A fiatal Petri-díjas költő, Balaskó Ákos második kötete, a Tejsav igazi szerves líra. A könyv verseire jellemző, hogy a kiszolgáltatott emberi léthelyzeteket vegytani pontossággal, de cseppet sem sterilen ábrázolja. Napjaink egyik leggyakoribb lélektani problémája, a kiégés áll a könyv narratív középpontjában. A költő tűéles pontossággal veszi végig egy harminc-egynéhány éves fiatal személyiségének széthullását és lehetséges visszaépülését, illetve ezek stációit. A Tejsav azt a folyamatot dokumentálja és demonstrálja, hogy hová kerül a fókusz, amikor eltávolodunk önmagunktól. A Balaskó-líra másik fontos eleme, forráskódja az irónia alakzata és evidenciája. Kulturális kódok, popzenei utalások, vendégszövegek, transzavantgárd gesztusok szövik át és színezik a kötetet. Balaskó költészete részletekből, apró megfigyelésekből építkezik. Úgy kapcsol össze metaforákat és motívumokat, mintha molekulák lennének, amelyek hatnak egymásra. Így hatnak ránk ezek a versek is a közvetett személyesség szűrőjén keresztül.
Kapcsolódó könyvek
Parti Nagy Lajos - Esti kréta
Az 1995-ös kötet Parti Nagy Lajos addigi verseiből a szerző által készített válogatás. A válogatás felöleli az Angyalstop és a Csuklógyakorlat legjobb darabjait és a Szódalovaglás teljes anyagát. E könyv részletes pályaképet ad az induló költő versbeszédének kiépüléséről a diletták és szójátékok versépítő hatásától kezdve a Szódalovaglás verseinek töredékességén át a fragmentáltság felőli komoly ellépést mutató újabb versekig. Parti Nagynak az irónia és szövegkezelés sajátosságai révén sikerült eltávolodnia az indulásakor divatos én-versektől, de még a szerepversektől is, és jól kivehetően különféle nyelvi rétegek felé való tájékozódással rombolta szét költészetében a magyar lírai hagyományban kódolt versmondatot. E leépítő jellegű tendencia nullpontjának a Szódalovaglás darabjai tekinthetők. Az új költői nyelv kimunkálását prózájában végezte el, de a Parti Nagy Lajosra oly jellemző és senkiével össze nem téveszthető szófűzés hihetetlen oldottsága és különlegessége visszakerült újabban írott verseibe.
Szabó T. Anna - Tóth Krisztina - Varró Dániel - Kerge ABC
Egy-egy állatról szóló játékos vers egy-egy betűvel ismerteti meg a kisgyermekeket. Az óvodában és iskolában is hasznosan forgatható könyv jelentősége, hogy összeköti az óvodában tanultakat az iskolában elsajátítandó ismeretekkel: a gyerekek könnyen felismerhetik és megtanulhatják a kis- és nagybetűket egyaránt. Ismert állatok (cica, csacsi, teve) mellett egzotikus és kitalált lények (dzseláda, ibisz, űregér) népesítik be a Kerge ábécé képzeletbeli állatkertjét.
Acsai Roland - Szellemkócsagok
Acsai Roland fittyet hány a fizika törvényeire. Nála csak a szív gravitációja létezik. Az apró dolgok a végtelenbe tágulnak, a nagyok kézzelfoghatóak lesznek. Eddig is hangsúlyosan jelen volt művészetében a természetköltészet, de most a táj helyett az állatokat állítja figyelme fókuszába. Azokat az élőlényeket, amik velünk együtt léteznek és osztoznak az élet nagy csodájában. Az állatok észrevétlenül válnak allegóriákká nála, de mindig valami általános érvényű igazság kifejezőivé lesznek, mint a kötet részét képező epikus költeményben, a Sólyomregényben. A versekben felbukkan lánya gyerekkora, amit a sajátjával hasonlít össze. Az apaság ritka versei ezek. Akik Acsai Rolandot a szerelmi lírájából ismerik, azok sem maradnak olvasmány nélkül, mert az utolsó előtti ciklus legújabb megejtő és pontos képekkel dolgozó szerelmes verseit foglalja össze. A kötet egy lírai hangvételű Nó-drámával zárul, ami akár egy hosszú vers is lehetne, és a szívcseréről szól. Hogy mit jelent ez pontosan? A drámából kiderül…
Acsai Roland (1975-) Radnóti-díjas, Zelk Zoltán-díjas, Bárka-díjas író, költő, műfordító, drámaíró, szerkesztő. Nyolcvan fantasztikus könyv fordítója, és nyolc saját könyv szerzője. Régóta foglalkoztatja a japán kultúra. Esumi és Asao című Nó-drámáját a Ziggurat Project mutatta be. Van egy kislánya, Zsófi, aki szintén szereti az állatokat.
Maros Krisztina - Szabó T. Anna - Milyen színű a boldogság?
El tudjuk-e képzelni, milyen színű a boldogság? Sárga? Vagy esetleg kék? Vajon mindenki ugyanazt a színt választaná? Ezekre a kérdésekre felelgetnek a könyv lapjait kitöltő, különböző színű illusztrációk, melyek egy-egy boldog pillanatot mutatnak meg nekünk.
A kötet a Silent Book Contest - csendes képeskönyvek nemzetközi versenyében döntősként szerepelt, akkor még szöveg nélkül. Ezúttal Szabó T. Anna csodálatos versével gazdagodva tárulnak elénk a képek, ami egy újabb, különleges színt ad ehhez a tarkasághoz.
Bogarásszuk együtt a képek közötti apró összefüggéseket, meséljünk, verseljünk róluk kedvünkre!
Fehér Renátó - Holtidény
Fehér Renátó új könyve az idő és az emlékezet motívumai köré szerveződik. Az emlékezés ideje és az idő emlékezete is belefér a Holtidény metaforavilágába. Mintha a kötet terei is az időben lennének - Terminál, ahogy az egyik vers címe is mutatja. A múlt azonban nem befejezett, hanem folyamatos. Mintha egyszerre lenne a határsáv egyik oldalán a múlt, a másikon pedig a jelen ideje. Fehér finoman stilizált versmondatai is ezt érzékeltetik, egy szórend cseréjével, egy szintagma megfordításával kilép a közlés az eredeti medréből, és máshová kerül a hangsúly. Könyvében külön búvópatakot képez az ismétlésalakzatok nagyszerű alkalmazása. Halkan radikális líráját az első kötet (Garázsmenet) után a kritika a közéleti líra és a nemzedéki irodalom újabb hullámához sorolta. A Holtidény nem az így-jöttem költészete, sokkal inkább a hol-vagyok lírája.
Guillaume Métayer - Türelemüveg
A francia költő Guillaume Métayer első magyarul megjelent könyve válogatás az 1972-ben született szerző régebbi és újabb verseiből. Métayer korábban sok kötetnyi magyar verset és prózát is lefordított már Petőfitől József Attilán át a kortárs szerzőkig. Verseit négy kiváló magyar költő fordította magyarra. Tóth Krisztina, Imreh András, Kemény István és Lackfi János tolmácsolásában olvashatjuk ezeket az érzékeny, finoman megmunkált, áttetszően tiszta, hol tárgyszerű, hol vallomásosan intim költeményeket, prózaverseket és szatirikus szonetteket. Ahogy a fordítók írják a Türelemüvegről: "Ezek a versek egyszerre személyesek, vallomásosak, dühösek, ironikusak, önironikusak, nosztalgikusak és aktuálisak. Egyszerre ejtenek kétségbe a mai európai társadalom és a magunk döbbenetes felületessége, zombi-léte miatt, és gyönyörködtetnek formájukkal, eleganciájukkal, humorukkal."
Báthori Csaba - Melankólia
A Déry- és József Attila-díjas költő új verseskötete egyetlen lombozatos szonettsorozat, amely az emberi lét súlyos témáit részletezi nagy művészi erővel. A magasköltészet híveinek kínál ígéretes találkozást, ritka varázslatot és elmélyült gondolati élményt. Sőt többet: megismerést.
k. kabai lóránt - klór
Évtizedek óta hajtogatjuk, hogy a magyar líra nagy öröksége milyen nyűgözően hat az újonnan színre lépőkre, de ez a szólam igazán csak a kétezres években vált aktuálissá. Az irodalom mostanra vesztette el polgár(i elő)jogait, s akik a gyökeresen megváltozott közegben megszólalnak, az unalmas, tét nélküli epigonizmust csak a nyelv rendkívül kockázatos, radikális útkeresésével kerülhetik el. Ilyen fajta hang k.kabai lóránté, akinek az elmúlt években írt versei következetesen és egyre intenzívebben közvetítik ezt a nyelvi munkát. A nyelv kíméletlen vizsgálata persze a személyiség kíméletlen analízisével párosul. Öntetszelgés és önsajnálat nélküli líra az övé — épp így és ezért megrendítő, avíttasan merem írni: szívhez szóló.
Reményi József Tamás
Sajó László - Gyomorkeselyű
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Nemes Nagy Ágnes - Lengyel Balázs - A tünékeny alma
A kötet a verseket testközelből ismerő költő és a köletményeket egy-egy teljes életmű ismeretében vizsgáló kritikus több helyütt megjelent elemzéseit gyűjti össze. Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs irodalomtudományi fogalomtártól mentes nyelvezetükkel, élvezetes stílusukkal egy sereg, az iskolai tananyagból túlontúl ismert vagy azon túl is ismerni érdemes versből hámozzák ki a sokszor meglepően új jelentésmozzanatokat. Szinte a felfedezők kíváncsiságával és odaadásával közelítenek a versek felé úgy, hogy közben még az irodalmat történetében figyelő szemlélet sem marad el. Érdemes ellesni érzékenységüket - nem csak a diákoknak, hanem minden versszeretőnek.
Varga László Edgár - Bejárónőm: isten
Varga László Edgár debütkötete egyfajta fejlődéstörténet volt, formai tekintetben véve is, hiszen hosszas munkafolyamat eredményeként állt össze. De ez egyáltalán nem volt zavaró, mert amúgy is egyfajta fiatalkori bizonytalanságot, érési folyamatot, személyiségfejlődést ábrázolt vagy legalábbis érzékeltetni, nem mulasztva el a költőelődökre való folyamatos utalást, vendégszövegek alkalmazását vagy inkább parafrazálást. bejárónőm: isten című második kötetében folytatja az intertextuális utalásokból építkező szövegek írását, és az elkezdett fejlődéstörténet ábrázolását is. Líráról lévén szó, ez az "ábrázolás" csak áttételesen lehetséges, hiszen nem verses fejlődésregény ez, ám ez az alaptéma, a felnőtté éréssel kapcsolatos gondolatok, érzések megjelenítése folyamatosan visszatér a különböző versekben. A kötet a felnőtté vált férfi tisztánlátására, illúzióktól mentes gondolataira fektetné a hangsúlyt, így az irónia, és esetenként a keserű szájízű sorok több helyen is felütik fejüket.
Lator László - Az egyetlen lehetőség
Lator László kevés versű költő. Sűrű anyagú verseit szigorú fegyelemmel formálja meg: lírája a létezés érzéki gazdagságát és a gazdagságától megfosztott létezés sivárságát egyaránt teljes intenzitással képes sugározni. De nemcsak egyes verseit, hanem egész életművét is szoros egységbe fogja: verseit újra és újra átrendezi, köteteit folyamatosan bővíti-szűkíti. Ennek a szüntelenül átalakuló, de egyetlen lényegét változatlanul őrző költészetnek szinte kizárólagos tárgya a teremtés: a fogantatás és születés, a létezés gyönyöre és vágya önmaga újrateremtésére, röviden tehát a szerelem. Az a felajzott állapot, amelyben az ember a személyesnél nagyobb létezés teljességét érzékeli, és amelynek vonzásában az elmúlás, az elnémulás fenyegetése is feloldódik. Lator lírájának középpontjában nem a költő énje áll. Felfogása szerint a vers amúgy is megfigyelések, tapasztalatok, érzések, tudatállapotok egymásra rakódott rétegeiből keletkezik.
Kányádi Sándor - Kányádi Sándor válogatott versei
Válogatásunk kilencven művet emel ki az oeuvre-ből. Pontosabban: egy prózai vallomást, és nyolcvankilenc cím alá rendezve ennél jóval több verset. Összeállításunk alapja a Kányádi Sándor egyberostált versei alcímet viselő VALAKI JÁR A FÁK HEGYÉN 2., javított kiadása (Magyar Könyvklub, 1998). E kötet anyagát - melyet, korábbi kötetei és ciklusai figyelembevételével, maga a költő rendezett el - mindig mértékadónak tekintettük, de filológiai okokból lehetőleg összevetettük a megelőző közlésekkel, a nyomdahibákat pedig korrigálni igyekeztünk. A HALOTTAK NAPJA BÉCSBEN című kompozíciót - a költő segítőkészségének köszönhetően és részben az ő javításaival - a KIKAPCSOLÓDÁS - ENTSPANNUNG (Kriterion, 1999, 2. kiadás) című kétnyelvű kötetből közöljük (mivel ennek a műnek meglehetősen kalandos kiadástörténeti sors jutott osztályrészül, és számos kinyomtatása között szinte nem is akad két egyforma szövege). Jelen gyűjtemény - a kötet használatát segítő szándékkal, némely rejtettebb belső összefüggéseket láttatva - alkalmanként eltér az életműsummázó alapkötet közlési sorrendjétől. A KÖTETBEN MÉG MEG NEM JELENT VERSEKet esetleg besoroztuk datálásuknak megfelelően; egyes szerves ciklusokat kényszerűen megbontottunk, másokat viszont az esztétikai logika szerint kissé „megtoldottunk`. Mindez remélhetőleg úgy történt, hogy Kányádi valóban inkább rostált, mintsem a szerkesztésben újraépített korpuszával, a VALAKI JÁR A FÁK HEGYÉN kötettel nem kerültünk ellentmondásba
Halmai Tamás - Örömmévalóság
Vegyes műfajú könyv, különleges nyelvi-szellemi kísérlet az Örömmévalóság: a szerző eddig megjelent tizennyolc kötetének műfaji sokszínűségét fogja egybe, mintegy esszenciális sűrítményt nyújtva Halmai Tamás irodalmi tevékenységének ontoteológiai szellemiségéből. Hat ciklusa misztikus-metafizikus és irodalmi-művészeti kérdések hatféle megközelítését adja. A Javasangyal derűbe ágyazott koanokat sorakoztat; a Mesebona mininovellái a sci-fi, a fantasy, a példázat és a mese műfaji kódjait hasznosítják. Kisesszéket közöl a Műkedvelés című rész (figyelme Szent Ágostontól Tolsztojon és Pilinszkyn át a kortárs betűvetőkig terjed). A Szútravaló három-négy soros versei Angelus Silesius és Székely Magda metafizikus lírai kiskompozíciói között keresnek érvényes utakat – a szeretet antropológiai igazságának kimondására; s hasonló szándék ölt alakot az Éléskarma dalszövegeiben is. Végül az Asztalizen aforisztikus műhelyjegyzetei, maximaszerű rábukkanásai az olvasóval kezdeményezett párbeszéd jegyében fogják vallatóra a szív sokatmondó csöndjét – és a kozmosz néma zsivaját.
Puskás Dániel - A vakok zsoltára
"Puskás Dániel nem hagyja szoborrá merevedni a hagyományt: formálgatja, ha kell, le is farag belőle ezt-azt, de képes visszaragasztani is a lefaragott törmeléket. A költő törmelék- és forgácsgyártó, mert erre predesztinálja a sorsba vetettsége, létszorongatottsága. És arra, hogy folytonosan újramesélje azokat a történeteket, melyekbe az ún. kultúra be van zárva. A kötet nagyrészt pazar versportrék gyűjteménye: de a bibliai, mitológiai alakok anyaga is ugyanaz a hús-vér matéria, mint ami a párkapcsolati dinamika szerelmi »mitológiáját« működteti. Egy kiváló arányérzékkel megáldott versszobrász finom, érzékeny mozdulatait követhetjük nyomon, miközben elképesztő, olykor megrázó vagy épp ironikus témák formálódnak a keze alatt." (Csehy Zoltán)
Tandori Dezső - Úgy nincs, ahogy van
Minden irodalomnak megvan a saját kánonja. A magyarban Tandori Dezsőnek speciális szerep jutott. A mester költészete mérföldkő és hivatkozási alap is egyben. Új verseskötetét széles körben várták: Mi újat hoz lírája, mennyiben változott, frissült.
Györe Bori - Engedély magamnak
Tágas, napsütötte szobában a bezártság nyomasztó érzése. Elveszett gyerekkardigán a múlt. Vajon kihunyt minden fény, vagy csak a szemhéjunk zárult le?
Györe Bori verseinek világa egyszerre könnyed és fullasztó. Azt állítja, nem történt semmi különös. És valóban úgy is érezzük, nem történt. Hiszen a tragédia magától értetődő, ha az életről beszélünk. Az utolsó szó jogán.
Karacs Erzsébet - Zúgó harangszó
"A világot adom,
Mely szép, csodálatos,
Záporozó esőt,
Mi patyolatra mos."
Schwartz Léda - Nő vagyok
NŐ VAGYOK
Túlzottan sejtelmes, túlzottan talányos,
Férfiszemmel csalfa, kecses, kívánatos.
Olykor könnyben fuldokló bőgő masina,
Máskor vágygerjesztő, buja, vad domina.
Tudok lágy lenni, mint a friss tavaszi szél,
S ha kell, felsértelek, akár a pengeél.
Tűzforró szerelem vagy kegyetlen bosszú,
Érzéseim tárháza vég nélkül hosszú.
Ajkait harapdáló, csábító dáma,
Szelíd vadként öldöklő amazon lánya.
Bár bolondulsz értem, s meg is őrülsz tőlem,
Imádod, hogy nő vagyok, veszélyes nőnem.
Horgas Béla - A kóbor ceruza tündére
"Megmondom neked, mi a szél: hosszú derekú ing a szél... Megmondom neked, átlátszó, folyóba hulló harangszó." Folytathatnánk az idézeteket, bárhol lapozzuk fel a költő verseit, minden sora olyan, hogy jó mondogatni, öröm elképzelni azt, amiről lágy, meleg, sokszor humoros, néhol "szófacsaró", tréfás verseiben mesél nekünk. Ez a költészet vidám, szeretetre méltó, nagyon mély és nagyon játékos. A rajzoló nagyszerűen értette a költőt. A kóbor ceruza tündére éppoly kedves, mulatságos, kicsit komikus és mégis tündéri, mint amilyen maga a vers, és hasonlóan vidám, színes a többi rajz is.