|
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg.
Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - A magyar munkásmozgalom történetének válogatott bibliográfiája 1945-1971
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Petrák Katalin - Emberi sorsok a 20. században
A szerző előző kötete (Magyarok a Szovjetunióban, 1922-1945) után a kutatás sugarát kiterjesztve az első világháborúban fogságba esett magyar katonák történetének ered a nyomába. Feltárja azokat a nagyon különböző, de mindig szívszorító emberi sorsokat, amelyek az Ororszországban, illetve a Szovjetunióban rekedt katonákra vártak. Kinek sikerült hazatérnie, és hogyan? Szökéssel, óriási kerülővel Japán felé, vagy fogolycserével, diplomáciai úton és politikai döntések nyomán? Aki nem jött haza, miért nem jött, hogyan találta meg boldogulását odakint, annyira messze szülőhazájától? A kötet szükségképpen torzó - lehetetlen minden emberi sors nyomába eredni és minden magyarázatot, körülményt feltárni, a szerző mégis megkísérli az összes rendelkezésére álló forrás (levéltárak anyagai, visszaemlékezések, mártír-emlékkönyvek) nyomán a legteljesebb történetet elmondani.
Ladányi Andor - Az egyetemi ifjúság az ellenforradalom első éveiben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Mályusz Elemér - Az V. István-kori gesta
Szerzője sokáig bizonytalan volt. Csupán a kort, amelyben keletkezett, lőhetett pontosabban meghatározni. Míg Béla király jegyzőjét három kancelláriában is kereshettük, abban régóta toljon az egyetértés, hogy az a gestaíró, aki közvetlenül Kézai Simon előtt élt, csak V. István uralma alatt működhetett. Lehet, felőle is szétágazóbbak volnának a vélemények, ha már korábban magára vonja a kutatók figyelmét, s nem másfél századdal Anonymus munkájának ismertté válása után dereng fel a sejtés, hogy krónikáink szövegébe belejavított a IV. Béla és Kun László közti rövid időszakban valaki, aki történetírónak érezte magát. Ki tudja, mily bizarr föltevésektől menekült meg azáltal történettudományunk, hogy nem a XVIII. században kezdték találgatni élénk fantáziájú kutatók, vajon mely krónikarészek származnak V. István kortársától, hanem erre csak a tudományos kútfőkritika megerősödése után került sor, amikor a megfontolt óvatosság általánosabb lett.
Sz. Ormos Mária - Az 1924. évi magyar államkölcsön megszerzése
A munka széles körű, eddig nem publikált levéltári anyag alapján mutatja be a Magyarországnak nyújtott népszövetségi kölcsön folyósítását megelőző diplomáciai küzdelmet, amely egyfelől az angol és az olasz politikai és gazdasági körök által támogatott Bethlen-kormány, másfelől a magyar revíziós tervek meghiúsítására törekvő Franciaország és a kisantant között zajlott le. Ismerteti továbbá a magyar kormánynak a kölcsönnel kapcsolatos célkitűzéseit, az előzetes tervezet jellegzetességeit, a kölcsön lebonyolítását, az ún. szanálási törvényjavaslatok vitáját és a kapott hitel felhasználását.
Gerics József - Legkorábbi gesta-szerkesztéseink keletkezésrendjének problémái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Aczél Endre - Acélsodrony - Az ötvenes évek
Az ötvenes évekről ma a legtöbb ember csak néhány gyászos és tragikus dologra asszociál: a terrorra, padláslesöprésre és 1956-ra annak is inkább a leverésére. Pedig az ötvenes években is létezett a vasfüggönyön túli világ, ahol izgalmas dolgok történtek: Európa kilábalt a háborús depresszióból, megkezdődött a német gazdasági csoda és alakot öltött az, amit ma Európai Unióként ismerünk. Ázsiában háborúk dúltak, Amerikában kommunista kémeket és szovjetbarát értelmiségieket üldöztek. A világ félt az atomháborútól, de közben szólt a zene, méghozzá új hangokon és új hangszereken. Világsikerű könyveket írtak, és remek filmeket készítettek sőt effélék a vasfüggönyön innen is történtek. A magyar labdarúgó-válogatott majdnem világbajnok lett, de aztán mégse. Sztálin meghalt, elkezdődött az olvadás és nem lehetett tudni, vajon a szovjet glóbusz egész jégsapkájára kiterjed-e, vagy csak a perifériákon hasad le néhány jéghegy.
Aczél Endre könyve minderről egyszerre szól: mindenről, amit tudni érdemes az ötvenes évek világáról vasfüggönyön innen és túl.
Ismeretlen szerző - Hogyan éltek elődeink?
Kit ne érdekelne, hogyan éltek a régi magyarok? Milyen településformákat alakítottak ki? Milyen házakban laktak, miként rendezték be otthonaikat? Mivel táplálkoztak? Mi módon gazdálkodtak? Miféle eszközök, tárgyak vették körül őket? Milyen ruhákat viseltek hétköznap és ünnepnap? Milyen volt a családi életük? Mivel töltötték a szabad idejüket? Milyenek voltak a szokásaik? Hogyan ülték meg ünnepeiket? És végtére milyen gondolkodásmód rejlett e szokások mögött, milyen értékrend testesült meg az életmód tárgyi darabjaiban, környezetében?
A felvetett kérdésekre 12 fejezetben ad választ ez a könyv. Minden fejezet a magyarság múltjának egy-egy nagy korszakát tárja elénk, a honfoglalás korától egészen a második világháborúig. E fejezetek egyúttal fényt vetnek a társadalmi osztályok és rétegek helyzete, életszínvonala, szokásai közti különbségekre is, minthogy az életmód és a gondolkodásmód rétegjellemző tényeket tár fel. A jeles történészek által összeállított fejezeteket irodalmi szemelvények és egykorú képek illusztrálják.
Aczél Endre - Acélsodrony - A nyolcvanas évek
Az "Acélsodrony" a politika, a szellem, a kultúra, a művészet és a sport közelmúltjának évtizedeibe kalauzolja az olvasót. Ez a kötet a nyolcvanas évekbe. A szó politikai értelmében az 1980-nal kezdődő és 1989-cel végződő évtized fűtött, olykor túlfűtött hangulatú volt. Nem is annyira amiatt, ami a felszínen látszott, mint inkább azért, ami a hidegháború hamuja alatt parázslott.
Ebben a kötetben az olvasó a Kádár-rendszer végnapjait követheti nyomon (amelyek sokáig egyáltalán nem látszottak végnapoknak), egyszersmind az egész szocialista rendszer széthullását a Szolidaritás megszületésétől a berlini fal leomlásáig. Feltűnnek benne a kor Magyarországának politikai eseményei és szereplői; a nagyvilágé nemkülönben. De nem hiányoznak a nyolcvanas évtized színházi, művészeti életének és filmkultúrájának jeles alkotásai sem, többekre a gazdag képanyagban csodálkozhat rá az olvasó. Találkozni lehet mindazokkal a művészekkel, alkotásokkal, tudósokkal, akik egy egész nemzedék világlátását formálták. De nem marad ki a sport sem, ugyanilyen metszetben. Ebben a könyvben minden benne van, amit szerintem a múlt század nyolcvanas éveiről tudni érdemes. Vagy tudni kell. Vagy tudni kellene. A benne vázolt kép panoramikus, kaleidoszkópszerű. A mozaikszerűen összeálló történet sokakban, akik maguk is megélték azokat az időket, nosztalgikus érzéseket ébreszthet, a fiatalabbak érdeklődését pedig felkeltheti egy olyan korszak iránt, melyről alighanem keveset vagy szinte semmit sem tudnak. Magyarország és a világ jó negyedszázaddal ezelőtt is élt, lélegzett, alkotott. Ennek beszédes bizonyítéka ez a több mint 180 fotóval illusztrált, színes és eleven stílusban megírt kötet: a nyolcvanas évek története.
Aczél Endre - Acélsodrony - A hetvenes évek
Az Acélsodrony második kötetében nemcsak a kezdő évszámok változnak 6-osról 7-esre, de minden közelebb van már hozzánk. Azt is mondhatnám, „átnyúló” érvénnyel. Erről a korról a mai középnemzedéknek már eleven emlékei vannak. Szerzőként a hetvenes évek krónikájának megírásakor több bizsergést éreztem, mint az előző kötetnél. Innen valamiképp minden „szólongat”, ahogyan, felteszem, generációm más tagjait is. Ezzel a gondolattal ajánlom az Acélsodrony – a 70-es évek című könyvemet azoknak, akik túljutottak már a hatvanas éveken, és most nem csupán a folytatásra, de testközelibb élményekre is vágynak. Ajánlom továbbá azoknak, akikben a hetvenes évek történéseit olvasva felébred a kíváncsiság: mi volt előtte? Egyszóval ez a kötet kicsit kedvcsináló is – múlthoz, jövőhöz.
Paksa Rudolf - Magyar nemzetiszocialisták
Paksa Rudolf tudományos monográfiája áttekinti a gazdasági világválság idején megjelent - előbb az olasz, majd egyre inkább a német mintát másoló - magyar nemzetiszocialista mozgalom történetét. A kötetet egykori szöveges és képi dokumentumokkal, térképekkel és ábrákkal illusztráltuk, és bibliográfia, kronológia, a fontosabb szervezeteket áttekintő kislexikon, valamint a nemzetiszocialista irányultságú lapokat teljességre törekvően összegyűjtő sajtókatalógus teszi teljessé.
Ismeretlen szerző - Székely útkereső
A Székely Útkereső című irodalmi és művelődési folyóirat, amely Székelyudvarhelyen jelenik meg, ötödik évfolyamában máris antológiával jelentkezik. Az antológia hű marad a lap irodalmi és művelődési tartalmi meghatározottságához, maga is felvállalva ilyen jellegű tanulmányok - nyilván a lap lehetőségeit is meghaladó - terjedelmesebb, "súlyosabb" esszék, irodalmi alkotások közlését. Az antológia a székelység és tágabb értelemben az erdélyi magyarság sorsdöntő kérdéseire kíván rákérdezni - választ adni, teret ad a történelmi, művelődéstörténeti tanulmányoknak, kritikáknak, szépirodalmi alkotásoknak.
(Részlet az előszóból)
Csonka Emil - Szálasi küzdelmeiből
“Ajánlom ezt a könyvet a legrégibb párttagoknak, akik ott voltak a Hungarizmus első harcainál és akik kitartottak mind a hatalomig. Akik vállalták az úttörő munkát és évtizeden át nem vesztették el hitüket, erejüket. A hit és hűség tulajdonosai, az állhatatosság hősei lebegjenek példaképp mindazok előtt, akik tisztelik a hősiesség kultuszát.
Ajánlom továbbá könyvemet a legújabb hívőknek, akik Nemzetünk történelmének e legválságosabb napjaiban megértik a Hungarizmus hívő szavát, akik harcosául szegődnek és örök hűséget fogadnak a Hungarizmus hőseinek. Azoké legyen ez a könyv, akik ma kezet szorítanak az első hungaristákkal, akik átérzik szívükben a »testvér« szó hatalmas erejét, akik felülemelkednek a kicsiségeken és tudnak hősökké válni, mert megfogta lelküket a Hungarizmus hívő szava.
A hősöknek, apostoloknak, Magyar Nemzetünk minden harcosának ajánlom könyvemet.”
Milotay István - Tíz esztendő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Csonka Emil - Szálasi Ferenc országjárása
“…Ajánlom ezt a könyvet a hungarista harcosoknak, akik mindent feláldoztak, rendőri felügyeletet, internálást, börtönt, fogházat és fegyházat vállaltak, akik állásukat vesztették, akik megszégyeníttettek, megrugdostattak, megcsúfoltattak és megköpdöstettek. Ajánlom ezt a könyvet a hungarista magyar parasztnak, munkásnak, értelmiséginek, anyának, ifjúnak és a magyar katonának.
Azoké legyen ez a könyv, akik ott voltak Szálasi Ferenc küzdelmeinek első sorában, akik úttörők voltak, akik eldobtak mindent és elhagytak mindenkit, ami vagy aki a régi világra emlékeztetett, ami a régi, bűnös, rossz világ salakját hordta magában. Az Új Élet hívő harcosaira emlékeztessen bennünket ez a könyv, a Hungarizmus apostolaira és vértanúira…”
Kahler Frigyes - A főcsapás iránya: Esztergom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Lenkey Zoltán - Zsoldos Attila - Szent István és III. András
Szent István és III. András, Pázmány Péter és Prohászka Ottokár, Lorántffy Zsuzsanna és Rákóczi Erzsébet, Tisza Kálmán és Bethlen István - a történelmet nagy egyéniségek párharcaként magyarázó emberek bizonyára szívesen veszik kezükbe az Enciklopédia Humana Egyesület új sorozatának köteteit, amelyek a magyar művelődéstörténet legnagyobb egyéniségeit állítják párba. Az azonos szerkezetű kötetek bemutatják a két szembeállított egyéniség életútját, megrajzolják politikusi és szellemi portréját. Felvázolják mind azonosságuk, mind különbözőségük mibenlétét, eredetét. A kötetek végén gazdag bibliográfia található.
Ismeretlen szerző - A magyarságtudomány kézikönyve
A tudományos ismeretterjesztés új vállalkozása A magyarságtudomány kézikönyve című kötet. A szerzők nem kisebb célt tűztek maguk elé, mint hogy a lehető legtömörebben foglalják össze ismereteinket Magyarországról és a magyarságról. Így kerültek a kötetbe a hungarológia fogalmát és témakörét tág szemhatárral megrajzoló tanulmányok, amelyek a magyar nyelv sajátosságait, nyelvi rokonságunkat, történelmünk viharos századait, irodalmunk és művészeteink európai léptékét, népi kultúránk mindmáig kiapadhatatlan forrásvidékét - például a szokás- és hitvilágot - tekintik vizsgálatuk tárgyának. Kósa László, Kiss Jenő, Gergely András, Kőszeghy Péter, Szegedy-Maszák Mihály és Szemerkényi Ágnes a legújabb tudományos felfogásokat közvetítik a tájékozódni kívánó hazai olvasóknak és a világban szétszóródott magyarságnak.
Szántó Konrád - A meggyilkolt katolikus papok kálváriája
A hírhedt lehallgatási botrány következtében lemondásra kényszerült Horváth József vezérőrnagy, a Belügyminisztérium egyházakkal is foglalkozó III/III-as ügyosztályának főnöke, a kommunista hatalom főszereplőinek egyike.
A rendőrtábornok mindvégig láthatatlanul, a háttérből irányította az eseményeket, amelyeknek célja az egyházak elsorvasztása volt.
34 katolikus pap -- akik halálukkal fizettek ennek az esztelen tervnek a megvalósulásáért -- tragikus sorsát dolgozza föl a könyv. Közülük talán Brenner János tragédiája a legmegrázóbb. A 24 éves korában felszentelt papot Rábakethelyre helyezték káplánnak. A fiatal és tettre kész lelkészt a felnőttek, főleg azonban hittanos diákjai szerették meg nagyon. Ezért is kellett elpusztulnia.
Kovács Sándor szombathelyi megyéspüspök az ÁEH helyi megbízottjától, Prazsák Mihálytól azt az utasítást kapta, hogy helyezze el a faluból Brenner káplánt. Miután a püspök erre nem volt hajlandó. a megbízott csak ennyit mondott: -- Lássák a következményeket!
Ezután gyorsan peregtek az események. 1957. december 14-én éjfél körül a 16 éves Kóczán Tibor azzal kopogtatott be a plébániára, hogy a káplán atya azonnal jöjjön vele haldokló nagybátyjához, és lássa el a betegek szentségével. Mivel a pap jól ismerte a fiút, semmi rosszat sem sejtve teljesítette a kérést. Útközben Kóczán arra hivatkozva, hogy haza kell mennie, elvált a káplántól, aki egyedül is tudta az utat. Alig tűnt el azonban a fiú, a lesben álló bérgyilkosok a fiatal papra támadtak, és 32 késszúrással végeztek vele...
Erről és sok hasonló esetről szól a könyv.
Ungváry Krisztián - A Horthy-rendszer mérlege
A szociálpolitika egyúttal mindig újraosztást is jelent, és az újraosztás legszélsőségesebb formája a hátrányban részesítettek megsemmisítését is eredményezheti.
A magyar zsidóság történetének és a holokausztnak számtalan megközelítési módja és értelmezése létezik. A szerző a kérdést a társadalom nemzsidó részének oldaláról vizsgálja meg, Célja nem csupán az eseménytörténeti rekonstrukció, hanem a tettesek tevékenysége alapján a magyar holokauszthoz vezető út bemutatása és a diszkrimináció dinamikájának vizsgálata. Értelmezése szerint a zsidóság kárára folytatott politika a 19. században látensen egyúttal egyfajta államszocialista átalakulás lehetőségét is magában hordozta. Az ellenforradalmi rendszerben ez különböző, későbbiekben részletezett okok miatt nem tárulhatott fel teljes mértékben, de mint lehetőség folyamatosan jelen volt és egyre inkább meghatározta a kor közbeszédét.
A könyv a zsidóság kifosztásának szellemi előzményeit és eseménytörténetét a magyar történelem szélesebb összefüggéseibe helyezve mutatja be. Ezért számos olyan kérdést is érint (mint például a németek kitelepítése, az irányított tervszerű gazdálkodás, a szociálpolitika és a modernizáció), amelyeket a témával eddig foglalkozó szerzők nem tartottak a holokauszt szempontjából fontosnak.
