|
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg.
Kapcsolódó könyvek
Bikfalvi Géza - „Mindent Isten nagyobb dicsőségére”
Tanulmánykötet
Gergely Jenő - Főpapok, főpásztorok, főrabbik
Az elmúlt század egyházi vezetői, a főpapok, főpásztorok, világhírű főrabbik között találhatunk karizmatikus személyiségeket, a népért és a nemzetért akár a vértanúságot is vállaló hitvallókat, nagy hatású igehirdetőket, a magyar tudományt és kultúrát életművükkel gazdagító tudósokat. Kötetünk célja az általunk legjelentősebbnek és leginkább jellemzőnek tartott egyházi személyiségek életútjának nyomon követése, alakjuk bemutatása, működésük elemzése. Helyet kaptak itt tömegeket megtérítő hitszónokok, nagy hatalmú bíboros hercegprímások és protestáns főpásztorok, a szociális igazságért küzdő prelátusok, a tömegkommunikációban otthonosan mozgó püspökök és szerzetesek, valamint az izraelita felekezetet a törvényhozásban is képviselő, nagy tekintélyű tudós főrabbi.
Tower Vilmos - A pápák szerepe hazánk megmentésében és fennmaradásában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Adriányi Gábor - Az egyháztörténet kézikönyve
Scitovszky János hercegprímás 1857. augusztus 14-én a következő szavakkal kezdte püspökeihez intézett körlevelét: "A magyar vallásos irodalmat illetően a legérzékenyebb hiányosság az egyháztörténet terén van." Sajnos, ez a megállapítás részben még ma is helytálló. Igaz, ilyen tárgyú művek kiadására a II. világháború utáni évtizedekben nem nyílt lehetőség, s ha mégis megjelenhetett néhány egyháztörténeti munka, a fennálló rendszer cenzorai gondosan kitörölték a marxista-leninista ideológiával összeegyeztethetetlen részeket. Ennek fényében érthető, hogy Adriányi Gábor könyvének első kiadása (1974) csak önerőből jelenhetett meg - Münchenben. Az egyháztörténet kézikönyve egyetlen kötetbe sűríti kétezer év eseményeit. Ilyen körülmények közt az anyag tömörítése ugyan felveti a válogatás problémáját, ám a szerzőt ebben nem egyéni, hanem tárgyi szempontok vezették. Műve így a terjedelemhez viszonyítva maximális teljesítményt nyújt, különösen, ha figyelembe vesszük a bőséges irodalomjegyzéket, mely lehetőséget ad arra, hogy az olvasó a felvetett problémát tovább tanulmányozhassa. Adriányi Gábor az első kiadás után negyed évszázaddal kibővítette könyvét az elmúlt időszak eseményeivel, így a Szent István Társulat a kézikönyv új kiadásával 2000 év történetének naprakész krónikáját adja az Olvasó kezébe.
Török József - Legeza László - Máltaiak
Az album az 1999. évi második, bővített kiadása, mely a 20 éves Magyar Máltai Szeretetszolgálat jubileumára készült. Bemutatja a 910 éves johannita (máltai) lovagrend egyetemes és hazai történetét, a Kárpát-medencében fellelhető egykori és mai rendházait, és röviden ismerteti a lovagrend, valamint karitatív szervezetének – a jubiláló Magyar Máltai Szeretetszolgálat – jelenlegi életét.
John W. O'Malley - A jezsuiták története
Már csak néhány évtizednek kell eltelnie, és a Jézus Társasága 1540-es megalapításának ötszázadik évfordulóját fogja ünnepelni. Az elmúlt majdnem fél évezred alatt eseményekben gazdag, bonyolult, és gyakran viharos története volt. Sokan csodálták, sokan gyűlölték, és soha nem lehetett felületesen beskatulyázni. Alapjában a Társaság egyszerűen csak egy római katolikus szerzetesrend, melynek tagjai a hagyományos szegénységi, tisztasági és engedelmességi fogadalmakat teszik le. Úgy, ahogy a többi rend tagjai, a jezsuiták is a szokásos szolgálatokat végzik: prédikálnak, és kiszolgáltatják a szentségeket. Sok más szerzetesrendhez hasonlóan a jezsuiták is elutaznak messzi földekre, távoli népekhez misszionáriusként. „Az egész világ a mi otthonunk,” ahogy Jerónimo Nadal, az egyik első, rendkívül nagy hatású jezsuita mondta. Ám alig tíz évvel az alapítás után a jezsuiták elkezdtek iskolákat működtetni világi tanulók számára, amivel ilyen nagymértékben addig egyetlen más rend sem foglalkozott. Akkor alakult ki jellegzetes, minden más rendtől különböző arculatuk. Az iskolákon keresztül kapcsolatba kerültek a világi kultúrával, olyan módon és széles körben, amelyre addig egyetlen más rend esetében sem volt példa. A jezsuiták költők, csillagászok, építészek, antropológusok, színházigazgatók lettek, és még sok más területen is dolgoztak. Sok elismerésben volt részük. Sokszor viszont féltek tőlük, gyűlölték őket, még a katolikusok köreiben is. A róluk írt történelemkönyvek századokon át ezt a kettősséget tükrözik: a jezsuiták hol szentek, hol ördögök. Természetesen mindig is többen voltak, akik józanul ítélték meg őket, de csak mintegy húsz évvel ezelőtt történt az a hatalmas változás, amikor a történészek is sokkal objektívabban kezdték a jezsuitákat vizsgálni, és arra az egyszerű kérdésre keresték a választ, hogy milyenek is voltak valójában. Ez a megközelítés igen gyümölcsözőnek bizonyult, és példátlanul sok tanulmányt eredményezett a jezsuiták vállalkozásainak minden területén. Ez az újfajta kutatás igen magas színvonalú. Ma többet tudunk a jezsuitákról, mint valaha is bármikor, és új, érdekes nézőpontokból látjuk őket.
Tóth István - Szarvaskő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Puskely Mária - Szerzetesek
Harminchárom férfi és hatvanhat női szerzetesközösségről kaphat az olvasó alapvető információkat ebben a kötetben. Mi az indíttatásuk, a céljuk, miben áll tevékenységük lényege, milyen hagyományokat követnek, milyen tettekkel írták be magukat a világ és Magyarország történelmébe. Több mint kétezer rend, kongregáció, közösség közül választotta ki Puskely Mária Kordia nővér, a vatikáni rádió volt munkatársa, számos spirituális, hagiográfiai, művelődéstörténeti munka szerzője, fordítója ezt a kilencvenkilencet. Azok kerültek bele, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a magyarsághoz, amelyek jelentőségükkel beleszóltak az emberiség sorsának alakulásába, amelyek kezdeményezéseikkel a katolikus egyház, a kereszténység megújulásra való törekvéseit, képességeit hirdetik. A mű első kiadása tavaly jelent meg Ausztriában, ma már gyakorlatilag beszerezhetetlen. Ez az új, átdolgozott kiadás a történelmi áttekintést könnyítő mellékletével, gazdag bibliográfiájával kitűnő segítője lehet tudományos kutatónak és az alkalmi érdeklődőnek egyaránt. A kiadó elsősorban a fiatal olvasóknak ajánlja, akik az ismert okokból nagyon keveset tudhattak meg erről a témáról és nagyon sokat szeretnének megtudni róla.
Riskó Marianna - Ferencesek Nagyszőlősön
Jelen kötet a ferencesek közel fél évezredes nagyszőlősi történetéről szól. A szerző bemutatja a rend eredetét, lelkiségét, munkásságát, és ennek fényében ír kárpátaljai működésükről. Sokan alig tudnak a ferencesekről -- a könyv segít nagyszőlősi szolgálatuk megismertetésében.
___ E munka azonban sokkal többet tartalmaz. Nagyszőlős történetén keresztül Kárpátalja viharos történelmének egy részét tárja az olvasó elé. A vallási vonatkozások mellett az ottani magyarok históriája, kultúrája, küzdelme, szenvedése jelenik meg előttünk. Részletesen taglalja a kötet a szovjet megszállást követő eseményeket is. Hazánkban sem nagyon ismert, hogy kárpátaljai honfitársaink milyen kegyetlen szenvedéseken mentek keresztül magyarságuk s annak megőrzése miatt. Ha röviden is, a könyv bemutatja Kárpátalja keresztútját, amely többszörösen nehezebb volt, mint amit mi Magyarországon átéltünk.
_Paskai László_
Hetényi Varga Károly - Szerzetesek a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában I.
Ha az államhatalom, a siker és gazdagság, a tudomány és a művészet jeles képviselői megérdemlik, hogy az olvasó különböző lexikonokban oly gyakran találkozzék nevükkel-cselekedeteikkel, akkor illő, hogy a szellem és a morál kimagasló személyiségei is kapjanak nyilvánosságot, áldozatos tetteik ne merüljenek a felejtés homályába. A művelt világ tud a kereszténység vértanúiról, évezredek nagy eseményei se tudták áldozatukat kitörölni a történelem emlékezetéből. Ha ez így van, akkor a 20. század vértanúi is kivívták maguknak azt a jogot, amely az utókor számára kötelességként is felfogható.
Hetényi Varga Károly, a tudós egyháztörténész immár nagy munkájának harmadik kötetét tette elénk. A _Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában_ című műről van szó. Torkunk, szívünk elszorul ennyi szenvedés hallatán, láttán, értelmünk, lelkünk megvigasztalódik ennyi jóság, nemesség, önfeláldozás ismeretében.
A szerző itt él Pécsváradon. Otthonában dolgozza fel a Kárpát-medencére kiterjedő anyagát, és felesége, Borbála asszony segítségével készíti elő a nyomdának...
Ez a szó szerint páratlan vállalkozás még nem fejeződött be. A sorozat következő kötetei a férfi és női szerzetesrendek üldözött tagjainak sorsát mutatják majd be, ahogy eddig is, az egész Kárpát-medencére kiterjedően.
(_Dr. László Lajos író -- Pécsi Rádió, 1996. dec. 22._)
Hetényi Varga Károly kutató történésznél az elmúlt fél évszázadban senki sem tett többet a XX. századi magyar egyháztörténet "fehér foltjainak" felszámolásáért. Megdöbbentő, hogy egyedülálló vállalkozása méltó elismerésre, támogatásra nem talált.
Szeretném remélni, hogy értékválságos korunkban "Isten népe" soraiban lesznek olyanok, akik küldetésük és felelősségük tudatában a szerző segítségére lesznek.
E kötet rendkívül áldozatos munkával történt megírása elsősorban szolgálat, hogy minden olvasója hitelesebb képet kapjon oly sok elhallgatás és torzítás után az egyház krisztusi vonásairól.
(_Hölvényi György tudományos kutató, Budapest -- Új Ember, 1999. szept. 26._)
Örömmel olvastam a Hetényi Varga Károlyról szóló sorokat. Szerintem az ő munkája rendkívül értékes és pótolhatatlan. Az egyház is csak nagy elismeréssel és hálával tartozik neki azért az óriási kutatómunkáért, mellyel az egész magyar területen szenvedő papok és szerzetesek küzdelmeit és szenvedéseit megörökítette. Mi, erdélyiek külön hálával tartozunk neki, mert általa ismertük meg az összmagyarság egyházi összetartását a hitlerizmus és a kommunizmus idején egyaránt. Nagy érdeklődéssel várjuk újabb könyvének megjelenését, s reméljük, hogy az anyaország papsága is megfelelő elismerésben részesíti.
(_Szirmai Béla ny. kanonok, Brassó -- Új Ember, 1999. okt. 24._)
Hetényi Varga Károly - Szerzetesek a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában II.
Hetényi Varga Károly
(Hosszúhetény, 1932. okt. 7. -- Pécs, 2002. jan. 2.)
Ő tette nálunk a legtöbbet azért, hogy II. János Pál pápa szándéka szerint megismerjük XX. századi vértanúinkat és hitvallóinkat. A nemzetiszocializmus hazai áldozataival kezdte. De mire kötete, az _Akiket üldöztek az igazságért_ 1985-ben megjelenhetett, ő már megkezdte az anyaggyűjtést a vörös diktatúra áldozatairól.
Jól tudta, hogy a kevés iratanyag sem értelmezhető helyesen a személyes visszaemlékezések nélkül. A még élő meghurcoltak vallomásait hatalmas munkával -- felesége áldozatos segítségével -- rögzítette.
(_Rosdy Pál, Új Ember, 2002. jan. 20._)
Életét, tehetségét és fáradhatatlan szorgalmát áldozta arra, hogy a hitükért üldözött magyar papok, szerzetesek és világi hívők történetét megörökítse.
Ezzel a kőnél és fémnél maradandóbb ragyogó _szellemi emlékművet_ állított mindazoknak, akik a horogkereszt és a vörös csillag ateista terror áldozatai lettek Egyházunkért hazánkban.
(_A. L., Táborkereszt, 2002. január_)
Egy jó értelemben vett megszállott lelkesedésével és kitartásával járta végig Magyarország, Szlovákia, Románia, Kárpátalja, Jugoszlávia magyarlakta területeit, és gyűjtötte össze az egyháziak, papok és szerzetesek sérelmeit, szenvedéseit a nemzetiszocializmus, majd a kommunizmus évtizedeiben. Nem sajnált anyagi, szellemi áldozatokat hozni az igazság felderítése és nyilvánosságra hozatala céljából, kitéve magát az üldöztetés, félreértés veszélyének.
(_Paxy László, Remény, 2002. 5. szám_)
Visszhang? Szinte semmi. Akkor is. Tovább, tovább... 2000-ben végre megkaptad a Magyar Újságírók Közösségétől a Petőfi Sándor Sajtószabadság díjat. Ha valaki megérdemelte a petőfi nevével ragyogó díjat, Te meg- és kiérdemelted.
(_Kósa Csaba, a Magyar Újságírók Közössége elnökének búcsúztatójából_)
A kötetet sajtó alá rendezte: Hetényi Varga Károlyné Varga Borbála
Szűcs Jenő - Az utolsó Árpádok
"Szűcs monográfiája a 20. századi történetírás egyedülálló teljesítménye. Érdemét nem pusztán abban kell látni, hogy szerteágazó tematikájának minden területén merőben új kutatási eredményeket tartalmaz, noha publikálását önmagában ez is indokolná. Nem is csak abban, hogy okfejtése ezúttal ismét adekvát stiláris eszközökkel párosul, s a modorosságot levetkőzve sikerült megtalálnia korábbi, keresetlen hangját. Alighanem mindezeknél is fontosabb maga a minta, amelyet szolgáltat: íme, így fest egy történelmi korszak monografikus feldolgozása, ha szakavatott tudós a tudomány legkorszerűbb eszközeivel végzi el. Ez az a mérce, amelyet azoknak, akiket a sors hasonló feladat elé állít, kívánatos lesz majd elérniük, vagy ha ez nem sikerül, legalább meg kell próbálniuk megközelíteni. Nem lesz könnyű dolguk" ¯ írja Engel Pál szerkesztői előszavában.
Kiss Réka - Soós Viktor Attila - Tabajdi Gábor - Hogyan üldözzünk egyházakat?
Kötetünkben a kommunista állambiztonsági szolgálatok egyik legfontosabb működési területével ismerkedhet meg az olvasó. A „Fehér Hollók” munkacsoport fiatal kutatói egy korábban „szigorúan titkos” belügyi tankönyv elemzésével mutatnak rá azokra a törekvésekre és módszerekre, amelyek a kommunista titkosszolgálatoknak a hazai egyházak elleni munkáját meghatározták.
A kötet bevezető tanulmányai az egyes ügyeket, a hazai nyilvánosságban uralkodó „ügynök-központú” megközelítésekkel szemben, a hatalmi rendszer belső összefüggései alapján tárgyalják. Így a legfrissebb kutatási eredményeket feldolgozó vizsgálat nem pusztán a korszak sajátos egyházüldözési technikáit mutatja be, hanem érdekes adalékokkal szolgál a kádárizmus természetrajzához is.
A teljes egészében közölt egykori állambiztonsági jegyzet szerzője, Berényi István a „klerikális reakció elhárításával” foglalkozó belügyminisztériumi részleg vezetője volt 1957-1962 között. Később a Vatikán elleni akciók egyik irányítója lett, végül a magyar hírszerzőket képző „Műszaki Tanfolyam” fedőnevű intézmény parancsnokaként vonult nyugdíjba. Az általa rögzített elvek évtizedekre meghatározták az egyházakkal foglalkozó titkosszolgálati szakemberek munkáját.
Hajduska István - Tudósok közelről
"Hogyan lesz valaki tudós?" - kérdezi a szerző egyik interjúalanyától. "Hogyan? Úgy, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választják." - Persze, nem ilyen egyszerű a dolog. Addig elsősorban az alapvető kérdésre kell válaszolni: Melyik pályára lépjek? S ez csak a kezdet, az igazi problémák ekkor kezdődnek.
Ötven akadémikus vall azokról az izgalmas fordulatokról és harcokról, amelyek során először önmagát kellett legyőznie, s szinte ezzel egyidőben az úgynevezett titkokat. Sok világraszóló felfedezés megszületését, nagy egyéniség kialakulását követhetjük nyomon ebben a könyvben. És megtudhatjuk azt is, hogy a magyar tudósok mennyi elismerést aratnak a tudomány nemzetközi világában is.
A Magyar Rádióban az évek során száz ötven magyar akadémikust mutatott be Hajduska István a rádióhallgatóknak. A százötven közül ötven szerepel ebben a kötetben.
Aczél Endre - Acélsodrony - A hetvenes évek
Az Acélsodrony második kötetében nemcsak a kezdő évszámok változnak 6-osról 7-esre, de minden közelebb van már hozzánk. Azt is mondhatnám, „átnyúló” érvénnyel. Erről a korról a mai középnemzedéknek már eleven emlékei vannak. Szerzőként a hetvenes évek krónikájának megírásakor több bizsergést éreztem, mint az előző kötetnél. Innen valamiképp minden „szólongat”, ahogyan, felteszem, generációm más tagjait is. Ezzel a gondolattal ajánlom az Acélsodrony – a 70-es évek című könyvemet azoknak, akik túljutottak már a hatvanas éveken, és most nem csupán a folytatásra, de testközelibb élményekre is vágynak. Ajánlom továbbá azoknak, akikben a hetvenes évek történéseit olvasva felébred a kíváncsiság: mi volt előtte? Egyszóval ez a kötet kicsit kedvcsináló is – múlthoz, jövőhöz.
Gerd Theissen - Nyomon követtem
Gerd Theissen Jézusról és koráról elbeszélő formában vázol föl olyan képet, amely a forráskutatások jelenlegi álláspontját tükrözi s ugyanakkor közérthető. A szerző azért választotta ezt a formát, hogy az ismereteket és érveket a történelmi tanulmányokban járatlan olvasóhoz is közel hozza. Az elképzelt keretelbeszélés szerint Pilátus egy zsidó fiatalembert, Andrást arra kényszerít, hogy az új vallási mozgalmakról adatokat gyűjtsön. András ennek során bukkan Jézusra. Nyomába szegődik és a Jézusról szóló történetek alapján mintázza meg képét. A szerző közérthető módon rajzolja meg Jézus igehirdetését és sorsát: zsidó kortárs szemszögéből, a zsidóság társadalmi és vallási világának keretében. Az elbeszélést úgy alakította, hogy az eredmény mellett a kutatás folyamata is feltárul.
Erdő Péter - Egyházjog
A II. Vatikáni Zsinat különös hangsúlyt adott azoknak az egyházi értékeknek, amelyeket azután - mintegy "utolsó zsinati okmányként" - az 1983-ban megjelent új Egyházi Törvénykönyvnek kellett gyakorlati szabályok formájába öntve Isten népe életében megerősítenie. Majd tizenkét éve annak, hogy a jelen kézikönyv első kiadása napvilágot látott. Azóta az egyetemes egyházjog, de a hazai részleges egyházjog, sőt térségünk egész egyházi szervezete és élete is igen megváltozott. Az Apostoli Szentszék élénk jogalkotói tevékenysége új és új egyetemes jogszabályok alkotását eredményezte. Mindezeket a jogszabályi változásokat természetesen könyvünk átdolgozása során figyelembe kellett vennünk. A kötetet az egyházmegyei, plébániai, bírósági és más egyházi hivatali használatra szánjuk, de az egyházi közösség életébe tevékenyen bekapcsolódó krisztushívők és a vallás meg a jog világa iránt általában érdeklődők tájékoztatására is. Az oktatás szempontjából különösképpen a felsőfokú teológiai képzésben részt vevőket tartottuk szem előtt, de szolgálatot kívántunk tenni azoknak is, akik a jogtudományok keretében kerülnek az egyházjoggal kapcsolatba. Adja Isten, hogy ennek a munkának az újabb kiadása hasznosan szolgálja hazai egyházunk életét, harmonikus működését és egyre szervesebb beilleszkedését a világegyház közösségébe. - Erdő Péter, bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek
Tonhaizer Tibor - Egyetemes egyháztörténelem
Tankönyvünk tömör áttekintés az egyetemes egyháztörténelemről. Igyekeztünk eszmetörténeti, illetve dogma- és teológiatörténeti szempontokat is érvényesíteni, amennyire az adott időkeret és terjedelem ezt lehetővé tette. Célunk volt ugyanis, hogy az eseménytörténeti tényeken túl a belső összefüggésekre is ráirányítsuk a figyelmet.
Ismeretlen szerző - "Te meztelen Krisztus, hol hagytad az ingedet?"
Régi adósságunkat törlesztjük akkor, amikor e könyv, a FONTES HISTORICI ORDINIS FRATRUM MINORUM IN HUNGARIA • MAGYAR FERENCES FORRÁSOK útra bocsátásával a ferences rend magyarországi történetének nehezen hozzáférhető, vagy eddig alig ismert forrásait közölni kezdjük. Szerencsésebb történelmű országokban ez már régen megtörtént. Nálunk a szerzetesrendek működésének újra engedélyezése, a rend iratainak, könyvtárainak újbóli birtokba vétele, eddig lappangó iratok, könyvek előkerülése (ld. gyöngyösi leletek) adnak új lehetőséget. Ezzel a lehetőséggel élve szeretnénk hozzájárulni a ferences rend magyarországi történetének kutatásához, annak fellendítéséhez.
Talán furcsának tűnik, miért ezzel a kötettel indítjuk sorozatunkat, hiszen akadna régebbi forrás is. Ez igaz, de a szerzetesrendek 1950-es feloszlatása olyan történelmi esemény, melynek átélői és elszenvedői közöttünk élnek. 1990-ben még nem is nagyon gondoltunk arra, mennyire sürgető is az akkor történtek leírása, megörökítése, visszaemlékezések, és fellelhető dokumentumok alapján. A közben eltelt idő, és a feloszlatáskor élők szinte egy évtized alatti eltávozása tette világossá, milyen fontos ennek a jelent is súlyosan meghatározó eseménynek az emlékeit összegyűjteni. Hiszen a fiatalabb nemzedék a feloszlatást már nem átélt valóságként ismeri, hanem — hála Istennek — csak úgy, mint a saját életét is nagyon meghatározó történelmi tényt. Ha most, az utolsó pillanatban ezt nem tettük volna meg, úgy jártunk volna, amint Tacitus is írja: „Valóban nagy bizonyságát adtuk türelmünknek, és amiképpen a régi kor láthatta, meddig terjed a szabadság, mi is láthattuk, meddig a szolgaság: a figyelők miatt még beszélni, egymást meghallgatni sem lehetett. Hangunkkal együtt az emlékezést is elvesztettük volna, ha a feledés ugyanúgy rajtunk múlnék, mint a hallgatás.” (P. C. Tacitus: Agricola élete 2. Borzsák I. fordítása)
Kötetünk tehát ez a megmentett emlékezés, aminek az ad különös aktualitást, hogy a szerzetesrendek feloszlatása éppen ötven évvel ezelőtt történt Magyarországon. A visszaemlékezések összegyűjtése egyben a fiatalabb generáció tisztelgése is azok előtt a ferences testvérek előtt, akik elszenvedték a feloszlatás eseményét és következményeit, akik tanújelét adták a rendhez, hivatásukhoz való hűségnek, és akik áldozatokat is hoztak, hogy megőrizzék és továbbadják a ferences életeszményt.
fr. Varga Kapisztrán OFM
Nursiai Szent Benedek - Szent Benedek regulája
Nursiai Szent Benedek (480–547) „fordította le” a nyugati ember számára azt a szerzetesi tapasztalatot, amely a Kr. u. 4. században született az egyiptomi pusztaságban. Bár a keresztény szerzetesség már jóval Benedek előtt megjelent az európai kontinensen, sőt az élet szabályozására különféle „regulák” is születtek. Benedek regulája vált mégis egyre meghatározóbbá. Azért különös ez, mert a korai idők sokszínűségéből éppen az a mű emelkedett ki és bizonyult időtállónak, amely talán a legkevésbé törekedett eredetiségre.
Szent Benedek mások tapasztalataiból építkezik, regulájában gyakran szerepelnek „vendégszövegek”. Az az arányérzék azonban, amellyel mindezt elrendezi, és azok a hangsúlyok, amelyeket időnként következetesen és bölcsen módosít, arról tanúskodnak, hogy antropológiájában a legfőbb helyet az Istent kereső ember (szerzetes) foglalja el.
Benedek nem elméletet ír, hanem tapasztalatot rögzít. Közben azonban nagyon ügyel arra, hogy a szabályként rögzített tapasztalatot úgy őrizze meg, hogy az soha ne veszítse el mozgékonyságát. Talán éppen ennek köszönhető, hogy mindmáig élnek olyan keresztények, akik egész életük alakítása szempontjából mértékadónak tartják azt a lelki tanítást, amely a regulában megfogalmazódik.
