Római ​történetek

Örkény István - Egyperces ​novellák
"A ​mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük, mert nem igényelnek hosszú hetek-hónapokra terjedő figyelmet. Amíg a lágy tojás megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik, olvassunk el egy Egyperces Novellát. Rossz közérzet, zaklatott idegállapot, nem akadály. Olvashatjuk őket ülve és állva, szélben és esőben vagy túlzsúfolt autóbuszon közlekedve. A legtöbbje járkálás közben is élvezhető! Fontos, hogy a címükre ügyeljünk. A szerző rövidségre törekedett, nem adhatott hát semmitmondó föliratokat. Mielőtt villamosra szállnánk, megnézzük, milyen jelzésű a kocsi. E novelláknak éppoly fontos tartozékuk a cím. Ez persze nem azt jelenti, hogy elég csupán a föliratokat olvasgatni. Előbb a cím, aztán a szöveg: ez az egyetlen helyes használati mód. Figyelem! Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba. Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek!" Örkény István

Dino Buzzati - Hajtóvadászat ​öregekre
Buzzati, ​akinek főműve, a Tatárpuszta, és második kitűnő regénye, az Egy szerelem története, komoly sikert aratott nálunk, novelláiban is rendkívül színes, izgalmas, szatirikus, forma- és ötletgazdag tehetségnek mutatkozik. Ezeket a hosszabb-rövidebb abszurd-groteszk remekléseket szerzőjük mindig mélységesen komoly, humanista mondanivalóval telíti. Játékos és eredeti ötletei sohasem öncélúak. A kötet címadó novellájában például félelmes erővel, lenyűgöző látomásként ábrázolja a fiatalok és öregek szembenállását, azt, ahogyan az öregeket üldöző, kíméletlen fiatalok végül maguk is öreggé, üldözötté és áldozattá válnak. De a többi novella is mind: szellemes, sziporkázó, könnyed eleganciával is új és új gondolatokat ébresztő írás, akár a nagyváros \"pokláról\", a gépkocsiőrületről, az elviselhetetlen magányról, a szerelem tragikus és komikus változatairól, akár korunk egyéb, megoldhatatlannak látszó problémáiról van szó - Buzzati minden sora csupa feszültség, humor, magával ragadó költőiség.

Karen Blixen - Téli ​regék
"A ​Téli regéket hideg téli napokra szántam, amikor az emberek a meleg szobákban szívesen mesélnek egymásnak réges-régi históriákat és közben régi időkre és a nyárra emlékeznek." A Távol Afrikától című filmből megismert dán írónő, Karen Blixen műve a világirodalom egyik különlegessége, az írónő kedvenc elbeszéléskötete. Történetei a romantika virágzása idején játszódnak. Életművét rengeteg nyelvre lefordították, magyarul a Polar Könyvek sorozatában jelent meg a nagy sikerű Babette lakomája és a Halhatatlan történet.

Marcel Aymé - A ​faljáró
Marcel ​Aymé ma Franciaország egyik legnépszerűbb írója, mintegy harminc kötete jelent meg - regények, novellák, színdarabok, mesék -, de hírnevét szívós, kitartó munkával kellett megalapoznia. Csak hetedik regénye, a szatirikus-erotikus Zöld kanca hozta meg az áhított "bombasikert", s avatta a század egyik legnagyobb példányszámban megjelenő írójává. A filmírónak, színpadi szerzőnek is kitűnő Aymé alighanem a novella-dimenzióban érzi magát elemében. Groteszk humora, megsemmisítő iróniája, még szófacsaró kedve is ismerős nekünk, s a legnagyobb elismerés, ha azt mondhatjuk, hogy olykor Karinthyt idézi elénk.

Ray Bradbury - Marsbéli ​krónikák - Kisregények és elbeszélések
A ​Földet elpusztító atomháború után egy embercsalád kóborol a Marson, békét, nyugodt életet, az ember által elpusztított Mars-lakók maradékát keresve. "Egyedül vagyunk. Mi és még egy maroknyi ember, akik néhány napon belül megérkeznek. Elegen ahhoz, hogy újra kezdjük. Elegen, hogy elforduljunk mindattól, ami a Földön volt, és új csapást vágjunk... És most megmutatom nektek a Marslakókat." Öreg emberek, egykori tudósok, művészek bujdosnak az erdőbe, egyikük a "Prédikátorok könyve", másikuk "Platón Köztársasága", harmadik a "Gulliver utazásai"... Közéjük menekül egy "tűzőr" is, a könyvégető új társadalom pribékje, s attól fogva együtt őrzik fejükben az emberiség kultúrkincsét egy jobb, tisztább világ számára... Ray Bradbury a tudományos-fantasztikus irodalom egyik legnagyobb művelője. Vérbeli író: a távoli jövőben sohasem a gépkorszak technikai részletei érdeklik - hiszen akkor már rég elavultak volna a könyvei -, sőt, tulajdonképpen nem is a távoli jövő - hiszen a Fahrenbeit 451-et saját bevallása szerint az ötvenes évek McCarhy-korszakáról mintázta. Az élet, az ember, a jóság és a gonoszság, az emberiség sorsa érdekli. Szenvedélyes humanista. És igazi költő: az élettelen, rideg várost s az onnan kiszabaduló ember első természetélményét ilyen hátborzongatóan, ilyen megragadó erővel csak költő tudja érzékeltetni. És végül: mesemondó, ahogy ő nevezte magát egyik nyilatkozatában - a régi mesemondó öreg bölcs utóda.

Truman Capote - Álom ​luxuskivitelben
Novellákkal ​robbant be a csodagyerekként az amerikai irodalomba, és mindössze huszonhárom éves volt, mikor első regénye, a magyarul is olvasható Más hangok, más szobák 1948-ban megjelent. Miért keltett már a kezdet kezdetén akkora - jogos - feltűnést? Nyilván a mesterségbeli tudás miatt is, amelyet bárki idősebb pályatárs megirigyelhetett volna. De meghökkentő sikerének titka elsősorban ott volt keresendő, hogy művészi renddé tisztult élményvilágában bámulatos bztonsággal ötvözte össze az amerikai irodalom egyik, Hawthorne-tól Melville-en és Mark Twainen át vezető hagyományát olyan elemekkel, olyan jegyekkel, melyek kizárólag csak rá voltak jellemzők: a világ konkrét valóságának a gyerek, illetve a gyereklelkű felnőtt álmaiban való átfogalmazást. Sötét és grotesz, bizonytalan körvanalú látomások töltik be az első írásokat: alaktalan félelmek, bukott, eltorzult vágyak keretei ezek az elbeszélések. A szinte zenei stílus, a burjánzó költői képek foglalatában szuggesztív erővel szólnak az írások a kekzdendő magányról. Később e lidércnyomásos atmoszféra jótékonyan oldódott fel a humor hatására, s vált derűsebbé, vonzóbbá. Kötetünk e kiváló író legszebb kisregényeit és elbeszélései tartalmazza.

Karinthy Frigyes - Tanár ​úr kérem
Hol ​volt, hol nem volt, volt egyszer egy magyar író a 20. század elején. Ez az író tele volt kíváncsisággal, érdekelték a fölfedezések, a természettudományok, a lélektan legújabb eredményei, a fizika csodái. Képzelőereje világirodalmi méretekben is páratlan, fantasztikus világokat talált ki: Capilláriát, a tengermélyi társadalmat és Faremidót, a tökeletes géplények országát. Sziporkázó ötletei voltak, komikus képessége meghatározta a 20. század magyar humoros irodalmát. Mégis: a legnagyobb sikert egy szerény külsejű novellafüzérrel aratta. Húsznál alig több történettel, amelyek egy 19. század végi pesti iskolába kalauzolnak, 19. század végi diákokról szólnak, s amely mű a 21. évszázadban is éppen olyan friss, eleven és korszerű, mint volt kilenc évtizeddel annak előtte - itthon és külföldön egyaránt. A párizsi, a londoni vagy a pekingi diák pontosan ugyanazt érezte meg benne, amit a mai vagy tegnapi szegedi, nyíregyházi, kolozsvári, kassai vagy szabadkai iskolás, magyar és román, magyar és szlovák, magyar és szerb.Kiadványunk a Tanár úr kérem 1916-os első kiadásának (Vértes Marcel rajzaival, Dick Manó kiadása, Budapest) szövegét igazította - a szerző szándékát figyelembe véve - a mostani helyesírás szabályaihoz. 1945 után minden kiadás változtatott az eredeti szövegen, illetve néhányat kihagyott a történetek közül. Immáron fél évszázad óta most veheti az olvasó először kezébe a valódi, hiteles kiadást.

Illés Endre - Dilaudid
"Dé ​rákiáltott: - Ha ellenkezel, ellöklek. - Lökj el. - Oxigénhiánytól dobogott a szívünk, a megsűrűsödött levegő rájuk borult, mint egy súlyos halászháló. A férfi végre felocsúdott, hátrált. - Bocsáss meg, már nem tudom mit beszélek. De emlékezz!... Az enyém voltál, meztelenül voltál az enyém. Nem tagadhatod meg tőlem, amit most kérek. Magadat sem tagadtad meg. - Ezt most megtagadom. - Ha nagyon kérlek... - Hiába. - Ha esküszöm, hogy halogatni fogom az utolsó pillanatig? - Honnan tudhatnád, melyik az utolsó pillanat? - Lulónál pontosan tudtam. - Mert megmondták. De neked ki mondja meg? - Akár te is. - Tiltja az esküm. - Dé ismét felcsattant, de már fáradt volt. - Hülye vagy. - Már mondtad egyszer. Leültek, talán tíz percig hallgattak, azután Dé felállt, mintha szédült volna, tekintetével az előszoba ajtaját kereste, s megindult..."

Arthur Miller - Kallódó ​emberek
"Gay ​Roslynra gondolt. Roslyn, meglehet, jól körülröhögi majd őket, hogy ennyit dolgoztak azért a pár rongyos dollárért, különösen, ha tekintetbe veszik a munkaidejüket meg a többi rejtett költséget. Ha Roslynt hallgatta, kétségei támadtak, keresett-e valaha akár csak egy centet is. - Roslyn sajnálná azt a csikót - mondta fennhangon. - Jobb, ha nem is szólunk róla. Perce kinyitotta a szemét, s fejét a háttámlán nyugtatva, kitekintett a hegyekre. - A francba is, hát nem konzerv-kutyaeledellel eteti a kutyuskáját? Gay rögtön megenyhült a fiú iránt. Elnevette magát. - Dehogynem. - Na, és mit gondol, mi van abban a konzervben? - Tudja, ne félj, hogy mi van benne. - Darált vadló, az van benne - mondta ki Perce, szinte csak magának. Némán autóztak tovább. - Ettől megyek én a falnak - dünnyögte."

Sławomir Mrożek - Zuhanás ​közben
"1930-ban ​születtem, mert valahogy el kellett kezdenem" - igy mutatkozott be annak idején az életrajzára kiváncsi olvasóknak a ma már világhirű lengyel iró, akinek elbeszéléseit, szinműveit Európa-szerte, igy hazánkban is ismerik és szeretik. Mrozek művei torzitó tükröt tartanak a világ elé, igy ébreszt rá nyárspolgári beidegzettségeink deformáló hatására, s egy-egy szituáció hirtelen fejtetőre állitásával, egy-egy komoly gondolat végletekig feszitésével, váratlanul felvillantott komikumával mutatja meg a dolgok bonyolult szövetét, a világ fonákját, nemegyszer a komikum tragikumát is. A modern ember egyre lakhatatlanabbá váló planétájáról ir, a mindennapok abszurd kényszereiről, nem hagyja, hogy hibáinkba belefásulva már-már észre se vegyük azt, amin változtatnunk kell, nem hagyja, hogy hozzászokjunk az embertelenséghez, a közönyhöz, a hazugsághoz. A groteszk, az abszurd sajátos eszközeivel ugyanazért küzd, mint minden jelentős, igazi alkotó művész: az ember és a társadalom ha nem is "örökre", de egy hosszú történelmi korszakra érvényes megfogalmazásáért.

Ilja Ilf - Jevgenyij Petrov - Hogyan ​született Robinson
Ilf ​és Petrov műveiben az éles gúny, a hibákat leleplező szándék, a szocialista író felelősségérzetével párosul, és nyilvánvalóvá teszi azt az írói célt, hogy a hibákról azért kell beszélni, mert meg akarjuk szüntetni azokat. A _Hogyan született Robinson_ a két kitűnő humorista válogatott humorszkjeit tartalmazza. Témáikat jórészt irodalmi és művészi visszásságok szolgáltatják, a kiadói, politikai, az irodalmi bürokrácia és az irodalmi karrierizmus kérdéseit figurázzák ki. Ilf és Petrov magyarul először megjelenő műve - mint eddigi könyveik - minden bizonnyal igazi élmény, kellemes szórakozás lesz az olvasók számára.

Zilahy Lajos - Halálos ​tavasz / Az ezüstszárnyú szélmalom
Zilahy ​Lajos (1891-1974) a két világháború közötti polgári magyar irodalom egyik legnagyobb hatású, legtöbbet olvasott írója és közéleti embere volt, aki haladó gondolkodásával, németellenességével sokak rokonszenvét kivívta. A Két fogoly, Valamit visz a víz s a nagyszabású A Dukay család regénytrilógia szerzője nemcsak a fordulatos, érzelmes bestseller-technikát ismerte jól, de bírálta saját osztályát s még inkább a történelmi Magyarországgal együtt széteső arisztokráciát. Most új kiadásban olvashatjuk a filmváltozatban is nagy sikerrel játszott Halálos tavasz-t (1922), első regényét s Az ezüstszárnyú szélmalom (1924) cím alatt megjelent novelláskötetét. Későbbi, nagyobb formátumú regényeihez képest Zilahy Halálos tavasz-a romantikus rajzát adja egy vergődő léleknek. A novellák hasonlóképpen romantikus jellegűek, de a fiatal író világába már beszüremkednek a valóság komoran hiteles elemei és a megélt tapasztalatok alapján kibontott lélekrajz eszközei is.

Edgar Allan Poe - Az ​aranybogár
Az ​amerikai romantika e nagy alakja több műfajban is maradandót alkotott, ám hírnevét elsősorban fantasztikus és rémtörténeteinek köszönheti, amelyek a prózaírás új, kiaknázatlan területei felé terelték a figyelmet. Poe írásai mindig beható matematikai és természettudományos ismeretekről árulkodnak (Az aranybogár; Marie Rogét titokzatos eltűnése), amivel történeteinek hitelességét próbálta megteremteni. Az író, akit gyakran a detektívtörténet megteremtőjeként emlegetnek, akinek művészetét a maga korában nem méltányolták eléggé, a tömör és egységes prózaírás mintaképévé vált. Elbeszéléseiben a lélektani és a filozófiai szenvedélyek az ember belső világába vezetnek, s a borzalmakat sugalló légkör és a páratlan atmoszférateremtés ma is olvasók millióit bilincseli le. Hazánkban Poe kultuszát a Nyugat első nemzedéke teremtette meg klasszikus fordításaival

Ted Hughes - Születésnapi ​levelek
A ​költőházaspár is mitologizálódott: a feminista kritika mártírként kanonizálta Sylviát - Tednek az önző, érzéketlen és hűtlen férj szerepe jutott. Ő maga harmincöt éves hallgatást tört meg, amikor halála évében, 1998-ban közre adta ezt a kötetet, rémdrámába torkolló szerelmük és házasságuk történetét, ahogyan ő látta, és ahogyan Sylviához írt levél-versek formájában megfogalmazta. A baljós árnyak kezdettől rávetülnek erre a kapcsolatra. Sylvia napos énje, a színjeles tanuló, a barnára sült, életerőtől duzzadó amerikai lány mögött ott sejlik az árnyékos oldal is, a titkos démonaival küzdő, rémálmok gyötörte, váratlan dührohamokra hajlamos lény, akinek arcán a sebhely első öngyilkossági kísérletéről árulkodik. Gyökeresen más a két ember kulturális és történelmi háttere is, amint ez már francia- és spanyolországi nászútjukon kiderül. "A te Párizsod, úgy gondoltam, amerikai... Az én Párizsom annyi volt csak, hogy nem német. A Megszállás fővárosa, az a régi lidércnyomás." "Spanyolország megrémített. Spanyolország, ahol én otthon voltam." Ahogy haladunk a végkifejlet felé, ez a feszültség csak növekszik. Ted nem találta helyét Amerikában, Sylvia gyűlöli az Óceánt is elkerítő angolokat. A partvidék nyúlcsapdáival összevérezi a kezét. A legbaljósabb árny azonban a halott német apa, Otto Plath egyre nagyobbra növő és a férj alakjára rávetülő kísértete. Őt és a kötet sok más motívumát Sylvia Plath költészetéből is ismerhetjük. A Születésnapi levelek két költészet drámai ütközése is, de - az élettel ellentétben - nem romboló, hanem megtermékenyítő hatással: új minőség Ted Hughes költészetében. Költészetnek, drámának, történetnek egyaránt megrendítő olvasmány.1956-ban a cambridge-i egyetemen az akkor huszonhat éves Ted Hughes és barátai irodalmi lapot alapítottak, a St. Botolph?s Review-t. Csak egy száma jelent ugyan meg, de az estélyen, amivel megünnepelték, összeismerkedett és mindjárt egymásba is szeretett Anglia és Amerika két legígéretesebb költője. Ted Hughes és Sylvia Plath néhány hónap múlva már össze is házasodtak. Eleinte Amerikában éltek, majd 1959-től Angliában. Született két gyerekük, és 1961-ben vidéken telepedtek le. Nem sokkal ezután házasságuk megromlott, Hughes elköltözött, és Sylvia 1963-ban öngyilkos lett. Költői hírneve azóta nőttön nő. Ahogy egy megidézett szellem - mint e kötetben olvashatjuk - talán megjósolta neki: "?Híresek lesztek majd. Különösen te. / Ki sem kerülheted: eljön a hírnév, / És mire eljön, megfizettél érte: / A boldogságoddal, férjeddel, életeddel." Híres lett Hughes is. A természet ősi erőit mitizáló, vad erejű költészetével 1984-ben elnyerte az Angliában több évszázados múltú poet laureate (koszorús udvari költő) címet.

Nagy Gabriella - Üvegház
Mit ​lehet kezdeni az élettel anya és apa halála után, fel lehet-e dolgozni a tragédiákat, felépíteni újra a múltat az emlékek szilánkjaiból, feltámasztani, ami vagy aki nincs? Nem az a kérdés, meddig él egy ember, hanem az, hogy meddig, milyen mélyre képes visszamenni tetteinek, érzelmeinek magyarázatáért. Gyakran meglepő, gyönyörűséges és rettenetes indítékokért. A hosszabb idő után ismét kötettel jelentkező írónő műve regényes novellafüzér, rövid történetekből komponált portré családi háttérrel. Élveboncolás, szembenézés a megtörténttel, küzdelem a folyton változó és bizonytalan emlékezettel. Hősünk ezúttal és valóban: EGY NŐ.

Heltai Gáspár - Ponciánus ​császár históriája
A ​közönség a 16. század hetvenes éveire megérett a prózai világi elbeszélés élvezetére, és az első ilyen szépprózai, anyanyelvű kiadvány más nem lehetett, mint a Ponciánus, más néven Szindbad történetei, avagy A hét bölcs mester. A középkor ezt a keresztényített mesefűzért erkölcsi példatárnak szánta, a mesebonyolítás izgalma s a hősök lélektani igényű ábrázolása a különböző változatoktól idegen maradt. Heltait viszont ez érdekelte: a mese, a csattanó, az érdekes fordulatok, a lélektani hitel és az események indoklása. S fittyet hány a szemérmes füleket sértő modornak, történeteit alaposan megfűszerezte, borsos-paprikás kiszólásai pedig semmi kétséget nem hagynak a novellák hőseinek erkölcsi állapota felől.

Ismeretlen szerző - Pokolkő
Antológia ​mai angol elbeszélők írásaiból. A szerzők közül egy pár név : Samuel Becket, John Wain, Jean Rhys, Margaret Drable, Allan Sillitoe, Doris Lessing, Muriel Spark, Malcolm Lowry... Az angol novella konzervatív műfaj. Modellje mindmáig: a jól épített történet, a tökéletesen megragadott helyzet- és jellemrajz, a pontosan kidolgozott életkép. Samuel Becket kegyetlen képzelete egy halottat üldöz ki sírjából; Malcolm Lowry keserves látomása elevenen taszítja az embert a sírba, vagy a pokolra... A kötet huszonhárom elbeszélést tartalmaz. Az olvasó, ha belelapoz a gyűjteménybe, szeszélyes egymásutánban találja az ismert és kevésbé ismert neveket, a született briteket és a bevándorlókat, a fájdalom hangját és a kellemes hangulatokat - akárcsak az élő angol irodalomban.

Szabó Dezső - Feltámadás ​Makucskán
Szabó ​ Dezső híres kisregényének cselekménye egy kis magyarországi faluban, Makucskán játszódik, ahol egy szép tavaszi napon - éppen húsvét ünnepén - feltámadnak a halottak. Az élők nem túl nagy lelkesedéssel fogadják a csodát, s mivel feltámadottak semmi hajlandóságot nem mutatnak a temetőbe való visszatérésre, ingerültségük egyre nagyobb, s az eset végül országos botránnyá nő...

Ismeretlen szerző - Entrópia
"Korunkban ​az író - az olyan író, aki pontosan érzi az életet, amelynek maga is része - kénytelen újra a semmiből kezdeni: számára nem létezik sem a realitás, sem az idő, sem pedig a személyiség" - írja Ronald Sukenick, a hatvanas években feltűnt, új és sok tekintetben újat is hozó amerikai prózaíró-nemzedék egyik legérdekesebb alakja A regény halála és más elbeszélések című s már címében is programot hirdető kötetének egyik tanulmányában. Élcsapatnak - "avantgarde-nak" - vagy utóvédnek, a modernizmus utolsó rajának kell-e tekintenünk ezt a nemzedéket? Hogyan értelmezzük kísérleteiket? Az irodalom megújításának vagy éppenséggel az irodalom felszámolásának? A vita még nem dőlt el, kötetünk írásaiban - melyeket a szó hagyományos értelmében "novellának" aligha nevezhetünk - mindkét álláspont találhat érveket.

Alice Munro - Mennyi ​boldogság!
Tíz ​újabb nagyszerű történet Alice Munrótól, a Nemzetközi Man Booker-díj 2009-es díjazottjától. Miközben még mindig a régi témái foglalkoztatják - szerelem, barátság, házasságtörés, gyereknevelés, család, betegség, aljasság, árulás és megbocsátás - ezekben az élet alkonyán keletkezett szövegekben egyre inkább jelen van a kiszolgáltatottság, az erőszak és a magány is. A Munrótól már megszokott pontos, szikár, múltidéző szövegek vakmerőbbek és provokatívabbak, mint valaha. Az öntörvényűek, a társadalmon kívüliek és a betegek mellett ezúttal felbukkannak a józanok és átlagosak is, akiknek életét az előbbiek visszafordíthatatlanul megváltoztatják. "John Updike halála óta Alice Munro az, akitől megtudhatjuk, mi a helyzet az amerikai (kanadai) kisvárosban, mit éreznek a jól fésült utca lakói, mitől szenvednek és mire vágynak." - (Kolozsi László, kultura.hu)