Emlékezetem ​pályája I-II.

Laczkó András - Takáts ​Gyula
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tóth Béla - Móra ​Ferenc betűösvényein
„Móra ​Ferenc betűösvényein baktatva szeretnénk a róla való összes ismereteinknek olyan foglalatát adni, amely magában hordja az irodalomtörténet, a forrásgyűjtemények, a levelezések legfrissebb értékeit, e műfajok mivoltának kisajátítása nélkül, de a napilaptemetőkből is felbúvárolja írónk alakjának legfontosabb elemeit, vele élt kortársak hiteles visszaemlékezéseit. Tollunk mozgatására okunk száz és egy különösen. Sokan, kik írónk egykori munkahelyén dolgozunk, érezzük keze melegét a katalógusokon, a könyvek garmadáin, a múzeumi tárgyak ezrein s e termek minden zugaiban szelleme meghatározó jelenlétét. Életének példázata talán kirajzolt utakat mutat a kiteljesedni szándékozó ember eszményeihez.” (Részlet az ajánlásból)

Ismeretlen szerző - Emlékkönyv ​Gárdonyi Géza születésének 100. évfordulójára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

G. Juhász Judit - Nádor Tamás - Scherer Zsuzsa - Faludy ​György
Aki ​egyetlen sorát sem olvasta, az is tudja: Faludy György neve szinte eggyé forrt Villonéval, akinek verseit ő tette népszerűvé a 20. század Magyarországán. Szabadságszerető szelleme nemcsak a középkori francia költővel rokonítható, hanem Petőfi Sándorral is. Mindkettejük életének vezérfonala: a szabadság és a szerelem. Humora, bölcsessége még a recski szenvedések időszakában sem hagyta cserben. Önmagáról e könyvben tabuk nélkül beszél. Mások saját nézőpontjuk tükrében láttatják őt. Megszólal többek között régi barát, könyvkiadó, költőtárs, Budapest főpolgármestere. Saját vallomásai és mások emlékezete állítja össze azt a friss szellemű Faludy portrét, amelyet most az olvasó a kezébe vehet.

Dersi Tamás - Illés ​Endre
Tartalom Bevezető A ​novellista Köd a Rákóczi úton "Szép angyaloknak húga?" Hamisjáték, sok szereplővel Teljes világítás Történelmi fenyegetés Pofon az autóbuszon Kortársak ábrázolása Önéletrajzi töredékek A fájdalom szorításában Összefoglalás A kritikus Az Est, Pandora, Budapesti Hírlap Távol a vitáktól Változó korízlés Illúziók nélkül Együttes vallomás A drámaíró Irodalom és színház A Törtetők fogadtatása A szenvedély mérgezettjei Engedékeny dráma Türelmetlen szeretők Karikatúra a sznobról Mítoszok maszlaggal Festett egek Zárókép A műfajteremtő Non fiction az irodalomról Oxigén az irodalomtörténetben Új Krétarajzok Patinás arcképek Találkozás a lázító szépséggel Áttekintés Jegyzetek Illés Endre művei

Béládi Miklós - Illyés ​Gyula
"Illyés ​Gyula élete átíveli a századot, művei a század történelmében gyökereznek. Akár életrajzának adataiba pillantunk, akár munkáinak szellemi, erkölcsi tartalmaira gondolunk: letörölhetetlen róla a XX. századiság bélyege. Sodortatni nem hagyta magát: teremtő módon együtt élt, együtt lélegzett korával, ha akart sem tudott kívül maradni rajta. Megérti a modern irodalom «intellektuális kétségbeesését», nem egy képviselőjét nagyra is tartja; ő maga azonban az írói munkát erkölcsi szolgálatnak tekinti. Alkotásra biztató megrendelést mindig korától, pontosabban szóval: népének-nemzetének helyzetétől fogadott el. Sokkal józanabb, kételkedőbb alkat annál, semhogy romantikus népboldogító terveket dédelgetett volna magában. Pontosan fölmérte, hol áll napjaink szövevényében az irodalom, és mi lehet az író szerepe. Ez a feladatvállaló elszántság nem tesz különbséget egyéni, emberi és nemzeti tennivalók között. Az idő és hely kívánalmai szerint cselekvést követel az írótól, a jó ügy szolgálatát írja számára elő..." írja Béládi Miklós könyvének bevezetőjében.

Tüskés Tibor - Illyés ​Gyula
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Buda Attila - Szabó ​Lőrinc
Szabó ​Lőrinc lírájával sokak számára teremtette meg a ráismerés, kimondás és azonosulás lehetőségét. Gyermekverseivel műfajbeli példát alkotott. A kép azonban, mely róla az olvasói köztudatban él, kissé egyoldalú. Életművében legalább annyi mindent kimondott, mint amennyit elhallgatott. Magánéletének kérdéseit ezért mindmáig kutató kíváncsiság övezi. A biográfia szerzője jól tudja, hogy a híres emberek apró intimitásai iránt érdeklődők körében különösen a szexualitással kapcsolatos ismeretek az értékesek, éppen ezért nem kerüli meg az eddig homályban hagyott részleteket sem, munkája mégis messzemenően több ezek feltárásánál. "Életrajzi bevezetőjében" az esendő férfi drámáját rajzolja meg.

Fráter Zoltán - Mennyei ​riport Karinthy Frigyessel
Karinthy ​Frigyesről mindenki tudott valamit. Ismert és elismert volt, a legnépszerűbb magyar író - de nem torzít-e a népszerűség? Mi maradt _róla_ - a korabeli sajtóban? A hírlapokban, melyeknek munkatársa volt? Mit láttak benne, mit vártak tőle? Mire használták ezt a lángelmét? Műveit szép számmal méltatták, de a magánemberről többet beszéltek. Személyéhez téphetetlen szállal kapcsolták a _szenzációt_. Minden megnyilvánulásában a különöst, a rendkívülit keresték. Egyénisége - a rajta túlnövő _karinthyság_ bőven kínált alkalmat erre. Szerette elképeszteni az embereket. El is várták tőle. Egy idő után ki sem bújhatott az irodalmi fenegyerek szerepéből. Talán nem is akart. Szenzációt jelentettek a róla szóló kis hírek, a vele készült riportok, nyilatkozatai, körkérdésekre adott válaszai. Ma már nehezen hozzáférhető újságritkaságok, elsüllyedt bulvárlapok, elfeledett folyóiratok cikkei a Karinthy-szenzáció bizonyítékei. Ezek összegyűjtésével és értelmezésével, a kortársak megszólaltatásával készíthettem nem valódi, mégis hiteles interjút. Karinthy életét fogalmaztam újra, a róla kialakult kép ellenében. A _karinthyság_ története remélhetőleg meggyőzi az Olvasót, hogy a legérdekesebb regényt a valóság írja, a legizgalmasabb életrajzot a dokumentumok alkotják. ___ _Fráter Zoltán_

Szigethy Gábor - Latinovits
Zsebében jeles építészmérnöki diplomával, kezében kopott, félig üres bőrönddel Latinovits Zoltán 1956 nyarán elindult Debrecenbe - segédszínésznek. Hajóskapitány a Leányvásárban, Francisco a Hammletben. Két kis szerep: bejön, kimegy. De Latinovits Zoltán lába alatt színpad a füld, feje fölött zsinórpadlás az ég. A színház az otthona. Néhány hétig katona, s amikor újra színpadra léphet, a Bohémélet kórusában énekel. Latinovits Zoltán nem ment Párizsba: Párizs jött el Debrecenbe. A civisvárosban lett az építészmérnökből magyar színész. Szárnyai nőttek; megtanulta: a színház élete árán fOlépített Déva vára. Nem tudta: élete ellobbanó, világító fáklya. Színész: száz alakban akarja a világot meghódítani, megváltoztatni, megmenteni. Filmkocka: Latinovits Zoltán Kosztolányi Dezső maszkjában, a szomorú-csúnya Pacsirta szülei, Páger Antal és Tolnay Klári társaságában - hóna alatt lapos irattáska - sétál a századforduló korabeli Sárszeg macskaköves utcácskáján. Sötét bársonykabát, világos mellény, díszzsebkendő, óralánc, finom tűvel rögzített vékony, egyszínű nyakkendő: hajdani, vidéki újdondászok szerény toalettje; feltűnő mértéktartásával picit hivalkodó: lássék, nem akárki jön-megy, tervez, álmodik az álmos kisváros mindennapi csöndjében. Latinovits Zoltán jobb keze lendül, emelkedik, hüvelykujj a ágaskodik, nyitott tenyere markolni készül; bal kezével táskáját fogja, de hüvelyk és mutatóujja önkéntelenül követi jobb keze mozdulatát: indulataival együtt rezdül minden porcikája. A finom tűvel rögzített vékony, egyszínű nyakkendőről nem látszik: hajdan Kosztolányi Dezső viselte. A képen Kosztolányi Dezső ballag a sárszegi utcán, régen, máskor, boldogabb időkben.

Bikácsy Gergely - Buñuel-napló
Luis ​Bunuel a film történetének legnagyobb provokátora. A hispán hagyomány és a francia szürrealizmus egyaránt meghatározta pályáját. A személyes erkölcs Istennel feleselő komor szépsége érdekelte. Középkori vallási mítoszok és eretnekségek, a modern kor kegyetlensége, külső és belső polgárháborúk álomképei népesítik be képsorait. Bikácsy Gergely "Bolond Pierrot moziba megy" című francia filmtörténetéből ismert szubjektív hangvétele új könyvének is sajátos értéke. E könyv valóban napló: a rendező minden fontos filmjének alapos elemzése megtalálható benne, de szabálytalan, csak az emlékek belső logikájának engedelmeskedő, olykor érzékenységeket is sértő írás. Fejezeteiben az "álomvalóság", Bunuel életének és mozijának abszurd jellege tükröződik. Bikácsy mozinaplója elsősorban a nagy rendező istentagadó és istenkereső gúnykacajára figyel. "Bunuel nevetése helyteleníti a rosszal teli ťlétező világotŤ, de a létező világ magyarázhatatlan abszurdumát harsogó örömmel fogadja. Erről már érdemes filmet készíteni…és érdemes könyvet írni"- mondja a szerző.

Tüskés Tibor - Nagy ​László
A ​szerző - munkájáról: „A közelmúlt évek veszteségei közül az egyik legfájdalmasabb Nagy László korai távozása. A Versben Bujdosó egyike azoknak a legkiválóbb költőinknek, akiknél a háború utáni magyar lírában kifejeződik a Németh László megfogalmazta igény, irodalmunk »bartóki vonala« : a nemzeten át az emberiséghez szólni. Műve, élete példája nem múló erővel áraszt kihívást. E könyv íróját is »belső rendelés«, Nagy László értékeinek felismerése késztette arra, hogy életművét a maga lelkiismeretének és ízlésének mérlegére helyezze. A Deres majális óta kortársként olvastam verseit, egy-egy művéről korábban magam is írtam, most e könyv kedvéért az előzményeket is »hozzátanultam«, ifjúsága és élete tájait bejártam. Munkám kísérlet, az első könyv, amely elsősorban a költő vallomásai és a korabeli kritika tükrében kíván képet rajzolni Nagy László költői útjáról. Kényszerű fogyatékossága, a képek hiánya ellenére is a költő jobb megismerését szeretné szolgálni. Hiszem, hogy nem pótolja, legföljebb kiegészíti mások munkáját, s ösztönzi a megírandó műveket. E könyv olyan mértékben vitairat, hogy szeretné elkerülni mind a Nagy László költészetét lekicsinylők, alábecsülők, mind a nevét kisajátítók, személyének »vezéri« szerepet szánók magyarázatát. Nagy László egyetemessége a költészetével foglalkozót is megértésre, szolgálatra, a szélsőségek elkerülésére, az érték befogadására inti."

Ismeretlen szerző - Szabó ​Magda-album
A ​kötet Szabó Magda változatos és gazdag írói pályájának állomásait és dokumentumait kívánja felidézni, a debreceni gyerekkortól kezdve a tanárkodás emlékein át egészen az írói pálya már a XXI. századba nyúló, nemzetközi elismertséget hozó beteljesüléséig. Szabó Magda (1917-2007), a Kossuth-díjas és Femina-díjas író pályája elején költőként indult, majd egy visszavont Baumgarten-díj és az ötvenes évekbeli kényszerű hallgatás után regényíróként vonult be a magyar irodalomba. A kálvinista Debrecenben töltött gyerekkor és a vidéki tanári pályakezdés után a fővárosba került, azonban élete során mindvégig hűséges maradt szülőhelye, családja és iskolái jelentette szellemiséghez. Az Újhold-nemzedékéhez is tartozó író nemcsak regényíróként és költőként mutatkozott meg az olvasók számára, a hatvanas évektől drámaíróként is jelentőset alkotott, s nem szabad megfeledkeznünk a gyerekeket megszólító műveiről sem, a Bárány Boldizsárról vagy a Tündér Laláról. Kötetünk e változatos és gazdag írói pálya állomásait és dokumentumait kívánja felidézni, a debreceni gyerekkortól kezdve a tanárkodás emlékein át egészen az írói pálya már a XXI. századba nyúló, nemzetközi elismertséget hozó beteljesüléséig.  A Hang-Kép-Írás sorozat különlegessége továbbra is az, hogy a ritka kéziratok és fényképek mellett a költővel készült hangfelvételekből is válogatást ad.

Borbély Sándor - Így ​élt Ady Endre
Borbély ​Sándor műve memoárok, irodalomtörténeti feldolgozások immár tekintélyes méretű anyagát összegzi, alázattal és megbízhatóan kalauzolva az Ady-életrajzban és -művek között. A gazdag képanyaggal kísért életrajzi pályaképet öt fejezetre tagolva tekint végig a költő szülőföldjétől, őseitől kezdett, s az életút lezárulásáig tartó, gazdag eseményű esztendőkön. Kellő aránnyal vonja be a tárgyalásba nemcsak az életrajz színtereinek bemutatását (Nagyvárad, Párizs, Csucsa), hanem azokat az irodalmi folyamatokat és mozgalmakat, amelyek az életmű jelentőségének megértéséhez segítenek. ; Elsősorban az Adyval ismerkedni kezdő fiatalok olvasmánya; az irodalomtanítás sokszorosan hasznosíthatja.

Domokos Mátyás - Kortárs ​magyar irodalom - 1945-1990
Két ​történelmi határkő - ha tetszik, két rendszerváltozás - közötti négy és fél évtized hazai magyar irodalmának reprezentatív igényű áttekintése a Domokos Mátyás válogatta antológia. Kortárs irodalmunk egyik legfölkészültebb, legavatottabb ismerője úgy szerkesztette meg a rövid életrajzi-pályakép bevezetőkkel kiegészített szöveggyűjteményt, hogy az egyrészt legyen autentikus lenyomata a történelmi jelenidőt hordozó életet tükröző irodalomnak, másrészt - az irodalmi modernség felől tekintve - a lehető legtöbb fölfogásbeli, irányzati, stiláris, műfaji oldaláról adjon áttekintést kortárs irodalmunkról. Összesen ötven író, költő, drámaszerző került a válogatásba, bemutatásuk sorrendjét születési évük - és nem pályakezdésük vagy kibontakozásuk ideje - adja. Szinte minden jelentékeny irányzat szerepel a válogatásban: a klasszikus Nyugat-hagyományoktól (Áprily) az "újholdasokon" át (Nemes Nagy Ágnes) az irracionalitásban létfilozófiát fölmutató modernségig (Bodor Ádám). Az idézett művek (vagy részleteik) nem föltétlenül egy-egy alkotó legismertebb írásai, sokszor a szerkesztő elgondolása szerint az életmű belső logikájának tengelyében állók. Persze jónéhány alkotó ismert antológiadarabnak mondható munkájával szerepel (Déry Tibor: Szerelem; Szabó Lőrinc: Tücsökzene; Illyés Gyula: Bartók; Koszorú; Egy mondat a zsarnokságról; Ottlik Géza: Iskola a határon; Juhász Ferenc: A tékozló ország stb.). Több írásmű azonban még közelről sem tananyag vagy ajánlott olvasmány. A válogatás kiterjed a líra, az elbeszélés, a regény, a dráma, a memoár műfajára olyan korszerűnek mondott beszédmódokig, mint Határ Győző vagy Szentkuthy Miklós prózája, Tandori Dezső képversei. A gondos összeállítás - a kortárs "határon belüli" magyar irodalom fontos kalauza, és nem csak "középiskolás fokon".

Mikszáth Kálmán - Jókai ​Mór élete és kora
A ​költő-Jókai élethíven tűnik elénk ebből a regényből. Szinte kilép belőle. Nem az a konvencionális Jókai, aki a tömeg képzeletében él, s minden kirakat képes levelezőlapjain látható. Egy egészen új ember, kinek a gyengeség az erőssége. Egy hatalmas és ingadozó óriás, aki kedves és szeretetre méltó, de társaságban félszeg, és sohasem melegedik fel. Egy álomfejedelem, ki ha az ősidőkben él, bíborszőnyeget kap lábai alá., a vértes, vasas vitézek is meghódolnak neki, és királyok lesznek szolgáivá. S látjuk őt gyerekkorától fogva furcsa szeszélyeivel és derűs egyszerűségével. Beteges, leányos, álmodó s a többiek "Móric kisasszony" - nak csúfolják. Lázas fantáziájával törpékről, medúzafejekről, csodaszörnyekről álmodik. Mindenki bámulja a csodagyereket, a halhatatlanságra készülőt, s majdnem úgy nevelik, mint egy trónörököst: a magyar költészet trónjának elfoglalóját és királyát. Látjuk azután, mint ütközik be az arisztokratikus, finom lélek az élet durva gerendáiba. A csodagyerek észreveszi, hogy az életben nincs minden kipárnázva, mint otthon és az álmok puha fészkében. Jön a viszály a szülői házzal, a politikai harcok, a honfibú, a lejáró váltók s az öregedő feleség a lenmagfőztes rongyokkal, a kámforos flastrommal s azután még sok-sok más, de minden elmúlik, s Jókai marad az, aki volt, álmodó, költő, a poézis fellegein lebegő. Betekintünk továbbá az alkotó konyhába is, ahol az érdekes regények, a színpompás novellák főnek, erjednek, forronganak. A szemünk láttára nő, dagad Az új földesúr kovásza, miáltal látjuk Jókai egész alkotóművészetét is. Egyik alakot a másik után alkot, csak a mese legyen érdekes, csak az írás maradjon vonzó, töröl, ha ellentmondásba kerül önmagával, de máskülönben sohasem javít, egyszerre két regényt ír, míg a harmadiknak a levonatait nézi át, a munkakedvben, akár a fantáziában is szertelenül tobzódó, hatalmas, egyedülálló. Külön lapra tartozik Pápa, Kecskemét, a régi Komárom rajza s a magyar reneszánsz gyönyörű jellemzése. Mindenütt Carlyle történelmi levegője rezeg: egy szó, egy mondat karon ragad bennünket, és belök a történelmi hangulat kellős közepébe. Ezeket a miniatűr képeket nem lehet elfelejteni sohasem...

Kenyeres Zoltán - Tündérsíp
Kenyeres ​Zoltán könyve a Pesti hírlap híres 1929-es felfedező cikkéből vett idézettel kezdődik és a Psyché elemzésével fejeződik be. Weöres Sándor életét és költői pályáját első megjelent verseitől az 1970-es évek fordulójáig kíséri nyomon. Elvezet Csöngére, megismertet a költő családjával, első olvasmányaival, a szellemi hatásokkal, melyek érték, elkalauzol Pécsre, bemutatja az akkori egyetem körül kibontakozó irodalmi életet és diákmozgalmakat, levelek, dokumentumok alapján világítja meg a harmadik nemzedék indulásának és szerveződésének eddig ismeretlen eseményeit. Életrajz? Tudományos monográfia? Esztétikai és költészetfilozófiai értekezés? A könyvet a vizsgálódás egységes szelleme összefüggő egésszé szervezi, noha formailag három tanulmányból áll. Az első a gyermekkor és a pályakezdés éveit tárja föl, a második az 1940-es évek közepétől az 1960-as évek közepéig terjedő nagy alkotói korszakot elemzi részletekbe menően, a harmadik pedig összegzés gyanánt a Psyché költői világát tekinti át. A sok érdekes és eddig ismeretlen dokumentumot feltáró munka középpontjában mégsem az életpálya eseményei állnak, hanem a költői érzelemkifejezés esztétikai kérdésére kerül benne a hangsúly. Annak a kísérletezésnek költészettani jelentőségére derít fényt, hogy e játékos, varázsos költészet hogyan nyitott gyönyörködtető csodáival új távlatokat a magyar lírában.

Kende Sándor - Sorsom ​a könyv
Kende ​Sándor író és könyvkereskedő - így kezdődne egy lexikoncikk a szerzőről. Több mint húsz kötete jelent meg, s a magyar könyvkereskedelem legendás szereplője. A kötetben a "hőskorszakra" emlékezik, 1945-től 1966-ig, bár csak 1974-ben hagyta el a "szakmát". Azóta szabad foglalkozású író. Mint maga írja: "Az úgynevezett >>hőskorszakra<< akartam és szeretek visszaemlékezni. Amikor gőzösünk még nem robogott biztonságosan lefektetett acélpályán, hanem neki kellett rugaszkodnunk a szekérnek és húzta-tolta ki-ki, ahogyan tudta. Aztán ezekből a tapasztalásokból kialakult, >>megalkotódott<< az új szakmai rend." Kende Sándor e könyve is szépirodalom, de történelem is: a sztorikat szépírói eszközökkel írja meg, s a sztorik igazak. Ennyit elég is elárulnunk az olvasónak, akinek szíves figyelmébe ajánljuk Kende Sándor új könyvét.

Vasy Géza - Illyés ​Gyula
Illyés ​Gyula emberpróbáló és lélekcserélő korban alkotott kivételes életművet. Neve már életében túlnőtt az irodalom határain, hiszen írói munkásságában társadalomalakító szándék is érvényesült. Egy személyben volt lírikus és sorskérdésekről szóló esszéista, drámaíró, valósággal országos intézmény". Forgószélben és szélárnyékban, szövevényes viszonylatok sűrűjében, politika és művészet követelményeinek kettős szorításában dolgozott mindvégig. Alakja idővel a nemzetért és nemzetiségekért felelősséget érző írástudó jelképévé vált. Magyar költő volt és ugyanakkor európai. A hazai állapotokat a nagyvilág összefüggéseiben látta és láttatta. Mindig a magyarság ügyét tartotta szem előtt, határon innen és túl. Rendíthetetlen erkölcsi erővel, magányosan állt őrhelyén évtizedeken át. Vasy Géza a legapróbb életrajzi tényeket is felderítve, bölcs derűvel átitatott, korszerű életrajzot írt Illyésről.

Kispéter András - Gárdonyi ​Géza
Lőrincze ​Lajos mondta egy rádióadásában: „Ha azt kérdezik tőlünk, melyik magyar írót ajánljuk, akitől szép magyarságot tanulhatunk..., akkor az elsők között Gárdonyit szoktuk említeni, ajánlani.” Sokáig különcködő, furcsa embernek tartotta a hivatalos irodalomkritika s ennek révén maga az olvasóközönség is. A „titokzatos, szellemekkel társalkodó egri remete” művészi törekvéseit sokáig nem értették, vagy fé1reértették. Ezt a homályt nemcsak az egyes kritikusok sűrítették, hanem - különösen halála után - a tudatos hamisítások is. Csak az elmúlt tíz esztendőben folyó alaposabb Gárdonyi-kutatás oszlatta el végleg a Gárdonyi-legenda ködét. Kispéter András munkája c. kutatásoknak egyik legjobb eredménye, első összefoglaló pályakép.