animális létbe, hogy ami nem embernek való, azt ne kelljen emberi öntudattal elviselni.
Fejős Éva - Száz éjjel vártam
Andi élete egy csapásra megváltozik, amikor a titokzatos fiú, akivel évek óta együtt él, váratlanul félrelép, és ezért a lány szakít vele. Azt tervezi, hogy önsajnálata jeléül egész nyáron egy gumimatracon lebeg majd a délegyházi tavon, és mogyorókrémet majszol, de ezt a tervét is keresztülhúzzák. Andi szeme előtt fényképek kelnek életre, dühkitörései áramkimaradást okoznak, rejtélyes jeleket kap egy másik világból, miközben egy igencsak e világi meglepetés is várja új otthonában - kincset talál az egyik ruhásdobozban. Hová tűnt Alex szinte nyomtalanul a szakításukat követően, miért nem tudja vele tisztázni a múltat Andi? Mi köze a lánynak egy, a világ túlsó felén kitört forradalomhoz? Leszállhatunk-e szabad akaratunkból az érzelmi hullámvasútról?
Fejős Éva új regényének hősei ezekre a kérdésekre keresik a választ. A Száz éjjel vártam rengeteg kalandot tartogat, emellett fordulatokban gazdag utazásra hívja a romantikus történetek rajongóit, sok humorral, érzelemmel és izgalommal.