Mikecs ​Anna: Altató

Németh László - Égető ​Eszter
Németh ​László életművében jellegzetes és jelentős szerepet játszik az önéletrajz és az önértelmezés. S talán az átlagosnál is többet foglalkozott e regényével és a hódmezővásárhelyi évekkel, amelyek a témát is adták, s a megírást is kikövetelték. A szerző legkedvesebb regénye egyben a 20. századi magyar történelem első fél évszázadának hiteles krónikája is!

Szabó Magda - Régimódi ​történet
Anyámat ​1967-ben vesztettem el, azt hittem, sose lesz belőlem ép ember a temetése után. Hogy valahogy talpra álltam, férjemnek köszönöm, aki szokott csöndes estéink egyikén nagyon is felfogott hallgatásomból azzal a szelíd mondattal idézett vissza reális életünkbe: „Rajtad mindig a munka segített, miért nem élsz a magad gyógyszerével? Lenke – mindketten így hívtuk anyámat – mióta élsz, mindig begyógyította minden reális-irreális sebedet. Tündér gyermekének születni nagy áldás, miért nem akarod rögzíteni az emlékét, hogy mások is megismerhessék? Te vagy az egyetlen, aki megteheti és képes erre.” Kétségbeesetten hárítottam a csendes biztatást, képtelenségnek éreztem, hogy megbolygassam összemetélt tudatomat azzal, hogy megpróbáljam visszaidézni a holtat, részint úgy gondoltam, képtelen ötlet, részint olyan beteg és nyomorult voltam a jelenléte nélkül, hogy eleve kudarcnak éreztem a kísérletezést is. A férjem sose kényszerített semmire, ezen az estén és sok rákövetkező, szintén hallgatag estén se tette, csak annyit mondott: „Majd meglátjuk. Lenke megérdemelné, hogy megmutasd az anyádat a világnak, és neki kevés a rózsaszín márvány sírkő a pár soros verssel. Ha valakinek, neked, és egyedül csak neked fog Jablonczay Lenke válaszolni, ha megkérdezed, és elmondatod vele, ami megértéséhez nem voltál a haláláig elég ép vagy teherbíró, magad is asszony, felnőtt.” Az én férjem sose tévedett, ha utat mutatott valahová, behunyt szemmel elindulhattam, jobban ismert önmagánál. A könyvet, amelynek Jablonczay Lenkét életre kellene keltenie, megvalósíthatatlan feladatnak éreztem, ha olykor eszembe jutott, iparkodtam elűzni a gondolatát is. Anyám úgy parancsolt nekem mivoltával, szellemiségével egész életemen át, hogy tudtam, ha ő akarná azt, amit a férjem ajánlott, valami rejtelmes módon elmondaná nekem. Múltak a hónapok, eltelt három év, amikor férjemmel együtt meghívtak Amerikába, a State Department vendégei voltunk. Lenke Amerikában szólt hozzám és utasított: ha vágyol utánam, támassz fel és keress meg. Szavadra visszatérek az örökkévalóságból és elmondom neked mindazt, ami megértésére még túl fiatalnak ítéltelek. De most szabad a pálya, keress meg, egymagad kevés leszel hozzá, de segít neked, ha megkéred, egyház, állam, minden hajdani rokonunk, barátunk, életünk szereplői és szemlélői. Ne félj, kicsim, én is segítek. Ha hazakerülsz Amerikából, állj neki a munkának, keresd meg életem történelmi hátterét, egykori helyszíneit, famíliánkat, egy valamikori régimódi történet drámájának főszereplőit. Papok fognak segíteni, apácák, bankárok, tudósok, most megcsinálhatod a saját magyar Elektrádat, és én melletted leszek addig a percig írás közben, míg oda nem kell, hogy testemből adjalak a valóságos életnek, és boldogan és rémülten először látom meg az arcodat azon a bizonyos langyos október ötödikén.

Fábián Janka - Koszorúfonat
Az ​1867-es magyar–osztrák kiegyezés körüli mozgalmas és ellentmondásos évek eseményeiről szóló hírek a Lotti örökségéből jól ismert Zemplén megyei nyugalmas birtokra, Ágfára is eljutnak. Itt nevelkedik Lotti és Móric már idősödő lányának, Tinkának a védőszárnyai alatt a két dédunoka, Ella és Blanka. A lányok sorsát már gyermekkorban megkeserítik a családi tragédiák, amelyek következtében kénytelenek elhagyni őseik birtokát. Ám a talpraesett nagynéninek, Tinka mamának köszönhetően az éppen rohamosan fejlődő fővárosban, Budapesten új otthonra találnak. Az idősebb lány, Ella, felcseperedve a példaképét, Hugonnai Vilmát, az első magyar orvosnőt, és a dédanyja, Lotti emlékét követve Svájcba utazik, hogy régi álmát valóra váltva elvégezze az orvosi egyetemet. A húga, Blanka neveltetéséről eközben Lotti harmadik lánya, a bohém és nagyvilági bécsi dáma, Charlotte néni gondoskodik. A két lány ekkor kissé eltávolodik egymástól, de mindketten tudják, hogy továbbra is számíthatnak egymásra. Szükségük is lesz egymás támogatására, különösen akkor, amikor egy fiatalember felbukkanása próbára teszi a testvéri szeretetüket, és újabb váratlan, tragikus események tépázzák meg a megmaradt családot. Végül azonban a múlt már elfeledett árnyai közül ismét feltűnik valaki, akinek a segítségével Ella és Blanka is révbe érnek. Ahogy az olvasó Fábián Janka regényeiben már megszokhatta, ezúttal is rengeteg történelmi helyszínre, eseményre látogathatunk el, kezdve az 1867-es koronázástól egészen a századforduló előtti években történt, csodaszámba menő változásokig. Ott lehetünk a bécsi világkiállításon, megélhetjük Pest, Buda és Óbuda egyesülését, és láthatjuk, hogyan bolygatja fel Bécset Rudolf trónörökös halála. Közben pedig megismerhetjük a szereplők között szövődő szerelmeket, az emberi kapcsolatok alakulását, valamint a mindennapi élet gondjait és örömeit, amelyekhez a történelem csupán grandiózus háttérként szolgál.

Kőrösi Zoltán - Magyarka
Hogyan ​és miért lesz egy ún. tisztes családból való, finom és érzékeny nő magyarkává egy osztrák bordélyban? És milyen véletlenek formálják azok életét, akik inkább elszenvedik, mintsem alakítani tudnák sorsukat? Kőrösi Zoltán új regénye nemcsak ezekre a kérdésekre ad választ, hanem három asszony, három generáció sorsán át rajzolja meg az elmúlt évtizedek Magyarországának történetét.

Gárdonyi Géza - Ida ​regénye
Minden ​egy hirdetéssel kezdődött: _Férjhez adnám a lányomat művelt fiatalemberhez, akinek foglalkozása vagy hivatala hacsak kissé is úri, de nem iszákos, nem kártyás és ép, egészséges. A lányom móringja most 300 ezer korona készpénzben. Később örökség ennél is nagyobb, talán milliókra is rúgó._ A szabados életet élő Ó Péter borkereskedő mielőbb szeretne megszabadulni a zárdából nemrég hazatért lányától. A pénz nem számít, így elhatározza, hogy a jelentékeny hozomány ígéretével kerít férjet Ida számára. Jönnek is a kérők tucatszám: villás bajszú katonatisztek, cilinderes fiatal- és kevésbé fiatal emberek. Az apa választása a festőművész-újságíró Balogh Csabára esik, akinek sürgősen pénzre van szüksége. A kényszer szülte házasság szigorúan üzleti alapokon köttetik - az esküvő előtt Ida és Csaba megfogadja: a külvilág felé eljátsszák a boldog ifjú párt, míg egymás számára idegenek maradnak, és egy év elteltével megszabadulnak kötelékeiktől. A fiatalok ártatlan titkokkal terhelt múltja számos félreértéshez vezet, ígéretüket azonban egyre nehezebb megtartaniuk. 1918 körül új "műfaj" bukkant fel a pesti lapok hasábjain: a házassági hirdetés. Ez ihlette meg Gárdonyit is, aki 1920-ra megírta ezt a lélekmelengető regényt két tiszta szívű, egymásra szemérmesen pillantgató fiatal lassan kibontakozó szerelméről.

D. Tóth Kriszta - Jöttem, ​hadd lássalak
Mindenkinek ​van egy „Hufnágel Pistije”. De vajon akkor járunk a legjobban, ha teljesülnek az álmaink? Borbálát a haláláig fogva tartja egy másik élet ígérete. A saját világából elvágyódik, de nem is sejti, hogy ha annak idején másképp dönt, semmi sem úgy alakult volna, ahogy azt életének utolsó percéig elképzeli... Bora – mert a Borbálát rendszeresen kikérte magának -, ez a bonyolult, ellentmondásos de ellenállhatatlan nő halálos ágyán, 45 évesen kénytelen szembenézni választásaival, vágyaival, kudarcaival, a megszerzett és elmulasztott lehetőségekkel. Miközben a betegség emészti testét, az elméje ép. Visszaemlékszik két nagy szerelmére: hetvenes évek Budapestjére tévedt angol grófra, és Mikire, a magyar főiskolásra, akinek kedvéért végül feladta a nagyvilági élet lehetőségét. 25 évvel, egy házassággal, két gyerekkel és egy keserves válással később nagybetegen Bora még mindig azon lamentál, hogy vajon mi lett volna, ha... ha mégis színésznő lesz és nem tanárnő, ha a fővárosból nem költözik vidékre, ha a másik férfihoz megy hozzá. Ha a másik életet választja. De vajon létezik „másik élet”? Életének utolsó napjaiban aztán Bora nagy döntést hoz. Arra kéri a lányát, hogy szervezzen meg neki egy utazást... mert bármi is történt a múltban, annak a férfinak a karjában akar meghalni, akit mindig is szeretett.

Tóth Olga - Csupasz ​nyulak
Leányanya ​a hatvanas évek Magyarországán. A huszonkét éves lány teherbe esik. Anyja kitagadja, mehet, amerre lát. Húga más utat választ. Osztályelső, élúttörő, még a Rádióba is eljut egy versével. Mindent megtesz, hogy megfeleljen, hogy elnyerje anyja és a közösség megbecsülését, szeretetét. Tóth Olga felkavaró, elgondolkodtató regényt írt anya és lánya(i) viszonyáról, a nővé érés és az anyává válás megéléséről. Családi sérelmekről és kegyetlenségekről, a kitörés, a megváltás lehetőségéről és lehetetlenségéről. És rólunk, kibeszéletlen közös múltunkról. A szerző elismert szociológus, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa. A család változásait, a férfiak és nők társadalmi helyzetét, a családon belüli erőszak megnyilvánulásait kutatja. Számos tudományos publikáció után ez az első regénye.

Finy Petra - Madárasszony
Linger ​Lea anyja különleges nő volt: megszállott madarász, aki súlyos depressziója elől a természet világába menekült. Az asszony öngyilkossága után Lea végigjárja a rokonait, hogy az emlékeiken keresztül felgöngyölítse családja történetét, miközben maga is épp az anyaságra készül. Ám a nyomozás során önmagáról és a rokonairól is többet tud meg, mint amire valaha is számított. Finy Petra első regényében a hazai növény- és állatvilág soha nem látott gazdagságban tárul az olvasó elé. A magyar irodalomban egyedülálló vállalkozás, mely a természet nyelvén mesél el egy nagyon is emberi történetet. Finy Petra 1978-ban született Budapesten. Első felnőtt könyve a 2006-ban megjelent "Histeria grandiflora" című verseskötet, 2008 óta kilenc nagysikerű gyerekkönyvet írt. Ez az első felnőtt regénye.

Földes Jolán - A ​halászó macska uccája
Párizsban ​van, a Szajnára fut ki. Harminc méter hosszú és két lépés széles, olyan, mint egy sötét, keskeny hegyszoros. Hontalan orosz bankár és spanyol anarchista, litván tanár és görög kereskedő, és még egész sor száműzött lakik errefelé. Közöttük és velük pedig egy magyar munkáscsalád él itt, és nem is él rosszul. Szorgalmasak és életrevalók, a gyerekek francia iskolába járnak, úr lesz belőlük. Életük egyszerű volna és tiszta, és a hontalanság csöndes bánatában is megbékélt, ha időről időre közbe nem szólnának a nagyvilág történései. De közbeszólnak. Hol egy királyt ölnek meg, hol más világrengető esemény történik, és a politikai földrengés mindig a kisemberek házát dönti össze. Magyarok külföldön. Nem primadonnák, akik diadalmasan térnek haza, csak józan, dolgos, szerény emberek. Történetük kicsit mégis Európa tizenöt évének története. (Az 1936-os első kiadás fülszövege)

Jókai Mór - A ​tengerszemű hölgy
Egy ​nő, akinek szeme tengerszem, a csodát jelenti a szemébe pillantó férfi számára. A csoda pedig birtokolhatatlan. Erzsike szédelgők, csábítók, kerítők prédája lesz, férfiaké, akiket nem érint a csoda. Utolsó férjét megöli, és a márianosztrai fogházban fejezi be életét. Mi történik egyetlen méltó hódolójával? Az ő sorsa nem tragikus. Humora sosem hagyja cserben, szenvedélyesen érdekli a történelem és a politika, leköti az írás. Egyébként Jókai Mórnak hívják. Jókai önéletrajzi ihletésű, öregkori remekét nyújtjuk át az olvasónak.

Babits Mihály - Halálfiai
"De ​hát milyen életet folytattok ti? Hol itt a kultúra? Hol itt a magasabb eszme vagy ideál? Meg lehet-e élni ebben a levegőben? Nem kell-e elpusztulni annak a társadalmi osztálynak vagy fajnak, amely így él? ... Halálfiai vagytok mindannyian: ha nem is sejtitek! A falra már föl van rajzolva a Mene Tekel Fáresz!" A Halálfiait önéletrajzi regényként tartják számon, olyan önéletrajzi regényként, amelyben saját családjának, környezetének, élete egy korszakának mozzanatait felhasználva a századforduló történelmi, társadalmi, politikai légkörét, gondolkodásmódját, életformáját eleveníti föl. Gyermek- és ifjúkori önmaga, családja és környezete létező figurái álltak modellt ahhoz, hogy Babits családregénye, több nemzedék sorsának nyomon követése egy egész történelmi korszak, társadalmi valóság tablójává szélesedve a századvég és századelő szellemi arculatának alakulását, válozását megörökítse.

Makkai Sándor - Ördögszekér
"Az _Ördögszekér_ ​történeti regény, de abban az értelemben, hogy egy elmúlt kor keretében és jól ismert vezérszemélyiségeivel kapcsolatban egyetlen emberi lélek tragédiáját kívánja fölmutatni, egy asszony lelkét, aki nem korának gyermeke, s akire nézve ezért a kor amelyben élt, útvesztővé lett. Ezt a lelket nem lehet a történelem gyér adataiból megérteni, meg kellett álmodni őt, hogy életre keljen ismeretlen sírjából. A lélek el van rejtve az események között, s hiányzik a kulcs, amely titkait megnyitná. Engem éppen a nagynak és rendkívülinek megsejtett lélek szomorú kibontakozásának valószínű emberi okai izgattak arra, hogy ez a regény létrejöjjön, s az intuíció ereje megszője azt a képet, amely benső menetében tegye szomorúan természetessé a tragikus fejleményt, amely a történelmi adatokban talán csak egy ellentmondásokkal kevert könnyelmű asszonyélet érdekes, de nem jelentős vonalának látszik. De akinek megvan hozzá az érzéke, rögtön látja, hogy Báthori Anna nem lehetett csupán egyike a XVII. század első felében oly gyakori erdélyi dámácskáknak, akik léhaságukkal és érzékiségükkel szereztek kétes hírnevet." (Makkai Sándor)

Gróf Nádasdy Borbála - Zagolni ​zabad?
Nádasdy ​Borbála könyve arról szól, ami közös mibennünk. A huszadik századról. A századról, amelyben minden elveszett. Elveszett egy ország, elveszett egy élet, elveszett minden bizonyosság, elveszett a hit, elveszett a remény is - és gyakran az sem volt biztos, hogy holnap is fölkel a nap. Arról szól ez a könyv, hogy hogyan veszett el még a kollektív tudat is, és a kollektív emlékezet. S hogy ameddig ezt nem szerezzük vissza, kiszolgáltatottak leszünk, vagyunk, addig mivelünk bármit meg lehet csinálni. Erről szól ez a könyv? Nem. Ez a könyv egy magyar grófnő életéről szól. Erről szól ez a könyv. Persze. Egy magyar grófnő élete a mindannyiunk élete. Ez a kor persze nem kedvez a történelemnek, a történelmi tudatnak, az emlékezetnek. Ez a mi korunk: a történelem ellensége.

Lisa See - Sanghaji ​lányok
Sanghaj ​az 1930-as évek végén Ázsia Párizsa, a jólét és csillogás városa, ahol milliomosok, koldusok, gengszterek, szerencsejátékosok, hazafiak és forradalmárok, művészek és hadurak élnek. A 21 éves Gyöngy és húga, May apjuk jól menő riksa-vállalkozásának köszönhetően a viszonylag jómódúak közé tartoznak: Gyöngy a Sárkány évében született, erős és makacs, míg May igazi Kecske, bájos, kellemes teremtés. Mindkét lány gyönyörű, modern és gondtalan… addig a napig, amíg apjuk nem közli velük, hogy eljátszotta félretett pénzüket. Ráadásul csak úgy fizetheti vissza adósságait, ha feleségül adja lányait azokhoz a kérőkhöz, akik Kaliforniából jöttek idáig, hogy kínai feleséget keressenek maguknak. A két lány elmenekül a japán bombák sújtotta Sanghajból. Los Angelesben megpróbálnak új életet kezdeni azokkal a vadidegen férfiakkal, akikkel kényszerházasságot kötöttek. Ennek során éppúgy meg kell küzdeniük Hollywood csábításával, mint a faji megkülönböztetéssel, a kommunisták ellen irányuló boszorkányüldözéssel, vagy a Kínai negyed ósdi szokásaival. A regény valójában két testvér története, akik elválaszthatatlanok egymástól, ám olykor kicsinyes vetélkedés és irigység is vezérli a cselekedeteiket. Hatalmas áldozatokat hoznak, nehéz döntésekkel vívódnak, és súlyos titkot hordoznak, amelyre természetesen csak a regény végén derül fény. Ez a könyv is az Újvilágba emigráló kínaiakról szól, akárcsak az Aranyhegyen, csak épp a 20. század véres forgatagában, a 30-as és 50-es évek között. A részleteket az írónő tehetségén és empátiáján kívül aprólékos háttérmunka teszi hitelessé: személyes beszélgetések és a vonatkozó oral-history szakirodalom. A történelem forgatagában küzdő két nő sorsa azért is izgalmas, mert értékrendjükben Kelet és Nyugat, régi és új ütközik meg.

Hock János - Rákócziné
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gárdos Péter - Hajnali ​láz
Egy ​levélköteg 60 éven át várta, hogy a szekrény mélyéről előkerülve megmutassa, mit jelent az újrakezdés, a kitartás, az élni akarás és a határtalan szerelem. "Szüleim, Miklós és Lili hat hónapon át, 1945 szeptemberétől 1946 februárjáig leveleztek, mielőtt Stockholmban összeházasodtak volna. A levelek létezéséről ötven évig nem tudtam. Azután Apám halála után Anyám, szinte mellékesen, két formás levélköteget nyújtott át, búzakék és skarlátszínű selyemszalaggal összekötve. A történettel hosszú ideig képtelen voltam foglalkozni - aztán tíz évvel később megírtam a regény első változatát, s ezzel párhuzamosan elkészült a film forgatókönyve is. Abban a kivételes szerencsében részesültem, hogy írhattam is, rendezhettem is szüleim szerelmének történetét." Gárdos Péter Svédország, 1945. A huszonöt éves Miklós Bergen-Belsen koncentrációs táborából a svédországi Gotland szigetére szállítják. Aztán a rehabilitációs kórházban ismét halálra ítélik: svéd orvosa hat hónapot ad neki. De Miklós hadat üzen a sorsnak, és levelet ír száztizenhét szintén Svédországban ápolt magyar lánynak azzal a céllal, hogy egyiküket feleségül veszi. Hamarosan rátalál az igazira: mint aki megtáltosodott, úgy ragadja magával a tizenkilenc éves Lilit bűbájos soraival, lehengerlő stílusával. A Hajnali láz az élet szerelmes regénye, amelyet magyarországi megjelenése után a világ legfontosabb könyvkiadói is felfedeztek. A Publishers Weekly és a Booktrade a 2015-ös Londoni Könyvvásár legfontosabb könyvének tartotta, a világ vezető kiadói versengtek érte. Az elmúlt években szinte valamennyi európai országban megjelent, de már Tajvanon, Brazíliában, Kínában, Izraelben és Dél-Koreában is saját nyelven olvashatják a kötetet, mely irodalmi díjakat nyert el Londonban, Párizsban és Szentpéterváron. A könyv alapján készült film a szerző rendezésében 2015 végén került a mozikba.

Wass Albert - Eliza ​és a ház, amit Jacob épített
Wass ​Albert emléket állított a vadnyugat első telepeseinek, akik szinte a semmiből teremtettek maguknak és családjuknak megélhetést és egzisztenciát. A két kezükkel országot építő puritán telepesek életfelfogását hűen ábrázolta az író. A regényben megmutatta az Egyesült Államok igazi, történelmi arcát, amelyet a jelen Amerikájának ellentmondásossága ellenére is lehet szeretni vagy legalábbis tisztelni. Azonban talán ennél is fontosabb mondanivaló az a zsoltáros által megfogalmazott tanulság, mely Eliza és Jacob Heatherington életéből is kiviláglik: Aki lustán dolgozik, elszegényedik, de a szorgalmas munka meggazdagít.

Thury Zsuzsa - A ​fivér
Az ​írónő szinte valamennyi regényeben magát és családját írja meg. "A fivér alakja legidősebb bátyám, életének eseményeit önkényesen megváltoztatva; a regényben írói fantáziámnak nagy nagy szerepe van." - Thury Zsuzsa

Csobánka Zsuzsa - Belém ​az ujját
Kevés ​dolog bosszant annyira olvasás közben, mint amikor egy regény minden mondatából érzem, hogy ezt nő írta. Vagy férfi. Csobánka Zsuzsa az egyik ritka kivétel. (Ő nő.) Sokkal mélyebben nő, mint akiknél írás közben ez az istennek se tud evidenciává válni, és vagy rejtegetik, vagy mutogatják a nőségüket, férfiságukat. Természetesnek lenni annyi, mint hitelesnek lenni. És Csobánka Zsuzsa hitelességéhez, legalábbis számomra, nem fér kétség. Az irodalomban pedig hitelesnek lenni a legnehezebb. (Bartis Attila) „Jordán Éva jut eszébe, meg az a sor, hogy Tépd szét a csiklóm, Weér Andor borostával összevagdosott arca és háta, Fehér Eszter, ne tudd meg, ki lakik bennem, ekkor indul el hányni.” „Hazaviszlek. Jó. Feljössz? Felmegyek. Kapcsolj be zenét vagy nézzünk valami filmet, egy porcelántányért mosogat reggel, míg Martin érkezik, pár órája arról szívta fel a kokaint.” Csobánka Zsuzsa (Miskolc, 1983) költő, prózaíró, kritikus, magyartanár, drámapedagógus. Jelenleg PhD-hallgató az ELTE PPK-n, témája a kortárs magyar irodalom tanítása. 2010-ben Móricz-ösztöndíjat vehetett át, 2011-ben pedig a Litera Duna-legendáriumának különdíját.

Diallo Julianna - Virrasztó ​éden
Az ​Afrikában élő írónő a világ egyik legszegényebb országába, Guineába kalauzolja el az olvasót, egy eldugott, önellátó őserdei tanya életébe. Alkalmas hely ez egy fogyasztói társadalomban felnőtt fehérember számára, hogy saját korlátait leküzdve fölfedezze egy idegen világ, egy mélységesen más emberi kultúra értékeit.