Ajax-loader

További értékelések

Az alábbi értékelések a Moly.hu-ról származnak. A Rukkola értékelésekhez kattints ide.


“…és ​akkor, ahogy annak idején is, nézz rám, egyenesen a szemembe, és szólíts a neveden.”

Annyira keserédes, hogy szinte érzem az ízét.
Felejthetetlen élmény volt.


Tartalmas, ​szép, szerelmes regény egy fiatal fiú gondolataival, érzelmeivel, aki éppen csak felfedezi az életet, az embereket, saját magát. Elsöprő erejű érzelmek, időként feltámadó kétségbeesés, az azt követő reménykedést és nyughatatlan vágy – ezekkel jellemezhetném ennek a két embernek a kapcsolatát.

Néha nagyon boldog, nyugodt történetnek éreztem, máskor meg zaklatottnak, darabosnak, éppen olyannak, mint egy 17 éves, önmagát kereső, szerelmes fiú lelkét gondolom. Ajánlom elolvasásra azoknak, akik érettnek és nyitottnak érzik magukat a témára, egy más szerelemnek a megismerésére, ami tulajdonképpen egy cseppet sem más.

Bővebben: http://konyvutca.blogspot.hu/2018/02/andre-aciman-szolits-neveden.html


Naiva
5.0/5

Ebben ​a könyvben aztán benne volt minden. Szív, lélek, mély érzelmek és gondolatok. A könyv álomszerűen mutatja be az első szerelem szépségeit, keserédes pillanatait, annak minden tapasztalatlanságával, bizonytalanságaival, nem utolsó sorban félelmeivel. A hangsúly a szerelem szón van, nem pedig az identitáson, szexuális hovatartozáson.
Elio gondolatai őszinték és nem idealizálja a szerelmet, miközben fiatalkora miatt, vagy éppen annak ellenére próbálja megtalálni a helyét a nagyvilágban.
Szándékosan lassan haladtam vele, közben még a moziban is megnéztem. Teljesen letaglózott a könyv és film egyaránt. A könyv talán egy picit személyesebb, hiszem olyan, mintha Elio naplóját olvastam volna.
Soha nem volt ugyan benne részem, de éreztem a 80’s évek mediterrán hangulatát. Egy biztos: Oliver és Elio története sokáig bennem marad és a történeten is egy jó darabig biztosan fogok agyalni. A barackról pedig ezen túl egészen biztos, hogy ők fognak az eszembe jutni. Nem tudok és nem is fogok 5 csillagnál kevesebbet adni rá.
Még valami:
Timothée Chalamet nevét egy életre az agyamba véstem. Egyszerűen megragadta Elio karakterének lényegét. Megszoktam már, hogy nem az kapja az Oscar-t, akinek én drukkolok, de az idei esélyeseket nézve, nem is kérdés, hogy neki drukkolok.
Valami megfogalmazhatatlan, ártatlan tisztaság lengi körül. Olyasfajta esszencia, ami csak azoknak van, akik abszolút nincsenek tudatában, hogy bizony rendelkeznek vele. Bízom benne, hogy nem rontja el Hollywood. Végre egy fiatal színész, akinek a színészi repertoárja nem merül ki, kétfajta nézésben, homlokráncolgatásban, ajakbiggyesztésben. Döbbenetesen sokrétű az arcjátéka, a testbeszéde ösztönös, pokoli jól tudja, mikor mit és hogyan.


vIVIv
2.0/5

Ez ​a könyv annyira idegesített és untatott, hogy nem is akartam elolvasni, de egy molyos feladat miatt erőt vettem magamon és elolvastam. Mondjuk úgy, hogy később élvezhetőbb lett a könyv, de nem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet.
Elio gondolatmenetétől a falra másztam, ez a rengeteg filozofálgatás meg Oliver így, Oliver úgy, közben nem halad semerre a történet. A napok borzasztó lassan haladnak és egy kis séta, biciklizés stb nem történik semmi.
Oliver és Elio között a korkülönbség nem drámai szerintem és valamilyen szinten megértem Elio-t hiszen ő abban a korban {{próbálja megtalálni a saját szexualitását és a szerelemet.}} A romantikus részét én nem igazán csíptem el, inkább volt pár megmozdulás amit sikeresen elképzeltem és ….fúúj Xd Pedig bírom a gyűrődést, de ezek valahogy nem XD
Hirtelen én nem értem miért, de óriási ugrálás történik az időben. Összecsapott lett szerintem és az egész könyv kusza, kevés mondanivalóval. Sajnálom, kár érte. :(


DaTa
1.0/5

A ​filmet nem láttam, a trailer viszont egészen egyszerűen gyönyörű. Annyira vártam végre, hogy megjelenjen a könyv, megvehessem és nyomban belevethessem magam valami csodás világba, hogy elvarázsoljon egy különleges hangulat, mint amit az előzetes nézése közben éreztem, hogy égjen bennem minél erősebben, vakítóan, tisztán a vágy, hogy engem valaha ennyire szeressen egy fiú és én is ennyire szeressem őt. Hogy mosolyogjak, nevessek, sírjak, így egyszerre, hogy azt érezzem, de szép az élet, de szép, hogy érzek. Jaj de vágytam egy ilyen olvasmányélményre.

Amit kaptam ehelyett arra egyetlen szó van: szenny. Kidolgozatlan karakterek, erőltetett, modoros dialógusok, hiteltelen jelenetek, minden talmi, minden fals. Kár.


Ùristen! ​Hogy èn mennyire imàdtam ezt a könyvet!
https://youtu.be/Z9AYPxH5NTM
Szerintem ugyanìgy fogom imàdni a filmet is.
Csodàs volt. El is gondolkodtam rajta, hogy azonnal ùjrakezdem, de inkàbb megnèzem a filmet, majd utàna olvasom ùjra. /nyilván nem így lesz/
Sokat gondolkodtam rajta, h melyik fiù is àll közelebb a szìvemhez, de azt hiszem Elio szerelme volt a letisztultabb, azt gondolom ő, jóó, lehet, mert az ő szemén keresztül láttam, azért.
https://www.youtube.com/watch?v=KQT32vW61eI
Ezt a dalt egyèbkènt Oscarra jelöltèk.
Egyszerűen nem tudok leakadni róla, folyamatosan csak ők járnak a fejemben, és valami hasonlót olvasnék, de most valahogy Haruki melléfogásnak tűnik ezután. Remélem idén lesznek még ennyire meghatározó könyveim, nem lenne jó már februárban ellőni a legek legét.
Azt hiszem, simán elvinném magammal egy lakatlan szigetre ezt a könyvet. Vagy Olaszországba. Biciklizni.
https://youtu.be/3u9R1mcmQeU
Nna, megnèztem a filmet. Nem volt csalòdàs, de a könyv jobb volt.
https://youtu.be/Lq9UbuXrptw
Okè, talàn mègiscsak csalòdott vagyok a filmmel kapcsolatban, ugyanis fontos dolgok kimaradtak, ès az egèsz èrzelmi lènyege le lett egyszerűsìtve, persze kivève a szülőket, ők èltek, èreztek, imàdtam őket èrte. Kìvànnèk èn Timothèe Chalamet-nak Oscart, de most mèg ezèrt nem fog kapni. De fog! Egyszer.
Ès hàt a kedvenc jelenetem, aminek sajnos levàgtàk a vègèt: https://youtu.be/2dkZqYihZSg
Csak most tudtam meg, h a filmben a Sonny ès Cher pàros egyik tagja az ìrò maga.


AniTiger
4.5/5

Ez ​a könyv olyan, mintha érzésekből állna az egész. Remény, izgatottság, várakozás, türelmetlenség, bizonytalanság, félelem, kényelmetlenség, zavar, zaklatottság, áhítat, vágy, szeretet, megbánás, bizalom és szerelem – tele van puszta, nyers érzelmekkel. ♥ Sosem vonzott még ennyire egy olaszországi kaland, szívesen elmennék egy Monet-kiállításra, sétálgatnék este Rómában, római bordalt gajdolni hajnalban… Annyira jó hangulatú könyv!

Viszont tényleg nem tetszett az egész {{kajszibarackos}} akció. Valahogy kizökkentett, távolivá tette Eliót is, Olivert is. Az a mázlim, hogy amúgy se vagyok oda a barackfélékért…

https://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2018/02/szolits-a-neveden.html


robinson
2.0/5

Egy ​darabig nem kérek barackot…))) gondolom a film biztosan jobb,…. viszi a látvány, képek, idilli hangulat, de leírva nem feltétlen. Jah… arról nem is beszélve, hogy ez nem szerelem….!! ez csak a hormonok vágya és szex, álmodozás, tétova ábrándozás. Erősen túlértékelt könyv.
#pfúj#


tonks
5.0/5

Van ​az a nézet, hogy “gay-shippelés az élet”, amit én nagyon élni szoktam és nyilván ez a történet is úgy betalált nálam, hogy a fal adja a másikat. Elsőre a film volt meg és pont jól volt ez így, imádtam a színészekkel magam előtt olvasni a könyvet, ami egy remekül megírt darab. Elio és Oliver most egy darabig biztos nem fog elereszteni, de nem bánom.

u.i.: Armie Hammer olvasta fel hangoskönyvként az eredeti regényt, ahww sok szív

összeszedettebb kritika:
http://smokingbarrels.blog.hu/2018/02/19/konyvkritika_andre_aciman_szolits_a_neveden


Szami81
2.5/5

Hú, ​nekem nagyon nem… Szeretem az LMBT könyveket, de itt a nagyon kanos kamaszfiú nyűglődésével nem tudtam azonosulni. Keresetlenül közönséges és bénácska, miközben az író az egészet megpróbálja filozófikusan emelkedett, romantikus élményként tálalni. De nem az. Legalábbis számomra abszolút nem.


← Vissza a könyv adatlapjára


Értékelések

Rukkola értékelés
5.0/5

Statisztika

-
átlagos pontszám
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
stoppolás
0
folyamatban lévő rukk / happ
0
lezárult rukk / happ

Címkék

Kollekciók