A ​cselekvés lehetősége

Tóth Krisztina - Magas ​labda
Nyugodt ​szívvel ki merjük jelenteni: Tóth Krisztina az elmúlt két évtized egyik legjelentősebb költője, aki néhány éve markáns hangvételű és jelentős közönségsikert arató rövidprózáival is beírta nevét a magyar irodalmi életbe. Most a Magas labda újabb fontos állomás költészetében, mely egyszerre mutat finom továbbérlelődést és radikális újrateremtést: a könyv egyik fele a gazdag magyar vershagyomány újragondolása, hol komoly, hol játékos formában; másik felében pedig olyan kiélezett élethelyzetekkel találkozunk, melyek mindennapiak ugyan, de megismételhetetlenségükben mégis magukban hordozzák a tragédiát, s ezen keresztül a katarzist is. Ezekben a csodálatos és megrázó szövegekben a lírai én a legdrámaibb helyzetekben is összpontosítani tud a lényeges mozzanatokra, melyek létünk titkait tárják föl.

Stieg Larsson - A ​lány, aki a tűzzel játszik
Tényfeltáró ​riport megjelentetésére készül a kérlelhetetlen szókimondásáról ismert folyóirat, a Millennium. Hogyan kerülnek Svédországba a prostitúcióra kényszerített fiatal külföldi lányok? Kik a futtatók? És mindenekelőtt: kik veszik igénybe - köztük befolyásos emberek - a rabszolgasorban tartott nők szolgáltatásait? Érthető, ha egyesek mindent megtennének, hogy a nevük kimaradjon a cikkből. A tetovált lány című regényből már megismert Lisbeth Salander is tudomást szerez a Millennium tervéről, mégpedig korábbi barátja és bajtársa, az újságíró Mikael Blomkvist számítógépéről. Így keveredik bele ez a furcsa, öntörvényű lány egy az egész országot izgalomban tartó gyilkossági ügybe. Hajtóvadászat indul ellene, de ha valakit, őt nem könnyű elkapni, pedig nem csak a rendőrség keresi...

Bécsy Tamás - A ​drámamodellek és a mai dráma
A ​szerző a könyvében a drámai műnem sajátosságait vizsgálja. A drámairodalom történetét áttekintve három drámamodellt különböztet meg: a konfliktusos drámát, a középpontos és a kétszintes drámát. Rámutat arra, hogy a nem konfliktus a drámai műnem fő specifikuma, hanem a szituáció és az ebből kiinduló cselekmény. A szerző állítását 45 dráma elemzésén keresztül igazolja. Szól a négyezer éves óegyiptomi Koronázási drámáról, az európai középkor misztériumdrámáiról. Elméletében ezek is valódi drámának minősülnek, akárcsak a sokáig előadhatatlannak tartott könyvdráma. Kifejti, hogy Ibsen fellépésétől kezdve eltűnnek az ún. konfliktusos drámák, és helyükbe a középpontos és kétszintű drámák lépnek. Ez utóbbi modellnek jellemzőit a 20. századi drámai művek elemzésén keresztül tárja fel.

Doris Lessing - Az ​arany jegyzetfüzet
Anna ​Wulf sikeres írónő, aki egyedül neveli lányát az 1950-es évek Londonjában. Napjai rettegésben telnek. Attól fél, hogy idővel kicsúszik lába alól a talaj, elveszti kapcsolatát a külvilággal, és megőrül. Ezért naplóba kezd, gondolatait négy jegyzetfüzetbe rögzíti; a feketébe Anna múltja, a pirosba politikai nézetei, a sárgába az érzelmi élete, míg végül a kékbe a mindennapok történései kerülnek. Szerelem és visszautasítás, hűtlenség és szexuális felszabadulás, politikai szekértáborok és családi traumák, elvesztett haza és megtalált női identitás története Az arany jegyzetfüzet, mely Doris Lessing főműve, és a 20. század talán egyik legfontosabb regénye. 2007-ben Doris Lessing kapta az irodalmi Nobel-díjat. A nyolcvannyolc éves írónő ezzel szinte minden jelentős irodalmi elismerést magáénak tudhat. Perzsiában született, évekig élt Dél-Afrikában, majd A fű dalol című első regényével vált világszerte ismerté. Idén a Megint a szerelem és Az arany jegyzetfüzet című regényekkel folytatjuk Lessing életműsorozatát.

Doris Lessing - Megint ​a szerelem
Gyönyörű ​mulatt lány volt Julie Vairon. Szerelmével Dél-Franciaországba szökött, végül mégis egyedül maradt erdei házában, távol a város rosszindulatú pletykáitól, az olajfák és leanderek árnyékában. Akik hallották földöntúli zenéjét, vagy látták rajzait, elnémultak. Némelyek állítják, éjjelente meztelenül táncol a fák között, és úgy úszik a vad sodrású folyóban, mint a vidra. S énekét hallani vélték még a tragédia után is. Száz évvel később a londoni Zöldmadár társulat alapító tagjai elhatározták, felkeresik a házat, hogy a romok mellett megelevenítsék a lány történetét. Ám a színpadi próbák féktelen hevében észre sem veszik, mint kúszik Julie mindannyiuk bőre alá, hogyan veszi birtokba sorsukat, s miképpen éri utol őket megint a sokszínű, olykor boldogságot hozó, olykor halálos szerelem. 2007-ben Doris Lessing kapta az irodalmi Nobel-díjat. A nyolcvannyolc éves írónő ezzel szinte minden jelentős irodalmi elismerést magáénak tudhat. Perzsiában született, évekig élt Dél-Afrikában, majd A fű dalol című első regényével vált világszerte ismerté. Az ötödik gyermek és A fű dalol című művek után idén a Megint a szerelem és Az aranyszínű jegyzetfüzet című regényekkel folytatjuk Lessing életműsorozatát.

Tóth Krisztina - Hazaviszlek, ​jó?
Hajléktalanok ​ülnek egy padon és meredten bámulnak egy tárgyat, a magasból színes labdákat szórnak a Balatonba, az eltávozott házi kedvencek a felhők tetején gyülekeznek, egy férfi megtalálja felesége titkos mobilját, a papagáj megszökik, ám egy nagyon fontos mondatot tanul kalandozásai közben... Végtelen motívum- és műfajgazdagság jellemző e könyvre, melyben Tóth Krisztina összegyűjtötte az utóbbi években írt tárcanovelláit és más publicisztikai műveit. Az ötven írást az teszi kiemelkedővé, hogy a szerző minden esetben túllendül az aktualitáson, és az egyszeri pillanattól a teljességig jut el. Hétköznapi, első ránézésre bagatell drámáról derül ki, hogy sorsfordító esemény, és az élet persze bármikor képes minket megörvendeztetni abszurd oldalával, csak az a kérdés, hogy sírni vagy nevetni van éppen kedvünk. A könyvben szereplő írásokat többek között a Nők Lapja, a Népszabadság és az Élet és Irodalom közölte.

Elliot Aronson - A ​társas lény
A ​nyolcadik amerikai kiadás magyar változata A világsikerű könyv legújabb magyar kiadása a jelentősen átdolgozott nyolcadik amerikai kiadás alapján készült. A legaktuálisabb példák mellett ezúttal egy új fejezettel is bővült a kötet, amely a társas megismerés témáját járja körül. A mű rávilágít arra, hogy a társas érintkezéssel kapcsolatos kutatások segítséget és megoldást jelenthetnek a mai társadalmat átszövő problémákra. Az amerikai szociálpszichológia egyik legrangosabb és legeredetibb képviselője könnyed, olvasmányos, színes stílusú, ám magas szakmai színvonalú áttekintést ad többek között az előítéletekről, a diszkriminációról, a propagandáról, a háborúról, az elidegenedésről, az agresszióról, az egyéni elköteleződésekről, a társas kapcsolatokról, a társadalmi feszültségekről és a politikai fordulatokról.

Ismeretlen szerző - Történet ​a hetediken
Leonard ​Cohen, Alanis Morissette, Atom Egoyan, Robert Lepage, Marie Chouinard, a Cirque du Soleil: világhírű művészek, világhírű szórakoztatók, a szenvedélyes "kultúrafogyasztók" körében jól ismert nevek - ha sokaknak furcsamód nem ötlik is rögtön eszébe, mi köti össze őket. Pedig egyszerű: Kanada. Ennek a hatalmas - és független államként még igen fiatal - országnak a kultúráját mintha nehezen "azonosítanánk", mintha alig-alig tudnánk körvonalazni. Hol is van Kanada? Valahol nagyon messze - úgy tűnik. Ha pedig egy átlagos színházba járót megkérdeznének, hogyan vélekedik a kanadai drámáról, nagyon elkerekedne a szeme. Joggal, hisz szinte csak véletlenül láthatta magyar színpadon George F. Walker, Michael Mackenzie vagy Morris Panych, valamivel több eséllyel Michael Tremblay egy-egy darabját. Pedig a kanadai dráma él és virul, a rendkívül eltérő kulturális hátterű szerzők ontják a jobbnál jobb darabokat. Aki megismerkedik a kötetünkben szereplő hét - nagyon különböző, de egyként lenyűgöző - drámával, sok érdekes (és meglepően ismerős) figurával, helyzettel találja szembe magát, és hamar kiderül: fejben nem is kell olyan messzire utaznia, hogy "odaát" is otthon érezze magát. És nehezen fogja megérteni: hol volt eddig Kanada?

Tom Stoppard - Drámák
Tom ​Stoppard a szó és a szellem virtuóza. Személyét és írásait már-már túl könnyű hatásos paradoxonokkal felcímkézni. Szabatosan fogalmazó fecsegő, bohócarcú gondolkodó, keserű tréfacsináló. Pályája kezdetétől következetes tojástáncot jár a műfajok és színházi kategóriák mezsgyéjén. Kritikusainak komoly fejfájást okoz, vajon a könnyű műfaj nehéztüzérségéhez, avagy a komoly művészet szórakoztatóipari gyorshadtestéhez sorolják inkább. Stoppard folyamatosan változik, írásaiban talán csak két dolog állandó. Az egyik a szavak, a nyelv mániákus imádata, a mesterség tisztelete. A másik, hogy a közönségét minduntalan meglepi, de mert az soha nem tudhatja, honnan várja a "támadást", újra és újra kíváncsi szívvel tér vissza, hogy a szerző próbára tehesse éberségét. A négy évtizedes pálya legjavát egybegyűjteni egyszerre szép és fájdalmas feladat. Az itt közölt drámák mindegyike önmagáért szól (remélhetőleg sokakhoz), egyiknek sincs szüksége védőbeszédre vagy magasztos dicséretre. Sok minden nem fér bele ugyanakkor egy kézbe illő válogatásba: jócskán akadnak még könnyed kis szösszenetek, komoly "lelkiismeret-darabok", érzelmes időutazások és bonyolult agytörők egyaránt, amelyek joggal követeltek volna itt helyet. Egy reményünk van csupán: ez a válogatás értük is szót emel, irántuk is fölkelti az érdeklődést. A most közreadott szövegek "az egyetlen Rosencrantz kivételével" vadonatújak; akad köztük olyan, amely magyarul még nem látott napvilágot, és olyan is, amelyet korábban más fordításban ismert meg a közönség. A kötet az alábbi drámákat tartalmazza: Rosencrantz és Guildernstern halott (Vas István fordítása.) Az igazi Bulldog hadnagy (Hamvai Kornél fordítása.) Magritte után (Ruttkay Zsófia fordítása.) Salto mortale (Upor László fordítása.) Travesztiák (Varró Dániel fordítása.) Az igazi (Békés Pál fordítása.) A szerelem mint találmány (Nádasdy Ádám fordítása.) Válogatta, szerkesztette és a tanulmányt írta: Upor László.

Ismeretlen szerző - Elfelejtett ​lények boltja
Az ​elfelejtett lények boltja csupa varázslat: téli titkok és illatok, sürgés-forgás, neszezés. A polcokon mai magyar írók meséi és versei, az ünnepvárás minden napjára jut egy-egy. Boldog ámulást-bámulást kívánunk!

Kerékgyártó István - Rükverc
A ​kötet az örök vesztes, bizonyos Vidra Zsolt életét kíséri végig napjainktól az ötvenes évekig, időben visszafelé haladva, halálától a születéséig. Dohos albérletek, szűk panellakások, szürke gyárak, füstös kocsmák, kietlen laktanyák, kórházi elfekvők, börtönök, hajléktalanszállók környékén kanyarognak a kegyetlenül őszinte történetek. Hőseik perifériára került kisemberek, akik – míg volt munkájuk – pincérek, kocsikísérők, bolti eladók, biztonsági őrök voltak, és akik éppúgy vesztesei az előző rendszernek, mint a mostaninak. Hajnóczy Péter és Tar Sándor hőseinek rokonai ők, alkoholista, munkanélküli, beteg, vagy csak öregségükben magukra maradó el- és cserbenhagyott nők és férfiak. Kerékgyártó István jól ismeri a helyszíneket, ahol tanulatlan, kiszolgáltatott hősei mozognak, a trükköket, megaláztatásokat, melyeket elszenvednek. A kötetben feltűnően sok a pergő, metsző, kegyetlen párbeszéd, melynek köszönhetően a szerző egészen kis tereken igazi tágasságot, egyetemességet képes felmutatni. Kerékgyártó István 1953-ban született Kaposváron. Jogot és filozófiát tanult, volt egyetemi oktató, hivatalnok és üzletember. Negyvenhét évesen hátat fordított addigi életének, és írni kezdett. Művei: Vagyonregény 2001 Makk ász az Olajfák hegyén 2003 Trüffel Milán 2009 Rükverc 2012

Vlagyimir Szorokin - A ​jég
A ​Mundruczó Kornél által rendezett színpadi változatban is nagy sikert aratott kultuszkönyv új kiadása. ,,...Ilyen ez a Szorokin. Fog egy eszmét, meg a Tunguz meteor jegét és megpördíti rajta az egész huszadik századot, de olyan pontosan és olyan elviselhetetlen kegyetlenséggel, hogy egyszerre hasít beléd az, ami szerinte lehetséges, és az, ami tényleg volt." Háy János

Stieg Larsson - A ​kártyavár összedől
A ​zseniális és öntörvényű Lisbeth Salander életveszélyesen megsebesül. Még kórházban ápolják, amikor egy szűk, semmitől vissza nem riadó kör már szervezkedni kezd. A tét óriási a számukra: a svéd titkosszolgálat munkatársaiként bizonyíthatóan súlyos törvénytelenségeket követtek el. Mindenre képesek, hogy Salandert egyszer és mindenkorra eltüntessék, és ártalmatlanná tegyék szövetségesét, a sztárújságíró Mikael Blomkvistot is, aki jól dokumentált tényfeltáró riportban akarja leleplezni üzelmeiket. Rendőrök, titkos ügynökök, újságírók, közhivatalnokok válnak szövetségessé vagy halálos ellenséggé a küzdelemben, amely az egész politikai elitet óriási botránnyal fenyegeti. Azzal a gyermeki izgalommal és örömmel olvastam a Millennium trilógiát, mint valaha Dumas vagy Dickens műveit. Titkon azzal a reménnyel tölt el, hogy talán nincs minden veszve a mi tökéletlen világunkban. Lisbeth Salander, légy üdvözölve a halhatatlan regényhősök között!

Békés Pál - Csikágó
Az ​író új kötete a budapesti Csikágóban, a Keleti pályaudvar környékén játszódik. Ám a gangregény egymásba fonódó szálai nem csupán a pesti Csikágó gangjainak, körfolyosóinak, hanem az amerikai Chicago gengjeinek, gengsztereinek, szeszcsempészeinek világába is elvezetik az olvasót. Szerelmek, sötét tragédiák, történelmi korfordulók és ironikus történetek dús szövevénye ez a hihetetlenül sokszínű, fordulatos és szórakoztató kötet. A szereplők a hetedik kerület jellegzetes figurái, olyanok, akikre ismerősként tekint az olvasó. Ám mindegyikük története egy-egy kalandregény, akár bejárta a fél világot, és három földrészen át menekült sorsa elől, akár soha el sem mozdult a kopott utcasarokról, ahol megszületett. A gangregény komor és mulatságos figurái a Milleneumtól napjainkig lakják be a nyílegyenes utcákat, itt élnek és halnak a városrészben, mely a könyv helyszíne és főszereplője. A kötet lapjain száz év repül el a Csikágó fölött. Meg egy bagoly.

Italo Calvino - Ha ​egy téli éjszakán egy utazó
Nyájas ​Olvasó! Új regényének első mondatával így szólít meg téged a szerző, Italo Calvino: "Italo Calvino új regényét, a Ha egy téli éjszakán egy utazó-t kezded éppen olvasni..-." Kényelmesen elhelyezkedsz tehát, és olvasnád... De jaj, a mese megszakad: s aztán valami baj az újabb kötettel is van, amit hibás példányod helyett a könyvesboltan kapsz. Nyomozásba fogsz hát, nyájas Olvasó. Kíváncsi vagy a mesére. Amikor azonban a mese fordulóponthoz ér, valami mindig történik. A könyv elvész, ellopják, elkobozzák, műanyagba öntik, gépbe táplálják, szavakra bontják, betiltják, megsemmisítik, bezúzzák... Még szerencse, hogy nyomozásod roppantul regényesnek bizonyul. Egyre újabb és újabb kalandokba botlasz: beleszeretsz az Olvasónőbe, együtt nyomoztok, el-elváltok, majd ismét találkoznak az útjaitok... Tíz regény végül is megmarad izgalmas torzónak. A tizenegyediket - a sajátodat - fejezd be te, nyájas Olvasó.

Nádas Péter - Párhuzamos ​történetek I-III.
A ​Párhuzamos történetek talán legfeltűnőbb vonása, az életmű ismerői számára is meglepetést jelentő újdonsága az egymástól lényegében független történetek olyan elképesztő sokasága, amelyet semmiféle realista konstrukció nem lenne képes egyetlen elbeszélésben összefogni. E regény történetei szinte ugyanúgy megszámlálhatatlanok, mint ahogyan azt sem tudnánk összeszámolni, hány emberrel találkoztunk életünkben, mégis egyetlen elbeszéléssé olvadnak össze. A regény egyetlen, nagy elbeszélése azonban nem ezeket a történeteket beszéli el, hanem a testek egymásra hatásának, egymásra gyakorolt vonzásának, egymásra irányuló vágyakozásának és egymásról őrzött emlékezetének nagy történetét. Ebben a burjánzó elbeszélésben jönnek létre olyan csomópontok, amelyek különböző személyekkel azonos időben és azonos helyen (a másik test az érzetben), azonos időben különböző helyeken (a másik test a vágyban), azonos helyen különböző időkben (a lakás, a ház, a város emlékezete a testben), illetve ugyanazon személlyel különböző helyeken és időkben (a saját test az emlékezetben) megesett dolgokat kapcsolnak össze. Az elbeszélésnek ez a csomópontról csomópontra haladó mozgása vetíti ki aztán a rekonstruáló képzeletbe a történetek szövegen túli valósággá összeálló szövevényét, mely így gyakorlatilag és elvileg egyaránt kimeríthetetlen, és ezért képes egy semmiből megteremtett, társadalmilag és történelmileg mégis szigorúan meghatározott, az általunk ismert vagy ismerhető reáliáknak akkurátusan megfelelő, szövegen túli világot alkotni. Ahogy ez létrejön, az ennek a regénynek a legnagyobb titka és egyben világirodalmi teljesítménye. A Párhuzamos történetekkel létrejött az a mű, amely komolyan veszi és megválaszolja a realizmus felbomlása, a századelő újító kísérletei és a nouveau roman által felvetett kérdéseket, ugyanakkor visszaadja az olvasás gyönyörét, és kiállja az összehasonlítást a tizenkilencedik századi nagyrealizmus legnagyobb műveivel.

Darvasi László - Virágzabálók
Darvasi ​László nagyregénye egyszerre teremt magyar és közép-európai mítoszt, alföldi veszedelmes viszonyokat, tündérmesét és haláltáncot. Árad itt minden – tűzvész, árvíz és forradalom, szerelem és csalódás. Testet ölt egy nő, Pelsőczy Klára, akinek tenyere közepén folt piroslik („angyal lábnyoma lehet, odaszállt, amikor születtél, táncolt a te kicsi tenyereden”), valamint három férfi – Imre, Péter és Ádám –, akik hol izzó szenvedéllyel, hol önkínzó odaadással, hol bohém széptevéssel próbálják egyszer és mindenkorra meghódítani Klárát. Ott van egy nem akármilyen doktor, Schütz bácsi, és egy fűmuzsikus, aki évszázadok óta zenél egy fűszálon, meg az ő kompániája, Mama Gyökér, Féreg úr és Levél úr. Előtűnik egy tizenkilencedik századi magyar város, Szeged, ahol együtt élnek magyarok, németek, szerbek, zsidók és cigányok, s amelyet hol ékesít és éltet, hol pedig áradásaival pusztít el folyója, a Tisza. 1848-ban itt is föllángol a forradalom, véres ütközetek zajlanak, majd az idegen elnyomás süket csöndet kényszerít a városra. Ahol valaki megszállottan virágokat ültet, hogy ott is levelek és szirmok nőjenek, ahol senki nem várja, senki nem akarja. És történetek, legendák, mesék. Szavakból, sóhajokból, nevetésekből formálódó, olykor délibábos, olykor nyomasztóan súlyos építmények drámák és komédiák, sorsok és pusztulások. Az áradás ellenállhatatlan.

Umberto Eco - Ellenséget ​alkotni
Önmaga ​jobb definiálásához, úgymond, minden társadalomnak és minden egyénnek szüksége van ellenségre, akitől különbözhet. Erről tettek bizonyságot a náci és fasiszta típusú rasszista rendszerek, amikor - tűrhetetlen faji érveléssel - rettentő ellenséget találtak ki maguknak. És ugyanezt bizonyítják ma is mindazok a társadalmak, amelyek úgy keresnek valamiféle, ellentmondást nem tűrő közmegegyezést, hogy például a bevándorlók "másságában" lelnek ellenségre. Ezzel a kritikus és antiideologikus reflexióval kezdődik és egy sor alkalmi írással folytatódik Umberto Eco új esszégyűjteménye. A szerteágazó tartalom nagyon is jellemzi Eco sokrétű világát: szó esik ismét a médiáról, tudomány és politika "perverz" viszonyáról éppúgy, mint Eco kedvenc témáiról (abszolútum, tűz, listák), és persze, mint mindig, irodalomról és tömegkultúráról. Az írásokat már-már rögeszmés szenvedély és kíváncsiság hatja át. Szerzőjük nemcsak korunk kultúrájának egyik vezető tekintélye és világszerte megbecsült értelmiségi, hanem olyan ember is, aki minden sorával bizonyítja: szereti, amit csinál. Alkalmasint őt is ezért szeretik az olvasói.

Orhan Pamuk - Fekete ​könyv
Rüya ​eltűnt. Galip, az isztambuli ügyvéd magánnyomozásba kezd, hogy felkutassa feleségét. Vajon a szépséges nő Celâlnál bujkál, akinek hírnevét Galip irigyli? Ha így van, miért nincs senki Celâl lakásában? Galip egy hirtelen ötlettől vezérelve magára ölti Celâl személyazonosságát, viseli a ruháit, fogadja a telefonjait, sőt még fanyar cikkeit is hamisítja, de ha a titokra fény derül, az végzetes következményekkel jár... A Fekete könyv a közel-keleti és a muszlim kultúra elképesztő gazdagságú szőttese, amelyet eláraszt Isztambul fénye és pompája, miközben a lélektani utazás a lélek egyre sötétebb bugyraiba visz minket. A Nobel-díjas Orhan Pamuk Törökország legnevesebb szerzője, akinek munkásságát Gabriel García Márquez, Umberto Eco és Franz Kafka írásművészetéhez hasonlítják méltatói. A több mint negyven nyelven megjelenő író számos sikerkönyvet tudhat magáénak, hogy csak a Hó, a Fehér vár vagy A nevem Piros című regényeket említsük. A szerző életműsorozatának újabb fontos állomása a Fekete könyv.

Orhan Pamuk - Az ​ártatlanság múzeuma
„Életem ​legboldogabb pillanata volt, de nem vettem észre.” Kemal, Isztambul egyik gazdag családjának sarja eljegyezni készül Sibelt, egy másik jómódú család szépséges leányát, amikor is egy véletlen találkozás egy húszéves lánnyal kizökkenti szépen elrendezett életéből. Füsun Kemalnak adja szüzességét, titkos szerelmi találkáik azonban veszélyesen távolítják őket attól az élettől, amit addig ismertek. Kemal kényszeresen gyűjti azokat a tárgyakat, amelyek Füsun szerelmére emlékeztetik, és „az ártatlanság múzeuma” így válik hiteles krónikásává Isztambul színes és változó világának, a törtetők és lemaradók köreinek és egy férfi soha nem múló szerelmének. A Nobel-díjas Orhan Pamuk Törökország legnevesebb írója. Munkásságát García Márquez, Umberto Eco, Franz Kafka és Marcel Proust írásművészetéhez hasonlítják méltatói. A több mint negyven nyelven megjelenő és a legrangosabb irodalmi díjakkal kitüntetett szerző politikai nézeteinek is gyakran ad hangot, míg műveiben Európa és az iszlám Törökország találkozik.