Válogatott ​prédikációk

Endo Suszaku - Némaság
Endo ​Suszaku Némaság című regénye - témaválasztásában és szemléletében egyaránt - sajátságosan katolikus regény. Japánban játszódik, a 17. század elején, mikor a gyorsan terjedő kereszténységet hirtelen kitiltják az országból. A misszionáriusokat és az újonnan kereszténnyé lett japánokat brutális kínzásokkal kényszerítik hitük megtagadására. A regény főhőse egy portugál szerzetes, Rodrigues, aki társával elindul a messzi Japánba, hogy meggyőződjék a kósza hírek valódiságáról. A két szerzetest, célja elérésében - a misszionálás folytatásán túl - egy személyes indíték vezérli: az a hír járja ugyanis, hogy rajongva tisztelt hajdani szerzetes-tanáruk, a japán missziók legendás hírű vezéregyénisége is megtagadta hitét. Az ő sorsáról szeretnének mindent megtudni, amikor nekivágnak a kalandos tengeri útnak, hogy Indián és Kínán keresztül eljussanak Japánba... A szamurájok kegyetlenségben harsány világa szinte fülsiketítővé erősíti Rodrigues háborgó lelkében Isten némaságát. Hogyan engedheti meg Ő ezt a tengernyi szenvedést? Isten nem marad néma, látszólagos hallgatásában sem! - érti meg legvégül Rodrigues, a szenvedő Krisztus arcában látva meg mesterének valódi arcát. Egy részleteiben is kiváló, szellemében pedig kifejezetten keresztény ihletésű regényt vehet kézbe a magyar olvasó. Általa nemcsak egy izgalmas történet részesévé válik, hanem saját kereszténységének, saját Krisztus-képének bírájává is.

E. Le Joly - Jézusért ​tesszük
Ez ​a könyv nem teljes életrajz Teréz anyáról, - ilyet ő nem kíván. Nem is teljes története a Szeretet Misszionáriusainak, annak a szerzetesrendnek, amelyet Isten sugallatára alapított, - ezt csak később lehet majd megírni, amikor minden fontos dokumentum elérhetővé vált. Könyvünk a Szeretet Misszionáriusainak kezdeteit, célját és szellemét próbálja lefesteni, olyasvalaki szemén át, aki sok éven keresztül állt összeköttetésben Teréz anya alapításával. A "Jézusért tesszük" c. írás magának Teréz anyának köszönheti ösztönzését és címét. Ez az egyetlen könyv, aminek a megírását ő kérte, hogy megmagyarázzák céljait az egész világon élő számos barátjának és segítőjének. Az elbeszélés Teréz anya saját, nyilvánosan, vagy magánbeszélgetéseiben mondott szavain alapul, továbbá levelein, a szerzetének írt alkotmányon és szemtanúk kijelentésein, akik - különösen az első, hősi évek idején - vele együtt dolgoztak.

Luther Márton - Bűnbánat, ​keresztség, úrvacsora
A ​Magyar Luther Füzetek című sorozatunk 4. kiadványa Luther Mártonnak 1519-ből származó, a szentségekről szóló három fontos iratát tartalmazza. 1517 után Luthert egyre inkább sürgették barátai, hogy tisztázza a szentségekről vallott nézeteit. A reformátor ugyanis szakított a római egyháznak a hét szentségről szóló tanításával. 1519-ben Luther még három szentségről beszél (bűnbánat, keresztség, úrvacsora), de egy év múlva a bűnbánatot nem tekinti önálló sakramentumnak, hanem beolvasztja azt a keresztség szentségébe. A három írás műfaja sermo, azaz prédikáció, de mindegyik a kereső, laikus emberek számára készült, tanítói céllal. Adja Isten, hogy mindazok a mai olvasók, akik a communio sanctorum, a szentek közössége, azaz egyházunk gyógyulása és épülése érdekében a szentségek életgazdagító titkaiban szeretnének elmélyülni, ugyanolyan teológiai élményben részesüljenek, mint az újabb és újabb kiadást sürgető első olvasók majdnem 500 évvel, vagy a magyar fordításon munkálkodók hat-hét évtizeddel ezelőtt!

Szent Ágoston - Vallomások
A ​világirodalom egyik leghíresebb önéletrajzi műve, a kereszténység egyik klasszikusa kerül itt új fordításban és - hazánkban először - latin nyelven is az olvasó kezébe. Szent Ágoston, a negyedik század kereszténységének nagy doctor-a, a legkiválóbb írók egyike »Vallomásai«-ban nemcsak a kereszténységhez vezető küzdelmes útját rajzolja meg, hanem olyan »lélekábrázolást« is nyújt, amilyen az ókorban Augustinus kezdeményéig hallatlan volt, de amilyent azóta sem ajándékozott szenvedő, töprengő, vívódó lélek, istenáldotta nagy művész, gondolkodó vagy apostol az emberiségnek. Aki szent Ágostonnal barátságot köt, azt könyve többé el nem hagyja. Balogh József évtizedeken át dolgozott ezen a fordításon, amely a magyar olvasók hihetőleg nagy tömegeinek fog gyönyörűséget szerezni és elmélyedő tanulságot hirdetni.

Ismeretlen szerző - Adventtől ​adventig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Barth Károly - "A ​foglyoknak szabadulást..."
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mindszenty József - Hirdettem ​az Igét
Mindszenty ​József „Hirdettem az Igét” című jelen kötetével Mindszenty Alapítvány útjára bocsátja a nagy bíboros második poszthumusz kötetét. Az első – „Nap jegyzetek” -,mely a prímásnak a budapesti amerikai követésen 1956 és 1971 között írt jegyzeteit tartalmazza, 1979-ben látott napvilágot. A Mindszenty Alapítvány kötelességének érzi, hogy a megboldogult bíborosnak és korunk legelső magyarjának végrendeletileg reá bízott szellemi hagyatékát ne csak megőrizze, hanem azt az összmagyarság közkincsévé is tegye. E kötet kibocsátásával az Alapítvány, túl a vallásos szemponton, szolgálni akarja a történelmi igazságot is. Ezenkívül olvasmányt kíván nyújtani a fiatalabb magyar nemzedéknek, odahaza és a Nyugaton egyaránt, hogy e kötet tanulmányozásával is tanulják a hittant, elmélyítsék ismereteiket, hitüket. A bíboros szentbeszédei annyi magyar történelmi anyagot tartalmaznak, hogy nem egy prédikációja ihletője lehet a magyar történelem tanulásának is. Végül a bíboros szentbeszédei az egyetemes emberi jogok szellemét árasztják, a világ méltán tartotta és tartja Mindszenty Józsefet az emberi jogok bajnokának.

Szent Ambrus - A ​szentségekről / A misztériumokról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dave Hunt - A Vatikán árnyékában
A világszerte ismert szerző és előadó, Dave Hunt a kereszténység kialakulását és az utána következő tizenkilenc évszázad eseményeit vizsgálva igyekszik pontos képet adni a történelem egyik legtitokzatosabb szereplőjéről, a Vatikánról.

Paul Johnson - A ​kereszténység története
Az ​1928-ban született, Oxfordban végzett, kiemelkedő angol történész rendkívül termékeny tudományos munkássága mellett keresett előadó, továbbá Margaret Thatcher, majd Tony Blair tanácsadója volt. Több műve magyarul is megjelent. A kereszténység története másik, hasonlóan nagyszabású könyvét, „A zsidók történeté”-t folytatja. Johnson nem tartozik a száraz, akadémikus szaktudósok közé, műve a nagyközönségnek szól, élvezetes stílusban, színes és megvilágító erejű anekdotákkal megtűzdelve mutatja be, hogyan bontakozik ki egy kis zsidó szektából, emelkedik fel és terjed el világszerte a hit és szeretet útján megváltást ígérő tan, amelyet Jézus, a vándorprédikátor hirdet. Az elbeszélés szerkezetét az egyház humanista és konzervatív erői közti feszültség alakítja. A könyv szereplői közül a szerző szívéhez talán Erasmus áll a legközelebb, az ideális keresztény-entellektüel, aki úgy szilárd hitű, hogy egyszersmind széles látókörű és elfogulatlan. A kereszténység történetét - amelynek főbb szakaszai a továbbiakban a reformáció, a hit terjesztése a felfedezések korában a többi világrészen, a Szentírás értelmezése körüli viták a felvilágosodás idején, az új tudományos világkép kihívása, a XX. századi totalitárius rendszerek hatása, és végül a hit szerepe és lehetősége napjainkban - 1975-ig kíséri figyelemmel a szerző.

Gerhard Lohfink - Jézus ​utolsó napja / Nem a halálé az utolsó szó
Gerhard ​Lohfink (szül. 1934) germanisztikát és teológiát tanult Münchenben és Frankfurtban. 1960-ban szentelték pappá. Három év lelkipásztori munka után Würzburgban folytatta teológiai tanulmányait. 1971-ben teológiai doktorátust szerzett, 1973-ban habilitált az újszövetségi szakon. Ezt követően az újszövetségi tanszék professzora volt Tübingben. Professzori állását 1986-ban adta fel, hogy a müncheni "Integrierte Gemeinde"-ben élhessen és dolgozhasson tovább. A Jézus utolsó napja "sallangoktól" mentesen tárja elénk Jézus szenvedéstörténetének drámai eseményeit. A szerző - ismert bibliakutató - bibliai és korabeli források alapján kísérli meg nyomon követni és felvázolni Jézus utolsó napját, hogy a hit fényében a ma embere is közelebb kerüljön a véres komolyságú nap értelmének megértéséhez. A Nem a halálé az utolsó szó három elmélkedés. Az első arra a kérdésre keresi a választ, hogy ma egyáltalán lehetséges e az emmauszi tanítványok húsvéti tapasztalata, vagy éppen Pascal memoriál élménye. A Hol végződött Jézus mennybemenetele? elmélkedés szembe állítja a lukácsi elbeszélés képek mögött rejlő, valódi jelentését Jean Paul "A halott Krisztus beszédé"-vel. A mennybemenetel hazaérkezés Istenhez, Jean Paul víziójában ellenben Jézus hiába keresi Istent... Döntenünk kell, s a Húsvét erre a személyes döntésre szólít. Egzisztenciális érdeklődésünk a halálra és a halál utánira kérdez: Mi következik a halál után? Gerhard Lohfink harmadik elmélkedése józanul és mértéktartóan fogalmazza meg az emberi létet lényegében érintő választ.

Ismeretlen szerző - A ​ferences regula
A ​regula arra hív minket, akárcsak az előző nemzedékek testvéreit, hogy kezdjünk párbeszédet vele. A találkozás feltételei ugyanazok, mint minden párbeszédben: meg kell nyílni a másik felé, tiszteletben kell tartani különböző voltát, ugyanakkor meg kell próbálni megérteni a szándékait. Hagyni kell, hogy a másik beszéljen, figyelemmel kell hallgatni őt, nem szabad azonnal ráerőltetni a magunk véleményét, abban a nyitottságban és tudatban kell hallgatni, hogy mint minden találkozás, ez is hatással lesz rám: mond valami újat, megindít, megvigasztal,provokál, kérdez. Ha nem bízom a másikban, és semmit sem várok tőle, akkor nem léphetek vele igazi párbeszédre. Ha pedig a két fél között semmi sem történik, az azt jelenti, hogy nem is találkoztak. Mielőtt megkérdőjeleznénk a regulát, oda kell figyelnünk azokra a kérdésekre, amelyeket bennünk elindít. Mielőtt mi akarnánk „megtéríteni”, átírni a szöveget, előbb a szöveg kér tőlünk megtérést. Az alapvető kérdés tehát ez: várok-e, várunk-e még valamit a regulától?

Joseph Ratzinger - A ​liturgia szelleme
A ​II. Vatikáni zsinat előtti időkben a liturgia bizonyos vonatkozásban egy olyan freskóhoz hasonlított, mely ugyan sértetlenül őrződött meg, de azt egy későbbi átfestés csaknem teljesen elfedte. A misekönyvben, mely szerint a pap a szentmisét ünnepelte, kezdettől kifejlődött alakja ugyan teljesen jelen volt, azonban a hívek számára messzemenően magánájtatossági gyakorlatok és formák alatt maradt elrejtve. A liturgikus mozgalom és meghatározó módon a II. Vatikáni Zsinat napvilágra hozta a freskót, és egy pillanatra lenyűgözött bennünket színeinek és alakjainak szépsége. Közben azonban a klimatikus viszonyok, valamint bizonyos restaurálások és a rekonstrukciók veszélyeztetik, és attól kell félni, hogy tönkre is teszik, hacsak szabad újból átfesteni, szükséges azonban, hogy újra alázattal közelítsünk feléje, és újra megértsük valódi üzenetét, nehogy a felfedezés a végleges elvesztés első lépcsőjévé válljék. Ennek a könyvnek, amelllyel a nyilvánosság elé állok, az a szándéka, hogy a megújuló megértéshez segítsen

Ismeretlen szerző - Kereszténység ​- katolicizmus - ortodoxia
Munkánk ​nem tudományos és nem önálló mű. Anyagát olyan szakkönyvekből, lexikonokból állítottuk össze, amelyek mind a hívőknek, mind az egyszerű érdeklődőknek rövid, közérthető választ tudnak adni felmerülő kérdéseikre.

Sienai Szent Katalin - Dialógus
Domonkos ​harmadrendi apáca. Huszonötödik gyermekként született. Ő bírta rá XI. Gergely pápát, hogy Avignonból Rómába visszatérjen. Sokat dolgozott az egyház egységéért. Megkapta Jézus stigmáit. A keresztény misztika kikerülhetetlen része a Dialógus. A könyv nyelvezete "külsősök" számára riasztó, érthetetlen, hiszen a szeretet teremtő erő, így saját nyelvet is teremt, Isten és az ember egyesülésének nyelvét. Az intimitást nem lehet meglesni, annak vagy részese az ember, vagy végérvényesen ki van rekesztve belőle. József Attila minden sora a hívő számára teljesen érvényes, így az is, "a titkokat ne lesd meg", de vonódj bele, vegyél részt benne! Ez a könyv ehhez nyújt lehetőséget, reméljük, nem hiába, hiszen az Istennel találkozni és egyesülni Vele, Üdvösség!

Joó Sándor - Együtt ​Jézussal
Joó ​Sándor igehirdetéseinek gyűjteménye 1946-1970 között a lelkész születésének 100. évfordulóján.

Joseph Ratzinger (XVI. Benedek pápa) - A ​közép újrafelfedezése
Joseph ​Ratzinger utolsó professzori éveiben alakult meg az a tanítványi kör, mely Stephan Otto Horn szalvatoriánus, korábbi passaui fundamentálteológiai professzor vezetésével válogatást állított össe Ratzinger bíboros teológiai műveiből. A jelen kötetben négy évtized szellemi alkotásai szerepelnek. A II. Vatikáni Zsinaton (1962-1965) mint teológiai szakértő vett részt Ratzinger professzor, és végigkísérte az Egyház teológiai, lelki és szellemi megújulását. A címben szereplő "közép" a jelenlegi sokszínű teológiai nézetek közötti eligazodást jelzi. Amikor a filozófiai, a művészi, a társadalmi megoldások nem vezetnek sikerre az egyén vagy a közösség életében, felmerül a lehetősége a vallási vagy "isteni" válasznak a mai élet kihívásaival szemben. Három nagy fejezetcím fogja egybe Joseph Ratzinger meglátásait, melyeket tanulmányokban, cikkekben és előadásokban fejtett ki. Az első a keresztény hit sajátos megjelenésével kapcsolatos írásokat tartalmazza, a második az egyház létére és ökumenikus dimenziójára világít rá, míg a harmadik az egyház és a politika kényes területét vizsgálja. A kötetet a teológus pápa bibliográfiája zárja, mely az egyéni tájékozódáshoz és kutatáshoz ad további szempontokat. XVI. Benedek Pápa szellemi és egyházi pályája gondviselésszerűen emelkedik ki a XX. századból, és ível át a harmadik évezredbe. Az 1960-as évek sok kihívást jelentettek az Egyház számára, és az új gondolati irányzatok és kultúrák szellemi légkörében a hívő kereszténynek is gyakran a szélsőségek között kellett megtalálnia saját katolikus álláspontját. Joseph Ratzinger mint professzor egyetemi kurzusaival és publikációival egy teológiai iskolát is teremtett, melyre a hit tisztaságának védelme mellett jellemző volt a hit jelenkori magyarázata is. A teológus pápa különböző területekről kifejtett tanítása által az olvasó nemcsak bevezetés nyer Ratzinger teológiájába, hanem egyúttal eligazítást is kap a katolikus gondolkodást meghatározó központi kategóriák között. Kránitz Mihály teológus

Joseph Ratzinger - Új ​éneket az Úrnak!
A ​liturgia az Istentől teremtett embernek és a világnak megértéséről, az embernek Krisztushoz, az Egyházhoz és saját magához való viszonyáról szól. XVI. Benedek pápának bíboros korában írt könyve az istentisztelet teológiájának alapjait tárja elénk, az istentisztelet valóságát illető meggondolások krisztológiai perspektíváját nyitja meg, valamint behatóan és útmutató módon fejti ki a liturgia gyakorlatát.

Dr. Gyökössy Endre - Ablak ​az égen
Könyvecskénkben ​csupa izgalmas kérdésre keressük a választ: - Miért nem bemerítéssel keresztelnek napjainkban? - Valóban jó megkeresztelni a csecsemőket is? Vagy pedig az a helyes, hogy „A gyermek, majd ha felnő, maga döntse el, mit akar?...” - Hogyan lehet újonnan születnünk? - Milyen az a „kétszer született” élet? - Mi történne, ha Isten „kifordítana” bennünket; az válna láthatóvá, ami a lelkünkben, a bensőnkben van? - Miként lehetséges teljesen megújítani az életünket?

Walter Nigg - A ​szerzetesek titkai
A ​könyv az olvasót intim közelségbe viszi az újra éledő szerzetességhez. Elsősorban nem mint tudományos mű, hanem mint az evangéliumi üzenet továbbadója. Már a XIX. században kezdett a legkülönbözőbb helyeken ismét megerősödni a kolostorok iránti igény, mintha ébredezne téli álmából. Ugyanúgy, mint ahogy szent Pál a halottak föltámadásáról szóló fejtegetései végén így kiált a korintusiakhoz: „nézzétek, én most titkot mondok nektek”, manapság is belső szükségét érzi az ember ezzel a témával kapcsolatban, hogy ugyanilyen nyomatékkal, bár halkan mondja: nézzétek, a szerzetesség most azért húzódott vissza a föld mélyébe, hogy onnan egykor még föltámadjon! Valóban, a földbe való beásás mélyebb értelme az, hogy a közvetlenül előttünk álló újabb feltámadás idejére felkészüljön. A külső eseményekre beállott szem előtt rejtve marad ez a felszín mögött lejátszódó folyamat, amely pedig szellemi szemszögből szemlélve napjaink fontos eseményei közé tartozik.