Bitó ​és borostyán

Leiner Laura - A ​Szent Johanna gimi - Kalauz
A ​Szent Johanna gimi-sorozat elindulásának tizedik évfordulójára új kiadásban jelenik meg az SzJG Kalauz, ami többek között tartalmazza Reni levelét Corteznek, a szereplők adatlapjait, érdekességeket és gyakran ismételt kérdéseket a sorozatról, zene- és könyvlistákat, Leiner Laura elő- és utószavát, valamint a nyolc kötet legemlékezetesebb jeleneteit.

Mándy Iván - Csutak ​színre lép
"Szóval ​Csutak színre lép. És remélhetőleg egy darabig színen is marad. De hát mit is akarok én ezzel a Csutakkal? A Csutak-történetekkel? Röviden: elmondani valamit a mai gyerekek hétköznapjaiból. Ezekből az egyszerű és mégis felejthetetlen pillanatokból, amikor a gyerek felfedezi az utcát, a teret - és egy kicsit saját magát. Amikor Csutak észreveszi, hogy egy öreg kerítéssel kitűnően el lehet beszélgetni. Egyáltalán, hogy a tér, az utca hűséges barátok. Közben azt is észreveszi, hogy a Vay Ádám utca rémétől, Nagyvilági Főcsőtől nem kell annyira megijedni. Mert lehet, hogy csak a szája jár. És hogy ő, Csutak, azért nem is olyan ügyetlen. Igaz, hogy senki se fogadna rá a rollerversenyen, de hát okozhat ő még meglepetést! Egy ilyen igazi nagyvárosi fickó. Aki olyan otthonosan mozog az utcákon, mintha a járdából nőtt volna ki. Úgy gondolom, érdemes vele elkalandozni egy kicsit." Így vall a Csutak-sorozat újonnan kiadott első kötetéről az író.

Kiss Dénes - Kányadombi ​indiánok
"A ​regény hősei gyermekkorom igazi barátai. Magam is nagyon örültem, amikor újra láttam arcukat, hallottam szavaikat, és ráismerhettem mozdulataikra, amelyek már-már elvesztek a múló évek ködében. Eddig nem is sejtettem, hogy mennyire elevenen hordozom őket magamban. Ahogy jó pajtásait nem feledheti el az ember, nem felejti el a közös izgalmakat, az alkonyatba vesző játékokat, a csaták nemegyszer igazi kockázatait. Amit elmondok, igaz volt, bár nem minden történt szó szerint így. Pajtásaim nevét is megváltoztattam, olykor a dűlők, utak nevét is, de egyvalamit sehol sem tudtam volna megváltoztatni: az ifjúság feledhetetlen csodáit, azokat az izgalmakat, amelyek most laptól lapra végigkísérik fiatal olvasóimat."

Gombár Endre - A ​rénszarvasverseny
A ​rohanó állatok hajtóik szemébe-szájába kapálták a havat, Veli-Matti is alig látott-hallott, csak görcsösen szorongatta a gyeplőt, és igyekezett megtartani egyensúlyát a szánon. A legtöbb versenyző hangos énekszóval, ütemes kiáltozással nógatta rénszarvasát. Veli-Matti azon igyekezett, hogy a bolyban maradjon, mert még nem érezte, hogy a gyeplővel határozottan irányítani tudná az állatot. Már a táv felét megtették. A közönség hangosan biztatta a gyerekeket, a szánok elszakadtak egymástól. Valaki a közönség soraiból egy fekete kutyát szabadított be a pályára. Veli-Matti rénje megijedt a kutyától, megbotlott, bal hátsó lába beleakadt az istrángba. De a fiú most már nem adta fel. Erőteljesen megrántotta a gyeplőt, és a rén megállt. Akkor előrehajolt, és sikerült kiszabadítania a rén lábát. Ezzel azonban máris időt vesztett. Hogyan tovább?

Magyar Katalin - Ének ​a küszöb előtt
Zódor ​Klári szorgalmasan rója nap mint nap a sorokat újdonatúj naplójába. A tizenhárom éves, testvér nélkül felnőtt, koraérett - és ráadásul örökké fölös kilói miatt aggódó - kislány azonban szinte észrevétlenül fölhagy az írással, s most már áradó bőbeszédűséggel, sok humorral meséli tovább élete folyását: csetlés-botlását a felnőttek titkokkal terhes világában, bimbózó érdeklődését a másik nem iránt, a zene ellenállhatatlan vonzását, rajongásból és fondorlatos bölcsességből szőtt barátkozásait. Igazi, mai csitrit rajzol meg Magyar Katalin a Pöttyös sorozat új darabjában, akárcsak korábbi, nagy sikerű leányregényében, a Hej, Krisztiná!-ban. A kötetet Görög Júlia illusztrálta.

Hárs László - Majd ​a gyerekek
Ez ​a cím tulajdonképpen nem is cím, hanem titkos jelszó, és még annál is több ígéret. Akik kitalálták és titokban elsuttogták, a sejtegyesület tagjai, gyerekek voltak, de nem ám mai és nem is tegnapi, hanem huszonöt év előtti gyerekek. Azóta felnőttek, s be is váltották ígéretüket, hogy majd a gyerekek rendbe hozzák, felépítik, megjavítják, megszépítik a világot maguk körül. Mert arra a huszonöt év előttire alaposan ráfért mindez: dúlt háború, a fasiszta uralom alatt szenvedő Budapest romokban hevert, s a gonoszság és kegyetlenség tobzódott benne. A sejtegyesület gyermektagjai, Klimkó Gabi vezetésével harcba indultak, és a maguk módján küzdöttek az embertelenség ellen, míg eljött végre a várva várt felszabadulás. Hárs László kitűnő regénye huszonnégy évvel ezelőtt jelent meg először. A történetből azóta történelem lett, de a még szebb, még jobb holnapot ígérő titkos jelszó ma is változatlanul érvényes: Majd a gyerekek!

Szilvási Lajos - Egymás ​szemében
Szilvási ​Lajosnak, az elmúlt évtizedek hazai sikerszerzőjének szerelmi története valójában két napló. Két fiatal, Tamara és Attila párhuzamosan írt naplója. Önmagukról, a másikról, egymásról, az érzéseikről és a bizonytalan jövőről. Önkéntelenül, s ezért őszintén vallanak arról, milyenek is egymás szemében, és milyen a szemükben a világ. ___Az _Egymás szemében_ a szerző egyik legkedveltebb műve, a két fiatal története mellett egyben egy sajátos korrajz is a hetvenes évekről. Szilvási Lajos könyveit eddig több mint 10 millió példányban adták ki Magyarországon és külföldön.

Nagy Katalin - Szív ​a kerítésen
"...Aztán ​megtörültük a csecsemőt. Viki törülte, én adogattam a kezébe, amit kért. Nem ment hibátlanul. A babaolaj és a hintőpor megkülönböztetésében csak az segített, hogy már tudok olvasni. Végre elkészültünk. A csecsemő elégedetten szuszogott. Én is. És gondolatban bocsánatot kértem Éva nénitől. Azt mondtam neki egyszer, ilyen nincs is valóságban, amit mi a filmben játszunk! Az a fiú tiszta tökfej, aki így fut egy lány után, én ugyan nem futnék... Hát nem is! Csak fürdetek. Ha ezt Éva néni látná!" A kamaszszerelem bonyodalmairól, meglepő fordulatairól szól ez a kedves, mulatságos történet.

Fazekas László - Kapukulcs ​a kő alatt
A ​szerző korábbi könyvéből, a Villantóból ismerjük már a kedves és talpraesett Borit meg kis barátját, a bátor, de makrancos Csabát. Ebben a regényben tizenhat évesen lépnek újra elénk - egy eseménydús balatoni nyár teszi próbára időközben szerelemmé érlelődött barátságukat. "Sir Daniel", a vonzó angol nagyfiú feltűnése felkavarja a szepezdi tizenéves nyaralótársaság eddig nyugodt köreit. Dani voltaképpen nem is olyan nagyon angol, Angliában élő magyar szülők gyermeke, Bori ismeri is őt korábbi külföldi látogatása óta. A kislány úgy érzi, Csaba alaptalanul féltékeny a hódító idegenre, de titokban be kell vallania magának, hogy ábrándjai olykor túlszaladnak a realitáson. Mire a nyaralás véget ér, a társaság összekuszálódott érzelmi szálai elrendeződnek, és mindenki visszatalál a hozzá való párhoz.

Fekete István - Őszi ​vásár
Az ​Őszi vásár, az író, Fekete István által összeállított novelláskötet. A könyv Gölle című nagyobbik fele a gyermekkort idézi, egy apró konfliktusaival együtt is boldog gyermekvilágot, a történetek első személyben mesélő gyermekhőse tökéletes zavartalanságban él együtt a természettel. Az Erdő-mező című második rész novelláiban a természet elevenedik meg, a fák, füvek és állatok világa.

Tatay Sándor - Puskák ​és galambok
A ​Dunántúl egyik romantikus kisvárosában vagyunk, 1919 őszén. Meleg vízű, kristálytiszta patakok csörgedeznek a dombok tövében, s a szőlőhegyek alatt titokzatos barlangok várnak felfedezőikre. A regény hat hőse egy nagy kaland során egy feltáratlan barlangra bukkan; ez a felfedezés és még sok-sok más közös titok, kaland fűzi össze a hat fiút, Tatay Sándor szép és izgalmas regényének hőseit. Ahány fiú, mind más. Akad köztük jó tanuló, akad közepes is; az egyik gyógyszervegyész akar lenni, a másiknak minden álma, hogy lakatos és feltaláló lehessen; van köztük bányászgyerek és úrifiú - egy dologban azonban egyformák - mind a hatban egyformán erős a közös élményekből, közösen végrehajtott feladatokból született barátság és hűség, mely, mikor sor kerül rá, hőssé teszi a hat fiút.

Kertész Erzsébet - Szendrey ​Júlia
Kertész ​Erzsébet regényéből egy eddig ismeretlen Júlia lép az olvasó elé. A "feleségek feleségét" komoly zene- és irodalomrajongó intézeti kislányként ismerjük meg, akit apja a megye első gavallérjához szeretne feleségül adni. Júlia azonban a szatmári megyebálon megismerkedik Petőfi Sándorral, s úgy érzi, hogy egész életében erre a találkozásra várt. A szerelem mindkettőjük szívében fellángol, s a költő alig egy hónappal a megismerkedés után feleségül kéri az elkényeztetett erdődi várkisasszonyt. Szendrey Ignác, a nagy hatalmú jószágigazgató kikosarazza a költőt, de Júlia kitart szerelme mellett, s családjával dacolva, a kitagadást is vállalva, egy évvel a szatmári megyebál után Petőfi felesége lesz. Kertész Erzsébet lebilincselő regényét kitűnően egészítik ki Keserű Ilona rajzai.

Padisák Mihály - "Kedves ​Miska bácsi!..."
„Kedves ​Miska bácsi! Lehet, hogy csalónak, gazembernek tart majd azért, amit teszek, mégis megírom. Értse meg, el kell valakinek mondanom, még akkor is, ha tudom, hogy csupán szikrányi reményem van arra, hogy megértsenek. Segíteni úgysem tud rajtam, hacsak egy jó szóval nem, de nekem most az is nagyon sokat jelentene." Előszó: Tizenkét esztendeje lettem a titkok tudója, beavatottja, tízezrek bizalmas barátja. Tizenkét év alatt több mint százhúszezren kezdték így a nekem írott leveleket: „Kedves Miska bácsi!" E megszólítás lett e kötet címe, s így kezdődik e kötet mind a harminchárom vallomása. Serdülők, kamaszok sorsát, világát, legféltettebb titkait, vívódásait, küszködéseit őrzi e könyv. A tizenéveseknek adjon segítséget - mások életének, érzelmeinek, gondolatainak megismerésével -saját életük könnyebb viseléséhez. A felnőtteknek pedig szolgáljon tanulságul gyermekeik, tanítványaik rejtett belső világáról; s arról, -milyennek is érzik e könyv ifjú hősei az őket körülvevő, olykor nagyon is gubancos és kiismerhetetlen életet. Bizalommal írott levelek ihlették e könyvet, azok vezérelték az írót könyörtelen őszinteségre. Aki éhes az igazságra, annál - hitem szerint — ezek az írások otthonukra lelnek. S talán kicsíráznak, akár a tavasz magvai, hogy szárba szökkenjenek. Bár úgy lenne!

Szentiványi Jenő - A ​kőbaltás ember
Sok ​ezer évvel ezelőtt - amikor még hazánk területén is mamutok éltek, és barlangi medve vívta rettentő harcát a kardfogú tigrissel - kicsiny emberhorda vándorolt végig a Tisza menti mocsárvilágon a Kárpátok vidékétől a Mátra aljáig. Közülük kerülnek ki regényünk magányos, vad hősei, akik az emberi fejlődés alsó fokán, kezdetleges kőfegyverekkel és szerszámokkal próbálnak úrrá lenni a természeten. Örökös életveszedelemben, lélegzetelállító kalandok közepette élnek, és csak tettrekészségük és ötletességük menti meg őket a pusztulástól. Róluk szól, hajdani őseinkről Szentiványi Jenőnek ez a mindvégig izgalmas és érdekfeszítő regénye.

G. Szabó Judit - Megérjük ​a pénzünket!
- ​Mit tetszik csinálni, ha egy lovat talál a fürdőkádban? - Ez a kedvenc kérdése Anikónak. Ő a hősnője és naplószerű lejegyzője G. Szabó Judit vidám regényének, amely egy nagy család (három lánygyerek, a szülők s egy nagymama) eseménydús életét tárja fel. Ebben a családban mindig történik valami, és mindig lehet nevetni rajta, még ha olykor nem is minden könnyű és nevetséges. Ha a Pöttyös sorozat olvasói egynémely szereplőre ráismernek, az nem a véletlen műve.

Varga Katalin - Kislányom, ​édesem
Jovankából ​Johanna lett. Apából, a kedves, okos magyar újságíróból eltűnt szerb hadifogoly; Kertész Mártából, a zárda legjobban tanuló, leghithűbb növendékéből deportált zsidó. Egy tizenhárom éves kislány körül felborul az élet. A közeli szomszédok feljelentik őket, egy ismeretlen szeplős férfi viszont segít apát megkeresni. Aki nem tud magyarul, magyarnak vallja magát, aki elbújik a pince mélyén, az hisz a szabadságban; és anya, a mindig vidám, okos pedagógus hol hazudik, hol váratlanul pofon üti Jovankát. A második világháború otthont, tájat, lelket feldúló iszonyatát tárja fel a lebilincselően izgalmas, lüktetően drámai és érzelmekben gazdag regény. Varga Katalin verseiben, gyerekeknek írott vidám történeteiben, a hallatlanul népszerű Gőgös Gúnár Gedeonban és Mosó Masa mosodájában bebizonyította, hogy ismeri és szereti a gyerekeket. Első ifjúsági regényével azt bizonyítja be, hogy emberszámba veszi őket, és kíméletlen őszinteséggel szól hozzájuk a felnőttvilág súlyos kérdéseiről. A regényt Zsoldos Vera művészi ihletésű, finom vonalú rajzai díszítik.

Gion Nándor - Az ​angyali vigasság
A ​Gion-életmű harmadik kötete hat ifjúsági regényt tartalmaz. Ezek a következők: Engem nem úgy hívnak, Postarablók, A kárókatonák még nem jöttek vissza, Sortűz egy fekete bivalyért, Angyali vigasság, Zongora a fehér kastélyból. Összeállította és szerkesztette Füzi László, az életmű egyik legavatottabb szakértője, az életműsorozat gondozója. Az életműsorozat 3. kötetének előszavát Elek Tibor írta.

Zsigray Julianna - Attila ​kincse - avagy Valdemár és a többiek
Valdemár ​ocsmány kerti törpe. Gabi annyira utálja ezt a dísztárgyat, hogy lasszóval átemeli a szomszéd telkéről, s elrejti nagyapja pincéjében. Kultúrmissziónak tekinti a dolgot. Péter, a régészjelölt Attila sírját keresi a Duna-menti kisváros határában. Marci, a komoly tudós azt panaszolja, hogy ellopták a múzeumból az avarkori aranyleleteket, meg a rendkívül értékes görög kancsót. S egyszer csak megjelenik a színen Ági mamája, a valahol messze élő, dúsgazdag szépasszony, s az új élet, a fényes lehetőségek mézesmadzagjával csábítja lányát. A gyereksereg pedig kint reked a parti házban, ahová barackszedésre indultak: árvíz zárja el őket az egész világtól. Félholt taxisofőrt halásznak ki a hullámokból, majd nemsokára fölbukkannak a fegyveres rablók is - a kincsekért jöttek. Hogyan függnek össze ezek a látszólag oly távoli dolgok? Sikerül-e ártalmatlanná tenni a gazembereket? Megmarad-e Ági a papája mellett? Erről szól ez a végtelenül izgalmas kalandregény, minden szavát átragyogja a szerző bűbájos humora.

Kőszegi Imre - A ​budai négylevelű
A ​szerző "A Budai Négylevelű"-ről: Több mint húsz éve lakom Budán; új generáció, új város nőtt fel időközben a gyönyörű hegyoldalakon. Húsz évvel ezelőtt Buda még amolyan Krúdy-regényből kilépett vénlány volt, s azóta fürge bakfislánnyá fiatalodott. Abroncsszoknyát is hord olykor, de inkább shortban jár, és nem szégyelli sebhelyes térdét... Azonkívül éppen olyan, mint Donogán Paula. Át is adom neki a szót: - Tizenhat éves vagyok, másodikos gimnazista. Lenézem azokat a lányokat, akik rúzzsal és hasonlókkal akarnak hatni a fiúkra. Szeretem az irodalmat, de azért jól biciklizek is. Elvárom, hogy a fiúk hűséges cimboráim legyenek, de persze én kis kiállok értük... - Ez már igaz - jegyzi meg Ludady Ferkó. - Paulinak köszönhetem, hogy határozottabb egyéniség lettem, most már szabad vagyok, és semmi sem gátol abban, hogy a Sysitéri Klub bokros alelnöki teendőit ellássam. - Engem is Pauli húzott ki a slamasztikából - mondja Kacsorek József, az elnök. - Igaz, én könnyebb eset voltam, mint Ferkó barátom. Szerencsémre a nők nem nagyon érdekelnek, különben Pauli miatt talán össze is vesztünk volna Ferkóval. Egyébként feltaláló leszek, s nem csüggeszt el az, hogy eddigi találmányaim, például a bölcsőmotor és a fotocellás autósziréna nem arattak osztatlan sikert. A lóhere negyedik levele, Luci, csak nemrég kapcsolódott be a sysitéri mozgalomba, ezért neki nincs joga már itt, a könyv borítóján előre nyilatkozni. De ő is, valamint még számos fiatalember és leányzó igen sok titkot árult el nekem a budai ügyekről, s ezeket ez a könyv sorra kitálalja. Még csak a Sysitérről akarok annyit elmondani, hogy ezt a teret rég kora óta nagyon jól ismerem, ott is minden fa és minden fűszál sok érdekes dolgot mesél annak, aki hajlandó az ilyesmire figyelni. Tessék odamenni, megnézni, meghallgatni. Térkép nélkül is könnyű odatalálni. Esetleg éppen ott ül majd a klubpadon maga a szerző is: Kőszegi Imre

Kőszegi Imre - A ​diákszázad becsülete
Egy ​dunántúli kisváros hetedikes és nyolcadikos diákjainak élete elevenedik meg a regényben. Az 1918-19-es forradalmi időkben a diákok is másképpen élnek, cselekszenek, mint egyébkor: a hetedik osztály egy kicsiny csoportja fokozatosan felismeri az igazságot, és végül habozás nélkül a forradalom oldalára áll. Ebbe a csoportba tartozik a regény két főhőse: Wölfel Jancsi, a tisztviselőfiú -, aki nagy és nehéz utat tesz meg a szolid úriemberségtől a forradalom szolgálatáig - és Renner Richárd, a szegényparaszt diák, aki számára már csak közvetlen társadalmi élményei miatt is világosabb az út. Két szerelem nagyon szép és finom rajza kíséri a nagy idők eseményeit.