A ​négy nővér A ​Romanov nagyhercegnők elveszett életei

Sharon Stewart - Anasztázia
"Vacogva ​ébredtem, s egy pillanatig azt sem tudtam hol vagyok. Csontjaim még mindig sajogtak a veréstől, amelyet előző este kaptam apámtól..." - emlékszik vissza Dunya hányatott sorsára. Megszökik otthonából, egy poros kis szibériai faluból, útja Pétervárra vezet - egyenesen a cári családhoz. Élete gyökeresen megváltozik, barátságot köt II. Miklós négy lányával és a kis trónörökössel. Különösen a legkisebb nagyhercegnő, a cserfes és makrancos Anasztázia tünteti ki figyelmével. De közbeszól az orosz forradalom...

Marina Vlady - Az ​én cseresznyéskertem
A ​regény négy orosz nő életét ábrázolja négy nemzedéken keresztül. Elszegényedett arisztokrata művészcsaládból származnak, mindegyikük megszállott, patetikusak és furcsák, érzelmesek, humorosak, művészlelkűek. Akár előadóművészek, akár elhivatott pedagógusok, áthatja őket az igazságérzet, s a lelkükbe ivódott a meg nem alkuvás. Életüket végigkíséri egy mozgalmas évszázad a Romanovok uralkodásának végétől Sztalin bukásáig, Oroszország mélyétől Moszkván és Szentpéterváron át Párizs külvárosáig. Más szóval attól kezdve, hogy Csehov megírta a Cseresznyéskertet, amely a XIX. század végén elsőként mutatta be a hagyományos orosz társadalom megingását, egészen addig, amíg egy fiatal színésznő a XX. század második felében fellép ugyanebben a darabban...

Colin Falconer - Anasztázia
Sanghaj, ​1921. Az amerikai újságíró, Michael Sheridan beugrik a Huangpu folyóba, hogy kimentsen egy fehérorosz menekült lányt, akivel Sanghaj egyik lokáljában ismerkedett meg. Anasztázia Romanov rendkívüli módon emlékeztet az azonos nevet viselő nagyhercegnőre, akiről azt rebesgetik, hogy túlélte, amikor a bolsevik forradalmárok brutális kegyetlenséggel meggyilkolták a családját. Az orosz cár legkisebb lányának sorsa a korszak egyik legtöbbször emlegetett rejtélyévé vált. Michael Anasztáziája azonban amnéziában szenved, és csak élete legutóbbi egy-két évére képes visszaemlékezni. A lány múltját és személyazonosságát övező rejtély kibogozása Sanghaj utcáiról a húszas évek Berlinjébe és Londonjába, a bolsevik Oroszországból a Wall Street-i tőzsdekrach előtt álló New Yorkba sodorja el Michaelt és Anasztáziát. Michael az egyetlen férfi, aki úgy segít Anasztáziának, hogy semmit sem kér cserébe - de vajon a lány le tud-e mondani az igaz szerelem kedvéért a lehetőségről, hogy hercegnő legyen? "Némelyik férfi nem szerelmes lesz, hanem egyszerűen elvész. Én is abban a pillanatban elvesztem, amikor azon az estén megpillantottam a lokálban Anasztázia Romanovot..." A nemzetközi hírű bestseller író, Colin Falconer gyilkosságról és árulásról, királyi botrányról és pénzügyi fondorlatról szövi a húszas évek viharos és romantikus évtizedén átívelő meséjét - és a valaha elbeszélt szerelmi történetek egyik legremekebbjét tárja elénk.

Edward Rutherfurd - Ruszka
A ​regény Oroszországban játszódik, az orosz történelem, politika és kultúra 1800 esztendejét öleli fel. Rutherfurd hatalmas családregénye ugyanolyan sokrétű, mint maga Oroszország: durva és egzotikus, büszke, de ellenségeitől rettegő, ősi babonákba merült világ, amely szüntelen keresi a kibontakozás lehetőségeit. A Ruszkában Edward Rutherfurd egy nagy civilizáció hősi történelmét hús-vér emberi történetté fordítja át, a bátorság és a küzdelem történetévé, melyben négy család életét beszéli el, családokét, akiket elválaszt a származásuk, de sorsuk mégis összefonódik, ahogy a hatalmas ország jövőjét alakítják.

Jonas Jonasson - A ​százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt
Egy ​svéd kisvárosban, az idősek otthonában születésnapi ünneplésre készülnek: az otthon lakóját, a százéves Allan Karlssont akarják felköszönteni - el tudnak képzelni ennél érdektelenebb kezdést? Pedig ez a ravasz Jonasson bizony így kezdi kalandregényét, hogy aztán átcsapjon egy teljesen kiszámíthatatlan és végtelenül vicces ámokfutásba, amelynek minden egyes fordulata elismerő csettintésre készteti az olvasót, és minden bekezdésben ott van legalább egy, de inkább több ütős poén. Nem hiába vásárolták meg a könyvet egy év alatt majd´ nyolcszázezren a kilencmilliós Svédországban, és jelenik meg harminc nyelven szerte a világon.

Walter Bukowsky - Orosz ​rulett
A ​történet egy orosz tiszt életútját követi végig a Nagy Októberi Szocialista Forradalomtól egészen a II. Világháború azon napjáig, amikor az orosz katonák kitűzték a vörös zászlót a Reischtag tetejére. Ez alatt az idő alatt Szovjet-Oroszország számtalan háborút viselt, legtöbbször saját népe ellen. A regény nem kíván felmentést adni az oroszoknak az általuk elkövetett háborús bűnök alól, sem a kommunistáknak az embertelenségeik miatt. Inkább megpróbál választ keresni a főhős szemszögéből, aki a legvadabb időkben is igyekezett ember maradni, s ezáltal bátorságával, gerincességével saját népéből származó ellenségeiben is tiszteletet ébreszteni. A történet egyes alakjai kitalált szereplők, mások valós történelmi személyek. Mihail A. Bukovsky, e sorok lejegyzőjének nagyszülője géppuskásként maga is részt vett a II. Világháború harcaiban, s ott megtanulta, hogy „a csatákban, a véráztatta harcmezőn nincsenek kommunisták, nincsenek fasiszták, nincsenek, ideológiák, csak katonák, és maga a halál. Az ideológiák képviselői ugyanis soha nem mennek ki a frontvonalba.

Robert K. Massie - Nagy ​Katalin
Hatalomra ​vágyó anyák, elképesztő különcök, délceg katonák, mohó karriervadászok, intrikák, hűtlenség és szerelem, gyilkosságok, politikai összeesküvések, szex, háború és szenvedély… Ebben az életrajzban minden benne van, ami egy kiváló történethez kell. – Bookreporter A Pulitzer-díjas szerző könyvének főszereplője egy jelentéktelen német hercegnő, aki tizennégy évesen Oroszországba kerül, és a történelem egyik legjelentősebb, legnagyobb hatalommal rendelkező, legizgalmasabb egyéniségű asszonyává válik. A nem túl nagy befolyással bíró nemesi családba született Katalinból a véletleneknek és saját kitartásának, eltökéltségének köszönhetően Oroszország cárnője lett. Az éles eszű, kielégíthetetlen kíváncsiságú fiatal nő rajongott a felvilágosodás filozófusaiért, és miután trónra jutott, megpróbálta a gyakorlatban alkalmazni az újszerű elképzeléseket, ezek segítségével kísérelte meg az elmaradott orosz birodalom felvirágoztatását. Személyes vagy levélbarátság fűzte a kor legjelesebb történelmi és irodalmi személyiségeihez, Voltaire-hez, Nagy Frigyes királyhoz, Mária Antóniához, sőt még az amerikai haditengerészet hőséhez, John Paul Joneshoz is. Trónra jutását követően a Montesqueiu által idealizált „jóindulatú despotizmus” megtestesítője kívánt lenni, de szembesülnie kellett a jobbágyság intézményrendszerére felépülő orosz valósággal. Harmincnégy éven keresztül irányította és fejlesztette az óriási birodalmat, háborúkat vívott, támogatta a kultúrát, megpróbált segíteni a sokat szenvedett népen. Túljutott néhány magánéleti válságon, területeket hódított el más országoktól, megbirkózott a véres francia forradalom által elindított politikai változások szökőárjával, és nőiességének, éles eszének, intelligenciájának, ravaszságának köszönhetően élete utolsó pillanatáig trónon maradt. Voltaire és Diderot imádta és dicsérte, a legnagyobb klasszikus filozófusok közé sorolta, ugyanakkor voltak, akik rettegtek tőle, akik „Észak Messalinájának” nevezték. Családjának tagjai, barátai, miniszterei, tábornokai, szeretői, ellenségei, életének valamennyi fontosabb fő- és mellékszereplője életre kell ebben a színes és érdekes könyvben. Megismerhetjük ambiciózus, folyton intrikáló anyját; gyenge jellemű, mégis erőszakos férjét, III. Péter cárt; boldogtalan fiát, Pált; imádott unokáit és persze a kegyenceit, azokat a délceg, ifjú gárdatiszteket, akik mellett szórakozni kívánt, akiktől szerelmet és barátságot várt, akiknek segítségével vissza akarta nyerni ifjúságát; megismerhetjük annak a férfinak, Grigorij Patyomkinnak az életútját, aki minden bizonnyal a legfontosabb szerepet játszotta a cárnő életében. Elképesztő könnyedséggel megírt, szilárd tényeken alapuló történet. A szerző rámutat az összefüggésekre, közel hozza az olvasóhoz a történelem jelentős és híres alakjait; bemutatja az események, az egyes személyek és népek sorsát befolyásoló részleteket és emberi tényezőket, s teszi mindezt olyan közvetlenséggel, hogy az olvasó úgy érzi, II. Katalin cárnő és kortársai karnyújtásnyi távolságba kerülnek.

Linda Himelstein - A ​vodkakirály
A ​Vodkakirály Pjotr Szmirnovnak és családjának lenyűgöző története, amelyből megtudhatjuk, hogyan lett a szegény jobbágyfiúból a világ egyik leghíresebb márkanevének megteremtője és egyben Oroszország egyik leggazdagabb embere. A regény középpontjában Szmirnov, a zseniális üzletember áll, aki korát megelőzve ismerte fel a reklám és az információ jelentőségét, és akinek ravasz húzásaival sikerült mindig egy lépéssel versenytársai előtt járnia. A több mint négyéves kutatómunka után írt regény ezt a hihetetlen életutat és a Smirnoff név további sorsát meséli el tárgyilagos és rendkívül élvezetes stílusban. „Oroszországban a vodka legalább annyira hozzátartozott a mindennapi élethez, mint az étel vagy a téli fagy. Használták fizetség helyett, kenőpénzként és a tűzvonalban harcoló katonák bátorítására is. De az úgynevezett „élet vizét” adták a vajúdó asszonyoknak és az újszülött csecsemőknek is, ha semmilyen más gyógymóddal nem sikerült lecsillapítani őket. Bevett gyakorlat volt vodkát használni ösztönzőnek, ha mozgósítani kellett a közösséget, hogy felépítsenek egy templomot, betakarítsák a termést vagy építsenek egy hidat. A cári kormány, amely ellenőrzése alatt tartotta a vodkaipart, szentesítette és bátorította ezeket a gyakorlatokat. Minél több vodka fogyott, annál több pénz került az államkaszszába. Szmirnov születésekor a vodkaivás már nemzeti hagyománynak számított. Ráadásul óriási üzlet is volt, a belőle származó állami bevételek még a sóból szerzett összegeket is felülmúlták. A vodkára kivetett adókból befolyó pénz fedezte az állami kiadások egyharmadát és békeidőben Oroszország védelmének költségét. Szmirnov fiatalon felismerte a vodkában rejlő lehetőségeket, és elhatározta, hogy egy napon ebből fog meggazdagodni. Halálakor Pjotr Szmirnov az ország legnagyobb vodkakészítője volt. Birodalmának értékét 20 millió rubelre (mai értéken körülbelül 265 millió dollárra) becsülték. Oroszország legnagyobb szeszforgalmazójának – a cári udvar beszállítójának – vodkásüvegei Svédországtól Spanyolországig minden király asztalán megtalálhatóak voltak. Személyes vagyona, amelyhez hozzátartozott két jókora ház, két nyaraló, egy gyár valamint számos üzlet, raktár és pince, meghaladta a 10 millió rubelt (nagyjából 132,7 millió dollárt), amivel ő volt Oroszország egyik leggazdagabb embere.” Szmirnov 1831-ben született egy kis faluban több száz kilométerre Moszkvától. 1898-ban bekövetkezett halálakor uralkodóknak kijáró külsőségek között temették el.

David Benioff - Tolvajok ​tele
A ​Trónok harca tévésorozat alkotójának, producerének és forgatókönyvírójának, New York Times bestseller, díjnyertes, közel negyven országban kiadott regénye. A nácik kegyetlen ostromgyűrűjében vergődő Leningrádban Lev Benyovot letartóztatják fosztogatásért, és egy cellába kerül Koljával, a jóképű fiatal dezertőrrel. Kivégzés helyett azonban elképesztő ajánlatot kapnak, hogy megmenthessék az életüket: egy tucat tojást kell keríteniük a Belbiztonság nagy hatalmú ezredesének, leánya lakodalmi tortájához. Mivel a városba már jó ideje nem jut be semmilyen utánpótlás, lakói elképzelhetetlen mértékben nélkülöznek, éheznek. Lev és Kolja nekivág a lehetetlennek – Leningrád kíméletlen poklában, sőt még az ellenséges vonalakon túl is kutatják a felbecsülhetetlen kincset. Ebben a megindító, ugyanakkor mulatságos, egyszerre sziporkázó és hátborzongató regényben a második világháborúban átélt kalandok során egy fiú férfivá érésének ízig-vérig modern története is kibontakozik előttünk. A kötetet a neves műfordító, Gy. Horváth László (Gépnarancs, Pi élete, Széthullott birodalom trilógia stb.) ültette át magyar nyelvre. _David Benioff a könyvek mellett forgatókönyveket ír. Első regényéből, Az utolsó éjjelből Spike Lee rendezett emlékezetes filmet Edward Norton főszereplésével. A Tolvajok tele a második és eddig utolsó regénye, mert a megjelenése után Benioff egy olyan projektbe fogott bele, ami mellett nincs ideje másra: ő az utóbbi évek egyik legsikeresebb tévésorozatának, a Trónok harcának alkotója, producere és forgatókönyvírója. A feleségével, Amanda Peet színésznővel és lányukkal Los Angelesben él._

Dolmányos István - Ragyogó ​október
"Az ​Októberi Forradalom ellenségei sokszor azt állítják, hogy a petrográdi felkelés "csalfa forradalom", szűk körű puccs volt, mely nem tükrözte a tömegek hangulatát. A tények ezzel szemben arra mutatnak, hogy a háborútól meggyötört és a bolsevik párt által felvilágosított nép gondolkodásában gyökeret vert az imperialista burzsoázia megdöntésének eszméje. Az Októbert megelőző hetekben mintegy kétmillió munkás sztrájkolt - a februári forradalom előtt 700.000. A felkelés a tömegek jelszavává lett. Októberben a Putyilov-üzem munkásgyűlése határozatban követelte a hatalom átadását..." Dolmányos István könyve az első magyar nyelvű részletes és átfogó munka a Nagy Októberi Szocialista Forradalom történetéről. 1906-tól követi nyomon az eseményeket, a cári Oroszország életének minden területén feltárva a forradalomhoz vezető utakat. Megeleveníti a tömegroham napjait, ismerteti a szovjethatalom első intézkedéseit, az új élet építésének kibontakozását, a forradalom önvédelmi harcát. Óriási történelmi tabló, filmszerűen pergő jelenetsorok, hús-vér szereplők - s a letűnt évek máig ható eseményei a mai olvasó élményévé válnak.

Sherry D. Ficklin - Queen ​of Someday
ONE ​GIRL WILL BRING AN EMPIRE TO ITS KNEES... Before she can become the greatest empress in history, fifteen-year-old Sophie will have to survive her social-climbing mother’s quest to put her on the throne of Russia—at any cost. Imperial Court holds dangers like nothing Sophie has ever faced before. In the heart of St. Petersburg, surviving means navigating the political, romantic, and religious demands of the bitter Empress Elizabeth and her handsome, but sadistic nephew, Peter. Determined to save her impoverished family—and herself—Sophie vows to do whatever is necessary to thrive in her new surroundings. But an attempt on her life and an unexpected attraction threatens to derail her plans. Alone in a new and dangerous world, learning who to trust and who to charm may mean the difference between becoming queen and being sent home in shame to marry her lecherous uncle. With traitors and murderers lurking around every corner, her very life hangs in the balance. Betrothed to one man but falling in love with another, Sophie will need to decide how much she’s willing to sacrifice in order to become the empress she is destined to be. In a battle for the soul of a nation, will love or destiny reign supreme?

Ken Follett - A ​Titánok bukása
A ​VÉRES ÉS GYÖNYÖRŰ HUSZADIK SZÁZAD TÖRTÉNETE ÚGY, AHOGY AZT CSAK KEN FOLLETT TUDJA ELMESÉLNI. A titánok bukása a század történelmének első húsz, felkavaró éve, amely nemzetek bukását és felemelkedését hozta. A cselekmény középpontjában egy angol arisztokrata, Fitzherbert gróf áll, akinek Elisaveta orosz hercegnő a felesége. Miközben a gróf a walesi szénbányákban szipolyozza ki a bányászokat, kastélyában uralkodókat és diplomatákat lát vendégül. Ezen diplomaták egyike a rejtélyes Walter von Ulrich gróf, a német követség attaséja, aki beleszeret a gróf szabadgondolkodású húgába. A vendégek közt több különös alak is felbukkan. Egyikük Wilsonnak, az Egyesült Államok elnökének személyi titkára. Amerikában pedig él egy orosz üzletember, Vyalov, akiről mindenki tudja, hogy a szesztilalmat kihasználva tett szert roppant vagyonára. Vyalov szolgálatába szegődik, majd elcsábítja annak lányát Lev Peskov lovász, aki hamis útlevéllel vándorolt ki Petrográdból. Bátyja, Grigorij Peskov öntudatos munkás, a kommunista vitakör tagja, majd az 1917-es oroszországi forradalom egyik vezetője. Lenin és a bolsevikok győzelme után komisszárként a Kreml egyik elegáns lakásába költözhet be családjával. Ezeknek a világ különböző részein élő családoknak a sorsa a nagy történelmi események, elsősorban a világháború során egymásba kapcsolódik. A titánok bukása – Ken Follett többi regényéhez hasonlóan – izgalmas, mesterien felépített cselekményű regény, amely megmutatja, hogyan sodródott bele Európa és Amerika az első világégésbe. Ken Follett legújabb nagyszabású regénytrilógiájának címe: Évszázad. A három kötetben az író arra vállalkozik, hogy elmesélje a 20. század európai és amerikai történetét öt család életén keresztül, akiknek sorsa egymásba kapcsolódik, összefonódik. Az 1. kötet, A titánok bukása a 20. század első éveitől az első világháború végéig, a Párizs környéki békekötésekig terjedő időszakban játszódik. A 2. kötet (megjelenés 2012) a két világháború közti időszakról és a második világháborúról szól, szereplői az 1. kötet hőseinek gyermekei. A 3. kötet pedig (megjelenés 2014) a következő generáció életét mondja el a hidegháború időszakában. KEN FOLLETT (Cardiff, Wales, 1949. június 5.) Brit író, aki történelmi kalandregényeket és napjainkban játszódó krimiket ír. Világszerte több mint 100 millió példányban adták el köteteit. Művei rendszeresen a bestsellerlisták élére kerülnek. A kritikusok egyöntetűen állítják, hogy az Évszázad-trilógiájával újabb mestermű született.

Alekszej Szilics Novikov-Priboj - Csuzima
"Kétségbeesetten ​lehunyta a szemét. Szédült. Úgy érezte, szakadékba zuhant. Leszállt az éj. A messzeségben néha felvillant egy-egy ágyú tüze, de hamarosan ennek is vége lett. Percek múltak-e vagy órák, sejtelme sem volt az idõrõl. A hullámok magasba emelték, lehajították, arcába csaptak, kárörvendõen fülébe kacagtak, kitépték kezébõl a csónakbordát, felborították testét, fojtogatták, átbukfenceztek a fején. Fuldoklott a keserû-sós vízben, köhögött, kiabált, és leste a pillanatokat, mikor friss levegõvel szívhatta tele tüdejét. Teste elzsibbadt, ereje fogytán volt, öntudata elborult... Megmenekül-e a hõs, vagy elnyeli a tenger feneketlen mélysége? A csuzimai ütközetben ezrek és ezrek pusztultak el a cári hadvezetés hibájából." Novikov-Priboj izgalmas regénye bemutatja a cári flotta vereségét. Japán modern csatahajóinak és a cárizmus kivénhedett bárkáinak a küzdelme csak az utóbbiak pusztulásával végzõdhetett. Novikov-Priboj méltó krónikása az eseményeknek, hiszen õ is végigélte, végigszenvedte a rettenetes tengeri csatát.

Vlagyimir Zsirinovszkij - Oroszország ​sorsáról
Oroszország ​sorsáról - ezt a címet adta "hármaskönyvének" Zsirinovszkij. Pedig ő is tudja, hogy Oroszország sorsa mindig többet jelent Oroszország sorsánál. Európa sorsát jelenti? A világét? Oroszország ismét előre menekül? Mi elől? Hová? Meddig? Ez a könyv Zsirinovszkij válasza a kérdésekre. De a programot megvalósíthatja más is.

Walter Bukowsky - Csatárlánc
Nyilvánvalóvá ​vált, hogy az aknazáron nem fogunk tudni veszteségek nélkül áttörni. A földben az aknák, szemben velünk a finnek, a hátunk mögött az NKVD géppuskái... Legalább vodkát adnának, ha már éhesen, a hidegtől dideregve kell meghalnunk. Az ezred felsorakozott. Ott álltunk a halálos vezényszó kiadására várva. Ám ekkor valami meglepő dolog történt. Az NKVD katonái megkerülték az ezredet, és előttünk foglaltak állást. Pár perc elteltével egy századnyi dezertőr és egyéb bűnös bajtársunk sorakozott fel előttük. Bűnösök voltak, mert elaludtak a fáradtságtól, vagy loptak az éhségük miatt. Esetleg melegedni akartak egy-egy begyújtott harckocsi tövében. Ami ezután következett, nem csak a finnekét, de a mi képzeletünket is felülmúlta. Parancsszóra a századnyi rettegő katona egymás kezét fogva, az aknazáron keresztül, élő csatárláncot alkotva megindult a finn állások felé. A tömegből régi katonanóta hangzott fel. A politikai tisztek vizslatva kutatták a hang forrását, de egyebet nem mertek tenni, mert az ezred a hátukban volt. Tudták, ha megszólalnak, és véletlen eldördül egy lövés, nem lesz már idő kivizsgálni, hogy ki lőtt... Vártuk, mikor reagálnak a finn oldalról, de az ellenséges állások némák maradtak. Ők sem hittek a szemüknek. A száz katona lassan, egyenletesen, a rettegés arcukra fagyott véres könnyével meneteltek énekelve, és mi velük énekeltünk. Dalunkat sűrűn szakította meg egy-egy aknarobbanás hangja...

Vlagyimir Szorokin - A ​jég
A ​Mundruczó Kornél által rendezett színpadi változatban is nagy sikert aratott kultuszkönyv új kiadása. ,,...Ilyen ez a Szorokin. Fog egy eszmét, meg a Tunguz meteor jegét és megpördíti rajta az egész huszadik századot, de olyan pontosan és olyan elviselhetetlen kegyetlenséggel, hogy egyszerre hasít beléd az, ami szerinte lehetséges, és az, ami tényleg volt." Háy János

John Vaillant - A ​tigris
1997 ​decemberét írjuk. Emberevő tigris portyázik egy eldugott falucska mellett az orosz Távol-Keleten. A tigris nem csupán megöli az embereket, hanem megsemmisíti őket. Egy csapat ember és a kutyáik gyalog kénytelenek utánaeredni a sűrű erdőben, ráadásul brutális hidegben. Ahogy a nyomkövetők az áldozatok maradványait vizsgálják, felfedezik, hogy a támadások nem találomra történnek: a tigris a jelek szerint bosszúhadjáratot folytat. Meg kell találni a sebesült, éhező és rendkívül veszélyes állatot, mielőtt újra lecsap. Miközben elmeséli a különös események sorát, John Vaillant feledhetetlen képet nyújt erről a lenyűgöző és titokzatos régióról. Találkozunk az őshonos törzsekkel, akik évszázadokon át bálványozták a tigriseket és velük éltek; még a vadászzsákmányukat is megosztották velük. Tanúi leszünk az orosz telepesek érkezésének a tizenkilencedik és huszadik század fordulóján, a katonákénak és vadászokénak, akik jelentősen csökkentették a tigrispopulációt. És megismerjük a leszármazottaikat, akiket a nyomor orvvadászatra kényszerít, amivel még inkább felborítják a térség természetes egyensúlyát. Ez az ősi, feszült viszony ember és ragadozó között a lelke ennek a figyelemre méltó könyvnek. Találkozunk benne számos meglepő gondolattal arról, hogy ember és tigris talán úgy fejlődött, hogy együtt tudjon létezni, hogy mi emberek annak idején talán nem is vadásztunk, hanem ragadozó állatok prédáiból éltünk, és hogy a korai Homo sapiens talán simán passzolt a tigris ökoszisztémájába. Mindenek felett pedig megértjük a veszélyeztetett szibériai tigrist, ezt a kiemelkedően intelligens szuperragadozót, mely akár három méter hosszú és három mázsa is lehet, és amely hatalmas erdős-hegyes terület fölött uralkodik. A mesterien megírt és igen informatív elbeszélés középpontjában három szereplő áll: Vladimir Markov orvvadász, akit megölt a tigris; Jurij Trus főnyomozó; és maga a tigris. Izgalmas, lélegzetelállító történet emberről és természetről, mely elkerülhetetlen leszámoláshoz vezet egy tisztáson a tajga mélyén.

Ismeretlen szerző - Oroszország ​története
A ​szerzők egyként szakítottak a szovjet történetírás idealizáló felfogásával és az emigráns irodalom pamfletszerű tárgyalásmódjával. A hagyományos eseménytörténet helyett a problématörténeti műfajt választották. Az orosz história sajátosságait igyekeztek megjeleníteni, az okok és következmények felkutatásának módszerével. Egy nagy nép és egy erős állam ellentmondásos történelmi kapcsolata, viszontagságos fejlődéstörténete elevenedik meg a könyv lapjain. Egy birodalomé, amely a fennállása során egyformán elkülönült a Nyugattól és a Kelettől. Történelme folyamán hol egyikhez, hol másikhoz került közelebb, ám mindvégig megmaradt sajátosan orosznak.

Pjotr Pavlenko - Boldogság
A ​Honvédő Háborút követő időszak egyik jelentős regényalkotása, mely a nagy szovjet nép legyőzhetetlen étvágyát és építőakaratát sugározza. Fő alakja a súlyosan megrokkant Voropájev ezredes, aki betegsége következtében kénytelen a győzelem küszöbén megválni diadalmasan előretörő csapatától. Úgy érzi, el kell rejtőznie valamilyen elhagyatott zugban mert jövője céltalanná vált. De nem számol azzal, hogy ő bolsevik a Párt neveltje és jellemétől idegen az effajta beteges érzékenység. A felégetett, feldúlt Jaltában letelepülő Voropájev rokkant társai között magára talál, mozgásba hozza, szervezi, irányítja, újrateremti környezete életét és belekapcsolja az újjáépítés egyre gyorsabban, egyre vidámabban lüktető áramkörébe. A regény igazi hőse voltaképpen nem is Voropájev, hanem az az újfajta öröm, az a felsőbbrendű életérzés, mely csupán a szovjet embernek jutott osztályrészül, s mely nem önző, egyéni boldogság csupán, hanem a közös népi boldogság része.

Krausz Tamás - Lenintől ​Putyinig
Krausz ​Tamás az elmúlt néhány esztendőben született munkáit, történelmi és politológiai tanulmányainak, esszéinek és cikkeinek válogatását tartja kezében az Olvasó. A szerző számos könyv és szakcikk szerzője, az ELTE egyetemi tanára, a XX. századi orosz-szovjet történelem nemzetközileg is ismert és sokat idézett művelője. Kutató és tudományszervező, aki azonban nem zárkózik be a könyvtárak és levéltárak falai közé. Tudósként és közéleti emberként egyaránt szenvedélyes vitatkozó, ismeretterjesztő, esküdt ellensége a történelem politikai kurzusok ízlése szerinti értelmezésének. Munkáiban nem csupán az események sorrendjét, azok összefüggéseit, de mindig azok máig tartó hatását is vizsgálja. Különösen tetten érhető ez a törekvés a jelcini, még inkább az e kötet számára készült, a putyini korszakról szóló tanulmány esetében. Ez utóbbi írás az egyik első hazai kísérlet napjaink oroszországi eseményeinek értékelésére és értelmezésére. Krausz Tamás mindig arra törekedett, hogy élesen elválassza, megkülönböztesse tudományos munkásságát, és közéleti, politikusi tevékenységét. A kísérlet azonban nem sikerült maradéktalanul. Az igazság szenvedélyes keresése, a mindenkori hatalmi praktikákkal szembeni kendőzetlen kritikája szakmai és politikai ellenfeleiben ingerültséget, nemegyszer haragot, elvbarátaiban gyakran meghökkenést kelt. Alighanem ez az oka, hogy míg az egyik oldalon - szerencsére sikertelenül - tudományos pályáját igyekeztek akadályozni, a másikon sokszor kényelmetlen emberként emlegetik. Krausz Tamás megítélésben azonban a tudományos világ és a közélet, a bal és a jobb oldal véleménye egy tekintetben megegyezik: szavaira oda kell figyelni. A kiadó is ennek jegyében ajánlja ezt a kötetet az olvasók figyelmébe.