|
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg.
Kapcsolódó könyvek
Kemény Mária - A Szent-István Bazilika
A mintegy 70 színes fotóval díszített könyv a magyar építészet egyik legjelentősebb egyházi épületét, a bazilikát mutatja be. A templom építése kalandokkal, kétségbeeséssel, tragédiával, kemény munkával, hittel és kitartással kísért történet. Megismerhetjük születésének nehézségeit és Hild József tervét, ami alapján elkezdték az építkezést. Archív fotókon és terveken nézhetjük végig a bazilika felépítésének küzdelmét, illetve mai képeken láthatjuk a sikert, azaz a kész épületet teljes pompájában. A művet Kemény Mária művészettörténész írta, aki 1985 óta kutatja a bazilika történetét. A fotókat B. Szilágyi Edit fotóművész készítette.
Nagy József - Harangozó Vilmos - A kőszegi Jézus Szíve templom
A kőszegi Jézus Szíve templom építésének története és – a színes képek segítségével – belső szépsége tárul fel az olvasó előtt a kiadványban, amely a Szombathelyi Egyházmegye Kincsei sorozatban kapott helyet. Nagy József és Harangozó Vilmos összeállításából kiderül, hogy a kőszegiek 1672 óta a Szent Imre-templomba jártak szentmisére, egészen 1892-ig, amikor is Major János belevágott az új templom építtetésébe. Az új plébániatemplom terveit Ludwig Schöne bécsi építész készítette, az építkezés kivitelezője pedig Müller Ede építési vállalkozó volt.
A neogótikus stílusban épült Jézus Szíve templom Kőszeg gyöngyszeme lett. Égbetörő (57 méter magas) tornya mellett két melléktorony, a tetőzeten pedig a huszártorony tárul hívogatóan a látogató elé. A hatalmas (19 méter magas) főhajót két mellékhajó támasztja, és kereszthajó szeli át.
A szemet gyönyörködtető templomban megtaláljuk a magyar és a világegyház legismertebb szentjeinek szobrait és a legkülönbözőbb oltárokat. Az oszlopfőket díszítő pávafarok motívum az istenháza legnagyszerűbb és leglátványosabb díszítőeleme, amelyet az olvasó is megcsodálhat. A kiadványból emellett kiderül az is, hogy a templomban elhelyezett örökmécsest egy kőszegi mester készítette, továbbá látható az a 15. századi monstrancia is, amelynek alakja a templom tervezésénél mintául szolgált.
Dercsényi Dezső - A székesfehérvári királyi bazilika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Szász András - Huszka József
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Horler Miklós - H. Tabajdi Márta - Esztergom - Bakócz-kápolna
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Kuthy Sándor - A pesti egyetemi templom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - A 250 éve felszentelt balassagyarmati Szentháromság Plébániatemplom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Vujicsics D. Sztoján - A pesti szerb templom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Gerő László - A pesti belvárosi plébániatemplom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Tóth János - Az Őrségek népi építészete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Ezer éve Óbudán
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Herepei János - A kolozsvári Farkas utcai templom történetéből
A jeles történész és levéltáros hagyatékából újabb csemegét adunk az Olvasó kezébe. A Mátyás király alapította kolozsvári Farkas utcai templom a legnagyobb egyhajós gótikus istenháza a Kárpát-medencében. Nemcsak az Erdélyi Református Egyházkerület első számú temploma, amelyet negyedfélszáz esztendeje folyamatosan használ, épít, szépít az egyházközség híveinek serege, de minden kolozsvári, minden magyar számára a legszentebb történelmi helyek egyike.
I. Rákóczi György fejedelem elhatározta, hogy a 17. század első éveiben vallási türelmetlenség áldozatává vált, használaton kívüli romos templomot rendbehozatja, és évszázadokra előretekintően - tulajdonképpen mindmáig meghatározó módon - biztosítja fennmaradását, anyagi és szellemi gyarapodását.
A szerző történelmi hitelességgel, korabeli dokumentumok felidézésével, oknyomozó alapossággal tárja fel az első erdélyi műemlékfelújítást az építkezés ünnepélyes megkezdésétől a templom újrafelavatásának ünnepéig. Az eddig közöletlen, sőt részben az azóta immár a történelmi események martalékává vált forrásanyag megvallatásával a templom korabeli berendezését és felszerelését is ismerteti.
Kolozsvár, Erdély 16-18. századi történelméről lesznek teljesebbek eddigi ismereteink a példás alapossággal megírt könyv alapján a jó megelevenítő érzékkel megáldott Herepei jános munkája nyomán.
A Herepei-hagyaték rejtett kincsei között is kiemelkedő fontosságú kéziratot Sas Péter művelődéstörténész gondozásában tesszük közzé, a mai Farkas utcai református templom alapításának 517., helyreállításának 356. esztendejében.
Ismeretlen szerző - Budapest100 történetek
A Budapest100 elmúlt hat évében több mint 300 ház nyitott ki. A látogatók bejárták a pincét és a padlást, megcsodálták a szép részleteket, vagy elképedtek a kopottan is gyönyörű házon. Több ezren ismerték meg a lakók sorsát, hallgatták a történeteiket, kóstolták a süteményeket és a limonádét. Hálásak vagyunk a Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívumnak, hogy kezdetektől támogatja a Budapest100 programját a szervezéstől a megvalósulásig, a Kortárs Építészeti Központnak pedig, hogy az első évtől kezdve menedzseli a programot, és biztosítja a működéshez és a szakmai fejlődéshez szükséges hátteret. Köszönjük a lakóknak, hogy elég vakmerőek és nyitottak voltak ahhoz, hogy idegeneket vezessenek körbe a házukban és meséljenek nekik.
Mindehhez közel 500 önkéntes lelkesedésére és munkájára volt szükség. Ők keresték fel és győzték meg a lakókat és a közös képviselőket, ők kutattak, szerveztek, intézkedtek és hárítottak minden konfliktust. A Budapest100 sikere az ő sikerük. Az önkéntesek teljes névsora évenkénti bontásban a Budapest100 weboldalán található.
A Budapest100 önkéntes kutatóinak feljegyzéseiből, interjúkból és személyes beszélgetésből és fotókból állt össze egy-egy ház "portréja". Ezekből a történetekből és kutatásokból született ez a könyv.
A Budapest100 csapata
Czeglédy Ilona - Diósgyőr - Királyi vár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Mátyás-templom
A hasonló címmel a Budapesti Történeti Múzeumban és a Mátyás-templomban megnyílt kettős kiállításhoz megjelent tanulmánykötet és katalógus eddig nem látott alapossággal dolgozza föl az emblematikus jelentőségű templom történetének minden aspektusát. A kötet megismerteti velünk a budavári főegyház építés- és intézménytörténetét, gazdag zenei múltját és jelenét, ismerteti berendezését és felszerelését, valamint a hozzá kapcsolódó történeti eseményeket. Tanulmányok sora avat be a XIX. század végén történt Schulek Frigyes-féle újjáépítés eddig feltáratlan titkaiba, ismertetve a helyreállítás kivételes gazdagságban fennmaradt rajzi anyagát is. A csaknem 800 oldalas, egyedülálló képanyaggal illusztrált kötet hatvan tanulmánya és 376 tárgyleírása fényesen bizonyítja Mindszenty bíboros 1947-ben mondott szavait:
Ez a szentegyház az ország szíve, ezt a szerepét a történelem folyamán szüntelen megőrizte.
Pécsi István - Ódon házak, hajdanvolt egriek
Vallanak a kövek
Miután sorra vettük a helyi történelem nevezetesebb mérföldköveit, most - mintegy iránytűként a későbbi eligazodáshoz - arról szólunk, hogy az egyes századok milyen kőbe faragott vallomást hagytak ránk önmagukról.
Rejtjelek ezek a vallomások. Hézagosak, többnyire kiegészítésre szorulók, néha a tudomány pontos adatai segítenek, máskor viszont a fantázia oldja meg - legalábbis látszatra - a gordiuszi csomót, olykor meg a pontos információk és a hiedelmek egészségesnek vélt ötvözete. Így hát a kép nem lehet teljes, talán soha nem is válik azzá, legfeljebb a múló idővel markánsabbá rajzolódik.
Zolnay László - A középkori Esztergom
Zolnay László, a magyar középkor kutatója, országszerte ismert és kedvelt könyvek írója, jelen feldolgozásban egy régi búvárkodása folyamatába enged bepillantást. Még az '50-es években mint esztergomi múzeumigazgató fontos szerepet játszott a város és környéke múltjának feltárásában. Később is figyelemmel kísérte az ott folyó nagyarányú régészeti ásatásokat, amelyek új következtetések levonására serkentették a magyar középkor tudósait. Könyvében a szerző a történeti és a régészeti -- újabb és régebbi feltárások -- adatainak egyeztetésével ad árnyalt képet a város és környéke középkori történetéről.
___ Mohács éles cezúra a város történetében. A török elfoglalja Esztergomot is, és elpusztítja a kortársak által annyiszor megcsodált és leírt román kori, gótikus és reneszánsz építményeket. S ami ezután a középkori építményekből megmaradt, abból is sokat elbontottak az újkori átgondolatlan építkezések.
___ A szerző az elpusztított, eltűnt város középkori történelmét mutatja be, a ma már láthatatlan műemlékeket, ezer esztendős építészetünk gazdagságát, művészi szépségét idézi fel nagy rekonstruktív erővel. S Esztergom -- a királyi és egyházfejedelmi központ -- történetén keresztül az olvasó széles áttekintést kap a magyar középkor nagypolitikájáról s mindennapjairól is.
___ A török elpusztította Esztergom középkori immobil művészeti emlékeit, de szerencsére megőrződtek a város gyűjteményei: értékes kincstárának, levéltárainak, könyvtárának jó részét a végveszély hírére az érsekség a Felvidékre menekítette. Ma ez a páratlan értékű anyag -- melyet a szerző e munkájában bemutat -- újra Esztergomot gazdagítja.
A kötet sok-sok illusztrációja -- fényképek, rekonstrukciós rajzok, térképvázlatok -- az olvasó jobb tájékozódását segíti.
Kelemen László - Országismereti kézikönyv
Az Országismereti kézikönyv harmadik kiadásának megírására az ország művészettörténeti emlékeiben és természeti értékeiben 2001 óta történt változások követése, valamint e könyv iránti jóleső érdeklődés késztetett. Felépítése változatlan. Számozásuk sorrendjében a nyolc főközlekedési, illetve az abból kiágazó útvonalakon haladva tárgyalja a látnivalókat. Tartalmában bővebb, az előző kiadás 770 címszavával szemben 970, a 130 kép helyett 164 és egy térkép könnyíti a tájékozódást. Ez újabb kiadást is ajánlom az idegenvezetőknek, utazási irodák program-összeállítóinak, iskolai kirándulást szervező pedagógusoknak és az egyéni utazás híveinek.
A szerző
Ismeretlen szerző - Visegrád - Királyi palota
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Dercsényi Dezső - Nagy Lajos kora
"Ez a könyv, mindmáig a magyar középkori művészettörténet-írás egyik legsikeresebb, legkönnyebben olvasható és legszuggesztívebb korszakmonográfiája, 1941-ben jelent meg. Nagy Lajos király megkoronázásának 600. évfordulója előtt egy évvel. Sokak kedvelt olvasmánya lett, mert kielégítette azt az érdeklődést, amely a magyar középkori királyság e fénykoraként, kulturális csúcspontjaként elismert század iránt mindig is megnyilvánult."
A könyv létrejöttében kétségtelenül közrejátszott a "három tenger mosta" magyar Anjou-birodalom iránti nosztalgia, a vele párosult erkölcsi ideálkeresés, nem utolsósorban azonban az az igény, mely - hasonlóan a korszak történetírásában, irodalomtörténet-írásában -, régi adósságokat teljesítve, egységes képbe akarta foglalni a felhalmozódott ismereteket, a szerves egészet akarta megmutatni. Ez talán sikerének titka.
