A második világháború befejezése után Közép- és Kelet-Európa szovjet megszállás, illetve befolyás alá került államaiban a marxista-leninista rendszerek a totális ateista ideológia jegyében a Katolikus Egyház teljes szétverésére törekedtek. Számos püspököt bebörtönöztek, papok, szerzetesek ezreit internálták, szemináriumokat, vallásos intézményeket számoltak fel, egyházi iskolákat államosítottak. Az ifjúság ateista nevelése stratégiai fontosságú lett, a hitüket megvallókat pedig mindenütt hátrányos megkülönböztetés érte. Csupán a hatvanas évek elején, XXIII. János pápasága és a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának idején derengett fel a Szentszék és a kommunista államok közötti párbeszéd lehetőségének halvány reménysugara.
Erre az időre esik, hogy XXIII. János pápa kezdeményezésére Agostino Casaroli, a Szentszék tapasztalt diplomatája 1963 tavaszától a kapcsolatok felvételével próbálkozott: először Magyarországgal és Csehszlovákiával, majd Lengyelországgal és a titoista Jugoszláviával. A több, mint negyed évszázadon át tartó fáradságos tárgyalások alig haladtak előre, mert az esztelen fegyverkezési verseny következtében a nemzetközi helyzet egyre feszültebb lett. Csupán a Helsinki Biztonsági és Együttműködési Konferencia záróokmányának aláírása után – melyet a kommunista országok egyike sem tartott be – látszott enyhülni a helyzet annyira, hogy a Szentszék vallásszabadságra vonatkozó igényei újra napirendre kerülhettek.
Erről az azóta igencsak megváltozott európai légkörről és történelmi helyzetről írta meg lebilincselő emlékiratait a Szentszék keleti politikáját csaknem harminc éven át befolyásoló, majd irányító Agostino Casaroli bíboros, XXIII. János és VI. Pál közvetlen munkatársa, a Vatikán 1979 és 1990 közötti államtitkára. A memoárkötetből kirajzolódik XXIII. János reformer egyénisége, a II. Vatikáni Zsinat hangulata, VI. Pál türelme és állhatatossága, majd a kommunista rendszerek igazi arcát ismerő lengyel II. János Pál pápa tevékenysége és egy embertelen világ összeomlásának kezdete.
Kapcsolódó könyvek
Bábel Balázs - Hit, erkölcs, történelem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - A szeretet csodája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Mindszenty József - Egyházam és hazám
"Hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan." (2Tim 4,2) Szent Pál szavai a püspökök egyik legfontosabb feladatát és küldetését emelik ki.
Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek az igehirdetés kötelességét a magyar történelem egyik legnehezebb korszakában rendíthetetlen hősiességgel teljesítette, amint az esztergomi székfoglalójában kiemelte: "Akarok lenni népem lelkiismerete, hivatott ébresztőként kopogtatok lelketek ajtaján; a feltetsző tévelyek ellenében az örök igazságokat közvetítem népemnek és nemzetemnek."
___ Tanításainak egy része nyomtatásban is megjelent. A nyomtatott betűk biztosították, hogy tovább tanítsa nemzetét. Amikor 1948. december 26-án este letartóztatták, a házkutatás alkalmával kéziratait is lefoglalták. Mindeddig hozzáférhetetlenek voltak, mert a bíróság levéltárában őrizték. A rendszerváltozás következtében kéziratait visszaadták. Személyének és munkásságának megbecsülése megkívánja, hogy ezek is a magyar nép közkincsévé legyenek. A jelen kötet ennek az időszaknak a prédikációit tartalmazza.
___ A legnehezebb korszakban elhangzott szavak bátor és hősies főpapi magatartását mutatják meg. Mélyen imádságos lelkületéről, határozott kötelességtudatáról, a magyar egyházért és népért küzdő egyéniségről tanúskodnak. Még erőteljesebbé teszik azokat a kemény arcvonásokat, amelyeket az eddig megjelent írásai, a róla szóló könyvek őriztek meg róla.
___ Történelmi dokumentumok is kiolvashatók belőle, hogy a kommunista rendszer megerősödésekor milyen veszélyek fenyegették a magyar egyházat és népet, milyen módon szállt szembe az erőszakkal és az elnyomással. A Rákosi-korszak visszaéléseinek a megismeréséből nem hiányozhatnak a Bíboros történelmi megnyilatkozásai sem.
___ De az itt közölt beszédek mindenekelőtt tanítást, eligazítást adnak Isten szavának a fényében. A kötet akkor éri el igazi célját, ha az olvasó a szentéletű Főpásztor tanítására figyel.
___ Paskai László
bíboros, prímás, esztergomi érsek
Józef Mackiewicz - A Vatikán a vörös csillag árnyékában
Az egyik legismertebb lengyel emigráns író életműsorozatának hatodik kötete, A kereszt árnyékában c. kötet folytatása. A szerző ebben a kötetben a második vatikáni zsinatot követő időket elemzi - a megszokottól igencsak eltérő módon. Értelmezésében a vatikáni politika a kommunista ideológia és politikai terjeszkedés elől hátrált meg, s a „békepolitika” az ellenkezőjébe, a kapitulálás politikájába fordult. A lengyel politikai szamizdat irodalom újabb kultikus könyve olvasható most végre magyarul is.
John W. O'Malley - A jezsuiták története
Már csak néhány évtizednek kell eltelnie, és a Jézus Társasága 1540-es megalapításának ötszázadik évfordulóját fogja ünnepelni. Az elmúlt majdnem fél évezred alatt eseményekben gazdag, bonyolult, és gyakran viharos története volt. Sokan csodálták, sokan gyűlölték, és soha nem lehetett felületesen beskatulyázni. Alapjában a Társaság egyszerűen csak egy római katolikus szerzetesrend, melynek tagjai a hagyományos szegénységi, tisztasági és engedelmességi fogadalmakat teszik le. Úgy, ahogy a többi rend tagjai, a jezsuiták is a szokásos szolgálatokat végzik: prédikálnak, és kiszolgáltatják a szentségeket. Sok más szerzetesrendhez hasonlóan a jezsuiták is elutaznak messzi földekre, távoli népekhez misszionáriusként. „Az egész világ a mi otthonunk,” ahogy Jerónimo Nadal, az egyik első, rendkívül nagy hatású jezsuita mondta. Ám alig tíz évvel az alapítás után a jezsuiták elkezdtek iskolákat működtetni világi tanulók számára, amivel ilyen nagymértékben addig egyetlen más rend sem foglalkozott. Akkor alakult ki jellegzetes, minden más rendtől különböző arculatuk. Az iskolákon keresztül kapcsolatba kerültek a világi kultúrával, olyan módon és széles körben, amelyre addig egyetlen más rend esetében sem volt példa. A jezsuiták költők, csillagászok, építészek, antropológusok, színházigazgatók lettek, és még sok más területen is dolgoztak. Sok elismerésben volt részük. Sokszor viszont féltek tőlük, gyűlölték őket, még a katolikusok köreiben is. A róluk írt történelemkönyvek századokon át ezt a kettősséget tükrözik: a jezsuiták hol szentek, hol ördögök. Természetesen mindig is többen voltak, akik józanul ítélték meg őket, de csak mintegy húsz évvel ezelőtt történt az a hatalmas változás, amikor a történészek is sokkal objektívabban kezdték a jezsuitákat vizsgálni, és arra az egyszerű kérdésre keresték a választ, hogy milyenek is voltak valójában. Ez a megközelítés igen gyümölcsözőnek bizonyult, és példátlanul sok tanulmányt eredményezett a jezsuiták vállalkozásainak minden területén. Ez az újfajta kutatás igen magas színvonalú. Ma többet tudunk a jezsuitákról, mint valaha is bármikor, és új, érdekes nézőpontokból látjuk őket.
Franz König - A zsinat mérlege
Két évvel a zsinat után egyre jobban kitűnik annak jelentősége és fontossága. Így tehát ma is indokolt rövid áttekintést nyújtani a zsinat legfontosabb szándékairól s eszméiről. Ezért szívesen adok ajánló sorokat két éve írt tanulmányom magyar kiadásához. Ez a tanulmány elsősorban a papságot szolgálja: legalább ennyit minden hívőnknek közvetítenünk kell a zsinat alapvető gondolataiból. Az is igen célszerűnek látszik, hogy a zsinat utáni időszakban rámutassunk az arany középútra, egyaránt tartózkodva az önhatalmú újításoktól, valamint a túlhaladott formákhoz s magatartásokhoz való görcsös ragaszkodástól.
Ismeretlen szerző - A Szentatya Magyarországon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Cserháti József - Fényvillanások a hosszú éjszakában
E könyv a magyar állam és a katolikus egyház kapcsolatának történelmi dokumentuma.
A szerző régi tanulmányai alapján bemutatja a szocialista egypártrendszer, a kommunista diktatúra alóli felszabadulás állomásait. Több mint hatszáz pap, öt püspök és a vértanúként tisztelt Mindszenty József bíboros, prímás, esztergomi érsek, sok-sok hívő meghurcolása jelzi e kálváriát.
A II. Vatikáni zsinat szellemében az egyház párbeszédet kezdett az ateizmussal. Cserháti püspök vállalta ezt a párbeszédet. Írásaiban világosan kimondta, hogy dialógusra van szükség, szabadság és önrendelkezési jog kell mindenkinek, demokratikus egyenlőség nélkül nem lehet földi közösséget megszervezni. Az egyház ellenállása nem a passzív rezisztenciában, hanem sokkal mélyebben, lelkiekben tudott olyan légkört teremteni, amelyből a végén, mint melegágyból, kisarjadt a magyar demokratikus újrakezdés.
A könyv alapgondolata, hogy egymásért kell élni – egymásnak szolgálni, hogy új világ épülhessen fel.
Medvigy Mihály - Pápa életpályák
A könyv a pápai székbetöltés történetének vázlatos áttekintése után tizenkét pápa karrierjét ismerteti részletesen a középkor kezdetétől a legújabb időkig; csupa olyan életpályát, amely érdekes fordulatokban gazdag. Ezenkívül számos további pápáról közli, hogy miképpen jutottak magas méltóságukba. A tizenkét pápa közül ketten voltak kudarcot vallott diplomaták, hárman egészen szegény származásúak, ketten küzdöttek önkívületi rohamokkal. Pápa lett egy ellenpápa titkárából; egy másik pedig "az ördög ügyvédje" volt korábban. Többen gondolták hogy karrierjük derékba tört, amikor hirtelen emelkedni kezdtek. Az életrajzok hátterében feltárulnak az olvasó előtt a keresztény Európai politikai és művelődéstörténetének fontos szakaszai.
Ismeretlen szerző - A péteri szolgálat a harmadik évezred küszöbén
Füzetünk a PPKE Hittudományi Kar és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Dogmatika Tanszékei által 2007. november 15-16-án tartott tudományos konferencián elhangzott előadások szövegét tartalmazza.
„Az összes egyházak és egyházi közösségek között a katolikus egyház van annak tudatában, hogy megőrizte Péter apostol utódának szolgálatát, Róma püspökéét Isten »az egység örök és látható elvéül és alapjául« állított, s akit a Szentlélek támogat, hogy ebben az alapvető értékben mindenki mást részesítsen. (...) Mindazonáltal jelentős és bátorító az a tény, hogy Róma püspöke primátusának kérdése közvetlenül vagy közvetve tanulmányozás tárgya lett. Az is jelentős és bátorító, hogy ez a téma lényeges kérdésként van jelen nem csupán azokban a teológiai dialógusokban, amelyeket a katolikus egyház a többi egyházakkal és egyházi közösségekkel folytat, hanem általánosabban, az egész ökumenikus mozgalomban is" - II. János Pál pápa: Ut unum sint enciklikájából
Andrea Riccardi - Keresztények a vértanúság századában
2000. május 7-én a római Colosseumban II. János Pál pápa ünnepélyes imádságot tartott a XX. század vértanúinak emlékére. Az eseményt sokan a Nagy Szentév egyik csúcspontjaként tartják számon. A Szentatya kívánsága szerint a szertartás ökumenikus volt, híven tükrözve a pápának az éppen véget ért század tapasztalatain érlelődött meggyőződését: a szentek, mártírok ökumenizmusa a legmeggyőzőbb. Katolikus, ortodox és protestáns résztvevők együtt emlékeztek meg azokról a keresztényekről, akik ezekben az új időkben életüket adták az evangéliumért. Az egyes kiválasztott tanúságtételeket valamennyi erre fölkért résztvevő oly módon olvasta föl, hogy nem a saját, hanem egy másik felekezethez tartozó hitvallóról emlékezett meg. Az imádságra a világ számos országából érkeztek olyan papok, szerzetesek vagy világi hívők, akik maguk is üldöztetést vagy rabságot szenvedtek hitükért. Magyarországról Regőczi István, Lőrinczy Ferenc és az időközben elhunyt Keglevits István atyák vettek részt a szertartáson. A könyv, melyet az olvasó kezében tart, eredeti, olasz kiadásában az említett colosseumbéli megemlékezéssel egy időben, arra időzítve jelent meg. Az emlékezet egyedülálló gyűjteménye. Értékét a világegyház - és nem csak a katolikus keresztények - számára jelzi, hogy a pápa - a mű és szerzője iránti megbecsülés jeléül - személyes ajánlásával ajándékozta a könyv egy-egy példányát a római megemlékezés résztvevőinek. A szerző, Andrea Riccardi egyik szándéka az volt, hogy a szélesebb közönségnek is megmutassa a keresztények XX. századi történetének egy mindeddig kevéssé ismert, mégis meghatározó oldalát. Munkájában nagyrészt a pápa által még a jubileumi év előkészítésekor létrehozott Új Vértanúk Bizottságához az egyházmegyéktől öt földrészről beérkezett anyagokra támaszkodott, de használt más forrásokat is, elsősorban a nem katolikus mártíriumok feldolgozásakor. A szerző a bevezetőben, majd a könyv egyes fejezeteiben többször hangsúlyozza, hogy a kutatás nem tekinthető egyszer s mindenkorra lezártnak. A világ számos pontján a keresztények ma is üldözést szenvednek, vagy éppen csak megszabadultak alóla; helyzetük sok helyen továbbra is törékeny, veszélyekkel terhes, és mindez nehezíti a félmúlt szabad feltárását, magát az emlékezést. A lezáratlanságnak van azonban egy másik, mélyebb oka is: a vérzivatarosnak joggal nevezett XX. században a keresztény mártíromság ismét tömeges, földrajzi és lelki értelemben egyaránt egyetemes lett. A szerző annak a hívőnek az alázatával és reménységével közelít témájához, aki tudja: ha a bármennyire gondos emberi emlékezet számára ismeretlen marad is sok történet, Isten valamennyi hitvallójának és szentjének nevét följegyezte a mennyben.
Bánkuti Gabor - Jezsuiták Romániában a 20. században
Milyen szempontok határozták meg az első világháborút követően a Szentszék keleti missziós terveit? Milyen szerepet kapott ezekben az elképzelésekben Románia, a régió legszínesebb etnikai, kulturális és felekezeti palettáját felmutató, görögkeleti többségű állama? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ legújabb könyvében Bánkuti Gábor történész.
Puskely Mária - Ezer év misztikájából
"A misztika nem más, mint átérzése, megtapasztalása annak, hogy a kegyelem által a lélek az Istenben, és az Isten a lélekben él." /Kühár Flóris OSB/
"Misztikusnak nevezzük azt a lelket, aki valamiképpen közvetlenül érintkezik az Úristennel." /Sík Sándor/
Avilai Szent Teréz Belső várkastélyát lapozva az embert vegyes érzelmek töltik el. A spanyol misztikus egyháztanító a belső élet kibontakozásának szakaszait a hét lakás allegóriájával szemlélteti. Mindegyik lakás a lélek Istennel való kapcsolatának egy minőségileg új állapotát jelképezi. A IV. lakás (állapot, fok) olvasásakor sok ember leteszi a művet, azt gondolván, hogy ami ez után következik, az már nem a "hétköznapi keresztények" útja, hanem a "nagyok", a kiváltságosak osztályrésze. Az V., VI., és VII. lakás fejezeteinél - ha valaki mégis csak vette magának a bátorságot, és végigolvasta - az ember esetleg nekikeseredik, vagy - ami még rosszabb - hamis ambíciók ébrednek benne.
Nem tudunk, vagy nem merünk igazán a cél felé nézni. Nem tudjuk vagy nem akarjuk elfogadni, hogy mi magunk is a kereszté élet teljességére hivattunk meg. Ez nem kiváltság, hanem minden megkeresztelt testhez szabott, személyes életfeladata, hivatása.
Damjáni Szent Péter
Rievaulx-i Boldog Aelred
Magdeburgi Mechtild
Hackenborni Mechtild
Nagy Szent Gertrúd
Folignói Angela
Ramon Llull
Norwichi Juliána
Guyart Boldog Mária
Taigi Boldog Anna Mária
Szentháromságról Nevezett Boldog Erzsébet
Alexandrina Maria De Costa
John W. O'Malley - Mi történt a II. vatikáni zsinaton?
A tiszta, hiteles forrásaiból merítve megújulni igyekvő egyházat szolgálta a II. vatikáni zsinat (1962–1965), mely számos szakértő szerint a XX. század legfontosabb vallási eseménye volt. Már megnyitása előtt sok reményt, félelmet, kíváncsiságot és spekulációt ébresztett az emberekben. Négy éve alatt a televízió nézőit lenyűgözték a zsinat elegáns, alaposan kidolgozott, színpompás és remekül megrendezett nyilvános szertartásai; a tanácskozások során kitörő váratlan drámai viták pedig szinte hetente az újságok vezető hírei közt szerepeltek. A zsinatról szóló könyvek sorában John W. O’Malley jezsuita történész munkája hiánypótló teljesítmény: alapvető szempontok szerint mutatja be e nagy jelentőségű tanácskozássorozatot. Olvasmányos áttekintést kínálva O’Malley három dolgot nyújt az olvasónak: először is ismerteti a lényeges történéseket 1959. január 25-étől, amikor XXIII. János pápa kihirdette a zsinatot, egészen 1965. december 8-ig, a zsinat lezárásának napjáig; másodszor elhelyezi az eseményeket történelmi és teológiai összefüggésükben; harmadszor pedig néhány támponttal szolgál annak megértéséhez, hogy mit is kívánt elérni a II. vatikáni zsinat, melynek ismerete biztosítja a szerző szerint a legjobb, sőt a legfontosabb utat a római katolicizmus mai formájának megértéséhez.
Gerd Theissen - Nyomon követtem
Gerd Theissen Jézusról és koráról elbeszélő formában vázol föl olyan képet, amely a forráskutatások jelenlegi álláspontját tükrözi s ugyanakkor közérthető. A szerző azért választotta ezt a formát, hogy az ismereteket és érveket a történelmi tanulmányokban járatlan olvasóhoz is közel hozza. Az elképzelt keretelbeszélés szerint Pilátus egy zsidó fiatalembert, Andrást arra kényszerít, hogy az új vallási mozgalmakról adatokat gyűjtsön. András ennek során bukkan Jézusra. Nyomába szegődik és a Jézusról szóló történetek alapján mintázza meg képét. A szerző közérthető módon rajzolja meg Jézus igehirdetését és sorsát: zsidó kortárs szemszögéből, a zsidóság társadalmi és vallási világának keretében. Az elbeszélést úgy alakította, hogy az eredmény mellett a kutatás folyamata is feltárul.
Marton József - A keresztény ókor
"A kinyilatkoztató Isten a történelemben élő embereknek emberi módon közli magát. Ezáltal a kinyilatkoztatás történelmi jelleget ölt, hiszen a kinyilatkoztatás hordozói a térben és időben élő emberek. Az idők teljességében végbement végső kinyilatkoztatással, a második isteni személynek, Jézus Krisztusnak megtestesülésével és földi jelenlétével az örökkévaló Isten részese lett az emberiség történelmének. Jézus Krisztus, az emberként is valóságos Isten pedig megtalálta a módját, hogy ne csak földi élete folyamán, hanem az idők végezetéig főszereplője legyen a világtörténelem eseményeinek. Ígéretei és rendelkezései szerint alapított szent egyháza „mennyei javakkal bővelkedve" „látható szervezetként" vezeti Isten népét az üdvösség útján. Feltámadása és megdicsőülése után Jézus Krisztus „látható" maradt egyházának tagjaiban is. Bennük és az ő tanúságtételük által lesz folyamatosan az üdvtörténelem részesévé. A szabad akarattal rendelkező ember azonban, aki gyenge és bűnös, képtelen maradéktalanul Isten terveit munkálni. Ennek súlyos következményei vannak az egyház életében, amelyet az egyháztörténelem lépten-nyomon érzékel. Az egyház létéhez hozzátartozik a történelme is. Ahogyan a 20. század nagy teológusa, Karl Rahner megfogalmazta: „A történelmiség az egyház lényegéhez tartozik: vagyis nemcsak története van, hanem történelmi egész önmegvalósulásában, amennyiben a történelemben és a történelmen keresztül valósul meg." Ezt a történelmet pedig el kell fogadni úgy, ahogyan végbement. Az egyház nem törölheti ki múltját, életét nem kezdheti el újból nullpontról. Ha ezt megkísérelné, akkor önmagát adná fel. Az egyház az embereket üdvösségre vezető közösség, és ugyanakkor a társadalmi viszonyokhoz és körülményekhez is alkalmazkodó cselekvő intézmény. Sohasem tűzte közvetlenül céljául, hogy a kultúrát, amelynek világában működött, egészében átalakítsa, ehhez mégis nagyban hozzájárult. Az emberek egyenlőségéről, egyenértékűségéről, a személy méltóságáról vallott mai felfogás kialakulásában például vitathatatlanul szerepet játszottak az egyházban lezajlott nagy teológiai viták. Jelen munkánkban megpróbáljuk az egyház történetének első korszakát bemutatni. Igaz, a nagy világtörténelemnek ez csak egy kis szeletét jelenti, mégis meghatározó módon tartozik bele az emberiség történetébe. Az egyházi eseményeket igyekszünk társadalmi és politikai összefüggéseikben bemutatni, tendenciózus történészi fogások mellőzésével, az erények felnagyítása és a hibák lekicsinyítése nélkül. Legyen e mű eszköz ahhoz, hogy olvasói az egyház kétezer éves történelmének első századait alaposan megismerhessék, s ezáltal is - a történelemnek Isten tervei szerint való alakításában - alkotó részeseivé váljanak." Marton József
Tomka Ferenc - Halálra szántak, mégis élünk!
Hiánypótló, izgalmas írást tart kezében az olvasó, amely egyetlen kötetben, szakszerűen és olvasmányosan mutatja be a kommunista kor egyházának életét 1945-1990-ig. A könyv képet ad az egyházüldözés 1945-60 közötti időszakáról. Megrázó fejezeteket olvashatunk a kor vértanúiról, hitvallóiról, egyházának életéről. Új szempontokat nyújt az 1960-90-ig tartó rész. Ezekről az évtizedekről az egyetemi szintű történelemkönyvek is úgy írnak, mintha a növekvő vallásszabadság időszaka lett volna. A szerző ezzel szemben bemutatja e kor híveinek, papjainak, főpapjainak szorongatott helyzetét; miközben szól az élő egyházról is. A kötet második részében kiemelt helyet kap a papi-ügynök téma, annak háttere és fogalomzavarai. Sok, ma felvetett kérdésre kapunk választ. Korabeli fényképek, állambiztonsági okiratok és titkosrendőrségi fotók teszik érdekessé a művet.
A szerző, dr. Tomka Ferenc egyetemi tanár, plébános. Végigélte a kort mint teológiai tanár, és egyidejűleg mint kisközösségi vezető: hiteles tanúként mutatja be a "földfeletti" és a "föld-alatti" egyház életét. Miközben a múltat szemléli, meghívja az Olvasót, hogy éljen ma tiszta emberként; és legyen ily módon egy testvéri, párbeszédre épülő jövő alakítója.
Ferdinand Holböck - A legszentebb Oltáriszentség és a szentek
Ez a könyv egy alapmű! Minden plébániai könyvtárban meg kellene, hogy legyen. Nem másról szól, mint az Oltáriszentség szeretetének történetéről az elmúlt kétezer év folyamán. Arról a csodáról, hogy az Eucharisztia hogyan érintette meg azok szívét, akik mélyen hittek benne. A szentek életében különösképpen tükröződik az a titok, hogy az Anyaszentegyházban milyen nagy jelentőségű az Eucharisztia tisztelete. Érdemes megfigyelni, hogy azon a plébánián, ahol növekedett az Oltáriszentség tisztelete, megújult a hitélet. Ma is nagy szükségünk van erre - főként itt Európában.
A katolikus keresztény ember életében az elsőáldozás az a fordulópont, ami elindítja azt a felismerést, hogy a templom nem egy üres épület, hanem ott Valaki vár, Valaki szeret, Valaki táplálni, erősíteni akar. Az egyéni buzgalomtól függően a hit növekedésével mutatkozik meg az, hogy ez a kezdeti áhítat tud-e emberformáló, szívet fölemelő, életet alakító ajándékká lenni. Ezekkel a gondolatokkal ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, aki növekedni akar a lelki életben és a hitben.
Dr. Ferdinánd Holböck professzor (1913-2002) több mint negyven könyv szerzője, Észak-Ausztriában (Schwanstadtban) született, egy tizenkét gyermekes családban. Rómában végezte teológiai tanulmányait, 1938-ban szentelték pappá. 1940-ben a teológia doktora lett Rómában. 1941-ben Neumarkt am Wallersee-ben káplán. 1948-ban a Salzburgi Egyetem teológiai fakultásán ideiglenes, majd 1956-ban kinevezett dogmatika-professzor lett. A Pápai Tudományos Akadémia tagja. Keresett igehirdető és lelkigyakorlatvezető volt. 2002-ben halt meg, 89 éves korában.
Török József - Mindszenty bíboros élete
Ez a rövid életrajzi áttekintés nem akarja helyettesíteni sem a hercegprímás Emlékiratait, sem az életét, vagy az ellene folytatott pert földolgozó, tudományos igényű írásokat; s főként nem a dokumentumgyűjteményeket. Egyetlen gyakorlati célja van: az olvasóval szeretné megismertetni a vértanú, majd száműzött bíboros életének legfontosabb állomásait és eseményeit, hogy ezáltal további ismeretszerzésre buzdítson. Az első ismerkedés után remélhető, hogy az érdeklődő elolvassa a leghitelesebb írást, az "Emlékirataim"-at, s lelki táplálékul a bíboros beszédeit, meg az "Édesanya" című könyvét.
Botos Máté - A keresztény kultúra fogalomtára
Sok mai diák - elsősorban a nem egyházi középiskolában végzettek - fogalmi zavarokkal küszködik, illetve alapvető egyházi kultúrája hiányzik. Ezért szükségessé vált, hogy a nagy lexikonok mellett legyen egy rövidebb fogalomtár, amely segít a tájékozódásban. A könyvnek nemcsak a jelenlegi keresztény kultúra fogalmainak megismertetése a célja, hanem a múltban használatos kifejezések magyarázata is. A fogalomtár elsősorban a katolikus és az ortodox, valamint a XVI. században létrejött protestáns felekezetek kulturális kincsét igyekszik felvázolni.