Thaiföldi ​feleség

Kaiser Attila László - Sziámi ​délibáb II.
A ​zabolátlanul burjánzó buja természet folyton megújuló, üde zöld pompája; a thai emberek kívülálló számára gyermetegnek számító, őszinte megnyilatkozásai, letörölhetetlen mosolyuk: mindez megértő szívre, befogadó lélekre lelt Rátkay Lászlóban – vagy, ahogy kedvese, a thai születésű Joe hívja, „Laszin”- ban. Munkája során – melyben mindig és mindenekelőtt a tisztességet tartja szem előtt – számos barátra tett szert Thaiföldön, ám ugyan e tartással hívta ki maga ellen a rossz oldalon állók kapzsiság, gyakran nyomor diktálta támadásait. Milyen kalandokra számíthat Thaiföldön a gyanútlan európai, és mennyit ér egy ember élete Sziámban, ha dollármilliók forognak kockán? Kiderül Kaiser Attila László csodálatos nyelvezetű romantikus kalandregényének második részéből, amelyből éppúgy nem hiányoznak az izgalmas fordulatok és az érzelmek, mint a Sziámi délibáb első kötetéből.

Takács Róbert - Emberevők
A ​felvilágosodás hajnalán játszódó, fordulatokkal teli kalandregényben a békés, rózsaszínűnek tetsző világból véres árnyak tűnnek elő. Főhősünk alászáll a Styxként hömpölygő folyókon az Alvilágba, hogy üldözőbe vegye az emberevőket, s leszámoljon az elmaradottság sötét árnyaival. A józan ész győzelme azonban még várat magára, mert a cselekmény olyan fordulatot vesz, hogy ő maga válik üldözötté... Az első kötetes író regényének megírását a szegedi boszorkányperek és a délvidéki vámpíresetek ihlették.

Fábián László - Gyanánt
A ​Gyanánt természetesen nem történelmi regény. Vagy hagyományos értelemben nem az. Inkább egy végtelenül bonyolult személyiség vizsgálata. Mondhatjuk azt középkorinak, noha ez csupán megszorításokkal igaz, tekinthetjük modernnek, ami ismét csak nem fedi teljességgel a valóságot. Olyan személyiségről van szó, akit már a közvetlen utókor, például a lengyel Dlugosz igazi európai nagyságként aposztrofált. Magyar kortársai pedig nem vették észre jelentőségét. Ahogy az nálunk mindenkor megtörténik, ha nem is `turáni átokként`, de szellemi-politikai farkasvakságként. Igen, Könyves Kálmán ebben a formában talán sosem öltött alakot (hogyan is tehette volna?), ám aki mégis ilyen (ilyen is) lehetett: ilyennek formálta ki az író azokból a milliomod mikronnyi hamvakból, amelyeket májusi cseresznyevirágzások, nyári záporok, októberi hideg esők, téli viharok sodortak a mindenségből az arcába.

Tandori Dezső - Egy ​regény hány halott...?
tandori...? ​nat roid...? tradoni...? - Egy regény hány halott... ? - második könyve egy trilógiának, az Egynyári vakjátszmának. MindhároAi kötetnek külön címe van, mindháromnak külön felépítése, mely a másik szerkezetével szinte teljesen megegyezik; például a könyvek mindegyikének hét-hét-hét része van, de a fejezetek, a mottók jellege, a számozás, az idézőjelek a változatosságot szolgálják: olyan kaleidoszkóp, amit még egyszer aligha tud összeállítani az emlékezet. A trilógia - és külön-külön az egyes kötetek - befogadását nagyon könnyíti, hogy nem erőltet az olvasóra semmit: dús, dzsungeles; és a nagy terjedelmet ellensúlyozza az olvasás kötetlensége. A kaleidoszkóp légiessége, felhőjárá-sos változása, tűnékenysége. Emberi panoptikum is ez így. Valamint: két ember együttélése... különböző fajta létezők együttélése... együttélése a szerzőnek regényével... az elszakadás fájdalma, mely a megírással egyenlő. Én és nem én problémája... ezt már a „szerzőség" hármassága, kérdőjelessége is jelzi. A látszólagos improvizáció, „indiai-friz"-szer-kezet belső törvényszerűségek rendjévé szilárdul fájdalmasan és derűsen... a csillagos ég és az erkölcsi parancs végül eggyé válik... de semmi el nem intéződik. Ez a „vakjátszma" kifejezés lényege: nem látjuk a végét, „csak egy nyár", amit élünk.

Csonki Katalin - Nemed ​- A tölgy
Miután ​Bea visszatér Hajmáskérre újabb, a kelta-ír legenda szereplőihez kapcsolódó információkhoz jut. Régi és új ismerősök segítségével belepillanthat a titokzatos, ám ijesztő múltba, hogy szembesüljön a jelennel és a jövővel. "Csak álom lenne? Nem, ez a valóság! Ahogy valósággá vált a legenda, és annak minden baljós, de kedvelhető szereplője." A történet Hajmáskéren kezdődött, immár három éve. Főhőse, a 21 éves Bea most ismét visszatér nagynénjéhez, hogy szembenézzen a múlttal, a még feldolgozatlan eseményekkel: barátsággal, szerelemmel, féltékenységgel majd a félelemmel, s egy ősi, a kelta-ír mítoszhoz kapcsolódó megmagyarázhatatlan, felfoghatatlan, mégis létező veszéllyel.

Rejtő Jenő (P. Howard) - Vesztegzár ​a Grand Hotelben
Rejtő ​egyik legismertebb és legmulatságosabb regénye ez. A Banánoxid nevű találmány vegyi képletének megszerzéséért folyó harc a bubópestis megbetegedés ürügyén vesztegzár alá helyezett nemzetközi közönséggel, minden rendű és rangú szélhámossal zsúfolt Grand Hotelben zajlik. Bár az okmány megszerzése csak egypár titokzatos személy érdeke, mégis, a kényszerű bezártság nyomasztó hatására a legkülönfélébb rejtélyes eseményekbe keveredik bele a hotel szinte minden lakója, hogy azután az óriási kavarodásban lelepleződjenek az igazi bűnözők, és fejtetőre állított kalandok során egymásra találjanak az igazi szerelmesek - és az okmány hivatott tulajdonosai, illetve őrzői is. Rejtőnek ebből a regényéből készült a Meztelen diplomata című, nagy sikerű filmvígjáték is.

Nemes László - Hosszú ​út
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balázs Ferenc - Zöld ​árvíz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vivien Holloway - Végtelen ​horizont
Becky ​Dwyer három évvel ezelőtt hozott egy rossz döntést, és most eljött az idő, hogy megfizesse az árát. Egy olyan világban, ahol az elektromosság csak háromezer méteres magasság felett elérhető, a légjárók biztosítják a kereskedelem áramlását. Becky egész életét nagybátyja, Duke Barton hajóján töltötte, és soha nem is tervezte, hogy ezen változtatni fog. Három évvel ezelőtt azonban üzletet kötött a kétes hírnevű Nick Mattockkal, aki most behajtja a lányon a tartozását. A műszerészlány hirtelen sokkal távolabb kerül az otthontól, mint azt valaha képzelte volna. Eddigi kényelmes világa darabokra hullik. Helyt kell állnia egy olyan legénység tagjaként, melynek legalább a fele hajdani kalózokból áll, miközben megpróbál megtenni mindent, hogy visszajuthasson a nagybátyjához. Azonban kénytelen ráébredni, hogy ez koránt sem lesz olyan egyszerű, és nem csak azért, mert Nick minden lépését szemmel tartja. Hamarosan nem csak az ő, de Duke élete is veszélybe kerül, és megoldást kell találnia, ha nem akarja elveszíteni azokat, akiket szeret. _„- Nick! – kiáltottam, de a hangom elnyomta a lézerpisztolyok, és az elvétett lövedékek becsapódásának hangja. Mielőtt még átgondolhattam volna, megemeltem Jun fegyverét, és lőttem. A férfi felkiáltott és megtántorodott, kezéből kiesett a puska, hátán, a lapockája alatt égett szélű lyuk, melyből vékony erecskében szivárgott a vér. A lézernyaláb már nem volt elég forró – állapítottam meg döbbenten, ahogy a rács ettől a második lövéstől kizuhant, és hangosan csattant a földön.” _

Temesi Győző - Élni!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bódi Zsolt - A ​barát
Ervin ​a fiatal irodista elveszíti semmitmondó, szürke állását. Ettől mély depresszióba és önsajnálatba süllyed. És, ha ez nem lenne elég, még alvajáró is lesz, és néha dührohamok törnek ki rajta. Mindezek mellett pedig megpróbál új állást találni, s a munkaközvetítő irodában találkozik Tamással, akinek igen sajátos elképzelései vannak a mai társadalmunkról, és a média által a fejekbe ültetett személyiségképről. Ervint nagyon megragadja Tamás egyedi ideológiája, aki felajánlja, hogy szívesen segít megváltoztatni Ervin életét, hogy az valódi élet legyen. Csakhogy a kezdeti eszmecseréket tettek követik, s Tamás egyre bizarrabb dolgokat kér Ervintől, hogy változtatni tudjon jelenlegi életén. De vajon mit szól mindehhez Eszter, Ervin barátnője? Ki valójában Tamás? És miért akar segíteni Ervinen? Csupán azért mert mindenkinek kell egy barát? Az A barát egy első kötetes szerző kisregénye a fogyasztó társadalmunkról, az emberek kiszolgáltatottságáról és arról, hogy az emberek valójában szeretnek kiszolgáltatottak lenni, hiszen így nem tartoznak felelősséggel semmi iránt. Mindezt egy pszicho- thrillerbe ágyazva kapjuk meg, rövid és tömör formában. A mű direkt rövidsége közelebb hozza az olvasót a történethez, mert olyan szöveget olvas, amelyet a mindennapokban is beszélnek az emberek, így élethűebb lesz az A barát. Szerzőre leginkább Bret Easton Ellis, Charles Bukowski és Chuck Palachniuk stílusa hatott, hiszen mindhárman a mai ember történetét mesélik el, a mai ember szavaival senkit sem kímélve.

Krúdy Gyula - Szindbád
Kicsoda ​Szindbád, az álmok vizén hajózó legendás hajós, akinek édes-bús hazudozásait "hitetlen mosollyal és elámult szívvel" hallgatta mindazon "százhét nő, aki viszontszerette", kicsoda ez a folytonosan úton lévő, lányszöktető, a halálból is visszatérő és átváltozni tudó gavallér, aki, ha kell, fésű egy kacér asszony hajában, vagy ájtatos olvasó az ábrándos apáca kezében, garabonciás, vagy züllő dzsentri, magyar Casanova, vagy a költészet maga, amelynek varázsában felfénylenek a megkopott utcák és elkopott szívek, s hatására borba mártott ujjak írják az imádott nő nevét a kávéházak asztalának márványlapjára? Kicsoda ez a különös, több száz évet megélt bolyongó, aki "mindent szeretett, ami hazugság, illúzió, elképzelés, regény" és mégis "mindenért hiába rajongott, amit életében elérni óhajtott... hisz még százhétnél több volt azoknak a nőknek a száma, akik Szindbád ábrándvilágában piros karikákon hintáztak?" Immáron hatvan éve tűnődteti el olvasóit, s hódít meg új és új olvasógenerációkat, újból és újból megajándékozva őket a nosztalgikus álomvilágon is átsütő, elpusztíthatatlan életörömével életszeretetével. Kötetünk első ízben gyűjti össze valamennyi Szindbán-novellát, tartalmazza továbbá Szindbád álomképeit a Francia kastély és a Purgatórium című Szindbád-regényeket, valamint Kozocsa Sándor adatokban és elemzésekben imponálóan gazdag és pontos utószavát.

Gárdonyi Géza - Egri ​csillagok
A ​mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául. A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen. A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonulnak és eltűnnek a vár alól. Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott.

Csejdy András - Meddőhányó
“1980-ban ​voltam 16 éves. Akkoriban francia, olasz és német újhullámos filmeket néztünk, Kontroll, Trabant és Bizottság koncertekre jártunk, előfizettünk a Mozgó Világra, aztán lemondtuk a megrendelést, olvastunk, szerelmeskedtünk, elszívtunk egy-egy jointot, készültünk a felvételire. Aztán többen nekivágtak a világnak Persze nem politikai okokból, sokkal inkább, mert úgy érezték, hogy itthon képtelenek tenni bármit is, hogy nem elég inspiratív a közeg, hogy a pótcselekvések már rendszerré álltak össze, meg kalandvágyból és a kihívás miatt, de legfőképpen azért, hogy végre történjen valami. Itthagyták a szüleiket, barátaikat és kedveseiket, hátat fordítottak a hályogszürke hétköznapoknak, várt rájuk az ismeretlen, meglepetéseket tartogató világ. Így hitték aztán az első hírek: egyikük öngyilkos lett, másikuk gyereket szült, volt, aki kábítószeren élt, volt, aki filmet rendezett. Többen feladták, és hazajöttek, mások feladták, de kint maradtak. A zöm pedig otthon várt valamire, várt rájuk. Ez volna a Meddőhányó hátországa. Évek óta élek együtt ezekkel a történetekkel Most félve és fájva, de lezárom ezt a kötetet. Kimerevedik a kép, az utolsó mondat végére pont kerül, a krónikának vége. Új dolgok vannak. Például fel kell nőni. 28 éves leszek, tavaly végeztem magyar-angol szakon Budapesten, kortárs amerikai prózát fordítok és szeretem a Tilos Rádiót.”

Veres Péter - Szűk ​esztendő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tömörkény István - Népek ​az ország használatában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fábri Péter - Folytatásos ​regény
Ugye, ​kedves olvasó, Ön is szereti a folytatásos krimit a televízióban? És Ön is bosszankodik, ha egy-egy résznek mindig a legizgalmasabb pillantban szakad vége? És izgatottan várja, vajon ki lesz a gyilkos? Vajon hogy folytatódik? Médiász Ádám, e regény főszereplője, szintén rajong a krimiért. Egyhangú, nyugodt életbe csak ez hozhat izgalmat, változatosságot. Hiszen mi történhetne egy "középkorú, középmagas, középosztálybeli" férfival, akinek nincsenek anyagi gondjai, kocsira és külföldi utazásra gyűjt, akinek nem kell alkalmazkodnia senkihez, hiszen agglegény, s egy budapesti főbérlet boldog tulajdonosa? Mi történhet egy emberrel Budapesten 1976-ban, akinek békés, unalmas állása van egy nagy gyárban, akit nem gyötör komoly betegség (ámbár időnként erősen fáj a feje), akinek nincsenek elérhetetlen álmai, s minden vágya, hogy a következő részben kiderüljön végre, ki volt a gyilkos? Médiász Ádámmal semmi különös nem történhet. De hiszen Ön szereti a folytatásos történeteket. Akkor hát hagyjuk itt abba e regény cselekményének ismertetését. Folytatása következik: a Folytatásos regény lapjain.

Bíró Szabolcs - Ötvenezer ​lándzsa
1328. ​Lackfi István éppen visegrádi házában igyekszik felépülni az osztrák hadjáratban szerzett sérüléseiből, miközben fegyvernökei Budán rábukkannak Bátor Attila rég halottnak hitt fiára. Az elmúlt esztendőkben Szilárd lemondott a lovagi életmódról, kovács szeretne lenni, ám erről sem a király, sem a fiú új gyámja, sem a nevelőjének kijelölt Péter nem akar hallani. Mindnyájan ragaszkodnak hozzá, hogy Bátor Szilárd az apja nyomdokaiba lépve az udvar vitéze legyen, ami nem megy zökkenőmentesen - ám a sorsa elől senki sem menekülhet. Időközben meghal Róbert nápolyi király fia, Anjou Károly pedig reménykedni kezd, hogy a magyar Szent Korona mellé megszerezheti szülővárosa trónját is - ha nem magának, hát legalább valamelyik örökösének. Mielőtt azonban ezt megtehetné, egészen más gondokkal kell szembenéznie. Virágzó birodalmában, akár egy hatalmas sakktáblán, számos figura áll fel az újabb játszmához. Egy áruló vajda, egy tébolyult bizalmas, egy buja rokon és egy gyönyörű udvarhölgy, aki nem is sejti, micsoda felfordulást okoz a puszta jelenlétével... Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi regénysorozatának érzelmekkel és drámai fordulatokkal teli ötödik része egyben az Arany Visegrád-trilógia második kötete. Szerelem és háború, barátság és gyűlölet, élet és halál a középkori Magyar Királyságban.

Raana Raas - Elágazó ​utak
A ​„Mi lett volna, ha” kérdésre nincs válasz. Pedig sokszor szeretnénk tudni. Az irodalom lehetőséget ad arra, hogy eljátsszunk ezzel a kérdéssel. Az Időcsodák ennek a játéknak az eredménye. Mi lett volna, ha Yaan nem sokkal tizennyolc éves kora előtt leül, hogy meghallgassa a másik felet is? Döntése, hogy nem szakad ki, milyen változásokat okoz szerettei és tágabb környezete életében? Képes-e egy ember döntése a történelmet megváltoztatni – és ha igen, elképzelhető-e, hogy egy jobbnak tartott döntésnek sokkal fájdalmasabbak lesznek a következményei?

Széll Miklós - Az ​erdőben mindig történik valami
"...- ​Pihenj majd én megpróbálom. Vagy két ásónyomra, valami puhát érzett az ásóval. Most már óvatosabban folytatta a munkát. Pár perc múlva egy női test körvonalai látszottak nylonba csomagolva. Szántó egy pillanatra megrettent. Gyakorlatában ilyesmi még nem fordult elő. Kimászott a gödörből, ahol a nő még félig betemetve feküdt. Az erdész, aki Szántó munkáját figyelte, megborzadva fordult el. - Tovább nem is ások - törülgette izzadt homlokát Szántó. - Hát azért iparkodtak, amikor megláttak bennünket? Mit gondolsz mennyi idős lehetett ez a nő? - Olyan harminc-harmincöt évesnek gondolom. - Én is annyinak nézem - nézett vissza a gödörbe Szántó, aki időközben felvette zubbonyát, a sapkáját, s mire a derékszíjat is felcsatolta, nem volt rettenet, nem volt undor, csak Szántó Sándor r. törzsőrmester, akinek intézkednie kell... "