Magyar ​regék és mondák

Ismeretlen szerző - Japán ​regék és mondák
A ​Regék és mondák sorozat legújabb kötetében japán mesék és legendák kaptak helyet. A távoli Japán idegen kultúrájában az ragadja meg az olvasót, ami minden nemzet irodalmában közös, és talán a legfontosabb: az emberség. Könyvünk meséi zömmel olyan gyűjtésből származnak, amelyet Kr. u. 1100 és 1350 között jegyeztek le, és olyan eseményekről szólnak, amelyek a 850 és 1050 között eltelt két évszázadban, a japán kultúra klasszikus századaiban történtek.

Ismeretlen szerző - Csodaszarvas
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Indiai ​regék és mondák
Az ​ókori népek regéi és mondái között fontos helyet foglal el India rege- és mondavilága. Baktay Ervin, a kötet szerzője avatott kézzel válogatta ki ebből a mérhetetlenül gazdag és bonyolult anyagból azt, ami az ifjúságot legjobban érdekelheti. A kötet lapjain megelevenednek az óind hitregék istenei, az ősi teremtésmondák s a földre szállt istenek csodálatos hőstettei, amelyeket a két nagy indiai eposz: a _Mahábhárata_ és a _Rámájana_ őrzött meg az utókor számára. Baktay Ervin lendületes, költői átdolgozása megőrzi a regék és mondák eredeti szépségét, és igazi élvezetet nyújt a művelődni és szórakozni vágyó olvasónak.

Mednyánszky Alajos - Regék ​és mondák
Népeink ​történetének különböző jelentős eseményeiről adott hírt a XIX. század tízes-húszas éveiben Mednyánszky Alajos. A korszak olvasói igényének megfelelően nem krónikás modorban, nem adatok száraz felsorolásának formájában, hanem regében, mondákban és legendákban. Egy-egy különös alakú szikla vagy sziklára épített vár, egy-egy félelmetes várrom távoli múltba vesző emlékét idézte föl, szinte mindig történelmi eseményhez, izgalmas sorsfordulóhoz kapcsolva. Népmondák és családi mondák, forrásokkal alátámasztható történetek és képzelet szülte mesék: szívesen olvasták elődeink. S szívesen olvasták őket költőink és íróink, nemcsak magyarok, hanem szlovákok és osztrákok is; mind-mind forgatták a németül író nemesúr könyvét, amely ma sem veszítette el érdekességét, nem fakult meg. Számot tarthat a figyelemre, hiszen mindenkit érdekel: hogyan látták múltunkat a régiek? Jelen kötetünk olyan válogatás az eredeti műből, amely főleg az egykori Felföld, a mai Szlovákia hegyes-völgyes vidékein gyűjtött regéket tartalmazza, s így jó példája a két nép egymásrautaltságának, történelmi együttélésének. A könyv - akárcsak a szerző 1981-ben kiadott Festői utazás a Vág folyón, Magyarországon című munkája - az Európa Könyvkiadó és a bratislavai Tatran Kiadó közös vállalkozásában jelent meg magyar és szlovák nyelven.

Mikszáth Kálmán - Magyar ​várak regéi
Néhány ​véletlenül megmaradt bástya, falomladék, hajdani várkút, hegy tetején árválkodó rom - mi mindenről tud mesélni! Nagy mesemondó Mikszáth Kálmánunk a múlt század végén gyűjtötte össze ezeket a meséket, legendákat, és persze hozzájuk adta a maga könnyedségét, tekintélyt előszeretettel megfricskázó, csúfolódó jókedvét. Még ha nem is tudjuk pontosan, hol vannak ma már ezek a várak, akkor is élvezettel olvassuk a meséket: a mi történelmünkről szólnak. Hol IV. Béla bukkan föl bennük, hol Károly Róbert, hol Nagy Lajos, hol meg a törökverő Hunyadi János. De még régebbi időkről is meséltek Mikszáthnak a kövek, a honfoglalás előtti korról, népekről, akik itt éltek, építkeztek, harcoltak és haltak meg a mi földünkön. És talán a legszebb, amire ezek a mesék tanítanak: ragaszkodjunk ehhez a tájhoz, a földhöz, a fához, az éghez, a naphoz, mondjuk ki a nevét akár magyarul, akár szlovákul, akár románul vagy szerbül. Hiszen az emberi gonoszság mind elpusztult, de a táj, a folyó, a kő mindig megmaradt. És most szól hozzánk Mikszáth nyelvén.

Ipolyi Arnold - Magyar ​mythologia I-II.
Közel ​másfél évszázada annak, hogy Ipolyi Arnold: Magyar Mythológia című akadémikus stílusban íródott műve megjelent. A kutatók és az érdeklődők számára ma is kiváló forrásmunka, úgy a pogány magyarok ősvallása, mitológiája és azok vallási hite és szertartásai tekintetében. Teljesebb mű a témáról azóta sem született. Nincs a magyar tudományos irodalomnak még egy olyan műve, amelyről későbbi kutatók kevesebb elismeréssel írtak volna, de amelyből legtöbbször a forrás megnevezése nélkül többet merítettek, mint Ipolyi Magyar mythológiája. A magyarok ősvallását keresve a szerző megalkotta a folklór-néprajz alapjait.

Eduard Petiška - Görög ​mondák és regék
Azokban ​az időkben, amikor az emberek sok jelenségre nem találtak magyarázatot, azokat titokzatos erőknek, rejtélyes lényeknek, szörnyetegeknek, tündéreknek vagy isteneknek tulajdonították. A képzeletük szülte szörnyetegek valóságos állatokra hasonlítottak, s a tündérek, nimfák és istenek úgyszólván emberi tulajdonságokkal rendelkeztek. Haragudtak, nevettek, szerettek jól enni, inni, gyerekeik voltak és civakodtak egymással. A régi görög bölcsek bátorságot és reményt oltottak az emberekbe. A mondák arra tanították őket, hogy szomjazzák a tudást, mint kedvenc hősük, gyakorolják erejüket, amint ő teszi, legyenek bátrak, igazságosak, és akkor kiállják a legnehezebb próbákat. Kedves Olvasó, merüljön bele e csodálatos hősök világába, ismerkedjen meg velük és történeteiket olvasva képzeletében élje át varázslatos kalandjaikat.

Takáts Gyula - A ​tündérhal és a háló
Takáts ​Gyula verses regéjét a helyi vagy a természeti mondák csoportjába sorolhatnánk. Még akkor is, ha irodalmunk, Vörösmarty, Arany és Tompa példáit folytatva, a rege történetét nem alakította volna az időtől is függetlenül költői képzelete szerint hol a népies barokk, hol a pásztorművészet, máskor a népmondák csodás világa szerint. Természeti monda, hiszen hőse maga a Balaton, de nemcsak való, hanem mesebeli világával is, hiszen a Balaton-király leányát, a csodálatosan szép tündérhalat Hattyú Marci, a halászlegényke maga engedi vissza a tóra a kapzsi Bükkfa Dani elől. Takáts Gyula színes költői erővel formálja, szövi ezt a fordulatosan vidám, igaz is meg nem is verses regét.

Beregi Tamás - Egyetleneim
A ​groteszk regény főhőse egy naiv fiatalember, aki ismerkedési kudarcai, tragikomikus, abszurd kalandjai ellenére végsőkig kitart az ideális nő meg­szerzésének elve mellett. Az ámokfutássá terebélyesedő nőkeresés helyszínéül a kilencvenes évek Budapestjének kultikus szórakozóhelyei, koncertjei szolgálnak: diákszigeti, Almássy téri, FMK-s, Picasso Point-os, Zöld Pardon-os, frankhegyi bulik, táncházak és technopartik, egyetemi gólyabálok, pesti és vidéki fesztiválok, Quimby-, Másfél-, Korai Öröm-koncertek, tabáni, kapolcsi és EFOTT-rendezvények elevenednek meg a szemünk előtt, így a könyv a nőkeresés nehézségeinek bemutatásán túl egy elmúló kornak is emléket állít. A regényt egy különleges függelék egészíti ki, amely ironikus ismerkedési tanácsadó és egyedülálló áltudományos szerelmi algebra: szemezési és csó­kolózási egyenletek, leszólítási- és bulihangulat-diagramok, alkoholfaktorok, nőkövetési térképek és pontozási skálák, randevútipológiák, táblázatok rend­szere vezet az egyre tovább indázó ismerkedési ideálegyenlet felé. A lírai-cinikus, romantikus-obszcén regény mindazoknak szól, akik emlé­keznek még egy lassan elmúló bulikorszakra, és egy olyan ismerkedési regényre vágynak, amely a tragikomikus történések mélyén végre megpró­bálja megtalálni a ,miért nem működik jól?" okait is.

Hevesi Lajos - Jelky ​András kalandjai
Aki ​Baján jár, ne felejtse el megnézni Jelky András szobrát. Világjáró, nagy lendületű lépése van ott bronzba öntve. A szobor tekintete bizakodó és messzire néző - olyan amilyen a valóságban is lehetett.. Előtte is, utána is sokan járták a világot, hírneves utazók fedeztek föl népeket és földeket - Jelky András bajai szabólegény kalandos életének históriája azonban újból és újból lázba hozza az olvasókat. Igaz nem akármilyen szabólegény volt ő: nemcsak varrótűt, hanem hogyha kellett a kardot is derekasan forgatta. Ki is vágta magát minden helyzetből. S bármilyen messzire bármilyen különös tájakra sodorta is a sorsa, hazáját sohasem felejtette. Öregkorában tért haza élményekben gazdagon - híre a mesék világjáró királyfiainak népszerűségével vetekszik.

Komjáthy István - Mondák ​könyve
Komjáthy ​István a mondai töredékek, krónikás naivságok és történelmi, művelődéstörténeti tények tiszteletben tartása mellett, írói szabadsággal ismerteti a csak népmesenyomokban fennmaradt magyar mitológiát, "naiv eposzukat", amelyet már Arany János is sajnálkozással említ elveszett értékeink között. A kötet darabjai - akár egy regény fejezetei - egy kerek egészt alkotnak: a magyar népmesékből és a rokon népek hagyománykincséből kialakított teremtésmondától, a krónikaírók által őseinknek hitt hunok mondáin át, színes meseszál vezet egészen a honfoglalásig, majd Árpád dédunokájának, a későbbi Istvánnak megszületéséig. E szépen kikerekedő messzi világból egy rész a tényekkel igazolható történelmi valóság és másik rész a monda, amely mögött szintén a történelem rejtőzik: a magyarság kialakulásának és őstörténetének, honfoglalás előtti életének homályba vesző évszázadai.

Arany János - Buda ​halála
Buda ​király megosztja hatalmát öccsével, Etelével: a hatalomról való balga lemondása a tragikai mag, ami végül halálához vezet. Etele a hivatott a világ fölötti uralomra, de ennek az a feltétele, hogy képes legyen önmagát legyőzni. Az idegen Detre ármánya egymás ellen uszítja a két testvért, s így betelik mind Buda, mind pedig a hun nép végzete. Arany tudatosan olyan eposzi hőst alkot, aki végzete tudatában küzd.

Móricz Zsigmond - Rózsa ​Sándor
Móricz ​Zsigmond Rózsa Sándora a magyar irodalom egyik legtökéletesebben megformált paraszti alakja, a megtaposott, elnémított nép legjobb tulajdonságainak megtestesítője, a népi vágyak összesítője egy személyben, valóságos mesehős bátor igazságtevő, hibátlan férfi, gáncstalan gavallér. Ezért számíthat mindig a nép támogatására, ha másra nem, hát cinkos hallgatására. És ezért szólnak róla népdalok, ezért dicsőítik minden tettét, eszményítik alakját. Lelkesítő, ihlető népi hős, s az író mesélő kedve is talán ebben a regényben bontakozik ki a legszebben. Varázslatosan örökíti meg a természetet, csodálatosan szép csínekkel festett tájakon, vad nádasokban, végeláthatatlan mezőkön bonyolódik az izgalmas, eseményekben, kalandokban gazdag cselekmény. S minden alakját utolérhetetlen művészettel mintázza meg, a hős betyárvezért éppúgy, mint az esett szegényparasztot, a furfangos polgárparasztot éppúgy, mint a finomkodó urat vagy a bárdolatlan dzsentrit.

Ismeretlen szerző - Lelke ​rajta
Kötetünkben ​Csernus, Feldmár, Szendi, Buda Béla, Soma mondják el véleményüket a tetoválásról, de megszólalnak az érintettek is: tetováló művész, szalon tulajdonos, és tetoválást viselők. A tetoválás napjainkban reneszánszát éli, és azon „mesterkedik”, hogy gyökeresen átformálja az előítéleteket, és arra kényszerít, hogy megvizsgáljuk e jelenség mélyén lévő jelentéstartalmakat.

Benedek Elek - Hunor ​és Magyar
- ​Hát menjetek el ti - mondták a magyarok -, mi itt maradunk. Ha találtok elég nagy földet, adjátok hírül, s utánatok megyünk. Ha nem találtok, forduljatok vissza, majd összeszorulunk, ahogy lehet. Kicsi helyen is megférnek, kik egymást szeretik. Helyeselték mindannyian ezt a beszédet. Menjenek a hunok, maradjanak a magyarok. Hanem mikor éppen indulóban voltak, búcsúzkodtak, megszólal Atilla, Bendegúz fia: - Hát az Isten kardja kié lesz ezután: hunoké-e, vagy a magyaroké? Mert, hogy szavamat ne felejtsem, mikor a magyarok és hunok elfoglalták Szittyaországot, egy kardot szenteltek az Istennek, aki megsegítette, hogy legyőzhetik Szittyaország népét. Ezt a kardot Isten kardjának hívták, jussa volt hozzá minden nemzetségnek. Azt mondták a táltosok: míg ez a kard meglesz, ne féljetek semmiféle népektől, veletek az Isten.

Balassa Iván - Ortutay Gyula - Magyar ​néprajz
A ​két kiváló tudós, Balassa Iván és Ortutay Gyula a néprajztudomány eddigi eredményeire támaszkodva, a szakemberek, az érdeklődő nagyközönség igényeit egyaránt szem előtt tartva ad átfogó képet a hagyományos népi kultúra valamennyi ágazatáról, a társadalmi, az anyagi és a szellemi kultúráról. (...) Minden fejezethez rövid bibliográfia csatlakozitk, amely útbaigazítást ad azok számára, akiket egyik vagy másik kérdés közelebbről érdekel. A kötetet gazdag képanyag, 319 fekete-fehér, 65 színes fénykép és 231 rajz, térkép, kotta illusztrálja.

Nyulász Péter - Helka
Különös ​események zavarják meg a Balaton északi partjának nyugodt mindennapjait. A tihanyi Soktornyú Kastély népe ünnepre készül: Helka hercegkisasszony hamarosan hivatalosan is trónörökössé válik. Ám hősünk unja a felhajtást, elszökik inkább a tiltott rengetegbe szamócázni. Mindeközben a közeli Burok-völgyben sötét lelkű teremtmények gyülekeznek, hogy a kegyetlen Bora vezetésével feldúlják a Balaton békéjét, és bosszút álljanak a hercegi páron. Helka legendája a Balaton elfeledett mítoszai közé tartozik. A fantasy határát súroló, kacagtatóan humoros kalandregényében Nyulász Péter számtalan utalást és információt rejtett el. Ismerd meg őket, és döntsd el: elhiszed-e, hogy valaha tündérek, hercegek, hercegnők, varázslók és manók lakták a mindannyiunk szívében helyet kapó Balatont! A könyvet elolvasva, késztetést érezhetsz Te is, hogy felfedezd a legendás helyszíneket, és ismerősként köszöntsd a Balaton tündérét, vagy a Bakony varázslóját, ha szembejön veled…

Timaffy László - Táltosok, ​tudósok, boszorkányok
Dr. ​Timaffy László szedte csokorba ennek a tájnak ma is szájhagyományként őrzött mondáit. A hiedelem- és történelmi mondák tükrözik a Kisalföld - benne Burgenland és Csallóköz - területén élő magyarság értékes prózai népköltészetét. A hiedelem-mondák őseink hitvilágának maradványait mutatják, a történelmi mondák pedig azt, hogy mint élnek a múlt eseményei a nép emlékezetében. Határainkon kívül élő népünk híven őrzi hagyományait és azt is megláthatjuk, hogyan hat egymásra az itt élő népek kultúrája. Az iskolák, az ifjúság számára értékes anyagot nyújt a könyve, és azoknak is élvezetes olvasmány, akik érdeklődnek prózai népköltészetünk iránt.

Diószegi Vilmos - A ​sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben
Diószegi ​Vilmos (1923-1972), a magyar néphitkutatás kiemelkedő alakja, korai halála ellenére egyedülálló és maradandó életművet hagyott hátra. E - ma már könyvritkaságnak számító - kötetében dolgozta ki a pogány magyarok ősvallása rekonstrukciójának alapjait. Részletekbe menően hasonlította össze a szibériai samanizmust a magyar néphit táltos-hiedelemkörével, és ennek alapján állapította meg a rokonságot. Arra a következtetésre jutott, hogy a honfoglaló magyarság hitvilága közel állt a szibériai sámánok világképéhez. Reprint kiadásunkban Hoppál Mihály tollából értékes elemzés olvasható Diószegi Vilmos fáradhatatlan kutatómunkájáról és műveinek utóéletéről. A kötet nélkülözhetetlen, klasszikus olvasmány azok számára, akik a magyarság régi pogány hitvilágával és mitológiájával akarnak foglalkozni.

Bodor Ádám - Verhovina ​madarai
Verhovinára ​bizonytalanul jár a vonat, a menetrendet eltörölték. Anatol Korkodus brigadéros nevelt fia, Adam a lepusztult állomáson várja a javítóból átirányított, mezítlábas Daniel Vangyelukot. Később miért tartóztatják le Korkodust? Vajon miért tűntek el a madarak a környékről? És mi a titka Eronim Mox mesés szakácskönyvének? Az olvasó hajnaltájt érkezik meg Bodor Ádám regényvilágának kellős közepébe - a mindenkori periféria, a civilizációs végvidék centrumába. A Verhovina madarai alcíme változatok végnapokra. A kisebb történetelemekből, elbeszélés-mozaikokból panorámaszerűen felépülő regényben az emberi érintkezések megdermednek és felolvadnak, a kultúra természetté bomlik, a csend pedig beszédes lesz. ,,Úgy kezdi, halkan sóhajtozva, mint egy távoli vízesés, majd sisteregni kezd, aztán amikor már harsog, tombol kibírhatatlanul, hirtelen, mintha beléd spriccelnének, az egész világ jegesen becsorog a füleden." - És talán soha nem hagyjuk el Verhovinát.