Lilly ​átmegy a falon

Závada Pál - Jadviga ​párnája
A ​naplóformában írott regény, bár történetileg az elidegenedésről, közelebbről egy rejtelmes családi szövetség csődjéről tudósít, mégsem egyszerűen a széthullás krónikája, benne rések nyílnak a moralitás titkos rejtekeire, amelyek még az egész életre kiható nagy hazugságok idején is a tisztaság hajlékai maradnak. Ez a tragikus ambivalencia, amelynek következményei az emberi természet esendőségében erednek, a sors végzetszerűségével kíséri végig a történetet. Zaklatott vidék az események színtere is: a két vagy három emberöltővel korábbi hazai peremvidék, amúgy valójában a Kárpát-medence kellős közepe, ahol mindig is a dac viharai váltakoznak a rezignáció bénító szélcsendjével. A _Jadviga párnája_ jelentős alkotás, varázslatos elbeszélés, nyelvi erejénél fogva világos gesztus a klasszikus próza eseményei felé a kortárs irodalom bizonytalan hierarchiájában.

Stephen King - A ​sárkány szeme
Egyszer ​régen, valamelyik másik világban, Delainben élt Roland király. Nem volt különösebben jelentős uralkodó, de béke és nyugalom honolt a birodalmában. Telt-múlt az idő, a király haja őszbe csavarodott, s bizony gondoskodnia kellett utódról. Nőül vett egy kedves, jólelkű ifjú nemeshölgyet, Sashát, kitől két fia született, Peter és Thomas. A fiúk csepredtek, tanultak, elsajátították mindazt, amit a hercegeknek kell, hogy majdan az idősebbikből jó király váljon, s a fiatalabb mindenben támasza legyen. Hanem ott élt az udvarban Roland fő tanácsadója, Flagg, a nagyhatalmú varázsló, maga a megtestesült gonosz. Ő bizony nem akarta, hogy béke és nyugalom legyen - feltett széndéka volt, hogy feldúlja a birodalmat, háborút és viszályt szít, mert csak akkor érezte jól magát. Intrikált és ármánykodott, merényletet követett el a fiatal királyné ellen, rontást hozott az emberekre. Sasha halála után ő vette a kezébe a hercegek nevelését. Peter határozott jellemű, daliás ifjúvá serdült, akire a kevésbé jó képességű, előnytelen külsejű Thomas mindig féltékeny volt. Ezt használta ki a sötét lelkű Flagg aljas terve megvalósításához: csapdát állít Peternek, eltávolítva ily módon az útból, s midőn a gyenge Thomas lesz a király, ő kedvére mozgathatja, mint egy bábot, s megvalósíthatja a baljós álmát, a káoszt... Nem véletlen, ha ismerős neveket fedez föl a történetben, Kedves Olvasó, mert Stephen Kingnek ebben az izgalmas, fordulatos fantasymeséjében kissé mintha a Setét Torony világában járnánk, ahol a jó és a gonosz erők vívják igazából soha véget nem érő harcukat... Európa Könyvkiadó, 2006

Szerb Antal - Utas ​és holdvilág
Mikor ​döbbenjen rá egy férfi, hogy nem adhatja föl ifjúsága eszményeit, és nem hajthatja fejét „csak úgy" a házasság jármába, ha nem a nászútján? Szerb Antal regénybeli utasa holdvilágos transzban szökik meg fiatal felesége mellől, hogy kiegészítse, továbbélje azt az ifjúságot, amely visszavonhatatlanul elveszett. A szökött férj arra a kérdésre keresi a választ, hogy a lélek időgépén vissza lehet-e szállni a múltba, vajon torzónak maradt élet-epizódokkal kiteljesíthető-e a jelen, és megszabadulhat-e valamikor az ember énje börtönéből vagy hazugnak gondolt „felnőttsége" bilincseitől? Az Utas és holdvilág a magát kereső ember önelemző regénye. Mihály, a regény hőse hiába akar előbb a házassága révén konformista polgári életet élni, s hiába szökik meg ez elől az élet elöl, a regény végén ott tart, ahol az elején: mégis bele kell törnie mindabba, amibe nem akar. „És ha az ember él, még mindig történhet valami" - ezzel a mondattal zárul a finom lélektani részletekkel megírt, először 1937-ben megjelent regény, amely első megjelenése óta hatalmas világsikerre tett szert.

Gyárfás Miklós - Papkisasszony
Gyárfás ​Miklós új, ironikusan realista regénye két részből áll. Az első rész (A füzet) Balog Imre kőműves feleségének följegyzéseit tartalmazza a családjáról és a társadalomról, a második világháború éveitől napjainkig. Erzsi, a papkisasszonyból lett munkásfeleség lelkivilágában Móricz Zsigmond "boldog emberéhez" hasonló vonásokat találunk. Humorérzékéből bátorság és makacs életszeretet fakad. Van benne valami elpusztíthatatlan konokság és rögeszmés igazságszeretet, amit nem könnyű elviselni kényelmet kedvelő embereknek. Az első részben Balogné szemével látjuk a világot és a világ változásait, a másodikban (Másokért élni) az íróéval Balognét. Az regény első felében Balogné férje halálának oka és körülményei után nyomoz (úgy érzi, még meg lehetett volna menteni), a másodikban az író veszi át a nyomozó szerepét, azt kutatva, volt - e értelme Balogné életének, s hagyott - e nyomot gyermekeiben és azokban, akiknek volt valamilyen közük Balog Imre kőműves életéhez és halálához.

Joseph Heller - A ​22-es csapdája
Ismét ​egy kitűnő amerikai regény a második világháborúról. Joseph Heller könyve Norman Mailer, James Jones, Irvin Shaw világhírű műveivel egyenrangú alkotás: a legjobbak egyike. Heller tétele, hogy a háború a legnagyobb őrültség, amit az ember valaha kitalált. S ezen az abszurd helyzeten -a háborún - belül minden abszurd, ami csak történik. Sorra feltárulnak a hadat viselő amerikai társadalom ellentmondásai, amelyek közül a leglényegesebb, hogy Yossariannak és társainak, a Pianosa szigetén állomásozó bombázóegység pilótáinak igazi ellensége nem más, mint a saját parancsnokuk, aki a háborút remek alkalomnak tartja a saját karrierje előmozdítására. Yossarian keresztüllát a parancsnokok számításain, és elhatározza, hogy ezentúl csak egy dologra fog ügyelni: a saját testi épségére. Közben persze állandóan összeütközésbe kerül a felsőbbséggel, és folyton beleesik a 22-es csapdájába... A 22-es csapdája abszurd, vad, őrült szatíra, amelynek olvasása közben az ember hahotázik és káromkodik.

Rejtő Jenő (P. Howard) - Vesztegzár ​a Grand Hotelben
Rejtő ​egyik legismertebb és legmulatságosabb regénye ez. A Banánoxid nevű találmány vegyi képletének megszerzéséért folyó harc a bubópestis megbetegedés ürügyén vesztegzár alá helyezett nemzetközi közönséggel, minden rendű és rangú szélhámossal zsúfolt Grand Hotelben zajlik. Bár az okmány megszerzése csak egypár titokzatos személy érdeke, mégis, a kényszerű bezártság nyomasztó hatására a legkülönfélébb rejtélyes eseményekbe keveredik bele a hotel szinte minden lakója, hogy azután az óriási kavarodásban lelepleződjenek az igazi bűnözők, és fejtetőre állított kalandok során egymásra találjanak az igazi szerelmesek - és az okmány hivatott tulajdonosai, illetve őrzői is. Rejtőnek ebből a regényéből készült a Meztelen diplomata című, nagy sikerű filmvígjáték is.

Morsányi Bernadett - A ​sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek
A ​sehány éves kisfiú életrajzi regénynek vagy novellaciklusnak van álcázva, de valójában intertextuális varieté, amelyet az is élvezhet, aki nem mindig ismer rá a beleszőtt alapszövegekre. Morsányi Bernadett irodalmi értelemben vett nagyszülei Czóbel Minka és Kaffka Margit, illetve Krúdy Gyula és Mándy Iván. Leginkább az ő írói világuk elemeiből építi fel a sajátját, de könyve lapjain hangsúlyosan jelen van A sehány éves kislány című, mindmáig népszerű régi gyerekkönyv is. Morsányi Bernadett már most elég erős írói egyéniség ahhoz, hogy ilyen provokációval fricskázza meg az olvasót, az olvasó pedig tapasztalni fogja, hogy a könyv épp az ellenkezője annak, amit unalmasnak szokás tartani.

Rudo Moric - A ​hegyek titka
Az ​ismert szlovákiai ifjúsági író ezzel a regényével méltó emléket állít a szlovák nemzeti felkelés történelmi napjainak. Regényében a Kis-Fátra vidékére viszi az olvasót. A könyv főhőse két fiú, Jozo és Gabo. A gyerekek rejtélyesnek találják a körülöttük bonyolódó furcsa dolgokat, ám hamarosan megértik, hogy valami készül a környezetükben. De mi? A két fiú és a felnőtt szereplők történetében feltárul előttünk a Kis-Fátra csodálatosan szép tája, a fenyvesek sejtelmes világa, egy kis népnek a német megszállók és kiszolgálóik elleni harca, a szabadságért vívott hősi erőfeszítése. A fiatal olvasó részese lesz az izgalmas eseményeknek, a sok viszontagságnak, a kitartás és az akaraterő, a szívósság és a bátorság győzelmének. Mire a könyv végére ér, úgy érzi, megismerte a hegyek titkát is.

Agatha Christie - Tíz ​kicsi néger
Tíz ​egymásnak ismeretlen ember meghívást kap egy pazar villába. A villa egy sziklás, elhagyatott szigeten áll, amely sziget néger fejhez hasonlít, arról kapta a nevét is. A villa titokzatos tulajdonosáról mindenféle pletykák keringenek. A vendégek, bár valamennyiük múltjában van valami, amit legszívesebben elfelejtenének, reménykedve és örömmel érkeznek meg egy pompás nyári estén a sziklás öbölbe. A tulajdonos azonban nincs sehol... A felhőtlennek ígérkező napokat egyre félelmetesebb események árnyékolják be. A sziget látogatóit a különös fordulatok hatására hatalmába keríti a rettegés. Tízen érkeznek. Hányan távoznak? A bűnügyi regény koronázatlan királynőjének talán legjobb, leghíresebb művét tartja kezében az olvasó.

Boris Vian - Köpök ​a sírotokra
A ​második világháború után feltűnt művésznemzedék jelentős írója a 39 éves korában elhunyt Boris Vian. Mérnök, matematikus, zenész, író. Sokat alkotott, de legnagyobb sikerét a "Köpök a sírotokra" című botrányokat kiváltó regényével aratta. A regényt - tréfás fogadásból - két hét alatt írta meg, s amerikai álnév alatt - Sullivanként - adta közre. A könyv elsősorban nem tematikájának köszönheti sikerét, hanem a maga idejében (1946) Franciaországban is szokatlan nyers szókimondásának és ragyogó nyelvi stílusának. Az egész művet átlengő heves szexualitás mellett az író különleges művészi eszköze, a stílus filmszerűséget, az amerikai "thriller"-irók szűkszavúságának utánzása. Izzó gyűlölet sugárzik a műből az amerikai Dél akkor még nagyon élő (s máig is alig csökkenő) faji megkülönböztetése ellen. Lee Anderson rövid, de szenvedélyes életútja zajlik le előttünk: bosszúja öccse haláláért eszelős tettekre sarkallja. Boris Vian és életműve nem ismeretlen a magyar közönség számára. Regényei színdarabjai méltó sikert arattak nálunk is. Az író és kora jobb megértéséhez járul hozzá az, hogy most már ez a regény is a magyar olvasók kezébe kerül, a regény, amelyet senki sem ismert, de amelynek létezéséről mindenki tudott.

Mihail Bulgakov - A ​Mester és Margarita
"A ​kéziratok nem égnek el" - mondja Woland, Bulgakov regényének talányos Sátánja, s ez a szállóigévé vált mondat a szerző munkásságának, főművének, _A Mester és Margaritá_nak akár a mottója is lehetne. A regény-Bulgakov számos hánytatott sorsú írásához hasonlóan- csak jóval az író halála után, 1966-ban jelenhetett meg, s azóta világszerte töretlen a népszerűsége. _A Mester és Margarita_ a világirodalom egyik alapműve, amelyben Bulgakov a szatíra, a groteszk és a fantasztikum eszközeivel részint szuggesztív képet fest a húszas-harmincas évek Oroszországáról, részint minden korra érvényes módon mutatja be a történelmi és személyes kínok, kötöttségek közt vergődő, hívő és hitetlen, nagyot akaró és tétován botladozó ember örök dilemmáit. Felejthetetlenek a regény figurái: Woland, aki egyszerre Sátán és a felsőbb igazságszolgáltatás képviselője; a Mester, aki a hatalmi gépezettel szemben álló Művész örök jelképévé vált, s aki regényen belüli regényben sajátos módon meséli el Jézus történetét; maga Jézus (Jesua), aki Bulgakov értelmezésében úgy elevenedik meg előttünk, mint nagyon kevés Jézus-regényben: Isten fia ő, de egyúttal modern, töprengő értelmiségi; a szörnyű fejfájással küzdő Pilátus, aki hiába látja a valódi értékeket, nem tud túllépni gyávaságán; a gyönyörűséges Margarita, aki maga az örök nőiesség...

Marin Preda - Pazarlók
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Görgey Gábor - A ​kivégzés éjszakája
A ​történelmünkkel való kíméletlen szembenézés, önfelmentő szépítések és hazugságok nélkül, nem tartozik nemzeti erényeink közé. Ez a nemzet mindig hős vagy áldozat. Leginkább mindkettő. Az egyik legnagyobb történelmi hazugság, hogy Auschwitzhoz, az iparosított népirtáshoz semmi közünk. Ez a hazugság, pocsék szoborba öntve, szégyenszemre ott áll ma a Szabadság téren. Hirdetvén, hogy mi vagyunk az áldozat, nem tehetünk semmiről, 1944. március 19-én a hitleri hadak leigázták az országot, és mindaz, ami következett, az ő bűnük. Holott az ősbűn Horthy Magyarországán keresendő: élenjárók voltunk az első világháború után a numerus clausustól a három zsidótörvényig. És tovább. Mert Auschwitz sem volt elég. Az 1990-ben ránk zuhant szabadsággal meg kellett érnünk a szabaddá vált antiszemitizmus mocskos röneszanszát is! Ez a mozzanat az, amely élettörténetét rám testáló regényhősömet döntő elhatározásra készteti: megpróbál adósságot törleszteni egy önmarcangoló, fájdalmas vallomással. Így végre bekövetkezhet a mindig oly buzgón elmulasztott szembesülés, és feltárulnak az ősbűn elfeledett, pokoli stáció - írja új regényéről a szerző, Görgey Gábor.

Oláh János - Az ​őrült
A ​szerző kitalált története a legvalóságosabb életről szól: a hatvanas évek végi értelmiségi réteg helyzetéről olyan forró indulattal, olyan mélyre néző szándékkal, ahogyan erről a rétegről, nemzedékről eddig még nemigen beszélt regény. Az első nemzedékbeli értelmiség helykeresésének lehetünk szemtanúi, akik kénytelenül megélték a cselekvés korlátozottságát, a tehetetlenségüket, és kudarcaik élményével, a veszteségek káoszával fűtött indulat és a gonoszság, az embertelenség megvetése munkál bennük.

Graham Swift - Anyák ​napi kimenő
A ​huszonkét éves, születésekor elárvult Jane Fairchild hat éve dolgozik cselédlányként egy angol birtokon, és titkos szerelmi viszonyt folytat Paul Sheringhammel, a szomszéd földbirtokos fiával. Egy szokatlanul meleg márciusi nap eseményei, amikor a rejtőzködő pár utoljára szeretkezik, örökre megváltoztatják Jane életét. 1924-et írunk, a Brit Birodalom már túlesett a „nagy háború” vérzivatarán, amelyben Sheringhamék két fiukat is elvesztették. Ám a vidéki Angliában mintha mi sem változott volna. Paul éli a dandyk gondtalan életét, amelyhez a cselédlánnyal folytatott viszony is hozzátartozik, s ezt Jane is magától értetődő dolognak tartja. Ahogy a történet bejárja szinte a teljes huszadik századot, egyre többet tudunk meg a lányról – arról, ahogyan szeret, gondolkodik, érez, lát, emlékezik, felfedezi önmagát. Érzéki, izgalmas és mélyen emberi történet.

Megay László - A ​nagyfülű krokodil
Különös ​banda verődött össze a Viziváros romos házai között annak az évnek a nyarán, amikor a II.világháború a harctereken már véget ért, de a gyerekek lelkében még javában tartott. 10-12 éves, szeretetvágyó, mindig éhes kölykök csatangolnak a romok között, keresik útjukat, céljukat. Az izgalmas, belső humortól csillogó regény művészi illusztrációit Zsoldos Vera készítette. 12 éves kortól

Kerékgyártó István - A ​rendszerváltó
A ​rendszerváltó című regény közel negyven évet fog át, Vidra Milán életét követheti az olvasó joghallgató korától napjainkig. A történetmesélés nem folyamatos, a főhős életének jellemző csomópontjait emeli ki a szerző. A kötet origója a rendszerváltás éve, ehhez képest lépdel előre a történet, úgy, hogy minden 1990 után játszódó jelenet közé egy flashback kerül, egy visszatekintés Vidra ifjúkorára, a későszocializmus nevetségesen kisszerű világára. Tudományt gyűlölő egyetemi oktatók, kommunisztikus elveket valló, kommunába szerveződött egyetemisták, akiket a politikai rendőrség zavar szét, volt ötvenhatos klasszikafilológus, aki kazánfűtésből tartja el magát, diáklányok elcsábította tanárok és tanárok elcsábította diáklányok, ostoba, pöffeszkedő pártvezetők, kispályás titkosrendőrök, csempészitalból vásárolt filozófiakönyvek, egyházi kisközösségek magánszeánszai vonulnak föl az olvasó előtt, mint egy letűnt rendszer kisszerűségében sírni- és nevetnivaló reliktumai. Mindez sok humorral és sok szomorúsággal.

D. H. Lawrence - Lady ​Chatterley és a kedvese
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Madelon Lulofs - Az ​őserdő rabjai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sorj Chalandon - Visszatérés ​Killybegsbe
Komor ​hangulatú, de rendkívül őszinte, szépen megírt történet hazaszeretetről, lelkiismeretről, árulásról. Az Írországgal rokonszenvezők számára kötelező olvasmány. Tyrone Meehan, az IRA vezérkarának tagja, ünnepelt hős beismeri, hogy 25 éven át együttműködött a britekkel, majd visszavonul az öreg szülői házba, hogy ott várja be az árulót megillető elkerülhetetlen sorsot. És miközben a halálra készül, papírra veti élete történetét. Nélkülözésekkel teli gyerekkorának, a háborús Belfastba való megérkezésének, az IRA-hoz való csatlakozásának, embertelen börtönéveinek felidézése azonban mind csak háttérül szolgál az alapkérdés megválaszolásához: hogyan lesz egy elkötelezett ember önhibáján kívül bűnös, mi kényszeríti az árulásra, számíthat-e valaha is megbocsátásra? Sorj Chalandon francia író, újságíró hosszú éveken át tudósított Belfastból. Regényével, amely 2011-ben elnyerte a Francia Akadémia regény nagydíját, egykori ír barátjának állít emléket.