A ​világ tíz égtája

Hajdú-Antal Zsuzsanna - Léggömbök
A ​nehezen barátkozó Dorka (becenevén Indián) egy szűkös panellakásban él nagyhangú édesapja és túlérzékeny édesanyja egyetlen gyermekeként, míg osztálytársa, a hideg jómódban felnövő, szelíd Matyi életének legnagyobb eredménye, hogy alacsony termete ellenére a középiskola legjobb kosarasaként tartják számon. Dorka és Matyi szerelme viharos erővel csap le mindkettejükre, és Dorkának nem csak meg kell tartania Matyi súlyos titkát, de hamarosan szembe is kell néznie a felnőtté válás nehézségeivel. Hajdú-Antal Zsuzsanna szívszorítóan szép első regénye, amely John Green és Gayle Forman nyomdokain halad, biztosan nem fogja hidegen hagyni egyetlen olvasóját sem.

Anna Gavalda - Billie
Anna ​Gavalda a rejtőzködőknek ajánlja ezt a regényét. ,,A láthatatlanság harcosainak", akik a társadalom peremére kerültek, és ,,reggeltől estig levegő után kapkodnak", ha nagy küzdelmek árán mégis meg szeretnék valósítani önmagukat. Egyik főhősét Francknak hívják - mert a fiú anyja imádta Franck Alamo énekest. A másikat Billie-nek - mert a lány anyja rajongott Michael Jacksonért és a _Billie Jean_ért. Vagyis két külön világból érkező fiatal találkozik, akik mégis megértik egymás szenvedéseit: Franck a homoszexualitása miatt kerül kényelmetlen helyzetekbe, Billie a katasztrofális gyerekkora emlékeitől próbál megszabadulni. Anna Gavalda a rá jellemző lélektani érzékenységgel mutatja meg humorral és olvasmányosan, hogy hogyan lehet a folytonos kudarcok ellenére továbblépni, sőt napról napra megküzdve önmagunkkal és a lehúzó közeggel akár még kiteljesedni is. Lélekmelengető módon mutatja be, hogy milyen sokat tud segíteni az együttérzés.

Szilasi László - A ​harmadik híd
A ​hajdani kanadai emigráns, a Németországból hazatért nyomozó és az itthon maradt utcazenész éli és meséli az életét ebben az egyetlen napnyi regényben. A cselekmény helyszíne Szeged napfényes városa, annak már-már kultikus színhelyei, a Dóm tere, a belváros gondosan kikövezett utcái, az árnyas Tisza-part, a ferencesek ősi temploma. Ám a cselekmény által nem derűs és boldog sorsok bontakoznak ki, hanem az élet mélyebb és hidegebb bugyraiba merülhetünk bele. Egy minap tartott osztálytalálkozón veszi kezdetét a történet, hogy aztán hősi tettekre és gyengeségekre, csalásokra, elhallgatásokra, szétfoszló álmokra, rejtett életekre, ifjúkori bűnökre és örömökre nyíljon rá az elbeszélés ablaka. Középkorú emberek, régi barátok mesélik vagy hallgatják el, mi történt velük az utóbbi harminc év alatt, s hogy mi történik velük most. Sok jó, sok rossz, sok igaz, sok hazugság. És ebből a regényből megtudhatjuk azt is, mi a mondat otthona. Hogy lehet az szív, test, lélek, szellem. Persze. De a mondat legfőbb otthona az ember sorsa és esendősége, amiben nyugalmat mégsem lelhet soha. Bátor, lesújtó, nyugtalanító, katartikus könyvet tart a kezében az olvasó. (Darvasi László)

Háy János - Hozott ​lélek
Minden ​életnek egy változata van, az, amit élünk. Egy könyv, ami hozott lélekből dolgozott. Jöttek férfiak, nők, lányok, fiúk vegyest, öregek és fiatalok, s valamit kipakoltak magukból. Sokan az egész lelküket, mások csak egy darabkát belőle, azt, amelyik épp nyomta a lélek többi részét. Lett ebből egy gyűjtemény, a hozott lelkek múzeuma. Olyan, ahová, ha belépsz, s bekukucskálsz a tárlókba, azt érzed, te is ott vagy, ott van egy kicsi része a sorsodnak, a másikban meg egy nagyobbacska része, s felismered a barátaidat, a barátnőidet, a szüleidet, a gyerekeidet. Kicsit fáj ez a találkozás, mégsem tudsz szabadulni attól, hogy nézned kell. Olyan vagy, mint a kisgyerek, aki el is akarna fordulni a mesekönyv ijesztő képeitől, de rögvest visszapillant, mert nem bírja nem látni.

Tomasz Lem - Földközeli ​kalandok
Stanisław ​Lemet hőseiből ismerhettük meg, és bár a hősök sokat elárultak róla, személye és mindennapi körülményei ez ideig ismeretlenek voltak magyar olvasótábora előtt. Fia, Tomasz ugyan fizikusként végzett, ám akárcsak apja, vizsgáit letéve az írói-fordítói hivatást választotta. Elektromos cukortartó, villanyvasút, transzformátor, gokart, Wimhurst-gép, sztaniolpapírok, Polski-125, Wartburg és társaik népesítették be Tomasz gyermekkorát, aki a világhírű apa "árnyékában" felnőve most egy csokorba gyűjti a Lem-család történeteit. Háború, orosz megszállás, menekülés és költözés városról városra: Lemberg, Krakkó, Kliny, Bécs, Nyugat-Berlin... A lengyel szocialista barakkban szélesvásznon peregnek az események: totalitárius rezsim regnál, a világ megosztott, az információ adagolt, a javakat kiporciózzák, az ellátás elégtelen. Lemék valahogy mégis élnek, túlélnek. Költöznek és utaznak, anekdotákba illő hétköznapjaikat töltik. Hogy milyen ember volt ő a mindennapi helyzetekben, milyen hátteret adott a korszak, melyben élt, rendkívül érdekes olvasnivaló az író rajongói számára, és akik elolvassák, megbizonyosodhatnak róla, hogy az alma nem esett messze a fájától...

Piotr Szewc - Alkonyok ​és reggelek
Piotr ​Szewc a kortárs lengyel irodalom egyik kiemelkedő képviselője. Az Alkonyok és reggelek - második kisregénye - a galíciai Zamoscba, az író szülővárosába vezeti az olvasót. A háború előtti lengyel-zsidó-ukrán kisváros hétköznapjait a költői próza eszközeivel megjelenítő regény egyetlen témája az idő: egy kisváros utcáinak, házainak, kereskedőinek, iparosainak, köveinek, fáinak reggeltől estig tartó "története'.

Robert Maklowicz - Café ​Museum
A ​lengyel, örmény, magyar, ukrán és osztrák felmenőkre visszatekintő, 1963-as születésű Robert Makłowicz eleve sejtette, hogy a nemzeti hovatartozás kérdése régiónkban nem is olyan egyszerű. Ebben megerősíthették a szülővárosában, Krakkóban végzett történelmi stúdiumai, de meggyőződéses közép-européerré utazó- és főzőszenvedélye tették őt. Pályáját újságíróként, gasztrokritikusként kezdte. Kulináris utazásoknak szentelt televíziós műsora révén lett ismertté. Több mint tíz kötetet jegyez, írt szakácskönyvet és a lengyel riportiskola hagyományait folytató útirajzot. Érdeklődése olykor egzotikus tájak felé vezérli, igazi vadászterülete azonban az ezredfordulós Közép-Európa. Most vele együtt fedezhetjük fel a múlt ízeit és hangulatait, a félmúlt nyögvenyelős falatait a jelenben, a Tapolcán elfogyasztott kakasherepörkölttől a bécsi művészvilág törzshelyén, a Café Museumban tett viziten, az erdélyi tavaszban rendezett cujkás, juhtúrós pikniken és a magyar mangalicatoron át a Ferenc Ferdinánd utolsó utazását idéző boszniai és adriai kalandozásig. Recepteket ne keressünk a könyvben, de találhatunk ínycsiklandozó étel- és italleírásokat, sőt olyan kultúrtörténeti adalékokat is, hogy hol készült az első székelygulyás, és miért mondta a trónörökös, hogy egy Habsburg- gyomor nem akvárium. A felkészült szerző remek humorral osztja meg élményeit: csak megyek, amerre látok, egyre csak gurulok, mint egy biliárdgolyó a svarcgelb posztón, amit Közép-Európának nevezünk. Sok ilyen utazásban volt részem, olykor kiszámíthatatlan útvonalon haladtam, mint a kezdő játékos lökése után a golyó, olykor pedig nyílegyenesen célba találtam, mintha egy bajnok játszana. Néhány ilyen útról szól ez a könyv. - "Végig éhség gyötört, amikor ezt a könyvet olvastam: egyrészt az őrült ételleírások miatti fizikai éhség, másrészt a világ megismerésének éhe, amelyet olyan érzékletesen tár elénk Makłowicz. Ahogy olvastam a Café Museum-ot, azonnal meg akartam enni a szerző által oly nagy szakértelemmel és szeretettel bemutatott ételeket, és utána rögvest meg akartam mindent inni, aminek a megivásáról itt szó esik, de legszívesebben autóba ültem volna, hogy haladéktalanul felkeressem mindazokat a helyeket, amelyekről túl szerény terjedelmű művében Makłowicz megemlékezik. Szó sincs arról, hogy a szerző szakácskönyvet vagy útirajzot írt volna, ez a könyv ugyanis nemzetekről, társadalmakról és kultúrákról szól. A Café Museum-ban persze szó esik az étvágyról és a szomjúságról, de elsősorban Közép-Európa titokzatos világába nyit utat, amely sokkal összetettebb és különösebb minden képzelt világnál. Ebből eredeztetjük magunkat mi, közép-európaiak. Mert valójában nincsenek is igazi lengyelek, igazi szlovákok vagy magyarok, az igazi osztrákokról már nem is beszélve - csak igazi közép-európaiak léteznek. Olyanok, mint Robert Makłowicz." - (Krzysztof Varga)

Szécsi Magda - Szia, ​Frici!
1958. ​május 9-én születtem. Szerintem, már akkor is nagyon egyedül éreztem magam, lehet, hogy ezért lett belőlem meseíró... Szellemi szabadfoglalkozású vagyok, 1988 óta kilenc önálló mesekönyvem jelent meg, és nyolc általam illusztrált verseskötet. "Ezeket az írásokat nem tudtam letenni. Itt nem a szegénységről ír valaki szépen és empatikusan. A szegénység írja meg magát. Igen, a szegénység ma is botrány, ma is tűrhetetlen. Köszönöm Szécsi Magdának a tanúságtételt." Ferge Zsuzsa

Maria Nurowska - Szerelemnapló
Elzbieta ​Elsner zsidó apa és árja anya gyermeke. Amikor apját gettóba kényszerítik, a tizenéves Elzbieta úgy dönt, elkíséri őt a falak mögé - és ezzel egy életre megpecsétli a sorsát. A lány csak úgy tudja eltartani az apját, hogy prostituált lesz. Amikor sikerül hamis papírokkal elmenekülnie a gettóból, az új igazolvánnyal együtt a régi énjét is hátrahagyja: senki sem tud a származásáról és az előéletéről, még férje, Andrzej sem. Vajon titokban tartható-e egy ilyen titok, és élhető-e egy más bőrében, más neve alatt élt élet? A Szerelemnapló levelek gyűjteménye - olyan leveleké, melyeket Elzbieta huszonöt esztendőn keresztül ír a férjének, abban a tudatban, hogy azok sohasem kerülnek Andrzej kezébe. A levelek feltárják Elzbieta titkát, elmesélik párhuzamos, titkos életét, vívódásait, jó és rossz döntéseit, kiszolgáltatottságát - és ragaszkodását. A Szerelemnapló lapjai az önkeresés, a hűség, a hűtlenség, a szerelem és a szeretet megindító történetét mesélik el finom lélekrajzzal és megrázó erővel.

Szil Ágnes - Tangram
„Variációk ​szenvedélyre és csömörre, meddőségre és termékenységre. Álomszerű töredékek, szilánkok, hasadékok, kulcslyukak, mítoszcserepek. Robogóval érkező Narcisszusz, a mediterrán ízek és illatok után szocreál szerelmek kemény és szürke kontúrjai, a gyönyör keresése a közömbös tömegben. Lélekvándorlás. Eltévedés a dimenziókban, próteuszi szerepjátékok.” (Részlet Garaczi László ajánlásából) „A Macskajáték bécsi bemutatójának napján születtem az Alföld egy ma már nem létező településén. Az orosházi gimnázium emblematikus személyisége, egy női Pygmalion kalapálta le rólam a felesleges követ; tizenhét éves koromban jelent meg első műfordításom, Vergilius Aeneisének egy részlete. A József Attila Tudományegyetemen végeztem előbb latin, majd magyar nyelv és irodalom szakon, végül a Budapesti Műegyetemen szereztem oklevelet. Békésen élek, ami nemcsak állapot-, hanem helyhatározó is. A Békési Újságban jelennek meg nyelvi tárcáim, a rovat címe: Egy nyelvet beszélünk — még ha a címben egyre kevésbé hiszek is. Az elmúlt hat év anyaga 2012-ben jelent meg könyv alakban. Publikáltam novellákat, esszét, verset és fordításokat. 2006-ban a Magyar Tudományos Akadémia Tibullus összes műveinek magyarra ültetéséért Pedagógus Kutatói Pályadíjjal jutalmazott.” (Szil Ágnes)

Dave Pelzer - Dave, ​a férfi
A ​trilógia harmadik kötetét veheti kezébe az olvasó. Több millióan olvasták már a szerző előző köteteit: A névtelen fiú és Az árva fiú című könyveket, melynek befejezéséül Dave Pelzer újabb utazásra hív bennünket, hogy megmutassa, minként válik érző emberré, szerető apává egy hányattatott sorsú kisfiú, akit annak idején teljesen megfosztottak emberi mivoltától. „Azokban az években teljes erőddel azon voltál, hogy megtörj, és én mégis itt vagyok.” Dave Pelzer ezekkel a szavakkal demonstrálja függetlenségét anyjának. Jelentős szavak ezek, mert azt az irdatlan erőt közvetítik, mellyel kizárólag önmagára támaszkodva megszerzi magának az emberi méltóságot. Az a Dave, akinek apja soha nem lépett közbe, amikor anyja válogatott eszközökkel bántalmazta. Évekkel azután is, hogy a nevétől megfosztott gyermeket kimentették anyja pincéjéből, tovább kísértették rossz emlékei. Kétségbeesetten kereste a kiutat, és hányattatásaiból merített erőt, hogy emberhez méltó életet élhessen.

Tadeusz Różewicz - Kirándulás ​a múzeumba
"Minden ​reggel velem együtt ébredt a múltam. Amikor az ablakban a napsugarak kirajzolták a virágok világos szárait, velem együtt ébredtek az iskolatársaim, egyívású játszópajtásaim, a tanáraim, és száz meg száz, vagy talán ezernyi ember. Tüstént felébredt minden kellemes és kellemetlen élményem: ezek most mozdulatlanok és világosak voltak, fölelevenedtek, és egy rég holt világ felé vonzottak..." Ez az idézet Tadeusz Rózewicz egész életművét jellemzi: arra utal, hogy a szerző felfőbb célja mindig a történtek, az elmúlt események pontos feltárása és könyörtelen analízise volt; az a törekvés, hogy az írót kataklizmák megjelenítésével elrettentő tanulságokat fogalmazott meg a jelen és a jövő emberének.

Maria Janion - A ​vámpír
Hogyan ​írható le a vámpirizmus mint az emberiség alternatív története? Miért nem élhet az ember vámpír nélkül? Janion szerint „a vámpír a szexualitás maszkja, a hatalom és a test viszonyának metaforája”. Mickiewiczhez hasonlóan õ is a vámpír genezisébõl indul ki, figyelembe veszi a szláv származás mellett szóló komoly érveket is. Behatóan tanulmányozza a vámpírral rokon lények hatalmas seregét, köztük a farkasembereket, kísérteteket, pókokat, denevéreket, a végzet asszonyait és a hipnotizõröket. Külön fejezetet szentel a vámpírtermészettel ellentétes hajlamú nekrofiloknak, a halottakhoz vonzódó élõknek. De szóba kerülnek olyan lények is, akikre csak szimbolikusan vonatkoztatható a vámpirizmus: õk a különféle gazdasági, politikai, patrióta és intellektuális vérszopók. A vámpírokról szóló regényeket, elbeszéléseket Janion a tabutémák irodalmi feldolgozásainak tekinti. Amikor Bram Stoker alapmûvét elemzi, hamar leleplezi az erkölcsnemesítõ viktoriánus mûnek álcázott regény perverzióit. Alekszej Tolsztoj elbeszélésében pedig a családfõ változik vámpírrá, a mû a patriarchális kultúra pusztító rémségeit mutatja be. A végzet asszonyai az embert hatalmába kerítõ, felfoghatatlan szexualitástól való rettegést testesítik meg. Az elsõ rész hatalmas illusztrációs anyaga a teljes vámpír-ikonográfiát bemutatja a legrégebbi metszetektõl kezdve egészen a legújabb filmekbõl vett jelenetekig. A szöveggyûjtemény a legkiválóbb szépirodalmi feldolgozásokat vonultatja fel Goethétõl napjainkig. Maria Janion (1926) a lengyel romantika legnagyobb hatású kutatója, a gdañski hermeneutikai iskola megteremtõje, a Gdañski Egyetem díszdoktora, a Varsói Egyetem és az akadémiai Irodalomtudományi Intézet professzora. 1962 óta jelennek meg tanulmánykötetei. Már évtizedekkel ezelõtt túllépett a tisztán szépirodalmi mûvek vizsgálatán, érdeklõdési köre a kultúra egészére kiterjed.

Sylwia Chutnik - Női ​zsebatlasz
A ​varsói bérház négy lakója köré felfűzött történetekre tekinthetünk akár regényként, akár egyedi Varsó-útikönyvként, akár egy megalkuvások nélküli, a nagyváros legszegényebb rétegét megvizsgáló feminista tanulmányként. A fejezetek elején ismeretlennek hitt női archetípusokat mutat be a szerző (bazárosok, összekötők, utánzatok, kis hercegnők), majd ezt követően egy-egy általa kiválasztott és megformált „példányra” fókuszál. A szereplők nőisége széles spektrumot fog át: a generációs különbségek elemi eszközén túl még a nemek közti átfedés is megjelenik egy elnőiesedett férfi személyében. A szerző hol természetfilmes szenvtelenséggel, hol a hétköznapi tragédiák iránti megértéssel teli szeretettel mutatja be a tipikusnak tekinthető bérház és az utca ökoszisztémáját a maga rendező elveivel és az őshonos fajokkal egyetemben. Sylwia Chutnik (1979) író, újságíró és idegenvezető. Kultúratudomány és gender studies szakon végzett a Varsói Egyetemen. Mindezek mellett önkéntes munkát is végez, valamint vezetője a lengyel anyák és nők jogaiért küzdő MaMa alapítványnak. Egyedülálló idegenvezetéseit Varsó jeles nőalakjainak történeteire fűzi fel. Íróként Női zsebatlasz című regényével rendkívül sikeresen debütált, 2008-ban elnyerte a neves Paszport Polityki irodalmi díjat, és a 2009-es Nike-díjra is jelölték. A könyv azóta számos nyelven, többek között németül és oroszul is megjelent.

Emil Biela - Haiku
A ​haiku, e régi japán versforma az utóbbi évtizedekben amerikai, majd európai polgárjogot nyert. E gyűjtemény is ennek bizonyítéka: játékosan elénk tárja, miként bújhat térségünk kultúrája, gondolkodásmódja távol-keleti köntösbe... Bemutatja, miként beszélhetünk három sorban, vagyis tizenkét szótagban a kereszténységről, a Tátráról, az ifjúságról és az elmúlásról, Chopinről és Charlie Chaplinről, a lufiról és egy brandys palackról...

Katarzyna Sowula - Nulla-nyolcszáz
Katarzyna ​Sowula novelláiban látszólag nagyon kevés a valódi esemény, csendes, lefojtott hangú monológjaiban emlékképek és vágyálmok, sérülések és remények sorjáznak egészen hétköznapi háttér előtt. Mégsincs egy percnyi unalom sem ebben a könyvben! A varsói hétköznapok bagatell történéseiből egész életutakra láthatunk rá egy pillanat alatt, egy elhibázott mozdulatból (kuka mellé dobott újságpapír galacsinból) több generáció boldogság iránti vágyódása és elkerülhetetlen kudarcai, félresiklásai bomlanak ki hirtelen. Sowula írásainak ereje éppen ebből, az apróságok mögött feltáruló szédítő mélység megmutatásából fakad, na meg abból a bátorságból, ahogy a szerző, akár egy ejtőernyős, beveti magát az ismeretlen életek sűrűjébe.

Egressy Zoltán - Százezer ​eperfa
"Budapesten ​a Szélkirály! Értesülésünk szerint tegnap este teljes titokban Magyarországra érkezett Francesco Ventoso, a Meteorológiai Világszervezet végrehajtó tanácsának egyik prominens tagja, a világ egyik leghíresebb szél- és zivatarkutatója. A svájci székhelyű, csaknem kétszáz országot tömörítő szervezet gyakorlatilag a kezdetektől fogva élénk figyelemmel kíséri a Kárpát-medencében zajló időjárási anomáliát. A szervezet többszöri puhatolózása, majd kifejezett kérése ellenére sem kapott meghívást Budapesttől, annak ellenére, hogy az immár egész világot egyre nagyobb mértékben aggasztó szélcsend kiindulópontja és epicentruma tudvalevőleg a magyar főváros." Hat ember élete gabalyodik össze a tomboló viharban egy margitszigeti eperfa alatt. Hat magányos emberé, akinek története van, és dolga egymással - bár kérdés, hogy kinek, kivel, micsoda. Mintha csak azért sodorta volna őket egymás útjába a szél meg a véletlen, hogy mindezt kiderítsék. A minden oldalról heves és felkavaró kiderítő manőverek háttere a jelen különös időjárási anomáliától sújtott Magyarországa, és ahogy haladunk előre a történetben, ahogy a vihart felváltó szélcsend rátelepszik nemcsak a tüdőkre, de a szívekre is, a háttér lassan előtérbe nyomul, hogy átvegye az irányítást az egyéni sorsok felett: "egyfajta ébredés ez mégiscsak, de nem álomból, hanem valóságból egy másik valóságba, a fények rögtön megváltoznak, ahogy eláll az eső, skandináv típusúak, ők ezt nem tudják, ezt Orsolya tudná, ha ott lenne velük, akkora a csend, amekkorát soha nem hallottak még, és nemcsak csend ez, üresség is, totális elmúlás, visszavonhatatlan élettelenség, halálos semmi, tébolyító süketség..." A Portugál világsikerű szerzőjének második regénye utópia a jelenből, minden aktualitáson túlmutató, igazi téttel. Egressy Zoltán 1967. augusztus 2-án született Budapesten. József Attila- és Szép Ernő-díjas író.

Bodor Ádám - Sinistra ​körzet
Valahol ​a Kárpátok hegyláncai közt - mellékesen szólva: Európa közepén - egy velejéig irracionális világban játszódik Bodor Ádám regénye. Hősei egy bornírt társadalom foglyai - s ezenközben az öröklét számkivetettjei. Életük már-már civilizáción inneni, életviszonyaik tökéletesen szervezetlenek, tehát rendőrileg szükségképpen túlszervezettek, mindennapjaik a totális működésképtelenség szüntelen tudomásulvételével és megindító kijátszásával múlnak. Andrej Bodor a történetek elbeszélője és elszenvedője, hol alanya, hol tárgya tehát, papírjaitól és nevétől is megfosztatik, mikor megérkezik Dobrin "City"-be, a számára kijelölt lakhelyre, hogy fölkeresse nevelt fiát. Ami a regény szereplőivel és körülöttük történik, érthetetlen és borzalmas, mindazonáltal megérthető és körülményeik értelmezésével tökéletesen logikus, ami a legborzalmasabb, az történik a legtermészetesebben, leglogikusabban. S hogy ezt így érezzük, az Bodor Ádám rendkívüli írói-művészi erejének, ábrázolása pontosságának köszönhető, aminek révén fizikai és metafizikai, reális és irreális mintha nem is fogalmi ellentétpárok lennének, hanem a hiányokkal jelzett teljesség oszthatatlanságának egymásba érő, egymásba játszó felületei. Mert itt olyan világot kellett megmutatni, amelyből mindenki a maga módján menekül: külföldre (Andrej vagy Géza Hutira), halálba (Béla Bundasian), magányba (Géza Kökény) vagy a lefokozott, animális létbe, hogy ami nem embernek való, azt ne kelljen emberi öntudattal elviselni.

Piotr Kłodkowski - A ​Kelet csodálatos zamata
A ​Kelet csodálatos zamatát évszázadok óta fűszerek és legendák juttatják el a mi tájunkra, Európába. Gondoljunk csak a Szöktetés a szerájból vagy a Diótörő transzportált keletiességére! Manapság a valóság megragadásában előbbre járunk, csak be kell fizetni egy turistaútra, a meglepetés kinek-kinek másképp jut ki. Egy kis előkészület ez a kötet az útra indulóknak és pótlék az itthon maradóknak. Piotr Kłodkowski Irántól Indiáig, Kínától Arábiáig, Kambodzsától Ceylonig keresztül-kasul bejárta a Kelet világát. Stílusa elegáns, könnyed, szellemes, olykor akár költői; sok váratlan fordulatot tartogat. Ír arról, hogy a nyugati mintára épült plázában egy kis mecset is húzódik, ahol a rituális mosdás helyét veszélyes vizeldének tekinteni, hogy a nyugati mintára trenírozott menedzser zug kutyahúsevő, hogy a bazár árusainak becsületessége is meglepő, hogy talán az Európából visszatérő keletiek is ugyanúgy sóvárognak Európa után, ahogy a Keletre visszavágyódó utazó teszi, és így tovább... Jó idegenvezetőre találunk a szerzőben!

Janusz L. Wiśniewski - Bikini
A ​szétbombázott Drezdából a lüktető New Yorkon át Bikini mesés szigetére vezet a fiatal német lány, Anna különleges odüsszeiája. A város pusztulásáról készített zseniális fényképeit látva Stanley, az amerikai fotóriporter kimenti a lányt háború poklából. Hogy képes szeretni az, aki ennyi borzalmat látott? Hogy lehet boldog, amikor lehetetlen - és nem is szabad - mindezt elfelejtenie? Hogy bízhat bárkiben, ha tudja, mekkora a hazugságra való hajlam az Emberben? Janusz L. Wisniewski lendületes, felejthetetlen regényt írt életről és halálról, háborúról és békéről meg a szerelemről.