Zarah

Körmendi Ferenc - A ​boldog emberöltő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh László - Égető ​Eszter
Németh ​László életművében jellegzetes és jelentős szerepet játszik az önéletrajz és az önértelmezés. S talán az átlagosnál is többet foglalkozott e regényével és a hódmezővásárhelyi évekkel, amelyek a témát is adták, s a megírást is kikövetelték. A szerző legkedvesebb regénye egyben a 20. századi magyar történelem első fél évszázadának hiteles krónikája is!

Szabó Magda - Für ​Elise
Szabó ​Magda elmúlt nyolcvanéves, amikor lánytestvére született: írt magának egyet. Mert bár a Für Elise önéletrajzi ihletésű mű, a regénybeli fogadott testvér, Bogdán Cecília korábban ismeretlen volt az olvasók előtt. Az író talán gyerekkori barátnőjét mintázta meg Cili alakjában, talán önmagát. Cili trianoni árva, Zentáról származik, az árvaházból kerül Debrecenbe, négyévesen fogadja be új családja. Ő a bájos, szeretnivaló szőke gyermek, akit minden bajtól óvnak, akit dédelgetnek ismerősök, ismeretlenek és a tanárai is. Magdolna okos, művelt már kisgyerekkorában is. Esti meseként bibliai történeteket hallgat édesapjától, még iskolába sem jár, de már latinul veszekszik nagybátyjával. Szülei nem korlátozzák, nem nevelik, csak civilizálják. Nyelveket tanul, olvas és ír, képzelete szárnyal, olyan szabálytalan, mint maga a szabálytalanság, már akkor kilóg a sorból. Cili története nem zárul le, annyit tudunk meg, hogy fiatalon meghal, de a részletek homályban maradnak. Ennek oka lehet az is, hogy Szabó Magda Magdaléna címmel a regény folytatását tervezte.

Tormay Cécile - A ​régi ház
A ​biedermeier Pest ködös-párás Duna-parti világából rejtélyesen dereng föl a messzi földről érkezett Ulwing Kristóf építőmester hatalmas háza, ahol három generáció élete tárul elénk: a nagy gazdagságot szerző, kemény és elszánt építőmesteré, a vagyonnal és az érzelmeivel egyaránt takarékos fiú, János Hubert sorsa, valamint a tékozló unokáé, Ulwing Kristófé. A család históriája mégsem egyszerűen egy feltörekvő, majd romlásba vesző polgárdinasztia története. Titkos, ki nem mondott, meg nem élt szerelmek itatják át a regény lapjait, amelyből – amikor minden elvész – egy asszony odaadó hűsége és szeretete ad reményt a fennmaradásra. A felszínen a vagyon megszerzése, megtartása és az elszegényedés megfékezése mozgatja a szereplőket, a mélyben azonban leányok utáni be nem teljesült vágyak, vagy a mástól elvett asszonyok iránti hűség hajtja előre mindhárom generáció férfitagjait. Egy elhallgatott női név kísért az idős Kristóf és testvére, Sebestyén viszonyában is: Borbáláé, az asszonyé, aki az erősebb férfié lett.

Munkácsi Miklós - A ​klán
Munkácsi ​Miklós félelmetes sodrású, "letehetetlenül" izgalmas regénye, a három fiú és később született gyermekeik, a "Lantos-klán" tagjainak sorsát követi végig 1956. októberéig.

Szabó Magda - Régimódi ​történet
Anyámat ​1967-ben vesztettem el, azt hittem, sose lesz belőlem ép ember a temetése után. Hogy valahogy talpra álltam, férjemnek köszönöm, aki szokott csöndes estéink egyikén nagyon is felfogott hallgatásomból azzal a szelíd mondattal idézett vissza reális életünkbe: „Rajtad mindig a munka segített, miért nem élsz a magad gyógyszerével? Lenke – mindketten így hívtuk anyámat – mióta élsz, mindig begyógyította minden reális-irreális sebedet. Tündér gyermekének születni nagy áldás, miért nem akarod rögzíteni az emlékét, hogy mások is megismerhessék? Te vagy az egyetlen, aki megteheti és képes erre.” Kétségbeesetten hárítottam a csendes biztatást, képtelenségnek éreztem, hogy megbolygassam összemetélt tudatomat azzal, hogy megpróbáljam visszaidézni a holtat, részint úgy gondoltam, képtelen ötlet, részint olyan beteg és nyomorult voltam a jelenléte nélkül, hogy eleve kudarcnak éreztem a kísérletezést is. A férjem sose kényszerített semmire, ezen az estén és sok rákövetkező, szintén hallgatag estén se tette, csak annyit mondott: „Majd meglátjuk. Lenke megérdemelné, hogy megmutasd az anyádat a világnak, és neki kevés a rózsaszín márvány sírkő a pár soros verssel. Ha valakinek, neked, és egyedül csak neked fog Jablonczay Lenke válaszolni, ha megkérdezed, és elmondatod vele, ami megértéséhez nem voltál a haláláig elég ép vagy teherbíró, magad is asszony, felnőtt.” Az én férjem sose tévedett, ha utat mutatott valahová, behunyt szemmel elindulhattam, jobban ismert önmagánál. A könyvet, amelynek Jablonczay Lenkét életre kellene keltenie, megvalósíthatatlan feladatnak éreztem, ha olykor eszembe jutott, iparkodtam elűzni a gondolatát is. Anyám úgy parancsolt nekem mivoltával, szellemiségével egész életemen át, hogy tudtam, ha ő akarná azt, amit a férjem ajánlott, valami rejtelmes módon elmondaná nekem. Múltak a hónapok, eltelt három év, amikor férjemmel együtt meghívtak Amerikába, a State Department vendégei voltunk. Lenke Amerikában szólt hozzám és utasított: ha vágyol utánam, támassz fel és keress meg. Szavadra visszatérek az örökkévalóságból és elmondom neked mindazt, ami megértésére még túl fiatalnak ítéltelek. De most szabad a pálya, keress meg, egymagad kevés leszel hozzá, de segít neked, ha megkéred, egyház, állam, minden hajdani rokonunk, barátunk, életünk szereplői és szemlélői. Ne félj, kicsim, én is segítek. Ha hazakerülsz Amerikából, állj neki a munkának, keresd meg életem történelmi hátterét, egykori helyszíneit, famíliánkat, egy valamikori régimódi történet drámájának főszereplőit. Papok fognak segíteni, apácák, bankárok, tudósok, most megcsinálhatod a saját magyar Elektrádat, és én melletted leszek addig a percig írás közben, míg oda nem kell, hogy testemből adjalak a valóságos életnek, és boldogan és rémülten először látom meg az arcodat azon a bizonyos langyos október ötödikén.

Hamvas Béla - Karnevál
A ​beavató regény fogalmát hiába keressük az irodalomtudomány kézikönyveiben. A terminus technikus életrehívója Hamvas Béla Karneválja. A szellemi beavatás a tudat színvonalának felemelését jelenti. A regény hét könyve a tudatátalakítás /beavatás/ hét fokozata, a királyi út az Opus Magnum hét állomása. 1. könyv: a küszöb 2. könyv: mindenki átváltozik - metamorfózis 3. könyv: az elmélyítés - descensio 4. könyv: a lélek kettéválása - separatio és multiplicatio 5. könyv: időutazás a kezdetekbe - reductio és fixatio 6. könyv: a kiégetés /világégés/ - calcinatio és coagulatio 7. könyv: megtisztulás - sublimatio

Tersánszky Józsi Jenő - Rossz ​szomszédok
A ​Rossz szomszédok a régi kisváros két családjának párhuzamosan futó, gyakran egymást érintő életének regénye. Az egyik család tagjai hű tisztviselői a polgári társadalom formáinak s erkölcsi rendjének, ami persze nem akadályozza őket az orgazdaságban, sikkasztásban, becstelenségben, a másik család tagjai lépten-nyomon áthágják a kötelező képmutatás tilalomfáit. Mégis ez a "romlott" család három nemzedéken át szolgál zsákmányul a "tisztességes" család bántalmainak, felelőtlenségének, vágyainak. Az egyik családé minden siker és elismerés, másiké a társadalom megvetése és üldöztetése, bár "romlottságukkal" legfeljebb maguknak ártanak. Az állandó viadalban mégis csak ők érzik a tiszta emberség lehetséges életörömét. Tersánszkynak ez a nagyszabású regénye azt ábrázolja, hogy akik a polgári társadalmon belül a becstelenségen és képmutatáson alapuló közmorál törvényeit elfogadják, azokat védi a társadalom érdekhálózata, - akik azonban közvetlen emberségükkel, nyilt jóhiszeműségükkel nem képesek e törvényeket elfogadni, azok kirekednek a társadalom biztonságán s többé-kevésbbé szabad prédákká válnak. Ezen az alaptételen túl Tersánszky régi írói erényei - az izgalmasan pergő mese, az eleven alakok sokfélesége, az ízes humor, a páratlan nyelv - emelik a Rossz szomszédok-at nagy Tersánszky-regénnyé.

Kós Károly - Varjunemzetség
Kós ​Károly krónikának nevezi ezt a legkedvesebb, legjellemzőbb könyvét. „Nem regény, nem is történelem – írja. – Nem kitalálás, de nem is valóság. Csak néhány szál virág...” S feleségének ajánlja „ezeket a régifajta, sovány, köves földben termett, erdők alján, hegyek között, az örökké élő múlt porából született virágait Kalotaszegnek.” „Kalotaszegi krónika” – ezzel a címmel jelentek meg Kós Károly szépirodalmi munkái kilencvenedik születésnapja alkalmából, 1973-ban, s ez a cím leginkább a Varju nemzetségre illik. Nemcsak a szerző szóhasználatában, hanem úgy is, ahogy a megjelenése óta eltelt félszázad leforgása alatt az irodalomtörténetbe és a köztudatba átment.

Fejes Endre - Rozsdatemető
Jani ​ököllel ütötte meg őt, az arcát. Hátrazuhant a géproncsok közé, a koponyáját törte el, azonnal meghalt. Az esztergályos percekig nem tudta elmozdítani sárgás szemét az iszonyatos látványról. Aztán két hatalmas tenyerét az arcához emelte, ordított, mint egy állat, még akkor is, amikor a munkások elvezették.

Fehér Klára - Hová ​álljanak a belgák?
Az ​író könyvéről: A brüsszeli kaszárnyákban az őrmester sorakoztatja az újoncokat. - Flamandok balra, vallonok jobbra - harsogja. Kovács Péter, akinek a szülei ötvenhatban disszidáltak, egy darabig tanácstalanul topog, azután kilép az őrmester elé. - Őrmester úr kérem, hová álljanak a belgák? Ezt a tragikusan komoly és mély viccet választottam regényem címéül és mottójául. A második világháború után és azóta is százerek és milliók futottak szét a világban, családok szakadtak szét, óceánok és kontinensek választják el a szülőtől a gyereket, testvértől a testvért. És ebben az új életet, új hazát, más sorsot keresésben az emberek elkezdik a múltjukat kutatni. A gyökereket. Kunta Kinte mandinka harcos és Mr. Conrad Hilton szállodalánc-tulajdonos, a Buenos Aires-i hentesdinasztia feje és de Gaulle tábornok emlékiratokat ír, családtörténeti monográfiákat ír. Levéltárakban régi papírokat keresnek. Mintha fontos volna, hogy ki honnan jön... Hófehér jacht úszik a Rio Negro fekete vizén, a szélesen hömpölygő folyó két oldalán áthatolhatatlan bozótjával, félelmes üvöltözéseivel és rikoltásaival, a víz fölé lógó liánjaival a dzsungel. A luxusjacht utasai színes nyugágyakon pihennek a fedélzeten, mangót, banánt, ananászt harapdálnak, élvezik a trópus szikrázó napsütését. Martin, a milliomos építész odainti az indián matrózt: José, vedd át a kormányt. Ő maga megragadja a kezemet, és behív a szalonba. Whiskyt tölt és leül mellém a pamlagra. "Kérlek, mondd el, mire emlékszel, mit tudsz a nagyapánkról?" Itt, ahol az égen nem ragyog a Göncölszekér, hanem a Dél Keresztje, ahol nincsenek szúrós egresbokrok savanyú gyümölcsükkel, hanem a trópus mézédes csodái teremnek, innen olyan mérhetetlenül távoli a múlt, a dédapa obsitlevele, a vándor könyvkötő, a fiatal zászlós, aki szuronyrohamra megy a Doberdón, a menekülés, a rémület, az iszonyat, a Kennedy repülőtérre hóviharban érkező, didergő család, a varroda és az el alameini csatatér... Hűség, szerelem, hősiesség, hála és hálátlanság, egy szobor a kotói Ezer Buddha templomában... Úristen, mi minden van egy család történetében... mesélj a családról, mondja, követeli Martin, az unokafivérem, akit nem láttam negyven éve. És mindent el kell mondani... Ez a regény - regény. Alakjait kitaláltam. Ha valakire hasonlítanának: véletlen, nem ő az. Ez a regény -regény. Története is kitalált. De a félelmes benne az, hogy akár szó szerint is megtörténhetett volna.

Esze Dóra - Két ​tojás
Még ​Trabanttól emlékeztem az igen hatásos "Hol vagy?"-ra. Megfogta a kezem. Itt. Nahát ez a fiú hagyta magát igazán csókolni. Puhaságos a szája. Omlékony. Rugalmas. Finom és meleg bőrét a bőrömhöz préselte - és én már megint annyira, annyira megnyugodtam! Az inge szétlebbent, mint a színházban a függöny. Összekuporodott, mint egy kiscica, aztán hosszában szétfutott benne a vágy, rámnyújtózott. Megnőttem én is sok-sok méteresre, túlnyúltam a házon is, siklottam előre keskenyen. És most valahogy nem kellett bénáznom a zoknival. Rángatás nélkül le tudtam harapni a papír szélét, kiköptem, két fogsorom közé vettem a kis tasakot, jobb kezemmel kihúztam az árut, és - ez sosem sikerült még - egy kézzel fel tudtam hengergetni rá. Apróságnak hangzik, de olyan sokat lendített az ügyön! Hogy én magam be tudtam építeni a dolgok rendes menetébe ezt az idáig majdnem mindig kellemetlen kis lépést, és egy kicsit sem kellett kijózanodni, amíg elengedhetjük magunkat teljesen! Ez bizony úgy megnyugtatott, szinte hízlalt. Szerintem én még sosem adtam ki ilyen hangokat. A maga helyén meg nagyon csipkésen alakult minden. Csaba közben labdázott a hajammal, és nekem mindenem elnevette magát. Kigurult belőlem az öröm.

Török Gyula - A ​zöldköves gyűrű
"A ​legszebb s leggazdagabb ígéret volt egész mai elbeszélő irodalmunkban" - írta a tragikus hirtelenséggel elhunyt fiatal regényíróról Juhász Gyula 1918-ban. Harminc esztendeig élt; regényeivel és elbeszéléseivel a haláltáncát járó dzsentri-világ ábrázolásában teljesedett ki nagy és eredeti írói tehetsége, műveivel ott van a helye Kaffka Margit mellett. A zöldköves gyűrűt, amelyet azóta is a legszebb, legköltőibb magyar regények közé sorolunk, 1912-ben, huszonnégy éves fejjel írta az ezernyolcszázhetvenes-nyolcvanas évek Magyarországáról. Regénye családregény, mint Thomas Mann Buddenbrook háza. Eőzházi és Bazini Eőz József báró úrból az egyszerű polgáremberré vedlett Őz József és gyermekeinek története jelképesen a történelmi magyar középosztály kikerülhetetlen széthullásának nyomasztóan borús rajza. A pöffeszkedés, az előnevekkel való kérkedés, a címeres gyűrűk ragyogtatása idején hirdeti a munka dicséretét. Őz József - mint számtanácsnok - a birtok és az örökölt rang helyett az erkölcs és a szellem rangját őrizve megpróbál beilleszkedni a polgári életbe. Törekvése azonban idegenné és magányossá teszi mulatva pusztuló, a gondokat mámorral feledtető pátriájában. Korai halála után a család szétszóródik, az özvegy reménytelenül ostoba birtokpert sürget, de a gyerekek az apjuk által fölismert törvényhez igazodnak: a tisztességes munkát a titokzatosan vándorló, illúziókat jelképező zöldköves gyűrűnél többre becsülik. Érdekes színfoltja a fordulatokban gazdag regénynek az egymástól elszakított testvérek megrendítő levelezése.

Kemény István - Kedves ​Ismeretlen
A ​Kedves Ismeretlen nevelődési regény: Krizsán Tamás története, azaz bukdácsolása a gyerekkorból az ifjúságig. Az élet díszlete ugyan kisszerű, egy Budapest környéki település se város se falu világa, de a célja annál nagyobb: Tamás családjának minden tagja az élet végső értelmét keresi, így jó fiúként ő sem tehet mást, mint hogy követi a családi hagyományt, és a maga egyszerű módján nekivág az Ismeretlennek. Kemény István új könyve kalandregény is. Tamás próbálja megismerni a világot és az embereket, de akármilyen naiv, hamar rá kell jönnie, hogy az emberek minden lehetséges alkalmat kihasználnak, hogy félreértsék egymást. A Kedves Ismeretlen olvasható történelmi regényként is: Magyarország elmúlt négy-öt évtizedéről is szól egy olyan nemzedék szemszögéből, amelyik felnőtt fejjel élte át az úgynevezett szocializmus összeomlását, miközben sírt, nevetett, szeretett, vagyis megtalálta élete értelmét.

Wass Albert - Kard ​és kasza
A ​századfordulót és főleg Trianont követően a magyar epikának az a vonulata, amely számot vetett a magyar sorskérdésekkel, illetve vállalkozott a "hol tévesztettünk utat?" lelkiismeret-vizsgálatára, vissza-visszatért Erdély etnikai arculata megváltozásának problémájához. Ez a látszatra demográfiai-nemzetiségi kérdéskör etikai problémává sűrűsödött az írók tollán, hiszen rendre fölvetődött az erdélyi birtokos osztály felelőssége: miért tűrte, sőt mi okból segítette, hogy a jóval olcsóbb munkaerőt képező román parasztság foglalja el a magyar földművesek helyét, melynek következtében néhány évszázad alatt a bevándorolt román ajkú népesség Erdély nagy területein többségbe került. A magyar lakosság szórványosodása a legdrámaibb módon a Mezőségben ment végbe - ennek a problémakomplexumnak és tájnak a történelmi tablóját, hatalmas etikai-emberi freskóját alkotta meg Wass Albert. A kétkötetes regény két mezőségi falu: Bölényes és Miklósdomb (azaz Vasasszentgothárd és Cege) kora középkortól az 1950-es évek második feléig terjedő krónikája. Az első kötet (Krónikás írás) a Szent István halálát követő évtizedektől, a 11. század derekától hatalmas panorámaképben idézi föl a táj történelmét és nemzedékről nemzedékre változó népéletét, elsősorban a létküzdelmeket mutatva föl, főként azt, miképp szerzett hont kardjával a magyarság Erdélyországban. Ez a nagy ívű, az első világháborúig tartó történelmi tabló jószerivel előtörténeti áttekintés a második kötet folytatásához (Szemtanúság).

Bánki Éva - Esőváros
Tormáék, ​az egyik família a műszaki újdonságok iránt lelkesedik, minek következtében időnként "robbanások" színesítik krónikájukat. A Bujdosók, a másik család a misztikumhoz, a holtakhoz, a szellemekhez vonzódik, akik lassanként át is veszik náluk az élők helyét, szerepét. Az elsőkötetes Bánki Éva nagyregénye majd' egy évszázad történésein ível keresztül. Az elbeszélés hátterében a huszadik századi magyar történelem rajzolódik ki, miközben két gazdag parasztfamília többgenerációs története szövődik a világesemények közé. A családok ifjabbjai (és öregebbjei) többnyire egymással esnek szerelembe, és a tiltások ellenére a románc generációról generációra megismétlődik.

Fábián Janka - Emma ​szerelme
A ​regény a múlt század fordulójának környékén játszódik három helyszínen: a békebeli, gyönyörű, de egyben dekadens Párizsban, Budapesten, és egy elképzelt, a Balaton északi partján fekvő, festői, álmos kisvárosban, Balatonkörtvélyesen. A főszereplőket, Emmát és Gábort már születésük óta egymásnak szánta a sors, mégis csak tragédiák és félreértések sorozata után lehetnek egymáséi. Viszontagságos történetük és a lassan kialakuló szenvedélyes szerelmük mögött ott húzódnak a századforduló eseményei: a magyar millennium, a huszadik század beköszönte, majd az első világháború, minden nyomorúságával, és a Tanácsköztársaság időszaka. Végül pedig Horthy híres fehér lovas bevonulásával – a "bűnös városba" – zárul a történet.

Kőrösi Zoltán - Szívlekvár
,,Lehet ​siránkozni, lehet szomorkodni, oly mindegy, a lényeg a kikerülhetetlen változás, és persze az alkalmazkodás. Az ember a legalkalmazkodóbb állat... az idő lényege éppen a változás. És nem tudhatod, melyikből melyikbe lépsz bele, persze kétszer ugyanabba sohasem, ez nem is kérdés, ellenben eldönthetetlen, hogy a múlt felől törekszel a jelenen át a jövő felé, avagy a jövőből csurogsz reménytelenül a jelenen át a múltba." ,,Figyelj, elmesélek neked egy életet" - Magyar Sándor a kisunokájának, a családban immár az ötödik Magyar Sándornak meséli el saját életének és felmenőinek történetét. De nem is egy életet, hanem mindazokat a sorsváltozatokat, amelyek a huszadik századi Magyarországon oly jellemző életutak lehettek. Így aztán az egyik történetben a nagyapa édesapja nem tér vissza a munkaszolgálatból. Egy másik történet szerint úgy is lehetett volna, hogy a nagyapa édesapja fia születésére szerencsésen hazaérkezik az 1943-as doni áttörés előtt, hogy aztán a családjával Dániába menekülvén egy katonai vonatszerelvény vagonajtaja zúzza halálra. Vagy akár az is megeshetett volna, hogy a nagyapa családját, az Őrségben gazdálkodó Magyarékat 1950-ben kitelepítik a Hortobágyra. A Szívlekvár meséjében az is megtörténhetett volna, hogy a nagyapa felesége halála után megismerkedik egy Budapesten élő orosz származású özvegyasszonnyal, aki ugyancsak elmesél egy életet valakiről, aki túlélvén a háborút, magyar tolmács lett. Hogy végül az emberi sorsok miképpen fonódnak egymásba, mire lehet megoldás egy tyúk, mire jó a szívlekvár, s miként gyógyíthatnak a történetek - kiderül Kőrösi Zoltán országhatárokon és évszázadokon átívelő lebilincselő történelmi családregényéből. kevesebb

Závada Pál - Milota
Závada ​Pál új regénye egy 67 éves férfi és egy 34 éves nő egymást faggató, egymásban tükröződő testamentuma. Milota György utoljára meséli el életének, családjának, szerelmeinek, falujának történeteit és legendáit, a méhészet és a máktermesztés fortélyait - miközben Roszkos Erika megpróbál a maga zsákutcába jutott életébe eligazodni. A Milota különleges családregény: A két elbeszélő hol ugyanarra az élményre közelít, hol évszázadokra eltávolodik egymástól - míg mézevők és morfinisták, tótok és magyarok, kivándorlók és betelepülők, szeretők és házastársak, barátok és ellenségek, apák és fiúk sorsa egyetlen füzérré fonódik. A mesélők pedig úgy válaszolják meg egymás emlékezéseit, hogy szavaik az 1997-es Pünkösdöt keringik körül. Eközben kipattannak a mézelő akácfürtök, és kibontják majd szirmukat a mákvirágok.

Szávai Géza - Kivégezzük ​nagyapádat
A ​Gáspár testvérpár, az iszonytató betegségében korán elhalt Bence és a mindent túlélő Áron gyerekkora az egyenlőséget hirdető történelmi korszak – a kommunizmus – tombolásának idejére esik. De az egymást követő gyereknemzedékek sorsát mélyebben gyökerező erők, múltból rájuk szabadított, ösztönné szervült ítéletek játéka is meghatározza. Tovább élő „kivégzősdik” erőterében nő fel áldozat, hóhér, kibic, szemtanú – a mindenkori jelen örök szereplői –, emberéleteken át tör utat magának düh, bosszú, előítélet, szerelem. A bátyját túlélő Gáspár Áron keservesen megtanulja, de a gyermekének tekintett félcigány kislány, Fruzsina még csak nem is sejti, hogy az életük: sosem lesz egyenlő életük idejével, nem lesz azonos megélt éveik történéseivel. Szávai Géza pályakezdő regénye közel negyven év után is döbbenetesen idézi az akkori „közelmúltat” – folyamatos jelenként.