Ördögfattyú

Benkő László - Porladó ​szövetség
Kr. ​u. a 940-es éveket írjuk. Egyre markánsabban érezhető a változás a Kárpát-medencében élő magyarság életében. Az Árpád fejedelem halálát követő, és a hatalom birtoklását célzó belső politikai torzsalkodások elmélyülnek, változások formálják át a törzsek életét, vészes politikai és gazdasági megosztottság veszélyezteti a rendet. Jelentős különbségek mutatkoznak a nyugati hadjáratok előnyeit leginkább élvező dunántúli, és a jóval kedvezőtlenebb körülmények között élő keleti törzsek, törzsmaradványok és nemzetségek között. A gazdagság és szegénység, a lehetőség vagy annak elmaradása antagonisztikus ellentéteket szül. Zolta halálát riválisa, a szintúgy Árpád-házi Fajsz megpróbálja a maga javára fordítani. Új szövetségek köttetnek, és színre lép a fiatal Taksony, korát meghazudtoló bölcsességgel és határozottsággal. Ennek ellenére mégis fellángol a belháború. Vajon képes lesz-e valaki megfékezni a vérgőzös testvérharcot? Mindeközben a magyarok főbírája, Bulcsú főhorka okos diplomáciával Bizánc felé törekszik, s immár megkeresztelkedve saját politikáját igyekszik érvényre juttatni. Fenyegető közelségbe kerül egy sorsfordító csata, amely végleg megváltoztatja majd a kárpát-medencei magyarság életét.

Jean-Pierre Montcassen - A ​magyarok nyilaitól...
Európa ​valaha rettegte a magyarokat... Amit még eddig sehol nem olvashatott a magyar olvasó, azt éppen Jean-Pierre Montcassen írta meg. A honfoglalás után húsz évvel, a kalandozások korában járunk. Egy bajor lovászlegényt a véletlen Magyarországra vezérli, és az ő szemén keresztül tárul föl a Kárpát-medencében élő nép élete.

Makkai Sándor - Magyarok ​csillaga
"Nincs ​többé széthúzás s apróka hadnagyok fejedelemségei... Utánam csak egy úr lehet: te, s csak egy akarat: a tied!... Mert különben nincs többé magyar nemzet!" - mondja a haldokló Géza fejedelem fiának István hercegnek, a későbbi királynak, amikor előkésziti őt feladatára, az uralkodásra, a királyi hatalom megteremtésére. Makkai Sándornak a magyar államalapítás születéséről és István királyról szóló történelmi regénye azokat a válságos pillanatokat a 900-as évek végét idézi fel, amikor a magyar urak, élükön Koppány vezérrel szövetkeznek Géza fejedelem központosító törekvései, a kereszténység felvétele ellen, de lázadásukat István leveri, s ezzel megteremti a magyar állam kialakulásának lehetőségét. A mozgalmas, fordulatokban bővelkedő regényben megelevenedik az esztergomi fejedelmi udvar élete, Koppány és híveinek tábora, de megismerheti az olvasó a korabeli szegényeket is, egy Balaton-parti halásztelepülés lakóinak hétköznapjait, s két fiatal minden akadályt legyőző romantikus szerelmi történetét.

Pusztai Andrea - A ​zöld szemű kígyó
Kr. ​u. 958. A fénykorát élő Bizánci Birodalom kora katonai nagyhatalma, flottája és híres nehézlovassága révén vasmarokkal tartja kézben a Földközi-tenger és a Fekete-tenger medencéjét. A Nagy Konstantin által alapított főváros és a császári udvar azonban a kül- és belpolitikai, párt- és családi viszályok, intrikák melegágya: igazi kígyóverem. A trilógia első kötetében megismert Anasztázia immár Theophanó császárnőként az udvari intrikák kereszttüzébe kerül. Amikor megpróbálják megmérgezni, tanácsosabbnak tűnik vidéki birtoka biztonságába visszahúzódni, ám Anasztázia kihasználja a lehetőséget, és a tiltás ellenére a hadjáraton járó férje, Rómanosz után szökik. Kagan vezér összegyűjti a bizánci császárnak ígért húszezer lovast, és elindul Rómanosz serege után, hogy együtt ütközzenek meg a fenyegetően közeledő odjogur törökökkel. Hírszerzői révén azonban hamarosan tudomást szerez róla, hogy a töröknél sokkal halálosabb veszély is közeledik keletről. León Phókasz hazatér Narbosz szigetére, ahol fivére családja és saját gyermekei várják. Azonban hamarosan lecsap az otthonára Samir, a syrakuzai kalóz, és León kénytelen végignézni, ahogy mindene az enyészete lesz. És mindeközben a palotában tovább szövi hálóját a rejtélyes Fehér Sárkány... Pusztai Andrea regénytrilógiájának második kötete kiterjedt kutatásokra alapozva fest sokszínű és élettel teli képet a X. századi bizánci udvar intrikáiról és politikai csatározásairól, kiemelt hangsúlyt fektetve a császárság és a magyar kapcsolatok alakulására.

Kodolányi János - Holdvilág ​völgye
A ​Holdvilág völgye második önálló része Kodolányi János hatalmas regénysorozatának, amely Emese álma címen a magyar államalapítás, a magyarság duna-tiszaközi meggyökerezésének küzdelmes korát eleveníti meg. Ez a regény folytatása az Istenek-nek s a zalai település után most a Balaton déli partjára, a somogyi szállásra viszi az olvasót, ahol a kemény, magyar fajtája féltésében türelmetlenebb Tar Szörénd kapgán parancsol. A regény maga Ojbarsz ifjúságának története. Ojbarsz, Tar Szörénd fia nem más, mint Koppány, István király későbbi nagy ellenfele, a pogány magyarság ellenállásának kemény sziklája. Kodolányi a megelevenítő művészet csodálatos erejével varázsolja elénk ezt a zárkózott, szilaj indulatoktól fűtött, szertelen becsvágyú, nagy álmai és halálsejtelmes, misztikus látomások közt vergődő ifjúságot, amelyet korán érlel férfiúvá egy féktelen lángú első szerelem s apjának, Tar Szöréndnek korai halála, aki halálos bosszúnak esik áldozatul Gejza fejedelemmé választásának ünnepségén. A regény megrázó drámai eseményekben gazdag, de amellett költői szépségű és erejű leírása az egész ősmagyar pogány mitológiának. Az ifjú Ojbarszból táltost akar nevelni apja s ezen a réven ismerkedünk meg a táltosok révüléseivel, az áldozatok és istentiszteletek szertartásaival, a javas gyógyító tudomány babonás titkaival. A halálsejtelmektől kínzott Ojbarszt egyszer a holtak birodalmába is igézi néhány órára a titokzatos táltostudomány, amely örökre eljegyzi az ősi hagyományok szellemével a pogánysághoz makacsul ragaszkodó magyarság jövendő nagy bajvívóját. A tárgyánál fogva is rendkívül érdekes regény egyébként is eddig talán legművészibb és legmonumentálisabb vonalú alkotása Kodolányinak.

Benkő László - A ​táltos fia
Árpád ​népe – sok harc és viszontagság után – megszállja a Kárpát-medence keleti oldalát, e régtől kiszemelt földet, s a törzsek ideiglenes szállásokat foglalnak. Hogyan tovább? Kelendő a magyar fegyver nyugaton, de legalább annyira félik is azt. Arnulf keleti-frank császár a lombard Berengár ellen hívja hadba pénzért és zsákmányért a Duna bal partján éppen csak megtelepült magyarokat, s ezzel elkezdődik az a több évtizedes időszak, amit – tévesen – a kalandozások korának nevez a történelem. Sok ezer magyar harcos indul nyugatnak, s ott vágtat közöttük az, akit a táltos fiának hívnak. Feladata a nyugati seregekről és a politikai körülményekről történő adatgyűjtés, mellyel közvetlenül segíti Árpád és Kurszán hadászati és földfoglalási elgondolásait, a Kárpát-medence végleges birtokba vételének tervét. A nagyfejedelem és a vezér példátlan diplomáciai érzékkel fordítják a magyar törzsek hasznára a képlékeny katonapolitikai helyzetet, s figyelmüket a gazdag nyugat felé fordítják. Nem találván egyéb utat elűzésünkre, a magyar törzsek végleges kiirtására a frank Gyermek Lajos király és a bajorok a Duna völgyében százezres haddal törnek a magyar gyepű felé... Harc a továbbélésért, avagy az első honvédő háború? A regény hiteles történelmi adatokra és eseményekre építkezve beszéli el a honfoglalásként jelzett időszak első tíz esztendejét, és megpróbál választ adni a kérdésre: vajon csupán kalandozásnak tekinthető a nyugat felé törekvés, vagy sokkal inkább tudatosan tervezett politikai döntések állnak a háttérben?

Grandpierre K. Endre - Az ​ördög apostolai
,,Mióta ​az ág megcserdült s kizöldült a mező, nemcsak Zrínyi vitézei járták és bújták a környező nádasokat és erdőségeket a törökre lesve, hanem a kanizsai török vitézek is ott lappangtak a magyarok utait, mozdulásait fürkészve, s törököt, magyart egyaránt áthatott a vágyakozás és reménység, hogy előbb-utóbb sikerül lecsapni az ellenségre. Már hetek óta folyt ez a fortélyos bújósdi, ez az izgató harci játék..."--Grandpierre K. Endre nagysikerű történelmi regényének főhőse a fiatal Zrínyi Miklós,--aki állandó harcban áll a törökkel, s egyre inkább megérti, hogy nem csupán a maga birtokait, a maga várait kell megvédenie, hanem az egész országot. A végvári élet soha nyugtot nem adó hétköznapjait, Zrínyinek és mindenre elszánt hajdú vitézeinek, ,,az ördög apostolainak" életét nagy megjelenítő erővel, szép költői nyelven mutatja be Grandpierre K. Endre. A kritikák szerint: ,,Az ördög apostolai minden ízében felülmúlja a hasonló témájú alkotásokat", ,,a legjobb magyar történelmi regények közé tartozik", ,,kötelező olvasmány kellene legyen", ,,a három legzseniálisabb magyar történelmi regény egyike".

Herczeg Ferenc - A ​hét sváb
1848 ​tavaszán nagy dolgok történtek Pozsonyban és Pest-Budán. Törvényes forradalom zajlott le, megszületett a magyar polgári nemzet. Lett szabadság, magyar törvény, lett magyar kormány. Vajon mi jutott el mindebből a magyar végekre, az ország déli szélére, ahol magyarok, németek, szerbek, románok éltek egymás mellett? Ki a magyar? - merült föl a kérdés, vagy pontosabban: ki hűséges a magyar hazához, amely polgári szabadságot adott mindenkinek, nyelvre és vallásra való tekintet nélkül? A lebilincselő történetet olvasva megismerkedünk a szabadságharc legendás hírű színhelyeivel. Herczeg Ferencnek a mesélőkedve kiapadhatatlan: Jókai Mór és Mikszáth Kálmán hagyományait folytatja.

Kertész Erzsébet - Vilma ​doktorasszony
A ​zürichi Phönix Panzióba 1872 szeptemberében új lakó költözött. Fiatal, rövid hajú, szőke lány, svédnek vagy németnek gondolták a panzióbeliek. Amikor elfogódottan bemutatkozott, furcsa neve is gondolkodóba ejtette lakótársnőit. „Fau Gräfin Vilma Hugonnai aus Ungarn” –­ a bőröndjén felejtett névjegy elárulta, hogy a fiatal teremtés magyar, és nem is lány, hanem asszony. Ettől fogva Hugonnai Vilma ugyanolyan diáklány, mint a többi. Csak a kitartása, az akaratereje szokatlan. Tanulni akar, orvosi diplomát szerezni mindenáron, aztán hazájába visszatérve betegeket gyógyítani, mint férfi kollégái. Hosszú, keserves évek, évtizedek küzdelme, nélkülözés, megaláztatás az osztályrésze. A férfitársadalom a kiváltságait félti tőle. A svájci diploma nem elég, itthon még ahhoz is vizsgát kell tennie, hogy bábaasszonyként praktizálhasson. „Rettenetesek ezek az emancipált nők! –­ háborog a kultuszminiszter. ­ Fel akarják forgatni a világot! Hiába, nem teremthetünk precedenst. Eddig is megvolt a világ orvosnők nélkül, ezután is meglesz!”

Majtényi Zoltán - A ​furfangos Thyl
Tudjátok-e, ​hogy a mi Lúdas Matyinkhoz hasonló kópé sok található az európai népek irodalmában? Közöttük a leghíresebb a mai Hollandia és Belgium területén valaha élt Thyl Ulenspiegel, aki mihaszna mókamesterből lett népének furfangos, bátor és vidám kedvű szabadsághőse. Története a szomorúság és a dévaj vidámkodás különös keveréke - mint ahogy az volt a XVI. század is, amikor a katolikus II. Fülöp spanyol király a kegyetlen Alba herceget küldte a németalföldi népfölkelők letörésére.

Fehér Tibor - Lidérckirály
A ​szerző új regényének hőse Kun László, az utolsó Árpádok egyike, ez az igen szerencsétlen sorsú, fiatalon meggyilkolt uralkodó. Az igzalmas könyv lapjain életre kelnek a XIII. század utolsó harmadának gátlástalan főurai, a vad pártharcok szereplői, akiknek cselszövényei rossz útra terelték a tehetséges, jobb sorsra méltó királyt. A szerző nemcsak a korabeli magyar élet bonyolult sorskérdéseit villantja fel, hanem megrajzolja a csehek nagy királyának, II. Ottokárnak, valamint a megszülető Habsburg-birodalom alapítójának, Rudolfnak erényeit, hibáit; elvezet az Anjouk nápolyi udvarába is, akik a pápák segítségével ásták alá a magyar király tekintélyét, végzetes polgárháborúba sodorva az országot. Az író nagy tárgyismerettel ad hiteles korképet az akkori magyar társadalomról, annak erkölcséről, mozgatóerőiről és mindennapi életéről.

Bakóczy Sára - A ​város és a rózsa
Ezerötszáznegyvennyolc, ​Magyar Királyság. Buda lassan egy évtizede török kézre került, az ország három részre szakadt. A három résznek – a török hódoltságnak, a Habsburg-uralom alatt álló Magyar Királyságnak és a Fráter György által kormányzott Erdélynek – szinte pontosan a határán áll egy gyorsan gyarapodó mezőváros: Debrecen, a török fogságban sínylődő Enyingi Török Bálint birtoka. A debreceni tőzsérek félelmet nem ismerve hajtják és hajtatják át a hatalmas szürkemarhagulyákat a török által megszállt országrészeken Bécs felé – vagy a vállalkozóbb kedvűek a császári harmincadvámot megkerülendő észak felé –, hogy onnan a nyugati kézműipar termékeivel és luxuscikkekkel térjenek vissza a keleti országrészbe. Az öntudatos lutheránus polgárság egyik vezéralakja Bakóczy Péter tanácsnok, szenátor leánya, Sára a Székesfehérvárról Debrecenbe költözött nagy múltú és nagy hírű Sákvári tőzsérfamília utolsó sarja, Gábor felesége lesz. Az esküvő után azonban rá kell döbbennie, hogy férjét sötét titkok lengik körül, és talán az élete sincs biztonságban mellette… A szerző kiterjedt történelmi kutatásokon alapuló, rendkívül élvezetes stílusban megírt történelmi regénye egyedülálló betekintést nyújt az 1500-as évek közepének mindennapjaiba, remek arányérzékkel állítva a kor történelmi és politikai eseményeit szereplői drámai és felemelő sorsának hátteréül.

Tatay Sándor - Kinizsi ​Pál
A ​híres törökverőnek, a malomkövet fél kézzel felemelő óriási erejű vitéznek, Mátyás király hadvezérének emléke mélyen élt az emberek szívében; egymás után születtek legendák róla. Ma már nehéz lenne megállapítani, mi volt igaz, mi nem e legendákból. De hogy mennyivel romantikusabb a mesehős Kinizsi története, azt Tatay történelmi regénye is bizonyítja. Az egyszerű molnárlegény, aki Mátyás jeles hadvezére lett, ma is megdobogtatja a gyerekolvasó szívét, vele izgul egy-egy döntő csata előtt. Csatából pedig kijut a hősnek elég, hisz a híres "fekete sereg" nemcsak a cseh király, a német császár ellen száll hadba, hanem a magyar főurak belső viszályait is el kell hogy simítsa, s végül ott a fő veszély: a török. S persze a szerelem sem marad el; a gyönyörű főúri kisasszony, Magyar Jolánka kezéért Kinizsinek álnok vetélytársakkal kell megküzdenie. - A romantikus, fordulatos ifjúsági regény - elsősorban a 8-10 éves gyerekeknek olvasmánya.

Szombathy Viktor - Az ​őrnaszád foglyai
A ​reformkori Magyarország regényből még kevésbé ismert világa elevenedik meg ebben az izgalmas, fordulatos, szép könyvben. Komáromi gyerekek és tutajozó szlovák barátaik az erőd mellett horgonyzó őrnaszádon rabokat fedeznek fel. A rabok magyar fiatalemberek, akiket a bécsi rendőrség \"rebellis\" magatartásuk miatt tartóztatott le. Mi sem természetesebb, hogy a regény kalandos kedvű, derék kis hősei elhatározzák: kiszabadítják a foglyokat. A szabadítás önmagában is veszélyes, izgalmas válllalkozás, és ki hinné, hogy egyúttal elindítója későbbi, veszélyes fordulatoknak.

Trux Béla - Az ​inkvizítor
A ​XIII. század végén játszódó trilógia főhőse az ifjú Lyoni Wolfgang, egy német kisnemes másodszülött fia, aki Lyonban kezdi meg teológiai tanulmányait, majd egyik professzorát követve Párizsba kerül. Wolfgangot csillapíthatatlan tudásvágy fűti, semmitől sem riad vissza, hogy az egyetem könyvtárának zárolt részlegébe is bejusson: ha kell, csalással, zsarolással, megfélemlítéssel éri el kitűzött célját. Praktikái azonban felkeltik valakinek az érdeklődését, akitől még a mindenre elszánt ifjú is tart: Passaui Paulus inkvizítor atya elfogatja és választást kínál neki: vagy a szolgálatába áll és tanítványa lesz, vagy máglyára kerül. Wolfgang kénytelen-kelletlen rááll az alkura, és megkezdődik hosszú utazása Paulus oldalán. Egész Európát bejárják az eretnekség nyomait keresve, Languedoc­tól a Fekete-erdőig, mígnem a Szentszék a Magyar Királyságba küldi őket, ahol akkor épp a Kunnak is nevezett IV. László uralkodik. Egy délvidéki eretnekfészek felderítése során azonban a katonáik elárulják őket, és a két inkvizítornak menekülnie kell – azonban előbb besenyők, majd kunok fogságába kerülnek. Paulus egy alku révén szabadon távozhat, ám túszul kell hagynia Wolfgangot, aki ezután közel egy évet tölt a kunok között félig fogolyként, félig vendégként. Megismeri életüket, szokásaikat, a szkítai kereszténység tovább élő töredékeit, és ahogy bővül a tudása, úgy szaporodnak a kételyei saját hitével és küldetésével kapcsolatban is. Trux Béla kiterjedt történelmi és néprajzi kutatásokon alapuló regénytrilógiájának cselekménye párhuzamosan zajlik a korábban megjelent két regényével, A templomos lovaggal és az Akkon ostromával.

Szombathy Viktor - Holló ​Csete, a besenyő
Annyi ​kalandos regény után ezúttal kalandozzunk vissza a magyar történelemben néhány száz esztendőt. Az oligarchák korában vagyunk, kihalt az Árpád-ház, és még nincs új királya az országnak. Hatalmas - és hatalmaskodó - főurak élnek a nép nyakán, s vívják a maguk önző, véres háborúit. E főurak között a leghíresebb Csák Máté lett, aki a saját birtokain példás rendet tartott, jó királyként kormányzott - az ottani mesékben ma is Mátyusnak becézi a nép -, hanem az ellenséges főurak földjét ott dúlta fel, ahol csak tehette, ezért aztán mégiscsak fekély volt az ország testén, amire előbb-utóbb Holló Csetének, a derék besenyő fiúnak, könyvünk kalandos életű hősének is rá kell ébrednie.

Fáy András - Attila
„Odahaza ​ez alatt nagy sürgés-forgás volt Kerka királyné palotá­jában. Egymást érték a szomszédos törzsek követei s a hun nem­zetségfők; egész sátortábor támadt a város körül. Hetek óta folyt a vígság, lakodalom. Sütöttek, főztek a deszkapalotában, a sátrak alatt, de még a szabad ég alatt is. Tárogató, tilinkó, koboz hang­ja mellett mulatoztak a királyt ünneplő vitézek. Regősök jártak sátorról-sátorra, vándor bohóskodók hányták a bukfencet s mu­lattatták arcfintorgató játékaikkal az összesereglett vendégnépet. A palotában nagy ebédeket adott a királyné; száz, kétszáz em­berre is terítettek egy-egy alkalommal. Az újon érkezett nemzet­ségfőket a palota nagy, nyitott tornácán fogadták; ilyenkor igazán fejedelmi udvartartás képét mutatta a Kerka királyné környezete. Vele voltak Attila király többi feleségei is; a bogárszemű Lenke, a gyönyörűséges Jolka, a sudártermetű Gyöngyike. Ezeknek külön palotáik voltak, de kisebbszerűek a Kerkáénál. Ő volt Attila első felesége, az ő palotája uralta az egész várost; nem is hívták azt másképpen, csak Kerka udvarának. A királyi hunok főembereinek nejei, s maguk az itthon maradt vezéremberek állták körül a vendégeit fogadó királyasszonyt. A palota díszesen faragott deszkatornácáról végig be lehetett látni a fellobogózott sátor várost. Maga a palota remekmívű fa­ragványokkal díszített apró tornyocskával a nagy-síkságnak egy kiemelkedő dombjára volt építve.”

Gárdonyi Géza - Egri ​csillagok
A ​mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául. A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen. A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonulnak és eltűnnek a vár alól. Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott.

Benkő László - A ​megszerzett föld
A ​regénytrilógia befejező része nemcsak a magyar honfoglalás döntő eseményeit meséli el színesen, egyéni látásmóddal, és rengeteg ismeretet felvonultatva, de egyben családtörténet is; hús-vér emberek öröme és bánata, a fájdalom és a boldogság tovatűnő pillanatai röppennek el a szemünk előtt, megállíthatatlanul száguld előre az idő, a sorsokat alakító történelem. Részesei ennek a történetnek az ősök éppúgy mint mi magunk, a kései utódok. Egy nép, amely földet és hazát szerzett magának Európában. Bizánci követek érkeznek Álmos nagyfejedelem és fia, Árpád vezér szálláshelyére, hogy a hatalmas pusztai nép segítségét kérjék a bolgár cár ellen. A mogyeriek vezérei nagylelkűen rábólintanak a kérésre, és csak ők tudják, hogy ebben a pillanatban elkezdődött a honfoglalás. A bolgár háború ugyanis remekül beleillett Álmos és Árpád régtől dédelgetett terveibe, a kiszemelt föld, az új haza megszerzése kézzelfogható közelségbe került. Gecse vitéz és fia, a harcossá cseperedett Beke elindulnak a sztyeppéről nyugat felé, az egyik a tudásával, a másik a kardjával szolgálja a nagy célt: mindketten ott vannak a hadban, ha más-más színtereken is, hogy súlyos testi-lelki megpróbáltatásokon átesve, a pannon tájakon találkozhassanak ismét. Itt bukkan rájuk és leli meg a lelke nyugalmát Majk is, Gecse másik fia, aki félig-meddig besenyővé válván, rettenetes viszontagságok után kerül vissza az övéi közé: a keletről szorongatott besenyők a védtelen mogyeri szállásokat támadják, és Majknak menekülnie kell befogadó nemzetségétől. Idegen lett ő már mindkét nép szemében.

Benkő László - Táltosidők
A ​magyar honfoglalásról szóló, három kötetet magába foglaló, hiteles történelmi tényekre alapozott, ám lebilincselően izgalmas regényfolyam első része az olvasót a IX. század közepére repíti vissza, a magyarok levédiai és etelközi őshazájába. A lendületes és nagy ívű mű cselekménye több szálon futva egy családregény-trilógia alapjait teremti meg. Beke, a fiatal „mogyeri” vitéz élete szerencsétlen fordulatot vesz, mikor egy véletlen baleset során halálosan megsebesíti legjobb barátját. A családi vérbosszú elől menekülve más magyar törzsben keresi a boldogulást, s hogy zsákmányt és ennek révén feleséget szerezzen, részt vesz a Kazár Birodalom oldalán segédhadként fellépő magyar sereg harcaiban. Az itt szerzett csaknem végzetes sebesüléséből a sors szeszélye folytán éppen az ellenséges besenyők gyógyítják fel, és a vitéz rádöbben: a magyar törzsek első számú ellensége nem ez a hozzájuk nagyon is hasonló és másoknak kiszolgáltatott pusztai nép, hanem a kazár alávetettség. A magyarok nagyfejedelme és a törzsfők hasonlóan gondolkodnak, ezért diplomáciai és katonai fondorlatok útján megkezdődik a lassú, de tervszerű elszakadás a kazár kaganátustól, ám ez idő tájt a magyar törzsszövetség előtt még számtalan kemény küzdelem és véres csata áll. A regényt végigkíséri Beke és Virág szívszorító szerelmi története, amely kiteljesedésének minduntalan gátat szab a népek vándorlásából fakadó történelmi kényszer. Levédia földje lassan már a múlté, és az új szállásterület, Etelköz megtartása a kazároktól való függetlenedést követően is komoly bonyodalmakba ütközik. Az ősi magyarság életének és történetének e rendkívül fontos szelete Beke és bajtársai, a magyar törzsi vezetők döntései és cselekedetei, valamint Virág és titokban megszült fia, Gecse, a solymász személyes sorsán keresztül tárul elénk. A történet tovább folytatódik az _Idegen tüzek_ című kötetben, és _A megszerzett föld_ honfoglalásunkat bemutató sorai által válik teljessé.