Öt ​torony Regényes ​krónika

Horváth Viktor - Török ​tükör
A ​Török tükör időutazásra hívja az olvasót a 16. századba, a félelmetes Szulejmán szultán frissen meghódított tartományába - Magyarországra. Egy féktelen török kamasz szemével látjuk két nagy birodalom bizonytalan határvidékét, naptárak, adórendszerek, nyelvek, írások, szentírások, pénzek és hagyományok színes vásárát; találkozunk királyokkal, császárokkal, hatalmas szultánokkal, magyar főurakkal, oszmán bégekkel, kereskedőkkel, polgárokkal, falusi bírókkal, sőt néha még angyalokkal és dzsinnekkel, furcsa repülő szerkezetekkel is. Látjuk, ahogy Pécs városát meghódítja az Ezeregyéj mesevilága, az utcákon feltűnnek a tevék, a kertekben a kajszi és a füge, az erdőkben a rablók, felépül az első dzsámi és török fürdő. Ez a regény azoknak szól, akik elvágyódnak, akik szerelmet és harcot, hűséget és árulást, kalandot és utazást akarnak, veszedelmet és menekülést, könnyeket és mézet. Akik meg akarják tudni, milyen volt a világ ötszáz éve, és akik szeretik, hogy akkor az élet nem volt sem szebb, sem rosszabb – más volt.

Nemere István - Az ​utolsó magyar király
Mielőtt ​elkezdenénk ezt a történetet – amelyet az élet írt, nem az író, kinek a neve a címlapon szerepel (amivel azt jelezzük: nem kitalált „sztorit” olvashatnak alább, hanem egy, a történelmi tényekhez szigorúan ragaszkodó élet- és korrajzot) – pár szót előre kell bocsátani. Ha azt halljuk, hogy „az utolsó magyar király”, a legtöbben az 1918-ban megszűnt Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodójára, az akkori osztrák császárra és magyar királyra gondolnak. Ám IV. Károly szerintünk nem tartozik ebbe a sorba, mert hiszen mi az utolsó magyar király történetét akarjuk elmesélni. Vagyis egy olyan uralkodóét, aki magyar családban született, nőtt fel, akinek magyar volt a neve, az anyanyelve, még talán a gondolatai is. Olyan királyét, aki férfiként élte meg uralkodása éveit, nem pedig magatehetetlen gyermekként, szinte csecsemőként volt más hatalmasságok játékszere (gondolok itt éppen Szapolyai János fiára). Azét, aki Mátyás király után még egyszer próbálta magasra tartani a magyar zászlót. Azt az embert, aki egy igazi királyságot akart létrehozni, de ez neki csak nagyon kis részben sikerült. Aki után – sőt, már vele egy időben is – előbb az ősi Magyarország egy részét, később aztán már egészét idegen, akkor éppen osztrák királyok uralták. Arról a férfiról lesz szó, aki egyszerre volt szerethető, de akit sokan gyűlöltek, és nem is ok nélkül. Azét az emberét, akiről a beteges önzés szobrát lehetett volna megmintázni – ám aki ennek ellenére mégis mindent megtett azért, hogy valami módon feltámassza a veszni látszó, vagy már éppen a pusztulásba hanyatló országot. Amit tett, abban volt sok jó és sok rossz. Esendő volt, mint mi mindnyájan. Lássuk hát Szapolyai János igaz történetét

Urbánszki László - A ​dalmát háború
IV. ​Béla királynak a tatárjárást követő években az újjáépítés és az ország határainak megvédése mellett trónja megszilárdításáért is keményen meg kellett küzdenie. Apjának, II. Andrásnak már halála után született meg István nevű fia harmadik feleségétől, Estei Beatrix királynétól, és a történet idején hétéves herceg akár igényt is formálhatott volna a koronára – különösen úgy, hogy Velence, ahol nevelkedett, magának akarta a dalmát kikötővárosokat, melyek adói a magyar király kincstárát gazdagították. A lándzsanemesi címet a vérükkel megszerző Levente, Lados és társaik nem sokáig élvezhetik gyarapodásukat Benefalván: az 1243. évi sáskajárás tönkreteszi szépen gyarapodó gulyáik legelőit, így kénytelenek távolabbi vidékekre hajtani az állatokat, ha nem akarják, hogy éhen pusztuljanak. Leventét a gulyák kétségbeesett, harcoktól sem mentes terelése közben éri utol a királyi parancs: induljon a dalmát tengerpartra, Zarába, derítse fel a velenceiek szándékait Utószülött Istvánnal, és ha kell, örökre szüntesse meg a fenyegetést, bármilyen eszközzel. Levente nehéz szívvel fordul dél felé társaival és állataival: veleszületett tisztességérzete berzenkedik a kimondatlanul ráosztott orgyilkos szerep ellen, hűsége a király iránt mégis megingathatatlan. A délvidéki hegyek közé érve azonban lecsap rá és csapatára a környék legkönyörtelenebb rablóbárója, akit hívei és ellenségei egyaránt csak Fekete Angyalnak neveznek… és Levente rádöbben, hogy a halál torkában már nincs helye a mérlegelésnek. Urbánszki László _Anno Domini_ című, a Tatárjárást követő években játszódó regénysorozatának újabb kötete méltó folytatása a nagy sikerű _Vérszagra gyűl, Fegyver csörög_ és _A lándzsa nemesei_ című regényeknek. A szerző mélységesen szerethető és gyűlölhető hőseinek rendkívül fordulatos kalandjain keresztül – kiterjedt történelmi kutatómunkára támaszkodva – egyedülálló módon mutatja be a XIII. századi Magyarország sorsfordító eseményeit és hétköznapjait, főurait és legszegényebb parasztjait. „Urbánszki született író… elképesztő szeretettel és tisztelettel dolgozza fel a választott korszakát.” – Bán Mór

Kereszturiné Pintér Mária - Az ​ókori Savaria írásban és képben
Kr. ​u. 50 körül, Claudius császár megalapította Savaria coloniáját. Claudiusról az örökletes császárságot ellenző történetíró szenátorok Suetonius, Tacitus és Seneca nem festettek hiteles portrét. A mai ember pedig Robert Graves regényéből ismeri, és a regény is elsősorban a régi történetíróknak a negatív ítéletét vette fi gyelembe. Claudiust korlátolt uralkodónak ábrázolja. Holott ez a császár a birodalom rajnai és főleg dunai határának végleges kialakítása és megszervezése neki köszönhető. Savaria volt az első és mindvégig a tartományban maradó római colonia, amely a 2. század elején Felső Pannónia polgári fővárosa lett. Az új település nevét a rajta keresztül folyó Savarias patakról kapta. E név a múlt századig Szombathely és Steinamanger mellett hivatalos használatban volt, az egyházi latinságban máig. Jelzi a név fennmaradása magának a településnek az állandó létezését és lakottságát, hogy a népvándorlás nyomorúságos körülményei között is éltek emberek az egyre omladozó egykori tartományi fővárosban.

Árkus István - Washington ​és a Karib térség
"Az ​1979 júniusában megjelent »Reng a föld Nicaraguában« című könyvem akkor került az üzletekbe, amikor a Somoza-diktatúra végnapjait élte. A kötet utolsó mondata még csak arról szólhatott, hogy a sandinista felszabadító erők a főváros, Managua utcáin harcolnak. Néhány héttel később győzött a fegyveres szabadságharc, s összeomlott a Washingtont oly hűségesen kiszolgáló zsarnok rendszere." Ami azóta történt, azzal foglalkozik e könyv. Mit tesz az Egyesült Államok és különösen a Reagan-adminisztráció, hogy megakadályozza a számára kedvezőtlen folyamatokat, a diktatórikus rendszerek bukását, a néptömegek harcát, hogy visszaállítsa befolyását "hátsó udvarában".

Komlós Aladár - Magyar-zsidó ​szellemtörténet a reformkortól a holocaustig I-II.
Mintha ​az idő vagy a "sors keze" maga is irodalomszervezői feladatra vállalkozna: "véletlenek" formájában kicenzúráz vagy pótlólag visszacsatol műveket a szellemi közlekedés nagy áramába. E rejtélyes "szerkesztésen" belül is ritka, amikor a feltámadt művek többet jelentenek önmaguk előkerülésének puszta szenzációjánál. Amikor nem a megtalálás ténye az esemény, hanem fölfedezésének időpontjával találkozva: a megtalált mű tartalma nyújt szenzációt, új aktualitást. Ilyen Atlantiszként újra felemelkedett mű Komlós Aladár A magyar zsidóság irodalmi tevékenysége a XIX. században című monográfiája, amely nemrégiben került elő egy pincéből. Komlós Aladár a XIX. század kezdetétől 1890-ig minden zsidó által írt, szelleminek minősülő produktumot feldolgozott. Nemcsak, sőt elsősorban nem az irodalom, hanem a jog-, nyelv-, történelem-, judaisztika-, orientalisztikatudomány, az újságírás és -szerkesztés, könyvkiadói és nyomdászati tevékenység szempontjából. Ha egy magyar zsidó leírt, átültetett (idegen nyelvről magyarra vagy fordítva) két mondatot, ő azt felkutatta, regisztrálta, beillesztette egy folyamat fejlődéstörténetébe. Filológiai alapossága, teoretikus rendszerezőkészsége, a magyar és az európai kultúrával együtt lélegző komparatív nézőpontja és tudása lenyűgöző. Ha ez a munka elkészültekor vagy közvetlenül utána napvilágot látott volna: az egész világon ez lenne a magyar zsidóság szellemi teljesítményéről szóló irodalom etalonja.

Gárdonyi Géza - Egri ​csillagok
A ​mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául. A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen. A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonulnak és eltűnnek a vár alól. Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott.

Molnár Imre - Varga Kálmán - Hazahúzott ​a szülőföld...
A ​háború után bűntettet követtek el a kárpáti és a szudétanémetek ellen, akiket a mi gestapizmusunk űzött el innen. Erőszakot követtek el a magyarokkal szemben is. Követelem, hogy érvénytelenítsük azokat az elnöki rendeleteket ebből az időszakból, amelyek mindennek törvényes alapot adtak, s mindezt lehetővé tették. Ilyen tehertétellel nem mehetünk Európába... (Ján Mlynárik szlovák történész felszólalása a Szövetségi Gyűlés 4. együttes ülésén, közli: ÚJ SZÓ, 1990. július 19.) "Tisztelt Varga Úr! Arra kérem, hogy a nevemet ne említse semmiféle munkájában. Azokat az időket már elfelejtettük és nem akarom, hogy valamikor még meghurcoljanak az ilyen elbeszélésekért. Én már olyan sokat szenvedtem, többet már aligha bírnék ki. Remélem megért. Üdvözlettel: - " (A kötetben szereplő egyik visszaemlékező levele Varga Kálmánnak, kelt 1991. március 12- én) Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik a kötet megszületését sorsuk föltárásával segítették vagy munkánkat támogatták. Molnár Imre - Varga Kálmán

Ligeti Lajos - Attila ​családfája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Saxa ​Loquuntur I-II.
Emlékezés ​és emlékeztetés a nyolcvanöt évvel ezelőtt alapított budai Szent Imre Gimnázium, és az épületben közel ötven évig működött József Attila Gimnázium történetére és legendájára. Budapest, 1998

Ismeretlen szerző - Kastélyok ​évszázadai, évszázadok kastélyai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gárdos Miklós - Tengerész ​a várban
Negyedszázadon ​át ült a budai Várban egy volt császári és királyi tengerész, Ferenc József szárnysegéde, s méghozzá fehér lovon vonult be Budapestre, gyilkos kíséretével egyetemben. Ez a "lovas-tengerész"-kormányzó, aki már akkor fasiszta eszméket hirdetett, amikor Hitlert, a müncheni jelentéktelen kis fasisztát még börtönbe csukták, kalandor-országlásában a magyar történelem legsötétebb figuráinak adott féktelen hatalmat. Kik voltak ezek? A félelmetesen kegyetlen Prónay, Ostenburg és Héjjas gyilkos különítményei, a politikai hatalmat kézben tartó EX titkos szervezet, a világbotrányt okozó pénzhamisító herceg és társai, a királyvárók és -kergetők taktikázó csoportjai, grófi miniszterelnökök hihetetlenül összefonódott érdekszövetségei állnak Horthy Miklós mögött e "politikai krimi"-ben. Rémregénybe illő részek sorakoznak a dokumentum hitelességével ebben a - mai fiatalok előtt kevéssé ismert - történelmi eseményeket izgalmasan megelevenítő könyvben. A letűnt korszak sok-sok figurája - maga "őfőméltósága" is - ma már a múlté, de tetteik, az ország erkölcsi és politikai pusztulása, a második világháborúban való részvétel e könyv lapjain oly elevenen kel életre, hogy elolvasását nemcsak a fiataloknak, hanem azoknak is ajánljuk, akik átélték történelmünk e szomorú korszakát.

Tóth Endre - Szelényi Károly - A ​magyar szent korona
A ​magyar királyok koronázási jelvényeit a XI. század európai szokásoknak megfelelő jelvények alkotják. Az Árpád-kor folyamán a koronázásnál, melynek során egyházi szertartás keretében avatták fel a jelöltet királlyá, a korona, a jogar, az országalma és a kard használata állandósult. Az utóbbi kettő az elveszettek pótlására később került az együttesbe. A koronázási viseletben a palást - magyar jellegzetességként - a koronázási ornátus állandó részévé vált. A jelvények kiválasztását a XII. század folyamán az határozta meg, hogy az első magyar uralkodó, Szent István személyéhez kapcsolódtak-e. A relikviák, viszontagságos sorsuk ellenére, Európa legrégebbi koronázási együttesét képezik. A koronázási jelvények 33 év után, 1978-ban kerültek vissza Magyarországra, a Magyar Nemzeti Múzeumba. A magyar államiság millenniumi évének megnyitása alkalmából, 2000. január elsején a Szent Koronát, a jogart, az országalmát és a kardot a Parlament Kupolacsarnokában helyezték el. A kötet ismerteti a magyar királykoronázások szertartását, a jelvények kialakulását, leírását és történetét. Első ízben jelennek meg együtt, egy kötetben a koronázási jelvények és a koronázásokon használt egyházi liturgikus tárgyak, valamint 200 év után a koronázási jelvényekről 1792-ben készített színes metszetek. Tóth Endre több évtizedes kutatását foglalja össze, megelőlegezve egy készülő monográfia eredményeit. Szelényi Károly színes felvételei pedig jól érzékeltetik a középkori ötvösség és textilművészet egyedülálló értékeinek szépségét.

Kozma Tóth István - Czinege ​Lajos mundér nélkül
Elismerésre ​méltó hadseregépítő, avagy egyenruhába öltöztetett pártfunkcionális? Szigorú, kemény, puritán katona, vagy a földi javakat, vadászatokat, luxushobbikat mindenekfölé helyező mundéros kiskirály? E kérdésekről nap mint nap olvashatunk a sajtóban. Az érdeklődést csak fokozta a Kiskirályok mundérban című kötet kavarta botrány, a televízió nyilvánossága előtt lefolytatott parlamenti vizsgálat. Mi az igazság? Ki volt, mit tett valójában Czinege Lajos? Az eddig konokul hallgató exminiszter nem véd tovább senkit és semmit. Beszél. Gyerekkorától miniszterré történt kinevezéséről, 1956-os szerepéről, a hadseregirányítás mechanizmusáról, a moszkvai kapcsolatairól, elvetélt puccskísérletről éppúgy, mint "könnyedebb" témákról, intrikákról, lakásügyekről és pletykákról...

Hegedüs Géza - A ​kentaur és az angyal
"A ​művészetről írva - a szakmai felelősséget érző író és az irodalmat tanító tanár egyaránt kénytelen olykor az irodalom szaktudósává lenni. Egy-egy esszé vagy hosszabb tanulmány egy bizonyos tárgyról vagy tárgykörről ad felvilágosítást, de így együtt a válogatás már túl az egyes témák esetlegességén a szerző irodalomtörténeti és irodalomelméleti hozzáállását, elmélkedői arculatát mutatja az olvasónak. De talán azt sem felesleges hangoztatnom, hogy ez a tudományos igényű kötet - egy író tanulmányainak gyűjteménye, és az író számára sohasem lehet mellékes a megírás művészi szempontja. A tanító tudatni akar, az író mindenekelőtt a lélek gyönyörűségét akarja felidézni, még akkor is, ha közben oktat és nevel. Szeretném tehát, ha ezek az írások, miközben egyet-mást közölnek az irodalom világából, egyben mint maguk is irodalmi művek érdekes olvasmányul is szolgálnának, az érdeklődő olvasóknak is, a vitára kész szakmabelieknek is."

Áldor Imre - Kossuth ​Lajos élete és pályája
„A ​nagy hazafi, a lánglelkű szónok, Magyarország volt kormányzója, a későbbi hontalan bujdosó Kossuth Lajos ott pihen már a Kerepesi temető gyönyörű mauzóleuma alatt. De neve itt él minden honfiajkon, emlékét kegyeletes tisztelettel ápolja e haza minden fia és élni fog addig, amíg hazájukat, szabadságukat szerető emberek, amíg a nagy jellemek és nagy lángelméket tisztelő népek lesznek e földön. Mert Kossuth Lajos oly tündöklő, páratlan jelenség volt, hogy az egész művelt világ tisztelni fogja emlékében azt, ami benne kiváló, jeles, emberi, ez az ország pedig, amelynek viharos időkben Kossuth Lajos mindene volt, örökre szeretni fogja, s le fog borulni az előtt, ami ebben a ritka férfiúban magyar volt. Azt a kapcsot, mely Kossuth személyét és emlékezetét a magyar nemzethez és történelemhez fűzi, széttörni emberi erőnek, sőt magának az időnek sem fog sikerülni.”

Kármán Gábor - Egy ​közép-európai odüsszeia a 17. században
A ​könyv Harsányi Nagy Jakab életrajza, aki fordulatokban gazdag élete során Franeker, Leiden, Cambridge és Edinburgh egyetemeit látogatta, tolmácsként hét évig szolgált Isztambulban, amelyből egy évet a Héttoronyba zárva töltött, 1658-tól kezdve pedig tevékeny részese volt a fejedelemségben dúló polgárháborúnak, és ő közvetítette II. Rákóczi György és Mihnea havasalföldi vajda szövetségkötését...

Hunfalvy Pál - Az ​oláhok története I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Árkus József - Lenin-fiúk
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cseri László - A ​Zsolnay mauzóleum
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.