This Side of Paradise / The Last Tycoon

G. Szabó Judit - Kristályszív ​akció
Anikó, ​a Kovács család középső lánya már megint jókor volt jó helyen. Most éppen Amerikába, egy varázslatosnak ígérkező téli vakációra repítette a Los Angeles-i gép. Nem az ő hibája, hogy a karácsonyi sítúra vége a vártnál sokkal zaklatottabbra sikeredett. A következő néhány nap történetét még Anikó tévékrimiken edzett fantáziája is csak bukdácsolva tudja követni. De félni azért nem kell, nagymamának most is igaza lesz. Anikó sértetlenül kerül haza, és a búzavirágszemű Évi kedvéért a végére lakodalom is kerül. Aki viszont hangosan tippel a tettesre, annak Mari átharapja a torkát!

G. Szabó Judit - Sok ​a csinos lány
A ​három testvér - a nagyszájú Mari, a mindenre kíváncsi Anikó és a búzavirágszemű Évi - most újabb kalandokba keveredik Mari névnapján, ahonnan a fiúk jól elkésnek, kiderül, hogy a szerelem nem is olyan egyszerű dolog, a legjobb ajándék pedig egy fekete kiscica...

Erlend Loe - Doppler ​hazatér
Doppler, ​a lázadó norvég antihős végül hazatér, de az érkezés nem bizonyul felhőtlennek. Azt kell tapasztalnia, hogy a világnak – legalábbis ahogy eddig ismerte – mára vége. A visszailleszkedés is van akkora kihívás, mint az elmúlt évek kalandjai. Félszeg próbálkozásai során bepillantást nyerhetünk a oslói kertvárosok tunya jólétébe, megismerjük Doppler családját, feltűnik az alfahím szerepére pályázó, fölöttébb kanos vetélytársa, továbbá egy világvégeváró mozgalom feketeöves guruja. Viszontlátjuk Bongót, a háziasított jávorszarvast, sőt még a dán pornóipar bugyraiban is kiadósan megmerítkezünk, mire a háromkötetnyire duzzadt road movie végén eljutunk Doppler evangéliumáig, a szakrális pornográfiáig. Loe hamisítatlan skandináv humorral tálalt társadalomkritikája ezúttal is tűpontos, mégis kezdünk gyanakodni, hogy Dopplernek nem a világgal van rendezetlen ügye, sokkal inkább saját magával. Erlend Loe-val ismét mesélőkedve teljében, legjobb formájában találkozunk. A trilógia zárókötete önmagában is élvezetes olvasmány, Doppler-rajongóknak pedig egyenesen kötelező.

Ben Brooks - Lolito
„Meztelenül ​fekszem az ágyban, sört iszom, és szállodai honlapokat böngészek. Mind tök egyforma. Mind tisztának látszik, mind csupa márvány, és mind homokszínű. A Marble Arch közelében foglalok. Kétszázhét font egy éjszaka. Az kétszázhét sör. Az négy olcsó kurva. Macy online. – Foglaltam szállodát, a Marble Arch közelében. – Szuperül hangzik, szivi. Alig várom, hogy találkozzunk. – Ja, hát én is. – Enyhén ideges vagyok. – Ne legyél. De legyél. Csak egy gyerek vagyok. Pedofilnak érzed majd magad, és kiszaladsz a világból.” Amikor Etgar megtudja, hogy első szerelme megcsalja őt, nagy bánatában az interneten lel vigaszra Macy, az unatkozó háziasszony személyében, aki nem mellesleg egy igazi milf. Kettejük kapcsolata eleinte kizárólag virtuális alapokon nyugszik, de aztán kitalálják, hogy találkoznak. Egy hotelszobában. Ez az esemény pedig fenekestül fordítja fel az életüket. Meg még néhány emberét a környezetükben. A Lolito egy 15 éves fiú szerelmi története. Végtelenül vicces, tabukat döntögető és helyenként kifejezetten felháborító regény a Z generáció kamaszainak legédesebb fantáziájáról.

Pauline Réage - O ​története
O-t, ​a független párizsi lányt, kedvese autóba ülteti, elveszi tőle bugyiját és harisnyatartóját, s közli vele, hogy ezeket többé nem viselheti. Elviszi egy kastélyba, ahol O-t meztelenre vetkőztetik, megerőszakolják, kikötözik és megkorbácsolják. Elmondják neki, hogy ezt ezentúl bárki megteheti vele, s ha vét a szigorú rend ellen, azt vesszőzéssel büntetik; de ettől függetlenül is mindennap megkorbácsolják. Föltéve, ha beleegyezik. És O, a független, szabad lény, beleegyezik. Így kezdődik a huszadik századi francia irodalom kétségkívül legnagyobb hatású regénye. Pauline Réage - akinek a kiléte mindmáig a francia kultúra egyik jól őrzött titka - ötvözi az évszázados hagyományokra visszatekinthető francia erotikus elbeszélést a huszadik század döbbenetével: miért vállal szenvedést és mártíromságot az ember egy nemes eszmével álcázott aljas ügyben.

Thierry Loisel - A ​lélektelen test
A ​regény borítóján Egon Schiele képe látható, melyen egy fiatal nő vetkőzik, alig észrevétlenül érinti meg mellét, mint aki most fedezi fel a testét. Valami ilyesmi történik a regény hősnőjével, Mélanie-val is: naplót ír a maga választotta félhomályban – vetkőzik. Csak úgy hullanak le róla a húsba vágó, soha kimondani nem akart, arcpirító, néha obszcén, néha áttetszően finom, hol el-, hol leleplező szavak. A regényben tehát egy nő vetkőzik – több színen és több értelemben is: a regény minden prüdériától mentes, extatikus szex-jeleneteiben ugyanúgy, mint azokban a sorokban, ahol maga a lélek bújik elő a rá préselődött maszkok, a meztelen hazugságok alól. A Lélektelen test fiktív nőalakja hús-vér, eleven lény, portréja azonban lényegileg emblematikus. Az írói metamorfózis szándéka nem a stílusjáték, a női elbeszélés imitációja, hanem sokkal inkább a „Mélanie-jelenség” feltárása. A regény nőalakja korunk „betegségének”, az odaadás hiányának és egyúttal az arra való mélységes vágynak a szimbóluma. Modern mítosz a közelségről és a távolságról, az intimitás határairól.

Thierry Loisel - Pécsi ​látogatás
Thierry ​Loisel francia író, műfordító, filmrendező 1955-ben született, angol és olasz és magyar írók (Kosztolányi Dezső, Csáth Géza) műveit is átültette franciára. 1998-ban filmet forgatott Giulietta ou l’Identification („Giulietta avagy az azonosítás”) címmel. 2007 óta Budapesten él. Magyarul megjelent művei: Öt olasz novella (fordította Barna Anett, Budapest, Kijárat Kiadó, 2011); Tollbavágó történetek (fordította Bereczki Péter Levente, Budapest, Kijárat Kiadó, 2012). A történet elbeszélője alkotói válsággal küzdő zenész, aki egy téli napon Pécsre téved. A város egyre inkább különös játék színhelyévé válik, melynek szabályait egyre kevésbé tudja követni az értelem: mintha a külső és belső valóság egyformán darabokra tört volna az elbeszélő tudatában, s mintha a kétféle valóság összekeveredett mozaikdarabkáit rakosgatná egymás mellé. Pécs utcái, épületei álomszerű jelenetekben válnak különös találkozások helyszíneivé.

Arnaldur Indriðason - Rókalyuk
Erlendur ​felügyelő visszatér gyermekkora színhelyére, a Keleti Fjordvidékre, és egykori szülőházának romjai között üt tanyát. Feltett szándéka, hogy végére jár a családja életét gyökeresen megváltoztató múltbeli tragédiának: nyolcéves öccse, Beggi eltűnésének. Egy másik régi eltűnési ügy is nagyon foglalkoztatja. 1942-ben egy hóviharban nyoma veszett egy Matthildur nevű fiatalasszonynak. A falusi pletyka hazugságokról, megcsalásról és bosszúról duruzsolt. Amikor Erlendur elkezd a nő eltűnésének végzetes éjszakája felől kérdezősködni, elvesztett testvérével kapcsolatban is új gyanú támad benne. Vajon sikerül a felügyelőnek megoldania az évtizedekkel ezelőtti eltűnési eseteket? Vagy az erők, amelyek igyekeznek meggátolni a nyomozását, hatalmasabbnak bizonyulnak nála?

Paul Auster - Holdpalota
Senki ​sem felelős a történtekért; ettől azonban nem kevésbé nehéz elfogadnom, hogy így alakultak a dolgok. A rossz időzítésen múlott az egész. Lekéstük a csatlakozást, hogy úgy mondjam, vakon tapogatóztunk a sötétben. Ott voltunk mind, ahol lennünk kellett, s mégis elkerültük egymást; pedig hajszál híja volt, hogy egy csapásra kikristályosodjon körülöttünk minden. Végső soron erről szól ez az egész történet. Az élet: elvetélt lehetőségek sora. Minden részlet együtt van kezdettől fogva, ott a kirakós játék összes darabja, csak éppen az ember nem tudja összeállítani magának a képet. Akárcsak Paul Auster New York trilógiá-jának hősei, ennek az erősen életrajzi jellegű műnek a főhőse is homályos szimbólumok közt éli sejtelmes életét, megtapasztalja a benne lakozó űrt, ám végül kinyílik a szeme egy szabadabb, teljesebb létezésre. A történet 1969 nyarán kezdődik, amikor az ember először lépett a Holdra. A hős, Marco Stanley Fogg, akinek mindhárom neve híres utazóra utal, szintén az ismeretlen felfedezésére indul. Életútja más életekkel fonódik össze: megismerkedik egy lánnyal, aki megmenti az éhhaláltól; elszegődik egy mozgásképtelen, vak öregúrhoz, akinek eltorzult tudatán át Fogg merőben más képet kap az emberekről és a világról; megismerkedik valakivel, akiről véletlenek sorozatán át kiderül, hogy nem más, mint az apja; és gyalogszerrel átkel a sivatagon, Utah-tól a Csendes-óceánig. Paul Auster egyedülálló jelenség a mai amerikai irodalomban; semmiféle áramlattal, divattal nem rokonítható. Hősei egyforma otthonossággal mozognak a modern nagyvárosban és a lélek kietlen tájain. Helyét az amerikai kritika a posztmodern után-ra teszi.

Philip Roth - Szellem ​el
Rip ​Van Winkle visszatér szülővárosába, és mindent máshogy talál - Nathan Zuckerman újra New Yorkba érkezik, tizenegy év elteltével. New England-i hegyén, magányosan, Zuckerman nem volt semmi más, csak író: se hang, se média, se terrorista fenyegetés, se nő, se hír, se más feladat, mint az írás és az öregkor elviselése. Mintha a halálból tért volna vissza, úgy jár az utcákon, és gondosan őrzött magánya három váratlan kapcsolat következtében széthullik. Az első kapcsolat egy fiatal házaspár, amellyel hirtelen ötlettől vezérelve lakást akar cserélni. Ők elmenekülnének az ikertornyok lerombolása utáni Manhattanből, Zuckerman pedig visszatérne a városba. De a találkozás első percétől kezdve Zuckerman leginkább a magányát szeretné felcserélni a fiatal feleség, Jamie erotikus vonzására, amely visszacsábítja mindenhez, amit, azt hitte, maga mögött hagyott már: az intimitáshoz, a szív és a test pezsdítő összjátékához. A második kapcsolat Zuckerman ifjúságából bukkan fel: Amy Bellette első irodalmi példaképének, E. I. Lonoffnak volt a múzsája és társa. A hajdan ellenállhatatlan Amy ma betegség gyötörte vénasszony, de rendületlenül őrzi a nagy puritán író emlékét, aki rávezette Nathant az írói hivatás magányos útjára. A harmadik kapcsolat Lonoff önjelölt életrajzírója, egy fiatal irodalmi véreb, aki bármit hazudna, bármit megtenne, hogy kiderítse Lonoff "nagy titkát". Zuckerman, noha nem akart többé belemerülni a viharos emberi érzelmekbe, egyszeriben rákényszerül, hogy szerelem, bánat, vágy és harag szívszorító lehetőségeinek belső drámáját játssza el. Roth korábbi regényei - A szellem árnyékában melankolikus komédiája, valóság és képzelet ellenpontja a The Counterlife-ból, a Deception jellegzetes párbeszédei - idéződnek fel ebben a műben, melyben Roth ismét megcsillogtatja páratlan stílusát és témakezelését, s új szakaszt nyit a műfaj iránti rendületlen elkötelezettségében.

Philip Roth - Pedig ​milyen jó kislány volt
Első ​regényének, az Isten veled, Columbus-nak megjelenése óta Philip Roth-ot a mai amerikai irodalom vezéralakjai között tartjuk számon. Pedig milyen jó kislány volt című regénye Lucy Nelson életútját rajzolja meg, az igazság kutatásának csak a valóban nagy írókra jellemző szenvedélyességével. Szenvedélyesség jellemzi főhősét is, aki a jó és a rossz állandó szembesítésének gyötrő, már-már elvakult vágyától sarkallva kísérli meg helyreütni a világ képzelt rendjét, megjavítani vagy egyszerűen félresöpörni a rosszat, és - kerüljön bármibe - megvalósítani az elképzelése szerinti jót. Környezete egy ideig csak tűri Lucy Nelson túlfűtött, világjavító akarásait, de végül saját fegyverét fordítja a magányos lázadó ellen. Philip Roth mély részvéttel, egyszersmind könyörtelen tárgyilagossággal ábrázolja a "jó kislánynak" induló Lucy meghasonlását a világgal, családjával, önmagával.

Ismeretlen szerző - Lehetséges-e ​egyáltalán?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Márkus György - Vajda Mihály - A ​Budapesti Iskola
A ​kötet átfogó, bár közel sem minden részletre kiterjedő „pályaképet” vázol fel Lukácsról, oly módon, hogy végigelemzi a XX. század valamennyi releváns filozófiai problematikáját és kérdésfeltevéseit.

Kjell Askildsen - Úgy, ​mint azelőtt
Nagyon ​korán kezdtem el olvasni. Mikor Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés-ét olvastam, megértettem, hogy az ember tényleg bele tud betegedni az olvasásba, hogy az irodalom ennyire elragadhat. Megismertem azt az erőt, ami az irodalomban rejlik. És nagyon korán olvasó ember lettem. És ez az oka annak, hogy az ember elkezd írni: a közlési kényszer, az önkifejezés igénye. Nem gondolom azt, hogy pesszimista író volnék. Legalábbis arra törekszem, hogy ne legyek az. De a komoly irodalom sajátossága, hogy az ember nem idillekről ír. Engem az emberek érdekelnek. Bármit írok is, a középpontban az ember áll - mondta magáról Kjell Askildsen a Túl sok szó forog a világban című portréfilmben (Duna Televízió, 2010). Az 1929-ben született Kjell Askildsent a háború utáni skandináv irodalom megújítójaként tartják számon, a norvég minimalizmus atyjaként vonult be a világirodalomba. Bár pályája elején írt két regényt, novellistának tartja magát. 1953-ban jelent meg első kötete, de az áttörést az 1983-ban megjelent Thomas F utolsó feljegyzései a nagyközönség számára hozta meg. Számos díjat elnyert (Aschehougprisen, Doblougprisen, Brages hederspris stb.), az utóbbi években a legfontosabb kitüntetése a 2009-es Svéd Akadémia Északi Nagydíja. Ugyanabban az évben Nobel-díjra is jelölték. Műveit több mint húsz nyelvre lefordították. Kötetünk áttekintést ad Askildsen munkásságáról, a kezdetektől a legutolsó művekig. Askildsennél soha egyetlen fölösleges mondatot nem találunk: a sejtetés, a fekete humor, a letisztult párbeszédek, a jelzőktől mentes nyelv módszerének sajátos vonásai. Írásaiban gyakran foglalkoztatja a magány, a félelem, az emberi kapcsolatok vagy éppen ezek hiánya, de humora, finom iróniája és a szó klasszikus értelmében vett humanizmusa révén mégsem válik pesszimistává. Fekete humor, sejtetés, tárgyilagosság, erős társadalomkritika jellemzi a műveit.

William Gibson - Neurománc
Vigyázz, ​ha jön a jövő...! Case, a konzolcowboy, az adatmezők magányos vándora magára haragította megbízóit, s ezért a hibáért képességei legjavával kellett fizetnie. Azóta üzletel, a fennmaradásáért küzd a XXI. századi Japán alvilágában, ahol a pénz szava törvény, a könnyelműség büntetése pedig gyors, kíméletlen halál... Armitage, a kékszemű démon azonban nem az üzletkötés szándékával keresi fel Case-t. Neki az aranykezű számítógépvirtuózra van szüksége. Társnője az acélkarmú, harcra drótozott izomzatú Molly indítékai még különösebbek... Megbízójuk a világ legzseniálisabb komputere svájci állampolgár. Szabadparton, ebben a fura, égi Las Vegasban él, egy arisztokrata dinasztiát szolgál. Úgy határozott, kivívja szabadságát. Bármi áron... A modern SF csúcsteljesítménye!

Köves Gábor - Mi ​az, hogy nagymenők?
"Köves ​Gábor újságíró, Magyar Narancs és a narancs.hu munkatársa, legendás sztárinterjúk készítője. Kötetünkben a legnépszerűbb interjúiból közlünk válogatást, amelyből többek között az is kiderül, miről beszélget Philip Roth, Don Delillo és Paul Auster egy vacsoraasztalnál; hogy miképpen bírták éneklésre Monthy Pythonék Stephen Hawkingot; hogy mi kéne ahhoz, hogy Donald Trump Pussy Riot-tag lehessen; hogy miért lépett fel Mads Mikkelsen Rihanna videoklipjében; hogy mi volt Esterházy Péter első gyermekkori erotikus olvasmányélménye; és hogy miért vágta pofon Vargas Llosa García Márquezt." (a Kiadó) Köves Gábor 1973-ban született Budapesten. Újságíró, a Magyar Narancs és a magyarnarancs.hu munkatársa. Ha teheti, utazik és interjúzik: Paul Austerrel egy brooklyni cukrászdában, Philip Rothtal egy manhattani nappaliban, Lars von Trierrel egy koppenhágai házikóban, Esterházy Péterrel egy pesti könyvesboltban beszélgetett.

Don DeLillo - Zero ​K
The ​wisest, richest, funniest, and most moving novel in years from Don DeLillo, one of the great American novelists of our time—an ode to language, at the heart of our humanity, a meditation on death, and an embrace of life. Jeffrey Lockhart’s father, Ross, is a billionaire in his sixties, with a younger wife, Artis Martineau, whose health is failing. Ross is the primary investor in a remote and secret compound where death is exquisitely controlled and bodies are preserved until a future time when biomedical advances and new technologies can return them to a life of transcendent promise. Jeff joins Ross and Artis at the compound to say “an uncertain farewell” to her as she surrenders her body. “We are born without choosing to be. Should we have to die in the same manner? Isn’t it a human glory to refuse to accept a certain fate?” These are the questions that haunt the novel and its memorable characters, and it is Ross Lockhart, most particularly, who feels a deep need to enter another dimension and awake to a new world. For his son, this is indefensible. Jeff, the book’s narrator, is committed to living, to experiencing “the mingled astonishments of our time, here, on earth.” Don DeLillo’s seductive, spectacularly observed and brilliant new novel weighs the darkness of the world—terrorism, floods, fires, famine, plague—against the beauty and humanity of everyday life; love, awe, “the intimate touch of earth and sun.” Zero K is glorious.

Don DeLillo - Point ​Omega
In ​this potent and beautiful novel, the writer The New York Times calls “prophetic about twenty-first-century America” looks into the mind and heart of a scholar who was recruited to help the mili­tary conceptualize the war. We see Richard Elster at the end of his service. He has retreated to the desert, in search of space and geologic time. There he is joined by a filmmaker and by Elster’s daughter Jessica—an “otherworldly” woman from New York. The three of them build an odd, tender intimacy, something like a family. Then a devastating event turns detachment into colossal grief, and it is a human mys­tery that haunts the landscape of desert and mind.

Don DeLillo - Players
In ​this remarkeble novel of menace and mystery Pammy and Lyle Wynant are an attractive, modern couple who seem to have it all. Yet behind their "ideal" life is a lingering boredom and quiet desperation which leads both of them into separate but equally fatal adventures. And still they remain untouched, "players" indifferent to the violence that surrounds them, and that they have helped to create. "Don DeLillo... is original, versatile, and, in his disdain of last year's emotional guarantees, fastidious... Into our technology-ridden daily lives he reads the sinister ambiguities, the floating ugliness of America's recent history" John Updike, _New Yorker_ "A witty, harrowing and superbly controlled novel about modern alienation and violence" _Washington Post_

Don DeLillo - Libra
An ​unparalleled work of historical conjecture, ranging imaginatively over huge tracts of the American popular consciousness, Don DeLillo's Libra contains an introduction by the author in Penguin Modern Classics. In this powerful, eerily convincing fictional speculation on the assassination of President John F. Kennedy, Don DeLillo chronicles Lee Harvey Oswald's odyssey from troubled teenager to a man of precarious stability who imagines himself an agent of history. When "history" presents itself in the form of two disgruntled CIA operatives who decide that an unsuccessful attempt on the life of JFK will galvanize the nation against Communism, the scales are irrevocably tipped.