A ​Nagy Imre vonal

Bódy Gábor - Végtelen ​kép
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Pogányok
Herczeg ​Ferenc Pogányok című történelmi regényéről, mely az István király halála utáni zavaros időkben, a Vata-féle felkelés idején játszódik, Kornis Gyula 1941-ben ilyen emelkedett hangon ír: "Nyugat és Kelet lelkének tragikus összeütközése, az ősmagyar lélek kereszténnyé átváltódásának történeti problémája aligha tehet még szert mélyebb és szebb lélektani keretre, mint Herczegnek ebben a művészi alkotásában. A Pogányok a magyar irodalom regénytájainak egyik legmagasabb hegycsúcsa."

Ismeretlen szerző - A ​magyar középkor története
A ​kiadó az ezredfordulót és egyben a magyar államiság 1000 évét egy reprezentatív összefoglalással ünnepelte. A tíz kötetes sorozat hazánk históriáját századonkénti bontásban tárgyalja. A szerzők az egyes korok legkiválóbb szakértői, egyetemi oktatók, akik szakítanak az egyoldalú politikatörténeti megközelítéssel, és a magyar történet sokoldalú bemutatására tesznek kísérletet népszerű-tudományos műfajban megírt könyveikben. Az új szintézis a legújabb kutatási eredményeken alapul, és cáfolja a megcsontosodott történetszemléleti közhelyeket. Újszerű megközelítése révén egy új történelemfelfogás bontakozik ki, amelynek lényege - ahogyan a sorozat egyik méltatója fogalmazott - ''a balsors motiválta sikertörténet.''

Ismeretlen szerző - Képeslapok ​és fotók a 20. századi Egerről
A ​kötet alkotói egy múltidéző sétára invitálják a kedves olvasót. Az album képeslap- és fotóanyaga a 20. századi Egert mutatja be, magába foglalva egy évszázad eseményeit és jellegzetességeit. Tóth László gyűjteményének értékes, különleges képeslapjai az 1900-as évek elejétől mutatják be Eger jól ismert arcát, tereit, épületeit, nevezetességeit, majd a továbbiakban az 1960-as és 1970-es évekbeli Eger került fókuszba. Molnár István Géza fotóművész kiváló érzékkel találta meg a kor legjellemzőbb mozzanatait és képei ma már kordokumentumnak tekinthetőek. Nagy gonddal és művészi hozzáértéssel számos olyan épületet, utcarészletet, városi eseményt örökített meg, amelyekre már csak e felvételek segítségével emlékezhetünk.

Bertényi Iván - Nagy ​Lajos király
Nagy ​Lajos király 1326-ban született, s 1342-től 1382-ig uralkodott. Anjou Károly Róbert és Lokietek Erzsébet fiaként csaknem valamennyi európai uralkodóházzal rokonságban volt. A nevéhez tapadt "Nagy" jelző pedig már azt is mutatja, hogy teljesítménye, életműve a nagy középkori uralkodók sorába emeli őt. Miért akkor a máig tartó viták személye körül? Egyebek között azzal a súlyos váddal is illeték, hogy számos hiábavaló hadjáratával fecsérelte az ország pénzét, fiainak vérét, s erőit inkább a török ellen kellett volna fordítania. Bertényi Iván átfogó képet rajzol a korról, s benne Lajos királyról. Érinti és értékeli a legfontosabb társadalmi, gazdasági és politikai kérdéseket. A legnagyobb teret a külpolitikának és a hadjáratoknak szenteli. Mindezt megrajzolva árnyalt értékelést ad a nagy király egész politikájáról, s egyben bemutatja magát az embert is. Ami pedig az elhibázott külpolitikát és a hiábavaló háborúkat illeti, bebizonyítja: Lajos a mindenkori valóságból kiindulva politizált, nem hanyagolta el a belső feladatait, s külpolitikáját az atyja, Károly Róbert nyitotta úton folytatta tovább.

Veresegyháziné Kovács Jolán - Híres ​magyarok utolsó napjai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bethlen István - Válogatott ​politikai írások és beszédek
Bethlen ​István írásainak és beszédeinek első gyűjteménye 1932-ben jelent meg. Ezt követően megnyilatkozásait sem 1945 előtt, sem azóta nem adták ki. Kötetünk a modern kori magyar forráskiadásnak ezt a hiányát pótolja. A válogatás Bethlen István mint politikai gondolkodót mutatja be, s így túlnyomórészt azokat a beszédeit és írásait tartalmazza, amelyek általánosabb gondolati tartalmakat hordoznak. A négy tematikus fejezet közül az első az 1918 előtti erdélyi nemzetiségpolitikust, a második a két világháború közti konzervatív politikai gondolkodót, a harmadik pedig a harmincas-negyvenes évek külpolitikai megfigyelőjét és elemzőjét mutatja be. A negyedik fejezet Bethlen egyetlen írását tartalmazza: az 1944-ben papírra vetett A magyar politika a második világháborúban című, megrázó erejű politikai esszéjét. A kötetet a szöveget értelmező utószó és a névmutató zárja le.

Kapa Mátyás - Izzik ​a parázs
A ​romantikus történelmi kalandregény a 19. századi Magyarországra kalauzolja el az olvasót. Dicső kor, sok izgalommal és megannyi kérdéssel. Ki és miért gyújtja fel Cegléd városát? Mire juthat egy árván maradt fiú ezekben az években? Megtalálhatja-e a boldogulását a becsületes, dolgos magyar ember egy forrongó világban? Hogyan lesz a forradalomból szabadságharc, kik és miért ragadnak fegyvert a magyar haza védelmében? Kihunyt-e a lázadás parazsa a világosi fegyverletétel után? Meg lehet-e törni a szabadság eszméjében hívőket száműzetéssel, várfogsággal? Hogyan lehet az emigrációban élő Kossuth Lajost országgyűlési képviselővé választani a Habsburg Monarchiában? A reformkortól a forradalmon, az önkényuralmon és a kiegyezésen át a "boldog békeidők" kezdetéig ívelő regényben egy magyar kisváros, Cegléd történetét, és az ott élő emberek kalanddal, küzdelmekkel, romantikával, bánattal és örömmel fűszerezett hétköznapjait követhetjük nyomon. És közben Vilmos, a vékony, sötét hajú, sötét szemű, csibésztekintetű árva fiúcska is felcseperedik, és rálel mindarra, ami az életben fontos...

Ismeretlen szerző - Törvényes ​megszállás
EZ ​A KÖTET A HAZAI LEVÉLTÁROS SZAKMA széleskörű összefogásának az eredménye. Az MNL Országos Levéltára és a 20 megyei levéltár munkatársai példás együttműködés keretében, szakmai tudásuk legjavát nyújtva tárták fel és válogatták ki a korábban nem publikált, nehezen hozzáférhető levéltári dokumentumokat. A Magyarországot megszálló szovjet csapatok 1944-1947 közötti tevékenysége hosszú évtizedekig tabunak számító témakör volt a történettudomány számára. Forrásadottságaink is rendkívül szűkösek ebből az időszakból, hiszen a front átvonulása idején a háborús állapotok miatt írásbeliség alig volt, a közigazgatás újraindítását követően pedig sokan talán már nem tudtak vagy nem is akartak panaszt tenni az őket ért atrocitások ügyében. A tények ismeretéhez a szórványos források közlésének azonban alapvető a jelentőségük, és a magyar történettudomány szempontjából is lényeges feladat. Ezúttal a feltárt dokumentumok és néhány szempont alapján felvázoljuk, hogy milyen összkép rajzolódik ki a szovjet csapatok 1944-1947 közötti magyarországi tevékenységéről. A 20. századi történelmünkben az 1944-1947 közötti sorsfordító évek új korszak - a szovjet érdekszférában töltött közel fél évszázados periódus - kezdetét jelentették. Az ország fokozatosan megszabadult ugyan a nyilas rémuralomtól és a német megszállástól, de egy pillanatra sem nyerte vissza a függetlenségét: a szovjet hadsereg előrenyomulása következtében 1944 őszétől hadműveleti területté s ezzel együtt - nemzetközi jogi értelemben is - újból megszállt térséggé vált. Márai Sándor szavaival élve: „az orosz katonák sokak számára egyféle felszabadulást is hoztak, menekülést a náci terror elől. De szabadságot nem hozhattak, mert az nekik sem volt.” * A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon: ELŐSZÓ - FOREWORD • A Vörös Hadsereg és a Szovjetunió második világháborús győzelme; • Magyarország és a térség szovjetizálásának kérdései; • Historiográfiai áttekintés; • Törvényes megszállás; • Atrocitások, deportálások, gazdasági károkozás a levéltári dokumentumok tükrében; FELHASZNÁLT IRODALOM INTRODUCTION (SUMMARY) IRATOK: I. A szovjet csapatok bejövetele, első intézkedéseik; II. További tevékenységük, kapcsolattartásuk a magyar hatóságokkal; III. A lakossággal való érintkezés, atrocitások; IV. Gazdasági károkozás, rekvirálások; V. Mindennapi életünk; Iratjegyzék - List of documents - Személynévmutató - Helységnévmutató - Tárgymutató FÜGGELÉK * A „Törvényes Megszállás” című ezen kiadványt a kötet alábbi szavaival ajánljuk: „Remélhetőleg minél több olvasóhoz eljut majd ez a könyv, hiszen az itt publikált igen izgalmas iratok egy olyan történelmi korszakot elevenítenek fel, amely sokak számára ismerős, akár a saját tapasztalataik nyomán, akár szüleik, nagyszüleik elbeszélései révén.”

Vitéz Miklós - Könyves ​Kálmán és II. István
A ​sorozat ötödik kötete Könyves Kálmán és fia II. István uralkodásának történetét foglalja össze, az eddigi kötetkehez hasonló formában és stílusban. Szent László halálát követően testvére, Géza idősebbik fia követte a trónon. A szerző hosszan és élvezettel ecseteli a krónikák emlékezete szerint okos és művelt, ám számos testi hibával megvert, eredetileg papnak szánt Kálmán és testvére, a délceg, daliás harcos képében ábrázolt, Szent László kedvenceként számon tartott Álmos több évtizedes küzdelmét a hatalomért, amelyre Álmos és fia Béla - a későbbi II. (Vak) Béla király " megvakíttatása tett pontot egy időre. A kiadvány nagyobbik része foglalkozik Kálmán uralkodásával és a családi-hatalmi viszálykodások mellett azért szót ejt az uralkodó törvényhozói, hadvezéri teljesítményéről, illetve hódításairól is. Halála után a trónon fia követte, akinek szinte egész életét a hadakozások töltötték ki, nemcsak rokonaival, hanem szinte országa össze szomszédjával a velenceiekkel, oroszokkal, csehekkel és bizánciakkal is csatázott. A szerző színes és eleven, bár esetenként túlzottan leegyszerűsítő, fantáziájának is bő teret engedő elbeszélése a közép- és kora újkori krónikák, kisebb részben pedig a történeti feldolgozások alapján foglalja össze a tizenkettedik század első harmadának eseményekben gazdag történéseit.

Kiss-Béry Miklós - II. ​Mátyás, II. Ferdinánd, III. Ferdinánd
A ​tizenhetedik század, vagyis az 1600-as évek egész Európában, de Ausztriában, sőt még magyar földön is sok izgalmat ígértek. Ez volt az a korszak, amikor más európai udvarokhoz hasonlóan a Habsburgok is pompázatos királyi udvart építettek ki maguknak Bécsben. Ez volt az az időszak, amikor új eszmék kezdtek áramlani – de ekkor törtek ki a több évtizedig tartó nagy háborúk is. Ebben a kötetben, ahol folytatjuk a „királyi Magyarország” uralkodóinak életrajzát, már szó lesz azokról a felkelésekről is, amelyek a Habsburg-uralom ellen irányultak…

Albert Gábor - Hol ​vannak azok az oszlopok?
Albert ​Gábor regényeben minden arra az igazságtevő és megtisztító viharra utal, amelyet 1956 októbere a magyar és a 20. századi világtörténelemben jelentett. A cím a Bibliából ismert, százszor megalázott, csapdába ejtett, megvakított, de még vakon is a rárótt kötelességét teljesítő Sámson hőstettére utal. Ő kérdi ugyanis rabtartójától és kísérőjétől, mikor cirkuszi mutatványként a két hatalmas oszlopon nyugvó templomba viszik, hogy hol vannak azok az oszlopok? `Azzal átfogta Sámson a két középső oszlopot, amelyeken a ház nyugodott, az egyiket jobb kezével, a másikat bal kezével. Megfeszítette erejét, úgyhogy a ház rádőlt a városfejedelmekre, és mindazokra, akik benn voltak.` (A bírák könyve 16. rész. 26-30. vers) A könyv `hősei` közül többen is erre a sámsoni szerepre készülnek, s a regény nem más, mint `fogáskeresés` azokon a bizonyos, rendszert tartó oszlopokon. Jóslás, prófécia, tiszteletadás egyszerre ez az 1956 szellemét sugárzó, annak emlékét idéző, emberi sorsidéző, emberi sors.

Kiss-Béry Miklós - II. ​Ulászló, II. Lajos és I. (Szapolyai) János
Mátyás ​király halála után a nagy király testi hibás és nem túl tehetséges fia, Corvin János herceg mindent megtett, ami tőle tellett, hogy apja trónjára kerüljön. A lengyel Jagelló-család sarja, a cseh király Ulászló kerekedett felül végül is. A magyar urak azért választották királyuknak éppen őt, mert akarat nélküli embernek, tehetetlen bábnak tartották, akivel azt tehetnek, amit akarnak. És bizony ki is használták a végletekig minden értelemben. Mindaz, amit Mátyás három évtized alatt felépített, már II. Ulászló uralkodásának első tíz éve után szinte romokban hevert. Szapolyai János, az utolsó magyar király pedig szintén gyenge embernek bizonyult – csak másképpen, mint elődei…

Kapor Elemér - Kisváros ​a felhők fölött
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kiss-Béry Miklós - I. ​Lipót és I. József
Izgalmas ​korszakot ölel fel kettejük uralkodása, miközben a Habsburgok és Európa egy része fokozott vallásüldözést folytat. Ugyanakkor érik már a török kiűzése, másfélszáz év után a Nyugat és a magyarok közösen kiűzik a törököket. Ebben a korban él és harcol a királyi Magyarországon Zrínyi Miklós, a szigetvári hős költő dédunokája.

Kiss-Béry Miklós - I. ​(Hunyadi) Mátyás
A ​király, aki meglepte nemcsak a magyarokat, de a külföldet is. Itthon egy tizenöt éves gyereket koronáztak meg, mert azt remélték, gyámok által kézben tarthatják. De kiderült, komolyan veszi címét és máris szétcsapott ellenségei és "jóakarói", sőt saját rokonai között is. Nagy király lett belőle, aki a humanizmus és a reneszánsz jeles képviselője lett nemcsak itthon, de egész Európában is. A legműveltebb magyar király, aki nem riadt vissza a háborúktól sem.

Gerő András - Ferenc ​József és a magyarok
A ​könyv egy viszonyról szól. Arról a kapcsolatról, amely a magyar történelemben ténylegesen a leghosszabb ideig uralkodó ember, Ferenc József és a magyarok között létezett. Minden ilyen hosszú ideig tartó viszony változik. Az uralkodás előtti bimbódzó szimpátia idegenséggé változott, majd egyrészt leigázási szándék, másrészt gyűlölet lett belőle. Előbb-utóbb mindkét fél belátta, hogy ahogy ő képzeli a kapcsolatot, az úgy nem működik. Kölcsönös engedmények árán törvényesítették a viszonyt. Ekkor se jött létre a szerelem, de egy olyan házasságot láthattunk, ahol mindkét fél tudta, hogy hol a másik tűréshatára, s milyen szabályokat kell betartani ahhoz, hogy a kapcsolat kiszámíthatóan működjék. Ahogy teltek-múltak az évek egyre inkább megszokták egymást a felek, s válásra valójában komolyan már senki se gondolt.

Árkus József - Lenin-fiúk
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karsai László - Szálasi ​Ferenc
"Szálasi ​Ferenc politikai életrajzának megírása során több kérdésre próbáltam választ adni: ki volt, milyen (magán)ember volt? Miért hagyta ott a biztos karrierrel kecsegtető katonai pályát, miért lett politikus? Kik voltak fő támogatói, barátai és főbb politikai ellenfelei? Milyen eszmékkel, gondolatokkal lépett a politikai pályára, mi volt "hungarizmusa" lényege? Hogyan lett a Horthy-rendszer leghatalmasabb ellenzéki mozgalmának vezetője? Miért nem léteztek politikai és gazdasági kapcsolatok Szálasi és pártja-mozgalma, valamint a náci Németország között? Mikor, miért szánták rá magukat a németek arra, hogy őt Horthy Miklós kormányzó helyére ültessék? Hatalomra jutása után milyen kül- és belpolitikát folytatott, miben és miért különbözött Szálasi "zsidópolitikája" a Sztójay-kormányétól?" Szálasival és rendszerével kapcsolatban ma is számos előítélet, tévképzet él a köztudatban és a tudományos közbeszédben egyaránt. Karsai László húsz év kutatásait összegző hatalmas művében új források, elsősorban Szálasi naplói, valamint a Hungarista Napló alapján igyekszik másfajta, árnyaltabb képet kialakítani a „nemzetvezetőről” és rendszeréről. A kötet számos korabeli dokumentumot és fotót tartalmaz, köztük eddig ismeretleneket is.

Móricz Zsigmond - Erdély ​I-III.
A ​mű az Erdély aranykorának záróakkordja, bár tervezett még egy negyedik kötetet is, a Hadak ura címmel, ám ennek megírásától a kiadó érdektelensége eltérítette. Ez is Bethlen Gábor regénye, fejedelemségének hatodik esztendejéről szól, a férfiszenvedélyről, az emberi hűségről és a harci készülődésről. Móricz Zsigmond így tűnődik egyik vallomásában hőséről: "nemzeti hőst kerestem, akiről regényt lehet írni, valakit, aki evvel a néppel nagyot tudott alkotni... Így állapodtam meg Bethlen Gábornál, akiben rögtön sok rokonszenves vonást leltem: árva gyerek, maga csinálta ember, s ízig-vérig magyar minden célkitűzésben. Ma már nem látom politikáját a második korszakban annyira magyarnak: őbenne is hatalmi vágy van, s a háborúra is azért indult ki, hogy cseh király lehessen... Az asszonykérdés pedig a Janka probléma. Íme, kilenc éve meghalt, és nincs több asszonyesetem. Soha más nő nem érdekelte >>elszánt poéta ceruzámat<<, csak a vele való élethalálharc. Ő levonta a konzekvenciákat; én tovább vívódom vele. Ő tett íróvá, s ő tart ma is." - Nagy íróvá tette. Erdély s a XVII. század magyar és közép-európai történelmét tőle tanuljuk tisztelni is, átélni is.