Márai ​Sándor A ​huszadik század koronatanúja

Saly Noémi - Pesti ​csodabogarak
A ​kötet lapjain hat különös sorsú ember lép elő a száz évvel ezelőtti város mélyrétegeiből, s válik Krúdy-mellékalakból főszereplővé. "A nemzet funerátora" - egy vén vándorszínész, aki olyasvalami volt a nagy dísztemetéseken, mint a vőfély a lagziban; "Pest Rózsája", akinek ágyában a walesi herceg nem, de Apponyi Albert sűrűn megfordult; egy kelekótya vándorpoéta, aki színes papírlapokon árusított "megrovási kalandok" formájában adott hangot állandó nemtetszésének; egy cilinderben és reverendában cikázó, leszbikus lapszerkesztőnő; egy rikkancs-költő, aki Adyra akart hasonlítani, s végül egy irodalmi kurva, aki folyékony latinsággal rémisztgette a lumpoló jogászifjakat.

Bodnár János - Pomogáts Béla - Magyar ​Odysseus
E ​közel 300 fotót, dokumentumot és egyéb korabeli illusztrációt tartalmazó kötet nemcsak Faludy György rendkívül izgalmas, kalandos és hihetetlenül tartalmas életét öleli fel, hanem a XX. század kortörténete is egyben. Ez a könyv igazi kuriózum, minthogy Faludy György élete során számos alkalommal volt kénytelen maga mögött hagyni múltjának emlékeit. Mégis sikerült életének állomásait és főbb eseményeit rekonstruálva egy olyan gyűjteményt létre hozni, melyben a barátok, családtagok áldozatos segítségének köszönhetően összegyűlt az összes még fellelhető fénykép, feljegyzés. Olyan, az olvasók előtt eddig ismeretlen részletekre is fény derül, mint például Faludy György szűkebb családjának története vagy az utóbbi tíz évben tett utazásainak kalandjai. Minden olyan olvasó számára, akit érdekel egy szélsőségeiben tipikus XX. századi emberi sors, aki, ha csak töredékeiben is, de ismerte Faludy György életét, vagy akit csak egyszerűen lenyűgözött a Pokolbéli víg napjaim című életrajzi regény - bedekkerként szolgál ez a könyv.

Morsányi Bernadett - Egyedül ​szembejövet
Morsányi ​Bernadett Dobai-monográfiája nemcsak egy részben ismert, részben elfelejtett, részben félrevonult alkotó egészében izgalmas és felkavaró életművét rajzolja újra, hanem egy olyan szellemi perspektívát rekonstruál, amely átható fényt vet mintegy ötven év kormozgásaira, felragyogtatva annak egyes sűrűsödési és csúcspontjait is. A Dobai-életmű komplexitásával együtt egy lehetséges, de sok érdek által félretolt, alternatív irodalmi gyakorlatot mutat fel, amelyet a képi gondolkodás (film) és a nyelvi rendszerkutatás formaalkotó érvénnyel alakított. A világhírű Mephisto (Szabó István filmje) írója, a filmtörténeti jelentőségű Archaikus torzó alkotója, a Csontmolnárok (regény) és az Imago (elbeszélés) képalkotója, a Kilovaglás egy őszi erődből és az Egy arc módosulásai (verseskötetek) képinyelvi mesterpionírja egyenként és együtt utánozhatatlan modellt alkot, amelyben az esendő és heroikus élet merevül időtlen műalkotásba. Ez a könyv sokat tesz azért, hogy ismerjük Dobai Pétert, az emlékezetünk épségéhez nélkülözhetetlen alkotót. (Szkárosi Endre) MORSÁNYI BERNADETT 1981-ben született Budapesten, író, irodalomtörténész. Kötete: A Sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek (2015)

Bíró-Balogh Tamás - Könyvvel ​üzenek néked
Amikor ​munkámról először beszélgettem Radnóti Miklósnéval, két dolgot kérdezett. Először azt, hogy miért is érdekes egy dedikáció, másrészt hogy hol tartok a kutatásban, mennyi ajánlást sikerült összegyűjtenem. Büszkén vágtam rá: kétszázat, kétszáz dedikáció van akkoriban még csak ennyi volt , mire Gyarmati Fanni elkezdett harsányan nevetni, és azt mondta: Az nem lehet! Miklós nem adott el annyi könyvet. A dedikációk mint írói kézjegyek régóta az irodalomtörténeti (és a gyűjtői) érdeklődés látóterében vannak, hiszen a szerző által írt ajánlás érdekes, mint az irodalmi élet történésének, a gesztusnak megfogható dokumentuma. Emellett azonban a dedikáció információt is hordoz: életrajzi forrás, amiből kirajzolódik a teljes kapcsolathálózat. Radnóti ama kevesek közé tartozik, akik a kifejezés nyelvi gondossága mellett a látható nyelven való közlésre is különös gondot fordítottak. Keze írása pontos és szabályos, formái csinosak, de minden cikornyától és hivalkodástól mentesek, tükrözik kifejezőeszköz mivoltukat írta róla a Meredek út tipográfiáját készítő Haiman György.

Borgos Anna - Szilágyi Judit - Nőírók ​és írónők
"Körülbelül ​ez a harminc év volt az, amely alatt nálunk nők komoly írókká fejlődtek. ...Abban a küzdelemben - joggal nevezhetném szabadságharcnak -, amely a nők (és írónők) élete volt ezekben az évtizedekben, ...melléjük állt Osvát Ernő és a Nyugat. Éppen ezért nagyon is sokat jelentett nékik a Nyugat ... De nem lehetne-e ezt a tételt, illő kisebb méretben, meg is fordítani? ...Annak a sok évfolyamnak sokszínű gazdagságához semmivel sem járultak hozzá az írónők?" Reichard Piroska Elek Artúrnak címzett gondolatai jól körvonalazzák a könyv szerzőinek alapvető kérdésfelvetéseit is. A Nyugat viszonylag sok és sokféle női szerzőt közölt. E tény mögött a folyóirat nagy esztétikai önmítoszán túl ("csak az írás minősége számít") a korszak egyik legaktuálisabb kérdésére reagáló szerkesztői koncepció éppúgy felfedezhető, mint a személyes motivációk. A kötetben a folyóirat által leggyakrabban közölt tíz nőíró portréja szerepel. A tanulmányok tehát az akkori kánont, a Nyugat által legértékesebbnek tartott nőírók történetét tárják fel. Vannak köztük ismert és kanonizált írók (Kaffka Margit, Lesznai Anna, Török Sophie), talán ismerősen csengő nevek (Bohuniczky Szefi, Kádár Erzsébet, Kosáryné Réz Lola, Lányi Sarolta), de mára egészen elfeledett szerzők is (Gyulai Márta, Kovács Mária, Reichard Piroska). Az ő pályájuk és írásaik megismerése a folyóirat egészéről való gondolkodásunkat is árnyalhatja. Hiszen miközben a (férfi) Nyugatról való ismereteink folyamatosan gazdagodnak és módosulnak, azok a szerepek, amelyeket a nők töltöttek be a magyar irodalom legfontosabb lapjánál, az utókor számára nagyrészt még mindig ismeretlenek.

Laczkó András - Fekete ​Gyula
Tartalom Változások ​sodrában Közéleti igények nyomán Jelenkorunk hőse: a köznapi ember Történelem és moralitás Metszetek a közgondolkodásból Éljünk magunknak? A magány nem magánügy Regények a sorsfordító időről Sarkcsillag jegyében Életrajzi adatok Fekete Gyula művei Felhasznált és ajánlott irodalom

Magyar László - Móra ​Ferenc élete
Gyermekkorunk ​felejthetetlen emlékei közé tartozik Az aranyszőrű bárány, a Kincskereső kisködmön, a Dióbélkirályfi, Móra Ferenc megannyi örökszép meséje. Regényeit, novelláit, karcolatait, melyekben a Szeged környéki parasztság örömeit, bánatát, jellegzetes, furfangos észjárását eleveníti meg, ezrek olvasták és olvassák ma is. Magyar László regényes Móra-életrajzából megismerjük Móra Ferenc gyermekkorát, ifjúságát, irodalmi és Szeged környékén végzett szenvedélyes régészeti munkásságát. A kötetet gazdag fényképanyag egészíti ki.

Nyáry Krisztián - Így ​szerettek ők 2
Nyáry ​Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátainak kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből Így szerettek ők címmel könyv lett, a kötetből pedig az elmúlt év egyik legnagyobb könyvsikere, amely elnyerte a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Budai-díját és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Fitz József-könyvdíját is. A második könyvben újabb 40 magyar író és költő izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati története szerepel. A szerző célja ezúttal is az, hogy az elmesélt szerelmei történetekkel kedvet csináljon a művek olvasásához. Karinthy Frigyes fegyverrel a kezében szöktette meg férjétől első feleségét, Judik Etelt, miután párbajozott is miatta. Jókai Mórt elmebetegnek akarták nyilvánítani rokonai, hogy ne vehesse el a nála 54 évvel fiatalabb Grósz Bellát. Szabó Lőrinc azt tervezte, hogy hármasban fognak élni feleségével, és annak legjobb barátnőjével, Korzáti Erzsébettel, aki hosszú évekig a költő szeretője volt. Füst Milán hatvan éven át tartott fenn szerelmi kapcsolatot Jaulusz Erzsébettel, de csak néhány napig éltek együtt. Molnár Ferenc ollóval kivágta nadrágja térdeit, hogy bebizonyítsa: felesége, Vészi Margit nem gondoskodik róla. Örkény István le akarta lőni első feleségét és annak szeretőjét, akik a brit hírszerzés ügynökei voltak, de pisztoly helyett mackósajtot vitt magával. Rejtő Jenő két alkalommal is a gépírónőjét vette feleségül, akiknek estélyi ruhában kellett gépelniük. Bródy Sándor szíven lőtte magát miután szeretője, Erdős Renée elhagyta. Jászai Mari elhagyta a halálos beteg Reviczky Gyulát egy 18 éves fiatalember kedvéért, akit ő nevezett el Szomory Dezsőnek. Móricz Zsigmond egy garniszállóra vitte az utcán megismert fiatal Litkei Erzsébetet, az Árvácska modelljét, aki ezután élete utolsó élettársa lett. Néhány igaz mese magyar írókról és költőkről, amelyeket kevesen ismernek. Az Így szerettek ők második kötetében a szerző Csokonaitól Vas Istvánig, Dérynétől Déry Tiborig mesél el 40 történetet múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.

Mikszáth Kálmán - Jókai ​Mór élete és kora
A ​költő-Jókai élethíven tűnik elénk ebből a regényből. Szinte kilép belőle. Nem az a konvencionális Jókai, aki a tömeg képzeletében él, s minden kirakat képes levelezőlapjain látható. Egy egészen új ember, kinek a gyengeség az erőssége. Egy hatalmas és ingadozó óriás, aki kedves és szeretetre méltó, de társaságban félszeg, és sohasem melegedik fel. Egy álomfejedelem, ki ha az ősidőkben él, bíborszőnyeget kap lábai alá., a vértes, vasas vitézek is meghódolnak neki, és királyok lesznek szolgáivá. S látjuk őt gyerekkorától fogva furcsa szeszélyeivel és derűs egyszerűségével. Beteges, leányos, álmodó s a többiek "Móric kisasszony" - nak csúfolják. Lázas fantáziájával törpékről, medúzafejekről, csodaszörnyekről álmodik. Mindenki bámulja a csodagyereket, a halhatatlanságra készülőt, s majdnem úgy nevelik, mint egy trónörököst: a magyar költészet trónjának elfoglalóját és királyát. Látjuk azután, mint ütközik be az arisztokratikus, finom lélek az élet durva gerendáiba. A csodagyerek észreveszi, hogy az életben nincs minden kipárnázva, mint otthon és az álmok puha fészkében. Jön a viszály a szülői házzal, a politikai harcok, a honfibú, a lejáró váltók s az öregedő feleség a lenmagfőztes rongyokkal, a kámforos flastrommal s azután még sok-sok más, de minden elmúlik, s Jókai marad az, aki volt, álmodó, költő, a poézis fellegein lebegő. Betekintünk továbbá az alkotó konyhába is, ahol az érdekes regények, a színpompás novellák főnek, erjednek, forronganak. A szemünk láttára nő, dagad Az új földesúr kovásza, miáltal látjuk Jókai egész alkotóművészetét is. Egyik alakot a másik után alkot, csak a mese legyen érdekes, csak az írás maradjon vonzó, töröl, ha ellentmondásba kerül önmagával, de máskülönben sohasem javít, egyszerre két regényt ír, míg a harmadiknak a levonatait nézi át, a munkakedvben, akár a fantáziában is szertelenül tobzódó, hatalmas, egyedülálló. Külön lapra tartozik Pápa, Kecskemét, a régi Komárom rajza s a magyar reneszánsz gyönyörű jellemzése. Mindenütt Carlyle történelmi levegője rezeg: egy szó, egy mondat karon ragad bennünket, és belök a történelmi hangulat kellős közepébe. Ezeket a miniatűr képeket nem lehet elfelejteni sohasem...

Ady Lajosné - Az ​ismeretlen Ady
Már ​kislány koromban hallottam az Ady-fiúkról, Endréről és Lajosról. Ők Érmindszenten laktak, mi tőlük négy kilométernyire, Érszentkirályon. Az ő apjuk is gazdálkodott, az enyém is. Apámat Kaizler Lászlónak hívták, s ez ugyan hangzásra német név. De apám ősei már a XVI. században telepedtek le Magyarországon, s a magyar földdel való viaskodás, a magyar bor, búza ereje, maga az élet itt, az Érmelléken réges-régen ízig-vérig szilágyságiakká, idegyökerezett birtokos-nemesekké gyúrta a Kaizlereket. Anyám, Jakó Ilona, pedig éppenséggel ősi magyar család leszármazottja, amit hármas előneve is bizonyít: szalárdi, félegyházi és farnazsi Jakó-lány volt, ki a szomszédos Szatmárból ő is birtokról, gazdálkodásból került apámhoz Szentkirályra. Ezt azért mondtam el, értessem: a mi portánkon ugyanazon a magvas tisztaságú szilágysági nyelven beszélnek, s ami a mi vidékünkön ezzel együtt jár, ugyanazt a károligáspáros Kálvin-hitet vallják, mint valamikor az Adyékén. Ez pedig azt is jelenti, hogy életfelfogásban, gondolkodásban, régi eszményekhez való ragaszkodásban nagyjából az ő portájuk, s a mienk igen kevéssé különbözött. Csak éppen múlt tekintetében tettek túl rajtunk, hiszen tudott dolog, hogy ők a XIII. századig vezették vissza családfájukat. Sőt, lelkes, ifjú Ady-sarjak valamikor, túlzó romantikával, egyenesen Ond vezértől próbálták származtatni magukat... Az emlékiratíró Kaizler Anna 1910-ben ment feleségül Ady Endre öccséhez, Ady Lajoshoz. Ekkor már ismerte Ady Endrét is, a Párizsból hazatérő költővel 1909 pünkösdjén találkozott, abban az időben, amikor igen felkapott volt a Nemzeti Színház épületében lévő Szikszay vendéglő... A szerző rajongva figyelte Ady Endre életét, költészetét, feljegyzéseit kiegészítette az Ady-portán fellelt Ady-levelekkel, a családi események krónikáival, Léda jellemzésével, a Csinszka-történettel és a Dénes Zsófia-szállal meg sok minden mással, s végül 1942-re összeállt az Érszentkirályon elkezdett emlékirat. Benne végigkövethetjük a költő utazásait, nyugat-európai kalandozásait, de vívódásait, hazameneküléseit is a szülői házba. A párhuzamos életrajz, tágabb értelemben az Ady-fiúk története páratlan kortörténeti panorámakép is a korszak íróiról, művészeiről, a szerkesztőségek kulisszatitkairól, szerelemről, házasságról, alkotásról és válságról, hétköznapokról és társadalmi eseményekről, arról a miliőről, amelyben élt és alkotott Ady Endre. Is. A miliőről, amely nemcsak Párizs, Nizza, Firenze, Budapest és Nagyvárad, hanem Érmindszent, Kalotaszeg, Csucsa, Kolozsvár. És a Szilágyság.

Szilágyi Judit - Török Petra - Lesznai ​Anna - Morzsái az eltörött világkalácsnak
2014 ​kora őszén a Hatvan főterén álló egykori barokk serházban találta meg régi-új otthonát a város múzeuma. Az Integrált Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény – Hatvany Lajos Közérdekű Muzeális Gyűjtemény újjászületett impozáns tereiben, az állandó kiállítások egyikeként nyílt meg a Morzsái az eltörött világkalácsnak című tárlat, amely a múzeum majd két és fél ezer tételből álló, kimagasló művészeti értékkel bíró, az országban egyedülálló Lesznai Anna-kollekcióját mutatja be. Lesznai Anna több művészeti ágban bizonyította tehetségét, így a kiállítás az eredeti ipar- és tervezőművészeti alkotások bemutatásán túl bepillantást enged Lesznai irodalmi és művészetpedagógiai munkásságába is. Mindezek hátterében kirajzolódik baráti kapcsolatrendszere, amely a korszak szellemi elitjéhez kötötte. Kötetünk, amely az állandó kiállítás kísérőkiadványaként jelent meg, Lesznai Anna élettörténetét követi végig. Képekkel, tervekkel, fotókkal és egyéb dokumentumokkal illusztrálja az életmű és az életút jelentős állomásait és fordulópontjait, megjelenésében és hangulatában is megidézve Lesznai Anna művészeti és szellemi örökségét.

Balázs Imre József - Hervay ​Gizella
"Milyen ​gyönyörű: szólni lehet, és kiszámíthatatlan, hogy mit válaszolnak. És megtörténhetik: társra is találhatunk, csak meg kell tanulnunk az ő egyetlen, soha meg nem ismerhető nyelvét. Csak meg kell ismernünk a föld rétegein át haladva, a történelmi korszakain át haladva,eljutni oda, ahol ő nemcsak ő, ahol ő a teljes világegyetem, és megszólítani." Hervay Gizella

Szentmihályi Szabó Péter - W. ​B. Yeats világa
William ​Butler Yeats (1865-1939) nemcsak az "ír reneszánsz" irodalmi és politikai mozgalmában kerül az első helyre műveinek értékével és jelentőségével, hanem korszakos szerepet tölt be a XX. századi költészet útjának előkészítésében és meghatározásában is. "Egyik metaforája szerint - írja róla méltatója, A. G. Stock - az emberiség úgy teremti meg egy civilizáció hagyományát, ahogy a madár fészket épít, hogy legyen hol megpihenni, ahol a lélek megkapja a maga táplálékát, ahonnan felrepülhet. De a madár és a lélek akkor van igazán elemében, ha felszáll fészkéről és egyedül szárnyal fel az ég feltérképezetlen mezőire. Így van ez Yeatsszel is. Nem tudott csak önmaga lenni és nem is lehet megérteni az ír civilizáció nélkül, amely gondolkodásának alapja, de amikor leginkább önmaga, akkor magasan fönt van és egyedül, felemelkedve civilizációjából a magányos élmény ürességébe." Ennek a nagy, modern költőnek a pályáját rajzolja meg Szentmihályi Szabó Péter könyve.

Antal Sándor - Ady ​és Várad
Antal ​Sándor (Nagyvárad, 1882. nov. 28. - Németország, 1944; eredeti neve: Adler) Ady-monográfiájának gépiratát 1937. okt. 29- én küldte el a Grill Károly Könyvkiadó Vállalatnak a következő kéréssel: "Tisztelettel kérem, hogy »Ady és Várad« című munkám kéziratát Emőd Tamás úr részére adni, illetőleg címére (Budapest, Pannónia út 26.) kézbesíteni szíveskedjék." Ez nyilván meg is történt, legalábbis erre következtethetünk abból, hogy a gépirat Emőd Tamás hagyatékában maradt fenn (OSZK Kézirattára, Fond 395.) Talán meg is jelent volna könyvként; a kézzel írt apróbb javítások, amelyek közül legalább néhány egészen biztosan Emőd Tamástól származik, de különösen a lapszéli nyomdai utasítások, egyértelműen erről tanúskodnak. Antal Sándor egyébként nem is igen küldhette el munkáját más hozzáértőnek mint Emőd Tamásnak, hiszen a bírálónak nemcsak Adyt kellett ugyanolyan közelről ismernie, mint a szerzőnek, de ugyanúgy váradinak, sőt: lehetőség szerint zsidónak kellett lenni ahhoz, hogy mérvadó véleményt formálhasson az írásról. Ha még ehhez hozzávesszük, hogy a mű jelentős teret szentel A Holnapnak, akkor elmondhatjuk, hogy a bírálónak a társaságban, ill. az antológiában is szerepelnie kellett. És itt meg is állhatunk: egyedül Emőd Tamás felelt meg ennek az összetett kritériumnak.

Tüskés Tibor - Nagy ​László
A ​szerző - munkájáról: „A közelmúlt évek veszteségei közül az egyik legfájdalmasabb Nagy László korai távozása. A Versben Bujdosó egyike azoknak a legkiválóbb költőinknek, akiknél a háború utáni magyar lírában kifejeződik a Németh László megfogalmazta igény, irodalmunk »bartóki vonala« : a nemzeten át az emberiséghez szólni. Műve, élete példája nem múló erővel áraszt kihívást. E könyv íróját is »belső rendelés«, Nagy László értékeinek felismerése késztette arra, hogy életművét a maga lelkiismeretének és ízlésének mérlegére helyezze. A Deres majális óta kortársként olvastam verseit, egy-egy művéről korábban magam is írtam, most e könyv kedvéért az előzményeket is »hozzátanultam«, ifjúsága és élete tájait bejártam. Munkám kísérlet, az első könyv, amely elsősorban a költő vallomásai és a korabeli kritika tükrében kíván képet rajzolni Nagy László költői útjáról. Kényszerű fogyatékossága, a képek hiánya ellenére is a költő jobb megismerését szeretné szolgálni. Hiszem, hogy nem pótolja, legföljebb kiegészíti mások munkáját, s ösztönzi a megírandó műveket. E könyv olyan mértékben vitairat, hogy szeretné elkerülni mind a Nagy László költészetét lekicsinylők, alábecsülők, mind a nevét kisajátítók, személyének »vezéri« szerepet szánók magyarázatát. Nagy László egyetemessége a költészetével foglalkozót is megértésre, szolgálatra, a szélsőségek elkerülésére, az érték befogadására inti."

M. Pásztor József - József ​Attila műhelyei
József ​Attila életútjáról, költői pályafutásáról még nem készült el a teljesség igényével megírt monográfia. E kötet pedagógus-szerzője a költőt és elméleti írót életében befogadó műhelyekre, lapokra, irodalmi és szellemi csoportokra vonatkozó dokumentációt gyűjtötte össze és foglalta rendszerbe. A József Attila-kutatás eddigi eredményeire támaszkodva saját maga által feltárt anyagokkal, adatokkal is hozzájárul az életpálya teljesebb megismeréséhez. Az életmű és az életpálya teljesebb megismeréséhez. Az életmű az életmű és az életrajz elsősorban irodalomszociológiai és sajtótörténeti szempontból történő áttekintése során ismeretlen és kevésbé ismert levelek, dedikációk, kritikai és elméleti írások felsorakoztatásával tárja fel és dokumentálja József Attila kötődését az egyes lapokhoz, csoportokhoz és személyekhez. A jól áttekinthető, világos szerkezet nyomán feltárulnak a makói, szegedi, bécsi, párizsi, budapesti, erdélyi és szlovákiai alkotóműhelyek, s megismerjük azok eszmei, valamint irodalmi törekvéseit. Az életrajz fonalán haladó elemzés az alkotópálya egy-egy állomását, összességében pedig a József Attilát körülvevő szellemi miliőt és irodalmi életet mutatja be. A költő életútja, valamint a kor baloldali szellemi-mozgalmi viszonyai iránt érdeklődő olvasó breviáriumként forgathatja e könyvet, amely az ellenforradalmi Magyarország kultúrtörténetével foglalkozó szakember számára is szolgáltat új adatokat, szempontokat.

Ady Endre - Szeretném, ​ha szeretnének
Ady ​Endre 1909 decemberében (1910-es évszámmal) megjelent verskötetének hasonmás kiadása. A "nagy" vagy "igazi" Ady-kötetek sorában negyedikként (két korai kötetével együtt hatodikként) látott napvilágot a Nyugat kiadásában. Ady érett, kiteljesedett korszakának fontos része, ebben jelennek meg új tematikai csoprtot alkotva a "kuruc versek".

Olasz Sándor - Németh ​László
Németh ​László a huszadik századi magyar irodalom nagy hatású, éles vitákat kiváltó írója. Élete, mely irodalmi tevékenységével szorosan összefonódott, a művészi helytállás, következetesség példája volt a legnehezebb körülmények között is. Hol az irodalmi élet középpontjában alkotott, hol vidéki száműzetésben varázsolt "gályapadból laboratóriumot". Hét évtizedének eseményei rejtik az emberi alkatot is jellemző esszéista, regényíró és színpadi szerző sorstörténetét. Olasz Sándor kiváló tárgyismerettel, színes, adatokban gazdag kor- és lélekrajzzal érzékelteti az életút fordulatait, hű krónikásként követve hősét a nemzedékszervező ifjútól az élhető jövőért aggódó idős mesterig.

Görömbei András - Nagy ​Gáspár
“Emlékezni, ​látni, megnevezni és sohasem félni - eme szemléleti alapelvek szerint épül Nagy Gáspár költészetének morális és poétikai rendje. Verseinek gazdag metaforikus világába az általa "helybenzsákbanfutós"-nak nevezett kor égette bele az ítélkező játék, a keserű groteszk és irónia szilánkjait. Tényeket és látszatokat, valóságot és hamis ideológiát eltökélten szembesítő költészete könnyen felismerhető, csak rá jellemző költői látásmódot és nyelvet teremtett a szinte szakrálisan morális költői személyiség és a rafináltan, leplezetten amorális kor ütközésének pontos megnevezése révén A hazugság, cinizmus, árulás, nemzeti felelőtlenség, történelmi tudatzavar, erkölcsi nihilizmus ellen küzdve adott és ad ma is példát arra, hogy modernség és közösségi felelősség, hagyományok gazdag sokféleségéhez való kötődés és Újítás, erkölcs és esztétikum nem kizárják, hanem hitelesítik egymást a művészetben.” Görömbei András

Kulcsár Szabó Ernő - Esterházy ​Péter
"Esterházy ​Péter (1950) a magyar irodalom élő klasszikusa. Kulcsár Szabó Ernő a kisepikai elbeszélés megalapozásától az önmeghatározások fontosságán át (melyeket a helyzetfelismerés allegoréziseinek tart) az interpenetráció, a szövegköziség jelenségeinek bő és termékeny vizsgálatára figyelve, a kanonizáltság poetológiáját feltérképezve a nyelvi „fellépés” retorikájáig vizsgálja át Esterházy világirodalmi rangú életművét."