A ​Teremtő tenyerén Egy ​vadászó orvos önéletírása

Tóth Ferenc - Vadásztörténetek
Régi ​vadásznaplómat forgatva, találtam ezeket a történeteket. A vadászélményekből emlékek lettek, az emlékeket, - hogy el ne múljanak - leírtam és most a kedves olvasóknak ajánlom. Az elmúlt tavaszok, nyarak, őszök, havas telek szép élményeit átadom azoknak, akik szívesen járják az árnyas hűvös erdőt, akik örülni tudnak az őszi lombok színeinek, akik a havas téli napokon is örömmel mozdulnak ki a természetbe. A szép emlékű vadászataim mellett olyan is megtalálható e könyvben, amire nem szívesen emlékszem. Az írások az események időrendje szerint sorban követik egymást, és a végén néhány olyan elbeszélés is megtalálható, amelyek számomra kedves és tisztelt emberek történetei.

Bársony István - Délibáb
Virágos ​Peti A magyar Alföldön végigsuhan az enyhe nyári szél és lopkodja róla a rét illatát. A virágos mező olyan, mintha szivárvánnyal volna telehintve. Fátyolfelhők pókhálói úsznak odafent az étheri magasságban. Idelent egy pusztai kútgém kapaszkodik az ég felé. Ugy csüng le róla a kútostor, mintha mesebeli nagy madár csőre volna. A rét laposa felett bíbicek csapongnak, jajongnak, bukfenceznek a levegőben. Fehér hasok megvillan eközben. A lapost sötétzöld nádas szegi. Ing-ring a susogó nád; tétova lendüléssel imbolyognak ott a vadászó réti héják.

Mess Béla - Vadász ​tanmesék
A ​vadász tanmesék, mint műfaj, tulajdonképpen idősödő (vagy már öreg?) agyam fegyelmezetlenségének a terméke. Amikor nekikezdtem egy-egy vadásztörténet leírásának, minduntalan elkalandoztak gondolataim hol erre, hol arra. A történettel vagy annak valamelyik részletével kapcsolatban eszembe jutott valami, amit aztán azon nyomban le is írtam. Míg aztán észbe kaptam, írásom már messze kalandozott az eredeti tárgytól vagy történettől. Így adódott aztán, hogy néha több lett az ilyen, a megkezdett történettel és így a vadászattal néha csak lazán összefüggő (hol madarász, hol irodalmi vagy történelmi stb...) mellékvágány, mint az eredeti mondanivaló.

Borsodi László - Őszi ​napsütésben
Képek, ​alakok a magyar vadászéletből. "Havatlan, mogorva téli nap. Nagy vadászat a tarnaszentmiklósi szikeseken. A községi határ vadászati jogát ketten bírták: Mihályi Gyula földbirtokos meg Horváth Bandi, az egész vármegyében ötleteiről, bohóságairól ismert nótárius. Sok nyúl volt. Öt-hatunk között minden hajtásban esett tizennyolc-húsz darab. Délután fél három tájra százhuszonöt darabot lőttünk. De körözve lőhettünk volna háromszázat is."

Kékessy László - A ​magyar vadász kézikönyve
Kékessy ​László célkitűzése szerint A magyar vadász kézikönyve című műve 1925-ben azok számára készült, akik meg kívánják érteni a vadásznyelvet, amely nélkül lépten nyomon elárulnák laicitásukat. A második világháborút követő évtizedekben a vadászat sajnálatos módon csak a kivételezett helyzetben lévő politikai elit időtöltése volt. Napjainkban ismét szélesebb réteg számára nyílik lehetőség e nemes sport és kedvtelés gyakorlására. Szükséges, hogy korunk vadászai is megismerkedjenek a szakszavakkal, a vadásznyelv kifejezéseivel. Kékessy László könyve gazdag gyűjteménye a vadászati terminológia körébe eső tudnivalóknak. Kézikönyvként több mint 3000 címszó alá besorolva ismerteti a szükséges vadászati ismereteket. A szerző a mű előszavában így ír könyvéről: "A magyar vadásznyelv nem csinált nyelv. Mint ahogy a magyar ember háziállatainak úgyszólván minden mozdulatára külön kifejezést talált, éppúgy a vadász az ő vadjainak testrészét, járás-kelését, szokásait, szaporodását más-más fogalmakkal jelöli meg. Tehát nem valami jassznyelv, vagy egy elkülönített társaság titkos beszéde, hanem a művelt, képzett vadász szabatos, célszerű kifejezésmódja." A fenti szavak szellemében ajánlja a Tinta Könyvkiadó e hiánypótló könyvet a vadászok mellett mindazoknak, akik a vadászat mögött rejtőzködő kultúrtörténetre is kíváncsiak. _Mesterművek_ sorozat tagja

Csathó Kálmán - Szarvasbőgés
Csathó ​Kálmán vadásztörténetei jelentőségükben messze túlszárnyalják e népszerű irodalmi műfaj kereteit. Ízes, vidám és izgalmas kalandok, kemény és férfias erőpróbák elevenednek meg mesteri tolla nyomán, a természet minden titkával, költészetével és gazdagságával. Az állatok, a fák, a patakok, az erdő ugyanúgy hősei ezeknek a történeteknek, mint az ember: a vadász. Csathó Kálmán vadászelbeszélései épp olyan szórakozást és művészi élvezetet jelentenek annak is, akinek sohasem volt puska a kezében, mint a legvérbelibb vadászoknak, mert szuggesztív erejű, színes és ízes előadásuk a valóságot leheli magából, s szinte belevonja az olvasót az erdő ősi szépségű élményeibe és kalandjaiba. "Ezek az írások, amelyeket itt vadakról, vadászokról, szelíd állatokról meg vademberekről összehordtam, olyan valakinek a rendszertelen feljegyzései, aki ha vadászik, írónak érzi magát, ha ír, vadásznak. Komoly vadászok alighanem azt fogják rájuk mondani, hogy mire való ilyen vadászatokat megírni? A nem vadászók azonban talán megértik belőlük, hogy íróember hogyan lelheti örömét ilyen vérengző szórakozásban. A komoly vadászatot persze nem szabad összetéveszteni a pecsenyevadász-kocapuskások vadpusztításával. Ezért ez a könyv azt is megpróbálja világossá tenni az olvasók és a kezdő vadászok számára, hogy mi is az az igazi vadászat."

Vörös István - Úton ​és útfélen
Vörös ​István vadászíró második könyve vadászélményeiről.

Videcz Ferenc - Vendégkönyv
A ​kívülállók általában nehezen tudják átérezni a vadászok lelkiségét, a hóban, sárban, forróságban hegyeket és pusztákat járó "puskás emberek" életérzését. Kevés laikus veszi a fáradtságot arra is, hogy fellapozzon egy-egy vadászkalandokról szóló kötetet, pedig ezek olvasása talán fényt derítene a vadászélet általa alig ismert aspektusára. Videcz Ferenc ötödik kötetének alapélménye a "vadászbarátság" fogalma, olvasását az ez iránt tisztelettel viseltető társainak jó szívvel, a többieknek pedig okulásul ajánlja. A fekete-fehér grafikákkal illusztrált kötet fejezeteiből megtudhatjuk, hogy a vendégvadászat nem csupán a vad űzésének közös izgalmát, hanem az emberi kapcsolatok elmélyítésének és ápolásának egy sajátos formáját is jelentheti. A kötet végén színes képek melléklete, versek, a Vadászköszöntő és a Vadászdal (Vadász himnusz 1, 2) szöveges kottái és Természetkalendárium található.

Szász Imre - Halakról ​és vadakról
Újabb ​horgászelbeszéléseit, cikkeit, beszámolóit gyűjtötte kötetbe Szász Imre. Kalandok, tapasztalatok, szerencsés és balszerencsés napok váltják egymást e sajátos hangú beszámolókban, melyeknek legfőbb vonzereje a pontos, hiteles tárgyi leírás és az ironikus elbeszélő-hang. Távoli horgászútjaira is magával viszi olvasóit az író időben és térben. Időben a régi, legendás Szigetközbe, amely végképp eltűnt az utóbbi két évtizedben, az ember-alig-járta ág-Dunákra, ahol szép süllők leskelnek a vízbeszakadt fák tövében, gyanakvó domolykő vagy éhes csuka csap le az ágak közé leengedett csalihalra. Térben pedig az Atlanti-óceánra, amellyel az Egyesült Államok partjainál találkozott horgászként, de varázsát egy kis angol szigeten, Sarkon ismerte meg, ismételt horgászkirándulásain. Külön fejezetet foglalnak el egy hajtó feljegyzései; az író maga ugyan nem vadászik, de rendszeresen jár hajtóként egy Pest környéki vadásztársaság területére. Megfigyelések, tapasztalatok, gyermekkori vadászemlékek váltják egymást e sajátos szemszögű, hol humoros, hol a vadászat, a természet szeretetétől telített hangú írásokban.

Pálfalvi Nándor - Hajnali ​ösvényeken
Ritka ​és különleges élmény várja e könyv olvasóit. A magyar erdők, mezők és vizek világa, amely elképzelhetetlenül csodálatos környezetet nyújt ahhoz az alig-alig ismert sporthoz, amit vadászatnak hívunk. Pálfalvi Nándor új könyvében ebbe a különös világba viszi el olvasóit. Nem tagadja, csodálattal tölti el ez az ősi sport, amely a természettel való teljes azonosulást követeli meg művelőitől. A vadászok élete foglalkoztatja, azoké az embereké, akik sportnak tekintik a vadászatot, egyenrangú ellenfélnek a vadat, s éppen ezért óvják e gazdag kincset: hazánk vadállományát. Az a tény, hogy a vadászat sport – talán nem is szorul bizonyításra, de annál inkább beszélni kell arról, hogy milyen környezetben zajlik, milyen rátermettséget, becsületességet követel az embertől, s egyszersmind arról is, hogy milyen igényű felkészültséggel és milyen fizikai, szellemi megpróbáltatással jár. Az utóbbi időben hihetetlen módon megnövekedett szerte a világon a vadászfegyverekkel folytatott és a vadászatot imitáló sportlövészet jelentősége. Ennek megindulásáról, fejlődéséről, módszereiről és szabályairól is részletesen szól a szerző. Mégsem szakkönyvet tart kezében az olvasó, hanem a természetért rajongó író szenvedélyes írását, amellyel szeretné felébreszteni bennünk a vágyat – és a féltést – a természet szépségei iránt.

Fáczányi Ödön - Az ​őzhívás mestere
Alig ​van olyan vadász Magyarországon, aki ne ismerné dr. Bertóti Istvánt. Oktatói munkáján keresztül sokan személyesen, írásai révén pedig közvetetten voltak tanítványai. De életvezetése sokkal nagyobb körben vonja magára a figyelmet, hiszen egy személyben volt kiváló sportember, nagy tekintélyű államigazgatási szakértő, kitűnő humorú társasági ember, anekdotaforrás és családját óvó, szerető férj, gondos apa. Sokoldalúsága megismételhetetlen, munkássága a magyar vadgazdálkodás vissza nem térő csúcskorszakához kötődik, szakmai és szépirodalmi tevékenysége azonban a további vadász- és természeti „csodák" iránt érdeklődő olvasók számára szolgál ismeretforrásként, szórakoztató olvasmányként. Életrajza ebbe a sokoldalúságba nyújt betekintést.

Bencze Lajos - Vadgazdálkodásunk ​természeti adottságai
A ​magyar vadgazdálkodás - főként a felszabadulást követő időszakban - nemzetközileg is elismert eredményeket ért el. Ebben nagy szerepet játszottak kormányzatunk intézkedései és a vadgazdálkodást irányító, de főképpen a vadgazdálkodással foglalkozó lelkes gyakorlati szakemberek. A könyv legfőbb szakmai értéke új szemléletmódjában rejlik. A szerző felismerte és könyvében konkrét adatok sokaságával bizonyítja be, hogy a vad a természetes életközösség szerves tartozéka, amely az őt körülvevő valamennyi tényezővel dinamikus kölcsönhatásban van. A munka a vad (elsősorban a nagyvad) és környezetének összefüggéseiről ad kimerítő értékelést. Bevezeti a vadeltartó képesség fogalmát és meghatározására elméletileg (elsősorban botanikailag) megalapozott, gyakorlatilag is használható osztályozási rendszert javasol. Újszerűek a vadkárelhárítással kapcsolatos javaslatai, valamint a vad táplálékául szolgáló növényi részek mikroelem-tartalmának táplálkozásbiológiai értékelése is. Népgazdasági és üzemi szempontból egyaránt fontos a szerzőnek az a törekvése, amellyel a vadgazdálkodás és a mező- és erdőgazdaság érdekei összehangolásának lehetőségeit mutatja be.

Gyimesi György - Emlékezetes ​vadászatok
A ​távoli tájak után ismét hazai vadászatok résztvevőivé válunk. Szokatlan, rendhagyó vadászkalandjait eleveníti föl a szerző hangulatosan, érzékletesen, humorosan. Már-már elejthetetlennek látszó "csodaszarvast" üldözünk, rendkívül eredményes fácánvadászaton vagyunk jelen, megtudhatjuk miért jó, ha néha fegyelmezetlen egy vadászkutya, s azt is, hogyan juthatunk - kis ravaszkodással - muflontrófeához. Reméljük a szerző előző könyveihez hasonlóan ez a "rendhagyó kalandgyűjtemény" is megnyeri az olvasók tetszését.

Gyimesi György - Az ​Ördöngöstől a Hortobágyig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bársony István - Árnyak ​az éjszakában
Bársony ​István természetimádó vadásznak tartotta magát, és ez az önmeghatározás jól kirajzolódik ebben a válogatáskötetben is. A természetimádó vadászról azt kell tudni, hogy vad nélkül sokszor tér haza, de hangulat nélkül sohasem. Nincs az esztendőnek olyan szaka, a napnak olyan órája, perce, az időjárásnak olyan szeszélye, hogy a nyílt szemű és fogékony lelkű megfigyelő mindig és mindenütt meg ne telnék a természet gyönyörűségeivel. A vadászat szeretete Bársony Istvánnál családi örökség volt: édesapja vezette be ebbe a világba, amely aztán az egész életét meghatározta. Nyolcéves korában lőtte első vadját, s tizenhárom esztendősen vált önálló vadásszá. Később azután hazánk szinte valamennyi tájegységén vadászott, élményeit papírra vetette. Termékeny író volt, írt elbeszélést, rajzot, regényt és főképpen természetleírást és vadászrajzot. A Petőfi Társaság és a Kisfaludy Társaság is tagjai közé választotta. Főleg vadásztörténeteivel aratott sikereket. Hangulatos írásai ritka természetismeretről tanúskodnak, színes stílusuk révén a közönségnél nagy kedveltséget szereztek Bársony Istvánnak. E kötet a négy évszak változó keretében vonultatja fel a pazar tájleírásokat, a költői hangulatokat, a hasznos gyakorlati tudnivalókat és persze az állatokat: olvashatunk többek között vaddisznó-, szarvas-, őz-, medve-, farkas-, szalonka- és vadlibavadászatról, valamint hűséges vadászebekről. Aki a hangulatokból jobban kiveszi a részét, az a természetimádó; de a vadász az, aki mindenüvé elvezet, ahol a hangulat megterem.

Csathó Kálmán - Tavasztól ​tavaszig
Az ​író vallomása új könyvéről: Vadászéletemnek papírra kirakott terítéke ez a könyv abból az időből, mikor még tavaszról tavaszig minden szabad percemben puskával a vállamon jártam az erdő-mező vadjai után. Tudom, hogy sok olyasmi is belekerült könyvembe, amire komoly vadászatok, akik közül nagyon sokan sokkal többet tudnak nálam erről a nemes mesterségről, azt mondhatják, mire való ilyen maguktól értetődő dolgokat megírni. A maguk középpontjából igazuk is lenne, ha ez a könyv az ő számukra íródott volna. Csakhogy én elsősorban nem nekik szántam ezeket a feljegyzéseket, hanem azoknak a nagyközönségbeli nemvadászóknak, akik a városi aszfaltba belegyökeresedve idegenül nézik ezt a számukra érthetetlen, ősi szenvedélyt, ezt a barbár időknek szerintük itt felejtett csökevényét. Nekik írtam ezt a könyvet, hogy megvilágítsam előttük a vadászat lényegét. Hogy megértsék, mi benne olyan szép és vonzó a mi számunkra, akik rabjai voltunk, vagyunk és leszünk halálunkig.

Fáczányi Ödön - Egy ​hajdani vadásztársaság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Merán Fülöp - Az ​emlékek nem hazudnak
Ami ​az önéletírásból kimaradt - mindaz benne foglaltatik az idén nyolcvan éves Merán Fülöp legújabb könyvében, amely a szerző korábbi munkáinak szerves folytatása, avagy kiegészítője: emlékezés a régiekre, tűnt idők, korszakok, emberek, arcok és események színes-érzékletes kaleidoszkópja, benne nyolc évtized megszívlelendő bölcsessége. (...) (Gellér Tibor)

Nadler Herbert - Vadásznapok, ​vadászévek
A ​vadász-szaktekintély Nadler Herbert méltatói szerint a vadászat művészetének volt megszemélyesítője. A kötetben az 1920-as, 30-as évekbeli vadászélményei kaptak helyet elbeszélések és naplójegyzetek formájában, melyeket a szerző eredeti fényképfelvételei egészítenek ki. Ezekben az években Nadler bejárta Magyarország legszebb tájait, hogy szenvedélyének, a vadászatnak hódolhasson, amit az életöröm soha ki nem apadó forrásának tartott. Idejének legnagyobb részét ember által alig járt vad vidékeken töltötte a szabad ég alatt, vagy kalyibákban. "Vadászembernek alig lehet olyan cserkészete, amelyben nem telik öröme, mert függetlenül a vadászsikertől, mindig sok a néznivalója, mindig van, ami érdekli" - írja Nadler, aki nemcsak sok trófeát, hanem hatalmas ismeretanyagot is felhalmozott az évek során. Kiválóan ismerte a havasok, a lombos erdők, a rétségek, a mocsarak élővilágát, az ott élő vadak életét, szokásait és vadászati módjukat. Írásaiból kiviláglik kimagasló szakértelme, mérhetetlen türelmű kitartása, akaratereje, ügyessége és gyakorlottsága. Életében számos vadászati témájú könyvet írt, melyek fordulatokban gazdag, olvasmányos stílusukkal és hatalmas tudásanyagukkal egyaránt magukkal ragadják olvasóikat. Jelen kötetében a vadász és a zoológus mellett megmutatkozik a természet rajongó szerelmese is. Az őszi lombhullás, a hólepel alá dermedt erdő és a tavaszi feltámadás szemléletes megjelenítésére éppúgy megvannak a színei és szavai, mint amikor a Pilisi- és Börzsönyi-hegység vagy a vadlibáktól hemzsegő Hortobágy hangulatáról fest képet. Remek fényképfelvételei szintén nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy e hangulatokat még közelebb vigyék az olvasó szívéhez.

Székely Tibor - Székely Tibor - Kumevava, ​az őserdő fia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.