Szívembe ​zárva

Serge Golon - Anne Golon - Angélique ​az alvilág mocsarában
A ​varázslatos szépségű Angélique a legmagasabb körökből, a Napkirály udvarából az élet legmélyére zuhan. Férje máglyahalála után el kell tűnnie. A regényes cselekmény hátteréül a korabeli párizsi világ érdekes eseményei és különc figurái szolgálnak.

Julia Quinn - Hogyan ​fogjunk örökösnőt
attraktív ​– vonzó „Soha senkit még ennyire attraktívnak nem találtam. Vagy szerelmes vagyok, vagy romlott volt a hal, amelyet tegnap este ettem.” Caroline Trent saját szótárából Amikor Blake Ravenscroft elrabolja Caroline Trentet, a lány még csak nem is próbál menekülni a vészesen jóképű férfi elől, hiszen éppen egy nem kívánt kényszerházasság elől futott világgá. Blake viszont azt hiszi, hogy a lány nem más, mint a hírhedt kémnő, Carlotta De Leon. Caroline-nak még hat hetet kell várnia a huszonegyedik születésnapjáig, akkor lesz ugyanis az övé az öröksége. Kapóra jön, és nem kevés jóleső izgalommal is jár, hogy titokzatos fogva tartójánál rejtőzhet. Blake Ravenscroft a brit koronát szolgálja, feladata az, hogy „Carlottát” átadja az igazságszolgáltatásnak. A férfi szívét megkeményítette az élet, ám ezt a lányt különös módon lefegyverzőnek találja. Egyszer csak megtörténik a lehetetlen – az össze nem illő két ember egymásba szeret.

Julia Quinn - Hogyan ​fogjunk márkit
A ​lány megpróbálja követni a szabályokat… Amikor Elizabeth Hotchkiss munkaadója könyvtárában a Hogyan fogjunk márkit egy példányára bukkan, biztos benne, hogy valaki otromba tréfát űz vele. Tudja, hogy kénytelen férjhez menni, hiszen három kisebb testvérét el kell tartania. De vajon ki az, aki kitalálta, mennyire fontos ez neki? A csábítás kézikönyve lehet a megoldás, abból semmi baj nem származhat, ha belenéz egy kicsit. …ám a férfinak saját szabályai vannak James Sidwellt, azaz Riverdale márkit azért hívatta magához a nagynénje, mert az idős hölgyet zsarolja valaki. Jamest úgy mutatja be, mint az új jószágigazgatót, akinek első számú gyanúsítottja éppen Elizabeth, a néni társalkodónője. A férfinak felkelti az érdeklődését a vonzó ifjú hölgy a különös kézikönyvével, és felajánlja, hogy segít neki férjet találni, azaz megengedi, hogy rajta próbálja ki a csábítás trükkjeit. Amikor azonban a próba túlságosan is jól sikerül, James tudja, csak egyetlen szabály létezik: Elizabeth menjen férjhez az ő márkijához.

Mary Robinette Kowal - Sosemvolt ​nyár
Jane ​Ellsworth, vagyis Lady Vincent, miután a Napóleon ellen vívott háborúban megmentette férje életét és komoly szolgálatot tett királyának, férjével és egyben bűbájolótársával együtt Londonba utazik teljesíteni egy újabb, komoly megbízást. Húga, Melody is velük tart, hogy Jane a londoni társasági élet forgatagában méltó kérőt találhasson számára. Miközben a házaspár a csodás illúziók megteremtésén fáradozik Stratton ír származású bárójának báltermében, Jane-nek gyanús események keltik fel a figyelmét. A hidegárusok, a bűbájoló fiúk, akiket azzal vádolnak, hogy ők a felelősök az 1816-os nyár szokatlanul hűvös időjárásáért, munka nélkül tengetik napjaikat, és félő, hogy előbb-utóbb fellázadnak. Ugyanekkor előbukkan Vincent múltjából az apja, aki kitagadta őt; és a jelek arra mutatnak, hogy megbízójuk fia is rosszban sántikál. Jane-nek egyszerre kell megküzdenie a nőket háttérbe szorító, a szegényeket sanyargató brit főnemesekkel és intrikus apósa gonoszságával. De annak ellenére, hogy szembesül néhány nem túl szívderítő részlettel férje múltjából, rájön, hogy szerelmére mindig számíthat - és a húgára is. Melody, akire Jane eddig kislányként tekintett, bebizonyítja, hogy komoly, határozott hölggyé érett, aki megérdemli a boldogságot. "Varázslatos történet Jane Austen világából." - Romantic Time

Lorraine Heath - A ​grófné titka
Camilla ​eltökélt szándéka, hogy megfelelő feleséget talál az ellenállhatatlanul vonzó Sachse gróf számára. A dolog azonban nem ilyen egyszerű, mert a gróf kizárólag a megközelíthetetlen Camillára vágyik.

Belinda Alexandra - Zafír ​égbolt
"Várj ​reám, s én megjövök. Fordulj daccal el, ha áltatják ösztönöd, hogy: feledni kell…" A szerelem hatalmasabb, mint a háború. Egy gyönyörű és céltudatos nő azonban mindkettőt elveszíti. Története megoldatlan rejtély maradt… egészen mostanáig. 2000: Az orosz-ukrán határ melletti erdőben egy második világháborús harci repülőgép roncsaira bukkannak. Úgy tűnik, a fák között Natalija Azarova ászpilóta - aki legtöbbször úgy nézett ki, akár egy pin-up lány - repülője és maradványai hevernek. A nő sorsát azonban továbbra is homály fedi. A Kreml állítása szerint német kém volt, aki megrendezte a saját halálát. A szerelme, Valentyin Orlov tábornok viszont sosem adta fel, hogy megcáfolja a szovjet propaganda állítását: kitartóan hisz Natalija hűségében. Lily, a fiatal ausztrál nő - aki egy szörnyű tragédiát követően orosz családjának hazájába utazik - Moszkvában próbál felejteni és tovább élni az életét. Őt is lenyűgözi Natalija története, és amikor találkozik egy idős nővel, aki azt állítja, hogy ismeri a pletykák mögött rejlő igazságot, Lily mindenképpen utána akar járni a rejtélynek. Ebben a történetben titkok és hazugságok, a halhatatlan szerelem és egy végzetes árulás mutatja be a borzalmakkal teli második világháborús időszakot, mely visszavonhatatlanul összefonódik a jelennel és a reménnyel. Letehetetlen olvasmány.

Victor Hugo - A ​párizsi Notre-Dame
Victor ​Hugo, aki össze tudta egyeztetni a képzelet szilaj szárnyalását a valóság aprólékos leírásával, aki titáni erővel ötvözte egybe az emberit az emberfelettivel, a démonit az istenivel, A párizsi Notre-Dame-ban, a francia romantika legnagyobb történelemidéző vállalkozásában a középkor alkonyának Párizsát varázsolja elénk festői tarkaságával, csőcselékével, korhely koldusok, csepűrágók siserahadával, a gótikus templom nagyszerű, sejtelmes építőművészeti látomásával. Ebben a háttérben bonyolódik a végzetes szépségű cigánylánynak, Esmeraldának szomorú szerelme a daliás kapitánnyal és Quasimodo, a szörnyeteg harangozó megindító emberi tragédiája. A remény igazi főszereplője maga a kőcsipkés Notre-Dame, az ősi székesegyház, amely úgy emelkedik ki a környező sikátorok összevisszaságából, mint a modern Franciaország a viharosan vajúdó középkorból. A jegyzeteket Antal László írta.

Alexandre Dumas - A ​fekete tulipán
„A ​haarlemi tulipántársaság díjat tűzött ki a szénfekete nagy tulipán fölfedezésére – nem merjük azt mondani, hogy létrehozására –, ami akkor megoldatlan probléma volt, sőt megoldhatatlan problémának is látszott, ha tekintetbe vesszük, hogy abban a korban még a természettől fogva sötétbarna fajta sem létezett. Mondogatták is, hogy a díj alapítói akár kétmillióra is szabhatták volna a díjat százezer frank helyett, minthogy a dolog úgyis kivihetetlen. De azért a tulipánkertészeket mégiscsak lázas izgalom fogta el. Némely kertészek átvették magát az ötletet, de megvalósíthatóságában nem hittek; a műkertészek fantáziája azonban olyan élénk, hogy ámbár eleve kilátástalannak ítélték elképzeléseiket, mégsem tudtak többé másra gondolni, mint arra a nagy fekete tulipánra […]. Van Baerle is azok közül a tulipánkertészek közül való volt, akiket magával ragadott az ötlet; Boxtel azok közé tartozott, akiket az üzlet érdekelt.” A XVII. századi Hollandiában játszódó történet véres mészárlással kezdődik: a franciapárti Witt testvéreket Orániai Vilmos hívei – hazaárulás vádjával – felkoncolják. Cornelius van Baerle az egyik Witt testvértől titkos levelet őriz, s emiatt letartóztatják és halálra ítélik. Halálos ítéletét az utolsó pillanatban életfogytiglani fogházra változtatják. A börtönbe Cornelius becsempészi a dédelgetett tulipánhagymát, és nem is sejti, hogy a zord falak egy másik ritka virágszálat is rejtenek: az ördögien kegyetlen porkoláb szépséges leányát, Rosát. Erény és bűn, szerelem és kapzsiság, árulás és hősi halál, uralkodói önkény és igazságtétel – a romantikus regények minden eleme együtt van ebben a jellegzetes Dumas-históriában.

Julianne Donaldson - Edenbrooke
Marianne ​Daventry bármit megtenne, hogy elszökhessen a rémesen unalmas Bathból és udvarlója egyre terhesebbé váló ostromai elől. Nem csoda hát, hogy amikor ikertestvére, Cecily, meghívja őt Edenbrooke-ba, a pazar vidéki birtokra, kapva kap az ajánlaton. Marianne arra számít, hogy végre kipihenheti magát és kedvére gyönyörködhet a szeretett angol tájban, miközben testvére Edenbrooke jóképű örökösét igyekszik becserkészni. Ám idővel rájön, hiába a leggondosabb tervezés, bármikor porszem csúszhat a gépezetbe. Marianne, aki először egy útonállóval keveredik ijesztő összetűzésbe, majd látszólag ártalmatlan flörtbe bonyolódik, képtelen kalandok egész sorát éli át, míg a gyengéd érzelmek és az intrikák végleg átveszik az uralmat az élete fölött. Vajon sikerül megzaboláznia csalfa szívét, vagy hagyja, hogy egy titokzatos idegen levegye a lábáról? Annyi bizonyos, hogy a sors nem egy kellemes nyári vakáció reményében vezeti Marianne-t Edenbrooke-ba. _"Szívmelengető szerelmi történet. Szinte faltam a sorokat. Romantikus lelkeknek egyenesen kötelező!"_ - Mary Mull, a nagy sikerű szerző, Brandon Mull felesége -

Mary Robinette Kowal - Tünékeny ​illúziók
A ​19. század első fele, Anglia… Egy nem túlságosan gazdag nemesi családhoz két leány tartozik: az egyik gyönyörű és éppen eladósorba jutott, a másik nem igazán szép, és már egyre többen tekintenek rá úgy, mint vénkisasszonyra, aki sosem talál magának párt. Amikor a család körül, majdnem egyszerre felbukkan három férfi – egy gazdag szomszéd, egy vándorló művész és egy bátor katona – mindenki biztosra veszi, hogy a fiatalabbik lány hamarosan menyasszony lesz. A másik? Ő csak zongorázzon, csak foglalkozzon a művészetekkel, ha már csak a lelke szép szegénynek… Egy olyan világban, mint a miénk, talán ez is történne, egy olyan Angliában azonban, ahol a hölgyek számára a mágia művelése, a bűbájolás éppen olyan köznapi tevékenység, mint a kézimunka vagy a kertészkedés, valóban bármi megeshet. A kérőkről kiderül, hogy egyikük sem egészen olyan, amilyennek tűnik, a lányok példája pedig megmutatja: nem mindig az a legértékesebb, ami a legszebben ragyog. A Hugo- és Campbell-díjas szerzőnő 2010-ben Nebula-díjra jelölt, a gótikus irodalom és a modern fantasy jellegzetességeivel átitatott, mágikus-romantikus történetfolyamának első része.

Mary Robinette Kowal - Üvegbűbáj
1815 ​– Miután Napóleont megfosztották trónjától és Elba szigetére száműzték, már a brit alattvalóknak is biztonságos a kontinensre utazniuk. A friss házas Jane és Vincent elfogadja a férfi régi barátjának és kollégájának meghívását. Monsieur Chastainnél és családjánál szállnak meg a festői belga kisvárosban, Binchében. Miközben a két férfi az új bűbájolási technikákkal ismerteti meg egymást, Jane csak elméletben fejlesztheti tovább legújabb ötletét, mert állapota egy ideig nem teszi lehetővé, hogy tényleges bűbájolást végezzen, pedig mielőbb szeretné kipróbálni, lehetséges-e üvegbe zárni, s ily módon raktározni és szállítani a bűbájt. A kellemesen csordogáló napok nyugalmát riasztó hír zavarja meg: Napóleon visszatért! Partra szállt Franciaországban, és már Belgium felé tart. Vincent azonnal haza akarja küldeni a feleségét, azt viszont nem hajlandó elárulni, hogy ő miért akar mindenáron maradni. Ám Jane-nek hamarosan nem csak amiatt kell aggódnia, hogy kettejük között megrendült a bizalom: francia katonák szállják meg a házat, és elhurcolják Vincentet. „Végy egy csipetnyi Büszkeség és balítéletet, adj hozzá némi mágiát, és máris megkapod Mary Robinette Kowal elbűvölő történetét.” – The Booklist 2012-ben a Nebula-díj jelöltlistáján legjobb regény kategóriában!

Stephanie Laurens - Marcus ​titka
A ​nyughatatlan természetű, türelmetlen Marcus Cynster a sors hívására vár. Tudja, hogy végzete a családi otthont körülvevő vidékhez köti, de milyen jövő vár rá, és kivel fogja azt megosztani? A titokzatos szomszédnő, Niniver Carrick ellenállhatatlanul vonzza Marcust, aki kötelességének érzi, hogy megóvja - még saját magától is. Mindkettőjük érdekében az a leghelyesebb, ha messzire elkerüli a lányt. Niniver megesküdött, hogy újra felvirágoztatja a klánt. Beletörődik, hogy nem vállalhatja a házasság kockázatát, mert azzal átengedné a klán gyeplőjét egy megkerülhetetlen, vezető hajlamú férjnek. A lány kisvártatva kénytelen segítségért folyamodni, hogy megszabaduljon a kéretlen udvarlóktól. Az erős, határozott Marcus Cynster tökéletesen alkalmas a feladatra. A kezdeti ellenállás után Marcus rájön, hogy várakozásával ellentétben a sors azt a szerepet szánja neki, hogy Niniver mellett álljon, és végül megkéri a kezét. Mielőtt Niniver igent mond Marcusnak, fejest ugranak egy kockázatos utazásba, előre láthatatlan veszélyekbe, a szenvedélybe és a vágyakozásba...

Stephanie Laurens - Breckenridge ​vikomt, a megmentő
Tisztelettel ​meghívunk mindenkit Heather Cynster menyegzőjére, de előtte még elrabolják, veszélybe kerül és Breckenridge vikomt vakmerő módon megmenti. Heather Cynster elhatározta, hogy a londoni báltermekben felkutatja saját hősét, aki képes őt annyira levenni a lábáról, hogy feleségül menjen hozzá, ezért kilép a biztonságos világából, és bátran elmegy egy estélyre. De az ígéretes férjvadászatot megzavarja a közbelépő Breckenridge vikomt, aki menteni szeretné a lányt a botránytól, és emiatt még nagyobb veszélybe sodródik, amikor egy titokzatos úr elraboltatja Londonból. Az elszánt Breckenbridge pedig bebizonyíthatja Heathernek, hogy ő az igazi hőse, akit annyira keresett.

Stephanie Laurens - Eliza ​Cynster elrablása
Mindenkit ​szeretettel várnak Eliza Cynster kisasszony esküvőjére... miután megmentette elrablói fogásából egy olyan bátor hős, akiről ezt senki sem gondolta volna. Eliza Cynstert vakmerő módon elrabolták a nővére, Heather eljegyzési báljáról, és Edinburgh felé hurcolták. Elszántan és kétségbeesetten készülve a szökésre Eliza megragadja az első alkalmat, és a megmentője Jeremy Carling, tudós és úriember lesz. Jeremy természetétől távol áll a hölgyek megmentése és a gazemberek elől való menekülés, de mégsem hagyhatja sorsára a kisasszonyt. Azonban mindenfelé veszély leselkedik rájuk, és akadályozza menekülésüket egy titokzatos skót nemes úr, aki végül egy szikla peremén kiáll mellettük, és ezzel eldönti a sorsukat, amennyiben elég bátrak, és átadják magukat a szerelem mindent elsöprő érzésének.

Amanda Quick - Botrány
"Az ​ügy egyáltalán nem bonyolult - nyugtatta Emily remegő hangon az alvilági alakot. - Egy kis emberrablás csupán, a komornyikom nyilván említette már. Van egy úr, akit szeretnék eltávolítani a városból néhány napra. Biztonságos helyen szeretném tartani, mondjuk, öt napig. Lehet róla szó? A kor megítélése szerint Miss Emily Faringdon bizony nem kimondottan szép lány, s huszonnégy évével kicsit már idősecske is. Ráadásul múltjában ott éktelenkedik a Balszerencsés Esemény, amellyel jó hírén letörölhetetlen foltot ejtett. Little Dippington lakói - és maga a lány is - pontosan tudják, hogy semmi esélye többé a férjhez menésre. Ám mindannyiuk legnagyobb megdöbbenésére megjelenik a színen Simon, Blade titokzatos, nagy hatalmú grófja, és az oltár elé vezeti Emilyt. Hamarosan kiderül azonban, hogy a lánykérés oka legkevésbé sem a férfi szerelme...

Lorraine Heath - Egy ​botrányhős hálójában
Lydia ​Westland kisasszony rongyosra olvasott Illemtankönyvével érkezik Londonba. Egyetlen cél vezérli: egy igazi angol lordhoz kíván feleségül menni. Az első nemes, aki útjába akad, nem más mint, Rhys Rhodes, Blackhurst márkija, akiről bármint elmondhatnának, csak azt nem, hogy úriember, akire Lydia vágyik. A pletykák szerint annyira tönkretette magát, hogy egyetlen nő sem kíván közelebbi kapcsolatba kerülni vele. Mikor Rhys már úgy érzi, esélye sincs egy igazi szerelemre, Lydia besétál az életébe. A lány elragadóan ártatlan, mégis tüzes, temperamentumos viselkedése imponál Rhysnak. Bár vágyik arra, hogy magáévá tegye a lányt, a szíve mélyén tudja, hogy tisztesség nő nem menne hozzá feleségül. Úgy tűnik, Lydia kívülről fújja már az összes illemszabályt, de Rhys megtanulta, hogy a szabályokat fel lehet rúgni és talán nem is egyszer sikerülhet megtörni a gonosz varázslatot, és ő is elnyerheti méltó boldogságát...

Leila Rasheed - Zafír ​és parázs
A ​családi titkok és botrányok regénye: ármány és szerelem egy fedél alatt. "A Downton Abbey rajongóinak kötelező olvasmány. " - Kirkus Amikor az özvegy Lord Westlake-et leváltják tisztségéből, eladósorba került lányaival hazatér Indiából angliai birtokukra. A szolgálókat nagy meglepetés éri, amikor kiderül, hogy hamarosan követi őket az earl menyasszonya, annak három gyermeke és az ő személyzetük is. Az esküvő után az új család legfontosabb feladata felkészíteni az újdonsült Lady Westlake lányát, Charlotte-ot és Lady Adát az első báli szezonjukra, ahol az ifjú hölgyeket bemutatják a lehetséges férjjelölteknek - ám Adának egészen más tervei vannak, mint édesapja kívánsága szerint előnyösen férjhez menni. Az okos, művelt, érdeklődő lány az Oxfordi Egyetemre szeretne felvételt nyerni, ráadásul, bár máris akadnak kérői, az ő szíve azért az indiai diákért dobog, akivel a hajóúton ismerkedett meg. "Az ember nem tehet mást, mint kezét tördelve várja a folytatást." - School Library Journal

Charles Dickens - Két ​város regénye
Charles ​Dickensnek (1812--1870), a XIX. századi angol széppróza óriásának ez a kései regénye (1859) nyolcvan éve nem jelent meg magyarul, az utóbbi generációk számára tehát jóformán ismeretlen az életműből. "Azok voltak a legszebb idők, és azok voltak a legrútabb idők, az volt a bölcsesség kora, az volt a balgaság kora, azok voltak a hit napjai, azok voltak a hitetlenség napjai, az volt a Fény évadja, az volt a Sötétség évadja, az volt a remény tavasza, az volt a kilátástalanság tele..." Az 1789-es forradalmat közvetlenül megelőző idők Franciaországára utal ez az egyik leghíresebb angol regénykezdet, a címbeli két város pedig: Párizs és London. Két város -- és két férfi, akikre lesújtanak a francia forradalom rettenetes eseményei. Londonban az osztálya által elkövetett bűnök elől menekülő, azokat megtagadó fiatal francia arisztokrata, Charles Darnay és a züllött életmódot folytató angol ügyvéd, Sydney Carton ugyanabba a fiatal nőbe szeret bele. Darnaynak akarata ellenére vissza kell térnie Párizsba, és szembe kell néznie a Terror anarchiájával. Carton sorsa végzetesen összefonódik riválisáéval, s a végső próbát neki is Párizsban kell kiállnia. A szerző által "legjobb történetének" nevezett regény erőteljes, eleven portréja a változásnak, a felfordulásnak, amely nemcsak a történelem menetét, hanem az egyének életét is alapjaiban változtatja meg.

Jennifer McVeigh - Afrikai ​akác
Frances ​Irvine, a középosztálybeli angol úrilány egyetlen fillér nélkül marad apja hirtelen halála után, és kénytelen választani: vagy rosszindulatú nagynénje házába költözik dadának, vagy elfogadja az ellenszenves fiatal orvos, a Fokföldön dolgozó Edwin Matthews házassági ajánlatát. A kétségbeesett lány végül úgy dönt, férjhez megy, s követi a férfit Dél-Afrikába. A hajóúton azonban megismerkedik a rendkívül vonzó, ambiciózus William Westbrookkal, s szenvedélyes viszonyba bonyolódik vele. Frances a két egymástól nagyon különböző férfi közt őrlődik; míg Williamet a becsvágy és a pénz utáni vágy hajtja, addig Edwin az eszményeit akarja megvalósítani, s méltóbb körülményeket szeretne kiharcolni a dél-afrikai gyémántbányákban agyongyötört őslakosoknak. Francesnek döntenie kell. Vajon képes lesz-e a sok hányattatás után meghozni a megfelelő döntést és meglelni a boldogsághoz vezető utat? "Az elsőkönyves McVeighnek sikerül teljességgel valósághű és érzékletes képet teremtenie a 19. századi Dél-Afrikáról. Olvasás közben magunk is érezzük a homokvihar tombolását, a hideg kukoricakása ízét, halljuk a kabócák reszelős hangját és Frances keserű zongorajátékát. A reménytelen történet hátterében pedig megismerhetjük a szenvedély viszontagságait, a gyarmatosítás kegyetlenségét és a gyémántkereskedelem mélyen fajgyűlölő kezdeteit. Letehetetlen olvasmány." (Oprah.com) Jennifer McVeigh 2002-ben évfolyamelsőként szerzett diplomát az Oxford Universityn angol irodalomból. Filmekben, televízióban, rádióban és a könyvkiadásban dolgozott, míg fel nem hagyott mindennel, hogy regényírásba fogjon. Az Afrikai akác az első regénye. (www.jennifermcveigh.co.uk) A(z) Afrikai akác (Könyv) szerzője Jenny McVeigh.

Mary Lide - A ​királynő ajándéka
Cambray ​úrnőjének története továbbfolytatódik... Lady Anna of Cambray és Lord Raoul, Sedgemont és Sieux ura végül összeházasodik, és most örökösük születésére várnak. Ám a két ház egyesülése gyűlöletté lobbantja II. Henrik féltékenységét, ki hosszú ideje szemet vetett Lady Annre. Miután a királyság bekebelezi angliai birtokaikat, Ann és férje Normandiába, Raoul családjának ősi fészkébe menekül. Ám még ott sem kerülhetik el Henrik kegyetlen bosszúját: a várat kifosztva találják, s minden reménységük köddé foszlani látszik... Vajon Ann-nek arra a világra kell szülnie gyermekét, hol a hatalomvágy egymás torkának ugrasztja a legnemesebb urakat is? Vagy talán Cambray és Sedgemont egyesült ereje elegendő lesz ahhoz, hogy a pusztulás romjain új világot építsenek az eljövendő nemzedék számára?