A ​Mandible család 2029–2047

Dave Eggers - Hologram ​a királynak
Dave ​Eggers már első könyvével világszerte ismertté vált - alig húszévesen egy éven belül elveszítette mindkét szülőjét. Erről írott dokumentumregényét 2000-ben Pulitzer-díjra jelölték, és további kötetei is díjak sokaságát nyerték el. A kezünkben tartott regény, amelynek filmváltozatát Tom Hanks főszereplésével idén fogják bemutatni, 2012-ben került fel a Nemzeti könyvdíjra jelölt művek rövid listájára. Alan Clay, az amerikai kommunikációs nagyvállalat üzletkötője prezentációval készült. A kis csoport Abdullah Király épülő Gazdasági Városába utazott, és várják, mikor mutathatják be hologramos távközlési megoldásukat. Alan kiégett, nem találja a helyét, kicsúsznak a kezéből a problémái. Ül a sivatagban, és emészti magát otthoni ügyei miatt. A szomszédja öngyilkos lett, nincs pénze lánya egyetemi tandíjára, feleségétől rég elvált, de még mindig bántja, amiket az asszony mondott. Egyedül érzi magát Szaúd-Arábiában. Ráadásul a tarkóján, mintegy élete főműve gyanánt, különös púp növekedik. Dave Eggers regénye hihetetlen érzékkel sűríti regénye lapjaira az idő múlásának tapintható lassúságát, és egyetlen apró cseppben, egy kocsmai beszélgetés közérthetőségével mutatja meg a tőkeáramlásra épülő világ átalakuló viszonyait, az USA, Kína és a Közel-Kelet bonyolult gazdasági-társadalmi összefüggéseit. Mitől emberi az emberi? Ki a barátod? A Hologram a királynak a középkorú főszereplő krízisének megvilágító erejű sztorija

Douglas Kennedy - Kísértés
Sally ​becsületére legyen mondva, egyetlenegyszer sem sürgetett, hogy hagyjam ott a családomat. Legalábbis az elkövetkező nyolc hónapban, amíg befejeztem a sorozat második évadának munkálatait, és igazi szakértővé nem váltam a Sallyvel folytatott viszony nyomainak eltüntetésében. Ahogy közeledett a sorozat három általam írt részének leadási határideje, és egyre stresszesebb lett a helyzet - azzal az ürüggyel, hogy muszáj a külvilágtól elzárva rohamtempóban melóznom, ha időben el akarok készülni -, két hétre átköltöztem a Santa Barbara-i Four Seasons Hotelbe. Bár tényleg keményen hajtottam, az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy a két hétből egyet, valamint a hétvégéket Sally velem töltötte... Magam is sokszor meglepődtem, hogy milyen profin tüntetem el a találkozók nyomait, és hogy milyen könnyedén találok ki történeteket, amikkel a kimaradásaimat indokoltam... Régebben mindig pocsék hazudozónak tartottam magamat. Ennek ékes bizonyítéka volt, hogy egyetlen korábbi félrelépésem alkalmával, 1999-ben Lucy egy szép napon rám nézett, és így szólt: - Lefeküdtél valakivel, igaz? Részlet

Louisa May Alcott - Jó ​feleségek
Vidám ​sürgés-forgással kezdődik Louisa May Alcott lebilincselő meséje: esküvőre készül a család. Három év telt el a Kisasszonyok óta, felserdültek a March lányok, és nagy várakozásokkal tekintenek a jövőbe. Meg az új asszonyok gondtalan derűlátásával vág neki a házasságnak, de mikor rá kell jönnie, hogy a családi élet nem egy szakadatlan ünneplés, anyja szelíd, de határozott irányításával és kijózanító tapasztalatokkal felvértezve igyekszik elérni a családi és anyai boldogságot. Húga, Jo felölti a "tollnoki toalettet", és ismét megostromolja az írói hivatás csúcsait, Amy, a kis "dáma", a művészetnél is nagyobb értékekre bukkan rá külföldi utazásai közben. Csupán az alázatos kis Beth nem kívánkozik sehova a családi otthon falai közül, és bár az ő terhe a legnagyobb, végül ő is megtalálja a békét. Ez a meglepetésekkel teli, megható és mulatságos könyv méltó betetőzése a kedves "kisasszonyok" történetének.

William Faulkner - Sartoris
A ​Sartoris önéletrajzi fogantatású családregény. A dinasztiaalapító legendás John Sartoris ezredes dédapjáról mintázta Faulkner. Még fontosabb és érdekesebb a szerző ifjúkori önarcképe: az első világháborúból hazavetődő Sartoris unoka, Bayard. Az ő világa, az "elveszett nemzedék" szemlélete a regény prizmája: ezen át látjuk - ironikus ellenfényben - a polgárháborús déli múltat is. Az idő felbontása-összebogozása a könyv ábrázolásmódja és mondanivalója. Mint minden Faulkner-mű, a Sartoris is korunk sorskérdését faggatja: azt vizsgálja, hogyan birkózik meg a modern tudat a régi időkből rámaradt - éltető és mérgező, megbéklyózó és továbbsegítő - örökséggel. A Sartoris-ban együtt van a faulkneri univerzum minden későbbi motívuma, jóformán minden későbbi szereplője is. Az olvasó, ha megismerni kívánja ezt az "Újvilágot" - a huszadik század talán legnagyobb regényírói életművét -, a felfedezések valóságos aranybányáját lelheti benne.

John Jakes - Észak ​és Dél
Amerika ​meghasonlott önmagával: pusztító polgárháború készül. A kétfelé szakadt országban két család azonban a barátság rögös útjára lép. Az északi Hazardok egy skót szökevény leszármazottjai, ma dúsgazdag vasgyárosok, iparkodó vállalkozók és nyughatatlan újítók: ők a modern világ bajnokai. A déli Mainek hugenotta arisztokratákig vezetik vissza családfájukat. Ültetvényesek - rabszolgák egész hada robotol, hogy fényűző és romantikus életet élhessenek. De hiába minden dicső szabadságharcos hagyományuk és lovagias erényük, világuk felett ítéletet mondott az idő. E két család két fia a hadseregben halálos veszedelmek, feledhetetlen csíny- és széptevések közepette életre szóló barátságot köt, hogy aztán Mainek és Hazardok a szerelem és a gyűlölet, a gyilkos indulat és a rideg számítás, a barátság és az üzlet gyakran tekervényes szálaival fonják egybe sorsukat. Amíg a közelgő testvérháború próbára nem tesz mindent...

Louisa May Alcott - Fiatalurak
A ​Plumfield kísérleti fiúiskolájában a kis nebulók lényegében azt csinálhatják, amihez kedvük van, akár a lépcsőkorláton is csúszkálhatnak. Jo Bhaer írónő, akit a Kisasszonyokban még Jo March-ként ismertünk, mindig is erről álmodott: egy olyan házról, amelyben "nyüzsögnek a fiúk...és pezseg az élet". A Kisasszonyok azzal zárult, hogy Jo megörökölte a Plumfield birtokot a házsártos, de aranyszívű March nénitől, ahol most már férjével, Bhaer professzorral vállvetve, a maguk elvei szerint, és rengeteg szeretettel nevelgetik a gondjaikba vett rakoncátlan csemetéket. Ahogy Jo maga mondja, "nem is tudom, mit szeretek jobban: az írást vagy a kölykeimet". Nat, a rongyos árva, az elkényeztetett Gömböc, a vadóc Dan és a Plumfield többi feledhetetlen lakója olvasók nemzedékeit bűvölte már el kalandjaival.

John Jakes - Szerelem ​és háború
A ​regénytrilógia első kötetében az Észak és Dél-ben tanúi lehettünk hogyan fonódtak a barátság, a szerelem - és olykor a gyűlölet - szálai az északi Hazard és a déli Main család tagjai között, egészen addig, amíg el nem érkezett a nagy próbatétel ideje, amelyről kezdetben mindenki azt hitte ugyan, hogy legfeljebb néhány hónapig tarthat. Az Észak és Dél, az Unió és a Konföderáció a jövőbe száguldó gyáripar, és a múlthoz görcsösen ragaszkodó rabszolgamunkán alapuló ültetvényes rendszer összecsapása azonban korántsem az a romantikus kaland, aminek kezdetben a Walter Scottért rajongó déli fiatalurak képzelik. Négyévnyi szakadatlan, egyre elkeseredettebb és brutálisabb rombolás és gyilkolás közepette zajlik le "Amerika lényegének" - mint a szerző írja utószavában - "legnagyobb átfogalmazása". A változás alól egyetlen szereplő sem vonhatja ki magát. A polgárháború a rosszakból kihozza a legrosszabbat, másokat viszont - fájdalmas tapasztalatok árán - megszabadít öröklött előítéleteiktől. Életvidám sihederből kiégett lelkű mizantrópot csinál, felvilágosult, fájdalmas veszteségek után találkoznak újra a megmaradt Hazardok és Mainek, hogy megbizonyosodjanak róla: a két család között szövődött szeretet és szerelem kötése túlélte-e a háború pusztítását. A háborúért amelynek rengeteg helyszínére elkalauzolja a szerző, a minisztériumok hatalmi intrikáitól le a banditává züllött katonaszökevények garázdálkodásáig - helyzetek és helyszínek, izgalmak és szenvedélyek gazdag és színes szövedékét kínálva az olvasónak.

Alex Haley - Gyökerek
1767-ben ​a nyugat-afrikai Gambia egy Dzsuffure nevű falucskájából fehér rabszolgavadászok elrabolnak egy Kunta Kinte nevű tizenhét éves mandinka törzsbéli fiatalembert. Milliók sorsában osztozik - minden amerikai néger ősapja rabszolga-kereskedők hajóin vitorlázott át Amerikában, ahol adták-vették őket, mint a barmot; nemigen akadt olyan rabszolga, aki mindkét szülőjét ismerte, nemhogy ősei életéről tudott volna. Alex Haley családja alighanem páratlan kivétel. Az író elhalványult családi hagyományok, egy-egy, nemzedékek során féltve megőrzött és szájról szájra adott afrikai szó és mitikus őse, az afrikai sugárzó erejű emléke nyomán nekivágott a történelem dzsungelének, hogy ösvényt vágjon benne magának, vissza őseihez. Alex Haleynek sikerült a szinte lehetetlen. Tízesztendei nyomozás után ott állt Dzsuffuréban egy ősöreg néger, a falu évszázados szájhagyományának ismerője előtt, aki végeérhetetlenül sorolta neki ősei nemzedékeit: "Akkortájt, mikor megjöttek a Király katonái, Kunta, a legidősebb fiú elindult az erdőre fát vágni... és senki nem látta többé... Megállt bennem a lélek - írta Haley -, mozdulni se bírtam. Ez az öreg, aki egész életét ebben az isten háta mögötti afrikai faluban élte le, semmiképp nem tudhatja, hogy szóról szóra azt mondta, amit kisfiú koromban oly sokszor hallottam Tennessee-ben, nagyanyám henningi verandáján!... Az afrikai, aki "Kin-té"-nek nevezte magát, "kó"-nak hívta a gitárt, "Kambi Bolongó"-nak a virginiai folyót; és elrabolták, mikor dobnak való fát vágott a faluja közelében! ...Lelki szemeim előtt, mint a vetítővászon, elmosódottan megelevenedett, amit fajtám millióinak sorsáról olvastam. Ezreket raboltak el egyenkint, mint ősömet, Kuntát, de összehasonlíthatatlanul többen voltak, akik éjnek idején, sikoltozva ébredtek a fölgyújtott, rabszolgavadászoktól körülvett falvakban. Az életben maradt, munkaképesnek látszó foglyokat nyakuknál fogva egymáshoz szíjazták, és hosszú, nemegyszer mérföldes menetoszlopba sorakoztatták. Elképzeltem, hányan haltak meg a tengerparthoz vezető gyötrelmes menetben, s hány embert, már lépni is gyöngét hagytak hátra, hogy nyomorultul elpusztuljon. Aki elért a tengerpartra, azt megborotválták, bezsírozták, megvizsgálták minden létező testnyílását, legtöbbjét tüzes bélyeggel is megjelölték. Elképzeltem, hogyan ütlegelték, vonszolták őket a csónakok felé; hallani véltem sikolyaikat, látni, hogy tíz körömmel kapaszkodnak az anyaföldbe, s hogy végül már a part homokját harapják, végsőkig, kétségbeesetten ragaszkodva Afrikához. Lepergett előttem, hogyan tuszkolják le őket, ütlegek és szidalmak közepette a bűzös hajóűrbe, hogyan láncolnak oda minden embert a priccséhez, olyan sűrűn, hogy sokszor még hanyatt sem fértek el, csak oldalt, mint a dobozban az élükre állított kanalak... Hadd mondjam el; férfi létemre nem szégyenlem: valahol mélyen zokogás támadt bennem, kúszott egyre följebb, míg ki nem tört; kezem arcomra tapasztottam, és hangosan bömböltem, ahogy kicsi gyerek korom óta még soha. Elsirattam én akkor a történelem minden döbbenetes kegyetlenségét, embernek ember ellen elkövetett valamennyi gaztettét, az emberiségnek ezt a legnagyobb szégyenét..." Haley könyve a szabadnak született afrikai ősapa s az ő leszármazottainak, rabszolganemzedékeknek története; egy amerikai néger család hőskölteménye - tényekből, dokumentumokból, történelmi adatokból, családi emlékezetből szőtt olvasmány.

William Wharton - Büszkeség
A ​Büszkeség egy több szálon futó csodaszép mese, amelyben a tízéves Dickie Kettleson mondja el önmaga és családja történetét a nagy gazdasági válság utolsó éveiből. Ugyanakkor Sture Modig regénye is, a szegény svéd bevándorlók zseniális gyermekéé, akiből előbb háborús hős, majd kiváló autóversenyző, végül vándorló mutatványos lesz. A történet harmadik főszereplője pedig Tuffy, a fogságban élő oroszlán, aki nem ismerhette meg a szabadságot, és az embereket tekinti falkatársainak. Hármuk élete egy napsütötte, októberi napon végzetesen összefonódik...

Sidney Sheldon - Mesterjátszma
A ​középpontban: Kate Blackwell. Ő a siker szimbóluma - egy csodálatos nő, aki az apjától örökölt vagyonból az egész világot behálózó óriáscéget teremtett, kivételes pozíciókra tett szert a leggazdagabb, leghatalmasabbak között is. Élete egy igazi mesterjátszma. Kate Blackwell legyőzhetetlen, megingathatalan, fáradhatatlan, mint az apja, aki nincstelenből, nyomorult dél-afrikai gyémántmosóból lett az élni akarás és a bosszúállás nagymestere. Lánya már a manipuláció, a pénz és a hatalom finomabb eszközeivel irányítja élete nagy játszmáját. És ezúttal is, mint mindig, nyerni és csakis nyerni akar...

William Faulkner - Tanyán
A ​Tanyán a Faulkner több regényében szereplő Snopes család krónikájának első kötete: a Snopesok bevonulása Yoknapatawpha megyébe, Flem Snopes buborék-karrierjének első állomására. A színhely az állam délkeleti sarka, Franciagát, a Míg fekszem kiterítve és A szentély kötetéből ismerős vidék. Civilizálatlan tanyás parasztok világa: ős-Amerika. Bukolikus táj, de kíméletlen, vad indulatok, elemi erők csatatere. Maga az alig megszelídített amerikai Vadon, szinte még történelem előtti állapotában - sugallja megfejtését az allegória, ámde rögtön felsejlenek a hajdani pompás kastély romjai, az elpusztult ültetvény maradványai. A titokzatos francia, a földrajzi névvé - Franciagát - szublimált Grenier csillogó kultúrát telepített ide valamikor, de aztán összecsapott a feje fölött a polgárháború és a lebírhatatlan erejű ősbozót. Nagyon is történelem utáni állapot tehát, amit látunk: az elsöpört civilizációt követő második barbárság korszaka. Franciagát tanyásainak testi-lelki nyomorúságán Will Varner uralkodik, a boltos, vállalkozó, földbirtokos, csodadoktor, a környék pátriárkája, maga a megtestesült, derűs és bölcs kisszerűség, aki már visszfényét sem sugározza a polgárháborúban leáldozott nemesebb világnak. Franciagát szűkös, ám patriarkálisan harmonikus társadalmába törnek be a honfoglaló Snopesok; előbb az apa, azután a fiú, Flem Snopes - a ravasz, zseniális, de örömtelen és szenvedélytelen új ember, aki hiába tör nagyra, a lelke eredendően szolgai. Az ő pályafutását követi a regény. Valahányszor egy-egy fokkal följebb kapaszkodik, a régi helyére egy unokatestvér lép, aki viszont további unokatestvéreket segít maga után. Patkány módra, feltartóztathatatlanul rajzanak elő a Snopesok az apátlan-hazátlan semmiből, mintegy a romba dőlt régi világ nyomában maradt üresség szívóhatásának engedve; szaporodnak és gyarapodnak, formálják a készséges világot önnön képükre és hasonlatosságukra. Az amerikai Dél nyomorúságos, falusi világa mögött Faulkner ősi, mitologikus mozgatóerőket fed fel; ősszabályok szerint zajló törzsi életszertartást, profán misztériumdrámát. A laza fonatú, mégis mesterien egybeszerkesztett regény minden pillanata tragédiáktól feszül, az alaphangot azonban a komikum, Faulkner bölcs humora adja. A Tanyán vitathatatlanul az életmű egyik csúcsa.

Jussi Valtonen - Nem ​tudják, mit cselekszenek
Mi ​történik, ha az elismert amerikai neurobiológus kutatót militáns állatvédők fenyegetik meg? Mi történik, ha felmerül, hogy a támadások hátterében rég nem látott fia is állhat? A sodró lendületű, fordulatos történet szálai Finnországtól az Egyesült Államokig húzódva gubancolódnak össze egyre jobban. Vajon sikerül-e időben kibogozni őket? Uralhatjuk-e a modern tudomány révén a természetet, ha még a saját magánéletünkben sem vagyunk képesek rendet teremteni? Találunk-e bármilyen kapaszkodót ott, ahol a privát szféra megszűnt létezni és minden eladó? Jussi Valtonen krimiszerűen izgalmas, a legrangosabb finn irodalmi díjat elnyert regénye egyszerre tűpontos diagnózis és borzongató disztópia a jelen és a közeljövő szép új világáról. Jussi Valtonen Nem tudják, mit cselekszenek című regénye a 2014-es év Finlandia-díjának nyertese, Finnországban az évtized legnagyobb könyvsikere, megjelenése óta az 5 milliós országban több mint 110 000 példányban kelt el. A kritikákból: „Valtonen szédítő tempóban ábrázolja a mai világ jelenségeit. Elbeszélésmódja lenyűgöző, egy pillanatra sem ereszti el az olvasót. A könyv mind tartalmilag, mind stílusát tekintve új kapukat nyit a finn irodalomban. Soha nem olvastam még ehhez fogható korrajzot hazai szerzőtől.” Anne Brunila professzor, a Finlandia-díj kurátora

John Jakes - Menny ​és pokol
Az ​amerikai polgárháborút földolgozó színes történelmi trilógia első és második kötete - az ÉSZAK ÉS DÉL, valamint a SZERELEM ÉS HÁBORÚ - már eljutott a magyar olvasókhoz. Az első két kötet a háború kitöréséig követte nyomon a fokozódó feszültségeket, majd a polgárháború négy esztendejének hallatlan szörnyűségeit mutatta be két család: a déli, maradi, arisztokrata Mainek és az északi vasgyáros Hazardok, a haladás képviselőinek összefonódó sorsán keresztül. Az 1865 és 1877 közti bő évtizedet felölelő MENNY ÉS POKOL a háborút követő újjáépítés kínjait és örömeit ábrázolja. A békekötés és a rabszolga-fölszabadítás nem hozta magával azonnal a várva várt megbékélést. A déli vidékeket kóborló négerek bandái fosztogatják; felüti fejét a hírhedt fajüldöző szervezet, a Ku-Klux-Klan; a nyugatnak tartó telepeseket zaklató indiánok ellen a hadsereg példátlan megtorló akciókat szervez... Szörnyű veszedelmektől és előítéletektől terhes idő köszönt az egyesült ország népére. De az élet megy tovább; a politikában a radikális republikánusok a négerek egyenjogúsítása ellen elszántan küzdő déli demokratákkal viaskodnak, a mindennapok világában meg a kisember keresi a megélhetés törvényes vagy törvénytelen útját - s a Main család továbbra is szereti-gyűlöli a Hazardokat. Mozgalmas, eseménydús történet, érdekfeszítően izgalmas emberi sorsok, mindenféle embertípus tarka kavalkádja, az újrakezdés és az élet rózsájának illata, amely elnyomja a halál bűzét...

Upton Sinclair - Letűnt ​világ
Tánc, ​zene és gondtalan vidámság hangjaival, a jólét és pazar fényűzés csillogásával kezdődik ez a regény. Hellerauban vagyunk, ahol Dalcroz mester személyesen vezeti az ünnepi játékokat, majd a francia Rivierán, ahol öt világrész gazdagjai adnak egymásnak találkozót. - Egyetlen gondjuk a sport, flört, szórakozás. Egy amerikai milliomos yachtján élvezzük azokat a kifínomult gyönyöröket, amiket a pénz és ötletes léhaság elő tud varázsolni. Párisban vagyunk a nemzetközi nagy hotelek világában, a Montmartre részeg forgatagában, a hipermodern művészet bölcsőjénél. Európa felett kék az ég. Csak kevesen sejtik, hogy ez az idillikusnak látszó nyugalom a vihar és ez a nagy vidámság egy letűnő világ hattyúdala. Megjelennek az első viharfelhők az égen és kitör 1914-ben a világháború. A regény fiatal hőse, Lanny Budd hazautazik Amerikába, ahol apja gyárában dolgozik néhány évig. De az üzlet nem érdekli. Ha már nem lehet művész, diplomata akar lenni és Wilson elnök egyik legfőbb tanácsadója maga mellé veszi titkárnak. Így kerül vissza Európába az amerikai békedelegációval. Napról-napra együtt van Wilson elnökkel, Clemenceauval, Lloyd Georgeval. Megismerkedik 1918 nagyjaival, akik olyan kevés bölcsességgel intézték el a világ sorsát és elvetették a második világháború magvait. A regény befejező része bepillantást nyújt a páriskörnyéki békeszerződések keletkezésének kulisszatitkaiba.

Louisa May Alcott - Kisasszonyok
A ​March család négy lánya - Meg, Jo, Beth és Amy - számára nehéz idők járnak. Édesapjuk az amerikai polgárháborúban szolgál, anyjuk otthon igyekszik elfogadható életet teremteni. Sok megpróbáltatást és jó pár örömteli fordulatot végigélve, a lányokból igazi kisasszonyok válnak a történet végére.

Julia Quinn - A ​herceg és én
A ​regény alapján készült sorozat 2020 decemberétől látható a Netflixen. Létezik-e nagyobb kihívás a londoni előkelő társaság ambiciózus anyái számára, mint egy nőtlen herceg, akihez lányukat örömest feleségül adnák? Minden jel arra mutat, hogy Simon Basset meg fogja kérni legjobb barátja húga, a bájos és okos Daphne Bridgerton kezét. Ami csak kettejük titka: házasságról szó sincs, csak így kívánják Simontól távol tartani a lányaikat férjhez adni kívánó, igen aktív társasági hölgyeket. Daphne pedig, mivel hercegi udvarló találta kívánatosnak, később alkalmas kérőket kaphat. Ám miközben Daphne sorra keringőzi Simonnal a bálokat, igen nehéz arra gondolnia, hogy az egész csak színlelés. A férfi ravaszkás mosolya talán, de tekintete felragyogása bizonyosan azt a hatást éri el, hogy Daphne beleszeret a szép hercegbe. Ez már egyáltalán nem színlelés. A lány a lehetetlennel próbálkozik: megpróbálja meggyőzni a gyönyörű szoknyavadászt, hogy okos kis tervüket némiképp módosítaniuk kell, és semmi nem olyan jó, mint szerelmesnek lenni...

Julia Quinn - A ​vikomt, aki engem szeretett
1814 ​is eseménydús szezonnak ígérkezik, de e sorok írójának véleménye szerint ez nem igaz Anthony Bridgertonra, London legkívántabb agglegényére, aki ez idáig semmi jelét nem mutatta házasulási szándékának. És az igazat megvallva, miért is mutatná? Nála jobban senki nem játssza a tökéletes élvhajhászt. Lady Whistledown társasági lapja, 1814. április De a pletykalap szerzője ezúttal téved. Anthony Bridgerton nemcsak hogy elszánta magát a nősülésre, de már ki is választotta magának a feleségjelöltet. Az egyetlen akadály a hölgy nővére, Kate Sheffield, a legalkalmatlankodóbb nőszemély, aki valaha londoni bálterembe tette a lábát. A tüzes intrikus megőrjíti Anthonyt elszántságával, hogy megakadályozza a házasságot. De amikor Anthony Bridgerton éjszakánként lehunyja a szemét, Kate igen erotikus álmokban jelenik meg neki. A közvélekedéssel ellentétben Kate biztosra veszi, hogy nem a megjavult szoknyavadászokból lesz a legjobb férj; Anthony Bridgerton pedig a legnagyobb élvhajhász. Kate elszántan védelmezi a férfitól húgát, de fél, hogy éppen az ő szíve sebezhető. Amikor Anthony ajka az ajkához ér, hirtelen attól tart, ő maga sem képes ellenállni ennek a megvetendő élvhajhásznak. A herceg, és én folytatása!

Julia Quinn - Tisztességes ​ajánlat
Vajon ​a hölgy elfogadja, mielőtt éjfélt üt az óra? Sophie Beckett nem is álmodta volna, hogy bejuthat Lady Bridgerton álarcosbáljára, és ott a mesebeli herceg várja! Bár gróf leánya, Sophie-t gonosz nevelőanyja szolgálósorba kényszerítette. De ezen a bálon a fess és elképesztően szép Benedict Bridgerton ölelésében keringőzve hercegnőnek érzi magát. Sajnos azonban a varázslatnak éjfélkor véget kell érnie. Ki ez a páratlan hölgy? A varázslatos báli éjszaka óta Benedict Bridgerton másra sem tud gondolni, mint a ragyogó jelenségre, aki ezüstszín ruhában jelent meg a bálon, és aki miatt vakká vált más nők szépsége iránt... talán csak egy szép, és furcsán ismerős szobalány iránt érez vonzalmat, akit a legkínosabb helyzetből szabadít ki. Megfogadta, hogy megkeresi a titokzatos ezüstruhás hölgyet, de a szép és kedves szobalány közelségében ez a fogadalma gyengének bizonyult. Ha neki adja szívét, vajon eljátssza-e esélyét a mesébe illő szerelemre? A vikomt, aki engem szeretett folytatása!

Lucinda Riley - Viharnővér
A ​gyengeség pillanataiban találhatsz rá a legfőbb erősségedre Ally D'Apliese épp egy viharosan induló szerelem kapujában áll, amikor a nevelőapja haláláról értesül. A nővéreivel a Genfi-tó partján magasodó, gyermekkori otthonukba gyűlnek össze, hogy megemlékezzenek szeretett apjukról, és meghallgassák a végrendeletét. A különc milliárdos, Pa Salt mindnyájuknak egy különleges tárgyat meg egy levelet hagyott örökül, és ennek segítségével, ha a lányok úgy döntenek, közelebb kerülhetnek valódi gyökereikhez. Allyt egyik tragédia a másikba sodorja, és a kétségbeesett fiatal nő nem lát más választást, mint maga mögött hagyni mindent: Norvégiába utazik, hogy felkutassa a vér szerinti családját. Mi vár rá a fenséges szépségű országban? Mire jut egy százötven évvel ezelőtti életrajz elolvasása után, amely egy énekesnőről, Edvard Grieg világhírű zeneszerző múzsájáról szól? És milyen, az eddigi életét a négy sarkából kifordító, váratlan felfedezések várnak még rá Bergen festői partjainál? Lucinda Riley új sorozatának második kötetében egy évtizedeken és Európán átívelő nyomozás történetét meséli el. A letehetetlen családregény főszereplője nemcsak a származásának kérdésére találja meg a választ, hanem azzal is szembesül, hogy az erő nem minden, és hogy élete tragédiái közepette is beteljesedhet a sorsa.

Julia Quinn - Mr. ​Bridgerton csábítása
Mindenki ​tudja, hogy Colin Bridgerton a legelbűvölőbb férfi egész Londonban. LADY WHISTLEDOWN TÁRSASÁGI LAPJA, 1824. március Penelope Featherington titokban imádta legjobb barátnője bátyját, már… nos, már egy örökkévalóságnak tűnő ideje. Miután fél életét azzal töltötte, hogy távolról csodálta Colin Bridgertont, azt hiszi, mindent tud róla, mígnem véletlenül megismeri a férfi legféltettebb titkát… Colin Bridgertonnak elege van abból, hogy a társaság csak üres fejű szépfiúnak tartja, elege van az élet soha véget nem érő egyhangúságából és legfőképp elege van abból, hogy mindenki folyton a hírhedt pletykalapszerző Lady Whistledownnal foglalkozik, aki soha egyetlen lapszámban sem hagyja őt említés nélkül. De amikor Colin hazatér külföldi útjáról Londonba, rájön, hogy életében már semmi sem ugyanaz, mint volt… különösen Penelope Featherington változott meg.