Massza

Arkagyij és Borisz Sztrugackij - Borisz Sztrugackij - Lakott ​sziget
"A ​22. század, az emberi civilizáció delelője. Megvalósult a csillagközi utazás csodája, és a galaxis benépesedett. A bolygók élik a maguk önálló életét, az egyetlen ellenőrző szerv a progresszoroké, akik a fejletlenebb kultúrák útját próbálják egyengetni. Makszim Kammerer, a zöldfülű szabad kutató a végtelent járja, újabb lakható, illetve lakott világok után kutatva. Amikor aztán egy űrbalesetet követően hajótörést szenved egy ismeretlen bolygón, egyáltalán nem biztos benne, hogy itt huzamosabb ideig elélhet az ember. Szétforgácsolódott birodalmacskák tengődnek az atomháború kínjait nyögő földjén, mindennaposak a mutációk, az eldugottabb vidékeken pedig még mindig a hajdani idők hadigépezetei szedik áldozataikat. Vajon sikerül-e újból egy néppé, szerves egésszé kovácsolni a pártoskodó kiskirályok által szédített tömegeket, vajon létrejöhet-e még működőképes társadalom a politika szörnyetegeinek meddővé vált harcterén? A Sztrugackij testvérek egykor mind nálunk, mind hazájukban betiltott regénye a világ SF-irodalmának igazi gyöngyszeme, és mondanivalója szerencsére (vagy sajnos) éppolyan időszerű, mint megírásakor. Ezt igazolja az is, hogy Oroszországban idén mutatták be kétrészes, monumentális filmváltozatát, amely talán idővel eljut a hazai mozikba is."

Arkagyij és Borisz Sztrugackij - Borisz Sztrugackij - Bogár ​a hangyabolyban
Lev ​Abalkin Progresszor eltűnt. Utoljára a Szigetbirodalom politikai csatározásaiba keveredett bele, majd hazarendelték. Azóta valahol a Földön bujkál, de hogy a lelkiismerete elől, vagy egy idegen civilizáció sötét megbízását teljesíti, nem tudni. Csak egyvalaki találhatja meg: Makszim Kammerer, a KONBIZ-2 különleges ügynöke, aki valamikor maga is Progresszornak készült. Kammerer pályája kezdetén maga is megjárta a Szaraks bolygó birodalmainak intrikákkal terhes világát, ám Abalkin esete még őt is megoldhatatlannak látszó rejtéllyel szembesíti. Egyre inkább úgy tűnik, ez a nyomozás akár a józan eszébe kerülhet, sőt az életébe. Az Európai Nagymester testvérpár egyik legtöbbet vitatott műve, a Lakott sziget folytatása most végre teljes terjedelmében, önálló kötetben olvasható magyarul, Borisz Sztrugackij kihagyhatatlan utószavával.

Vonda N. McIntyre - Az ​Enterprise elindul
STAR ​TREK című, nagy sikerű amerikai televíziós filmsorozat, az Enterprise űrhajó kalandjainak első darabját tartalmazza e kötet, melyben a Hugo- és Nebula-díjas író a sience fiction egyik klasszikus témáját, az időutazást dolgozza fel. James T. Kirk kapitány, az Enterprise űrhajó parancsnoka különös jelenségre figyelt fel: a tér kontinuuma hirtelen megváltozik körülöttük, és egy eddig ismeretlen szingularitás csapdájába kerülnek. Az események rejtélyes összefüggésbe kerülnek dr. Mordreaux-val, a zseniális fizikussal, akit azzal gyanúsítanak, hogy találmányát felhasználva gyilkosságot követett el egy korábbi idősíkban. Spock, a hajó tudományos tisztje elhatározza, hogy maga vállalkozik a veszélyes múltbeli utazásra, hogy fényt derítsen az eseményekre és megkísérelje a beavatkozást...

Alan Dean Foster - Az ​utolsó csillagharcos
Alex ​Rogan "Az utolsó csillagharcos" című játékot játssza naphosszat. Egyszer csak megüti a felső ponthatárt és megjelenik előtte egy furcsa ember. Centauri (Robert Preston) utazásra hívja Aexet, aki elfogadja az ajánlatot. Amikor elrepülnek, Alex rájön, hogy a Rylos bolygó felé szállnak, ahol pilótákat képeznek ki a csillagközi háborúra Xur ellen. Alexet azonban hazaküldik, amint kiderül, hogy véletlenül sorozták be. Xur emberei felrobbantják az indítópályákat, így Alexnek mégiscsak vissza kell térnie a seregbe, mint az utolsó csillagharcos.

Dmitrij Bilenkin - Alekszandr Dnyeprov - Hullámverés ​a Marson / Bíbormúmia
Hullámverés ​a Marson Dmitrij Bilenkin fiatal szovjet író, eredetileg geokémikus, tudományos-fantasztikus elbeszélései a művész eszközeivel próbálja megragadni az emberi agynak azokat a villanásait, melyek a felfedezéseket, a váratlan ötleteket eredményezik. Novellái azt bizonyítják, hogy van valami, ami túlmutat a számítógépek és a műagyak hideg tökélyén , s ez a valami az emberi agyban van, és sokkal fantasztikusabb titkokat tár fel, mint a rádiótávcső vagy a részecskeszámláló apparátusok hada: az ihlet, a fantázia, a váratlan ötletek felvillanása. Tömör stílusú írásai nem a történéssel foglalkoznak csupán, hanem az események hálója mögött mindig megkeresi a téma filozofikus érdekességű csattanóját. Bíbormúmia Dnyeprov, eredeti nevén Anatolij Petrovics Mickevics, fizikus, 1958 óta műveli a tudományos-fantasztikus irodalmat. Témája robotika, az antivilág, a kibernetika. Mindig a legújabb tudományos felfedezések nyomában jár, mindig a lehetőségek lehetőségeit kutatja. Novelláiban a fantasztikum, az írói lelemény és a tudomány szerencsés összhangban van, mert az egyes novellák cselekménye többségükben nem a távoli jövőben, hanem lényegében napjainkban játszódik, a tudomány pedig, mely a cselekményt izgalmassá és érdekessé teszi, a kibernetika, napjaink egyik izgalmasan aktuális tudományterülete.

H. Beam Piper - Bundás ​népség
Néhány ​lelkiismeretes tudós szeretne mindent megtenni a mókás kis borzas lényeket fenyegető veszélyek ellen. A bolygón élő, mint kiderült, értelmes, gondolkodó, érző népség ugyanis rohamosan fogyatkozni kezd, az élve születések száma szinte a nullára csökken. A tudósok tehetetlenül nézik a "másik emberi" faj megállíthatatlannak hitt pusztulását. Míg azon fáradoznak, hogy megismerjék a bundásokat fenyegető veszedelem okát, meg kell küzdeniük a homo sapiens előítéleteivel és a kedves kis lényeket eszközül felhasználó gengszterizmussal is.

Murray Leinster - A ​grekek ajándéka
Az ​idegenek űrhajón érkeztek, és csodálatos ajándékokat hoztak a föld lakóinak. Önműködő, okos gépeket, ismeretlen anyagokat, különös szereket, amelyektől egyetlen éjszaka szárba szökkentek a növények. Olyan világot ígértek, ahol mindenki gazdag lesz, feltéve, ha az övék a kormányzás joga. Szemükből mély megvetés és lenézés sugárzott, az emberek borzongva fogadták el a kegyes ajándékokat, de kevesen tudtak ellenállni az alkunak. Pedig nem volt titok: a grekek embergyűlölők voltak.

Edgar Pangborn - Hamis ​tükörkép
Egy ​massachusettsi városkába két Mars-lakó érkezik. Nem tűnnek ki a többiek közül, hiszen pontosan olyanok, mint a földi emberek. Jövetelüknek persze célja van, s amit meg akarnak szerezni, azért vállalják a legádázabb küzdelmet is. Hosszú és véres háború köszönt a Földre, minden élőt pusztulás fenyeget. A klasszikus sci-fi történet a szerző szenvedélyes hitvallása az emberi faj védelmében.

Krzysztof Boruń - Antivilág
A ​kötet címadó elbeszélése, az Antivilág, egy Naprendszeren túl expedíció tragikus találkozása az "antianyaggal", A boldogság gyára című novella az emlékezeteltörlés lélektani hatását mutatja meg egy házaspár esetében; A levél a Föld őskorában itt járt csillagközi utasok üzenetét közvetíti izgalmas cselekményében; a Lidércnyomásban pedig korunk kísérleteinek biológiai következményeit a XXI. század emberiségére fantasztikus lidércnyomás álomként éli át az elbeszélés hőse. A tudományos-fantasztikus elbeszélések szerzője mesterien idézi meg a XXI. század társadalmának elképzelt világát, de nem azért, hogy "versenyezzen a tudománnyal a haladásra vonatkozó jóslatok felállításában" - hanem hogy a fantasztikus látomásokkal figyelmeztesse a mai kor emberét: könnyebb megoldani a technikai kérdéseket, mint az általános emberi problémákat. Ezért állítja az embert mondanivalójának középpontjába.

Ismeretlen szerző - A ​holnap meséi
Kötetünkben ​"a science fiction kalandos útja", vagy "a sci-fi különös története" is lehetne a címe, mert ennek a furcsa XX. századi kulturális és művészeti jelenségek fejlődését, múltját, lehetőségeit mutatja be. A science fiction, vagyis a tudományos fantasztikum tele van ellentmondásokkal, paradoxonokkal, rajongók és ellenfelek veszik körül, csatatere az ideológiai, esztétikai, társadalmi vitáknak. Tarkasága, mozgékonysága, irodalmi gátlástalansága egyszerre vonzó és riasztó, fantasztikus korunk kifejezője. Könyvtárakat írtak róla, de módszereinek, hatásának "titkait" még nem leplezték le. A tudományos-fantasztikus irodalom mostanában kapott polgárjogot hazánkban, történetét, esztétikáját, a körötte kavargó heves vitákat azonban alig ismerjük. Válogatásunk összefoglaló képet ad az érdeklődő olvasóknak és a szakembereknek. Meghatározásuk, irodalomtörténeti áttekintésük, kritikák, polémiák, olvasólevelek, vezércikkek szerepelnek kötetünkben, amelynek szerzői a "sci-fi birodalmának" világszerte ismert tekintélyei. Vitatkozó, vitára késztető könyvet tart kezében az olvasó. De izgalmas olvasmányt is, melyből megismerheti a modern kultúra hátterében működő társadalmi erőket éppen úgy, mint a science fiction témáit és történetét.

Aaron F. Loacher - Időjárőr
A ​rettenthetetlen időjárőrök újabb küldetésre indulnak. Betelepítik-e a vikingek Amerikát 500 évvel Kolombusz előtt, s mi lesz ennek hatása a világtörténelemre? Miért omlik össze a Korita Szektauralom 4479-ben, s elmenekült vezetői mit terveznek a krétakorban? Sikerül-e a Nagy Péter vagy a Csang Csien elleni merénylet, s mi lesz ennek hatása az írott történelemre? Miért hívják az Egyesült Államok fővárosát Új-Amszterdamnak? Lehet, hogy egy európai állam nagy formátumú királyának megmagyarázhatatlan felgyógyulása az oka, akit úgy hívnak: Mathias Rex? Egy kiugrott, fanatikus időügynök a felelős a civilizációt pusztító összes járványért? Párhuzamos valóságok, paradoxonok, rejtelmek és kalandok olyan idővonalakról, amelyek összességét talán csak a történelem megváltoztathatatlanságára vigyázó Szolgálat legendás ügynökei képesek áttekinteni. Vigyázat! Ha az időutazást valaha felfedezik, akkor már most is van!

Kaszás István - A ​Galaktika urai
"Az ​ember nem marad örökké a Földön. Kilépve megszokott bolygójáról egyszer, talán csak évszázadok múltán, kilép magából a Naprendszerből is." Kaszás István regényében az emberiség több ezer éves ciklusokban egyre több és egyre távolibb bolygóra jut el, a Galaktika csillagai örök kihívásának engedelmeskedve. De "átkozottul sok minden van a Galaktikában, ami előtt még értetlenül állunk" - mondja egyik hőse valamikor a XXX.században... És még évezredek múltán is újabb kihívások teszik próbára a létéért, fennmaradásáért küzdő embert - galaktikus háborúk, értelmes lényekkel és érthetetlen erőkkel való találkozások -, mert "hiába jutottunk el a csillagokba, még mindig érezzük a kihívást, mely belőlük árad... éppúgy, mint régen. És mindig is kihívás marad, amíg csak élünk - és amíg csak lesznek állócsillagok." A kozmosz értelmes lényeivel való találkozások következményeit azonban - akárcsak ma - valószínűleg sohasem lehet előre biztosan kiszámítani. Ez tág teret enged a fantáziának - és Kaszás István bőven és kitűnően él ezzel a lehetőséggel, az olvasók biztos örömére.

Ismeretlen szerző - Amnézia
A ​denta és a farwell évtizedek óta háborúzik a galaxis gazdasági felosztásáért. Oliver Park, a Supra hírhedt századosa lehetőséget kap, hogy beépüljön az egyik farwell parancsnokságra. Egy bombázás azonban az épület alá temeti, és meghal. Újraélesztik, de emlékezetét elveszítve egy eltűnt farwell tiszt családjában találja magát. Miközben megpróbálja felépíteni új életét ebben a szokatlan világban, barátot és izgalmas elfoglaltságot is bőven talál. Előtörő emlékei azonban radikálisan közbeszólnak... Csaknem száz éve tart már a harc az emberi kolónia maradványai és egy idegen faj, a zeregek túlélői között. A két kupolaváros lakói a túlélésükhöz szükséges merkilbányákért küzdenek, ám egy napon történik valami, ami felborítja az évtizedes erőegyensúlyt - egy harmadik fél is beavatkozik.

Alekszej Tolsztoj - Aelita
A ​kisregény Losz, egy orosz mérnök történetét meséli el, aki űrhajót épít, és társával, Guszevvel, a korábbi vöröskatonával a Marsra utazik. Az ott talált marslakók egy igazságtalan, kapitalista rendszerben sínylődnek, és az elnyomók közül csak Aelita, a helyi Legfelső Tanács vezetőjének gyönyörű leánya fogékony szenvedéseikre. A két orosz űrutazó tanúja, majd később aktív résztvevője lesz az elnyomottak felkelésének.

Brandon Hackett - Magánháború
Sol ​Orfanne, a Briton Csillagszövetség legendás kapitánya, az Ötvenes briton-teuton háború hőse, a mindig háttérbe húzódó, komor asszony a Mon Menonterei melletti flottafiaskót követően memóriatörlést kér. A múlt tragikus emlékei elől menekül, emelyek egész fiatalkoráig nyúlnak vissza, egy férfihoz, egy szeretőhöz. Azonban, évekkel később, a IV. Galaktikus Háború kitörésének hajnalán a múlt sötét árnyai újra megkísértik, és kegyetlen dilemma elé állítják. Vajon képes lesz-e felülkerekedni a múlt feltépett sebeiből fakadó fájdalmán, vagy személyes bosszúvágytól vezérelve megtagadja az Admiralitás parancsát? Ez az ő döntése. Az ő háborúja.

Botond-Bolics György - Ha ​felszáll a köd...
A ​sötét égbolton napsugarak fényében tündöklik a Vénusz. Mintha a Mindenség egy játékos óriása fehér felhőkből gyúrt labdát hajított volna a csillagok milliárdjai közé, száll, repül a könnyű gombolyag, járja az Utat, melynek kezdetét és végét öröktől való törvények jelölték ki. Repül a labda, felragyogó fénye hajnalt vagy alkonyt hirdet a Föld emberének. Néha közel jön hozzánk, ránk csillan mosolyogva, azután továbbsuhan és ismét eltűnik a végtelen messzeségben. Mi lehet a Vénusz felhői mögött? Mit takar a sűrű köd, mely testvérbolygónk titkát rejtegeti? Megszületett-e már ott is a diadalmas éle, vagy örök csend honol még a halott tájakon? Nem tudjuk. Hiába kutatnak a csillagászok égnek szegezett távcsövei egyetlen áruló parányi rést a fátyolon, az ember fürkésző szeme elől mindent eltakar a köd...

Ivan Jefremov - A ​Bika órája
"A ​Bika órája - írja könyvének előszavában Jefremov - válaszként született..." A tudományos-fantasztikus irodalom nagyon sokszor fest koromfekete és nagyon sokszor rózsaszín képet a jövő világáról. Pedig - Jefremov szerint - az volna legfőbb feladata, hogy az embert felkészítse a várható fejlődésre, nagy feladatainak végrehajtására. A Sötét Láng nevű csillaghajó már-már tökéletes és magasrendűen emberi utasai a Tormansz bolygón ősi és szörnyű állapotokat találnak, zsarnokokat, kizsákmányolást, fejlődésben megrekedt társadalmat. Megkísérlik rendbe hozni a különös bolygó életét. Értetlenségbe, ellenséges indulatokba, tudatlanságba ütköznek. Jefremov új regénye ugyanúgy mérföldkő a szovjet tudományos fantasztikus irodalomban, mint előző művei, a magyarul is megjelent "Az Androméda-köd", a "Csillaghajók", vagy a nagy vitát kavart "Kígyó szive" volt. Jefremov világszerte ismert és elismert író, hazájában és külföldön egyaránt őt tartják a szovjet tudományos-fantasztikus irodalom egyik legnagyobb alakjának.

John Christopher - Veszélyben ​a bolygó
A ​XXI. században hatalmas társaságok, kutatóintézetek uralják a bolygót, s egymást túlszárnyalva igyekeznek fölfedezni az új energiaforrásokat. Charles Grayner, a fiatal tudós egy eldugott laboratóriumban egyhangú munkáját végezve pazarolja tehetségét. Eseménytelen életének akkor szakad vége, amikor őt szemelik ki arra, hogy a legnagyobb titok nyomára bukkanjon. Kezdetben nem is sejti, hogy ő lesz a világ legveszélyesebb embere, eleven pokolgép, s menekülnie kell a Földet kormányzó hatalmak elől. A barátság és a szerelem segít neki elviselni a felelősség súlyát, hiszen rádöbben, hogy ő képes megmenteni a pusztulásba rohanó bolygót. A gazdag stílusban íródott, utalásokkal teli történet áthatja az emberiség jövőjéért érzett szorongás.

Brian W. Aldiss - A ​Rendszer ellenségei
Turistacsoport ​indul jutalomutazásra a messzi Lysenka bolygóra. Ők a Rendszer támogatói, kiszolgálói, az elitcsapat, akik megérdemlik, hogy szabadságukat kivételes helyen, különleges körülmények között töltsék, de váratlan fordulat történik: első kirándulásukon foglyul ejtik őket a vad bennszülöttek. Nem mások ők, mint az egykor hajótöröttekként a Lysenkán ragadt emberek elállatiasodott utódai.

Samuel R. Delany - Menekülés ​a holt városból
Az ​emberiség utolsó reménye és menedéke Toromon birodalma volt, amelyet a felelőtlen háborúkban felperzselt radioaktív sivatagtól biztonságosan elzárt a sugárgáz. Ám Toromonnak a Nagy Tűznél is veszélyesebb ellenségei támadtak. A Lángok Ura, a Rossz testetlen esszenciája. A megvadult Nagy Számítógép, amelynek a birodalom katonai komplexumát kellene irányítania. És egy idegen értelem, amely az Űr szakadékain áthatolva új meghódítandó világokat keres. Meg tudja-e állítani a végzet erőit Jon, a sokat szenvedett idealista , összefogva Petrával, a tehetetlen uralkodócsalád renegátjával és a váratlanul felbukkanó, nagyon is egyszerű segítőtársaival? Erről szól a háromszoros Nebula-díjas Samuel R. Delany regénye, amelyben a képzelőerőt az elbeszélés izgalmával ötvözve rajzolja fel a riasztó jövő elgondolkodató látomását.