Asszonyszerelem, ​asszonysors

Bruck Edith - Ki ​téged így szeret
A ​könyvet úgy említik, mint az életben maradt Anna Frank naplóját. Nekünk különösen érdekes ez a könyv, hiszen Bruck Edith - akit az első kiadás óta a róla készült riportfilm révén is megismerhettünk - egy kis magyar faluban született, földhözragadt zsidó félparaszt családból, apja mészárossegéd és szerencsétlen kezű vándorkereskedő volt, "rongyoszsidó", amilyeneket a Kárpátalján lehetett látni hajdan. Az írónő kitűnően ismeri a magyar parasztéletet, azon belül is a jellegzetes világot, amellyel Olbracht műveiben találkozunk. Naplója e világ tragikus széthullásának dokumentuma, a deportálás borzalmainak leltárszerűen száraz számbavétele, s ereje éppen pátosztalanságában, nyerseségében van. A felszabadulás után az írónő Izraelbe vetődik, ahol végre hazát remél találni, de ott sem tud gyökeret verni: pincérnő, táncosnő, fotómodell és munkanélküli, aztán innen is továbbmenekül - s ma Olaszországban ismert és elismert író.

Gróf Nádasdy Borbála - Zagolni ​zabad?
Nádasdy ​Borbála könyve arról szól, ami közös mibennünk. A huszadik századról. A századról, amelyben minden elveszett. Elveszett egy ország, elveszett egy élet, elveszett minden bizonyosság, elveszett a hit, elveszett a remény is - és gyakran az sem volt biztos, hogy holnap is fölkel a nap. Arról szól ez a könyv, hogy hogyan veszett el még a kollektív tudat is, és a kollektív emlékezet. S hogy ameddig ezt nem szerezzük vissza, kiszolgáltatottak leszünk, vagyunk, addig mivelünk bármit meg lehet csinálni. Erről szól ez a könyv? Nem. Ez a könyv egy magyar grófnő életéről szól. Erről szól ez a könyv. Persze. Egy magyar grófnő élete a mindannyiunk élete. Ez a kor persze nem kedvez a történelemnek, a történelmi tudatnak, az emlékezetnek. Ez a mi korunk: a történelem ellensége.

Polcz Alaine - Asszony ​a fronton
Minden ​háborúnak ezer arca van. Ez az enyém, ahogy én élem meg. Egy fiatal nő, én magam, tizenkilenc-húsz évesen pár hónapos asszonyként hogyan kerültem az erdélyi kisebbségi sorból, az anyaországhoz visszakapcsolt Erdélyből a csákvári Esterházy-kastélyba. Egy asszony élete a fronton. Éhezés, tetvek, lövészárokásás, krumplihámozás, hideg, mocsok. Ez az élet nemcsak az enyém volt. Férjem fehér hajú édesanyját ugyanúgy elhurcolták és megerőszakolták, mint a serdülőlányokat. Az orosz katonák megtámadtak, elvertek, megvédtek, csizmával a kezemre léptek, megetettek. Milyenek voltak ők és milyenek voltunk mi? Miért erőszakolták meg a nőket, hogy esetleg az életükkel fizessenek érte? Nemcsak a bombák és a lövedékek pusztítottak, nemcsak magyarokat és németeket végeztek ki. Miért harcoltak ők? És mi? Polcz Alaine

Palya Bea - Ribizliálom
Könyvet ​írok, magamról-könyvet, akárkiről-könyvet, elemzős könyvet, sztorizós könyvet, szuper könyvet, kibaszott könyvet, vicces könyvet, felemelő könyvet. Mi a francnak. Belekezdtem, bátor vagyok - mégis inkább elszaladok. Kincseim vannak, megírom őket - kihajítom a számítógépet. Láthatóvá válok, lehetnék akárki - de lehet, hogy senki sem lesz rá kíváncsi. De, hátha összekacsintunk mégis, ja, te is, hát persze, én is. Gyógyír a magányra ez a cinkosság. Sokszor emlékeztetnek a sikeres élet, a sikeres énekesi pálya jól bevált receptjére, pedig szerintem ezerféle elkészítési mód lehetséges. Öröm megmutatni: én így főzök. Emlékeztetnek arra is, fiatal vagy te még ahhoz, hogy memoárt írj. Nem is vagyok én öregedő díva, aki végre megmutatja a látható mögötti láthatatlant, és hajlott hátú bölcs sem, aki a halál kapujából még egyszer visszatekint. Igen, én fiatal vagyok, nem akarok másnak látszani, nem akarok semminek se látszani. Csak játszani. Fiatalos kedvemben új játék után nyúlok - eddig hangokkal gyurmáztam, most meg szavakkal is újragyúrom magam.

Pak Janmi - Élni ​akartam
Pak ​Janmi (angolos írásmóddal Yeonmi Park) az észak-koreai Hjeszanban született 1993-ban. Ma már Dél-Korea fővárosában, Szöulban él. Hosszú, drámai és kalandos úton jutott el idáig. Tizenhárom éves volt, amikor az éhezés és édesapja bebörtönzése miatt elviselhetetlenné vált a családja élete, és úgy döntöttek, vállalják a rettenetes kockázatot, és a jeges Jalu folyón átszöknek Kínába. Nem tudták, hogy egyenesen a kínai emberkereskedők karjaiba futnak, akik lesben állva várják a világ talán legkiszolgáltatottabb embereit - az Észak-Koreából menekülőket. Két évig éltek ebben a pokolban, talán még annál is rosszabb helyzetben, mint ami elől menekültek. Majd újra kockára tették az életüket, és a Góbi sivatagon át egy fagyos éjszakán átmenekültek Mongóliába, ahonnan aztán az útjuk már Dél-Koreába vezetett. Az Élni akartam amellett, hogy az emberi élni akarás és életszeretet egyszerre olvasmányos és drámai emlékműve, egyedülálló bepillantást enged a mai észak-koreai és kínai élet mindennapjaiba, az ott élők érzelem- és gondolatvilágába.

Csány Péter - Tóth Csaba - Ambrózy ​Teréz
Nagy ​öröm nekünk, mai magyar szaléziaknak, hogy sédeni báró Ambrózy Teréz asszonyról, a mi nagy jótevőnkről kezünkben tarthatjuk az életrajzi könyvet. Életét, munkásságát már elődeink is hűségesen igyekeztek megőrizni, ünnepségeken, beszédekben, cikkekben, és ami a legfontosabb, a szentmisékben és közösségi imádságokban megemlékeztek róla. Az ő munkásságának, töretlen lelkesedésének, áldozatkészségének köszönhető a szombathelyi szalézi mű megálmodása és elindítása. Már életében, de főleg halála után úgy tekintettek rá, mint a szalézi munkatárs ideáljára. A szalézi család kicsiny közösség hazánkban, mégis arra készülhetünk, hogy a magyarországi kezdetek, a hazatelepedés száz éves évfordulóját megünnepeljük, ennek méltó bevezetése, hogy Ambrózy Teréz életútját megismertessük. Köszönetet mindazoknak, akik munkájukkal, kutatásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a bárónő alakját hitelesen megrajzolhassák a mai ember előtt, és minden szalézi rendtársaimnak, hogy nem hagyják veszni nagy jótevőnknek emlékét. Karitatív tevékenysége, hitből fakadó buzgósága és töretlen lelkesedése ma is mindannyiunk számára bátorító példa.

Földes Péter - Az ​utca hadvezére
Dr. ​Landler Jenő élete

Déryné Széppataki Róza - Déryné ​emlékezései
Déryné ​Széppataki Róza (1793-1872), a díva az első magyar operaénekesnő és a reformkor kulturális színterének egyik meghatározó szereplője. Neve erősen élt és él máig a hazai köztudatban. Alakját nemcsak filmek, irodalmi művek, hanem az a herendi porcelánfigura is őrzi, amely sok háztartás dísze. Öt vehetjük az első magyar színésznőnek, aki dívaként hatása alatt tartott egy egész országot és rabul ejtette a kor férfitársadalmának, köztük a Bánk bán írójának, Katona Józsefnek a szívét. Idős korában írt két kötetes visszaemlékezései, reformkori road movie, amely végigkalauzolja az olvasót a történelmi Magyarországon Székesfehérvártól, Kassán át Kolozsvárig. Hosszú és fáradságos utak kalandjait, kémregényekbe illő színészszöktetéseket, vidéki városokat, a vándorszínész társulatok mindennapjait tárja elénk őszinte, humoros hangvétellel Déryné Széppataki Róza, aki bebizonyította, hogy íróként sem utolsó.

Singer Magdolna - Partitúra
A ​Partitúra c. kötetben a népszerű pszichológus, tanatológus és írónő, Polcz Alaine életútját meséli el tanítványa, Singer Magdolna segítségével, aki olyan kérdésekre is választ kap, amelyeket eddig mások nem érintettek. A Partitúra teljes életinterjú, amely Polcz Alaine utolsó napjait is megörökíti. Különlegessége, hogy még azok számára is, akik jól ismerték Alaine életét, meglepő erővel hat a feltáruló hatalmas életműnek ez az összefüggő lenyomata. A végeredmény egyéni, megejtő hangulatú könyv, amely minden eddiginél hitelesebb képet rajzol Alaine-ről.

Marina von Neumann Whitman - A ​marslakó lánya
Neumann ​János, a modern matematika géniusza, Kemény Jánossal, Szilárd Leóval, Teller Edével, Wigner Jenővel együtt a legendás marslakók közé tartozott. A számítástechnika és a játékelmélet terén elért eredményeivel forradalmasította a XX. század tudományos-technikai fejlődését, s tudós létére politikai szerepet is vállalt, mint Eisenhower elnök stratégiai tanácsadója, az Atomenergia Bizottság tagja. A leánya, Marina von Neumann Whitman, aki édesapja halálakor huszonkét éves volt, közgazdászként futott be olyan karriert, amilyet előtte nő nemigen: egyetemi tudományos pályafutást követően Nixon elnök gazdasági tanácsadója lett (a Watergate-botrány után lemondott), majd amerikai nagyvállalatok Procter & Gamble, Westinghouse, General Motors igazgatótanácsában ült csupa férfi között. Elsősorban a globális gazdaság kérdései foglalkoztatták. A GM-től 1992-ben távozott, utána visszatért az egyetemi oktatáshoz, s a mai napig előad a Michigani Egyetemen. Emlékiratában Marina beszámol gyermekkoráról, feleleveníti az apjáról őrzött emlékeket, a vele kapcsolatos eseményeket. Szól a családi háttérről is, a budapesti, művelt, kozmopolita, nyelveket beszélő, nagypolgári zsidó család milliőjében nevelkedett Neumann fiatalkori amerikai karrierjéről. Ezt a részint család-, részint tudománytörténetet saját rendkívüli karrierjének történetével egészíti ki, mintegy megmutatva, hogyan sáfárkodott az alkotóereje teljében elhunyt zseni, Neumann János örökségével.

Ruttkai Éva - Parancsolj, ​tündérkirálynőm!
Előadás ​után sebtiben papírra vetett feljegyzések; a színházi hetilap felkérésére tollbamondott önéletrajzi vázlat; önálló est előtt a színpadon elmondott bemutatkozó szavak; rajzok, önarcképek; bensőséges ima halott barátja sírkőavatásakor; nyilatkozatok eljátszott szerepeiről, kincseiről; szeretettel fogalmazott, kiállításokon elhangzott megnyitók; csevegés közben hangszalagon rögzített elmélkedések; levelek halott szerelmének; vallomások életről, halálról, barátokról, barátságról, győzelmekről, vereségekről, pénzről, ifjúságról, legnagyobb szerelméről: a színpadról... Ruttkai Éva összegyűjtött írásai: ahogy a színésznő szerette volna kötetben, nyomtatásban látni életének írásban rögzült töredékeit. Hogy őrizze emlékezetünk, amit Ruttkai Éva a nagy út előtt már tudott s amit még érdemesnek tartott titkaiból az ittmaradóknak hátrahagyni.

Z. Szabó László - Így ​élt Kazinczy Ferenc
"Egy ​század óta akarva-akaratlanul is minden magyar író az adósa" - írta Kazinczyról 1931-ben, halálának századik évfordulóján Halász Gábor, századunk első felének kitűnő irodalomkritikusa. És nemcsak az írók. Ma is adósa mindenki, aki magyarul beszél. Lehet, hogy elfeledtük őt. Könyvei - meglehet - ott porosodnak a könyvtárak polcain. Az iskolákban is ritkán esik szó róla. Pedig az ő harcának eredményeként szólhatunk megfiatalított nyelvünkön. Több mint fél évszázadon át vállalta az irodalmi vezér szerepét, a nyelvújítás kíméletlen harcait, a szépirodalom megteremtésének apostoli munkáját, a szellemi élet szervezését. Börtönt járva, szegénységgel küzdve, de mindig tisztán, igazul.

Heller Ágnes - Filozófiám ​története
Heller ​Ágnes nem bíz semmit a véletlenre, sem másokra. Ebben a 80. születésnapjára megjelenő könyvben önmaga kutatójaként és filozófia-történészeként tárta és mérte fel egy roppant életmű termését, amely történetesen a sajátja. Kivételes autenticitását ki is vitatná, hiszen olyasvalaki reflexióiról van szó, akihez ez az életmű a legközelebb áll. Heller Ágnes gondolkodói bátorságára vall, hogy erős lélekkel és kellő távolságból élte és olvasta újra az életművét, hogy azt kritikus attitűddel összegezze. Maga tartott szigorú rostát felette, hogy mit tart belőle - ma - értékállónak, s mit nem. Filozófiai regényt tarthatunk a kezünkben, mégpedig olyan regényt, amelyben életrajzi tényeket nélkülözve, pusztán a gondolatok fejlődése köré építi narratíváját. Ez a "fejlődés"-regény négy, 15 éves szakasz - fejezet - pillérére támaszkodik. A "tanulóévek" során felfedezte és kipróbálta a születésével kapott képességeit - a mester, Lukács György műhelyében. "A dialógus évei" a Budapesti (Lukács) Iskola közösségi munkájáról és eredményeiről számol be. "Az építkezés és az intervenció évei" fejezet azt a szakaszt világítja meg, amelyben - magányra ítélve vagy áldva - felépítette filozófiai rendszerét. Pontosabban "dekonstrukciós" eljárás alá vette mindazt, ami idáig történt vele - olvasmányai és egyéni gondolkodása terén. Ezzel párhuzamban - férjével, Fehér Ferenccel - a szocialista rendszer átélt tapasztalataira építve, a baloldali rendszerek átható kritikáját is nyújtották. A napjainkkal záródó "Vándoréveim" a nagy filozófiai (etikai) építkezést követő sokfelé kalandozó kirándulások számbavétele, az irodalomelmélet, és a "bibliai filozófia" területeiről is. Szabadon és színpompásan, túl a nagy építkezés terhén.

Faludy György - A ​Pokol tornácán
A ​Pokolbeli víg napjaim és a Pokolbeli napjaim után a harmadik kötet Angliába, Máltára, Kanadába, az Egyesült Államokba, Marokkóba, Horvátországba, Erdélybe és végül Magyarországra röpíti az olvasót. Faludy a tőle megszokott személyességgel nyújt bepillantást egy negyed évszázad eseményeibe, kalandjaiba, derűs és borús pillanataiba.

Francis Shelton - Különleges ​küldetésem
Hogyan ​lesz egy pesti jogász-zenészből angol titkos ügynök? Milyen kalandokat él át, milyen politikai kulisszatitkokba kap betekintést - ez a történelem különleges olvasatban, különleges szereplőkkel... A harmincas évek végének Budapestje - egy fiatalember jogi diplomával és zeneakadémiai tanulmányokkal a zsebében a fenyegető sötét elől beleugrik az ismeretlenbe: leszerződik Teheránba bárzenésznek. Megismerkedik az angol szuperkémekkel: többek közt Basil Davidson kémfőnökkel, illetve az arisztokrata újságíróval, Pálócz-Horváth György angol ügynökkel, aki beszervezi a korszak egyik leghatékonyabb angol kémszervezetébe, a SOE, azaz a Special Operations Executive irreguláris hadseregébe. Az izgalmakban bővelkedő kémtevékenység számos epizódját több mint hetven év után írta meg a budapesti születésű csellista, a szolgálattól kapott nevén: Francis Shelton.

Bethlen Miklós - Bethlen ​Miklós önéletírása
Bethlen ​Miklós Önéletírásának a szerzőtől származó, eredeti kézirata nem maradt fenn. A Szalay László gondozásában megjelent első kiadás három XVIII. századi kéziratos másolat alapján készült. Szalay László szövegét követi a jelen kiadás is; csupán néhány helyen tér el tőle, midőn Bethlen művének újabban előkerült, XVIII. századi másolatai a szövegmódosítást feltétlenül indokolttá tették.

Kertész Erzsébet - Titkos ​házasság
Fordulatokban ​gazdag, lebilincselő olvasmányt tart kezében a kedves olvasó. Nem csoda, hiszen a történetet maga az élet írta: Mikszáth Kálmánnak, a magyar kritikai realizmus atyjának különös házasságát írta meg ebben a regényében Kertész Erzsébet. A könyv igazi főszereplője mégsem Mikszáth, hanem Mauks Ilona, akinek sorsát gyermekkorától végig követhetjük, megismerve a kor vidéki társadalmának szokásait és életét. Kettőjük történetéből semmilyen romantikus elem nem hiányzott, hiszen Mikszáth megszöktette a menyasszonyt, titokban házasodtak össze, majd elváltak - de évek múltán ismét összekötötték az életüket. Mauks Ilona visszaemlékezéseit és levelezését is felhasználta az írónő, izgalmas könyvéből hiteles benyomásokat szerezhetünk a kor irodalmi életéről is.

Rados Virág - A ​visszakapott élet
Meg ​lehet-e gyógyulni egy súlyos betegségből, amelynek már a puszta neve is sokakat rettegéssel tölt el? Péceli Rita válasza: igen! S hogy mi kell hozzá? Elszántság, bátorság, bizalom és szeretet. Odafigyelés önmagunkra, remek orvosok, barátaink támogatása és nem utolsósorban egy hűséges társ, aki jóban-rosszban kitart mellettünk. Mert a gyógyulás lehetséges, még akkor is, ha a bajban éppen azoktól nem kapunk segítséget, akikre leginkább számítunk. A főhős így küzd meg a mellrákkal, majd legyűri az őt fenyegető, másik gyilkos kórt. Története bizonyítja: a legnehezebb helyzetből is megtalálhatjuk a kiutat. Mert a szeretet és a segítség erőt ad. Ennek köszönhetően a főhős felveszi a kesztyűt, és a hosszú, gyötrelmes küzdelem végén megtalálja a gyógyulást, a boldogságot és igazi hivatását. Visszakapja egészségét, normális életét, sőt, a szenvedés árán egy sokkal gazdagabb, igazabb életet nyer el a régi helyett. A visszakapott élet Rados Virág második regénye, a nagy sikerű Bipoláris folytatása szintén igaz történet alapján íródott.

Malala Juszufzai - Christina Lamb - Én ​vagyok Malala
A ​lány, aki harcolt, hogy tanulhasson, és lelőtte egy tálib katona. Amikor a tálibok elfoglalták a Szvát-völgyet, egy kislány kiállt saját jogaiért. Malala Juszufzai nem tűrte, hogy el akarják némítani, és harcba szállt azért, hogy tanulhasson. 2012. október 9-én mindezért kis híján az életével fizetett. Ezen a napon Malala épp az iskolából hazafelé tartott, amikor megtámadták és közvetlen közelről fejbe lőtték. Nem sokan bíztak felépülésében. Malala mégis talpra állt. Csodával határos gyógyulása a távoli Pakisztán egy eldugott részéből az ENSZ New York i székházáig repítette. Így vált tizenhat évesen világszerte az erőszakmentes tiltakozás példaképévé, és ő lett a valaha élt legfiatalabb hős, akit Nobel-békedíjra jelöltek. Az Én vagyok Malala nem csupán egy magával ragadó történet a családról, melynek életét felforgatta a terrorizmus, hanem megható példázat a szülők rendíthetetlen szeretetéről egy olyan kultúrában, ahol csak a fiúkat veszik emberszámba. Ez a könyv megmutatja, hogy egyetlen ember is elég ahhoz, hogy jobbá tegye a világot. Malala Juszufzai akkor került a figyelem középpontjába, amikor a BBC urdu nyelvű honlapján naplót kezdett írni az életéről a tálib megszállás idején. A Gul Makai álnéven közölt írásaiban gyakran beszél arról, családja mennyit küzd azért, hogy a Szvát-völgyben a Malalához hasonló korú lányok tanulhassanak. 2012 októberében egy tálib katona megtámadta a lányt: közvetlen közelről lőtte fejbe. Malala azonban a csodával határos módon felépült, és tovább folytatja a lányok tanuláshoz való jogáért vívott harcát. Malala bátorságát és állhatatosságát 2011-ben Pakisztánban a Nemzeti Ifjúsági Békedíjjal tüntették ki, majd ugyanebben az évben a Nemzetközi Gyermek Békedíjra is jelölték. Ő lett 2013-ban minden idők legfiatalabb Nobel-békedíj várományosa. Egy éven belül kétszer szerepelt a Time magazin címlapján, másodjára azén a lapszámén, amelyben a Világ 100 Legbefolyásosabb Embere listáját közölték. Ugyancsak a befutók közt szerepelt Az Év Embere-díj várományosai közt 2012-ben. A Malala Alapítvány segítségével amelynek Angelina Jolie az egyik szóvivője, aki 200.000 dollárral támgatta az alapítvány működését Malala továbbra is a lányok tanuláshoz való jogáért folytatott küzdelem élharcosa. Ez a nonprofit szervezet a közösségi szinten megszervezett oktatást és világszerte az oktatásügyért küzdők támogatását tűzte ki céljául. A könyv társszerzője, Christina Lamb a világ egyik legismertebb külügyi tudósítója, aki 1987 óta tudósít Pakisztánról és Afganisztánról. Oxfordban és a Harvardon végezte tanulmányait, öt könyv szerzője, öt alkalommal nyerte el az Év Brit Külügyi Tudósítója-díjat, valamint neki ítélték a Prix Bayeux-t, a haditudósítóknak járó legrangosabb európai díjat is. 2007-ben részt vett Karacsiban Benazír Bhuttó kampánykörútján, ahol több tucat ember lett öngyilkos bombamerénylők áldozata. Jelenleg a Sunday Timesnak dolgozik, férjével és fiával London és Portugália között ingázik.

Moldova György - Az ​utolsó töltény 12.
Itt ​az ideje elbúcsúznom az önéletrajzi sorozatom olvasóitól. Köszönöm, hogy ilyen hosszan megtiszteltek a figyelmükkel! Tizenkét évvel kezdtem el "Az utolsó töltény"-t, az eltelt időszak alatt közel háromezer oldalt vetettem papírra, leírtam minden fontosat ami történt velem.Túl sok említenivaló már aligha adódik. Nem tudom, hogy mennyi maradt még hátra, biztosan csak annyit mondhatok, hogy az élettől már elment a kedvem, a halálhoz még nem jött meg. Az egyetlen amit tehetek, folytatom a munkát.