Drakula ​vendége és egyéb borzongató történetek

Oscar Wilde - Mesék, ​történetek és költemények prózában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

George Bernard Shaw - Fekete ​leányzó keresi az Istent
A ​csörgőkígyó erre visszafordult, azután a fejével intett a leánynak, hogy menjen utána. Barátságos tisztásra vezette, ahol idősebb, selymes fehér szakállú és hajú, ugyancsak fehér hálóingbe öltözött úr ült kézzel írott költeményekkel és angyalszárnytollból metszett írótollakkal megrakott asztal mellett. Elég jóindulatúnak látszott. Felfelé pödört bajusza azonban, valamint sűrű szemöldöke öntelt ravaszságot fejezett ki. - Ne félj tőlem! - mondta a fekete lánynak. - Én nem vagyok kegyetlen Isten. Igen méltányos vagyok, nem bántok senkit, csak vitatkozom. Szenvedélyem a vitatkozás. Ne imádj te engem. Mondj rám minden rosszat. Találj hibákat bennem, minél többet, annál jobb. Sose kíméld az érzékenységemet. Állíts valamit, hogy megcáfolhassam. - Te teremtetted a világot? - kérdezte a fekete leány. - Hát persze, hogy én. - Miért teremtetted azt a sok rosszat? - Remek! - felelte az isten. - Éppen ezt a kérdést vártam.

Oscar Wilde - Gránátalmaház
Kedves ​Olvasónk! Oscar Wilde, a századforduló nagy ír–angol írójának hat varázslatos novelláját kapja kézhez ebben a kötetben. Ezek közül az első négy (Az ifjú király, Az infánsnő születésnapja, A halászlegény és a lelke, A csillagok fia) mese, a szó klasszikus értelmében; Wilde az egzotikumhoz, a Kelethez, az allegóriához való vonzódásának bájos és értő kézzel megrajzolt gyönyörű lenyomata. A W. H. arcképe izgalmas irodalmi nyomozásba enged bepillantást, amely talán megoldja Shakespeare szonetteinek legnagyobb rejtélyét. A záró Savile Arthur lord bűne pedig immár a Wilde-tól megszokott humoros, csipkelődő szatíra az angol arisztokráciáról: főhőse olyan komolyan veszi a tenyeréből megjósolt gyilkosságot, hogy puszta kötelességtudatból igyekszik azt elkövetni.

Robert E. Howard - Fekete ​Turlogh és a kelták
Az ​utolsó kelta – így is nevezték Robert E. Howardot, a fantasy-irodalom tragikusan korán elhunyt klasszikusát. Nem alap nélkül, hiszen nagy rajongója volt a kelta hősköltészetnek és történelemnek: nem csupán komoly tanulmányokat folytatott e témában, hanem a műveihez is gyakran merített innen ihletést. Nála azonban nem társult még ehhez az a fajta ezoterikus bágyadtság és túlfinomultság, ami később, a „new age”-mozgalom hatására jelentkezett a modern fantasztikumban. Az ő kelta hősei nyersek, vadak és duzzadnak az energiától, szeszélyeik és szenvedélyeik alvilági erejűek, borongós miszticizmusuk a vérrögös valóságban gyökerezik. Jó példa erre Fekete Turlogh, a vikingek ostora, aki ír főnökből lesz előbb magányos kitaszított, majd véres kezű kalózvezér és messzi tájak vándora; Cahal Ruadh O’Donnell, a trónjavesztett király, aki egy keserű szerelem emléke elől menekül egészen Jeruzsálemig a keresztény Szentföld történetének egyik legválságosabb időszakában; és Donald MacDeesa, a kardja pengéjéből élő felföldi skót, akit a pogányok ellen táplált gyűlölete sodor a legfélelmetesebb pogány hadúr szolgálatába. Az ő sötét, komor és gyakran tragikus kalandjaikból válogattunk össze az olvasó számára egy csokorra valót a Howard életművét feldolgozó sorozatunk jelen kötetében. "Howard írásai mögött valami sötét költészet húzódik meg: az álmok időtlen igazsága." - ROBERT BLOCH

Samuel Beckett - Előre ​vaknyugatnak
A ​kötet kiadásának terve Beckett halálának évében fogant meg, a megjelenést pedig maga a halálhír gyorsította meg. A 23 kisprózai alkotás között található korai mű, mint a Dante, homár (1934) és késői, mint a Társaság (1980) vagy a címadó Előre vaknyugatnak (1983). A teljes életmű alakulása, a becketti stílus formálódása sehol máshol nem olyan szembeötlő és jól követhető, mint éppen itt, a kisprózai művek válogatáskötetében. Azoknak ajánlható leginkább a kötet, akik nem nagyobb lélegzetvételű művekkel, hanem rövidebb prózadarabokon keresztül ismerkednének meg Beckett-tel.

Papp Olivér - Verőcei ​emlékeim
„Mindenkinek ​hallani kellene egyszer az életben, amint a csendes, füstszagú, ragyogó téli reggelen vonat fütyül a verőcei állomásnál. Hallani kellene a templom mélabús, átfagyott első harang-pendüléseit, amint elúsznak az ébredező falu felett. Hallani kellene, amint a kora reggel tavaszi virágillatában Szabó bácsi a bolt redőnyét húzza fel. A lovak patáinak szikrázóan friss hangját, a vékony ostorpattanást... A Duna hűvös, kortalan szaladását, hullámainak csengő partra futását. Kora őszi estelőket, mikor az egykori „Imre”- parkban összegyűltek az öregasszonyok, átbeszélni a gondterhes jelent, rövidke jövőt és parttalan múltat. Látni, amint Pallman Imre bácsi Boross bácsival kártyázik ugyanott – hallom a lecsapott kártyalapok hangját még most is, harminc év távolából…”

Ismeretlen szerző - Szenved-éj
Tizenkilenc ​elbeszélés az éjfél sötétebbik oldaláról. Tizenkilenc fiatal ír szerző, akik megkerülték Írország hagyományos irodalmi témáit a szürreális és a deviáns kedvéért. Tipperarytől Belfastig, Galwaytől Trimig furcsa dolgok történnek, mikor a nap lemegy. Internetes bűnözők, őrült politikusok, videonapló-szerzők, sírrablók és amatőr spermafutárok népesítik be azt a világot. A Mountjoy Börtönben hosszúak az éjszakák. Miközben egyesek Ki nevet a végén?-t játszanak, mások harmadik típusú légyottot tartanak a vegytisztítóban, vagy kilopják a Kisjézust a templom ólomüvegablakából. Szerzőink Swift, Joyce és Beckett bizarr, szarkasztikus humorát ültették át az ezredvég Írországába. Olyan nemzedék prózája ez, amely már másféle szabályok szerint alkot. A kötet olyan durva kifejezéseket, cselekményeket tartalmaz, melyek sérthetik egyes olvasók érzékenységét!

James Joyce - Dublini ​emberek
Századunk ​egyik legnagyobb vihart felkavart regénye, az Ulysses írójának novellagyűjteménye az író gyermekkori élményeiből született. James Joyce (1882-1941) ifjúságának városa Dublin, s a kötet minden egyes darabja ennek a városnak az életéből mutat be egy-egy jellegzetes képet, érdekes ír figurát, páratlanul szuggesztív, művészi megformálásban. A gyermekkor lírájával átszőtt, különös atmoszférájú írások cáfolhatatlanul bizonyítják, hogy a nagy regényírót novellistaként is a XX. század klasszikusaként kell számon tartanunk.

Samuel Beckett - Ekhó ​csontjai
Az ​Ekhó csontjai című novella nyolcvan évvel a keletkezése után, 2014-ben jelent meg először nyomtatásban - ezzel lezárva a posztumusz publikált Beckett-művek sorát. Főszereplője, a Dante Purgatóriumából szalajtott Belacqua halott - de most nem a várakozás sziklája alatt gubbaszt tétlenül, hanem szivarozva egy kerítésfalon. Filozófiai eszmecserébe bonyolódik egy prostituálttal, aki vendégül látja rántott fokhagymára és kubai rumra. Ezután elrabolja Lord Gall, egy golfbolond, impotens arisztokrata a célból, hogy Lady Gall-lal nemzzen neki és helyette utódot. Hősünk egy fa tetején pezsgőzik, megismerkedik Strauss-szal, a valcerozó struccal, majd visszatér üres sírjához, amelyet a sírásó éppen próbál kirabolni, miközben az öbölben felbukkant tengeralattjáró utasai figyelik... Belacqua groteszk "vezekléseinek" sora Dante művéből veszi szerkezeti mintáját, s a szöveg hemzseg a körmönfont magas irodalmi utalásoktól, amelyek rendre sikamlós vagy obszcén helyzetekre és szóviccekre vannak áthangolva. Ezt az írást annak idején Beckett kiadója alapos megfontolás után kihagyta a pályakezdő író első elbeszéléskötetéből. Mostani megjelenése irodalmi szenzáció.

Oscar Wilde - A ​canterville-i kísértet
"Mikor ​Mr. Hiram B. Otis, az amerikai nagykövet megvásárolta a canterville-i kastélyt, mindenki azt mondta, hogy bolondot cselekszik, hiszen köztudomású, hogy ezen a helyen kísértet jár. Maga Lord Canterville is, aki rendkívül kényes volt becsületére, kötelességének tartotta, hogy a dolgot megemlítse Mr. Otisnak, mikor a szerződés megkötésére került sor. - Nekünk azóta ment el a kedvünk az ottlakástól - mondotta Canterville -, mióta szegény nagynéném, a boltoni özvegy hercegasszony, egyszer vacsorához való öltözködés közben két jéghideg csontkezet érzett vállára nehezedni; természetesen idegrohamot kapott, amiből a mai napig se tudott fölépülni. - Milord - felelte a nagykövet -, én a bútorzattal együtt a kísértetet is megveszem. Modern országból jövök, ahol pénzért mindent meg lehet szerezni." Oscar Wilde (1854-1900), az angol századvég világhírre emelkedett írója. Kötetünk válogatást nyújt meséiből, novelláiból. A címadó írás, A CANTERVILLE-I KÍSÉRTET, Szerb Antal szerint a világirodalom legmulatságosabb kísértet-története.

Cecelia Ahern - Lány ​a tükörben
Lány ​a tükörben Az első történet főszereplője Lila, aki túláradó boldogságban arra készül, hogy oltár elé lépjen, és összekösse életét álmai férfijával. Az esküvői készülődés közben azonban fény derül egy családi titokra, s az események váratlan fordulatot vesznek. Lilának és nagyanyjának minden ravaszságukra szükségük van, hogy visszaszerezzék a lány szabadságát. Emlékek teremtője Úgy tartják, az első szerelmünket sosem felejtjük el. De vajon mi történik akkor, ha a dédelgetett emlékek halványulni kezdenek? Sokan közülünk bármire, de tényleg _bármire_ képesek lennének azért, hogy ismét fel tudják idézni azokat a mámoros és édes perceket... "Édes és életigenlő mese." - Marie Claire "Mágikus és bájos ez a két gyönyörűen elmesélt történet." - Glamour "Ellenállhatatlan..." - Marian Keyes

Oscar Wilde - Gránátalmaház ​/ A House of Pomegranates
Oscar ​Wilde kötetünkben szereplő írásai, meséi nemcsak az irodalmi zsenit, de az emberi gyengeségeket bíráló gondolkodó képét is megidézik előttünk. A történetek csodálatos világa, a finom iróniával megjelenített szereplők, a részletesen kidolgozott képek meghódítják az olvasót. S hogy ez ne csak az igényes fordításon keresztül történhessen, most induló, kétnyelvű sorozatunk e kötetében eredetiben is megismerkedhetünk az infásnő születésnapjának eseményeivel; az ifjú király megkapó meséjével; valamint a halászlegény és a csillagok gyermekének történetével.

Oscar Wilde - A ​boldog herceg
Oscar ​Wilde, "az élet királya" - ahogy magát nevezte - könyörületesebb volt az országló, a valóságos királyoknál. Meséi alapgondolatát a részvét ihlette; részvét a szegények, a nyomorékok, a szerelem áldozatai iránt. S a mesék tájai, a városok, a királyságok, a mágusok és kereskedők - mintha az Ezeregyéjszaka világa kelne új életre a múlt századvégi angol író tollán. Szánalom és áldozat, keleti egzotikum, gazdagság, szemkápráztató ékszerek - ebben a sokszor túldíszített keretben ad szívig ható képet Wilde az emberi lélek legbenső csodáiról.

Oscar Wilde - Lord ​Arthur Savile bűne
Oscar ​Wilde, a századvég híres angol írója életmódja miatt kétes hírnevet szerzett ugyan saját korában, ám az irodalomtörténet ezért nem vethette ki magából, nem tagadhatta le géniuszát. Már oxfordi egyetemi évei alatt kitűnt klasszika-filológusként, társasági emberként és költőként is. Pályáját döntően befolyásolták itáliai és görögországi utazásai, valamint oxfordi tanárai. Ezek révén lett az angol pre-raffaelita és a francia szimbolista költők követője, a századvég angol l'art pour l'art irányzatának vezéralakja. Már ekkor mindenben a másságot, a gondolkodás-, viselkedés- és öltözködésbeli különbségeket kereste. Londonban gyorsan az előkelő társaságok kedvence és az irodalmi élet egyik központi alakja lett, elegáns, művelt társasági figura, a dandy mintaképe. Újságot szerkesztett, kritikákat, meséket, novellákat, drámákat és társasági vígjátékokat írt, melyek elképesztő sikert arattak a színpadokon. Wilde nyelvi bravúrjai mellett a jellem- és helyzetkomikumokat remekül kiaknázó, a színpadi hatásokhoz nagyon értő szerző volt. Színes előadásaival, melyekben a szépség, a dekadens életélvezet filozófiáját hirdette, nagy sikert aratott az USA-ban és Kanadában. Szellemes, csípős aforizmái ma is rendkívül találóak, és a Dorian Gray arcképével beírta magát a dekadens irodalom lexikonába. Műveinek állandó motívumai a titkos bűn és a megszégyenülés, melyek később az író életében is fontos szerepet kaptak. Oscar Wilde valamennyi kisregényét és elbeszélését tartalmazza a kötet, az ismertebbek (A canterville-i kísértet, Lord Arthur Savile bűne, A mintamilliomos) mellett azokat is, melyek csak a francia és a spanyol Wilde-kiadásokban szerepelnek. (Oscar Wilde börtönből való szabadulása után mindörökre elhagyta Angliát, Franciaországba költözött, és megfogadta, hogy soha többé nem ír angolul.) Az elbeszéléseket prózaköltemények egészítik ki.

Dippold Pál - A ​falu, ahol élek
DIPPOLD ​PÁL szerző /írói álneve: Schwarzenegger Pál/ (Székesfehérvár, 1954. április 19. -) magyar író, újságíró, pedagógus. * Ezzel a kötettel lett feltalálva a „Saskönyv”, mint irodalmi műfaj. A Saskönyvet, mint irodalmi műfajt és irodalmi beállítottságot nem lehet a ragadozó éles szemével, kiterjesztett szárnyú, zsákmányleső repülésével azonosítani. Inkább valami mélyen rejtőző, sejthető, mint megfogható titok. Van benne repülés, van benne magasság, természetes szépség, nemesség, fölény és méltóság, és van benne halál és áldozat egyaránt. Kicsi és nagy, feltűnő és csendes. A kötet a helyszín írásain kívül tartalmaz néhány más opuszt is, amelyek szerves kapcsolatban vannak A falu ahol élek témájú művekkel.

Vida Gusztáv - Ez ​van
Ez ​van… Vagyis, hogy volt. Mára még színtelenebbé vált a világ – a vadászatban is. Szerencsémre még elcsíptem azt az utolsó öt-hat évet, amikor csak az ment, akit igazán érdekelt. Vagy, akinek kellett valami. Hazajövünk, nappal lesz. Megyünk dolgozni, kommunikálunk, a család. Folynak az évek… Mennyi titkot hordozunk magunkban! Mert, majd’ mindegyiknek nyoma van, hivatalosan. De ki tudja, hogy miként is volt valóján azon az éjszakán. Csak mi. Magunkban hordjuk. Elképedek tisztázva a régi szövegeket. Ez én voltam? Ötödét se vállalnám be már. Mások se. Változunk. A világ is. Denaturált lett. (Mint Afrika.) De még itt, az van. Azt mesélem… Nem viszem a sírba.

Ismeretlen szerző - Hat ​norvég író magyarul
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Schäffer Erzsébet - Lábujjhegyen
"Meg ​kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk..." "A mondatot évekkel ezelőtt választottam, a Nők Lapjában megjelenő írásaim mottójául. S az olvasók rátaláltak az üzenetre. Ez a mostani kötet is ennek a gondolatnak a jegyében állt össze. Történetei megint útközben születtek, s megint úgy mesélnek, hogy remélem, az olvasónak vágya támad a Lábujjhegyen-t is fellapozni újra meg újra..." /Schäffer Erzsébet/

Jókai Mór - A ​nagyenyedi két fűzfa
A ​nagy magyar mesemondó szép történelmi tárgyú elbeszéléseit tartalmazza ez a kötet. Ez a tizenkét történhet felöleli úgyszólván az egész magyar történelmet. Szerepel köztük Árpád vezér és a honfoglalás, Rozgonyi Cecília, a Zsigmond királyunk idejében vitézkedő hős asszonyunk története. Mátyás király fája és további kilenc történet a törökvilágból, a kuruc időkből és a szabadságharc hősi napjaiból. Jókai mesteri tolla alatt a nagyenyedi vitéz kollégistáktól Trajtzigfritzig és Bórembukk labanc rablóvezérek mulatságos figuráján át a rettenthetetlen bátorságú Simonyi Józsefig, a "legvitézebb huszárig" és Guyon tábornokig a feledhetetlen alakok egész sora elevenedik meg. És a székely asszony nemes pátoszától a Komárom anekdotázó könnyedségéig az elbeszélő modor változatossága ejt rabul.

Jack Vance - Haldokló ​Föld
"Most, ​ezekben az utolsó pillanatokban az emberiség fekélyes lesz, s rothadni kezd, mint egy túlérett gyümölcs..." A nap tompa fényű vörös korongként kúszik keresztül az égen. Bármelyik órában kihunyhat, megszüntetve ezzel az életet a Földön. A tudomány rég halott, s az emberiség e végső korszakában mágusok, boszorkányok, elfajzott szörnyek és még elfajzottabb emberek róják a bolygó felszínét. A jóság, a szépség, a hit örökre elveszett - fondorlat, ármány, gonoszság uralják a világot.