Hagymakupolák Középkori ​orosz templomok

Görföl Jenő - Kovács László - Középkori ​templomok - Mátyusföld és Zomborvidék
Középkori ​templomok Mátyusföld és Zoborvidék címmel jelent meg nemrégiben Görföl Jenő és Kovács László összeállításában az a kötet, amelyben a két vidék középkorban épült templomait mutatják be, fotókkal és a templomok történetével. A szerzők Deáki, Boldogfa, Hegy, Sáp – Dunaújfalu, Kismácséd, Egyházfa, Jóka, Kolozsnéma, Lakszakállas, Darázs, Gímeskosztolány, Nagyhind, Kolon, Pográny, Alsóbodok, Menyhe és Család községekbe kalauzolják el az olvasót, a helyi templomokba, kápolnákba. A könyv bevezetőjében a szerző történelmileg, földrajzilag is bemutatja a két tájegységet, Mátyusföldet és Zoborvidéket, de az egyházszervezet kialakulását, az első plébániatemplomok általános leírását is megismerhetjük a kötetből. Majd a községek templomainak külön-külön bemutatását találjuk, színes képekkel illusztrálva.

Thaler Tamás - Kerny Terézia - Középkori ​templomaink : Barangolás a Börzsönytől a Zemplénig
A ​kötetben tárgyalt középkori falusi egyházaknak a hazai és szlovák műemlékvédelemben már hosszú ideje kitüntetett szerep jut. Képes könyvünk koncepciójára, az egyes építészeti objektumok kiválasztására - nem titkoltan - erősen hatottak a történelmi Gömör- és Borsod megyében néhány éve kialakított, úgynevezett "gótikus út" bizonyos állomásai.

Szabó Géza - Bonyha
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sperlágh Sándor - Középkori ​magyar templomos könyv
A ​mai "túlpiacosodó", a hagyományos értékeket devalváló korszellemmel szembe fordulva a könyv éppen a valós értékek rehabilitációja felé szeretne egy - kicsinyke - lépést tenni. A könyvben 61 magyar - a jelenlegi magyar határokon belüli - középkori templom, illetve kápolna szerepel.

Kovács László - Görföl Jenő - Középkori ​templomok Dél-Szlovákiában
Az ​első templomok központi helyeken, püspöki székhelyeken, nemzetségfői, törzsfői udvarhelyeken, ispáni várak közelében épültek. A templomépítésről és a templomlátogatásról Szent István törvényei külön megemlékeztek. Az I. törvénykönyv 1001-ből így rendelkezik: "A papok és az ispánok pedig hagyják meg az összes falusi bíróknak, hogy ezek parancsára vasárnap mindenki menjen templomba, öregek és fiatalok, férfiak és nők, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik." II. törvénykönyvében pedig ezt mondja: "Tíz falu építsen egy templomot, amelyet két telekkel és ugyanannyi rabszolgával lássanak el, lóval és kancával, hat ökörrel és két tehénnel, harminc apró marhával. Ruhákról és oltárokról a király gondoskodik, papról és könyvekről a püspök."

Ismeretlen szerző - Szeged ​- Fogadalmi templom és Demeter-torony
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marosi Ernő - A ​romanika Magyarországon
A ​kötet a magyarországi romanika korszakáról, a XI-XIII. század hazai művészetéről ad átfogó ismertetést. Részletesen bemutatja azt a folyamatot, hogyan honosodott meg a keresztény kép fogalma Magyarországon, majd sorra veszi művészettörténeti ismereteink (írott források, képi források, emlékek, régészet, épületrégészet) jellegzetességeit. Nagy figyelmet szentel a változások tanúinak, beszédes emlékeinknek: az épülettagozatoknak és az ornamentikának. Ezután a magyar romanika néhány nevezetes, a kor európai művészetével méltán párhuzamba állítható alkotását vizsgálja. Ennek során pontos képet kaphatunk a feldebrői, a tarnaszentmáriai, az óbudai, a székesfehérvári, a pécsi, a somogyvári, az esztergomi, a vértesszentkereszti, a jáki és a gyulafehérvári épületegyüttesekről. A szerző részletesen beavat minket a legfontosabb hazai templomok, prépostságok, apátságok, székesegyházak építéstörténetébe, kiemelve az Árpád-kori Magyarország művészetének stílustörténeti jellegzetességeit. Emellett bepillantást nyerhetünk a kor néhány érdekes dokumentumába (Szent István legendái, Szent Margit legendája, rendeletek, adománylevelek stb.) is.

Kelemen Pál - Régi ​amerikai művészet
Az ​1973-ban Angliában, majd 1939-ben Németországban sikert aratott Istenek csatatere 1940-es budapesti megjelenése után Kelem Pál neve lassan feledésbe mertült nálunk. Holott a Magyarországról elindult művészettörténész amerikanisztikai kutatásainak igazi gyümölcsei csak ezután értek be. Egy néhány évtizede még a tengeren től is kivételesnek számító szemlélet úttörője lett azáltal, hogy az ősi indián művészeti emlékeket nem pusztán néprajzi vagy régészeti érdekességű jelenségként, Amerika spanyol-indián örökségét pedig nem a spanyol művészet elfajzott oldalhajtásaként értékelte, hanem egy jelentős - az európaival és ázsiaival egyenrangú - önálló kultúra megnyilávnulásaként. Több évtizedes kutatásainak eredményeit összegezte az 1943-ban kiadott, nagysikerű Medieval American Art (Középkori amerikai művészet) és az 1951-ben megjelent Baroque and Rococo in Latin America (Barokk és rokokó Latin-Amerikában) című kötetekben. Munkássága a második világháború után, az erősödő nemzeti függetlenségi mozgalmak idején nyerte el igazi elismerését az Egyesült Államokban. A Columbia Egyetemen 1966-ban tartott előadásszorozatának eredményeként született meg a jelenlegi - angolul éls spanyolul több kiadást megért - könyv. Nem azzal a céllal íródott, hogy szigrú, akadémikus módon tárgyalja Amerika régi művészetét, hanem hogy olvasmányos formában, minél szélesebb áttekintést nyújtson a kulturtörténet és a művészet iránt érdeklődőknek az újvilág ősi indián és gyarmati kori művészetéről, és bemutassa az általa legszebbnek vagy legérdekesebbnek tartott alkotásokat.

Dercsényi Balázs - Marosi Ernő - Templomok ​Magyarországon
A ​kötet célja az istenhit házainak újszerű bemutatása a magyarországi műemlékek sorában. Az eddigi feldolgozások egy-egy történelmi kort vagy egy-egy vallás, irányzat templomait vették figyelembe, a katolikus, református, evangélikus, görög-keleti vagy zsidó templomokat, a barokkot, a román kort és így tovább. A művészettörténeti és fotóművészeti szempontból egyaránt a szakma legismertebb képviselői által készített mű egyetlen dolgot tart szem előtt: az adott műemlék szépségét és jelentőségét a magyar művelődéstörténetben, a magyar múlt osztatlan egészében. A könyvet Marosi Ernő Szakrális építészet Magyarországon c. tanulmánya vezeti be.

Zentai Tünde - Kórós
A ​virágdíszes festett templomok a magyar és az európai kultúra páratlan értékű emlékei. Az iparművészet, a népművészet és a nagy művészeti áramlatok sajátos egymásra találásának e különösen szép alkotásai között rangos helyet foglalnak el a Dél-Dunántúl jórészt ismeretlen templomai. A kórósi a dél-dunántúli festett templomokat bemutató könyvsorozat újabb kötete. Lapjain színes képek, rajzok, műelemzés és levéltári dokumentumok tájékoztatnak az épület, a festett berendezés és a templomépítő közösség történetéről. A számos izgalmas fölfedezést tartalmazó mű elmélyült tudományos kutatásról ad számot, mégis könnyen olvasható, mert bensőséges, gördülékeny stílusban íródott.

Zentai Tünde - Drávaiványi
A ​kötet "A Dél-Dunántúl festett templomai" sorozat hatodik kötete. Lapjain színes képek, rajzok, műelemzés és levéltári dokumentumok tájékoztatnak az épület, a festett berendezés és a templomépítő közösség történetéről. A számos izgalmas fölfedezést tartalmazó mű tudományos igénnyel, ugyanakkor bensőséges, gördülékeny stílusban íródott.

Zentai Tünde - Szigetvidék
A ​virágdíszes festett templomok a magyar és az európai kultúra páratlan értékű emlékei. Az iparművészet, a népművészet és a nagy művészeti áramlatok sajátos egymásra találásának e különösen szép alkotásai között rangos helyet foglalnak el a Dél-Dunántúl lassan ismertté váló templomai. E könyv "A Dél-Dunántúl festett templomai" sorozat kilencedik kötete. E kismonográfia tizennégy templomot tartalmaz, benne színes képek, műelemzés és levéltári dokumentumok tájékoztatnak az épületek, hímes berendezésük, a festő asztalosok és a templomépítő közösségek történetéről. A számos izgalmas fölfedezést tartalmazó mű tudományos igénnyel, ugyanakkor bensőséges gördülékeny stílusban íródott.

Zentai Tünde - Drávaszög ​és Szlavónia
E ​könyv "A Dél-Dunántúl festett templomai" sorozat nyolcadik kötete. E kismonográfia huszonegy templomot tartalmaz, benne színes képek, műelemzés és levéltári dokumentumok tájékoztatnak az épületek, hímes berendezések, a festő asztalosok és a templomépítő közösségek történetéről. A számos izgalmas fölfedezést tartalmazó mű tudományos igénnyel, ugyanakkor bensőséges gördülékeny stílusban íródott.

Zentai Tünde - Rétfalu
A ​virágdíszes festett templomok a magyar és az európai kultúra páratlan értékű emlékei. Az iparművészet, a népművészet és a nagy művészeti áramlatok sajátos egymásra találásának e különösen szép alkotásai között rangos helyet foglalnak el a Dél-Dunántúl, jórészt ismeretlen templomai. A könyv A Dél-Dunántúl festett templomai-sorozat második kötete. Lapjai színes képek, rajzok, műelemzés és levéltári dokumentumok tájékoztatnak az épület, a festett berendezés és a templomépítő közösség történetéről. A számos izgalmas fölfedezést tartalmazó mű tudományos igénnyel, ugyanakkor bensőséges, gördülékeny stílusban íródott.

Zentai Tünde - Kovácshida
A ​festett templomokat bemutató sorozat újabb kötete a korábbiakhoz hasonlóan bemutatja a település, a templomépítő közösség és a templom rövid történetét, a Kovácshida esetében ismert festő/asztalos mester, Gyarmati János, részletesen elemzi a templombelsőt és annak egyes elemeit, elhelyezi a templomot a dél-dunántúli festett templomok között, és betűhív archív anyagokat, válogatott irodalmat közöl. A kötet angol nyelvű rezümét tartalmaz. A könyvet Deim Péter színes fotói illusztrálják.

Kaiser Ottó - Jankovics Norbert - A ​magyarországi templomok művészete
Könyvünk ​Magyarország szakrális építészetének szinte áttekinthetetlenül gazdag történetéről, főbb korszakairól és műveiről nyújt vázlatos, de annál átfogóbb képet. Az elmúlt ezer év művészettörténetileg fontos hazai állomásait műfaji, területi és időbeli egységekbe osztott példákon keresztül mutatjuk be. Gyönyörű templomaink arról tanúskodnak, hogy a történelem során a művészet és a szakralitás szinte elválaszthatatlanul összeforrt, s demonstrálják, hogy saját templomépítő kultúránk hogyan illeszkedik az európai szellemi főáramba, követi változásait, de időnként sajátos, egyedi jelleget is felmutat. Végigkövethetjük az Árpád-kori hagyományok továbbélését, a szerzetesrendek történetét, a gótika hódításait, a nyugati és keleti keresztény hatások ötvöződését, a puritán reformáció összecsapását a barokk burjánzással, a klasszicizmus érdekes keveredését a nemzeti jelleggel, és bemutatunk néhány kortárs épületet is, amelyek tervezése a háttérbe szoruló műfaj ellenére is nagy kihívást jelent egy-egy építész számára.

Udvarhelyi Nándor - Magyar ​szentek temploma
A ​történelmi Árva vármegye északi részén, a Budapestről Krakkóba vezető főútvonal mentén található Oravka (Orawka) falu. A fatemplom 1650-56 között épült, majd többször is megújult. A 20. század elején alakították ki mai formáját. Belső falait, mennyezetét, berendezését színpompás, fára festett képek borítják. A 17. század közepén készült Keresztelő Szent János életét megörökítő tizennégy nagyalakú kép mellett számunkra különösen értékes a magyar szenteket ábrázoló 52 kép. Ezek a képek magyar szenteket, boldogokat, hitvallókat ábrázolnak, akik Magyarországon születtek vagy a magyarsághoz kötődtek, hosszabb-rövidebb időt eltöltve itt. Nincs még egy templom a Kárpát-medence területén, ahol a szentéletű magyarok ilyen nagyszámú festett képgalériája tárulna a látogató elé. A templomot a lengyelek is magyar emlékként tartják számon, s példaértékűen gondozzák, rendben tartják. Ennek eredménye, hogy 2000-ben az UNESCO is felvette a kulturális Világörökség listájára. A templomot és a képeket eddig még nem vizsgálta a magyar művészettörténet. A neves szakértő, Prokopp Mária ezért utószavában részletes kutatást és a képek alapos vizsgálatát javasolja.

Takács Béla - Debrecen ​- Református Nagytemplom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Edward Norman - Isten ​hajléka
A ​templomok, melyeket a keresztény hívők építettek maguknak, nem kizárólag az istentisztelet helyei. Már kezdettől fogva kifejeztek – akár szerkezetükkel, akár a helyszínük megválasztásával – transzcendens gondolatokat és szellemi tartalmakat is. Az egyházi épületek így jelképes jelentőséget nyertek. Hiába terjed szerte a világon a materializmus, a keresztény templomok változatlanul vonzzák a híveken kívül a turistákat és a történészeket is. Edward Norman történeti áttekintése tudományosan megalapozott, ugyanakkor világos és közérthető munka, melynek hatását nagyban fokozza a gazdag képanyag. Az olvasó nemcsak olyan ismert épületekkel találkozhat itt, mint az isztambuli Hagia Sophia vagy a párizsi Notre-Dame, hanem olyan eldugott kincsekkel is, mint egy missziós templom Latin-Amerikában, vagy egy portugál barokk szentély az indiai Goában. A szerző könyvét elsősorban templomba (gyakran) járó embereknek szánja, hogy könnyebben értelmezhessék azt, amit láthatnak szerte a világon, ahol csak a régi építmények megmaradtak. Ahol lehet, ott persze rámutat a történelmi aspektusokra is, ám a szemlélőre ezek nyilván jóval kevésbé hatnak, mint az építészeti és a díszítő stílus. A templom tehát nem pusztán épület, hanem egy lelkiállapot is. Ha tehát megvizsgáljuk egynek-egynek a szerkezetét, akkor egy önmagában láthatatlan valóság tárgyi nyomait kutatjuk. Nem a hit lényegével találkozunk, hanem csupán annak tökéletlen visszfényével. Ám így is megérezhetünk valamit abból az isteni dicsőségből, amely a keresztények hite szerint mindnyájukra vár az öröklétben.

Armand Puig i Tárrech - Gaudí ​és a Sagrada Família
A ​Sagrada Família érzékennyé tesz, felemel, szakralitás árad belőle. Ugyanakkor igen emberi közeg is, az érzékelhető szereteté, amely megérteti velünk Isten Fia megtestesülésének nagyságát. Gaudí nem érzeteket kelt, hanem újrateremti a természetet és az embert, hívő lélek, aki kőbe mintázza az evangéliumot. Egy ég felé emelkedő és karjait anyaként mindenki felé kitáró épületben nem lehet semmi felesleges vagy nehézkes. A szerzőt követve megismerhetjük Gaudít, s megérthetjük szándékait. Gaudí fő műve, Spanyolország leglátogatottabb turisztikai látványossága a ma már bazilikává szentelt Sagrada Família, befejezetlen építészeti csoda. „Az ügyfelemnek nem sietős” – viccelődött Gaudí, és valóban, az optimista tervek szerint Gaudí halálának centenáriumára, 2026-ra elkészül. Gaudí életének utolsó évtizedeiben minden kreatív energiáját ennek a munkának szentelte, szakrális, organikus és mesebeli álma a jövő temploma, amelyben „az anyag tisztán, a maga asztrális görbületében tárulkozik majd ki, s ekkor majd a világ végre megsejtheti a Paradicsom alakzatát.” Gaudí nem primer érzelmeket kelt, hanem újrateremti a természet, az ember,a hívő lélek viszonyát, kőbe mintázza az evangéliumot. Gaudí nem pusztán egy óriási templomot tervezett, hanem „a béke látomását”. A katalán szerzőt követve felkészülhetünk a zarándoklatra a Szent Család engesztelő templomába, Európa legnagyobb bazilikájába.