A ​méhek története

Egressy Zoltán - Százezer ​eperfa
"Budapesten ​a Szélkirály! Értesülésünk szerint tegnap este teljes titokban Magyarországra érkezett Francesco Ventoso, a Meteorológiai Világszervezet végrehajtó tanácsának egyik prominens tagja, a világ egyik leghíresebb szél- és zivatarkutatója. A svájci székhelyű, csaknem kétszáz országot tömörítő szervezet gyakorlatilag a kezdetektől fogva élénk figyelemmel kíséri a Kárpát-medencében zajló időjárási anomáliát. A szervezet többszöri puhatolózása, majd kifejezett kérése ellenére sem kapott meghívást Budapesttől, annak ellenére, hogy az immár egész világot egyre nagyobb mértékben aggasztó szélcsend kiindulópontja és epicentruma tudvalevőleg a magyar főváros." Hat ember élete gabalyodik össze a tomboló viharban egy margitszigeti eperfa alatt. Hat magányos emberé, akinek története van, és dolga egymással - bár kérdés, hogy kinek, kivel, micsoda. Mintha csak azért sodorta volna őket egymás útjába a szél meg a véletlen, hogy mindezt kiderítsék. A minden oldalról heves és felkavaró kiderítő manőverek háttere a jelen különös időjárási anomáliától sújtott Magyarországa, és ahogy haladunk előre a történetben, ahogy a vihart felváltó szélcsend rátelepszik nemcsak a tüdőkre, de a szívekre is, a háttér lassan előtérbe nyomul, hogy átvegye az irányítást az egyéni sorsok felett: "egyfajta ébredés ez mégiscsak, de nem álomból, hanem valóságból egy másik valóságba, a fények rögtön megváltoznak, ahogy eláll az eső, skandináv típusúak, ők ezt nem tudják, ezt Orsolya tudná, ha ott lenne velük, akkora a csend, amekkorát soha nem hallottak még, és nemcsak csend ez, üresség is, totális elmúlás, visszavonhatatlan élettelenség, halálos semmi, tébolyító süketség..." A Portugál világsikerű szerzőjének második regénye utópia a jelenből, minden aktualitáson túlmutató, igazi téttel. Egressy Zoltán 1967. augusztus 2-án született Budapesten. József Attila- és Szép Ernő-díjas író.

Per Olov Enquist - Blanche ​és Marie könyve
A ​könyv a századforduló Párizsában játszódik. Főhőse Blanche Wittman a világhírű pszichiáter, a Sâlpetriere kórház főorvosa, Jean Marti Charcot kedvenc betege, a hisztéria tüneteinek és kezelésének szentelt nyilvános bemutatók főszereplője. Charcot halála után Blanche "meggyógyul", és a későbbi Nobel-díjas Marie Curie asszisztense lesz. A laboratóriumi sugárfertőzés miatt életét tehetetlen nyomorékként fejezi be. Szinte haláláig naplót ír, s naplóinak három kötete, a sárga, a fekete és a vörös könyv, a "kérdések" könyvei, képezik a regényé alapszövetét. A csapongó, meditatív, személyes emlékekkel tagolt szöveg markánsan jeleníti meg a kort, a jellemeket, a helyszíneket, az ismert és kevésbé ismert személyiségeket (Freud, Jane Avril, Pierre Curie, Paul Langevin, Einstein...) és lassan beletorkollik a fő téma, a mindent legyőző szerelem megszólaltatásába. Blanche és Charcot, illetve Marie és Paul megindítóan szép és tragikus szerelmének történetét meséli el, melybe mesteri könnyedséggel szövi bele saját anyjának és saját (fél)árvaságának életrajzi motívumait, a század eszmetörténetének és tudománytörténetének kezdeti alakulását, a torz politikai gondolatok és az elvaduló, bigott tömegek indulatainak vészjósló jeleit. A zenei alapegységekből építkező regény Enquist egyik legszemélyesebb műve, Blanche és Marie pedig legemlékezetesebb, legnagyobb empátiával megírt két regényhőse.

Linn Ullmann - Áldott ​gyermek
1979 ​nyarán szörnyűség történik a gyönyörű Balti-tengeri szigeten. A féltestvérek, Erika, Laura és Molly minden évben itt töltik a nyarat temperamentumos apjuknál, Isak Lövenstadnál. A három fiatal lány gyorsan változó, kiszámíthatatlan viszonyt alakít ki a többi ott nyaraló vendéggel, köztük Ragnarral. A gátlásos fiú mindig fut valaki elől, Isakhoz pedig valamiféle furcsa vonzalom fűzi. A tragédia után huszonöt évnek kell eltelnie, hogy a nővérek visszatérjenek a szigetre, és szembenézzenek a múlttal. Az Áldott gyermek a bűn, a felelősségtudat és a megbékélés, az emlékezés és a felejtés közti sodródást írja le, miközben a cselekményt a nyers érzékiség és az erőszak hullámai festik alá. Az egyes élettörténetek törékeny közös sorssá fonódnak – ám e közösségben szinte bárki kívülállóvá, kitaszítottá és üldözötté válhat. Az Áldott gyermek három nő életét mutatja be rendkívüli gazdagsággal, emellett pedig szokatlanul szép portrét fest egy édesapáról. Linn Ullmann az elmúlt néhány évben a kortárs skandináv irodalom egyik legmarkánsabb, emblematikus szerzőjévé nőtte ki magát. Regényeit számos nyelven, mintegy harminc országban adták ki.

Per Petterson - Lótolvajok
Fülszöveg ​Scolar, 2018 A természet mitikus erejű ábrázolása ősi emócióink intenzív átélését szolgálja Per Petterson prózájában. A világhírű norvég írót csak a mélyben kavargó indulatok és éles érzelmek érdeklik: a szerelem, a féltékenység, a barátság, az árulás. A Lótolvajok páratlan sikerének kulcsa, hogy a regény egyesíti magában a kortárs norvég irodalom három fontos tematikai elemét: a háború (a német megszállás), a család (a család felbomlása) És a kívülálló, magányos férfi visszatérő motívumát. "Olvassák a Lótolvajokat! A regény a legelső, tömör mondattól kezdve bűvkörébe von, ahogy fiatalságról, emlékekről és igen, lótolvajlásról beszél. Tudják, egy mesteri mesélő kezei közé kerültek." (Newsweek) "Petterson szikár és megfontolt elbeszélési módja döbbenetes erővel bír... Egy fiú érzékelésének teljes intenzitásával adja át a veszteség érzését, de az új felhangokra is szert tesz az idősődő férfi tűnődő tudatosságában." (The New Yorker)

Karin Fossum - Aki ​fél a farkastól
Izgatott ​fiú érkezik lélekszakadva a vidéki rendőrőrsre, s jelenti, hogy felfedezett egy szörnyű gyilkosságot: a közeli erdőben megbújó magányos tanyán holtan talált egy idős asszonyt. És mást is látott: a fák között ott bujkált még valaki, a környékbeliek által jól ismert fiatalember, Errki, aki többször állt már pszichiátriai kezelés alatt. Errki megjelenése régóta rossz ómen: mögötte mindig a halál jár. A következő reggel egy közeli városban bankrablás történik. A fegyveres rabló nemcsak a pénzt, hanem egy túszt is magával visz. Ám a túsz nem úgy viselkedik, mint azt várnánk: csak ül némán, magába fordultan, talpig feketébe burkolózva, arcát fekete haja mögé rejtve, félelmetesen...

Karin Fossum - Az ​Ördög tartja a gyertyát
„Látta ​valaki Andreast?” – a jóképű fiú eltűnése misztikus mindenki számára, még elválaszthatatlan haverja, Zipp sem érti, mi történhetett vele. Hiába keresi a rendőrség, hiába adnak fel újsághirdetést, senki sem tudja, hol lehet. Sejer felügyelő kérdései felzaklatják Zippet, és örökösen felidézik benne a barátjával töltött utolsó közös este megrázó emlékeit – amikor a könnyű és gyors pénzszerzés reményében árnyként követtek egy idős nőt, majd Andreas késsel a kezében belopakodott az asszony házába, és a következő pillanatban már el is tűnt. Zipp idegesen várakozott az udvaron a barátjára, aki soha többé nem bukkant fel… A norvég „krimikirálynő” a Stephen King thrillerjeinek hagyományaira épülő cselekményben felvonultatja a jellegzetes „fossumos” jegyeket, a bűnös és az áldozat gondolkodásmódjának dermesztően valósághű ábrázolását. Fossum e krimijében elsőrendűen világítja meg a bűn hatalmába került gondolkodás mibenlétét. Vigyázat! – sohasem szabad hinni a látszatnak: az emberek nem mindig olyanok, amilyennek gondoljuk őket… Karin Fossumról Az 1954-es születésű norvég „krimikirálynő” már első, húszesztendős korában „elkövetett” irodalmi próbálkozásával, verseskötetével is nagy feltűnést keltett. A szerző megbecsültsége mind a mai napig töretlen a szigorú ítészek körében. Az írónő azóta publikált újabb verseskötetet, és krimijein kívül számos regényt. A világhírt azonban a Konrad Sejer-krimik hozták meg számára. Sejer felügyelő először 1995-ben tűnt fel, majd ezt követően sorra láttak napvilágot a rendkívül intelligens detektív izgalmasnál izgalmasabb esetei. A Ne nézz vissza című kötettel Fossum nemcsak az olvasóközönséget nyerte meg magának, hanem újfent irodalmi díjak sokaságát söpörhette be: a skandináv Üvegkulcs-díjat és a norvég Rivertont. Sejer felügyelő eddig megjelent történetei Karin Fossum tollából: Ne nézz vissza Indiai feleség Aki fél a farkastól

Jo Nesbø - Szomjúság
Harry ​Hole három éve visszavonult a nyomozói munkától, a rendőrtiszti főiskolán tanít, kiegyensúlyozott életet él. Ám a boldogság vékony jég, amely bármikor beszakadhat az ember lába alatt… Amikor egy fiatal nőt brutálisan meggyilkolnak a fővárosban, Mikael Bellman rendőrfőkapitány személyes okokból Harry segítségét kéri. Hamarosan újabb hasonló gyilkosság történik, Harry pedig – sutba dobva élete szerelmének és önmagának tett ígéretét – beleveti magát a munkába. Mindössze két nyom van, amelyen elindulhatnak: az első áldozat nyakán lévő sebekben talált rozsda- és festékmaradványok, valamint a tény, hogy mindkét nő társkereső oldalak rendszeres látogatója volt. Harry azonban valami mást is lát. Valamit, ami megragadja a figyelmét, és arra ösztökéli, hogy mit sem törődve a kockázattal újra a nyomába eredjen a gyilkosnak, aki egyszer már túljárt az eszén…

Per Petterson - Megtagadom
Megtagadom, ​hogy alkut kössek. Megtagadom, hogy megbocsássak. Megtagadom, hogy felejtsek. Egy kora reggelen Oslo külvárosában két férfi véletlen találkozásának vagyunk tanúi. Tommy és Jim harmincöt éve nem látták egymást, de valaha a legjobb barátok voltak. Együtt nőttek fel egy apró kelet-norvégiai faluban - Jimet mélyen vallásos édesanyja nevelte, Tommy pedig testvéreivel együtt magara maradt szadista apjával, miután anyja megszökött a családtól. Egy napon elege lesz a folyamatos bántalmazásból, és egy baseballütővel eltöri apja lábát. Az apa ezután eltűnik, ő és testvérei pedig pár felhőtlen hét után nevelőszülőkhöz kerülnek.Tommy mára meggazdagodott, vadonatúj Mercedesszel jár, míg Jim szociális segélyen tengődik. Per Petterson szikár, hajszálpontos prózája szilánkonként eleveníti fel a múltat, és az olvasó szinte sorról sorra jön rá, hogyan és miért alakult úgy a szereplők élete, ahogy, és mi történik a sorsdöntő találkozás után.

Erlend Loe - Elfújta ​a nő
Az ​"Elfújta a nő" egy első - vagy majdnem első szerelem - története: huszonéves főhősünk, akinek élete abból áll, hogy munkát keres és időnként lenéz az uszodába, egyszer csak azon kapja magát, hogy az életébe egy szép napon besétált Marianne, és ott is maradt. A lány komódjával és ruháival lesz tele a lakás. Veszekedések és kibékülések, szeretkezések és elmélkedések követik egymást, majd a pár európai körútra indul, ahonnan azonban külön-külön térnek vissza... Erlend Loe, mára már a hazai olvasóközönség számára is kultíróvá vált norvég kortárs szerző, első regényében már szinte készen találjuk a szerzőre később is jellemző fanyar humort és rendkívüli intelligenciát, amellyel az élet nagy kérdéseiről kis dolgokon keresztül, megkapó egyszerűséggel, ám annál inkább elgondolkoztatóan tud beszélni.

Jo Nesbø - Fejvadászok
Roger ​Brown igazán a szerencse fiának tűnik: ő Norvégia legsikeresebb fejvadásza, gyönyörű feleségével egy pompás házban élnek. Ám a luxus életmódot Roger műkincstolvajként igyekszik bebiztosítani, s „mellékállásában” igen ügyesnek bizonyul. Amikor felesége galériájában megismerkedik valakivel - aki egyrészt tökéletes jelölt az egyik általa kínált magas állásra, másrészt a művészettörténet egyik legkeresettebb képének a tulajdonosa - Roger úgy érzi, élete nagy lehetősége köszöntött rá. Készülni kezd eddigi legmerészebb betörésére. Ám a vadászból csakhamar vad lesz, üldözöttje egy rémálomba illő ellenfélnek.

Carl Frode Tiller - Bekerítés ​3
A ​norvég szerző nagyszabású trilógiájának záró kötete, akárcsak az előző két könyv, három elbeszélő egymást követő, de egymásra reflektáló történeteiből és leveleiből épül fel, melyek célja a megszólaló emberek mindegyikének életében fontos szerepet játszó, titokzatos figura, David alakjának bekerítése. Az első rész elbeszélője Marius, az a fiú, akit csecsemőként a szülészeten véletlenül elcseréltek Daviddal. A második részben Susannét, a megcsalt és elhagyott barátnőt halljuk. Végül az utolsó részben, azaz a trilógia kilencedik történetében végre maga David is megszólal. David történetével az utolsó darab is a helyére kerül abban a nagy kirakósban, amelyet Tiller három regényen keresztül, mesteri alapossággal épít fel. Noha a történetek mindvégig David körül forognak, messze túlmutatnak a főszereplő életén: a trilógia kíméletlen pontossággal megrajzolt pszichológiai portrék sorát állítja elénk, miközben feltérképezi az alapvető emberi viszonyokat, s nem utolsósorban eleven korrajzot nyújt a nyolcvanas, kilencvenes és kétezres évek Norvégiájáról. Carl Frode Tiller (1970) a kortárs norvég próza és dráma meghatározó alakja, nemzedékének egyik legkiválóbb szerzője. Sodró lendületű prózájával eleven, összetett karaktereket teremt, akiknek a tetteit és másokhoz fűződő viszonyát nagymértékben meghatározza az, hogy képtelenek kitörni a saját közegükből, vagy nem képesek szabadulni saját önpusztításra hajlamos viselkedésmintáiktól. Tiller legnagyobb írói erénye az, hogy miközben a végletekig vitt kíméletlenséggel vet számot az emberi létezés árnyoldalaival, mégis képes úgy ábrázolni szereplőit, hogy az olvasó szimpátiát érezzen irántuk – és saját magát pillantsa meg bennünk. A szerző a Bekerítés-trilógia első kötetéért 2011-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.

Tore Renberg - Holnap ​találkozunk
A ​Holnap találkozunk helyszíne Stavanger, a szerző szülővárosa és annak környéke. A történetet tizenegy mesélő mondja el, akik ugyanannak a városnak gyökeresen különböző világaiból érkeznek - középiskolás fiatalok, két diák magányos és kétségbeesett apja, vagy éppen a változó időkhöz alkalmazkodni próbáló két kisstílű bűnöző. Mindannyian az életükben tátongó űrt próbálják betölteni valamivel. Pal, az elvált, kétgyermekes férfi szégyenletes titkot rejteget, ami hatalmas adósságba kényszerítette - nagyobba, mint amelyet szerény közalkalmazotti fizetéséből valaha is kifizethetne. Minden megtenne azért, hogy ezt titokban tartsa - legfőképpen tinédzser lányai és volt felesége előtt. A tizenhat éves Sandra szintén titkot őriz: szerelmes az ellenállhatatlan, bűnöző Daniel Williambe. Szerelme - úgy érzi - olyan erős és tiszta, hogy semmi sem állhat az útjába. Ám Cecilie cipeli mindőjük közül a legsúlyosabb titkot, egy benne fejlődő gyermeket. Csak reménykedhet benne, hogy Rudi, a barátja a gyermek apja, akit szeret ugyan, de mindeközben úgy érzi, hogy kispályás bűnöző életmódjuk csapdába ejtette őt. Arról álmodik, hogy egyszer mindezt maga mögött hagyhatja. Három sorsfordító szeptemberi napon keresztezik egymást ezek az életek, hogy a brutalitás és a nevetés, a tragédia és a szerelem örvényéből egyszer és mindenkorra megváltozva bukjanak felszínre. A Holnap találkozunk a legjobb északi irodalom képviselője, fekete humorú neo-noir dráma. Egy olyan világ regénye, melyben a hűvös józanság és a távolságtartó jómodor mögött a barátság, a bűn, a magány és a tragikus halál rejtőznek. A szerzőt a regény kritikusai Norvégia és Nagy-Britannia szerte Balzachoz és George R.R. Martinhoz, valamint a modern HBO-sorozatok szerzőihez hasonlítják. TORE RENBERG (1972, Stavanger) norvég író, drámaíró és forgatókönyv író. Számos nagysikerű regény szerzője, melyekből generációs mérföldkövet jelentő filmek is készültek. Legismertebbek a magyarul a L'Harmattan Kiadó gondozásában megjelent Szerettem másképp is (2010), Mégis van apám (2012) és Charlotte Isabel Hansen (2014). A nemzetközi sikert a Holnap találkozunk című regénye hozta meg számára, mely egyszerre jelent meg Norvégiában és Nagy-Britanniában. Tucatnyi irodalmi díja közül kiemelkedik a Norvég Könyvterjesztők Díja, a Norvég Kulturális Tanács Díja és a Stavanger Aftenblads Kulturális Díj.

Jussi Valtonen - Nem ​tudják, mit cselekszenek
Mi ​történik, ha az elismert amerikai neurobiológus kutatót militáns állatvédők fenyegetik meg? Mi történik, ha felmerül, hogy a támadások hátterében rég nem látott fia is állhat? A sodró lendületű, fordulatos történet szálai Finnországtól az Egyesült Államokig húzódva gubancolódnak össze egyre jobban. Vajon sikerül-e időben kibogozni őket? Uralhatjuk-e a modern tudomány révén a természetet, ha még a saját magánéletünkben sem vagyunk képesek rendet teremteni? Találunk-e bármilyen kapaszkodót ott, ahol a privát szféra megszűnt létezni és minden eladó? Jussi Valtonen krimiszerűen izgalmas, a legrangosabb finn irodalmi díjat elnyert regénye egyszerre tűpontos diagnózis és borzongató disztópia a jelen és a közeljövő szép új világáról. Jussi Valtonen Nem tudják, mit cselekszenek című regénye a 2014-es év Finlandia-díjának nyertese, Finnországban az évtized legnagyobb könyvsikere, megjelenése óta az 5 milliós országban több mint 110 000 példányban kelt el. A kritikákból: „Valtonen szédítő tempóban ábrázolja a mai világ jelenségeit. Elbeszélésmódja lenyűgöző, egy pillanatra sem ereszti el az olvasót. A könyv mind tartalmilag, mind stílusát tekintve új kapukat nyit a finn irodalomban. Soha nem olvastam még ehhez fogható korrajzot hazai szerzőtől.” Anne Brunila professzor, a Finlandia-díj kurátora

Erlend Loe - Doppler, ​az utak királya
Erlend ​Loe hatodik, Doppler, az utak királya című regényében a fő-antihős, Andreas Doppler és jóléti partizáncsapata ott folytatja, ahol a Doppler (Scolar Kiadó, 2006) utolsó lapjain abbahagyta, s a szerző ígéretéhez híven tovább vívja harcát. Ugyanis még mindig háború dúl. Háború. Amelyet azért mégsem kell véresen komolyan venni. Például ki lehet belőle szállni, ha kezd kínossá válni a helyzet. Az írói én egyes szám első személyről egyes szám harmadik személyre vált, és fokozatosan kívülállóvá válva hagyja, hogy antifőhőse önmaga karikatúrájáva váljék. Vad neoanarchistából egy békés, konformista gondolatkísérlet alanyává szelídülve lehetővé teszi az olvasó számára a vele való teljes azonosulást. Doppler jellemének fogyaszthatóvá tétele így megengedi, hogy anélkül kövessük az ő példáját, hogy közben fel kelljen állnunk a fotelből, s elég, ha magunknak bevalljuk: ennél többet mi sem várunk el sem tőle, sem pedig önmagunktól. Hiszen tőrölmetszett anarchistának születni kell, ám az árát is komolyan megkérik - ezt a folytatás igazi hőse, Maj Britt példája mutatja a legjobban. Hozzá képest Doppler művagány, annak viszont őszinte és szerethető - pont olyan, amilyen az olvasó lenne az ő helyében.

Jo Nesbø - Vörösbegy
Harry ​Hole nyomozó egy ritka ügyletről szerez tudomást: valaki egy különleges, nagy hatóerejű, Märklin márkájú puskát rendelt. Mind kiderül, a megrendelő egy nyolcvanhoz közeledő férfi, aki a második világháború idején a németek mellett harcolt a keleti fronton. Gyilkosság, bosszú, árulás… Aggastyán korú nemzetiszocialisták és fiatal neonácik… A második világháború keleti frontja és a modern Oslo… Egykori frontharcos átvágott torokkal…Több, időben és térben egymástól messze eső történés vezeti el a sokszor önmaga gyengeségeivel is megküzdeni kénytelen nyomozót egy vakmerő merényletet tervezőjének leleplezéséhez. Csak Norvégiában több, mint 100.000 példányban kelt el!

Linn Ullmann - Kegyelem
Linn ​Ullmann harmadik – és eddigi legsikeresebb – regénye lebilincselő szerelmi történet, amely az élet–szerelem–halál hármasának bonyolult kérdéseit feszegeti. Főhőseink, Johan és Mai számára a szerelem – a szó legmélyebb értelmében – élet-halál kérdése. A Kegyelem magával ragadó története antik mintára épül: a két főhős szenvedélyesen szereti egymást, jól tudván, hogy a végső búcsú pillanata közeleg. A házaspár egyezséget köt. Mai megígéri súlyosan beteg férjének, hogy átsegíti a halálba, ha majd eljön az idő. Ám ahogy közeleg a vég, Johan meginog elhatározásában. Amint az élet és a halál közötti határvonal elhalványul, a szerelmespárt cserbenhagyják a szavak. Ki dönti el, mikor jön el az idő? Johan vagy a szerető felesége, Mai? A halál valóban megkönnyebbülést hozhat, de kinek? Mai szerelmi zálogként tett ígérete lehet-e számukra a kegyelem forrása? Linn Ullmann hétköznapi könnyedséggel tárja elénk az élet fájdalmas szépségeit, Johan reményekkel, álmokkal, apró titkokkal és jelentéktelen hazugságokkal átszőtt emlékeit, és esetlenségükben is elragadó emberi kapcsolatait. A drámai történetet némi humorral és iróniával teszi felejthetetlen olvasmánnyá a mai norvég irodalom élvonalába tartozó írónő. Linn Ullmann a New York Egyetemen szerzett diplomát angol irodalomból, és doktori kutatásait is ott kezdte el. 1990-ben visszaköltözött szülővárosába, Oslóba, ahol rövid idő alatt elismert újságíró lett. Ma már neves irodalomkritikus, külön rovattal Norvégia vezető napilapjában. Regényei a hazai díjakon túl meghozták számára a nemzetközi hírnevet is, műveit több mint 30 országban adták ki. Jelenleg is Oslóban él férjével és gyermekeivel. Könnyű kötet súlyos gondolatokkal. A "Kegyelem" nem az eutanázia mellett vagy ellen érvel, hanem nyomasztóan árnyalt képet fest egy félszeg férfiról, aki szeretne legalább méltósággal búcsút venni az élettől és a szerelemtől. The New York Times Kifogástalan mű […] Linn Ullmann különlegessé varázsolja a hétköznapi dolgokat. Frankfurter Allgemeine Zeitung Linn Ullmann könyve különleges élményt nyújt, akárcsak egy háromfelvonásos dráma [...] ahol a gyöngédség szörnyű, a könyörület pedig kíméletlen. Lire Nagyszerű mese a halálról és a kegyelemről [...] Rejtett ajtókat nyit meg bennünk. Nem igazán arról szól, hogy szembe kell nézni a halállal [...] inkább rámutat arra, hogy igazán élünk. Hufvudstadsbladet

Carl Frode Tiller - Bekerítés ​2
Bekeríthető, ​körülírható-e egy emberi lény szövegekkel és történetekkel? Vagy minél több irányból próbáljuk meg körbezárni, annál inkább kicsúszik a kezünk közül? A Bekerítés története folytatódik: a trilógia második részében további három elbeszélőt hallunk, akik leveleikkel felidézik David életének a sajátjukkal érintkező egy-egy szakaszát. A visszaemlékezések spektruma ezúttal tágabb: David születésétől a középiskolai évek elejéig terjed. A második kötetben megszólal Ole, a gyerekkori játszótárs, akit egy nyári délután eseményei örökre elszakítottak Davidtól; Tom Roger, a börtönviselt egykori barát; végül az idősotthonban élő Paula, David anyjának legjobb barátnője, David titkának egyetlen ismerője. Az első részhez hasonlóan a David múltját rekonstruáló levelek mellett bepillantást nyerünk a levélírók gondolataiba is a levélírással egyidejű eseményeket rögzítő beszámolók révén. Így nemcsak magáról Davidról tudunk meg egyre többet, hanem a megszólalókról, Davidéval összefonódó múltjukról és jelenlegi életükről is. Tiller regénye az emberi lélek sötét, félelmetes mélységeibe vezeti az olvasót, miközben fekete humorral és hihetetlen éleslátással keríti be David és a levélírók életét. Az egymásba fonódó történetek helyszíne egy norvég sziget, illetve kisváros a hetvenes-nyolcvanas években, de a kirajzolódó emberi életek a világ bármely pontjára kivetíthetők. E történetek meghatározó eleme a problémákkal terhelt szülő-gyermek viszony, az elhallgatott traumák, az identitáskeresés és az emberek közötti kommunikáció kudarcra ítéltsége.

Cormac McCarthy - Az ​út
,,Ha ​a fiú nem Isten igéje, akkor Isten sosem szólalt meg." Hamu szitál folyton a láthatatlan égből, ahol a nap többé sosem mutatja meg arcát az elpusztult világnak. A "vég" után apa és fia bandukolnak éhezve és fázva az úton, keresve a maradék kis jót, ami túlélhette a pusztulást. Az anya már föladta a keresést. A férfi pisztolyában már csak két golyó van, ami kevés az ellenség legyőzéséhez, viszont éppen elegendő önmaguk legyőzéséhez és az Isten végső megtagadásához. Vajon mikor tudnak teljesen lemondani a reményről és vajon képes-e a férfi ennyire drasztikus módon "megmenteni" fiát a rosszabb haláltól? A Földön, ahol az emberi élet az utolsó, a ragadozók saját fajtájukra vetemednek. Apa és fia vérengző szerencsétlenek közt próbál eljutni az óceánpartra egy új élet reményében, és ha ez a vágyuk sem teljesül, legalább végre föladhatják... Cormac McCarthy a felkavaró történet kegyetlen kulisszái közt, egy apa-fiú kapcsolat felejthetetlen dialógusaiban kérdez rá az ember alapvető értékeire: a hit, a remény és a szeretet erejére. Ám a válaszokat ezúttal is olvasóira bízza. Megrendítő utópiája 2007-ben elnyerte a Pulitzer-díjat. A regény az angol Times által összeállított "az elmúlt évtized 100 legjobb könyve" listáján az első helyet érdemelte ki.

Erlend Loe - Naiv.Szuper.
A ​Naiv.Szuper. egy 25 éves szemszögéből mutatja be azt a generációt, amely nem találja meg az élet értelmét, nem látja az ahhoz vezető utat és céltalan pótcselekvésekkel igyekszik megtalálni a helyét a világban. Hősünk egyszerűen gondolkodik az életről. Listákat ír a számára fontos és nem fontos dolgokról, labdázik és faxol, kínjában még New Yorkba is elrepül... Erlend Loe regénye elgondolkodtatja az olvasót az életről és a halálról, a jövőről és a gyermekeinkről. Több országban kultuszregényként tartják számon.

Jo Nesbø - Kísértet
Nyár. ​Harangzúgás. Egy fiú, Gusto, a konyha padlóján fekszik egy vértócsában. Az élet lassan elszáll belőle, s ő sorra veszi mindazon eseményeket, amelyek ide vezettek. Az analízis pontos és kegyetlen. Ősz. Harry Hole, a norvég rendőrség egykori nyomozója három év távollét után visszatér Oslóba. Felkeresi egykori felettesét, hogy engedélyt kérjen tőle egy ügy felderítésére. Csakhogy az esetet már lezárták. A fiatal narkóst, Gustót egy cimborája lőtte agyon, mert összekaptak az anyagon. Egy olyan anyagon, amely a heroin uralmát megtörve, villámcsapásszerűen hódította meg a várost. Harry ennek ellenére nem tágít, s eléri, hogy meglátogathassa a börtönben a Gusto meggyilkolásával vádolt srácot. Mégpedig azért, mert a cellában saját múltjának egy darabjával van találkozója. A nyomozás, amelybe Harry magányosan belevág, nehezebb s fájóbb, mint bármelyik hivatalból felgöngyölített ügye volt. S közben mindenfelől kísértetek veszik körül. A sajátjai és az is, amelyik a várost járja. Az alak, akiről senki sem tudja kicsoda, hogy néz ki, s aki megfoghatatlan, akár a szél