|
Nemzeni, szülni, születni könnyű; az ember, amióta szerepét tanulja – temetni is tanul. Feje fölé nőnek a tárgyak, megannyi díszlet; és nemcsak szeméthelyeivel nem tud mit kezdeni – halottaival sem. Itt alig látni valamit. Jelzéseit a brutálisan tárgyakká szervezett anyagnak, s köztük – nem csupán mezítlensége által – pőrén az embert. A halandóság s az elmúlásra való felkészülés privilégiuma a főszereplőé, a rendezés joga is – ám a kellékek létezése a visszavonhatatlan.
Kapcsolódó könyvek
Hevesy Anna - Hevesi Katalin - Kincses Károly - Hevesy Iván és Kálmán Kata könyve
Kálmán Kata és Hevesy Iván külön-külön egyaránt fontos helyet foglalnak el a 20. század magyar fotótörténetében. Ugyanakkor megítélésük mindeddig erősen szegmentált volt: Kálmán Kata csak mint szociofotós jut eszünkbe, a Tiborc-album fotós tevékenysége minden más részét elfedi előlünk. Hevesy Ivánról mindenki tudja, hogy elméleti író, kritkus, de gazdag alkotótevékenységének egyéb elemeit általában figyelmen kívül hagyjuk. A szöveg és a képanyag megmutatja, hogy Kálmán Kata harmincas években kezdődött majd negyven éves fotós pályája a szociofotón kívül egyként kiterjed a tájfényképezésre, a néprajzi fotózásra, magában foglalja Budapest megörökítését és egy sajátos városfényképezést is. Hevesy Iván esztétikai, fotótörténészi munkássága mellett pedig nagy hangsúly kerül arra is, hogy fotográfusként is jelentős személyiség volt, ő tanította meg fényképezni Kálmán Katát, s a legtöbb képüket bizonyíthatóan együtt készítették. A népi építészet, a falusi életképek, tájképek mellett fontos sorozatot szentelt a kapuk és ablakok fényképezésének, a kötet számos, az új tárgyiasság szellemében fogant csendéletét is közli. A kötet a művészházaspár két lányának visszaemlékezése és Kincses Károly monografikus igényű párhuzamos pályarajza mellett minden eddiginél bőségesebb apparátust tesz közzé (bibliográfia, oeuvre-katalógus).
Tót Endre - Semmi sem semmi / Nothing ain't nothing
"Tót Endre művészetének két, egymást állandóan zavaró, elhomályosító és mégis egymást kölcsönösen átfényesítő és élesítő optikája van, melynek gyújtópontjai ide-oda imbolyognak az alkotói lényét körülölelő képlékeny és roppant érzékeny mágneses mezőben. Az egyik optikán keresztül nem látunk egyebet, mint Tót Endrét magát a maga belterjességében, az önmagával való kitöltés tökéletes telítettségében, egy olyan állapotban, amelyben a mérték - vonatkozzék az az alkotói magatartásra vagy az esztétikai értékre - nem más, mint önmaga. ...
Az állandó kockázatvállalás, melyben Tót dolgozott, önkéntelenül feljogosította őt arra, hogy beérje önmagával, sőt, hogy önmagánál autentikusabbat ne is kelljen elismernie, maga fölé helyeznie. Exhibicionizmusával is mintegy erre játszott rá, kalligráfiáiból is lépten-nyomon kikandikál magamutogatása, mint ahogy oly személytelennek tűnő konceptuális dolgaiba is mindig odanyomul a mindennél fontosabb és a mindent és mindenkit kiszorító saját énje. Az "I am glad ..." fordulat természetesen simul bele ebbe a nárcisztikus szerepkörbe, mint ahogy teljesen magától értetődő az is, hogy pecsétnyomójával saját, repdeső hajfürtökkel körülvett mosolygó arcát pecsételte oda, ahová csak tudta. ...
Miközben a legegocentrikusabb módon önmagára figyelt, megvolt az a képessége, hogy mindenre figyeljen. ... Tulajdonképpen ebből a képességből következik Tót Endre művészetének másik optikája, amely nem a leragadás, az önmagához való cövekelődés, a nárcisztikus bálványimádás irányába hat, hanem a nyitás, a folytonos újrakezdés irányába, ahol a puszta megfigyelővé zsugorított individuum mellett hatalmas tér nyílik az új inspirációk, az idegen sugallatok és a szokatlan gondolkodásmódok befogadására. Most már nyilvánvaló, hogy Tót Endre éles váltásai, ha úgy tetszik, "halálugrásai" mögött nem önmaga mennybemenesztésének motivációja állt, hanem valami más, mely legalábbis egyenrangú volt saját személyiségével, ha nem éppen erősebb nála. Saját formateremtő invencióival mindenesetre azonos nagyságrendűnek látszik az az erőfeszítés, amellyel egy nyomasztó anakronizmus, az örökké "megkésett" magyar művészet dilemmája elől kitért. ... Aligha lehet kétségbe vonni, ez is identitáskeresés volt, sőt éppen ez volt az identitáskeresés: a folytonos széttépettség, önfeladás, újrarendezés és fölépülés, akárha valamennyi sejtjét egyenként kicserélte volna. "
Szabadi Judit
Lugosi Lugo László - Fényképművészet
E könyv szubjektív kalandozásra hív a fényképek világába. Egy gyakorló fényképész fűz megjegyzéseket olyan fényképekhez, amelyek egyszer megragadták a tekintetét és elraktározódtak az agyában pár évre.
Jung Zseni - Lukács Sándor - Hajad tengerén
Lágyan úszni a vízben, súlytalanul lépkedni a levegőben, lebegni a föld felett nagyszerű érzés.
Az anyagtalan lét nagy élmény.
A tér kitágul, az idő eltűnik, kicsit érthetőbbé válik az örökkévalóság.
Jung Zseni
Gaál Zoltán - 1 év, 50 pillanat - Válogatás
1 év, 50 pillanat (Válogatás)
Gaál Zoltán 1953-ban született, fotóriporterként indult, majd művésszé vált. A hagyományos fotótechnikát részesíti előnyben, eszköztelenségével hatásos, dokumentalista, emberközpontú megjelenítést ér el. Ebben hatottak rá a japán mesterek is, akiktől szintén tanult. Válogatás-kötetében 50 pillanatban örökít meg egyetlen évet, és segítségével mi is másképp láthatunk, a fotóművész szemével.
Hidegkuti Gergely - Vinnay Péter - Digitális képalkotás
A digitális technológia már életünk része - ezért ne is próbáljuk megkerülni - használjuk, merítsünk belőle ihletet.'.. S mindenekelőtt legyünk elég bátrak ahhoz, hogy valami nagyszerűt alkossunk!
Richard Keating - Enczi Zoltán - Imre Tamás - A digitális fotózás műhelytitkai kezdőknek 2014
"A "kattintgatós" kezdőt ma csak egy megfizethető fényképezőgép és némi tudás választja el a látványos fotóktól. Higgyék el, ez a "szakadék" korántsem áthidalhatatlan. Tanulással, szépérzékkel bárki eljuthat egy viszonylag jó színvonalra, és eséllyel szerepelhet fotópályázatokon, kiállításokon. Mindehhez nem kell több, csak megfelelő fényképezőgép, egy-két jó szakkönyv és néhány szabad hétvége, amikor begyakorolhatók a legfontosabb trükkök. Szerzőink ebben a kötetben pontosan ezt a szemléletet, tudást próbálják átadni az olvasónak, és eloszlatják a tévhitet, miszerint profi szintű felvételeket csak hivatásos fotósok készíthetnek." (a Kiadó)
Blaho Ede - Fotografáljunk!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Géczi Zoltán - Hegedűs Sándor - Digitális fotózás
Fotózni mindenki szeret: a fényképezőgép segítségével megörökíthetjük életünk legboldogabb és legfontosabb eseményeit, szeretett családtagjainkat és barátainkat, örök emléket állítva a gyorsan múló pillanatnak. Manapság már a kezdő fotósok is rengeteg digitális kamera között válogathatnak, amelyek kategóriáktól függően különböző képességekkel rendelkeznek. Ugyanakkor azt sem árt észben tartani, hogy a képek színvonalát legfőképpen a fotós tudása és gépismerete határozza meg: szinte bármilyen modellel lehetséges jól sikerült felvételeket készíteni, ha tulajdonosa tájékozott a digitális fotózás alapjait illetően. Ez a könyv arra hivatott, hogy megmutassa a kezdőknek: megfelelő szakmai felkészültséggel és némi odafigyeléssel sokkal szebb fényképeket is készíthetnek, ha megtanulják kihasználni a digitális gépekben rejlő technikai lehetőségeket.
Korniss Péter - Múlt idő
Korniss Péter a 60-as évek elején a tanyasi életről készített riportfotóival, majd a hagyományos paraszti kultúrát bemutató képeivel Erdély eltűnő világáról hozott híradásaival lett ismert. Tánc- és balettfotóival, a 25. Színház előadásain készített képeivel, majd a vendégmunkás-sorozatával folytatódott pályája. Budapestet, Magyarországot és Erdélyt örökítette meg kamerája a 90-es években. Klasszikus fotóriporter, akinek egyetlen célja, hogy fotói segítségével minél több emberrel ossza meg élményeit, a világból általa fontosnak tartott részleteket. Első műcsarnokbeli kiállítása az új magyar fotográfia egyik mérföldköve. Erdélyről akkoriban beszélni sem nagyon lehetett. A képek kiemelkedtek kontextusukból, s máig ható érvénnyel hirdetik, hogy az igazi fotóriporter újra és újra visszamegy témájának helyszínére, s egyre mélyülő koncentrikus körökben próbál meg eljutni a jelenségek lényegéig.
Tóth Krisztina - Csortos Szabó Sándor - Fény, viszony
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Morvay György - Szimán Oszkár - Foto zsebkönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Enczi Zoltán - Richard Keating - Tájak és városok digitális fényképezőgéppel
A táj- és épületfényképezés nem tartozik a bonyolult feladatok közé. Egy átlagos fényképezőgéppel, automata üzemmódban is készülhetnek kitünő tájfelvételek, ha tudjuk mikor, hol és hogyan kell fotózni. A siker nagyrészt a fotós szemén, helyismeretén, a kompozíción, nem pedig a fényképezőgép minőségén múlik. Persze a különleges helyszínek - hasonlóan jó felszerelést és technikai tudást igényelnek, de a legjobb képek zöme egy színvonalas kompakt gépben is megszülethetne.
Könyvünk pontosan ezen szemléletet próbálja átadni. Megismertetjük az olvasót a táj- és épületfotózás technikai alapjaival, a legfontosabb eszközökkel, objektívekkel, kiegészítőkkel, majd bővebben kitérünk a kompozíciós ismertekre, a gépkezelés fontosabb mozzanataira, végül pedig azokról a tájfotós trükkökről, módszerekről ejtünk szót, melyek nélkül nem készülhet el az életünk legszebb helyeit bemutató Fotó.
Dékei Krisztina - Lajtai
A hetvenes évek underground művészeti közegéből induló Lajtai Péter változatos utat bejárva fordult újra egy modern médium, a digitális fotón alapuló képzőművészet felé Monumentális méretű, sok-sok képi egységből összeálló, rétegzett műveivel kérdések sorára keresi a választ. Miként lehet ismétléssel, apró változtatásokkal kiemelni a megismerhetetlen sokféleségből azt, ami lényeges? Milyen kapcsolat van a rész és az egész között? Milyen módon lehet eltávolodni a fényképtől - a valóság hűen leképezett másától -, és eljutni egy összetettebb valóságig? Judaikai témájú munkáiban a szakrális és szekuláris közötti határ- vidéket, a partikulárisból kibontható egyetemes jelentéseket kutatja és mutatja fel. Teszi ezt úgy, hogy zenei kompozícióhoz hasonlatos alkotásai nemcsak a közös emlékezet képi lenyomatai, hanem olyan, a láthatatlan világra nyíló ablakok, meditációs objektumok is, melyek felszabadítják a mindenkiben ott szunnyadó, egyetemes, mégis egyéni érzéseket.
Korniss Péter - Erdős Virág - Udvarok
Korniss Péter lefényképezte az udvarokat. Erdős Virág megkapta a képeket, megnézte az udvarokat is, gondolt róluk valamit, és leírta. Így született ez a kis könyv - mindannyiunk örömére.
E. Csorba Csilla - Máté Olga fotóművész
Máté Olga (1878-1961) a 20. század első felében alkotó fotóművész, akinek munkásságát, egybevetve férfikollégáiéval is, a legelsők között emlegethetjük. Írók, művészek, szabad gondolkodók, önmegvalósításra törekvő nők keresték fel szalonként is működő Veres Pálné utcai műtermét. Máté kapcsolatot tartott a társművészetek alkotóival, nyomon követte az ott felbukkanó modern törekvéseket, dokumentálta a modern tánc születését, a modern építészet első jelentős produkcióit Szinte egyedülállónak mondható műfaji sokoldalúsága, portré, gyerekfelvétel, csendélet, városkép, reklámfelvétel egyaránt kikerül műterméből. Szakmai pályafutása végéig megújulni kész természete hazai és külföldi kiállítások eredményes résztvevőjévé avatta. Anya, asszony és művész hármasságát egységben megvalósító szándéka kereknek, teljesnek mondható életet, mű-együttest hagyott maga után.
Arató András - Képes és képtelen enciklopédia
Egy különleges könyv, ami nem is egy, hanem "kettő az egyben": ismert emberek képei, és a szerző sajátos, sokszor szarkasztikus meghatározásai. Hogy van-e kapcsolat a kettő között, azt eldönti a néző-olvasó. "Az az érzésem, hogy az Enciklopédiát egy konvencióktól, mindenféle álszentségtől szabad lélek írta ugyancsak szabad lelkek számára. S élvezni csak az fogja, aki nem csak másokon tud derülni, hanem saját magán is. Így jutottam el oda, hogy a Képes-Képtelen Enciklopédia pszichológiai tesztnek is felfogható. Igencsak alkalmas a kissé fanyar, okos és művelt, sok öniróniával, mindenre nyitott, ám mindenben kételkedő, kihalóban lévő európaiak kiválogatására a fehérek közül. Abody Bélától hallottam annak idején: A játék az élet csúcsa. S a humor a fény a csúcson!" Dr. Popper Péter
Ismeretlen szerző - Kényszerleszállás / Emergency Landing
A költőként induló Hajas Tibor a magyar neoavantgárd képzőművészet egyik legkiemelkedőbb és legszélsőségesebb alakja volt. Műveit a performansz rítus-központú szemlélete hatotta át – önmagát, illetve önmaga megsemmisítését fotóz(tat)ta.
Életműve: az objektek, írások, fénymásolatok műfajukból adódóan nehezen dokumentálhatók, de fotóművész munkatársai segítségével Hajas akcióinak és performanszainak művészi dokumentálására is sor kerülhetett.
A kiállításhoz kapcsolódóan DVD melléklettel kiegészített katalógust jelentetett meg a Ludwig Múzeum. Az 51 oldalas, színes, puhafedeles, magyar és angol nyelvű katalógust a kiállítás kurátorának, Baksa-Soós Veronikának előszava vezeti be. A Kényszerleszállás című esszé elhelyezi Hajas Tibort a korabeli művészetben, s párhuzamot von a művész magányos akciói és a bécsi akcionizmus képviselőinek munkássága között. A katalógusban olvasható Dékei Kriszta Hajas Tibor (1946–1980) szövegei című tanulmánya, amit a művész részletes életrajza és bibliográfiája követ.
Hevesy Iván - A fotóművészet mai törekvései
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Klotz Miklós - Kasserian inkera?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
