Az ​utolsó papírrepülő

Ismeretlen szerző - Fejezetek ​a Magyar Optikai Művek és utódai történetéből 1876-2015
A ​könyv, a MOM emlékkötet a gyár évszázados történetét dolgozza fel olvasmányosan, sok archív képpel. Bemutatja a gyár történetét, az ott dolgozott emberek elhivatottságát. 1989. közepén alapított Magyar Optikai Művek Állami Vállalat holdingként kezelte az újonnan alapított gazdasági társaságainak vagyonát, egészen az 1998-as végelszámolásáig. A könyv bemutatja röviden ezeket a vállalkozásokat is.

Móricz Zsigmond - Tyúkleves
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Géczi János - Vadnarancsok
A ​Vadnarancsok egy igazi könyvlegenda. A 80-as évek botránykönyve már megjelenése előtt óriási vihart kavart. Az akkor legszabadabb irodalmi folyóirat lapszámát az állampárt visszarendelte a piacról, és bezúzatta, a benne megjelent Vadnarancsok-részlet miatt. Irodalmi szociográfia Géczi János tollából. Négy élettörténet-rekonstrukció, négy fiatal sorsa, négy kudarcos élet. A társadalom mélyrétegeiben drogosok, prostituáltak, nimfomániások, melegek mozogtak, próbálták elkerülni a közösségi retorziókat, a megbélyegzést, a kirekesztést, az ellehetetlenülést. Géczi felkereste a kiszolgáltatottakat, beszélgetett velük, igyekezett megérteni, és megmutatni, mit látnak saját életükből ezek a kiúttalan figurák. Más volt még a társadalmi környezet, más a közösség tűréshatára, de a kirekesztés mintázatai pontosan ugyanazok, mint ma. Géczi János úttörő munkája élő, aktuális mű, amely a szereplők élettörténetén túl a nyugati típusú közösségek tűréshatárairól, deviancia-fogalmáról és könyörtelen gyűlölködéséről is nagyon pontos képet fest. „Ezerszer olvastam már újra. Nem tudom a mondanivaló, vagy a hangulat tart-e a markában, ha a kezembe veszem a könyvet, de mindenképpen több annál, mint amit elsőre láttatni enged.” (@cat3 – moly.hu)

Singer Magdolna - Partitúra
A ​Partitúra c. kötetben a népszerű pszichológus, tanatológus és írónő, Polcz Alaine életútját meséli el tanítványa, Singer Magdolna segítségével, aki olyan kérdésekre is választ kap, amelyeket eddig mások nem érintettek. A Partitúra teljes életinterjú, amely Polcz Alaine utolsó napjait is megörökíti. Különlegessége, hogy még azok számára is, akik jól ismerték Alaine életét, meglepő erővel hat a feltáruló hatalmas életműnek ez az összefüggő lenyomata. A végeredmény egyéni, megejtő hangulatú könyv, amely minden eddiginél hitelesebb képet rajzol Alaine-ről.

Ismeretlen szerző - Írószemmel ​1983
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szép Ernő - Dali ​dali dal
Olyan ​nagyon kívántam már egyszer apámról és anyámról mesélni, olyan jólesett ezt a könyvet írnom, olyan szép érzés a nyilvánosság előtt tiszteletet adnom az én porlandó szívem emlékének. A tehetős hátramaradottak márványkövet rendelnek a szüleik sírja fölé, ráíratják aranybetűvel az édesapjuk, anyjuk nevét, hogy a nap ragyogjon azon a néven s aki idegen a temetőben sétál, az is lássa, hogy itt élt ezen a földön Ezmegeza legjobb és legszeretőbb apa meg anya. Nem tehetek drága követ, egy olcsó könyvet tehetek csak a két szegénynek, jónak, kedvesnek a porai fölé, a Napnak tán méltóztatik a könyv fedelére pillantani, ráérő szellőnek a könyv leveleit felhajtogatni.

Ismeretlen szerző - Magyar ​vasúttörténet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fekete István - Őszi ​vásár
Az ​Őszi vásár, az író, Fekete István által összeállított novelláskötet. A könyv Gölle című nagyobbik fele a gyermekkort idézi, egy apró konfliktusaival együtt is boldog gyermekvilágot, a történetek első személyben mesélő gyermekhőse tökéletes zavartalanságban él együtt a természettel. Az Erdő-mező című második rész novelláiban a természet elevenedik meg, a fák, füvek és állatok világa.

Szilvási Lajos - A ​vincellér
A ​vincellér Szilvási Lajosnak, az elmúlt évtizedek hazai sikerszerzőjének eddig kiadatlan regénye. Az író a két nő szerelme között őrlődő Jegenye Pál, a királyi kegyelmet kapott betyár világába invitálja az olvasót. A dualizmus korában játszódó, szép, régies magyar nyelven megírt történetben a korszak híres alakjai - Erzsébet királyné, Ferenc József és Deák Ferenc - is megelevenednek. A rejtélyesen végződő regény Szilvási Lajos utolsó, halála után 12 évvel megjelenő műve. A szerző munkáit eddig több mint 10 millió példányban adták ki Magyarországon és külföldön.

Fekete István - Sárgaréz ​patkók
A ​Fekete család 1910 legelején a közeli Kaposvárra költözött, így az író kamaszemlékei ehhez a somogyi városhoz kötődtek. A gölleiekkel szemben az itteni élmények kevésbé idillikusak, ami elsődleges indoka lehet annak, hogy sokkal ritkábban emlegette őket. A szüIőfalujában eltöltött mesés évtized magától adódó gyermeki nézőpontját szükségszerűen a tizenévesek kritikus szemléletmódja váltotta fel, és ez minduntalan elkomorította a nosztalgia derűjét. Az önéletrajzi olvasat ezúttal is magától értetődő, miközben az elhallgatások elfojtott indulatokat és kibeszélhetetlen intimitásokat sejtetnek. E tematikusan összeolvasható önéletrajzi elbeszéléseket ciklusokba rendeztük, és e sorozatok különös erővel érzékeltetik a Fekete István-i vallomásos próza sajátos múltidézését.

Ismeretlen szerző - Kortárs ​magyar művészeti lexikon 1-3.
Az ​elmúlt fél évszázad kortárs magyar képző- és iparművészetéről, építészetéről nyújt átfogó képet a három kötetes sorozat. Az olvasó megtalálja a lexikonban mindazon személyeket, akik valamilyen formában szerepet játszottak az 1945 utáni magyar művészetben itthon és külföldön.

Máday Norbert - Borsody ​László
Borsody ​László aligazgató-fővívómester nem csak olimpiai- és világbajnokok sokaságát nevelte ki a magyar sportban egyedülálló pályafutása során, hanem vívómesterek tömegeit is képezte. A háború után ezek a katona vívómesterek a hadifogság, a kitelepítés, a vagyonelkobzás után állították talpra a magyar vívást. Klasszis tevékenységük során újabb olimpikonok és világbajnokok tucatjait képezték. Tették ezt hittel, becsülettel, tisztességgel, ahogy mesterüktől tanulták. Ez a könyv róluk szól.

Máday Norbert - Borsody ​László, a géniusz
Borsody ​László aligazgató-fővívómester neve szinte teljesen ismeretlen a magyar sportszerető közönség és a vívótársadalom ifjabb tagjai között. Sportlexikonokban nincs ilyen szószedet, utca, emléktábla, köztéri szobor sehol nem őrzi a nevét. Pedig ha valaki, Ő méltó lenne az emlékezésre, hiszen a Magyar Nemzetnek tanítványai 18 olimpiai aranyat, 18 világbajnoki címet és 103 magyar bajnoki címet szereztek. Egyedülálló vívómesteri tevékenysége a magyar és egyetemes sporttörténet arany lapjaira kívánkozna.

Csukás István - Vakáció ​a halott utcában
Meleg, ​fülledt nyár van. A lakótelep szép és új, viszont borzasztóan unalmas. Semmi kaland, semmi izgalom. Szerencsére néhány gyerek felfedez a közelben egy szemmel láthatólag lebontásra ítélt utcát. Halott ez az utca, üresek a házak, a redõnyök leeresztve. De nézzünk csak szét egy kicsit alaposabban: valóban kihalt és érdektelen? Nem is olyan biztos… Kiderül, hogy ugyancsak van mi után nyomozni. Talán még igazi halott is akad a halott utcában!

Fehér Klára - Búcsú ​a tengertől
_A ​tenger_ című nagy sikerű regény folytatása Fehér Klára új regénye. Ismerősökként üdvözöljük a könyv hőseit, akiknek életútját a hetvenes években követi az írónő. A békés, nyugodt körülmények között már nem létproblémák és életveszélyes helyzetek okoznak gondot a hősöknek. Mégis, az új, konszolidált helyzet legalább annyi súrlódást, nehézséget, megoldandó kérdést, nehéz, lelkiismereti problémát rejt, mint az a korszak, amikor útjuk a háborús években elindult. Most nem hivatást és munkalehetőséget kell keresniük, nem kiélezett konfliktusokban kell helytállniuk. De szembe kell nézniük önmagukkal és a múlttal. Fehér Klára regényének feszültségét, izgalmát ez adja. Az az alapgondolat, hogy nem lehet elszakadni a múlttól, nem lehet megtagadni a múltat. De nem elég, ha csak a jelenlegi gondokkal néz szembe, a múlt állandóan jelen levő kísérteteivel is együtt kell élnünk. Nem lehet az emlékekből kitörölni átélt korszakokat. A továbbélők feladata az emlékezés is. A múlt örökségeit át kell adniuk a következő generációnak. Az újabb veszélyek, gondok ellenére talán "Ők majd mindent jobban csinálnak".

Hegedüs Géza - Európa ​közepén I.
Az ​Európa közepén hatalmas arányú regényciklus,mely két évtizedes munkával teljesedett a megrendült régi világ és a felszabadulás utáni élet epikus tükörképévé.A négy kötetre tervezett sorozat első része,mely három regényből és egy novellából áll, a harmincas évektől 1945-ig vezet, vagyis szoros értelemben a felszabadulás krónikája.Az Útvesztő a fasizmusba és a háborúba rohanó országot mutatja be két testvér sorsában.Az egyik testvérben polgári vágyakozások élnek,a másik megtalálja az utat a munkásmozgalomhoz és a vészek között kibontakozó jövőhöz.De már itt feltűnik Káldi Kristóf,a ciklus egyik újra meg újra visszatérő alakja,a későbbi közéleti férfi.A Dermesztő hidegben pillanatkép a háborúból, hőse Boltos Béla,a későbbi történetek egyik középponti szereplője.A sötétség utolsó órái a megaláztatást követő felszabadulás regénye.Internáltak, elítéltek,haláltáborba hurcolt emberek története és a szabadulás pillanataié. Itt kezdődik el az új élet,a mi életünk.A Bojár Bálint egy jó házasság megrendülésének története 1945-ben, a koalíciós korszak első heteiben. Lélektani regény is,korkép is, jellegzetes helyzetekkel,jellegzetes alakokkal.

Vaszary János - A ​macska felugrott az asztalra
Vaszary ​János, a világhírű vígjáték-író ezzel a száműzetés hatodik karácsonyán megjelent művével egészen új területre lép. Csak igen kevesen, talán csak Voltaire, Swift és Bernard Shaw nyúltak ilyen könnyedséggel az egész emberiséget nyomasztó világproblémákhoz. Fölényes színpadi mester írta ezt a könyvet, aki boszorkányosan bánik a fordulatokkal és látszólagos szertelensége mögött a színpadi magasiskola roppant önfegyelme őrködik. Péter és Júlia bolyongásai egy korszak romjain, a civilizáció csődtömegében, hullahegyek közt, a frontok tűzvonalában és a "felszabadított" területek hörgéssel, jajjal, börtönökkel teli poklában - szinte az egész magyarság, az egész üldözött közép-európai értelmiség sorsa. A hősök e regénybe oltott komédia néhány fejezetében kőkorszakbeli életet élnek.

Moldova György - A ​beszélő disznó
A ​disznó nemcsak beszélni tud. A disznó karriert is csinál. Méghozzá tökéletesen. Pontos helyrajzjelentéseivel és megoldási javaslataival felvirágoztatja otthonát, az Állami Gazdaságot. Áldásos tevékenysége folytán sertéstársai emelt fővel mennek a Vágóhídra, amelyet ő sikeresen elkerül. Bár a maga nemében pótolhatatlan, egy pillanatra sem feledkezik meg jövőjéről: megbízóit is alaposan megfigyeli... A számítógépnek minden oka megvan a boldogtalanságra. Gazdái - hogy botrány nélkül elkönyvelhessék - Nagy Bélának keresztelik. (Feltehetően valaki rendszeresen felveszi a fizetését is.) Később arra is rákényszerülnek, hogy emberbőrbe bújtassák. Középszerűre programozzák ugyan, de kiváló adottságait így sem sikerül eltüntetniük. Így aztán a szegény számítógép a kiemelt pozícióból hamarosan mélybe zuhan, majd korrupt kis közértpénztárosként végzi be a pályafutását. Kérdés, hogy a részeges takarítónőtől született gyermeke mire megy majd a zseniális apai örökséggel. A lezüllött komputert azonban már kevéssé érdekli a dolog: bánatosan kortyolgatja a sósavat, s mielőtt lejárna a szavatossága, még asztalához inti a cigányt... Moldova György szatírái élesek, de mindig telibe találnak. Szellemessége, éleslátása a kötet második felének személyes hangú írásaiban sem hagyja cserben, sőt őszinte öniróniával párosul.

Ismeretlen szerző - A ​Horthy-korszak Magyarországa jugoszláv szemmel
Magyarok ​és délszlávok, szerbek, horvátok, szlovének egy évezrede élnek egymás mellett, többnyire békésen, bár a békésnek tűnő évszázadokat időnként súlyos, véres konfliktusok tarkították. A hosszú együttélés tapasztalata, érdekeik találkozása és nem ritkán ütközése formálta az egymásról kialakított képüket, amely jelentős mértékben meghatározta és napjainkban is befolyásolja az egyén és a politika viszonyulását a másik nemzethez. E képet az évszázados beidegződések – az együttélés tapasztalatai, az előző időszakok erőviszonyainak alakulása, kulturális kapcsolataik intenzitása, társadalmi rétegzettségük különbözősége, a „civilizációs” szintjeik közötti eltérés – mellett a közelmúlt, a néhány generáció távlatában belátható múlt eseményei és tapasztalatai is erőteljesen formálták. Különösen, ha azok olyan drámaian megváltozott időszakhoz köthetők, mint a két világháború közötti évtizedek. Az olvasó által kézben tartott könyv ennek a korszaknak, azon belül a két világháború közötti évtizedek magyar–jugoszláv kapcsolatainak tanulmányozásához kíván segítséget nyújtani. A kötet újszerűsége és úttörő jelentősége abból adódik, hogy elsőként tár elénk egy szomszédos állam hivatalos dokumentumain keresztül kirajzolódó átfogó Magyarország-képet. A kötet a források lehető legszélesebb köréből merítve, jórészt még publikálatlan belgrádi levéltári dokumentumok segítségével mutatja be a két világháború közötti délszláv állam viszonyulását Magyarországhoz. Magyarország külpolitikáját és belpolitikáját tárgyaló, a gazdasági és közlekedési kapcsolatokra vonatkozó források éppúgy helyet kaptak benne, mint a politikai botrányokkal, a pártpolitikai helyzet alakulásával, a vallási kérdésekkel, a revíziós politika sikereivel és kudarcaival, valamint – korántsem utolsósorban – a jugoszláviai magyar kisebbséggel és a magyarországi délszláv kisebbség helyzetével foglalkozó dokumentumok.

Heltai Jenő - Ismeretlen ​ismerősök
Heltai ​Jenő sok sikert aratott már regénnyel, színdarabbal, de igazi értékei mégis azok a leheletszerű elbeszélések, amelyeknek látszólagos könnyedsége mögött művészeti gondosság, tréfás ötleteik mélyén emberi bölcsesség van. Az "Ismeretlen ismerősök" csupa ragyogóra köszörült apró gyémánt: kis történet, anekdota, hangulat, emlék, bölcselkedés. amikor a könyvet letesszük, lelkünk tele van a költő lelkéből sugárzó tiszta derűvel.