Magyarország, ​Románia és a nemzeti kérdés 1956-1989

Germuska Pál - Indusztria ​Bűvöletében
INDUSZTRIA: ​az ipar, az iparosítás istennője a XX. századi mitológiában, a tervezők és mérnökök patrónusa. Attribútuma a gyárkémény. Kultusza Európában 1945 után erősödött meg, a legnagyobb hatást az ötvenes-hatvanas években fejtette ki. Tisztelői feltétlenül hisznek az ipar felsőbbrendűségében, s az erőszakos térítéstől sem riadnak vissza. Az utóbbi években követőinek száma erőteljesen megfogyatkozott, ám ideológiai hatása különféle áttételeken keresztül ma sem elhanyagolható. Így szólhatna a szócikk Indusztriáról. Germuska Pál könyve arra tesz kísérletet, hogy egy magyar városcsoport - Ajka, Dunaújváros (Sztálinváros), Kazincbarcika, Komló, Oroszlány, Ózd, Salgótarján, Százhalombatta, Tatabánya, Tiszaújváros (Leninváros) és Várpalota - sorsán keresztül bemutassa indusztria kultuszának hazai fejlődéstörténetét, strukturális, területi (regionális) és települési következményeivel egyetemben. Eddig javarészt publikálatlan levéltári és statisztikai források feldolgozásával, hazai és külföldi gazdaságtörténeti, szociológiai, közgazdasági, település- és gazdaságföldrajzi szakmunkák felhasználásával igyekszik választ adni a következő kérdésekre: Hogyan viszonyult egymáshoz a XX. század első felében a hazai iparfejlődés és az urbanizáció? Történt-e alapvető változás 1945 után? Mikor és milyen indokok alapján született döntés az új iparvárosok kiemelt fejlesztéséről, s mennyi pénzt áldoztak erre a következő évtizedekben? Hogyan tartotta meg kivételezett helyzetét a tizenegy város? Milyen elveket és elvárásokat fogalmaztak meg a különféle ipar- és területfejlesztési programok és középtávú tervek, s ezekből mennyit sikerült megvalósítani? Történt-e lényeges változás a beruházási források területi és települési elosztásában az ötvenes és nyolcvanas évek között? Mi az összefüggés Gary (Indiana, Amerikai Egyesült Államok), Magnyitogorszk (Szovjetúnió) és Sztálinváros között? Hogyan hatottak a nyugati építészeti és várostervezési ideák a Szovjetúnióban, s aztán hogyan adaptálták ezeket nálunk? Mennyire sikerült megvalósítani a szovjet várostervezési és -fejlesztési elméleteket ezekben az iparvárosokban, s milyen térszerkezet alakult ki ennek eredményeként? A könyvet 84 korabeli fénykép illusztrálja, ízelítőt adva a városlakók életéből is.

Tóth Krisztina - Akvárium
Ebben ​a regényben mindenki árva. A negyvenes évek végén örökbefogadott kislány, a nevelőszülei, a saját gyereke, a férje, az összes rokona és ismerőse: kivétel nélkül mindenki a szeretethiányt tekinti az elfogadott, az egyetlen megélhető állapotnak. Ezek az emberek egy lepusztult, málló vakolatú, főzelékszagú gangon tengetik küzdelmes életüket, karnyújtásnyira a nyomortól, fényévekre a normálisnak gondolt léttől. Mégis, az elfojtott érzelmek és indulatok olykor-olykor feltörnek, és ezek a kitörési pontok sorsfordító pillanatokat eredményeznek. Ez a nyomasztó és szűk, de egyben átlátszó világ maga az akvárium. Tóth Krisztina kiváló arányérzékkel keveri a naturalizmust, az iróniát és a fekete humort, ,,hétköznapi katarzissal" tisztítja meg múltunknak ezt a nehezen feldolgozható, a kollektív tudattalant erősen befolyásoló szakaszát.

Nádas Péter - Világló ​részletek
„Egyszer ​egy többnapos pilisi kiránduláson, amikor sehol nem volt se vége, se hossza az útnak, csak mentünk és mentünk valahol Dömörkapu és Pilisszentkereszt között az erdőkben, nem lehetett felfogni ésszel, hogy minek megyünk, hová ereszkedünk, hová kapaszkodunk ezeken a hegyeken, és miért nem visznek, mért olyan csöndesek, hogy nekünk gyerekeknek már kiabálni se legyen szabad, majd ha tisztásra, mezőre érünk, ott kiengedheted a hangodat, mert az a bevett szokás, hogy az ember az erdőben nem ordibál, nem zavarja a madarakat és a vadakat, és már jó messzire a menedékháztól, ahol egy nagy, jéghideg hálóteremben az egész társasággal, felnőttekkel, gyerekekkel nagy hangoskodások közepette eltöltöttük az éjszakát, arra is megtanítottak, hogy soha nem fázom, soha nincs melegem, soha nem vagyok szomjas, soha nem vagyok éhes, soha nem vagyok fáradt, soha nem vagyok álmos, és főleg nem unatkozom, ezt most jól jegyezzem meg magamnak. És azonnal megjegyeztem.” „Krónika helyett végül is inkább legendákat gyárt magának az ember, amikor egy másiknak elbeszéli az élettörténetét” – írta a szerző a Párhuzamos történetekben. Saját emlékiratában, amelyet az Olvasó a kezében tart, ennek megfelelően egyedülálló módszerrel kerüli el ezt a legendagyártást. Bevésődött emlékképeiből – a „világló részletekből” – kiindulva először az álomfejtés módszerével fölidézi az eredeti élmény összetevőit, a hangokat, látványokat, szagokat, érzeteket és emóciókat, majd ezek alapján rekonstruálja, hogy mi történt, hol és mikor. A másoktól hallott történeteket elemeikre bontja, hogy kiszűrje belőlük a tudatos vagy tudattalan torzításokat, majd a megtisztított életanyag és a leleplezett torzítások alapján rekonstruálja újra, hogy mi történt, hol és mikor. Innen pedig koncentrikus körökben halad tovább az okok, körülmények, motívumok, előzmények és következmények felé, míg végül kirajzolódik a történtek jelentése és jelentősége a saját személyes életében és az attól elválaszthatatlan, közös emberi világban. E módszer eredményeként láttató erejű leírások, izgalmasnál izgalmasabb történetek, rejtett összefüggéseket feltáró nyomozások követik egymást e rendkívüli, rendhagyó emlékirat lapjain.

Fehér Klára - Búcsú ​a tengertől
_A ​tenger_ című nagy sikerű regény folytatása Fehér Klára új regénye. Ismerősökként üdvözöljük a könyv hőseit, akiknek életútját a hetvenes években követi az írónő. A békés, nyugodt körülmények között már nem létproblémák és életveszélyes helyzetek okoznak gondot a hősöknek. Mégis, az új, konszolidált helyzet legalább annyi súrlódást, nehézséget, megoldandó kérdést, nehéz, lelkiismereti problémát rejt, mint az a korszak, amikor útjuk a háborús években elindult. Most nem hivatást és munkalehetőséget kell keresniük, nem kiélezett konfliktusokban kell helytállniuk. De szembe kell nézniük önmagukkal és a múlttal. Fehér Klára regényének feszültségét, izgalmát ez adja. Az az alapgondolat, hogy nem lehet elszakadni a múlttól, nem lehet megtagadni a múltat. De nem elég, ha csak a jelenlegi gondokkal néz szembe, a múlt állandóan jelen levő kísérteteivel is együtt kell élnünk. Nem lehet az emlékekből kitörölni átélt korszakokat. A továbbélők feladata az emlékezés is. A múlt örökségeit át kell adniuk a következő generációnak. Az újabb veszélyek, gondok ellenére talán "Ők majd mindent jobban csinálnak".

Fehér Klára - Búcsú ​a tengertől
_A ​tenger_ című nagy sikerű regény folytatása Fehér Klára új regénye. Ismerősökként üdvözöljük a könyv hőseit, akiknek életútját a hetvenes években követi az írónő. A békés, nyugodt körülmények között már nem létproblémák és életveszélyes helyzetek okoznak gondot a hősöknek. Mégis, az új, konszolidált helyzet legalább annyi súrlódást, nehézséget, megoldandó kérdést, nehéz, lelkiismereti problémát rejt, mint az a korszak, amikor útjuk a háborús években elindult. Most nem hivatást és munkalehetőséget kell keresniük, nem kiélezett konfliktusokban kell helytállniuk. De szembe kell nézniük önmagukkal és a múlttal. Fehér Klára regényének feszültségét, izgalmát ez adja. Az az alapgondolat, hogy nem lehet elszakadni a múlttól, nem lehet megtagadni a múltat. De nem elég, ha csak a jelenlegi gondokkal néz szembe, a múlt állandóan jelen levő kísérteteivel is együtt kell élnünk. Nem lehet az emlékekből kitörölni átélt korszakokat. A továbbélők feladata az emlékezés is. A múlt örökségeit át kell adniuk a következő generációnak. Az újabb veszélyek, gondok ellenére talán "Ők majd mindent jobban csinálnak".

Géczi János - Vadnarancsok
A ​Vadnarancsok egy igazi könyvlegenda. A 80-as évek botránykönyve már megjelenése előtt óriási vihart kavart. Az akkor legszabadabb irodalmi folyóirat lapszámát az állampárt visszarendelte a piacról, és bezúzatta, a benne megjelent Vadnarancsok-részlet miatt. Irodalmi szociográfia Géczi János tollából. Négy élettörténet-rekonstrukció, négy fiatal sorsa, négy kudarcos élet. A társadalom mélyrétegeiben drogosok, prostituáltak, nimfomániások, melegek mozogtak, próbálták elkerülni a közösségi retorziókat, a megbélyegzést, a kirekesztést, az ellehetetlenülést. Géczi felkereste a kiszolgáltatottakat, beszélgetett velük, igyekezett megérteni, és megmutatni, mit látnak saját életükből ezek a kiúttalan figurák. Más volt még a társadalmi környezet, más a közösség tűréshatára, de a kirekesztés mintázatai pontosan ugyanazok, mint ma. Géczi János úttörő munkája élő, aktuális mű, amely a szereplők élettörténetén túl a nyugati típusú közösségek tűréshatárairól, deviancia-fogalmáról és könyörtelen gyűlölködéséről is nagyon pontos képet fest. „Ezerszer olvastam már újra. Nem tudom a mondanivaló, vagy a hangulat tart-e a markában, ha a kezembe veszem a könyvet, de mindenképpen több annál, mint amit elsőre láttatni enged.” (@cat3 – moly.hu)

Géczi János - Vadnarancsok
A ​Vadnarancsok egy igazi könyvlegenda. A 80-as évek botránykönyve már megjelenése előtt óriási vihart kavart. Az akkor legszabadabb irodalmi folyóirat lapszámát az állampárt visszarendelte a piacról, és bezúzatta, a benne megjelent Vadnarancsok-részlet miatt. Irodalmi szociográfia Géczi János tollából. Négy élettörténet-rekonstrukció, négy fiatal sorsa, négy kudarcos élet. A társadalom mélyrétegeiben drogosok, prostituáltak, nimfomániások, melegek mozogtak, próbálták elkerülni a közösségi retorziókat, a megbélyegzést, a kirekesztést, az ellehetetlenülést. Géczi felkereste a kiszolgáltatottakat, beszélgetett velük, igyekezett megérteni, és megmutatni, mit látnak saját életükből ezek a kiúttalan figurák. Más volt még a társadalmi környezet, más a közösség tűréshatára, de a kirekesztés mintázatai pontosan ugyanazok, mint ma. Géczi János úttörő munkája élő, aktuális mű, amely a szereplők élettörténetén túl a nyugati típusú közösségek tűréshatárairól, deviancia-fogalmáról és könyörtelen gyűlölködéséről is nagyon pontos képet fest. „Ezerszer olvastam már újra. Nem tudom a mondanivaló, vagy a hangulat tart-e a markában, ha a kezembe veszem a könyvet, de mindenképpen több annál, mint amit elsőre láttatni enged.” (@cat3 – moly.hu)

Máday Norbert - Borsody ​László, a géniusz
Borsody ​László aligazgató-fővívómester neve szinte teljesen ismeretlen a magyar sportszerető közönség és a vívótársadalom ifjabb tagjai között. Sportlexikonokban nincs ilyen szószedet, utca, emléktábla, köztéri szobor sehol nem őrzi a nevét. Pedig ha valaki, Ő méltó lenne az emlékezésre, hiszen a Magyar Nemzetnek tanítványai 18 olimpiai aranyat, 18 világbajnoki címet és 103 magyar bajnoki címet szereztek. Egyedülálló vívómesteri tevékenysége a magyar és egyetemes sporttörténet arany lapjaira kívánkozna.

Máday Norbert - Borsody ​László, a géniusz
Borsody ​László aligazgató-fővívómester neve szinte teljesen ismeretlen a magyar sportszerető közönség és a vívótársadalom ifjabb tagjai között. Sportlexikonokban nincs ilyen szószedet, utca, emléktábla, köztéri szobor sehol nem őrzi a nevét. Pedig ha valaki, Ő méltó lenne az emlékezésre, hiszen a Magyar Nemzetnek tanítványai 18 olimpiai aranyat, 18 világbajnoki címet és 103 magyar bajnoki címet szereztek. Egyedülálló vívómesteri tevékenysége a magyar és egyetemes sporttörténet arany lapjaira kívánkozna.

Soltész Béla sr - Barátnők
A ​lány leszállt a gödöllői hévről. Célirányosan, határozott léptekkel, tömött hátizsákja miatt testtartását kissé előre döntve haladt. Megtépázott gondolatait próbálta egy nyugodtabb mederbe terelni. Szükségét érezte, hogy legalább a hét végére kikapcsolódhasson. Átvágott a zsúfolt aluljárón és a másik oldalon két erőszakos, reklámokat osztogató ember között felsietett a lépcsőn. Korábban indult. Tudta, csakis így tud magának megfelelő helyet biztosítani a többnyire zsúfolt vonaton. Még az ajtó záródása előtt sikerült beugrania az épp kiinduló metró utolsó kocsijába. Leült a bejárati kapaszkodókorlát melletti kedvenc helyére. Innen mindkét irányban könnyedén figyelhette a többi utast. Szeretett nézelődni. Ahogy végigpásztázott a még majdnem üres kocsin, tekintete a vele szemköz-ti ülésre tévedt, ahol egy könyv feküdt. Gyorsan átült, és a kezébe vette. Barátnők Soltész Béla sr Sem az íróról, sem a könyvről nem hallott még. Azt gondolta, valaki elveszthette, vagy netán szándékkal hagyta ott az ülésen. Itt-ott bele lapozott… egy résznél hosszasan elidőzött. A szerelvény a Délihez ért. A lány sokra értékelte, ha egy könyvnek figyelemfelkeltő címe van. Tudta, a jól sikerült cím olyan, mint a vízjel, átüt az egész cselek-ményen. Beállt a pályaudvar egyik pénztárához. Míg haladt a sor, ismét lapoz-gatott a könyvben. Érdekesnek találta. A könyv elején a szerző egy órát kér tőle. Tehát ennyit elegendőnek gondol, hogy érdeklődését felkeltse? Lassan elfogytak előtte az emberek. Retúrt kért. A jegyet a táskájába tette. Az indulásig maradt még fél órája. Barátja már egy hete Földváron volt. Alig várta a találkozást. S milyen a telepátia… megcsörrent a telefonja. – Igen… most vettem meg a jegyemet… ha nem késik, még tizenkettő előtt… édes vagy… nem leszek éhes… inkább hozz egy szelet pizzát… én is…, pusz-pusz… Végigsétált az épp akkor betolató gyorsvonat vágánya mellett és az egyik üres kocsi aránylag tiszta fülkéjében, a tó felőli oldalra, az ablak mellé ült. Menetirányban szeretett utazni. Imádta, ha az ablakon betóduló levegő a haját borzolja. Maga mellé tette a hátizsákját. Hátradőlt… elmerengett: Petya két szabadnapot vett ki, ami azt jelentette, hogy ismét kettesben tölthetik az éjszakát. Két hete nem találkoztak, nagyon hiányzott neki a barátja. Legutóbbi találkozásukhoz képest most végre szerencséjük van… most múlt el. Közben szállingóztak az utasok, a kupé kezdett megtelni. Egy magas fiatal srác a folyosón már majdnem túlhaladt az utasfülkén, amikor rátekintett. Visszalépett. Azonnal mellé ült. És rögtön fűzni kezdte… – Segíthetek…?

Soltész Béla sr - Barátnők
A ​lány leszállt a gödöllői hévről. Célirányosan, határozott léptekkel, tömött hátizsákja miatt testtartását kissé előre döntve haladt. Megtépázott gondolatait próbálta egy nyugodtabb mederbe terelni. Szükségét érezte, hogy legalább a hét végére kikapcsolódhasson. Átvágott a zsúfolt aluljárón és a másik oldalon két erőszakos, reklámokat osztogató ember között felsietett a lépcsőn. Korábban indult. Tudta, csakis így tud magának megfelelő helyet biztosítani a többnyire zsúfolt vonaton. Még az ajtó záródása előtt sikerült beugrania az épp kiinduló metró utolsó kocsijába. Leült a bejárati kapaszkodókorlát melletti kedvenc helyére. Innen mindkét irányban könnyedén figyelhette a többi utast. Szeretett nézelődni. Ahogy végigpásztázott a még majdnem üres kocsin, tekintete a vele szemköz-ti ülésre tévedt, ahol egy könyv feküdt. Gyorsan átült, és a kezébe vette. Barátnők Soltész Béla sr Sem az íróról, sem a könyvről nem hallott még. Azt gondolta, valaki elveszthette, vagy netán szándékkal hagyta ott az ülésen. Itt-ott bele lapozott… egy résznél hosszasan elidőzött. A szerelvény a Délihez ért. A lány sokra értékelte, ha egy könyvnek figyelemfelkeltő címe van. Tudta, a jól sikerült cím olyan, mint a vízjel, átüt az egész cselek-ményen. Beállt a pályaudvar egyik pénztárához. Míg haladt a sor, ismét lapoz-gatott a könyvben. Érdekesnek találta. A könyv elején a szerző egy órát kér tőle. Tehát ennyit elegendőnek gondol, hogy érdeklődését felkeltse? Lassan elfogytak előtte az emberek. Retúrt kért. A jegyet a táskájába tette. Az indulásig maradt még fél órája. Barátja már egy hete Földváron volt. Alig várta a találkozást. S milyen a telepátia… megcsörrent a telefonja. – Igen… most vettem meg a jegyemet… ha nem késik, még tizenkettő előtt… édes vagy… nem leszek éhes… inkább hozz egy szelet pizzát… én is…, pusz-pusz… Végigsétált az épp akkor betolató gyorsvonat vágánya mellett és az egyik üres kocsi aránylag tiszta fülkéjében, a tó felőli oldalra, az ablak mellé ült. Menetirányban szeretett utazni. Imádta, ha az ablakon betóduló levegő a haját borzolja. Maga mellé tette a hátizsákját. Hátradőlt… elmerengett: Petya két szabadnapot vett ki, ami azt jelentette, hogy ismét kettesben tölthetik az éjszakát. Két hete nem találkoztak, nagyon hiányzott neki a barátja. Legutóbbi találkozásukhoz képest most végre szerencséjük van… most múlt el. Közben szállingóztak az utasok, a kupé kezdett megtelni. Egy magas fiatal srác a folyosón már majdnem túlhaladt az utasfülkén, amikor rátekintett. Visszalépett. Azonnal mellé ült. És rögtön fűzni kezdte… – Segíthetek…?

Ormos Mária - Remények ​és csalódások
Ormos ​Mária történész, a pécsi Janus Pannonius Egyetem volt rektora, emeritus professzor, az MTA tagja ebben a könyvében sorra veszi, hogyan alakult az élete a történelmi események sodrában. Felidézi gyermekkorát, a második világháború megpróbáltatásait, egyetemi éveit, az '56-os eseményeket, majd leírja, hogyan próbált talpra állni a megtorlások után, miként tört ki az értelmiségi robot szerepköréből és kezdett dolgozni a Történettudományi Intézetben. Életútja a Pécsi Tudományegyetemen folytatódott, ahol három cikluson keresztül töltötte be a rektori tisztséget. Részletesen szól e tevékenységéről, s mindeközben megidézi kollégáit, barátait és partnereit. Természetesen megemlékezik az általa művelt mesterségről is, és nem hiányozhat a könyvből politikai szerepvállalása sem. Saját életútját követve igyekszik tekintetbe venni mindazt a helyi, országos és világtörténeti eseménysorozatot, amely kitöltötte az általa leélt rövid nyolcvanhat évet. Nos, mondhatjuk, hogy ez a könyv a lehetetlent célozza meg, noha tudni való, hogy ami lehetetlen, az is marad. A kísérletnek mégis lehet némi tanulsága.

Ormos Mária - Remények ​és csalódások
Ormos ​Mária történész, a pécsi Janus Pannonius Egyetem volt rektora, emeritus professzor, az MTA tagja ebben a könyvében sorra veszi, hogyan alakult az élete a történelmi események sodrában. Felidézi gyermekkorát, a második világháború megpróbáltatásait, egyetemi éveit, az '56-os eseményeket, majd leírja, hogyan próbált talpra állni a megtorlások után, miként tört ki az értelmiségi robot szerepköréből és kezdett dolgozni a Történettudományi Intézetben. Életútja a Pécsi Tudományegyetemen folytatódott, ahol három cikluson keresztül töltötte be a rektori tisztséget. Részletesen szól e tevékenységéről, s mindeközben megidézi kollégáit, barátait és partnereit. Természetesen megemlékezik az általa művelt mesterségről is, és nem hiányozhat a könyvből politikai szerepvállalása sem. Saját életútját követve igyekszik tekintetbe venni mindazt a helyi, országos és világtörténeti eseménysorozatot, amely kitöltötte az általa leélt rövid nyolcvanhat évet. Nos, mondhatjuk, hogy ez a könyv a lehetetlent célozza meg, noha tudni való, hogy ami lehetetlen, az is marad. A kísérletnek mégis lehet némi tanulsága.

Szilvási Lajos - Egymás ​szemében
Szilvási ​Lajosnak, az elmúlt évtizedek hazai sikerszerzőjének szerelmi története valójában két napló. Két fiatal, Tamara és Attila párhuzamosan írt naplója. Önmagukról, a másikról, egymásról, az érzéseikről és a bizonytalan jövőről. Önkéntelenül, s ezért őszintén vallanak arról, milyenek is egymás szemében, és milyen a szemükben a világ. ___Az _Egymás szemében_ a szerző egyik legkedveltebb műve, a két fiatal története mellett egyben egy sajátos korrajz is a hetvenes évekről. Szilvási Lajos könyveit eddig több mint 10 millió példányban adták ki Magyarországon és külföldön.

Szilvási Lajos - Egymás ​szemében
Szilvási ​Lajosnak, az elmúlt évtizedek hazai sikerszerzőjének szerelmi története valójában két napló. Két fiatal, Tamara és Attila párhuzamosan írt naplója. Önmagukról, a másikról, egymásról, az érzéseikről és a bizonytalan jövőről. Önkéntelenül, s ezért őszintén vallanak arról, milyenek is egymás szemében, és milyen a szemükben a világ. ___Az _Egymás szemében_ a szerző egyik legkedveltebb műve, a két fiatal története mellett egyben egy sajátos korrajz is a hetvenes évekről. Szilvási Lajos könyveit eddig több mint 10 millió példányban adták ki Magyarországon és külföldön.

Böszörményi Géza - Recsk
Böszörményi ​Géza kötete a recski kényszermunkatábor volt foglyaival és rabtartóival készített megrázó riportkötet, amely az 1989-ben megjelent könyv csaknem kétszeresére bővült új kiadása, amely kiegészült még eddig felhasználatlan adatokkal, történetekkel és képanyaggal.

Böszörményi Géza - Recsk
Böszörményi ​Géza kötete a recski kényszermunkatábor volt foglyaival és rabtartóival készített megrázó riportkötet, amely az 1989-ben megjelent könyv csaknem kétszeresére bővült új kiadása, amely kiegészült még eddig felhasználatlan adatokkal, történetekkel és képanyaggal.

Ismeretlen szerző - Varázslatos ​Magyarországunk 2010
A ​Varázslatos Magyarország internetes fotópályázat lélegzetelállítóan szép képeiből összeállított kötet híven tükrözi, hogy hazánk állat- és növényvilága páratlan ritkaságokban bővelkedik. A könyv egyúttal azt is bizonyítja, hogy a hazai természetfotósok világszínvonalon képesek bemutatni élővilágunk rejtett kincseit.

Ismeretlen szerző - Varázslatos ​Magyarországunk 2010
A ​Varázslatos Magyarország internetes fotópályázat lélegzetelállítóan szép képeiből összeállított kötet híven tükrözi, hogy hazánk állat- és növényvilága páratlan ritkaságokban bővelkedik. A könyv egyúttal azt is bizonyítja, hogy a hazai természetfotósok világszínvonalon képesek bemutatni élővilágunk rejtett kincseit.

Aradi Gábor - Szabó Péter - A ​tolnai hadosztály a Don-kanyarban
A ​kötet egy sajátos összeállítású forráskiadvány. A tárgyalt események kronologikus sorrendjét követve, minden egyes fejezetét egy hadtörténeti feldolgozás, illetve a Hadtörténelmi Levéltárban és a különböző családi archívumokban őrzött korabeli hadi okmányok, személyes frontnaplók, visszaemlékezések, feljegyzések és sajtó-híradások alkotják. A kötet második felében katonai személyek harctéri szolgálatára koncentráló és második világháborús kitüntetéseiket is tartalmazó rövid életrajzok találhatók. A CD mellékleten azon honvédek és munkaszolgálatosok adatait publikáljuk, akik az egykori vagy a jelenlegi Tolna megye településein, illetve Sárbogárdi és Pécsi járásokban születtek, és akik a 2. hadsereg kötelékében, a keleti hadszíntéren hősi halált haltak, hadifogságba estek, illetve nyomtalanul eltűntek 1942 - 1943 folyamán.

Aradi Gábor - Szabó Péter - A ​tolnai hadosztály a Don-kanyarban
A ​kötet egy sajátos összeállítású forráskiadvány. A tárgyalt események kronologikus sorrendjét követve, minden egyes fejezetét egy hadtörténeti feldolgozás, illetve a Hadtörténelmi Levéltárban és a különböző családi archívumokban őrzött korabeli hadi okmányok, személyes frontnaplók, visszaemlékezések, feljegyzések és sajtó-híradások alkotják. A kötet második felében katonai személyek harctéri szolgálatára koncentráló és második világháborús kitüntetéseiket is tartalmazó rövid életrajzok találhatók. A CD mellékleten azon honvédek és munkaszolgálatosok adatait publikáljuk, akik az egykori vagy a jelenlegi Tolna megye településein, illetve Sárbogárdi és Pécsi járásokban születtek, és akik a 2. hadsereg kötelékében, a keleti hadszíntéren hősi halált haltak, hadifogságba estek, illetve nyomtalanul eltűntek 1942 - 1943 folyamán.

Ismeretlen szerző - Nem ​mindennapi történelem
Valóban ​egy brit diplomata hozta az első rögbilabdát Magyarországra? Tényleg összeesküvés áldozata lett a legtöbb Árpád-házi uralkodó? Miként lett "nemzeti ünnep" június 22-e a németek által megszállt keleti területen? Ha szeretné tudni a választ, vagy csak érdekli, milyen lett volna az Albert Speer által tervezett Új-Berlin, és hogy miként élték meg Magyarországon a szovjet-finn háborút, jó helyen jár! A _Napi Történelmi Forrás_ műhely első kötetét tartja kezében az Olvasó. A fiatal történészekből, könyvtárosokból, szociológusokból és nyelvészekből álló szerzőgárda célja, hogy tudományos alapossággal, de könnyed, olvasmányos stílusban, sok illusztrációval, online felületein naponta frissülő tartalommal mutassa be a valójában (nem) mindennapi történelmet. E kötet egy sajátos válogatás szerzőink már megjelent (de bővített, átdolgozott) írásaiból, és eddig még nem publikált tanulmányaikból.

Ismeretlen szerző - Nem ​mindennapi történelem
Valóban ​egy brit diplomata hozta az első rögbilabdát Magyarországra? Tényleg összeesküvés áldozata lett a legtöbb Árpád-házi uralkodó? Miként lett "nemzeti ünnep" június 22-e a németek által megszállt keleti területen? Ha szeretné tudni a választ, vagy csak érdekli, milyen lett volna az Albert Speer által tervezett Új-Berlin, és hogy miként élték meg Magyarországon a szovjet-finn háborút, jó helyen jár! A _Napi Történelmi Forrás_ műhely első kötetét tartja kezében az Olvasó. A fiatal történészekből, könyvtárosokból, szociológusokból és nyelvészekből álló szerzőgárda célja, hogy tudományos alapossággal, de könnyed, olvasmányos stílusban, sok illusztrációval, online felületein naponta frissülő tartalommal mutassa be a valójában (nem) mindennapi történelmet. E kötet egy sajátos válogatás szerzőink már megjelent (de bővített, átdolgozott) írásaiból, és eddig még nem publikált tanulmányaikból.

Krassó Sándor - Kötéltánc
A ​könyv szerzője ifjú kamaszként átélője volt a pécsi zsidóság megpróbáltatásainak, kifosztásának és elhurcolásának. Így írásait a megélt tapasztalatok hitelesítik. Saját "kötéltáncáról" ír az Ólomlábú idő fejezetben, majd a pécsi zsidóság múlt századi sorsának történeti hűséggel történő, statisztikai adatokra, tényekre alapozott bemutatását adja a Történelmi rövidzárlat dolgozataiban. Végezetül megrendítő erővel idézi fel néhány sorstársának múltba vesző alakját az Álombéli és valós találkozások című fejezetben. Dr. Krassó Sándor Pécsett született 1929-ben, ugyanitt szerzett 1951-ben jogi, majd államigazgatási diplomát. A KSH pécsi szervezetének egyik alapító tagja, majd nyugdíjba vonulásáig elemző kiadványainak szerkesztője volt, miközben számos dolgozatát publikálta szakmai és helytörténeti folyóiratokban. Nyugdíjas éveiben alkalmanként az MTA Regionális Kutatások Központja és a Pécsi Akadémiai Bizottság munkájában vett részt. Ekkor kezdett elfoglalkozni - kegyeleti okok miatt is - e könyv témájával.

Krassó Sándor - Kötéltánc
A ​könyv szerzője ifjú kamaszként átélője volt a pécsi zsidóság megpróbáltatásainak, kifosztásának és elhurcolásának. Így írásait a megélt tapasztalatok hitelesítik. Saját "kötéltáncáról" ír az Ólomlábú idő fejezetben, majd a pécsi zsidóság múlt századi sorsának történeti hűséggel történő, statisztikai adatokra, tényekre alapozott bemutatását adja a Történelmi rövidzárlat dolgozataiban. Végezetül megrendítő erővel idézi fel néhány sorstársának múltba vesző alakját az Álombéli és valós találkozások című fejezetben. Dr. Krassó Sándor Pécsett született 1929-ben, ugyanitt szerzett 1951-ben jogi, majd államigazgatási diplomát. A KSH pécsi szervezetének egyik alapító tagja, majd nyugdíjba vonulásáig elemző kiadványainak szerkesztője volt, miközben számos dolgozatát publikálta szakmai és helytörténeti folyóiratokban. Nyugdíjas éveiben alkalmanként az MTA Regionális Kutatások Központja és a Pécsi Akadémiai Bizottság munkájában vett részt. Ekkor kezdett elfoglalkozni - kegyeleti okok miatt is - e könyv témájával.

Ismeretlen szerző - Írószemmel ​1983
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Írószemmel ​1983
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szép Ernő - Dali ​dali dal
Olyan ​nagyon kívántam már egyszer apámról és anyámról mesélni, olyan jólesett ezt a könyvet írnom, olyan szép érzés a nyilvánosság előtt tiszteletet adnom az én porlandó szívem emlékének. A tehetős hátramaradottak márványkövet rendelnek a szüleik sírja fölé, ráíratják aranybetűvel az édesapjuk, anyjuk nevét, hogy a nap ragyogjon azon a néven s aki idegen a temetőben sétál, az is lássa, hogy itt élt ezen a földön Ezmegeza legjobb és legszeretőbb apa meg anya. Nem tehetek drága követ, egy olcsó könyvet tehetek csak a két szegénynek, jónak, kedvesnek a porai fölé, a Napnak tán méltóztatik a könyv fedelére pillantani, ráérő szellőnek a könyv leveleit felhajtogatni.

Szép Ernő - Dali ​dali dal
Olyan ​nagyon kívántam már egyszer apámról és anyámról mesélni, olyan jólesett ezt a könyvet írnom, olyan szép érzés a nyilvánosság előtt tiszteletet adnom az én porlandó szívem emlékének. A tehetős hátramaradottak márványkövet rendelnek a szüleik sírja fölé, ráíratják aranybetűvel az édesapjuk, anyjuk nevét, hogy a nap ragyogjon azon a néven s aki idegen a temetőben sétál, az is lássa, hogy itt élt ezen a földön Ezmegeza legjobb és legszeretőbb apa meg anya. Nem tehetek drága követ, egy olcsó könyvet tehetek csak a két szegénynek, jónak, kedvesnek a porai fölé, a Napnak tán méltóztatik a könyv fedelére pillantani, ráérő szellőnek a könyv leveleit felhajtogatni.

Bárány Tamás - Apátlan ​nemzedék
Az ​Apátlan nemzedék egy generáció és egy évtized regénye. 1940-ben egy fővárosi gimnázium érettségi bankettjén indul a cselekmény, és a tízéves találkozón fejeződik be, felöleve a háború, a felszabadulás, a szocializmus építésének időszakát. Hősei szimbólumok is, példái e tíz év értelmiségi életsorsainak. Egyik diák érettségi után ostoba katonai illúziói áldozata lesz, a másik eltűnik a doni visszavonulás idején; a francia irodalomért rajongó bölcsészt aknamezőn éri a halál, az ellnállási mozgalomban küzdő kommunista Sopronkőhidán hal hősi halált. De a tragédia a jelenbe is átnyúlik: a hegedűművész, akiben az üldöztetés rettenete elhallgattatta a zenét, disszidálási kísérlet és a börtön kálváriája után találja meg helyét az életben. A gyárépítő technikus, a dolgozók iskolájában tanító tanár, a jelen hősei mellett felbukkannak a polgári világ képviselői is, akik nem tudnak és nem akarnak a szocializmussal közösséget vállalni.

Bárány Tamás - Apátlan ​nemzedék
Az ​Apátlan nemzedék egy generáció és egy évtized regénye. 1940-ben egy fővárosi gimnázium érettségi bankettjén indul a cselekmény, és a tízéves találkozón fejeződik be, felöleve a háború, a felszabadulás, a szocializmus építésének időszakát. Hősei szimbólumok is, példái e tíz év értelmiségi életsorsainak. Egyik diák érettségi után ostoba katonai illúziói áldozata lesz, a másik eltűnik a doni visszavonulás idején; a francia irodalomért rajongó bölcsészt aknamezőn éri a halál, az ellnállási mozgalomban küzdő kommunista Sopronkőhidán hal hősi halált. De a tragédia a jelenbe is átnyúlik: a hegedűművész, akiben az üldöztetés rettenete elhallgattatta a zenét, disszidálási kísérlet és a börtön kálváriája után találja meg helyét az életben. A gyárépítő technikus, a dolgozók iskolájában tanító tanár, a jelen hősei mellett felbukkannak a polgári világ képviselői is, akik nem tudnak és nem akarnak a szocializmussal közösséget vállalni.

Máday Norbert - 120 ​huszár
Úttörő ​munkát tart kezében az olvasó! Egy olyan töténelmi fotóalbumot, amely az 1867-es kiegyezéstől a történelmi Magyarország felbomlásáig, 120 magyar huszár fotográfiáját mutatja be. Az olvasó azonban nem csak a boldog békeidők hangulatát érzi meg, hanem szinte észrevétlenül viselettörténeti áttekintést is kap... Nézzük hát értő szemmel őket, akik nagy hírű huszár elődeik nyomában haladva, a "Nagy Háború" harcmezőin sokat tettek azért, hogy a Magyar Huszár neve, fogalommá váljon az egész világon!

Máday Norbert - 120 ​huszár
Úttörő ​munkát tart kezében az olvasó! Egy olyan töténelmi fotóalbumot, amely az 1867-es kiegyezéstől a történelmi Magyarország felbomlásáig, 120 magyar huszár fotográfiáját mutatja be. Az olvasó azonban nem csak a boldog békeidők hangulatát érzi meg, hanem szinte észrevétlenül viselettörténeti áttekintést is kap... Nézzük hát értő szemmel őket, akik nagy hírű huszár elődeik nyomában haladva, a "Nagy Háború" harcmezőin sokat tettek azért, hogy a Magyar Huszár neve, fogalommá váljon az egész világon!

Vámos Miklós - Szitakötő
Kedves ​Barátaim - Levél Vámos Miklóstól Állítólag csak annak szólhatnak egy életre a barátságai, aki idejekorán meghal. Valóban? Engem - személyes érintettség okán - régóta izgat a kérdés. A szitakötő a barátság és a nemzedék regénye. Kérdés, mire jutott a múlt század közepén (1950, plusz-mínusz valamennyi) született generáció. Nyolc főhősöm (és néhány "kültag") a keményvonalas szocializmus éveiben volt gyerek. A puhább diktatúrában kamasz és ifjú felnőtt. Életük közepét találta telibe a rendszerváltozás. Már a (fapados) magyar kapitalizmusban is éltek huszonkét évet. Mire elég hat évtized? Mit értünk el, s miről maradtunk le? Mit tanultunk, s miből nem? Mit felejtettünk el, s mi vésődött belénk örökre? (Ha ugyan létezik olyasmi, hogy "örökre".) Számba vehető a várható jövő is. Sok a szitakötő-zizegés ebben a regényben. És, az egyik szereplő szavait idézve: sok a férfisírás. De nem több, mint a közös nevetés.

Vámos Miklós - Szitakötő
Kedves ​Barátaim - Levél Vámos Miklóstól Állítólag csak annak szólhatnak egy életre a barátságai, aki idejekorán meghal. Valóban? Engem - személyes érintettség okán - régóta izgat a kérdés. A szitakötő a barátság és a nemzedék regénye. Kérdés, mire jutott a múlt század közepén (1950, plusz-mínusz valamennyi) született generáció. Nyolc főhősöm (és néhány "kültag") a keményvonalas szocializmus éveiben volt gyerek. A puhább diktatúrában kamasz és ifjú felnőtt. Életük közepét találta telibe a rendszerváltozás. Már a (fapados) magyar kapitalizmusban is éltek huszonkét évet. Mire elég hat évtized? Mit értünk el, s miről maradtunk le? Mit tanultunk, s miből nem? Mit felejtettünk el, s mi vésődött belénk örökre? (Ha ugyan létezik olyasmi, hogy "örökre".) Számba vehető a várható jövő is. Sok a szitakötő-zizegés ebben a regényben. És, az egyik szereplő szavait idézve: sok a férfisírás. De nem több, mint a közös nevetés.

Fekete István - Őszi ​vásár
Az ​Őszi vásár, az író, Fekete István által összeállított novelláskötet. A könyv Gölle című nagyobbik fele a gyermekkort idézi, egy apró konfliktusaival együtt is boldog gyermekvilágot, a történetek első személyben mesélő gyermekhőse tökéletes zavartalanságban él együtt a természettel. Az Erdő-mező című második rész novelláiban a természet elevenedik meg, a fák, füvek és állatok világa.

Fekete István - Őszi ​vásár
Az ​Őszi vásár, az író, Fekete István által összeállított novelláskötet. A könyv Gölle című nagyobbik fele a gyermekkort idézi, egy apró konfliktusaival együtt is boldog gyermekvilágot, a történetek első személyben mesélő gyermekhőse tökéletes zavartalanságban él együtt a természettel. Az Erdő-mező című második rész novelláiban a természet elevenedik meg, a fák, füvek és állatok világa.