Nem ​vagyok Miriam

A. Mitta - J. Dunszkij - V. Frid - Ragyogj, ​ragyogj csillagom
"A ​kerek tonettszéken egy revolver és egy zsebkendő hevert. A szék tágas és komor, szürke boltozatú pince sarkában állt A három másik sarokban, ugyanilyen székeken, három tiszt ült. szemük bekötve, mindegyik revolvert tartott kezében. A pince közepén Forműtőm állt csüggedt fejjel és elveszetten. - Te vagy a kakukk, mi meg a vadászok - magyarázta neki a törzs kapitány. - Kakukkolsz, mi meg a hangod felé lövünk. Minden tárban három töltény van. Ha megmaradsz, kutya szerencséd van! -Nem marad meg - mondta nyomatékkal a sarokból egyfehér kaukázusi köpenyes tiszt. A törzskapitány odament a szabad székhez, bekötötte szemét a zsebkendővel, és fölvette a revolvert. - Uraim, kezdjük. Forműtőm csak állt középen, nem tudta rászánni magát, hogy megmozduljon. Négy halál meredt rá a revolvercsövek üres szemével. - Ne rontsd el a játékunkat! - rivallt rá mérgesen a törzs kapitány. - Kakukk vagy, hát kakukkolj!... Ha hallgatsz, leveszem a kötést a szememről, és falhoz váglak, mint egy kutyakölyköt! - Ka-kukk! - szólalt meg rekedten Forműtőm. - Bum! Bum! Bum! Bum! - feleltek rá négyfelől a revolverek."

Bárdos Pál - Stan ​és Pan
`...Valamiért ​mindenki túlértékelte őt. De miért? Valószínűleg két Mengele létezett. Egyikük valódi orvos, aki megcsúfolva diplomáját, áltudományos látszatot teremtett az elmebajnak és a tömeggyilkosságnak. A másik egy fantom. Fantom- Mengele, aki a rettegő Häftlingek képzeletében jött létre, mint az SS-őrség, a szelektáló és gyilkoló orvosok, mint Auschwitz szimbóluma. Tudom, tudom. Verstani fogalom. Igen. Metafora. És mi van azzal a Mengelével, akit mi keresünk? Mi nem ugyanazt keressük. Te egy félresikerült egzisztenciát, egy népirtásba kevEredett karrieristát üldözöl, egy áltudományos nímandot,...`

Salamon Pál - A ​menyegző
Salamon ​Pál új, önéletrajzi ihletésű regényének, a Menyegzőnek többrétegű cselekménye a XX. század nagy kataklizmáin vezeti át olvasóját. A történet egy tizenhárom éves zsidó fiúnak és egy tizennégy éves keresztény lánynak az ismert történelem legsötétebb napjaiban fellobbanó szerelméről szól. Az árván maradt fiút a lány családja rejtegeti, de az üldözők rátalálnak és elhurcolják. A kislány utánaszökik. Eszter és Gyuri együtt teszik meg a végzetes vonatutat a koncentrációs táborig, ahol elválasztják őket egymástól, de hat nap alatt kivirágzott szerelmük segít, hogy életben maradjanak. A táborban ismerkedik meg a fiú a Tanár úrral, akitől megtanulja, hogy a halál előszobájában is lehet egyenes derékkal járni. Ő hagyja a fiúra örökül a kérdést: miért a gyűlölet, a pusztítás az emberi cselekedetek legfőbb mozgatórugója? Salamon Pált az 1994-ben megjelent, nagysikerű A Sorel ház című regényéből már jól ismeri a magyar olvasó. Prózai korunkban rendkívüli képességgel elegyíti az iróniát a magas hőfokú líraisággal; a cselekmény gyors vágásokkal, lendületesen bontakozik ki keze alatt.

Vadász Ferenc - Ma ​mások halnak meg
Fiatalos, ​elegáns, középkorú asszony várakozik a dortmundi repülőtér csupa-üveg csarnokában. Háta mögött a fogason divatos perzsa-galléros télikabát, előtte feketekávé és konyak. Gondolatai szemmel láthatólag másutt járnak, közben azonban idegesen pillantgat órájára. Türelmetlen, de tart is egy kicsit a találkozástól. Pedig ő maga kérte egykori honfitársnőjét arra, hogy annyi év után találkozzanak újra, beszélgessenek és tisztázzanak végre bizonyos emlékeket... Végre megérkezik a gép s vele a másik asszony. Udvarias, puhatolózó mondatok, majd végre rátérnek arra témára, amelynek kedvéért ez a találkozás létrejött. A mondatok egyre hosszabbak, a hang egyre szenvedélyesebb. S fokról fokra feltárul előttünk az iménti elegáns és finom hölgy valódi arca, úgy, ahogy a másik asszony és sok-sok sorstársa látta és ismerte egy negyedszázaddal korábban.

Orson Scott Card - Bűvölet
Az ​elmúlt huszonöt év egyik tartósan legizgalmasabb írója, Orson Scott Card, aki számos elismerésben részesült, ezúttal olyan káprázatos világba repíti az olvasót, amelyet csak ő képes teremteni. A _Bűvölet_ben Card úgy szövi a varázslatot, mint korábban még soha, és Csipkerózsika időtlen meséjét alakítja át egy eredeti hangvételű, romantikával és kalanddal átitatott fantasyvé. Abban a pillanatban, amikor a gyermek Iván egy tisztásra bukkan a Kár­pátok sűrű erdeiben, sorsa örökre megpecsételődik. Falevelek ölelte emelvény tetején, látszólag holtan fekszik a csodaszép Katyerina királylány, az alatta rejlő mélységben viszont gonosz jelenlét örvénylik, és ettől a tíz éves Iván hanyatt-homlok rohan vissza Marek kuzin tanyájának menedékébe. Évekkel később Iván már Amerikában él, ott tanul és van egy jegyese. Mégsem képes kiverni fejéből azt a réges-régi napot, ott az erdőben, sem meggyőzni magát, hogy csak egy rémült kisfiú képzelgése volt az egész. A késztetésnek engedve, visszatér a szülőföldjére, ahol a tisztás ugyanolyan, ahogy emlékeiben élt. Ám ezúttal nem fut el. Ezúttal csókjával felébreszti a szépséget… és ezzel átlép egy ezer esztendeje letűnt világba. Az egymással ütköző világok és kultúrák színes faliszőttese, a Bűvölet nagyhatású, eredeti történet az évszázadokon átívelő szerelemről és végzetről… és egy sötét erőről, amely korokon át lohol a nyomukban. „Card az emberi természet nagy ismerője… Szépen mondja el az igazságot – ami végső soron a nagyság egyetlen ismérve.” _Gene Wolfe_

Leon Uris - Miła ​18
1939. ​szeptember 1-jén a német csapatok átlépik a lengyel határt, s ezzel kezdetét veszi a második világháború. A megszálló németek először csak jogaikat csorbítva alázzák meg a zsidóságot, majd gettókba terelik őket, végül pedig kezdetét veszi a népirtás. A lengyel zsidóság egyedül áll szemben a náci terrorral, saját honfitársaik, a lengyelek elzárkóznak a segítségnyújtás minden formája elől. Uris döbbenetes erejű regényének cselekménye a háborúnak azt az időszakát meséli el, amikor a varsói gettó lakói fellázadnak elnyomóik ellen, és házi készítésű fegyverekkel, valamint puszta ököllel szállnak szembe a Wehrmacht tankjaival. A város romjain folytatott küzdelem 47 napig tart, de végül csak néhány túlélő marad.

Daniel Katz - Német ​disznókutya
Daniel ​Katz írásaiban hemzsegnek a hihetetlennél hihetetlenebb történetek, amelyeknek azonban mindig megvan a valóságalapjuk. A tragikum átvált komikumba és viszont, s meghatározó elemként mindig jelen van a szókimondó irónia. A Német disznókutya Katz eddigi munkásságának szintézise: európai családtörténet, regény a finnekről, a zsidóságról és a németségről. A mű egyszerre humoros és rendkívül komoly — Katz kivételes tehetséggel keveri a különböző stílusokat, vált át apró hétköznapi dolgokról alapvető fontosságú világnézeti kérdésekre. Számára semmi sem túl kicsi vagy aránytalanul nagy. Az eredmény: jelentős európai hozzászólás századunk legfontosabb problémáihoz.

Pearl S. Buck - A ​kínai rabszolgalány
A ​népszerű írónő regénye, amely most olvasható először magyarul, egy fiatal kínai lány élettörténetét beszéli el, akit egy gazdag családnak adnak el szolgálólánynak.

Krúdy Gyula - A ​tiszaeszlári Solymosi Eszter
Az ​1882. év húsvétján eltűnt tiszaelszári cselédlány Solymosi Eszter halálában vált hősnővé - alakja torz szimbólummá, neve az antiszemita mozgalom jelszavává lett. Solymosi Eszternek vérét vették a zsidók, és húsvéti pászkájukba keverték - röppent fel a képtelen középkori babonákat felelevenítő vád. Krúdynak az eszlári vérvádról a "nagy perről" szóló máig kiadatlan regénye nemcsak az 1880-as évek dühödt és ostoba antiszemitizmusát jeleníti meg, hanem az önmagát túlélő 19. század hervadását, a hajdani "dicső eszmék" elszürkülését, a táblabírák világának porba hullását is. A "boldog békeidők" korát, amelyben a magyar vidék provinciális kedélyessége mögül groteszk démonikusság sejlik elő: omladozó kúriákban hamis ügyek kótyagos fejű lovagjai, kifordult lelkületű Don Quijoték tanyáznak, a csendbiztosok vadszőlős házaiban az ugrásra kész erőszak lapul, a kvaterkázó úri társaságokba fojtott hisztéria lappang...

Eric-Emmanuel Schmitt - Noé ​gyermeke
Zsidónak ​lenni akkortájt azt jelentette, hogy az embert nem nevelhették a saját szülei, nem viselhette a saját nevét, nem engedhette szabadjára az érzéseit, és folyton hazudoznia kellett. Hát mi volt ebben csábító? Katolikus árva szerettem volna lenni. - eleveníti fel háborús éveit Joseph, akit kisgyerekként kor- és sorstársaival együtt egy Sárga Villának nevezett egyházi diákotthonban bújtat egy pap, Pons atya. Joseph igazi kiléte mindenesetre titok, és úgy tűnik, Pons atyának ráadásul nem ez az egyetlen titka... Mi zajlik éjszakánként az elhagyott kerti kápolnában? Mit rejtegethet még Pons atya? Eric-Emmanuel Scmitt az utóbbi időben az egyik legolvasottabb francia szerző. Könyveit huszonöt nyelvre lefordították már, magyarul eddig az Oszkár és Rózsa mami, illetve az Ibrahim úr és a Korán virágai jelent meg. Színdarabjait az egész világon játsszák. A Noé gyermeke újabb megható és meggyőző tanúságtétel az emberség, a különbségeket, vélekedéseket és hiteket egyesítő szeretet mellett.

Kati Marton - Halál ​Jeruzsálemben
1948 ​szeptemberében cionista gerillák meggyilkolták Folke Bernadotte svéd grófot, a svéd királyi család tagját, a II. világháború több embermentő akciójának szervezőjét, akit az ENSZ békeközvetítőnek küldött ki Palesztinába azzal a céllal, hogy békés megállapodást készítsen elő a harcban álló arab országok és a nemrég alakult Izrael állama között. A gyilkosságot végrehajtó Lehi (közismertebb nevén Stern) csoport tagjai és vezetője, Yitzhak Samir, későbbi izraeli miniszterelnök, attól tartottak, hogy Bernadotte tervei erősen megcsonkítanák Izrael területét és nemzetközi várossá tennék Jeruzsálemet, miközben ők a Jordán folyó mindkét partját birtokló, bibliai méretű nagy állam létrehozásáról álmodtak, és a cionista ügy árulóinak tekintették új államuk olyan mérsékelt vezetőit is, mint David Ben-Gurion és Golda Meir. Kati Marton angolul 1994-ben megjelent könyvében regényszerűen izgalmas módon mondja el a történetet, melynek forrásanyagát levéltárakból, történeti munkákból és nem utolsó sorban a 90-es évek elején még élő tanúkkal folytatott interjúiból merítette. Az oknyomozó újságírói módszerekkel feltárt történet nemcsak tanulságos és fájdalmasan aktuális ma is, hanem segít feltárni és megérteni a közel-keleti konfliktus mélyebb gyökereit és a mindenkori politikai terrorizmus idealizmusát és - végső soron mindig terméketlen - kegyetlenségét.

Arthur Koestler - Mint ​éjjeli tolvaj
Dina ​megborzad, ha férfiak érnek hozzá, a náci keretlegények vallatásának nyomait haláláig viseli a lelkén. Joseph egy szörnyű megaláztatás sérelmével menekül Palesztínába, ahol egymásra találnak, de szerelmük nem teljesedhet be: a múlt borzalmai megbéklyózzák sorsukat. Beteg a társadalom is, ahová kerülnek, a zsidók húsz évszázados számkivetettség fájdalmait próbálják eltörölni országteremtő munkájukkal, az arabok a nagypolitika bábjaiként ősi életmódjukhoz ragaszkodva fenekednek rájuk. A világhírű író ebben a regényében az 1936-39-es évek Palesztínájának tablóját festi fel: harc, halál, szomorúság a tragédiák színfala mögött már épül egy új világ, felfénylenek a közeli diadal színek, Izrael állam hamarosan álomból valósággá váli, és végleges otthont ad a szétszóratottaknak.

Benjamin Disraeli - A ​zsidó herceg
Benjamin ​Disraeli, a későbbi lord Beaconsfield, Viktória királynő bizalmasa, a kor leghatalmasabb birodalmának elsőszámú vezetője és sikeres író volt. Pályája kezdetén a zsidó történelem egy kevéssé ismert szereplőjéről, David Alroyról írt regényében a sokak által Messiásnak tartott középkori zsidó herceg és az általa vezetett szabadságharc története kapcsán a zsidó ember Istenbe vetett hitének mindent legyőző erejével vall. A zsidó nép története titkok és csodák különleges világa. Olyan, akár ez a regény. Egy 27 éves fiatalember, az anglikán egyház tagja, valahol félúton spanyol zsidó ősei és a brit birodalom miniszterelnöki széke között kiírta magából múltját és jövőjét, reményei és kétségeit, hitét és hitetlenségét. Amíg ír, egyszerre zsidó és keresztény, ifjú álmodozó és bölcs öregember. Egy 27 éves fiatalember, valahol félúton elhagyott zsidó ősei és beteljesedő álmai között megírta a maga zsidó regényét. Egy regényt, mely vallások, filozófiák és legendák határán egyensúlyozva elkísér minket oda, ahová Benjamin Disraeli, ez a kiemelkedő jelentőségű államférfit titokban talán mindig is vágyott: a zsidó hit legrejtettebb világába.

André Schwarz-Bart - Igazak ​ivadéka
1185-ben, ​York városában, a pogrom elől menekülő zsidók rabbijukkal együtt önként mennek a halálba. Ez a rabbi egyike a világ harmichat Igaz Férfiújának. (A középkori legenda szerint az Igaz Férfiú nincs tudatában hivatásának, de átveszi és elszenvedi a világ szenvedésének harminchatod részét.) Leszármazottai a legváltozatosabb módon halnak vértanúhalált, bizonyítva, hogy a barbárság változatai végtelenek. Ernie Lévynek az Igazak utolsó, nemzedékünkhöz korban legközelebb álló ivadékának kisgyermekkora óta mérhetetlenül sok szenvedés jut osztályrészül a fasizmus küszöbén álló Németországban. Hitler uralomra jutása után a kamaszfiúban egy pillanatra felvillan a tettvágy, meg a gyűlölet is - de végül az utolsó Igaz is, még önként vállalt halálában is, csak a részvét és könyörület mozdulatait tudja megtenni.

Joseph Heller - Gold ​a mennybe megy
Heller ​regényének hőse Dr. Bruce Gold negyvennyolc éves író és egyetemi tanár. New Yorkban él feleségével és renitens csitri lányával, két nagy fia távoli egyetemeken tanul, velük kevés a gond, csak a tandíjat kell fizetnie. Mikor megismerkedünk Golddal, éppen pénz után futkos. Tanári fizetésén felül ugyanis évente huszonnyolcezer dollárra van szüksége, hogy a megszokott nívót tartani tudják. Ezért hát évente legalább egy könyvet és jó néhány egyéb írást el kell helyeznie. Hosszas töprengés után rábukkan az eladható témára: az amerikai zsidó lét élményére. Ettől kezdve szorgalmasan gyűjti a motívumokat, bár családja körében is fölös mennyiségű információhoz jut: szörnyeteg apja, félnótás mostohaanyja, az állandóan vele "szórakotó" Sid bátyja és népes családjának örökkön síró-rívó, civakodó nőtagjai gondoskodnak róla, hogy megírhassa könyvét. (Heller véghezviszi a bravúrt; mire lezárul Gold sztorija, addigra kész - regény a regényben - "az amerikai zsidó lét élménye" című mű is, az olvasó egyszerre olvashatja.) Miközben fárasztóan unalmas mederben csordogál Gold élete, telefonhívást kap a Fehér Házból, hogy az elnöknek tetszett a könyvéről írt kritikája és be kívánják venni a kormányzat munkájába. Ettől kezdve felgyorsul az élet Gold körül. Gold elérkezettnek látja az időt, hogy végre megszabaduljon az undorító tanítástól, otthagyja öregedő feleségét és az egész iszonyú családi vircsaftot... Persze végül is az egészből nem lesz semmi. De mindez alkalmat ad Hellernek arra, hogy nevetségessé tegye az abszurdba hajló amerikai politikai életet, sőt a jópolgári amerikai életformát, mellékesen "kikészítse" Henry Kissingert és kitűnő szórakozást nyújtson az intellektuális humort kedvelő olvasónak.

Philip Roth - Összeesküvés ​Amerika ellen
Antiszemitizmus, ​a megfélemlítés légköre, zsidóüldözés, kitelepítések, fasizálódás az 1940-es évek Amerikájában? Igen - legalábbis Philip Roth új regényében, amely a "mi lett volna, ha" jegyében vizsgálja az adott korszakot. Mi lett volna, ha 1940-ben F. D. Roosevelttel szemben Charles Augustus Lindbergh, a repüléstörténet egyik legismertebb alakja, amerikai nemzeti hős nyerte volna a választásokat? Az a Lindbergh, akinek náciszimpátiája és antiszemitizmusa nem fikció, hanem dokumentált történelmi tény? Nos, akkor ebben a képzeletbeli Amerikában felülkerekedtek volna az izolacionisták, az "európai" háborúba való beavatkozást ellenzők, a Lindbergh-adminisztráció lepaktált volna Hitlerrel, és az amerikai zsidóság, ha nem is európai sorstársaiéhoz fogható, de lelkileg és egzisztenciálisan is megnyomorító üldöztetéseket szenvedett volna el. Roth ezt a nyomasztó légkört egy érezhetően önéletrajzi elemekkel átszőtt családregényben ábrázolja A kortárs amerikai próza nagymesterének gondolatébresztő kirándulása a történelmi fikció terepén igazi meglepetést kínál az olvasónak. 1997-ben Philip Roth elnyerte a Pulitzer-díjat Amerikai pasztorál című regényével. 1998-ban átvehette a Nemzeti Művészeti Érdemrendet a Fehér Házban, 2002-ben pedig megkapta az Amerikai Művészeti és Irodalmi Akadémia legmagasabb kitüntetését, a Szépirodalmi Aranyérmet, amelyet korábban a többi közt olyan íróknak ítéltek oda, mint John Dos Passos, William Faulkner és Saul Bellow. Kétszer nyerte el a Nemzeti Könyvdíjat, a PEN/Faulkner Díjat és a Kritikusok Országos Szövetségének Díját. 2005-ben Philip Roth lett a harmadik élő amerikai író, akinek átfogó életműkiadása jelenik meg a Library of America sorozatban. A nyolc kötetből az utolsó 2013-ban fog megjelenni.

Philip Roth - A ​Portnoy-kór
,,Éjjel ​és nappal, munkahelyen és utcán harminchárom éves, de ma is úgy jár-kel a városban, hogy kocsányon lóg a szeme. Kész csoda, hogy egy taxi még nem lapította palacsintává, ahogy délidőben átkel Manhattan főútvonalain. Harminchárom éves, de ha egy lány keresztbe teszi a lábát a metró szemközti ülésén, ma is fixírozni kezdi!` Így vall magáról Alexander Portnoy, ez volna az ő gyógyíthatatlan betegsége, a Portnoy-kór. A főhős azonban egyszersmind kívülről is látja magát, és rendkívül szórakoztató módon, finom öniróniával ecseteli beteges megszállottságát. Azt mondhatnánk, hogy Woody Allenre hasonlít csak hát Philip Roth Woody Allennél sokkal korábban, még 1969-ben alkotta meg ezt a figurát. A regény olyan átütő sikert aratott, hogy a Portnoy-kór az irodalmi körökön kívül is fogalom lett; ma már orvosi szakkönyvekben is előfordul mint szakkifejezés.

Dalos György - A ​körülmetélés
Singer ​Robi iskolásfiú szeretné megérteni a világot. A nagymama tekintélyét, méltóságát, a mama idegességét, magányát s az apa hiányát. Tanárai, hitoktatója, barátai, családtagjai mind csak úgy sugározzák magukból: a világ kiismerhető, s minden a földön megérthető. De Singer Robi nem így érzi ezt. Ismerkedik a világgal, s minél többet megért belőle, az annál kuszábbnak tűnik. Nem csoda: a kiskamasz története az ötvenes években Magyarországon játszódik. Kibontakozik a családi "legendárium", nagyszerű karakterek villannak föl a regényben, s lassan megértjük, miért olyan magányos ez a szenzibilis fiúcska. A körülmetélés, talán éppen mert nem történt meg, mitikus jelentőségűvé nő. A kis Singer Robi pedig szemünk láttára rendezi el magában a világot.

Clara Royer - Csillag
Ethel, ​a fiatal francia grafikusnő úgy tudja, hogy magyar zsidó származású. Egy furcsa véletlennek köszönhetően felfedezi, hogy családja történetébe kitalált szálak szövődtek. Minden jel arra mutat, hogy nagymamája, a mindenkinél jobban szeretett Marie, akire egész identitását felépítette, hazudott neki. Vajon azért, hogy érdekesebb életet kreáljon magának, mint a saját élete volt, vagy más, ennél titokzatosabb okokból? Ethel lázasan kutatni kezd, de nagyanyja, aki válaszolhatna kérdéseire, már Alzheimer-kórral küszködik, és meg sem ismeri Csillagot, ahogy unokáját szólította magyarul. Az önmagával, a szerelemmel és párkapcsolataival is vívódó Ethel nyomozása során egymásba fonódó sorstörténetek bontakoznak ki üldöztetéssel, háborúval, elnyomással, meneküléssel, a „sehovatartozás” gyötrelmeivel, családi titkokkal, szenvedélyekkel, szerelmekkel és árulásokkal. A "Csillag" egy hazugság története, amely máshova vezet, mint gondolnánk... Clara Royer első regényét magyar származású nagymamájának ajánlja, aki gyökereitől rég elszakadva, távolra vetődve az Óhazától, Csillagomnak szólította unokáját, pedig már elfelejtett magyarul. Marie alakját ő ihlette a 2011-ben magyar címmel megjelent könyvben, amellyel a fiatal szerző berobbant a kortárs francia irodalomba, és a megindító történet meseszövésével, sajátosan új nyelvhasználatával elismerő kritikai visszhangot vívott ki magának. Clara Royer egyetemi oktató, kutatási területe a két világháború közötti magyar irodalom.

Dövényi Nagy Lajos - Tarnopolból ​indult el...
Ez ​a legendás hírű regény bemutatja a zsidóság térfoglalását és viszonyát a magyarsághoz egy belopakodó, házaló galiciáner szédítő sikerein keresztül, a magyar történelem tragikus korának történetébe helyezve, kiváló irodalmi szinten. Az írót ezért a nagyszerű remekműért életfogytiglani börtönre ítélték.